Biztonságpolitika

Lényegesen nagyobb hatótávolságú, minden időjárási körülmények között bevethető hajó elleni rakétákkal fegyverzik fel a Gripen E repülőgépeket.

Nem célravezető megpróbálni az ultimátumok nyelvén beszélni Moszkvával – ezzel válaszolt az orosz külügyminisztérium az amerikai külügyminiszter Szíriával kapcsolatos megjegyzéseire.

Tovább olvasom

Az Egyiptomi Légierő vezetése a napokban tette közzé, hogy 2017. április 4-én újabb 3 darab Rafale érkezett meg Egyiptomba. A mostani leszállítással már 9-re (a megrendelt 24-ből) nőtt az ország felségjelét viselő Rafale-ok száma.

A kolumbiai konfliktus

A Kolumbiában évtizedek óta dúló konfliktus alapja a társadalmi megosztottság, az illegális drogkereskedelem és a politikai korrupció. A spanyol hódítók és az őslakos kolumbiaiak között a vagyoni eltérés a földtulajdon egyenlőtlen megosztásából fakadóan vált drasztikussá, a drogkereskedelem az 1970-es évek óta virágzik, mert kezdetben a marihuána, később pedig a kokacserje termesztésével mára többszörösen megtérülő üzletté nőtte ki magát, A gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek eszkalálták a konzervatív és a liberális oldal közti politikai párharcot, ami a La Violencia (az 1948 és 1958 között dúló kolumbiai polgárháború) néven ismert véres időszakba torkollt. 1958-2012 között 218.094 ember halt meg, országon belül pedig több, mint 6.000.000 ember kényszerült elhagyni a lakhelyét (belső menekültek), akik sorozatosan csatlakoztak az nevű, önvédelmi funkcióval kialakuló gerillacsapatokhoz. A polgárháború után a politikai harc átalakult, és 1964-től Kolumbiai Fegyveres Konfliktus néven ismert, ami a szélsőbaloldali nézeteket képviselő gerillacsoportok (FARC, ELN), a jobboldali katonai jellegű csoportok (AUC, majd 2006-os leszerelését követően a BACRIM csoportok) és a kolumbiai állam háromszögében zajlik.

(a kép forrása: http://www.ecuadortimes.net/wp-content/uploads/2014/05/FARC-ELN-Alto-al-Fuego-Elecciones-Colombia.jpg)

A FARC és az ELN

A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (spanyolul: Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia, rövidítés: FARC) és a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (spanyolul: Ejército de Liberación Nacional, rövidítve ELN) két, az 1960-as évek körül létrejött, szélsőbaloldali gerillacsoport, melyek magját képezik a több, mint 50 éve dúló Kolumbiai Fegyveres Konfliktusnak. Mindkét gerillaszervezet a kommunista ideológia égisze alatt szerveződött meg, államellenes tevékenységükhöz az anyagi hátteret zsarolással és emberrablással biztosították. A FARC emellett a területén tevékenykedő drogbárók megadóztatásával, az ELN pedig olajlopással szerzett plusz bevételt.

A két szervezet között fontos különbség, hogy az ELN egy radikális, Marxista-Leninista ideológiát ötvöz a keresztény felszabadítási teológiával, mely a jelenben keresi a társadalmi és gazdasági igazságosságot, így a szervezet anno vallásos megmozdulásokat is magába olvasztott. Komolyan támadja az ország gazdasági infrastruktúráját – főleg az olajvezetékeket és a villamosműveket -, de politikai téren mára elgyengült.

A FARC a La Violencia után a Kolumbiai Kommunista Pártból alakult ki, mint önvédelmi szervezet és felemelkedésükben a bővülő drogpiac segített. Főleg a politikai életben kívánnak érvényesülni, nem pedig a gazdaságban.

A szervezetek az 1990-es évek idején komoly veszteségeket szenvedtek: a FARC a kormány miatt, az ELN pedig a jobboldali paramilitáris szervezetek támadásai miatt gyengült meg.

Béketárgyalások

A békeszerződés aláírása óta az ENSZ kolumbiai missziójának keretében eddig 7000 fegyvert gyűjtöttek be, ez a bejelentések alapján minimum 8000-re fog növekedni a közel jövőben, mely szám nem tartalmazza a rejtett és még be nem jelentett tartalékokat.

