Biztonságpolitika

A napokban arról jelentek meg hírek, hogy akár már a jövő héten, az amerikai törvényhozók megkezdik az egyeztetéseket, illetve megvizsgálják az A-29 Super Tucanok értékesítésnek kérdését Nigéria számára.

Népszavazás Törökországban

Április 16-án Törökországban népszavazást tartottak a 18 pontból álló alkotmánymódosításról, amely a jelenleg működő parlamentáris berendezkedést elnöki rendszerré alakítja át. Minden előrejelzés szerint szoros versenyre lehetett számítani, ami végül az igenek győzelmét hozta: 51,4%-os aránnyal megszavazták a „szuperelnöki-rendszer” bevezetését.

Előzmények

Korábban már írtunk az alkotmánymódosítás lényegéről és előzményeiről, azonban a választás után érdemes a döntés körülményeire, valamint a lehetséges következményeire koncentrálni. Az ugyan nem kérdéses, hogy Törökország a NATO-ban marad és a katonai együttműködés terén a világ legnagyobb katonai szervezetét támogatja, azonban az Európai Unió és egyes uniós tagállamok viszonylatában komoly kérdéseket vet föl a vasárnap megszületett eredmény – ugyanígy az átmenet békéssége és eredményessége is kérdéses marad legkésőbb 2019 novemberéig.

Törökország és az EU

Ankara még 1963-ban kötött társulási szerződést az akkor még Európai Gazdasági Közösség néven működő szervezettel, azonban a csatlakozási tárgyalások csak 2005 őszén, az első AKP (Igazság és Fejlődés Pártja, a jelenlegi törökországi kormánypárt) kormány idején indultak meg, amit a vezetés akkor nagy sikernek könyvelt el, és 2013-ig a tárgyalások lezárását ígérte. Ez utóbbit azonban a mai napig sem sikerült megvalósítani. A szükséges jogharmonizációs lépések a fontos kérdésekben elmaradtak, a folyamatosan radikalizálódó Recep Tayyip Erdogan kormányának lépései pedig egyre hevesebb kritikákat váltottak ki az integráció tagjaiból. A puccskísérletet követő politikai tisztogatás, a halálbüntetés visszahozásának lehetősége, valamint az elnök személye köré kiépített rendszer mélypontra taszította a kapcsolatokat: 2016 novemberében az Európai Parlament nem kötelező erejű állásfoglalásában a csatlakozási tárgyalások szüneteltetését szavazta meg, valamint több ország nem engedélyezte a népszavazással kapcsolatos kampányt saját területén; amire válaszul Erdogan az országa ellen folytatott “keresztes-hadjáratról” beszélt egy politikai rendezvényen, és több török sajtóorgánumban a nemzetiszocialista rezsimhez hasonlították a jelenlegi brüsszeli, amszterdami és berlini kurzust. Ennek ellenére, miközben a szavak szintjén ádáz küzdelem zajlik, Erdogan többszöri fenyegetése ellenére a menekültügyi egyezményt nem mondták föl, így a balkáni útvonalon továbbra is alacsony a Nyugat-Európába igyekvő migránsok száma. Az egyezmény fenntartását a török kormány nem csak pénzügyi támogatáshoz, de a csatlakozási tárgyalások folytatásához és a vízummentesség megadásához is köti – ezeket a feltételeket az EU a jelen körülmények között azonban nem hajlandó elfogadni. A vita jelentőségét növeli, hogy az integráció magállamaiban – elsősorban Hollandiában és Németországban – jelentős számú török közösségek élnek, amelyek ebben a kiélezett helyzetben mindkét ország belpolitikájára hatással lehetnek. Az ő körükben az a tendencia figyelhető meg, hogy bár rendszerint nagyobb arányban támogatják az AKP-t, relatív csökkenés zajlott le a kormánypártot támogatók körében, miközben a részvételi arány növekedett.

Tiszta és szabad választás

Az évek óta tartó támadások által meggyengített ellenzék még a végeredmény bejelentése előtt világossá tette, hogy a körzetek legalább harmadában kezdeményezni fogja a szavazatok újraszámlálását és minden jogi eszközt felhasznál a csalások felderítésére. Véleményük szerint – ehhez a nemzetközi megfigyelők többsége csatlakozik – mind a szavazás lebonyolítása, mind a kampányszabályozás magában hordozza az állami manipuláció lehetőségét: az olyan apróságoktól kezdve, mint a kétszínű választási cédula (amelyiken az igen fehér, a nem barna háttérben található), az ellenzéki kampány közigazgatási akadályozásán át a választási bizottság azon döntéséig, amely szerint a nem lepecsételt szavazócédula is érvényes.

