Biztonságpolitika

A Ukraine International Airlines naponta közlekedő járatot indít Kijev és Budapest között 2017. június 15-től. Az ukrán nemzeti légitársaság 183 ülést kínáló Boeing 737-800 típusú gépeket állít forgalomba ezen az útvonalon.

A budapesti állomás mellett két újabb európai helyszínt jelentett be a Red Bull Air Race versenysorozata. A pilóták a szeptembert Portugáliában, Portó városában kezdik, amely utoljára 2009-ben adott otthont a világbajnokságnak.

Már 3 éve...igen, már 3 éve nincs közöttünk jó barátunk, műrepülő világbajnokunk, Nádas Tamás, aki 2014. március 7-én, pont névnapján vesztette életét Katarban.

Az Aviadarts 2017 gyakorlat harmadik szakasza a Krímben folytatódik, a Csauda lőtéren. Ezt követően, a negyedik szakaszban már Kína lesz a házigazda. Mutatjuk az időpontokat és a résztvevők listáját.

Az orosz Kaspersky Lab vizsgálja annak lehetőségét, hogy frissíteni kell-e a vírusadatbázisokat a CIA által használt kémprogramokkal.

Tovább olvasom

Van egy ország, amelyben már több évtizede dúl konfliktus. Egy ország, amit az emberek arra használnak, hogy harcoljanak egymás ellen. Ennek ellenére még ebben az időszakban is, az élet megy tovább. A mindennapi életet körülhatárolja a háború, az emberek mégis reménykedve várják az új napot.
Amikor azonban a csata valójában egy szenvedésekkel teli belső harc, akkor nincs békesség sem nappal, sem éjjel.

Dr. Ayesha Ahmad, aki a mentális egészség és a lelki traumák vizsgálatára szakosodott, kutatásai során tanulmányozta a mentális egészség helyzetét Afganisztánban. Cikkében kihangsúlyozta: „Remélhetőleg, ez a cikk elindíthatja a sokatmondó, szenvedésekkel teli történetek megosztását.”

A mentális betegség, egy csendes járványként tombol Afganisztánban. Egy olyan országban, ahol a hagyományok és a hit ily erős mértékű, az emberek számára nehéz az olyan pszichiátriai rendellenességeket megérteni, mint a pszichózis, skizofrénia, vagy akár a depresszió. Ezeket a betegségeket gyakran társítják különböző népi hiedelmekkel, például hogy a személy elátkozott, vagy gyenge hite miatt szenved.
Az elhúzódó konfliktus nyomott hagyott az ország egészségügyi rendszerén is. Súlyos erőforráshiányokkal (mind pénzbeli, mind humán erőforrás) küzdenek, így a különböző mentális betegségek diagnosztizálása és kezelése nem könnyű feladat. Az ország nem rég kezdte el a szükséges fejlesztéseket. Jelenleg egy állami pszichiátriai kórház működik Kabulban, és egy neuro-pszichiátriai kórház Mazar-e Sharif-ban.

2003 és 2005 között végzett országos felmérés eredménye kimutatta, hogy a felnőtt lakosság 16,5%-a szenved valamilyen mentális zavarral. A becslések szerint ez az arány napjainkban sem alacsonyabb, hiszen az erőszak mértéke sem mutat jelentősebb csökkenést az ország területén.

Mark de Rond, néprajzkutató cikkében a „Miért nincs PTSD Afganisztánban?” (PTSD: Poszttraumatikus stressz szindróma), próbált rámutatni arra, hogy az ország lakossága olyan magas mértékben van kitéve traumának, hogy a lakosság nagy részénél jelentkezhetnek a PTSD tünetei. Ez a helyzet még jobban megnehezíti a betegek diagnosztizálását, hiszen így a problémákat akár családon belül sem észlelik időben. De Rond azt is megfogalmazta, hogy az adott kultúrában fellelhető hagyományok, mint például a szóbeli történetmondás, összetartják a kollektív szenvedés narratíváját.

Azonban, a konfliktusok nyomán létrejött, traumatikus történetek elmesélésének eredménye, hogy az új generációs afgánok már „zsigeri” módon tapasztalják a háború borzalmait, és ezzel kialakult egy ún. másodlagos vagy transzgenerációs trauma.

Felmerülhet a kérdés: hogyan lehet az elmúlt 40 év szenvedéseit feledtetni az emberekkel?

Jelenleg a megfelelő egészségügyi infrastruktúra nélkül, sajnos a lehetőségek nem túl kedvezőek. Amíg az ország egészségügyi és gazdasági helyreállítása nem teljes, addig a legtöbb, amit sok esetben tehetnek, hogy nyugtató tablettákkal kezelik a betegeket; ami nyilvánvalóan nem megoldás a pszichiátriai rendellenességek kezelésére.
Szükség van arra, hogy megfizethető kezeléseket és biztonságos helyet biztosítsanak az akut mentális betegségekben szenvedők számára.