Az ELN 2014 májusában kezdett kommunikálni a kolumbiai kormánnyal az esetleges béketárgyalásokról, végül 2016 márciusában jelentették be a hajlandóságot az egyezkedés megkezdésére, amit 2017 február elejéig elhalasztottak. A kormány addig nem volt hajlandó tárgyalni, amíg a szervezet el nem engedett egy kulcsfontosságú politikai foglyot, de amikor 2017. február 2-án Odin Sanchez volt képviselőt elcserélték két fogságban lévő ELN tagért, a nyitó ülést 2017. február 7-re tűzték ki Ecuador fővárosában, Quitoban, amin mindkét fél megjelent.

Az egyezkedés két hónapja zajlik és első fejleménye küszöbön áll: a taposóaknák eltávolításával kapcsolatban várhatóan április 7-én a felek elő tudnak állni egy elfogadható megállapodással, és folyamatosan dolgoznak azon, hogy a fennálló konfliktust a lehető legkisebbre csökkentsék.

.

Los Urabenos (a kép forrása: http://www.insightcrime.org/images/2017/March-2017/17-03-22-Colombia-Choc-Violence.jpg)

Tényleg véget ér a háború?

Kolumbiában a gerillaszervezetek komoly szerepet töltenek be illegális és kizárólagos területi fennhatóságként, valamint a drogkereskedelem irányítóiként. A FARC uralma alól felszabadított területek a 2012-2016-ig tartó béketárgyalások ideje alatt még az ELN foglalta el, hogy betöltse a hatalmi és gazdasági vákuumot, az ELN után pedig nagy valószínűséggel az Észak-Kolumbiát már sakkban tartó, drogkereskedő El Clan del Grofo nevű fegyveres szervezet fog lecsapni. Az El Clan del Golfo mellett egy másik konfliktusforrásról is szót kell ejteni: a FARC leszerelt forradalmárait 26 erre kijelölt zónában telepedítik le, hogy visszatérjenek a rendes polgári élethez, de vajon sikerül-e integrálódniuk? Nem lehet tudni, hogy hányan térnek vissza a bűnöző életmódhoz és csatlakoznak esetleg egy másik fegyveres szervezethez – mondjuk a BACRIM egyik csoportjához -, és az sincs kizárva, hogy a volt FARC-osok nem tagozódnak be senkihez, hanem önálló fegyveres csoportot alakítanak.

A kormány mindenesetre dolgozik a béke megteremtésén, Juan Manuel Santos elnök 2016 végén Nobel békedíjat kapott az eredményes béketárgyalásért.

/Lektorálta: Asqui Jorge Kristóf/

 

Egy Észak-Korea elleni katonai csapást az Amerikai Egyesült Államok és Dél-Korea közösen fog végrehajtani a két ország közti védelmi együttműködés keretén belül – áll a dél-koreai fegyveres erők által kedden kiadott közleményben.

Tovább olvasom

2017. április 7-én, pénteken, kiképzési repülés végrehajtása közben lezuhant a Szerb Légierő egyik G-4 Super Galeb típusú kiképző repülőgépe.

Fejszál Mekdad szíriai külügyminiszter-helyettes hétfőn a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozott arról, hogy országa orosz segítséggel védekezne az amerikai katonai beavatkozás ellen.

Tovább olvasom

Repüléstudományi konferenciát rendezett április 6-án, Szolnokon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Repülő Intézete.

Izraelben a legutóbbi idő tapasztalatai alapján módosították a Németországban megépítendő SAAR 6-os korvettek terveit. A rakétatámadások okán javították az egységek légvédelmi képességét, ugyanis a duplájára növelték a C-Dome (a szárazföldi telepítésű Iron Dome rendszer tengeri változata) Tamir rakétáinak darabszámát. Így most 12 Barak 8-as légvédelmi rakéta mellett 20 Tamir számára is beépítésre fognak kerülni a függőleges indítók, a 2000 tonnás egységek hajótestébe. A kis helyigény miatt a C-Dome ideális lehet korvettek, őrhajók, de akár tengeri gázkitermelő és olajfúró tornyok védelmére is.

A 2020-tól hadrendbe álló, 90 méter hosszú, 70 főnyi legénységnek 10 napig otthont biztosító korvettek fegyverzetét ezeken felül egy 76 milliméteres löveg, 25 milliméteres távirányítású gépágyúk, 16 hajók elleni rakéta, két torpedóindító és egy SH-70-es Sea Hawk helikopter fogja alkotni. A C-Dome hajókról történő alkalmazhatóságát a tavalyi év tavaszának végén tesztelték le. Akkor az Iron Dome tüzérségi lövedékek elleni védelmi rendszer indítóállványát egy hadihajó tatján kialakított, helikopterek fel-és leszállására használt fedélzeten rögzítették, míg a felderítést a hajó rádiólokátorai végezték.

