Biztonságpolitika

1300 darab hazai gyártású kézi légvédelmi rakétát vásárol Varsó a lengyel haderő részére. A Grom modernizált, immáron Piorun (Grom-M "Grom Modernizowany”) nevet viselő variánsából 2022-ig gyártja le a Mesko a fent említett darabszámot, 232,2 millió dollár ellenében. Ebben az évben 150 darab rakéta átadásával számolnak, míg a gyártási ütem felgyorsulása után ez az évi 250 darabot is elérheti. A 2006-tól folytatott modernizáció során a Piorun megtartottal az előd hosszát (160 centiméter) és átmérőjét (72 milliméter) is.

Január 27-én, mindössze egy nappal a Bundestag, vagyis a német parlament jóváhagyása után már meg is érkezett Bamakóba az első német NH90TTH helikopter. A MEDEVAC, vagyis légi egészségügyi kiürítési feladatokra felszerelt forgószárnyast egy Antonov An-124-100-as teherszállító repülőgép juttatta el Maliba. Berlin a Holland Királyi Légierő Apacs és a Chinook helikoptereinek pótlására még további három NH90-es többfeladatú és négy EC665 Tiger harci helikoptert telepít az afrikai országba, 350 fős katonai kontingenssel együtt, 2018 közepéig.

Norvégiában eldöntötték, hogy a német ThyssenKrupp Marine Systems U-212A típusú tengeralattjáróknak szavaznak bizalmat. Az évek óta tartó kiválasztási procedúra ezzel véget ért, de egy másik, messze hosszabb együttműködés látszik kibontakozni. Hiszen nem csak egyszerűen arról van szó, hogy tengeralattjárókat vásárolnak, hanem egy igen szoros kapcsolatot alakítanak ki a német haditengerészettel, ahol az U-212A osztályú egységek szintén hadrendben állnak. Tovább a tengeralattjárók gyártásából és a szolgálati idő alatti karbantartási és korszerűsítési munkákból a helyi védelmi ipar is ki fogja venni a részét. A négy levegő-független meghatással rendelkező tengeralattjáró beszerzéséről szóló szerződés aláírása 2019-re várható, míg az ULA-osztály hat egységének pótlására érkező tengeralattjárók 2026-tól kezdődően évente egy darabos mennyiségben kerülnek majd átadásra.

Továbbra sem javul a német-török viszony. Mint az tavaly kiderült, akár már az év vége előtt is elhagyhatták volna a törökországi Incirlik támaszpontot az iszlám állam területei felett felderítő repüléseket végrehajtó német Panavia Tornado ECR vadászbombázók. A hat harci és egy tanker/szállítógép mellett a török NATO bázison 240-250 katona is megtalálható. A két ország viszonyában a legnagyobb törést az okozta, amikor idén nyáron a német szövetségi parlament (Bundestag) elsöprő többséggel népirtásnak minősítette az egykori Oszmán Birodalomban 101 éve elkezdett örményellenes mészárlásokat.

Ankara válaszlépése nem sokat váratott magára, az elmúlt hónapokban több alkalommal is akadályt gördítettek a német politikusok légi támaszponton tett látogatása elé. Az esélyesek között elsőként a britek által is használt ciprusi bázist említették meg a források, de görög és jordániai repülőterek is szóba kerültek. Tény, a német Tornado-k még mindig Törökországból szállnak fel a felderítő repülések végrehajtására. Ez a napokban újabb vita felszínre kerülésével járt. Ugyanis a németek nem hajlandók a törökök azon kérését teljesíteni, miszerint a repülések alatt készült összes nagyfelbontású fotót adják át részükre. Berlin szerint azért csak a felvételek egy részét teszik elérhetővé Ankara számára, mivel azok a gondos válogatás nélkül felhasználhatók lennének a szíriai kurdok ellen és ezt szeretnék elkerülni.

Fehéroroszországban a hadsereg részére átadásra kerültek az első Kajmán páncélozott felderítő járművek. A volt szovjet tagköztársaságban pár éve, 2015-ben mutatták be a régi BRDM-2-es felderítő páncélosok alvázának felhasználásával létrejött, szintén felderítésre szánt járművet. A 140-es számot viselő javítóüzemben végzett munka után az úszóképesség is megmaradt, de a Kajmán nevet viselő páncélosról eltávolították a páncéltornyot, a két-két mankókerék helyét oldalanként egy-egy ajtó foglalja el, valamint a jármű elején is nagyméretű ablakok kerültek beépítésre. A hat fő számára biztonságot nyújtó páncélos számára a független torziós rudas felfüggesztés és az új erőforrás 110 kilométer per órás sebesség elérést teszi lehetővé, míg a vízben történő haladást oldalanként egy-egy vízsugárhajtómű garantálja. Az 1000 kilométeres hatótávolságú, 7 tonnás Kajmán fegyverzetét egy PKSZ 7,62mm-es géppuska, vagy egy AGS 30mm-es automata gránátvető alkothatja. Fenékpáncélzata a felrobbanó aknák hatását csökkentendő V kialakítású.

Az indiai Szuhoj Szu-30 MKI vadászbombázók után az orosz PAK-FA T-50-es fegyverzetében is meg fog jelenni az orosz-indiai közös fejlesztésű BrahMos csapásmérő robotrepülőgép kisebb tömegű, Mini-BrahMos névre hallgató légi indítású változata. A következő alkalmazó a MiG-35-ös lehet majd, de tervek vannak a tengeralattjáróról indítható variáns kifejlesztésére is.