Dr. Ahmad véleménye szerint: „Meg kell hallgatnunk ezeknek az embereknek a történeteit. Néhány történetet ki kell emelnünk, amik majd rávilágítanak azokra a borzasztó emberi jogi visszaélésekre, melyek az országon belül zajlanak. Talán, ez reményt és szolidaritást adhat az embereknek.”

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség összegyűjtött más országokból származó kiberhadviselési módszereket, melyeket saját céljaira használt fel, hogy riválisaikra terelje a gyanút. A WikiLeaks kedden kezdett nyilvánosságra hozni egy minden eddiginél nagyobb, a CIA tevékenységével kapcsolatos archívumot.

Tovább olvasom

A Rosszija légitársaság „Usszurijszk” névre keresztelt Boeing-777-300-asa különleges festést kapott. A fokozottan veszélyeztetett, egyik legritkább nagymacska, a távol-keleti leopárd díszíti az EI-UNP lajtsromjelű repülőgépüket.

Az Eurázsiai Gazdasági Unió minisztertanácsának tagjai kedden aláírtak egy rendeletet, ami előirányozza az eurázsiai unió és Irán közt egy átmeneti szabadkereskedelmi egyezmény megkötését.

Tovább olvasom

Svájci túránkról hazafelé botlottunk bele Reichenburg falucska mellett ebbe az Oerlikon Skyguard GDF-005-ös légvédelmi gépágyús ütegbe, amit Csaba barátom jóvoltából közelről is volt alkalmunk szemügyre venni. Amellett, hogy a helyi "tanyavilágba" zavartalanul települhettek (a C2 az egyik gazda fészerében kapott helyet, antennájuk egy szántóföldi feszület mellett meredt az égre), szemet szúrt az is, hogy még a senki által nem fenyegetett, semleges Svájc is megtartásra érdemesnek találta a csöves légvédelmet. Akinek kell, nézzen most magába idehaza...

Zord

Az Orosz Vitézek bemutató kötelék 2017. március 10-én indul majd Malajziába, hogy részt vehessenek a 2017. március 21-25. között megrendezendő LIMA 2017 nemzetközi légiszalonon – nyilatkozta a kötelék egyik tagja, Andrej Alekszejev ezredes.

Az elmúlt hetekben a Trump-kabinet három magas rangú képviselője is megfordult „tűzoltás” céljából az öreg kontinensen. A sor Rex Tillerson külügyminiszterrel kezdődött, majd James Mattis védelmi miniszterrel és Mike Pence alelnökkel folytatódott. Az üzenet tartalma mindhárom látogatás esetében ugyanaz volt: megnyugtatni az európai partnereket, hogy az elnökválasztási kampányban elhangzottak ellenére nem várható komoly változás a transzatlanti kapcsolatokban.

A békülékeny hangok, amelyek leginkább a Donald Trump vezette Egyesült Államok Európa védelme iránti elkötelezettségét hangsúlyozták, részben csökkentették az Unió és a tagállamok vezetőinek félelmét az új amerikai elnök leendő transzatlanti politikájával szemben. A feszültség csökkentésében kiemelt jelentőségű volt Tillerson-nyilatkozata a G20-ak külügyminisztereinek bonni találkozóján; az amerikai külügyér a minszki megállapodás betartására szólította fel jelenlévő orosz kollégáját, Szergej Lavrovot. Kiemelte továbbá, hogy a jövőben is kiállnak saját és szövetségeseik értékei és érdekei mellett. Tillerson kijelentései, valamint Nikki Haley új amerikai ENSZ-nagykövet megnyilatkozásai az ENSZ BT-n belül tovább csökkentették azokat az európai félelmeket, amelyeket Trump korábbi Oroszországgal és az európai szövetségesek védelmével kapcsolatos kijelentései tápláltak. Ilyen volt többek között a frissen kinevezett nagykövet azon kijelentése, amelyben leszögezte: az Oroszországgal szembeni amerikai szankciók mindaddig fennmaradnak, amíg a Krím-félsziget vissza nem kerül Ukrajnához.

Ettől eltekintve Washington és Brüsszel kapcsolatát Tillerson bonni beszéde után is komoly feszültségek terhelik. Ezek közül kiemelendő az új amerikai elnök azon követelése, hogy az európai NATO szövetségesek tegyenek eleget minél gyorsabban azon kötelezettségüknek, amelynek értelmében a GDP-jük 2%-ra kell növelniük védelmi kiadásaikat. Erre reagált a Müncheni Védelmi Konferenciát megelőzően az Európai Bizottság elnöke, Jean Claude Juncker is: kijelentette, hogy Európa nem fog meghajolni az amerikai követelésekkel szemben. Juncker nyilatkozata felvezetője volt a konferencia egyik fő témájának, miszerint mennyire eltökélt az amerikai kormányzat a NATO védelmi kiadásinak gyors emelése kérdésében. A konferencián résztvevő James Mattis hangsúlyozta ugyan a NATO melletti elkötelezettségét, de megismételte a főparancsnokságon már elhangzott ultimátumát, amelyben a szövetséges államokat a védelmi kiadásaik növelésére intette. Ellenkező esetben a NATO-szövetségeseknek mérsékeltebb amerikai elkötelezettségre kell számítaniuk a védelem területén. Bár a Szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg megjegyezte, hogy a tavalyi évben Kanada és az európai tagállamok 3,8%-kal növelték katonai kiadásaikat, ez nem befolyásolta az amerikai védelmi miniszternek a kérdéshez való hozzáállását. Mattis Brüsszelben és Münchenben is világossá tette az európai partnerek számára, hogy a védelmi kiadások növelésének kérdésében eltökélt az amerikai kormányzat.