Pakisztánban a Rockwell Collins Flight2-es avionikai korszerűsítési csomagját vásárolják meg a légierő 11 C-130E és 5 C-130B Hercules teherszállító repülőgépe számára. A pilótafülkébe beépített digitális kijelzőkkel ellátott műszerfal mellett ez korszerűbb navigációs rendszert, a polgári légiforgalomban használatos rendszerekkel együttműködni képes berendezéseket, modern digitális robotpilótát, új rádiókat, műholdas kommunikációs rendszert, összeütközést elkerülő rendszert, időjárást felderítő rádiólokátort is magába foglal. Az összes pakisztáni Hercules modernizációja várhatólag 2020. december 31-ig befejeződik.

Vietnam az utóbbi években egyre-másra szereli fel haderejét korszerű eszközökkel. Persze, ezzel nincsen egyedül, a térségben hasonló módon egyre többet áldoznak a fegyveres erőkre. Most Hanoi egy izraeli fegyver után érdeklődik, ez pedig nem más, mint az Israel Military Industries (IMI) Delilah csapásmérő robotrepülőgépe. A majd 190 kilogrammos eszköz repülőgépről indítva 250 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik. Az 1 méteres körkörös szórással a célpontba csapódó Delilah csapásmérő robotrepülőgépet gyaníthatóan az orosz Szuhoj Szu-30 MK2-es vadászbombázók fegyverzetébe szánják.

Az év elején derült ki, hogy Thaiföld eláll az ukrán T-84 Oplot harckocsik beszerzésétől. Az ázsiai állam még 2011-ben vásárolt 49 darab páncélost Kijevtől, 240 millió dollár ellenében. A gyártó azonban az időközben kitört fegyveres konfliktusnak köszönhetően nem volt képes tartani a szerződésben vállaltakat. A harckocsikat 2014 végéig kellett volna leszállítani a megrendelőnek, de 2016 végéig csak 20 darab került átadásra. A gyártó hibájából fennálló elmaradás miatt a szerződés módosításra került, így az új időpont 2017 októberére módosult, de 2015-ben egyetlen egy T-84-es sem készült el. Továbbá az átadott T-84-es harckocsik képességei messze elmaradtak attól, mint amit a gyártó ígért. Minden jel arra mutatott, hogy a T-84 Oplot nem fog a megrendelt darabszámban szolgálatba állni, így Bangkok más megoldás után volt kénytelen nézni.

Ez pedig nem lett más, mint a kínai VT-4-es, vagy más néven MBT-3000. Ezt a harckocsit 2012 közepén mutatták be, mint külföldre is eladható terméket. Az MBT-3000-es a szintén exportra ajánlott MBT-2000-es, más néven VT-1A továbbfejlesztése. Ez utóbbi egyébként a kínai hadseregben rendszeresített Type 98/99-es harckocsikon alapul. Az MBT-3000-es erősebb, vízhűtéses, turbófeltöltős, elektronikus vezérlésű, 1300 lóerős, Kínában gyártott motorral és páncélzattal, valamint új felfüggesztéssel és futóművel lett ellátva. Erőátviteli rendszerként a hidromechanikus C1000B került beépítésre. A teljesen digitális elektronikával ellátott MBT-3000-est műholdas navigációs rendszerrel, távirányítású géppuskával, a lövegirányzó és a parancsnok számára külön irányzórendszerrel lett ellátva.  Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy miközben az irányzó célba veszi az ellenséget és tüzel, addig a parancsnok új célpontot keressen.

A 49 tonnás MBT-2000-es képest némileg súlyosabb, immáron 51 tonnás MBT-3000-es legénysége 3 fő, 125 mm-es lövegéhez természetesen töltőautomata csatlakozik, teljesítmény-lóerő aránya 25 LE/t, hossza löveggel együtt 10,1 méter, szélessége köténnyel együtt 3,50 méter, magassága 2,40 méter. Legnagyobb közúti sebessége 67 km/h, hatótávolsága 500 km, fegyverzetét egy 7,62 mm-es koaxiális, valamint a már említett távirányítású 12,7 mm-es géppuska egészít ki. Lőszerkészlete 38 darab, ebből 22 a 8 lövés/perces tűzgyorsaságot garantáló töltőautomatában kerül elhelyezésre. 28 VT-4-es thaiföldi beszerzése év elejétől már biztosra vehető, a továbbiakban ezt az állományt 49 darabosra szeretnék növelni. És növelik is, ugyanis ebben a hónapban további 10 példányt rendeltek meg 58 millió dollár értékben, amit három év alatt terveznek kifizetni.