Pontosnak bizonyultak az öt évvel ezelőtti becslések, amiket az Sz-500-as Prometheus (orosz neve 55R6M Triumfator-M) nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer fejlesztése során felmerült problémák kiküszöbölésére határoztak meg. Akkor irányítási problémák okoztak gondot a 2009-től fejlesztést végző Almaz-Antey szakembergárdájának. Az új, nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer számos bonyolult műszaki megoldást tartalmaz, mivel nem az Sz-400-as továbbfejlesztésével jön létre, ezért ez a fennakadás teljesen természetesnek vehető.  A 2020-ra már több alegységnél is megjelenő Sz-500-as képességei igen elképesztőek lesznek, egyidejűleg 10 darab, hiperszonikus sebességgel repülő ballisztikus rakéta megsemmisítésére lesz képes 600 kilométeres távolságba és 20 kilométeres magasságban.

Törökország 500 millió dollárt szán 200 darab német és amerikai gyártmányú harckocsi modernizálására. A megrendelés elnyerésére csak helyi vállalatokat hívtak meg. Név szerint az Aselsan, a Roketsan, a BMC, az Ottokár és az FNSS nyerheti el a munkát, amit 40 M60A3, 40 Leopard 2A4, és 120 M60T harckocsin végeznek majd el. A 2000-es évek közepén az izraeli Israel Military Industries már korszerűsített 169 darab M60-as páncélost a Sabra Mk II csomaggal, majd 700 millió dollárért. A hírek szerint a döntéshozók leginkább a páncélvédelem növelését várnák el a pályázóktól, akár a hagyományos páncélzat megerősítésével, vagy pedig ezzel párhuzamosan az aktív páncélzat alkalmazásával is.

Berlin mellett Béccsel is sikerült összerúgni a port Ankarának. Történt ugyanis, hogy a dél-koreai licenc alapján Törökországban épülő Altay harckocsik számára erőforrásokat gyártó, egyébként magántulajdonban lévő Tumosan, a motor előállításához és továbbfejlesztéséhez külföldi partnert keresett. A partner egy osztrák cég, az AVL List lett. A török kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés során kitalált és megalkotott részek mind török szellemi tulajdont képezzenek, a szerződésben foglalt 200 millió dollár ellenében. Ausztria viszont szertett volna beleszólást a majdani exportra kerülő erőforrások eladásába, ebbe viszont Ankara és a Tumosan egyaránt nem egyezett bele. A vita végül a felek szakításához vezetett, ami egészen biztosan további csúszást fog okozni az Atlay harckocsi programjában, de hogy ez mekkora lesz, azt most még tudni nem lehet.

Egyiptom számára hamarosan átadásra fog kerülni az első Kamov Ka-52K harci helikopter. Oroszországból származó információk szerint a géppel már az összes földi és légi tesztet sikeresen végrehajtották. A 46 darab hajófedélzeti üzemre alkalmassá vált típusra Kairó még 2015-ben adott megrendelést.

A térségben Algéria is számíthat még a közeljövőben helikopterek érkezésére, ugyanis a légierő számára megvásárolt 14 Mil Mi-26T2 közül a hetedik és a nyolcadik példány átadása várható hamarosan.

Egyre inkább úgy tűnik Indiába fognak horgonyt vetni, az orosz-ukrán konfliktus miatt gázturbina miatt maradt ADMIRAL GRIGOROVICS-osztályú (Project 11356M) fregattok második hármas csoportjában megépített egységei (ADMIRAL BUTAKOV/360/, ADMIRAL ISZTOMIN/361/, ADMIRAL KORNILOV/362/). Az első hírek a célzott vevőkeresésről még 2015 októberében láttak napvilágot, és úgy tűnik Új-Delhi hajlandó a hat darabos mennyiségben már rendszeresített, 2003 és 2013 között épített TALWAR-osztály tervei szerint épített egységek, valamint egy negyedik fregatt megvásárlására is, természetesen hajtóművek nélkül. A M90FR gázturbinák Ukrajnából történő beszerzésének terhét így magukra véve. A Szaturn tervezőiroda által ajánlott M90FP gázturbinák beépítése túl hosszú időt venne igénybe, ez az orosz flotta feszített fejlesztési tervébe úgy látszik nem fért bele. A hírek szerint az ukrán gázturbinák pótlására az orosz fejlesztők csak 2019-re lesznek képesek használható hajtóművet kifejleszteni. A legújabb hírek szerint Moszkva 990 millió dollárt kér két fregattért.

Némi kis információ került a médiába a tavaly májusban megkötött pakisztáni F-16-os modernizációról, amit a török Turkish Aerospace Industries nyert el. A pakisztáni légierő 45 F-16A/B Block-15-ös gépén az éjszakai jobb bevethetőséget érinti a szerződés, aminek értéke 75 millió dollár. Az éjjellátó szemüveg használatát lehetővé tevő kabinvilágítás módosítását két Fighting Falcon-on már el is végezték a pakisztáni Sahbaz légibázison. A többi 43 F-16-ot már a pakisztániak fogják átalakítani, a törökök biztosította alkatrészek felhasználásával, török szakemberek felügyeletével.

Mianmar terveiben azon túl, hogy megvásárolnak 16 darab JF-17 Thunder vadászbombázót egyéb elképzelések is szerepelnek. Például az, hogy kínai és pakisztáni segítséggel megvalósuljon a gépek helyben történő gyártása, vagy összeszerelése. A hírek szerint a típus első példánya, vagy példányai már idén megérkezhetnek az országba, mégpedig a Pakisztánban gyártott, némileg továbbfejlesztett Block 2-es verzió képében. Ez a tavaly megjelent új változat nagyjából 10-15 %-ban tér el a Block 1-es változattól. A módosítások leginkább a fedélzeti elektronikát érintik, (adatátviteli rendszerek, elektronikai hadviselés) de a Block 2-es már alkalmassá válik légi üzemanyag-felvételre is, ezért egyik leginkább szembetűnő ismertetőjegye a merev üzemanyagfelvevő-cső. Ez a törzs jobb oldaláról nyúlik előre, nagyjából a pilótafülke szélvédőjének keretéig. Kialakítása, bár kínai tervezésűnek állítják be a források, nagymérvű hasonlóságot mutat a dél-afrikai Denel Aviation által modernizált Mirage III-on alkalmazotthoz. Ez a cég segédkezett néhány pakisztáni Mirage modernizálásában, amelyekre ez a bizonyos cső is felszerelésre került.