A legnagyobb érdeklődést a Trump-adminisztráció Európába látogató tagjai közül az alelnök, Mike Pence kapta. Pence München után Brüsszelben találkozott Jens Stoltenberggel, ezt követően pedig Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és Jean Claude Junckerrel. Pence a Tuskkal tartott közös sajtótájékoztatóján mindent megtett annak érdekében, hogy oldja Trump korábbi Európával kapcsolatos negatív kijelentéseiből származó feszültséget. A közös értékek és történelmi örökség hangsúlyozása mellett az alelnök kiemelte, hogy az új amerikai kormány szeretné szorosabbra fűzni az együttműködést a terrorizmus elleni harcban Washington és Brüsszel között. Kitért arra is, hogy az Egyesült Államok továbbra is kiáll az európai nemzetek területi integritásának és szuverenitásának védelme mellett, valamint folytatni kívánják az Unióval való közös nyomásgyakorlást Oroszországgal szemben, annak ukrajnai intervenciója miatt. Az alelnök Brüsszelben elhangzott nyilatkozatai éles kontrasztban állnak Trump korábbi kijelentéseivel, amelyekben a „NATO-t elavultnak” Brüsszelt pedig „elviselhetetlen helynek” nevezte.

Az elmúlt hetek találkozóin elhangzottak jelenleg még nem igazolják vissza a Trump-adminisztráció leendő transzatlanti politikájával kapcsolatos pesszimista jóslatokat. Azok a félelmek, amelyek az Egyesült Államok leendő izolacionista, oroszokkal megalkuvó politikáját vetítették elő, egyenlőre még nem igazolódtak be. Az elmúlt hetekben az Európába látogató amerikai kormánytagok Tillersontól Spence-ig, szinte minden alkalmat és lehetőséget megragadtak, hogy az EU és a NATO melletti szoros amerikai elkötelezettséget hangsúlyozzák. Az amerikai részről elhangzott kijelentések pedig leginkább azt a célt szolgálták, hogy tompítsák Trump korábbi kirohanásainak a hatásait.

Az Indiai Haditengerészet volt zászlóshajója, az INS Viraat március 6-án leszerelésre került – ezzel a haditengerészet aktív állományában egyetlen repülőgép-hordozó fog szolgálni, előreláthatólag 2018 végéig. Bár ez önmagában az erőkivetítési lehetőségek csökkenését jelentheti, az utódjául szánt Vikranttal az építődokkokban, hosszú távon más eredményre számíthatunk. 57 év szolgálati idővel a háta mögött, a Viraat leszerelése szükségesnek mondható, és beleillik az indiai haditengerészet modernizációs terveibe.

Dél-Ázsia óriása, bár kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik, egészen az utóbbi évtizedig nem számított tengeri nagyhatalomnak. 2004-ben azonban az első haditengerészeti doktrínában megjelent az igény az adottságok kihasználására, így az Indiai-óceán kiterjedt katonai ellenőrzésére. Ezekre alapozva a 2009-es, majd a 2015-ös új haditengerészeti stratégiai dokumentumok az ország tengeri érdekszféráját fokozatosan a teljes Indiai-óceánra, valamint nyugatra a Szuezi-csatornán át a Földközi-tengerig, keleten pedig a Dél-kínai-tengeren át a Csendes-óceán közepéig terjesztették ki. Bár Indiának jelenleg nincs képessége arra, hogy a Malaka-szoroson túl is tartósan műveletképes erőkkel jelenjen meg, saját térségében az elindult fejlesztések és a növekvő kiadások révén nem elhanyagolható jelentőségre tett szert.

Ebből is világossá válik, hogy az ázsiai vizeken India elsősorban Kínával verseng, míg az Egyesült Államok – egyrészt a gigantikus képességbeli különbségek miatt, másrészt a közös cél, a Népköztársaság visszaszorítása érdekében – inkább partnerként jelenik meg rövid távon. Hosszú távon a haditengerészet célja a hegemónia megteremtése az Indiai-óceánon, valamint bevetési képesség kiterjesztése annak határain túl, az Atlanti- és a Csendes-óceán medencéiben is. Ennek fedezetére 2004 óta összesen több mint 4300 millió dollárt fektettek a SIPRI adatai szerint új hajók vásárlásába és korszerű fegyverek rendszeresítésébe – ez több mint amennyit egy évben átlagosan fegyverimportra fordítanak, azonban csak töredéke az Egyesült Államok vagy akár Kína hasonló kiadásainak.