Merre tovább, Ankara?

Az alkotmánymódosítás legtöbb rendelkezése a következő elnök-, illetve parlamenti választáskor (tehát előreláthatólag 2019-ben) lép érvénybe. Miután az AKP elfoglalta mind az igazságszolgáltatás, mind a közigazgatás kulcspozícióit, nem valószínű, hogy kivizsgálják a manipuláció lehetőségét, előreláthatólag a következő választás az új keretek közt fog zajlani. Ez azonban nem jelent különösebb változást Törökország politikájában: az elnöki jogkörök kiszélesítése a de facto működő döntéshozatali rendszer törvénybe iktatása, amit népszavazáson legitimáltak. Bár a kormánypárt nagyobb sikerre számított, célját így is elérte, és az alkotmánymódosításhoz kapott felhatalmazását egyben a politikájának folytatásához kapott felhatalmazásként is értelmezi.

A napokban összesen nyolc darab F-35A ötödik generációs vadászrepülőgép érkezett a tengerentúlról az angliai Lakenheath légibázisra.

A napokban összesen nyolc darab F-35A ötödik generációs vadászrepülőgép érkezett a tengerentúlról az angliai Lakenheath légibázisra.

Az Arciz melletti cservonoglinszkojei katonai repülőtér közeljövőben megvalósuló helyreállításáról döntött az ogyesszai területi adminisztráció.

Tovább bővült a Lufthansa Csoport öt légitársaságának utasforgalma Magyarországon 2016-ban: az előző évhez képest 1,6%-kal több utas választotta a csoport járatait, miközben a hazai jegyértékesítés 2,6%-kal emelkedett.

Podcastunk 23. adásában két közgazdász vendégszereplésével a Csendes-óceánon Átívelő Partnerség (Trans-Pacific Partnership) nevet viselő szabadkereskedelmi övezet, ill. ennek ötlete a téma, annak apropóján, hogy a Trump-kormány egyik első döntése az Egyesült Államok társulási szándékának visszavonása volt. A korábbi adások elérhetők itt.

[...] Bővebben!

Podcastunk 23. adásában két közgazdász vendégszereplésével a Csendes-óceánon Átívelő Partnerség (Trans-Pacific Partnership) nevet viselő szabadkereskedelmi övezet, ill. ennek ötlete a téma, annak apropóján, hogy a Trump-kormány egyik első döntése az Egyesült Államok társulási szándékának visszavonása volt. A korábbi adások elérhetők itt.

[...] Bővebben!

A Biztonságpolitikai Szakkollégiumnak lehetősége nyílt arra, hogy április 10-14. között Erdélyben, Dr. Németh András őrnagy, ETDT elnök vezetésével részt vegyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem határon túli tehetséggondozási programjában. Az NKE szakkollégiumainak képviselőit partnerintézménye, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) fogadta Kolozsvári Karán.

Az egyetemek közötti szakmai egyeztetés során bemutatásra került a Biztonságpolitikai Szakkollégium tevékenysége, céljai és eredményei. Prof. Dr. Balog Adalbert, a Sapientia EMTE tudományos ügyekért felelős rektorhelyettese, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács (ETDT) elnöke, valamint Hauer Melinda egyetemi főtitkár felajánlotta szakkollégistáink számára a Makovecz Programban való részvételt, amellyel egyhetes tanulmányi kirándulást szervezhetünk Erdélybe vagy lehetősségünk nyílik egyhónapos vagy egy egész éves tanulmányi mobilitásra a Sapientia Egyetem képzésein. Ezt követően Dr. Szenkovics Dezső, a Kolozsvári Kar dékánhelyettese ismertette az EMTE oktatási rendszerét, szakkollégiumi és tudományos diákköri tevékenységét. Az egyeztetés során kiderült, hogy a Biztonságpolitikai Szakkollégium számára a határon túli együttműködés a kiberbiztonság és a nemzetközi tanulmányok terén a Kolozsvári Kar nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szakával, valamint a Marosvásárhelyi Kar IT képzéseivel karöltve valósulhat majd meg.

A szakmai program részeként a két egyetem hallgatói az OTDK-ra való felkészülés jegyében egy workshop-on vettek részt, ahol prezentálták TDK dolgozataikat vagy tudományos kutatásaikat, melyeket egy vita keretében közösen értékeltek. A Szakkollégium képviseletében Rozgonyi Attila Bosznia-Hercegovina esetleges NATO csatlakozásának esélyeit ismertette; Lendvai Tünde pedig az energiabiztonság kérdéskörét mutatta be a Közel-Keleten. A műhelymunka mellett a két egyetem hallgatói kapcsolatépítő és tehetséggondozó tréningen vettek részt emellett szabadidős programok keretében megismerkedtek Kolozsvár kulturális örökségével illetve felejthetetlen túrát tettek a páratlan szépségű Tordai-hasadékban és Székelykőn valamint a tordai sóbányában.