Egy éves késéssel vette át új szállítógépeit a japán légierő. A hazai fejlesztésű és gyártású Kawasaki C-2 közepes szállító repülőgép 3 példánya március 30-án érkezett meg az otthonokul szolgáló Miho támaszpontra. A két General Electric CF6-80C2K1F hajtóművel ellátott, 44 méter hosszú, 37,6 tonna maximális terhelhetőségű típusból 40-60 darabot terveznek szolgálatba állítani a szintén hazai fejlesztésű és gyártású Kawasaki C-1, valamint az amerikai Lockheed Martin C-130 Hercules gépek utódjaként.

Újabb 17 P-8A Poseidon tengeri járőrgép legyártása vált biztossá a múlt hónap végén, e hónap elején, ugyanis Boeing-hoz megérkezett a megrendelések véglegesítése. A 2,2 milliárd dolláros bevételt eredményező szerződésben az első két brit, valamin négy ausztrál gép is benne foglaltatik.

Sikeresen túl van az első leoldási teszten a Super Hornet, az új hajók elleni robotrepülőgéppel, az AGM-158C LRASM-el. A jó ismert megnövelt hatótávolságú JASSM-ER csapásmérő robotrepülőgép továbbfejlesztésével létrejövő, 560 kilométeres hatótávolsággal bíró LRASM várhatólag 2019-ban állhat majd szolgálatba.

Brazília nem túl rózsás gazdasági helyzete rányomja bélyegét a már futó katonai programokra is. Az ebben egyik leginkább érintett az olasz Iveco által tervezett VBTP-MR Guarani gyalogsági harcjármű építése és hadrendbe állítási terve. A 2012-ben megkötött 2,5 milliárd dolláros szerződés még 2044 páncélos brazíliai megépítéséről szólt, évi 100 darabos mennyiségben. A 2013-ban elkezdődő gyártás eddig csak 248 példányt eredményezett, évente mintegy 50-70 darabos mennyiségben, a 100.-at 2014. szeptember 26-án adták át. A némileg nagyobb és súlyosabb, 8x8-as kerékképletű VBR-MR (Viatura Blindada de Reconhecimento - Média de Rodas) megalkotása jelen pillanatban nem tűnik valószínűnek. A VBTP-MR Guarani hossza 6,9 méter szélessége 2,7 méter magassága 2,3 méter tömege 18 tonna.  Legénysége 2 fő, szállítható személyek száma 9 fő, hatótávolsága 600 km, legnagyobb sebessége 90 km/h. A páncéltest tetejére szerelt 30 mm-es gépágyúval és 7,62 mm-es géppuskával ellátott UT30-as torony lehetőséget biztosít két Spike irányított páncéltörő rakéta indítására is, így a 6x6-os kerékképletű jármű komoly tűzerővel rendelkezik.

Az argentin légierő újra a hírekbe került, méghozzá orosz és cseh forrásoknak köszönhetően. A TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozó Anatolij Puncsuk, aki a Szövetségi katonai-műszaki együttműködés szervezetének helyettes vezetője, azt állította, Argentína érdeklődést mutat a MiG-29 repülőgépek beszerzése iránt. A Roszoboronexport állami fegyverexportőr cégtől származó információk szerint a MiG-29-es és egyéb orosz harci gépeket ajánlottak megvételre Kolumbia, Peru, Venezuela, Uruguay és Argentína számára. A cseh Aero Vodochody viszont a saját, újra gyártásba vett gépe, az L-159 ALCA okán említette meg a dél-amerikai országot, mely egyik lehetséges megrendelője lehet a típusnak.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Panavia Tornado GR.4.

Lockheed C-130H Hercules.

Aerospatiale AS-332M1 Super Puma.

Mitsubishi F-2A.

Super Seasprite SH-2G(I).

MiG-29UB.

Boeing F/A-18E Super Hornet.

Dassault Mirage F1B.

Pilatus PC-7.

Westland WAH-64D Longbow Apache.

Eurofighter C-16 Typhoon.

Dassault Mirage 2000D.

Eurocopter EC665 Tiger ARH.

McDonnell Douglas F-15C Eagle.