Az új repülőgép-hordozó viszont nem az egyetlen lépés a haditengerészet, és alapjában véve a fegyveres erők modernizációjában. A 2015-ös SIPRI jelentés szerint India a világ legnagyobb fegyverbeszállítója – megelőzve Szaúd-Arábiát és Kínát –, és 2016-ban is folytatódni látszik ez a trend. Az őszi BRICS csúcson Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi miniszterelnök megállapodtak 4 új, orosz technológiájú fregattról, amelyből 2 Indiában kerül majd legyártásra. Emellett 5 darab S-400-as rakétarendszer adásvételéről is döntés született, amellyel India fegyveres erői az elsők közt lehetnek, akik birtokolják a csúcskategóriás légvédelmi rakétákat.

Ugyanakkor a 2014-ben elindított „Make in India” kormányzati program keretében Újdelhi már nem csak kész fegyvertípusokat vásárol, hanem komoly energiát és pénzt fektet technológiák megvásárlásába és az országban zajló gyártásba. A már említett tételeken túl 140, orosz technológiájú Kamov-226t helikopter is készül Indiában, valamint legalább 200 könnyű, nyugati gyártmányú vadászrepülőgép sorsa is eldől ebben az évben. A legesélyesebbnek jelenleg az amerikai Lockheed Martin F-16-osa tűnik, de nem kizárható a svéd Saab Gripen E sem. Az előbbi esélyeit növeli, hogy az Egyesült Államok eszközparkjából folyamatosan leépítik, valamit az új adminisztráció – bár protekcionista gazdaságpolitikát folytat –, az ázsiai hatalmi egyensúly fenntartására Indiát tartja a legesélyesebb szereplőnek a jövőben.

Láthatóan, amíg a NATO-ban akadályt jelent a hadikiadások a GDP minimális 2%-án tartása, addig Ázsiában minden évben növekvő számokkal találkozunk. Az INS Viraat leszerelése is megerősíti ezt a trendet: a helyére 2025-ig két új, korszerű repülőgép-hordozót terveznek szolgálatba állítani. Kérdés, hogy mikor áll majd az ország készen rá, hogy kihasználva kiváló elhelyezkedését, hatékonyan felvegye a versenyt riválisával, és betöltse azt a „biztonsági szolgáltató” szerepet az ázsiai vizeken, amelyet a 2015-ös stratégia célként tűzött ki.

Lektorálta: Háda Béla

A közösségi oldalon olvastuk, hogy Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület nagy munkába kezdett. Ebből az alkalomból kerestük meg Simon Róbert Sándort, az egyesület elnökségi tagját.

Állítólag oly dicsőséges múltunk egyik kevéssé ismert, és a közelmúltig eléggé elfeledett eleme a magyarság tengereken való jelenléte, az első világháború előtti magyar kereskedelmi és haditengerészet története. Rögtön hozzá kell tennem, a „magyar” ebben az esetben azért erősen idézőjelben értendő, a magyar kereskedelmi tengerészet valójában legalább annyira volt horvát, mint magyar, és a gyakorlatban a „mi haditengerészetünk” is sokkal inkább osztrák volt, nem magyar.

A magyarság ráadásul csak a háború előtti utolsó két évtizedben vállalt komolyabb szerepet a tengermelléken, ekkor élénkült meg az érdeklődés a hajózás iránt, ekkor tűnt fel egyre több kereskedelmi hajó árbocán a magyar lobogó, és kerültek nagyobb számban magyar tengerészek a flotta hadihajóira. Ez a néhány év -melynek csúcspontja a Szent István majdnem teljesen önerőből való megépítése volt- valóban figyelemre méltó fejlődést eredményezett, melyre méltán lehetnénk büszkék. 1914 nyaráig minden jel arra mutatott, a Monarchia, és ezen belül Magyarország, kereskedelmi és haditengerészete egyaránt igen szép jövő előtt áll.

Régi jó szokásunknak -és valóságérzékünk tradicionális hiányának- megfelelően azonban ezúttal sem a tényleges eredményekre vagyunk büszkék, hanem kitalált legendákra és képzelgésekre. Még a tengerészettel foglalkozó szakirodalom is ilyenekkel volt tele, egészen a közelmúltig. Ezek nagy része -mint például a „soha le nem győzött flotta”- feltehetően még a háború alatti propaganda terméke, a másik része meg a Horthy korszakban keletkezett, elsősorban nyilván a Vezér dicsőségének öregbítése céljából. Amikor pedig a rendszerváltás után ismét lehetett írni a múltnak erről a darabjáról is, az akkori szerzők minden kritika nélkül átvették az ezekben az írásokban található állításokat. Néhány hivatott történész ugyan megpróbálta ezeket a fals legendákat kigyomlálni a köztudatból, de próbálkozásaik inkább kevesebb, mint több sikerrel jártak.

