Az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság (a továbbiakban: Moldova) ma tartotta meg a Társulási Tanács második ülését a társulási megállapodás keretében. Az EU és Moldova megerősítette a Moldova EU-val való politikai társulásának és gazdasági integrációjának fokozása érdekében tett vállalások végrehajtása iránti elkötelezettségét.
A Társulási Tanács nyugtázta a társulási megállapodás 2014 szeptemberétől való ideiglenes alkalmazását, egyszersmind hangsúlyozta, hogy a megállapodás hamarosan teljes körűen hatályba fog lépni, mivel mind Moldova, mind az uniós tagállamok ratifikálták azt. Az elkövetkező években Moldova a társulási megállapodás adta jogalap mentén fogja előrevinni reformprogramját és gazdasági modernizációs törekvéseit. Moldova benyújtotta az EU-Moldova társulási menetrend végrehajtásáról szóló második jelentését.
A Társulási Tanács kiemelte annak jelentőségét, hogy a jelen pillanatban Moldovában tapasztalható nehézségeket az országban működő összes politikai erő részvételével, konstruktív párbeszéd keretében kell megoldani, szem előtt tartva a Moldovai Köztársaság állampolgárainak elvárásait. Az EU arra ösztönözte Moldovát, hogy folytassa a szükséges törvények elfogadása érdekében tett erőfeszítéseket, és ismét megerősítette, hogy támogatni fogja az országot e célok elérésében. Mindkét fél hangsúlyozta a civil társadalommal folytatott párbeszéd és együttműködés jelentőségét, különösen a társulási megállapodás végrehajtása terén, valamint a civil társadalom fokozottabb részvételét a moldovai közpolitikában és a döntéshozatali eljárásokban. A Társulási Tanács továbbá kiemelte annak fontosságát, hogy Moldovának folytatnia és erősítenie kell az egész társadalom teljes körű bevonását lehetővé tevő politikát.
A bizalom helyreállításához a reformokkal kapcsolatos kézzelfogható eredményekre van szükség. A társulási tanács nyugtázta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Moldova a legfontosabb területeken bevezetendő főbb reformokra vonatkozó világos tervek kidolgozásának területén tett. A menetrendbe foglalt terveket a moldovai kormány az EU elé tárta és nyilvánosságra is hozta. A részletes menetrend ez év júliusáig világos határidőket állapít meg a számos fontos területen megteendő konkrét lépések tekintetében: a civil társadalommal való együttműködés (e hónaptól); az igazságügyi ágazatra vonatkozó jogszbálycsomag elfogadása és végrehajtásának megkezdése, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának lendületbe hozatala (március–áprilisban); a közigazgatás reformjára vonatkozó stratégia elfogadása (áprilisig); a vállalkozási és befektetési környezet javítása; a bankrendszer és a pénzügyi ágazat hiányosságainak megszüntetése, valamint az IMF-fel való együttműködés újraindítása; a sérthetetlenségre vonatkozó jogszabálycsomag elfogadása. A reformoknak ki kell terjednie a banki csalások részletes kivizsgálására, az igazságügyi ágazat reformjára, valamint az állami intézmények depolitizálására, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemre, a pénzügyi ágazat stabilizálására és a vállalkozási és befektetési környezet javítására, többek között az energiaágazatban. A menetrend hasznos eszköze lesz az egész moldáv társadalom hasznát szolgáló reformok elősegítésének és nyomon követésének.
A társulási tanács tárgyalt arról is, hogy miként lehetne a politikai patthelyzetet megszüntetni Moldovában, többek között az alkotmány reformjával, valamint az EBESZ és a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala választási rendszerre vonatkozó ajánlásainak végrehajtásával.
AZ EU ismét hangsúlyozta, hogy javítani kell a nemzeti jogszabályokat annak érdekében, hogy mihamarabb korlátozni lehessen a médiatulajdon koncentrációját és garantálni lehessen a pluralizmust. Az EU kifejezte aggályait az igazságügyi és bűnüldöző hatóságok függetlenségének hiányával kapcsolatban is, és arra szólította fel Moldovát, hogy hajtsa végre azon reformokat, amelyek az igazságügyi és korrupcióellenes intézmények függetlenségét, hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát szolgálják. Az EU előrelépésként üdvözölte az ügyészség reformjáról szóló törvény elfogadását, és határozottan annak tényleges végrehajtására ösztönzött, a bírói karra és a korrupció elleni harcra vonatkozó kulcsfontosságú törvények haladéktalan elfogadása mellett. Moldova megerősítette, hogy az igazságügyi ágazat reformja az ország kulcsprioritásainak egyike, és részletesen ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket az elkövetkező hónapokban a meglévő hiányok orvoslása és a mélyreható és rendszerszerű reformok elősegítése érdekében fog meghozni.