EHI EH-101 Merlin HM.1.

Tisztelt Olvasók! Néhány hete írtunk arról, hogy Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület tagjai a Balatonnál szeretnének emléket állítani nyolc egykori kollégáról, akik két katasztrófában vesztették életüket.

A Veszprém közelében lévő, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, dolomitos hajmáskéri terep katonai célokra kiválóan megfelel. Először 1908-ban használták tüzérségi kiképzésre, és gyakorlatokra. Napjainkban a Magyar Honvédség központi gyakorló- és lőtere, a szárazföldi alakulatok éleslövészetei mellett levegő-föld éleslövészetre is használják.

A fotók tíz évvel ezelőtt, a 2007-es év első éleslövészetén és az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison, a MiG-29-esek és L-39-esek előkészítése közben készültek.

Biztonsági okokból a hajózók először hideg rácsapást hajtottak végre, vagyis a fegyver alkalmazása nélkül elpróbálták a csapásmérést. A legfontosabb szabály, hogy a fegyverzet csak a cél irányában lehet éles. A pilótának látnia kell a többi gépet, hallania a repülésvezetőt, és ha a sebesség, magasság és a távolság is rendben van, mehet a lövés, ha nem, marad a hideg kör és az újbóli rárepülés.

A lőtér felett dolgozó gépek a típust jól ismerő lőtéri repülésvezetővel vannak rádiókapcsolatban. A repvezek a hajózók közül kerülnek ki, más irányítja a merevszárnyú típusokat és más a helikoptereket.  

A lövészetre érkező Mi-8-as a lőtér előtt 20 kilométerrel lépett kapcsolatba a lőtéri repülésvezetővel, egy helikopteres hajózóval, aki engedélyt adott a közelítésre és egyúttal megadta a lőtér felett uralkodó légnyomást, szélirányt és szélerősséget. A gépszemélyzetek eközben rádión hallják egymást, hogy ki az, aki éppen hideget vagy éleset jelent.

A terep adottságait kihasználó és a lőtér közelébe érkező Mi-24-es először besüllyed a fák közé, annyira, hogy csak a forgószárnyak látszanak a lombtalan ágak fölött, majd azok is eltűnnek, amint a gép még jobban lesüllyed. A helikopter a külső szemlélő számára ekkor teljesen láthatatlanná és hallhatatlanná válik.

A lövészet éjjel egy géppel, nappal géppárban is végrehajtható.

A gépparancsnoknak a célzókészüléken megjelenített információja van arról, hogy az operátor milyen irányban keresi a célt. Ennek megfelelően vezeti a helikoptert a cél irányába.

A 720-as Mi-24V-re nyolc Sturm indítócsövet függesztettek, de csak egy, a jobb szélső tartalmazott páncéltörő rakétát, amelyet a helikopter személyzete függésből rendben el is indított és célba talált vele.

A Mi-24-esen repülők igazi megmérettetése az a kb. egyórás vizsgaútvonal volt, ami a "hadra fogható” minősítéshez kellett. Úgy tervezték meg, mintha ellenséges terület felett repülnék végig, vagyis a terep kontúrját követve, minden álcázó lehetőséget kihasználva, az akadályokat kikerülve, a feltételezett légvédelmet kijátszva kellett a lőtérre érkezni, ahol már nem voltak hideg körök, hanem azonnal támadták a célpontot.

Többszöri hideg rácsapást követően először gépágyúval lőttek a MiG-ek pilótái. - Akármennyire készülünk rá, mégis nagy meglepetés, és ilyenkor értem meg, hogy miért gépÁGYÚnak hívják! A hajtómű zaját elnyomva, a sisakon keresztül is hallani, szinte olyan, mintha engem lőnének! - fogalmazott egyikük.

A MiG-29-esek a gépágyú mellett nem irányított rakétákkal is lőttek, de egyik fegyver esetében sem volt lehetőség a teljes javadalmazás alkalmazására.

A lőtér céltárgyai között csapódik be az egyik nem irányított rakéta.

Az L-39-es szárnyai alatt az Sz-5-ös nem irányított rakéták blokkjai vannak. 

Kétüléses MiG-29-es lövészet utáni alacsony áthúzása. A kiürült UB-blokkok jellegzetes búgó hangja a hajtóműzaj mellett is jól hallatszott. 

Emelkedés az áthúzás után.

Egy orsó az emelkedés tetején és a MiG személyzete Kecskemét felé vette az irányt.