Mianmar egy igencsak szép jövő előtt álló típust szerez be, hiszen a JF-17-es első kétüléses példánya a Chengdu Aerospace Corporation üzemében tavaly már az összeszerelés állapotában volt. A JF-17B jelzésű variáns a ki-és átképző feladatokon felül harci képességekkel is fog rendelkezni. A kétüléses JF-17B a tavaly nyilvánosságra hozott információk szerint 2017 áprilisában fog a pakisztáni légierőhöz kerülni. A JF-17-es Thunder vadászbombázók precíziós csapásmérési képességének megteremtésén fáradozik Pakisztán. Első körben a francia Thales Damoklész célmegjelölő konténer integrációs lehetőségéről kezdtek tárgyalásokat a gyártó képviselőivel Párizsban, a tavalyi év első felében. A Damoklész exportot nem nagyon fenyegető francia eredete mellett szól még az is, hogy már harci körülmények között is próbára lett téve és ott bizonyította képességeit.

Tervezik továbbá illeszkedő póttartályok kifejlesztését is a JF-17-hez, ez azonban jelentősen megváltoztathatja a gép súlyponthelyzetét, ezért nagyon körültekintően kell eljárni a megtervezése során. A többzáras bombafelfüggesztők szinték kifejlesztésre fognak kerülni, mindezeket megpróbálják minimális külföldi segítséggel megvalósítani. Más források arról is tudnak, hogy a Mianmarban szolgálatba álló JF-17 Thunder gépek már a Block-3-as változatba fognak tartozni. A Block 3-as széria jellemzője az új, várhatóan teljes egészében kínai eredetű hajtómű és az AESA antennájú KLJ-7-es rádiólokátor lesz, továbbá még inkább kiszélesítenék a gép által bevethető fegyverzet választékát is.

Internetre kerültek fel a kínai Wuhan közelében készült képek, amelyeken egy a Grumman E-2 Hawkeye légtérfelderítő repülőgépre kísértetiesen hasonlító gép mérethelyes makettje látható. Ez a fotó csak megerősítheti azt az egyébként igen logikus feltételezést, hogy Kína katapulttal ellátott repülőgép-hordozót szeretne rendszeresíteni, mivel egy ilyen gép biztonságos indítása csakis katapulttal valósítható meg.

Érdekes és talán a jövőbe mutató tesztlövészetre került sor az Egyesült Államokban található China Lake tesztlőtéren 2016 decemberében. Ekkor ugyanis egy módosított Spike Mini irányított rakétával semmisítettek meg UAV-kat. A közelségi gyújtóval is ellátott Spike Mini rakéták két távirányítású gépet is megsemmisítettek, az amerikai haditengerészet által végzett próbákon. Az egyik rakéta egyébként telitalálatot ért el, míg a másikat a közelségi gyújtója aktiválta. A beépített területen is alkalmazható Spike Mini rendszer teljes tömege mindössze 12 kg és a 1,5 km-es hatótávolságú, 4 kg-os huzalvezérlésű rakéta 70 cm hosszú, illetve 75 mm átmérőjű. Robbanófeje erődítmények és nem páncélozott célok ellen hatásos.

Kolumbiában hamarosan eldőlhet az Izraeltől megvásárolt IAI (Israel Aerospace Industry) Kfir vadászbombázók jövője. Ugyanis a gépek amerikai gyártmányú General Electric J-79-GE sugárhajtóműveinek élettartama végéhez közeledik. Az idős erőforrások nagyjavítás, de még inkább csere nélkül 2019-ig kihúzhatják, utána a típus, melynek sárkánya még további szolgálatot tenne lehetővé, kivonásra kerül.

Argentínában február 1-én jelentette be Julio Martínez védelmi miniszter, hogy Mauricio Macri miniszterelnökkel lefolytatott egyeztetések során megszületett a döntés, az ország nem tervezi harci gépek beszerzését. Az alaposan modernizált Lockheed Martin (McDonnell Douglas) A-4AR Fightinghawk vadászbombázók várhatólag a következő évben kerülnek majd kivonásra, egyrészt a pótalkatrészek hiánya okán, másrészt a sárkányszerkezetek élettartamának végének elérése miatt. A dél-amerikai ország költségvetési helyzete azonban nem teszi lehetővé pótlásukat, de még az üzemidő-hosszabbítással egybekötött nagyjavításukat sem, így a gazdasági helyzet javulásáig lemondanak az új, vagy használt harci gépek beszerzéséről.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Szuhoj Szu-27UB.

Fisher P-75A Eagle.

Kawasaki P-1.

McDonnell Douglas RF-4E Phantom II.

Eurofighter C-16 Typhoon.

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon.

Sud SA-321L Super Frelon.

Lockheed F-104G Starfighter.

Hawker Siddeley Buccaneer S.2B.

Rockwell B-1B Lancer.

Mitsubishi F-2B.

Lockheed CP-140 Aurora.

Panavia Tornado GR.4.

Republic F-84F Thunderstreak.

Westland Puma HC.1.

Boeing B-52G Stratofortress.

Kawasaki C-1.

McDonnell Douglas F-4E AUP Phantom II.

Agusta Westland Merlin HM.1.

McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle.

Dassault Mirage 2000C.

Northrop SF-5B Freedom Fighter.

Szuhoj Szu-22M4.

Denel AH-2A Rooivalk.

Dassault Mirage F1CR.