A Társulási Tanács nyugtázta a Moldovának juttatott jelentős uniós segítséget. Az EU felszólította Moldovát, hogy a lehető legjobban használja ki ezt a segítséget annak érdekében, hogy végre tudja hajtani a társulási megállapodás és a társulási menetrend keretében vállalt ambiciózus reformokat, valamint újólag megerősítette, hogy kész támogatni Moldovát, többek között műszaki segítségnyújtás és projekttámogatás – például szakértői értékelések és magas szintű tanácsadók – révén. A Társulási Tanács egyetértett abban, hogy a makroökonómiai folyamatokkal kapcsolatos aggályok megszüntetését célzó, átfogó stabilizációs és strukturális reformok kidolgozása melletti világos elkötelezettség lehetővé fogja tenni az IMF-fel kötendő új együttműködési megállapodás megkötését.
A Társulási Tanács megerősítette, hogy prioritásként kezeli a Moldovával az energiaügy területén folytatott együttműködést, emlékeztetve arra, hogy folytatni kell a munkát az Ungheni-Kisinyov gázvezetéken és az azzal kapcsolatos szakpolitikai intézkedéseken, mert ez újabb lépés az ellátás diverzifikációja felé, ami pedig országos és regionális szinten megnöveli az energiaellátás biztonságát.
A Társulási Tanács üdvözölte Moldova csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési megállapodásához, valamint a a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményhez. Moldova és az EU nyugtázta a környezetvédelem területén folytatott együttműködés kedvező helyzetét, valamint Moldova azon törekvését, hogy e területen az uniós jogszabályokhoz közelítse nemzeti törvényeit. A Társulási Tanács megvitatta ezenfelül a gazdaság, a mezőgazdaság és a közlekedés terén folytatott együttműködést.
A Tanács a Dnyeszteren túli régióban zajló konfliktus átfogó és békés rendezése érdekében tett erőfeszítések fokozására szólított fel, melynek alapja a Moldovai Köztársaság szuverenitása és területi integritása, valamint a Dnyeszteren túli régió különleges státusza. A Társulási Tanács arra bíztatta a feleket, hogy újítsák meg a rendezési tárgyalások iránti konstruktív elkötelezettségüket, és kijelentette, hogy érdeklődve várja, hogy újrainduljanak a hivatalos 5+2-es tárgyalások, illetve hogy mindegyik formációban intenzívebb párbeszédet folytassanak. Az EU hangsúlyozta, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozására is kiterjedő EU–Moldova társulási megállapodás a nemzetközileg elismert egész moldovai terület számára modernizációs és fejlesztési lehetőségeket biztosít, és hogy az EU készen áll támogatni a megállapodás maradéktalan megvalósítását, melyből nemcsak minden moldovai állampolgárnak, hanem az ország nemzetközi partnereinek is csak előnye származhat.
Üdvözlöm Önöket. Először is köszönöm Önnek, Anasztasziádesz Elnök Úr, hogy a mai napon egy jó hangulatú, őszinte megbeszélésen találkozhattunk itt, Nicosiában.
Mai ciprusi látogatásom elsődleges célja az volt, hogy megvitassuk az Európai Unió és Törökország együttműködésének a migrációs válság kezelésével kapcsolatos következő lépéseit. Nem azért vagyok itt, hogy nyomást gyakoroljak Ciprusra, hanem azért, hogy az Európai Tanács e heti ülését megelőzően megismerjem az Önök álláspontját.
A múlt heti uniós csúcstalálkozón megbeszéléseket folytattunk a Törökországgal fennálló együttműködésünk megerősítéséről. Ez közös, átfogó európai stratégiánk egyik fontos pillére. Sohasem bölcs dolog azonban egy tervet egyetlen pillérre alapozni. Ezt nem tehetjük, és nem is tesszük meg. Közös európai stratégiánk másik két fontos pillére a schengeni rendszer helyreállítása és a továbbküldés gyakorlatának megszüntetése, többek között a nyugat-balkáni útvonalon is. Emellett jelentős mértékben fokoznunk kell a leginkább érintett országoknak – nem utolsósorban Görögországnak – nyújtott humanitárius támogatást.