A célpontok közelében kigyulladt a lőtér száraz növényzete. A tüzet a feltámadó szél tovább szította, ezért a Bambi Buckettel felszerelt Mi-17-es helikopter is segített a földi tűzoltóknak a lángok megfékezésében.

A tűzoltók mellett mentők és a tűzszerészek is biztosították a lövészetet.

*

MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis

Kiürült UB-blokkjaival a repülőbázis központi zónájába érkezik vissza a 135-ös L-39-es. 

A műszakiak megszállják a gépet és előkészítik a következő feladatra, ami szintén lövészet lesz. A fegyveresek már odakészítették a gép mögé a nem irányított rakétákat tartalmazó faládákat. 

Helyére kerül az egyik Sz-5-ös. A nem irányított rakéta teste egy acélcső, szilárd hajóanyagú rakétahajtómű juttatja a célba, harci része csapódó gyújtóval van ellátva.

Betöltött gépágyúval és két UB-blokkal indul a 15-ös harci.

A 15-ös után indul az előző nap a lőtér felett látott kétüléses.

L-39-esek a pályán, felszállásra készen. Fülkéikben tapasztalt pilóták és a kanadai képzésről visszaérkezett fiatal hajózók ülnek.

Közben a repülőbázison egyéb forgalom is van, a pályán a 110-es Ancsa gurul.

Felszállóban a román légierő üvegorrú An-30-asa hogy teljesítse az Open Skies program aktuális feladatát.

Pilonok nélküli "tiszta" szárnyakkal gurul végig a központi zónán egy Gripen, amely tíz éve még újdonságnak számított. 

Az orrfutója még nem ért a betonhoz, de már fékernyővel lassít a 29-es. 

A feladatról visszatérő MiG-29-eseket először egy földsánc mögé állították be, ahol a gépágyú töltése történt. Ezután a zónába visszaérkező gépeket előbb a műszakiak készítették fel a következő felszállásra, majd a fegyveresek következtek.

 

A fegyveres műszaki egy elhasznált védőlemezt vett ki az UB-blokkból. Cseréjéhez a blokk elejét előrehúzták. A lemez a még a blokkban lévő rakétákat védte meg az éppen induló rakéta hajóművének lángjától. 

A MiG-ekhez megérkeznek az Sz-8-as nem irányított rakéták.

A blokkba csusszan az 57 mm-es Sz-5-ösnél nagyobb, 80 mm-es Sz-8-as. A rakéták betöltése alatt a gép előtt és mögött tilos az átjárás, erre a kihelyezett jelzőzászlók is emlékeztetnek.

A rakéták betöltését az UB-blokkok tisztítása előzi meg.

Az L-39-es tankerből kapja a kerozint.

A hajtóműindítást majd a földi biztosítékok kivételét követő kigurulást lehetőség szerint úgy választják meg, hogy minél kevesebb dolog - ember, épület vagy másik repülőgép - kerüljön a felfegyverzett gép elé. A központi zónából ez egyszerű feladat, a gépek szinte azonnal a pályára merőleges gurulóra fordulhattak.

Leszálló An-26-os és guruló Albatrosok. A szürke sisak elárulja, hogy a 114-es hátsó ülésében Ron, az akkoriban Kecskeméten szolgáló német pilóta ül. 

Még egy órát sem volt távol a 15-ös.

Az Albatrosok is visszaérkeznek, itt a 135-ös fog betont éppen.

A zónába visszaérkező gyakorlógép az állóhelyre fordul.

Ismétlődik a már látott folyamat; az L-39-est előkészítik az újabb felszállásra, egy újabb lőtéri fordulóra.

* * *

Fotó Szórád Tamás

Az Airbus tervei között szerepel egy teljesen új fejlesztésű vadászrepülőgép létrehozása, speciálisan az európai piacra.

Az immár teljes Gripen-flottával és éves szinten plusz 400 óra repülési idővel kezdődött a kiképzés Kecskeméten.

A norvég kormány 2017. március 29-én hivatalosan is bejelentette, hogy a Foreign Military Sales (FMS) program keretein belül 5 darab P-8A Poseidon típusú tengerészeti járőrgépet rendeltek az Egyesült Államoktól.

A napokban az algériai MenaDefense oldalon jelentek meg elsőként a fotók, melyeken az Egyiptom részére készülő MiG-29M2-eseinek egyik példányát (811 oldalszámú) sikerült lencsevégre kapni.

2017. március 31-én levegőbe emelkedett az ukrajnai Szvjatosino repülőteréről az első An-132D szállítógép prototípusa.