Podcastunkban ma a tavalyi év két jelentős törökországi biztonságpolitikai eseményét, a sikertelen katonai hatalomátvételt és az orosz nagykövet elleni merényletet tárgyaljuk ki, visszatérve egy korábbi témánkhoz, azaz a török közélet abbéli képességéhez, hogy rendszeresen hivatalos és kevésbé hivatalos összeesküvés-elméleteket gerjesszen.    

[...] Bővebben!

Az új A350-900 látványos fényjáték kíséretében mutatkozott be február 2-án a nyilvánosságnak Münchenben, amit hivatalos névadó ünnepség követett a Lufthansa Technik hangárjában.

Az Egyesült Államok légierejének (USAF) a Northrop T-38 Talonok leváltására kiírt kiképző-repülőgép tenderén korábban több komoly cég is jelezte indulási szándékát, de az elmúlt napokban közülük többen is kiszálltak a programból.

Az európai lakosság körében még mindig él az a hidegháborús elgondolás, miszerint Európának szüksége van a NATO-ra saját védelme garantálásához. Egy török politikai elemző szerint azonban Európa ma éppen azokkal a problémákkal folytat kétségbeesett harcot, melyeket a NATO tevékenysége termelt ki az évek során.

Tovább olvasom

Fehéroroszország 8 darab MiG-29 Fulcrum vadászrepülőgépet és 2 darab Buk-M1 légvédelmi rakétarendszert ad támogatásképpen a szerb légvédelemnek.

A Felderítők Társasága Egyesület Biztonságpolitikai Klubjának következő rendezvényére 2017. február 16-án (csütörtökön) 17:30-kor kerül sor.

Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusza (1083 Budapest, Ludovika tér 2.), 222-es számú előadóterem.

A rendezvényen Dr. Jeszenszky Géza nagykövet, volt külügyminiszter, történész, egyetemi tanár tart előadást „Fenyegeti-e Európát egy új 1914 és 1939?” címmel.

Programunkat a Magyar Hadtudományi Társaság Nemzetbiztonsági Szakosztályával, Biztonságpolitikai Szakosztályával, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Biztonságpolitikai Szakkollégiumával együttműködésben skerül megszervezésre.

Tisztelettel kérjük, hogy részvételi szándékáról (a várható létszám felmérése és a beléptetés megszervezése érdekében) 2017. február 13-áig értesítse a Társaság elnökét, Dr. Tömösváry Zsigmondot (+36-30/921-1640, e-mail: zsiga07@t-online.hu;), vagy a Tudományos Szekció vezetőjét, Dr. Magyar Istvánt (+36-30/350-2552, e-mail: magyar.istvan@comunique.hu).

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke Iránt is felhelyezte azon országok listájára, melyek állampolgárai számára átmenetileg tiltott a bevándorlás. Irán gazdasági választ helyezett kilátásba, és azzal fenyegetőzik, hogy felhagy a dollár használatával.

Tovább olvasom

A nagy magasságú repülésre és nagy túlterheléssel végrehajtott manőverekre képes vadászgépek pilótáinak olyan öltözékre van szükségük, amely az emberi test számára rendkívül nagy igénybevételt jelentő körülmények között segíti a folyamatos munkavégzést és adott esetben biztosítja a túlélést. Mint minden vadászgépet üzemeltető alakulatnál, a kecskeméti repülőbázison is van egy részleg, ahol ezekkel a speciális öltözékekkel foglalkoznak.  

A régi terminológia szerint Magassági Berendezéseket Üzemeltető Részleg, röviden „magassági” volt az elnevezése annak a csoportnak, amely évtizedeken át a MiG-pilóták felszerelésével foglalkozott. Kecskeméten a Gripen érkezése után is megtartották ezt a nevet, de ahogyan a szakmai mindennapokban megjelent az angol nyelv, úgy ez a részleg is kapott egy újabb elnevezést, „life support” lett.

Nevezzük bárhogy, az alapfeladat nem változott, de kibővült és szabályozottabb lett. A magassági néhány fős állománya a Gripen üzemeltetés kezdetén svéd oktatóktól kapott elméleti képzést az orosz hajózó felszerelésnél sokkal összetettebb svéd felszerelés karbantartására. A gyakorlati tudnivalókat munka közben sajátították el egy svéd supervisor felügyelete mellett. Ezután kapták meg a jogosítást az önálló munkavégzésre. A jogosultságuk az évek során folyamatosan bővült, a jelenlegi, már közvetlenül a gyári szint alatt van, nagyobb mélységben is belenyúlhatnak a felszerelésbe. Kezdetben ez nem volt így. Például az oxigén- és levegőellátás valamint a kommunikáció egyesített csatlakozójának az időszakos ellenőrzésére a kezdetek után csak pár évvel kaptak képzést, addig ezt a tartozékot vissza kellett küldeni Svédországba. Ugyanilyen képzést, és jogosítást kaptak a többi részegységre, például a vízi túlélést segítő mentőmellényre vagy a túlélő (kézi) rádióra is.

A magasságin dolgozók jogosításai néhány éve lehetővé teszik, hogy átalakításokat is végezzenek. Amikor a Gripenen megjelent egy modifikáció, amellyel a repülőgép rendszere ellenőrzi a túlterhelés elviselését segítő, az alsó testet és a lábakat ölelő g-ruha nyomását, az ehhez szükséges módosításokat az átalakító készlet és leírás segítségével Kecskeméten végezték el. Ha nincs megfelelő nyomás ebben a nadrágban, a Gripen rendszere egy figyelmeztetést küld a pilótának, hogy ne számítson a g-ruha támogatására, mert az nem fog megfelelően működni.