Bár nem ezt tekintem fő célomnak, de néhány témába vágó poszttal időnként azért szeretnék én is valamivel hozzájárulni a legendák ködének eloszlatásához. Most egy olyan történetet választottam, amelyről több népmesei elem is kering nemcsak a köztudatban, hanem még a valóban komolynak tekinthető szakirodalomban is.

[...] Bővebben!

Csúcstalálkozók és kétoldalú kapcsolatok

2017. február 2.

Az Unió állam- és kormányfőinek máltai csúcstalálkozóját megelőző napon a nyugat által támogatott líbiai miniszterelnök Fayez al-Sarraj tárgyalásokat folytatott Brüsszelben az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökével, valamint az EU közös kül-és biztonságpolitikai főképviselőjével.

A sajtókonferencián al-Sarraj kifejtette, hogy Líbia nem kap elég forrást az EU-tól a migrációs probléma kezelésére. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke üdvözölte Fayez al-Sarraj líbiai és Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök által Rómában megkötött menekültügyi megállapodást. Ennek értelmében a két ország megállapodott arról, hogy közösen veszik fel a harcot az embercsempészet ellen.

A többoldalú találkozó, valamint a bilaterális megállapodás egyfajta felvezetője volt az unió állam- és kormányfőinek Máltán tartott csúcstalálkozójának. A fő témák a Brexit utáni EU, Donald Trump hivatalba lépésének hatása a kontinensre, illetve a Földközi-tenger középső területén áthaladó migráció kérdése volt. A menekülthullám enyhítése reményében az Unió 200 millió eurót ajánlott Tripolinak annak érdekében, hogy Líbia hatékonyabban tudja ellenőrizni határait. Kiemelték, hogy a 2016-os évben csak a Mediterráneum középső szakaszán átvezető útvonalon 181 ezer illegális bevándorló érkezett az Unió területére. A Máltán elfogadott terv értelmében az EU támogatni fogja, felszereli és kiképzi a líbiai parti őrséget annak érdekében, hogy visszaszorítsák az embercsempészetet, és fejlesszék a felkutatási és mentési műveleteket.

A helyzet kezelése érdekében az Unió szorosabban együtt fog működni a Nemzetközi Migrációs Szervezettel és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával. Eközben az emberi jogi csoportok arra figyelmeztetnek, hogy Líbia nem biztonságos ország a menekültek számára, illetve nem tudja garantálni a visszaküldött személyek menedék jogait.

2017. február 27.

A német Die Zeit beszámolója szerint Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke felszólította az unió vezetőit, hogy hozzanak létre befogadó állomásokat Líbiában a menekültek számára. Továbbá kifejtette, hogy egy, a Marshall-segélyhez hasonló tervet kellene kidolgozni Afrika számára annak érdekében, hogy Európa képes legyen megfékezni az kontinensre irányuló migrációt.

Biztonságpolitika

2017. február 16-20.

A Müncheni Biztonsági Konferenciát megelőző napon Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszédében reagált az amerikai elnök azon követelésre, amelyben a védelmi kiadásaik növelést kérte európai szövetségeseitől. Juncker kiemelte, hogy a modern védelempolitika nem szólhat csak a védelmi kiadások növeléséről. A beszédében ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az európaiaknak a védelmi kiadásaikat hatékonyabban kellene felhasználni. Továbbá kitért arra is, hogy az uniós tagállamok kiemelt szerepet töltenek be a fejlesztési és humanitárius segélyezésben. A Biztonsági Konferencián többek között részt vett az Egyesült Államok Védelmi minisztere James Mattis, illetve Mike Pence alelnök is.

München után Pence útja Brüsszelbe vezetett, ahol találkozott Donald Tuskkal és Jean-Claude Junckerrel. Pence a sajtótájékoztatón próbálta enyhíteni az európaiak felmerülő félelmeit Donald Trump elnökségével kapcsolatban; többször kifejtette az Egyesült Államok állhatatos és kitartó elkötelezettségét európai szövetségesei biztonságának garantálására.

Védelempolitika

2017. február 6-9.

Az uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján megerősítették a vallettai csúcson elfogadottakat. Ez többek között azt tartalmazzák, hogy az EU a jövőben törekedni fog a líbiai befogadó táborokban ragadt menekültek életkörülményeinek javításán.

Az Európai Parlament kül-és alkotmányügyi bizottsága által elfogadott határozat azt az igényt fogalmazta meg, hogy a lisszaboni szerződés keretében szükséges mélyíteni az együttműködést a közös védelempolitika területén is.

2017. február 28.

A POLITICO egy aktuális cikkében, a nevüket anonimitásban tartó forrásokra hivatkozva kifejti, hogy az Unió nagyobb védelmi együttműködés keretében egy új katonai egység felállítását tervezi. A Katonai Tervezési és Végrehajtási Képesség (MPCC) nevű egység lesz a felelős az EU kiképzési küldetéseiért Szomáliában, Maliban, és a Közép-afrikai Köztársaságban. Az új egységet az Unió tagállamainak vezetői a decemberi csúcstalálkozójukon hagyták jóvá. A végleges részleteket várhatóan a külügyminiszterek márciusi találkozójára dolgozzák ki.