A Nehéz Légiszállító Ezred (HAW) havonta hajt végre helyi légi teherdobási gyakorlatot a Pápa Bázisrepülőtér közelében lévő dobózónák egyikében.

Kis túlzással gyakorlatilag kizárólag botrányok sorozatából állt eddig Donald Trump két hónapja tartó amerikai elnöksége. Magyarics Tamás Amerika-szakértő ugyanakkor úgy véli: jelenleg nem valószínű, hogy Trump távozna a hatalomból, és az elmúlt hetek azt is jól mutatják, hogy egyelőre nem történt paradigmaváltás az amerikai külpolitikában sem.

Terrorizmus

Az Európai Unió stratégiája az Iszlám Állam felszámolására

Az Európai Unió teljes mértékben elkötelezett a terrorizmus elleni harcban; ezen cél elérésére az EU Terrorellenes Akcióterveket dolgozott ki. A tervek értelében az EU 300 millió euróval finanszírozza azon programokat, amelyek célja a terrorcselekmények megelőzése. Emellett korlátozni kívánja azon gazdasági forrásokat, amelyeket a terrorista szervezetek potenciálisan felhasználnak. Irakban továbbá pénzzel támogatja az Iszlám Állam uralma alól felszabadított területek biztonsági szektorának stabilizálását és a jogállamiság helyreállítását, Szíriában pedig az anyagi támogatás mellett célul tűzte ki a terrorszervezet teljes felszámolását is.

Szigorított szabályok a terrorizmus megelőzésének érdekében

Az EU a terrorizmus megelőzése érdekében szigorított a terrorizmusról szóló irányelvén. Az új direktívát 2017. március 7-én fogadták el, amelynek értelmében számos, a terrorizmushoz kapcsolódó tevékenység vált büntetendővé: a terrorista tevékenység elkövetésének céljából tett bárminemű utazás az Unió területére és területéről; az ilyen típusú utazások szervezése és elősegítése; a terrorista gondolkodás terjesztését szolgáló képzésen való részvétel; bármilyen gazdasági vagy pénzügyi támogatás biztosítása terrorista csoportoknak. Az irányelv emellett kiszélesíti a terrorizmus áldozatainak jogait, ami tartalmazza az azonnali orvosi és pszichológiai segítséghez való hozzájutást és a kártérítés igénylésének megkönnyítését is.

Biztonság és védelem

A schengeni határ ellenőrzésének új szabályozása

Az Európai Unió március 7-én rendeletet fogadott el a schengeni határellenőrzés szigorításáról, amely az EU külső határait átlépni kívánó személyek adatbázisban történő ellenőrzését jelenti. A ki- és belépés fokozottabb vizsgálatát a rendelet légi, tengeri és szárazföldi határokon egyaránt megköveteli, a segítséget a határőröknek pedig a Schengeni Információs Rendszer (SIS) és az Interpol elveszett és ellopott útiokmányokról vezetett adatbázisa fogja megadni.

Döntés a katonai missziók támogatásáról

Az Európai Tanács március 9-10-i ülésén döntött az EU globális stratégiájának a biztonság és védelem területén történő végrehajtásáról. A kitűzött cél a közös biztonság- és védelempolitika fejlesztése a hatékonyság és a gyorsaság irányába, melynek részeként létrehozzák a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot. Ez a Szolgálat fogja kivitelezni a nem végrehajtási jellegű katonai intézkedéseket és missziókat, valamint szorosan együtt fog működni a polgári területen már létező partnerével, a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálattal.

Külkapcsolatok

Nukleáris robbanófejek Kalinyigrádban

Az orosz INTERFAX hírügynökségnek adott nyilatkozatában Sigmar Gabriel, német külügyminiszter az európai biztonságot veszélyeztető lépésnek tartja, hogy Oroszország nukleáris töltetek hordozására alkalmas rakétákat tárol állandó jelleggel Kalinyigrádban.

Oroszország 2016 októberében jelentette be, hogy nukleáris robbanófejek hordozására képes Iskander rakétákat, illetve S-400-as rakétavédelmi rendszert telepítettek az orosz enklávé területére.

Az Európai Unió meghosszabbította a szankciókat Ukrajna ellen

„2014. március 18-án az Oroszországi Föderáció jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopolt” – nyilatkozta ismét az Európai Tanács. Az Oroszország által elfoglalt területekkel szemben az Európai Unió gazdasági és diplomáciai szankciókat vezetett be. A gazdasági szankciót 2017. július 31-ig, az utazási tilalmat szeptember 15-ig, a térségből az EU-ba érkező import tilalmát pedig június 23-ig hosszabbították meg.