A megszerzett jogosításnak lejárata nincs, a svédek elve az, hogy aki napi munkát végez a felszerelésen, az nem veszti el a megszerzett képességet. Ráadásul a Gripen üzemeltetést segítő FENIX rendszerbe bekerül minden Kecskeméten elvégzett munka. Svédországban megnyitják a magyar „mappát” és látják, hogy a felszerelésnek melyik darabján ki milyen munkát végzett, mennyi időt töltött azzal, és milyen anyagot használt fel. Ugyanígy látják a magyar raktárkészletet is. Amellett, hogy Kecskemétről is megy a rendelés, az egyes alkatrészekhez és tartozékokhoz beállított minimum darabszám elérése esetén azonnal küldik az utánpótlást. Ugyanez a rendszer az első üzembe helyezéstől számolja, hogy mikor milyen ellenőrzés következik a felszerelésen. Ha nem végeznék el időben az ellenőrzést, a jelzés piros színre váltana, és az adott darab nem lenne használható, amíg az ellenőrzése nem történik meg.

A felszerelés darabjain hat és tizenkét havonta hajtanak végre különböző mélységű ellenőrzést. Időigényes munkákról van szó, hiszen a felszerelés többségéhez tömlők, csövek tartoznak, amelyek tömítettségét, állapotát, nyomáspróba során kell ellenőrizniük.  

*

Minden pilótának van egy általa választott hárombetűs kódja és a felszerelés minden egyes darabja gyári szám szerint ehhez a kódhoz van rendelve. A Gripen hajózók öltözéke, mint rendszer működik, minden elemének funkciója van, minden darabot viselni kell.

A pilóták mindig viselnek nedvszívó alsóruhát, hogy az izzadság, a pára ne csapódjon ki rajtuk. Erre a ruhára kétféle öltözéket húzhatnak. Az egyik a hazai körülmények között általánosan használt, lángmentesített Nomex anyagból készült overáll. A másik az a vízálló kezeslábas, amelyet nagy kiterjedésű vízfelület felett viselnek, és amelynek használata kötelező, ha a víz hőmérséklete 17 fok alatt van. A magyar hajózók ilyen vízfelület felett repültek például a Baltikumban is. A ruha hátrészén, az ujjakban és a lábszárakban van egy ventillációs rész, ami a Gripen kondicionáló rendszeréhez kapcsolható. A rendszer ugyanazt a levegőt áramoltatja, mint a pilótafülkében, hogy a pilóta ne izzadjon bele a zárt, vízálló zokniban végződő, nyakán és csuklóin gumiszigeteléssel ellátott öltözékbe.  

Hathavonta ezt a ruhát is ellenőrizni kell. A magassági egyik helyiségében van egy közel két méter mély tartály, amelybe a vízálló ruhát viselő pilóta bemászik és az előírás szerinti időt eltöltve bizonyos mozgást végez. A ruha megengedett szivárgását egyszerűen lehet mérni: a pilóta nedvszívó alsóruházatán egy tenyérnyinél nem lehet nagyobb a vízfolt. Ha mégis, akkor a ruhát selejtezik, bár egy darabig még lehet foltozni. Az új ruhát úgy kapják meg a kecskemétiek, hogy nincsenek rajta a nyak- és csuklórészt szigetelő gumik és a lábakat záró zoknik. Ezeket ők ragasztják fel a ruhára, mégpedig a pilótára szabva, hogy komfortos legyen; ne szorítsanak a gumiszegélyek, ne gyűrődjön a zokni a bakancsban.

*

Mivel a pilótának folyamatosan munkavégző állapotban kell maradnia, a felszerelésének elengedhetetlen része a g-ruha, amelybe a Gripen rendszere betáplálja a mindenkori túlterhelésnek megfelelő nyomásértéket. A ruhában lévő egykamrás tömlő a csípőtől kezdve a lábszárakig ér és a túlterhelésnek megfelelő mértékben csökkenti a fej-láb irányú túlterhelés hatásait.

A g-ruha alsó zsebeiben vannak a túlélőkészlet egyes darabjai, pl. a túlélőkés és az egészségügyi készlet. A combokon kaptak helyet a térdblokkok és további zsebek, amelyeket a pilóta belátása szerint használhat. A ruhában lévő tömlő idővel tönkremehet, a csatlakozó elvesztheti hermetikusságát, ezért ellenőrizni kell. A g-ruha úgy van kitalálva, hogy működés közben „van benne valaki” vagyis a felfújódó nadrágnak a pilóta teste belülről ellenáll. Ezt az ellenállást a tesztek során pótolni kell, mert az ellenőrző berendezés nagyobb nyomással dolgozik, mint a repülőgép rendszere és a nadrág a tesztasztalon szétpukkadna. Ezért a tesztek előtt a ruhát egy alsótestet formázó, lábakkal ellátott, apró műanyag golyókkal töltött zsákra húzzák és rögzítik, ahogy a pilóta is teszi az öltözéskor.

Ezt követően az asztalra fektetett ruhát felfújják egy adott értékre és várnak egy ideig, hogy a tömlő kinyúljon és eligazodjon a ruhában. Amikor ez az idő letelik, visszaállítják a gyári értéket és utána kezdődhet a teszt, amelyből csak a másodikat fogadják el. A ruha addig használható, amíg a paraméteren belül van, egyébként a tömlőt cserélni kell.

*

A pilóta felsőtestére a túlélő dzseki kerül, amelynek kettős szerepe van. Az egyik, hogy tépőzárakkal rögzített egykamrás tömlője révén, a g-ruhával együtt dolgozva segíti a manőverek közben fellépő túlterhelés leküzdését. A dzseki és a g-ruha egy mindenkori 2 g-s túlterhelésnek van előfeszítve, amire már akkor sor kerül, amikor a pilóta felcsatlakozik a rendszerre. Ez a pilóta által nem érezhető előfeszítés azért kell, hogy a 9 g-nek megfelelő feszítést ugrásszerűen érje el a ruha és, hogy a tömlőnek ne kelljen akkorát tágulni, mert a gyors túlterhelés változás egyébként is egy „lórúgás” a felszerelésnek.