Az MPCC ugyanarra a brüsszeli főparancsnokságra fog épülni, mint az Unió katonai törzse. Az új egység kisebb méretű lesz, és kizárólag a katonai műveletekre fog koncentrálni. Feltehetőleg a finn Esa Pulkkinen tábornok fog az új struktúra élén állni.

Szerbiában rendszeresítésre kész a hazai fejlesztésű Lazar 3-as lövészpáncélos. Az első Lazar, a Lazar 1-es 2008-ban került bemutatásra. A Lazar 1 BVT-SR-8808 többcélú páncélozott harcjármű igen robosztusra sikeredett, ebben a gépezetben a tervezők megpróbálták ötvözni a katonák által használ páncélozott szállító harcjárművek, és a békefenntartó műveletekben alkalmazott aknarobbanásnak ellenálló járművek tulajdonságait, illetve a belügyi egységek általa a terroristák elleni akciókban használt páncélozott járműveinek legjobb tulajdonságait. A pótpáncélzat nélkül 16 tonnás, 8x8-as kerékképletű, módosított TAM-150 teherautó alvázra épített Lazar 1 mozgatásáról egy 400 lóerős motor gondoskodik. Hossza 7,25 méter, magassága 2,45 méter, szélessége 2,4 méter, háromfős személyzetén kívül még 10 lövész szállítására képes.  Fegyverzete 7,62 mm-es géppuskáktól a 30 mm-es gépágyúkig szabadon választható, ezeket egy távirányítású toronyba helyezik el. Első megrendelőként sokáig Irakot emlegették, azonban a beszerzésről szóló egyeztető tárgyalások 2009-ben megszakadtak. A járművek gyártására egy új, 130 főt foglalkoztató üzemet is létesítettek Szerbiában 2013 végéig.

Megjelenésében és egyéb tulajdonságaiban is a Lazar 3 és a Lazar 1 között helyezkedik el a Lazar 2-es, mely külső jegyeiben már inkább a gyalogsági harcjárművekhez állt közelebb, azonban a számos lövésbiztos ablak még utalt az eredetére. Hossza 7,82 méterre növekedett, magassága 2,32 méter, míg szélessége 2,85 méter lett. A 28 tonnás tömegű jármű 2013-ba került bemutatásra. 3 fős személyzet mellett már csak 9 lövész szállítására képes, fegyverzetét egy Zastava gyártású, percenként 550-650 lövés leadására képes 30 milliméteres gépágyú és egy ezzel párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska alkotja. Fegyverzetét a Maljutka irányított rakéták 2T és 2F variánsaival lehet erősebbé tenni. Mozgatásáról a páncéltest orr-részének jobb oldalán elhelyezett 500 lóerős Cummins ISM 500 motor gondoskodik, hatótávolsága 600 kilométer, legnagyobb sebessége 100 kilométer per óra. Megalkotásánál, akárcsak a Lazar 1 esetében igénybe vették civil teherautók komponenseit is, de ezek már az orosz Kamaz-tól származtak.

A Lazar 2-re megjelenésében igencsak hasonlító Lazar 3-as 26 tonnás tömege a pótpáncélzattal egészen 32 tonnáig emelkedhet. Fegyverzetét ugyancsak a Lazar 2-ről ismert Zastava gyártású 30 milliméteres gépágyú és egy ezzel párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska alkothatja, de mód van 12,7 milliméteres nehézgéppuskával ellátott távirányítású fegyverállvány felszerelésére is. Legnagyobb elérhető sebessége azonos erőforrás mellett 110 kilométer per órára növekedett.

Korszerűbbé válik a Holland Királyi Légierő Lockheed Martin F-16AM/BM Fighting Falcon vadászbombázóinak önvédelmi képessége. Az ország gépeinek szárnya alatt, a középső felfüggesztőpilonjaiba építve már eddig is megtalálható volt az AN/AAR-60(V)2-es rakétaindítást érzékelő rendszer, ami most már az infravörös önirányítású rakéták elleni zavarótöltetek kivetésére is képessé vált. Ugyanis eddig a PIDSU nevet viselő rendszerből eddig csak a rádiólokátorok megtévesztésére szolgáló sztaniolcsíkok voltak alkalmazhatók. De a Terma továbbfejlesztésének köszönhetően a pilononkénti három-három infravörös indításérzékelő mellé a PIDS + pilonban már az infravörös zavarótöltetek is behelyezhetővé váltak.

Február 25-én került sor az utolsó, hajófedélzetről történt felszállással végrehajtott Sea Skua rakétákkal végrehajtott éleslövészetre, a Brit Királyi Haditengerészet 815. repülőszázadainak Lynx HMA.8 helikopterei által. A felszállást a Type 23-as osztályú HMS PORTLAND fedélzetéről hajtották végre. Az eset érdekessége, hogy az alkalmazott fegyver és az azt indító típus egyaránt ebben az évben kerül kivonásra Nagy-Britanniában. A Sea Skua utódja két, hajók ellen alkalmazható rakéta lesz, a MBDA Sea Venom és a Thales MARTLET személyében, ezek azonban bevethetőségüket még csak a későbbiekben fogják elérni.