„A tehetséggondozó program lehetőséget teremtett a már meglévő széleskörű együttműködés elmélyítésére, továbbfejlesztésére, az intézményi és hallgatók közötti tudományos információcserére, valamint szakmai és emberi kapcsolatok kialakítására és megalapozására.”

As it was promised, the activities of the group called ‘Protest Against Dictatorship’ continued right after the Easter holidays. Although there were fears that the march in Belgrade would turn violent as the big football derby was held at the same time between local giants Crvena Zvezda and Partizan, the night fortunately remained peaceful. Demonstrations were put on hold for the religious holidays, and now, Tuesday was the 16th time people gathered on the streets of the capital and major towns across the country.

It all began with the presidential elections held on April 2nd which the incumbent Prime Minister Aleksandar Vučić won already in the first round. His massive victory is unquestionable even though irregularities were reported and the media coverage during the campaign was one-sided in his favour. This is why the outbreak of the protests came as a slight surprise.

Until now, no central figure has appeared as the inventor and organiser of the protests. News spread wide through social media channels. As a consequence, mainly young people were invited to participate and the news agencies referred to them as ‘student protesters’. However, they are not the only ones dissatisfied, for example trade unions have announced their support. On the other hand, they do not have the open support of the Orthodox Church or universities.

Probably the lack of key organisers was one of the sources of different theories around by whom the movement is financed and called to the streets. Suspect number one is always George Soros in these cases. Protesters kept their sense of humour and answered with signs just like the background picture of this article (which says ‘Afterparty at Soros’s place’). Prime Minister and President Elect Aleksandar Vučić accused leaders of the opposition of planning to seize power through demonstrations because they failed to do so during the legitimate elections. Of course they responded by articulating fears that Vučić would decide to use the police force in order to provoke violence.

The ‘official’ demands of the protests look like to be deliberately unrealistic. Vučić does not show the slightest intention to resign, nevertheless, the greater the goals are, the bigger the media coverage becomes. It should also not be forgotten that several of these goals – such as resignations in the Republican Electoral Commission, RIK, the Regulatory Body for Electronic Media, REM, Radio Television of Serbia, RTS, and of the president of the National Assembly – were added later and are hardly the reason for the protests.

Naturally, the big question is how long the movement will last. First of all, they should agree on some kind of agenda. This way uncertainties regarding location and direction of the marches could be avoided. If they manage to ensure their popular support, the hope to slowly and gradually gain political power will always be there.

Az Európai Unió kivizsgálná a Törökországban tartott népszavazás legitimitását, mert a szavazásra olyan környezetben került sor, ahol „a demokratikus folyamathoz szükséges szabadságjogokat a rendkívüli állapotra hivatkozva korlátozták.”

Tovább olvasom

Több iráni hírforrás a napokban újabb fotókat és videókat tett közzé a Qaher F-313 hazai fejlesztésű vadászrepülőgépről – írja a theavaitionist.com.

A napokban az olasz Alenia Aermacchi vállalat leszállította Ausztráliának a soron következő, ötödik C-27J Spartan típusú szállítógépet. A repülőgép (A34-004) az Ausztrál Királyi Légierő richmondi légibázisán landolt.

Azt hiszem, a legnagyobb jóindulattal se nagyon lehet olyasmit állítani, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete különösebben sok nyomot hagyott volna maga után a világtörténelemben, sőt, még a közép-európai történelemben sem. Időnként azonban az emberfia mégis a legváratlanabb helyeken botlik bele az o-m haditengerészet valamilyen hagyatékába.

Az egyik ilyen hely, ahol tényleg meglepetést okozhat a K. und K. Kriegsmarine felbukkanása, a hollywoodi giccsművészet örökbecsű remekműve, „A muzsika hangjai” című filmopusz. (Talán félórát néztem meg belőle, de távol álljon tőlem, hogy leszóljam. Korrekt iparosmunka, különösen ha a másik, történelminek álcázott borzadállyal, a Sissy filmekkel hasonlítjuk össze.) Annak idején eléggé meglepett, amikor megtudtam, hogy a film úgymond „igaz történeten alapszik”, és a filmbeli Trapp kapitány valóban létező személy volt. Létező személy, és az o-m haditengerészet tisztje, még ha nagyon sok köze nincs is filmbeli alteregójához.