A dzseki másik szerepe, hogy a zsebeiben vannak elhelyezve a túlélést segítő eszközök, például az iránytű, némi ivóvíz vagy a kézi rádió. Minden tartozék megfelelő hosszúságú zsinórral van rögzítve, nehogy a pilóta elveszíthesse azokat, például a mélybe ejtve, miközben ejtőernyőjével fennakad egy fán…

A dzseki szerves tartozéka a mentőmellény, amely a pilóta mellkasára simuló gallér alatt van elhelyezve. Vízre érkezéskor a felfújó szerkezetben elindul az ellenállás-változás alapján működő piropatron, ami egy tüskét üt a széndioxiddal töltött palackba és beindul a mellény automatikus felfújása. A gallér feltépődik és kinyílik a kétrészes mentőmellény. Az, hogy a mellény két részből áll, egyrészt nagyobb felhajtóerőt biztosít a vízben, másrészt olyan helyzetben tartja a pilótát, hogy a feje kint legyen a vízből és átforduljon a hátára akkor is, ha eszméletlen állapotban érkezett a vízbe. A folyamat egy kis fogantyú meghúzásával, kézzel is indítható, mechanikusan ütve a tüskét a palackba. A berendezés ellenőrzése a palack súlymérésével történik, ha eltérés van a megadott értéktől, a palackot selejtezik.

A katapultáláskor is fontos szerep jut a dzsekinek, mivel az ujján vannak elhelyezve azok a rögzítési pontok, amelyekhez a karelfogót lehet kapcsolni. Miután a pilóta beül a gépbe, a kar- és lábelfogó szalagjait felkapcsolja a karra és a bakancsra. Ez utóbbin hátul vannak kialakítva rögzítési pontok. Amikor elindul a katapultálási folyamat és kimozdul az ülés - de még nem indul a rakétahajtómű – megtörténik a kar- és lábelfogás és a pilóta már a behúzott, rögzített pozícióban ülve indul el. Lábait hátrarántják az elfogó szalagok, a dzseki karján a berántáskor felszakad a rögzítési pontot tartó tépőzár és a rögzítési pont egy szalagon végigfut a csuklóig. Ezzel a pilóta karjait a karelfogó középre rántja, és ott tartja, így kizárt, hogy a légáramlat a karokat szétcsapja. Minden így marad, amíg az ülésleválasztás be nem indul. Nagy magasságból a pilóta az üléssel együtt jön le, oxigént az ülés palackjából kap. Az ülésleválasztás után válik le és lóg egy négyméteres zsinóron a túlélőcsomag, amely a tutajt is tartalmazza. A pilóta később eldöntheti, hogy a túlélés szempontjából hogyan alakítja, csonkítja a felszerelést.

Az időszakos ellenőrzéskor a túlélő dzsekit darabjaira szedik és az előírt mosóporral, hogy a dzseki tűzvédelmi képessége ne csökkenjen, mosógépben kimossák.

*

Az öltözéket a kétféle vizorral ellátott sisak egészíti ki. Az egyik víztiszta, törhetetlen műanyagból készült, amelyet repülés közben mindig lehajtanak, és amely a maszkkal érintkezve zárt felületet képez a pilóta arca előtt. Ennek katapultáláskor van jelentősége, egyrészt a pilóta arcát érő torlónyomás miatt, másrészt mert a Gripenen nem válik le a fülketető, hanem egy detonátor szál segítségével robban szét és darabjai sérülést okozhatnának. A másik, színes vizornak csak napfény elleni funkciója van.

Repülés közben a folyamatos nyomás alatt lévő oxigénmaszk állandóan felcsatolt helyzetben van a sisakon. Ha a pilóta leveszi, kap egy „magas oxigénáramlás” jelzést, mert a fedélzeti oxigén előállító rendszer nem képes annyi oxigént termelni, mint amennyi így elmegy. A maszknak van egy éves légzáró tesztje, amit a beöltözött pilóta hajt végre. Ha a maszk és a vizor is kényelmes, jól zár, jól illeszkedik, akkor a maszk beállító szalagjait a repülőbázison működő Légijármű Javító Üzemben speciális varrógéppel és szigorúan a svédek által biztosított cérnával levarrják.

A sisaknak nincsen állszíja, mert a hátsó részében van egy tömlő, amit egy külön csővel összekapcsoltak az oxigénrendszerrel. Túlnyomásos lélegeztetés van, és amikor a ruha 2 g-s előfeszítésekor a sisakba épített tömlő is felfújódik, a sisakhoz kapcsolt maszk szinte rápréselődik az arcra így a maszk és a sisak együttese bármilyen túlterhelés esetén stabilan van a fejen.

A sisakok személyre szóló beállításához - legyen az új vagy már használt sisak - van egy sapka, amelyet a pilóta felvesz a fejére. Miután megvan, hogy az arc egyes pontjaitól mennyinek kell lennie a sisakszegély távolságának, kis betétdarabokból, minimum egy rétegben felépítik a sisak betétjét. A végén felteszik a sisak nyers héját helyettesítő sablont. A sablon alatti mérőpontokon megmérik, hogy megvan-e a milliméterben előírt távolság a sablon és a betét között. Ahol kell, ott további kis darabokat építenek be.

Az új sisakbelsőt a pilóta a levegőben próbálja ki - repül benne. Miután leveszi és elmondja a tapasztalatait, a magassági emberei megnézik, hogy hol hagyott vörös nyomot a sisak vagy a hangszóró. Ha rendben, akkor úgy marad, ha nem, akkor tovább faragják a betétet. Egy rétegnek maradnia kell, mert az védi a fejét, ha ütődik valahol. A magyar sisakok egy részén megvan az előkészítés az éjjellátó készülék, az NVG részére. Ezt a módosítást a svédek végezték el.