Oroszországban a Tupoljev Tu-160 Balckjack szuperszonikus stratégiai bombázók gyártásának újbóli elindítása jelentős beruházásra készteti az építést végző Kazáni Repülőgépgyártó Termelési Egyesülést, a KAPO-t. Ez leginkább a titánt megmunkáló gépeket érinti, hiszen a típusnál jelentős a titánból készült alkatrészek mennyisége (a tömeg 38%-át teszik ki) és mivel a Tu-160-as egy igencsak nagyra sikeredett repülőgép, ezért ezek mérete is tekintélyes. A törzs hosszanti főtartója tulajdonképpen egy titán gerenda, ami 12,4 méter hosszú és 2,1 méter széles. Mivel a titán levegőn végzett hegesztése nehezen oltható tüzet okoz, ezért ezt a kényes és veszélyes műveletet vákuumban, vagy semleges gáz segítségével szokták elvégezni. Az ezt segítő, igencsak elhanyagolt állapotban lévő, gépek és épületek helyreállítására most a gyár majd 30 millió dollárt kénytelen áldozni.

A török védelmi minisztérium semmissé tette a török Tumosan céggel kötött szerződését, mely az Altay harckocsik motorjáról szólt. Történt ugyanis, hogy a dél-koreai licenc alapján Törökországban épülő Altay harckocsik számára erőforrásokat gyártó, egyébként magántulajdonban lévő Tumosan, a motor előállításához és továbbfejlesztéséhez külföldi partnert keresett. A partner egy osztrák cég, az AVL List lett. A török kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés során kitalált és megalkotott részek mind török szellemi tulajdont képezzenek, a szerződésben foglalt 200 millió dollár ellenében. Ausztria viszont szertett volna beleszólást a majdani exportra kerülő erőforrások eladásába, ebbe viszont Ankara és a Tumosan egyaránt nem egyezett bele. A vita végül a felek szakításához vezetett, ami egészen biztosan további csúszást fog okozni az Atlay harckocsi programjában, de hogy ez mekkora lesz, azt most még tudni nem lehet.

Hónapokkal ezelőtt egyre több Szíriában készült videón és fotón volt látható több furcsa eszköz az Iszlám Állam ellen küzdő csapatok harckocsiján, de több más járművén is. Ez egy önvédelmi rendszer, amit a Szíriai Tudományos Kutató Központ alkotott meg és valójában néhány infravörös tartományban működő sugártót jelent. A 2016 elején megjelent Sarab-1 (Délibáb-1) infravörös LED-ek segítségével csapta be a félautomatikus irányítással rendelkező irányított páncéltörő rakéták vezérlőrendszerét, mivel a rakéták hátulján lévő, az iránytartást és helyesbítést segítő infravörös fényforrások hullámhossz-tartományában bocsátott ki fényt. Ezért a Konkursz, Metisz és TOW irányítórendszere a célba vett páncélos felé jó irányba, az irányzóvonal közelében repülő rakétát érzékelt, az önvédelmi rendszer által előállított erősebb infravörös sugárnak köszönhetően, ezért az irányítást végző jelek elmaradtak, így a rakéta nem teljesen a célpont felé haladt.

Ennek köszönhetően találatot sem ért el olyan gyakran, mint a Sarab-1 megjelenése előtt. Ez a megtévesztő rendszer nem újdonság, az izraeli páncélosok már az 1990-es években használtak hasonlóakat, de az szovjet/orosz T-90-es Stora rendszere is ezen elv szerint működik, igaz csak két sugárzóval, az egyik a TOW, a másik a HOT rendszerre hangolva. 2016 végére a továbbfejlesztett Sarab-2 is megjelent, mennyiségileg több, de kevesebbet fogyasztó infravörös LED-el ellátva, melyek a rakéta függőleges mozgását is utánozzák, de még mindig csak a mellső térrészt védve, viszont az előd hatórányi üzemidejével szemben immáron tízórányi üzemidővel. A legújabb Sarab-3 viszont a mellső térrész mellett immáron körkörösen 360 fokban sugározva képes védeni az azt hordozó járművet.

Jordániai segítséggel fejlődhet tovább az orosz RPG-32-es kézi rakétavető. A Jadara Equipment & Defence Systems két változatban fejlesztette ki a négy RPG-32-es indítócsővel felszerelhető távirányítású állványát. A Quad-1 és Quad-2 távirányítású állványokon nappali és éjszakai üzemmódú kamerák és lézeres távmérő került elhelyezésre. A Quad-1 esősorban objektumvédelemre készült, a szenzorok két oldalán helyezkedik el egymás felett egy-egy RPG-32-es. A rendszer távirányítással 300 méterről is működtethető. A Quad-2-es viszont már akár könnyű járműveken is elhelyezhető, itt az RPG-32-ek egymás mellett egy sorban, a szenzorok felett helyezkednek el.