[...] Bővebben!

"Először lőnek, és csak utána tárgyalnak.” A francia republikánusok elnökjelöltje, Francois Fillon szerint Trump lépései kiszámíthatatlanok, és az amerikai külpolitika a vadnyugat régi módszereire kezd emlékeztetni.

Tovább olvasom

Több NATO és európai uniós tagország támogatásával egy új kutatóközpont nyílik Helsinkiben, amelynek fő feladata, hogy adekvát válaszokat adjon napjaink aszimmetrikus és hibrid kihívásaira. Ezen belül a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központ[1] fő kutatási területei a kíberbiztonság, a stratégiai kommunikáció, a dezinformációs műveletek és a propaganda elleni hatékony válaszok keresése lesz.

A központ létrejöttét a finn kormány kezdeményezte, amelynek elméleti alapjai és igénye már az egy éve elfogadott hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépést szorgalmazó Európai Parlament és Tanácsnak erre vonatkozó közös közleményében is felmerült. A központ létrehozásához több NATO és uniós tagállam csatlakozott, úgymint Németország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. Ezáltal, a már meglévő NATO Kiválósági Központokkal ellentétben, nem lesz integráns része a NATO struktúrának, hanem egy önálló kutatóközpontként fog működni, amelyhez külön csatlakozhatnak a NATO szövetségesek és európai uniós államok.

A tervek szerint a kutatóközpont feladata lesz az, hogy felhívja az euro-atlanti államok figyelmét a hibrid jellegű kihívások veszélyeire, továbbá kutatások, előadások és tanfolyamok révén olyan szakemberek képzését fogja elősegíteni, akik támogatni fogják e téren a NATO és európai uniós tagállamok képességfejlesztését. A kutatóközpont finanszírozásának felét a finn fél, a fennmaradó összeget pedig a csatlakozó államok vállalják el. Az első éves költségvetés mintegy 1.5 millió eurós összeg, amely megközelítőleg 450 millió forintnak felel meg.

Az, hogy Finnország élére állt a törekvésnek, köszönhető annak, hogy tapasztalataik szerint az elmúlt időszakban – közvetetten az euro-atlanti térségben és közvetlenül Kelet-Európában – megnövekedett a dezinformációs tevekénységre utaló jelek száma. Továbbá, az alapító államok névsorát tekintve is feltűnik, hogy főképp olyan országok csatlakoztak, amelyeknek az elmúlt időszakban vagy jelenleg is napirenden vannak az e téren várható kihívások, elsősorban utalva az Egyesült Államok elnökválasztását követő és a várható németországi és franciaországi választások dilemmáira, illetve a balti államok aggodalmaira a területükön élő orosz ajkú kisebbségeket illetően.

Az április 11-ei alapító eseményen, a felszólaló finn miniszterelnök, az Európai Unió Külügyi és Biztonságpolitikai főképviselője, továbbá az Európai Külszolgálat és NATO képviseletében jelenlevők hasonló elvárásokat fogalmaztak meg az idén működését megkezdő kutatóközponttal kapcsolatban. Az említett felek biztosították a kutatóközpontot a támogatásukról és egyetértettek a téren, hogy ez a kezdeményezés erősíteni fogja az Európai Unió és a NATO közti együttműködést. Az ebben rejlő lehetőségek egyike – a NATO hozzájárulásnak köszönhetően – hogy a kutatóközpont együtt működhet a már térségben levő NATO Kiválósági Központokkal, úgymint a rigai székhelyű litván Stratégiai Kommunikációs és a Talinnban található észt Kibervédelmi intézményekkel.

[1] European Centre of Excellence for Countering Hybrid Threats – Még nincs hivatalos magyar fordítás

A SEMAN perui állami vállalat a napokban tette közzé, hogy hivatalosan is átadták a 20. KT-1P típusú kiképző repülőgépet a Perui Légierőnek.

Az évtizedekig tartó bevándorlás nagy mértékben korlátozta a német külpolitika lehetőségeit. Németországba már annyi bevándorlót engedtek be, hogy több százezer török vonulhat utcára, ha a kormány nem fogadná el a törökországi referendum eredményeit.

Tovább olvasom

A francia védelmi minisztérium és Németország 2017. április 10-én megállapodást írt alá arról, hogy a jövőben közösen üzemeltetik majd az új C-130J Super Hercules típusú katonai szállítógépeiket.

Donald Trump egy telefonbeszélgetés során gratulált Recep Tayyip Erdogan török elnöknek az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazáson aratott győzelméhez.

Tovább olvasom