A g-ruhát, a dzsekit, az oxigénmaszkot valamint a kommunikációs vezetéket egy egyesített csatlakozóba lehet illeszteni, így amikor a pilóták beülnek a Gripenbe, egy mozdulattal az élettámogató rendszerhez csatlakozhatnak. Mielőtt azonban kimennek a géphez, a ruhát ellenőrizni kell.

*

Az aznapi első felszállás előtt a beöltözött pilóták egy tesztberendezésen ellenőrzik az öltözéket. A magasságin előállított nagy tisztaságú levegőt megfelelő nyomáson betáplálják a ruhába. A g-ruhának, a maszknak és a dzsekinek is van egy mérési ciklusa. Az első mérési ciklus a maszké és a dzsekié együtt, a második mérési ciklus a g-ruháé. Két nyomásérték van. Ami a g-ruhához tartozik, azt nem táplálhatják be a maszkba, mert károsodást okozna a pilóta tüdejében. A berendezés azt nézi, hogy teljes nyomásértéken egy perc alatt mennyi a ruha nyomásvesztése. Ha a tűrésnél nagyobb, akkor egy piros lámpa jelez, és nem lehet repülni a ruhában, amíg a hibát el nem hárítják. Ha minden rendben, akkor zöld lámpa világít. A pilóta mindkettőnél megnézi az értékeket, és ha azokon belül van, akkor a felszerelés rendben van. Ezen kívül elvégeznek egy kommunikációs tesztet is. A ruhateszt 24 óráig érvényes.

A magasságin normál körülmények között a kiépített levegőrendszerhez kapcsolódó ellenőrző berendezéseket használják, de vannak mobil berendezések is, javító- és szerszámkészletek, amelyeket külső helyszínre lehet vinni. Külföldi településkor is viszik a mobil kompresszort és mobil tesztert. A baltikumi település előtt soron kívül nagyobb mélységű ellenőrzést végeztek a felszerelésen, de csak preventív jelleggel. Ha egy felszerelés kint meghibásodott és helyben nem volt javítható, akkor hazaküldték, és a pilóta a tartalékból kiválasztott megfelelő méretű és számára beállított felszereléssel repült.

A mobil eszközöket használják akkor is, ha a készültséghez kell kimenni. A készültség váltásához előkészítik a felszerelést, amit a váltásra készülő pilóta visszaellenőriz, majd a teszterrel is elvégzi az ellenőrzést és a ruhában készültségi szolgálatba áll. Ha a készültség feladatot hajt végre, a magassági emberei kimennek, átnézik a felszerelést és, ha valami rendellenességet találnak, akkor a mobil eszközeiket viszik ki, mert a pilóta nem jöhet el a készültségből. Ezért a készültségre való tekintettel a magasságin hétvégén vagy ünnepnap is 24 órás a rendelkezésre állás.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2016. decemberi számában jelent meg.

2017. január 28-án a két ország együttműködési szerződést írt alá egy alapvetően török, ötödik generációs vadászgép fejlesztéséről.

Több mint húszezer látogatót fogadott szeptemberi megnyitása óta a szolnoki RepTár. A maga nemében Kelet-Európa egyedülálló katonai repülés-történeti kiállító helyét – a hazai idegenforgalmi szakemberek által összeállított javaslatsor alapján – az internetes szavazók 2016-ban Az év turisztikai attrakciójának választották.

2017. január 27-én, pénteken Moose Jaw-tól délre balesetet szenvedett egy kiképzőgép, fedélzetén egy növendékkel és az oktatóval.

Brzezinski riasztó hasonlóságokat vélt felfedezni a 2012-s Egyesült Államok és a felbomlás előtti Szovjetunió között.  Erről tanúskodik a 2012-ben megjelent könyve (Brzezinski, Zbigniew. Stratégiai vízió. Amerika és a globális hatalom válsága. Kiadó: ANTALL JÓZSEF TUDÁSKÖZPONT. 2013. (Eredeti cím: Strategic Vision - America and the Crisis of Global Power. 2012. http://royallib.com/read/Brzezinski_Zbigniew/Strategic_Vision_America_and_the_Crisis_of_Global_Power.html#0 ; és a szerző magyarázata: https://www.youtube.com/watch?v=hZp7NSkHlDE ).

Azoknak a figyelmébe ajánlom az amerikai politikai-stratégiai elemzés egyik meghatározó személyiségének a figyelmeztetéséről készült rövid összefoglalót, akik még Trump elnökké választása után sem értik (hiszik el!), hogy gyökeres változások jönnek. A lényeg, hogy a hidegháború abbahagyása és a tudományos-technikai forradalom térnyerése következtében olyan globálisan integrálódott és interdependens világ jött létre, amelyet az USA már nem tud „uralni”, s ezért hasonló nagyságrendű átalakulásokon kell keresztül mennie, mint ahogyan a Szovjetunióból kialakult a XXI. századi Oroszország.

Brzezinski azt írta 2012-ben: "A megbénult kormányzati rendszer képtelen a politika komoly felülvizsgálatára", a katonai költségvetés túlterheli az országot, és "az Afganisztán meghódítására irányuló egy évtizedes kísérlet" kudarcot vallott”. Miközben az elmúlt évszázadokat meghatározta a globális dominanciáért folytatott küzdelem, az utóbbi 20 év egy olyan "rövid pillanatot" jelentett, amelyben az Egyesült Államok volt a legfelsőbb hatalom a világon - vélekedett a politológus -  ugyanakkor rámutatott, hogy most egy olyan korszakhoz érkeztünk, amelyben igazából egyetlen ország sem töltheti be a domináns szerepet.