SA2-es jelzést viseli a kínai Norinco 76,2 milliméteres önjáró gépágyúja. A 6x6-os kerékképletű terepjáró teherautó alvázra szerelt eszköz ferde lőtávolsága 10 kilométer és 8 kilométeres magasságban repülő légi járművek ellen képes tevékenykedni. Földi célpontok ellen 3 kilométeres távolságig alkalmazható. Tűzgyorsasága 110 lövés percenként, a csőemelkedés -2 és +85 fok között lehetséges. A rendszer össztömege 28 tonna, a legnagyobb sebesség 80 kilométer per óra, hatótávolsága 450 kilométer. Lőszer-javadalmazása 49 darab, de ezek között megtalálhatók a félaktív lézeres önirányításúak is az irányítás nélküli, de programozott gyújtóval ellátottak mellett.

Valószínűleg Japán lesz az első ország a világon, amelyik a dízel-elektromos tengeralattjáróiba a lítium-ion akkumulátorok beszerelésre kerülnek. A Kiotóban székelő és akkumulátorgyártásban érdekelt GS Yuasa lesz az, mely a nyolc példányban már szolgálatban álló SORYO-osztályú tengeralattjárók újabb négy példánya számára a nagyobb kapacitású akkumulátorokat gyártani fogja. A 2020-ban és 2021-ben szolgálatba álló SS 511-es és SS 512-es jelzést viselő tengeralattjárók számára 2018 augusztusában kezdik meg leszállítani az akkumulátorokat, melyek kutatási és fejlesztési projektjében a japán védelmi minisztérium és a Mitsubishi Heavy Industries is részt vett. A távlati tervekben a hajóosztály régebbi egységeiben használt ólom-savas akkumulátorok lecserélése is szerepel.

Ausztráliában már február 23-a óta folynak az EC665 Tiger harci helikopter hajófedélzeti próbái. Természetesen a HMAS CANBERRA (L02) partraszállást támogató helikopterhordozó szolgál a tesztek alanyaként, amik várhatóan április elején fejeződnek csak be, hiszen a típus alkalmazhatóságának vizsgálatát a fedélzeten kijelölt összes, vagyis mind a hat felszállóhelyről végre kell hajtani.

A tavasz közeledtével mutatta be a General Dynamics Land Systems az LAV lövészpáncélos családfa legifjabb hajtását, az LAV 700-ast. A 32 tonnát nyomó, 8,2 méter hosszú, 3 méter széles és 2,8 méter magas LAV 700 fegyverzete tág határok között választható. Távirányítású fegyverállványába 7,62, vagy akár 12,7 milliméteres géppuskák is beszerelhetők, de mód nyílik 30, vagy 40 milliméteres gépágyúval ellátott távirányítású torony felszerelésére is. Még nagyobb tűzerő igénylése esetében szóba jöhetnek a 90, vagy 105 milliméteres löveggel ellátott tornyok, illetve a 120 milliméteres aknavetők, vagy az irányított páncéltörő rakéták is. A 711 lóerős Caterpillar C13 motor a 7 sebességes automata sebességváltóval együtt 110 kilométer per órás végsebességet és 1000 kilométeres hatótávolságot biztosíthat.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Lockheed RF-104G Starfighter.

Eurofighter Typhoon FGR.4.

Boeing EA-18G Growler.

Szuhoj Szu-24M.

Denel AH-2A Rooivalk.

General Dynamics F-16C Fighting Falcon.

English Electric Canberra PR.9.

McDonnell Douglas F-15J Eagle.

Szuhoj Szu-30SM.

CASA C-101EB Aviojet.

Sikorsky MH-53E Sea Dragon.

Airbus A310-304/MRTT.

Shin Maywa US-1A.

McDonnell Douglas AV-8B+ Harrier ll.

Dassault Rafale C.

Boeing C-17A Globemaster III.

MBB Bo-105P1.

McDonnell Douglas AV-8B Harrier II+.

Kawasaki C-2.

Douglas TA-4F Skyhawk.

Szuhoj Szu-35Sz.

AMX International A-1A.

Lockheed Martin F-22A Raptor.

Dassault Mirage 2000N.

Airbus A400M Atlas.

Eurocopter AS-532AL Cougar.

Grumman EA-6B Prowler.

Dassault Mirage F1BE.

Podcastunk 20. adásában arról beszélgettünk, milyen kilátásai vannak az amerikai-iráni viszonynak Trump elnöksége alatt. A korábbi adások elérhetők itt. Jó szórakozást!

[...] Bővebben!

A Grúz Hadsereg nem hajlandó tovább rendszerben tartani a Szu-25-ös csatarepülőgépeit.

Már jövőre elkészülhet a Leonardo cég M-346-os kiképzőgépének könnyű támadó változata – az erre vonatkozó terveket a cég vezetősége az IDEX 2017 szakkiállításon ismertette a nagyközönséggel.