Az Európai Unió Tanácsa, az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) továbbra sem ismeri el a jogellenes területfoglalást.

Az Európai Unió intézményeinek vezetői a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulóján. (A kép forrása: euractiv.com)

Szíria jövője: út a stabilizáció felé?

Az április 5-én Brüsszelben tartandó Szíria-konferenciát megelőzve Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője előterjesztette Szíria jövőjével kapcsolatos javaslatát. Az indítvány értelmében az Unió átfogó, az aknamentesítéstől a választások megszervezéséig kiterjedő szerepet töltene be a háború sújtotta ország újjáélesztésében.

Mogherini kiemelte, hogy az EU már mozgósította az újjáépítésre szánt 9,4 milliárd eurót; 1 milliárdot már elküldtek Szíriába különböző humanitárius missziók támogatására.

Mélyponton az EU-török kapcsolatok

Suleyman Soylu török belügyminiszter, illetve Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter az EU és Törökország között tavaly márciusban megkötött megállapodás egyoldalú felbontásával fenyegette meg az Uniót.  A török felháborodás előzménye, hogy Hollandia és Németország nem engedte meg, hogy Mevlüt Çavuşoğlu a két ország területén, Recep Tayyip Erdoğan elnök alkotmánymódosító népszavazása mellett kampányoljon.

A tavalyi évben megkötött egyezség értelmében jelentősen csökkent az Égei-tengeren keresztül Európába bejutni kívánó menekültek száma.

Európa-politika

Fehér Könyv a Brexit utáni EU-ról

Március 1-jén az Európai Bizottság bemutatta a Brexit utáni Európa lehetséges forgatókönyveit felvázoló Fehér Könyvet. A dokumentum öt lehetséges alternatívát kínál a tagállamok számára:

1. forgatókönyv: Folytatás

Ez a terv az integráció jelenlegi állapotának az elmélyítést jelentené, amely magában foglalná az egységes piac továbbfejlesztését, számos katonai képesség egyesítést, valamint egyfajta közös hang kialakítást a külpolitikában.

2. forgatókörnyv: Csak az egységes piac

Ez az alternatíva kizárólagosan a közös piac elmélyítésre koncentrál, ezzel háttérbe szorít olyan más, az európai integráció szempontjából fontos területeket, mint a védelmi együttműködések továbbfejlesztése.

3. forgatókönyv: Aki többet akar, az többet tesz

Ezen elgondolás szerint a többsebességes Európa koncepciója valósulna meg. Ez megadná a lehetőséget az integrációban elmélyülni kívánó tagállamoknak, hogy gyorsítsák az együttműködésüket olyan területeken, mint a védelem, belső biztonság, adózás és a szociális ügyek.

4. forgatókönyv: Kevesebbet, hatékonyabban

Az integráció bár kevesebb területet fogna át, de nagyobb mennyiségű forrást tudna biztosítani a megmaradt politikák számára. Több forrást nyújtanának az Európai határ és Parti Őrségnek, illetve kialakítanák az Európai Védelmi Uniót.

5. forgatókönyv: Sokkal többet együtt

Ezen alternatíva értelmében a megmaradt huszonhét tagállam az uniós intézményekkel együtt működve, szinte minden közpolitikai területen felgyorsítaná az integráció sebességét.

60 éves a Római Szerződés

Az uniós integrációt elindító, és az EU jogelődjét létrehozó Római Szerződés aláírásának 60-adik évfordulója megünneplése alkalmából Rómában találkoztak az EU-s tagállamok állam- és kormányfői.

A 27 tagállam vezetője elfogadta a Római Nyilatkozatot, amely egyrészt megfogalmazza azokat a problémákat, amelyek a legégetőbbek jelenleg az Unió számára. Másrészt felvázolja azokat a prioritásokat, melyek megvalósításáért a tagállamok és az EU-s intézmények vezetőinek dolgoznia kell.

A nyilatkozat kihívásként határozza meg a regionális konfliktusokat, a terrorizmust, a protekcionizmust és a növekvő szociális egyenlőtlenséget. A deklaráció négy elérendő célt fogalmaz meg: biztonságos és nyugodt Európa, sikeres és fenntartható Európa, szociális Európa és a globális színtéren jobban megjelenő Európa.