Brzezinski ezért előterjesztette a "kibővített Nyugat" koncepcióját, amely magában foglalná a majdan demokratikussá váló Oroszországot és Törökországot is, és amely a globális stabilitás meghatározó eleme lehetne. A szélesebb értelemben vett Nyugat részeként az Egyesült Államok a demokráciákkal együttműködve "a felemelkedő és egyre magabiztosabb Kelet felelősségteljes partnere lehetne", valamint "kiegyensúlyozó" és "békítő" szerepet játszhatna az ázsiai nemzetek között, amelyek, ha magukra hagynák őket, konfliktusokba keverednének.

"Amerika ugyanúgy aktív békítő szerepet tudna betölteni Japán és Kína között, ahogy azt Európában tette Franciaország és Németország, illetve Németország és Lengyelország között" - vélte Brzezinski. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó ugyanakkor leszögezte: ehhez az Egyesült Államoknak nem kellene csapatokat állomásoztatnia az ázsiai szárazföldön, ahogyan azt most Európában teszi. Amerika lehetséges kiegyensúlyozó és stabilizáló magatartását ahhoz a szerephez hasonlította, amelyet Nagy-Britannia játszott a XIX. századi Európa esetében.

Kínával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az ázsiai az ázsiai nagyhatalom, egyelőre legalábbis, nem törekszik egyeduralomra. Ám azzal kapcsolatban, hogy a jövőben meg akarja-e majd ragadni a hegemóniát, sok függ attól, hogy a Nyugat tud-e olyan feltételeket teremteni, amelyek között az érdekek konvergenciája megvalósítható lesz a kínaiak számára, s hogy a nemzeti érdekeik szempontjából nem érzik-e jobbnak, hogy a Nyugattal szemben másokhoz közeledjenek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a stratégiai gondolkodású Kínával szemben az Egyesült Államok és a nyugati országok az aktuális válság leküzdésével vannak elfoglalva, hosszú távú tervek nélkül.

Európával kapcsolatban Brzezinskinek az álláspontja, hogy a jelenlegi válság végül kedvező módon fog rendeződni, s az öreg kontinens országainak közössége több fázison és lépésen át eljut majd a valódi politikai unióig. Szerinte "nincs semmi baj" egy "kétsebességes" Európával, amely egyfelől és egyidejűleg egy politikai és pénzügyi unióra lépő magból, másfelől pedig egy szélesebb értelemben vett Európából áll, amelyik nem használja ugyan a közös fizetőeszközt, viszont élvezi az olyan előnyöket, mint az áruk és a személyek szabad mozgása.

Brzezinski meggyőződése, hogy Oroszország fiatal, gyakran külföldön tanult, a világhálón tájékozódó és szocializálódó, középosztálybeli nemzedéke képes lesz megteremteni a valódi demokráciát. Úgy vélekedett, hogy Törökország "mintakép" lehet a majdani arab demokráciák számára. Leszögezte ugyanakkor, hogy az "arab tavasz", annak demokratikus külső megnyilvánulásai ellenére egyelőre nem vezetett el demokráciák kialakulásához. Mint kifejtette, ez csak az egyik lehetséges irány, a másik a populista diktatúrák létrejötte. "A kérdés ma az, vajon boldogulhatnak-e demokráciák az ellenőrzésük alól kiszabadult, olyan pénzügyi rendszerek mellett, amelyek csak kevesek számára képesek előnyöket biztosítani, olyan valódi keret-elképzelések nélkül, amelyek megalapoznák a nagyobb és ambiciózusabb céltudatosságot.

Az élet tendenciában igazolta Bzrezinski felvetéseit. Annyiban biztosan, hogy az USA társadalmi-gazdasági és politikai rendszere „recseg-ropog” és rövidesen más jön ki az „eresztékeken”, mint ami eddig volt. A világ reagálása egyelőre a „döbbenetet” tükrözi, nem voltak felkészülve az „elitek” – nem hitték el – a neokon-neolib felsőrendűségi, mindenekfelett győztesek Brzezinski által előre jelzett vereségét! Az új erőközpontok – Kína, Oroszország, India, Japán, Németország stb. – keresik a helyüket és szerepüket az új körülmények közepette, és egyáltalában nem biztos, hogy a nagy stratéga „sakktábláján” felvázolt módon valósítják meg.

  

2017. január 24-én ismét a levegőbe emelkedett a Katari Légierő részére készült kétüléses Rafale DQ (DQ01 szériaszámú) vadászbombázó, mely a Dassault Aviation vállalat területéről szállt fel tesztrepülésre.

A kazanyi Gurbunov Repülőgépgyártó Üzem (a Tupoljev cég tagja) két speciális rendeltetésű Tu-214-est épít még ez év végéig – a gépek speciális légi vezetési pontok és még 2015-ben szerződtek le a megrendelővel a legyártásukra.

A Szaúdi Légierő vezetése 2017. január 25-én hivatalosan is hadrendbe állította az első F-15SA (Saudi Advanced) típusú vadászbombázóit. Az ünnepséget a King Faisal Repülőakadémia megalakításnak 50. évfordulójára időzítették.

2017. január 26-án egy videókonferencia keretein belül mutatták be Oroszország elnökének az új, többfunkciós orosz vadászrepülőgép, a MiG-35-ös berepülési programjának hivatalos megkezdését.

Hatalmi súlyponteltolódás érzékelhető a világban, az unipoláris korszaknak vége, Ázsiáé a jövő – unalomig ismert közhelyek. De vajon tényleg ennyire gyorsan felzárkózik Kína az Egyesült Államok mellé? A szakértő szerint Peking célja hosszabb távon mindenképpen ez, ám eszközei mások, mint amikkel Washington operál. 

Kasznár Attila politológus, Kína-szakértő kötetét mutatták be a Honvédelmi Minisztériumban január 25-én, szerdán. A szerző munkája főként a Kínát vizsgáló új szempontok miatt hívta fel magára a figyelmet.

Az amerikai külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki, mely szerint Pakisztánban egyre nagyobb az esélye egy újabb terrortámadásnak.

Tovább olvasom