A múlt héten arra kaptam megbízást, hogy készítsem elő Törökország és az Európai Unió megállapodását a migrációs válság kezelése érdekében folytatott együttműködésünk további erősítéséről. Most e megállapodás részleteinek kidolgozásán dolgozom. Ezért vagyok ma itt Nicosiában, és ezért utazom tovább Ankarába még ma este.
A Németországgal és Hollandiával közösen kidolgozott török javaslatot még át kell formálnunk ahhoz, hogy az mind a 28 uniós tagállam és az uniós intézmények számára is elfogadható legyen. A cél az, hogy e hét csütörtökén és péntekén lezárjuk a tárgyalásokat; de még nem tartunk ott. Az egyik legfontosabb megoldandó kérdés a jogszerűség alapvető kérdése. Gondoskodnunk kell arról, hogy a Görögország és Törökország között létrejövő bármilyen nagyszabású visszaküldési rendszer maradéktalanul megfeleljen az uniós jognak és nemzetközi kötelezettségvállalásainknak is. Ez azt jelenti, hogy garantálnunk kell, hogy Görögországban minden személy kérelmét egyenként elbírálják, mielőtt döntést hoznának a Törökországba való visszaküldésükről. Garantálnunk kell továbbá, hogy a nemzetközi védelemre szorulók megfelelő védelmet kapjanak Törökországban. Foglalkoznunk kell a Törökországból induló, más uniós országokon – például Bulgárián – át vezető esetleges alternatív útvonalakkal is. Ezt is figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy a megállapodásunk tényleges eredményt hozzon.
Ám a Törökországgal folytatott együttműködésünk sokkal többről szól, mint a migráció kezeléséről. A jelenlegi helyzet alkalmat kínál arra is, hogy új lendületet adjunk az Európai Unió és Törökország kapcsolatának. E tekintetben azonban egyértelműen hangsúlyozni kívánom, hogy az Európai Uniót 28 tagállam alkotja, és Ciprus ugyanolyan fontos tagállama az Uniónak, mint Németország, Franciaország, Hollandia vagy bármelyik másik tagállam. Soha egyetlen harmadik ország sem lehet fontosabb számunkra, mint akármelyik uniós tagállam. Ezt a mostani lehetőséget ki kell használnunk, és biztosítanunk kell, hogy ez az új lendület minden tagállam számára, így Ciprus számára is előnyös legyen.
Ami a csatlakozást illeti, hangsúlyozni kívánom, hogy a szabályok nem változtak. Az eddig is megszokott szigorú feltételrendszer érvényesül, és minden előrelépéshez továbbra is a 28 tagállam egyetértése szükséges.
Ma délelőtt megbeszélést folytattunk a ciprusi rendezésre irányuló tárgyalások keretében tett folyamatos erőfeszítésekről is, amelyeket teljes mértékben támogatok. Nagy figyelemmel hallgattam meg Anasztasziádesz elnök úr álláspontját, és biztosítottam őt arról, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy a tárgyalások fontos mérföldkőhöz érkeztek, és minden uniós intézkedésnek a tárgyalások elősegítésére kell irányulnia. Ha sikeres végeredmény születik – amelyet a sziget mindkét része támogat –, az nemcsak Ciprus, hanem egész Európa és a tágabb térség számára is új lehetőségeket hozhat.
Végezetül engedjenek meg egy Ciprus gazdasági helyzetére vonatkozó megjegyzést. Alig három éve az ország még a pénzügyi szakadék szélén egyensúlyozott. Ma pedig már ismét biztosan áll a lábán, és ehhez nem is kellett felhasználnia mindazokat a forrásokat, amelyeket az euróövezeti partnerek és az IMF a rendelkezésére bocsátottak. Ez a siker az Önök saját erőfeszítéseinek az eredménye. Ez biztató jel mind Ciprus, mind az euróövezet, mind pedig Európa egésze számára. Köszönöm a figyelmüket.
A rendszerváltás előtt egyedül az orosz volt amit kötelezően tanulni kellett. Az önálló nyelvtanulás forradalmát az Európai Unióhoz való csatlakozás robbantotta be a köztudatba. Mivel most már mindenki szabadon vándorolhat a tagországokban, így érdemes legalább egy külföldi nyelvet beszélni.
Magyarországon az angol , a német és a francia nyelv ami általában választható az általános iskolákban és a középiskolákban. Természetesen ahogyan jut felfelé a tanuló a létrán, főiskolán már szakirányosan tud nyelvet választani. Orvostudományok esetében például a latin a kötelező.
Fontos azonban tudni, hogy a nyelvtanulás nem csak annyit jelent, hogy valaki szépen bemagolja a szavakat és a nyelvtani részt. Ahhoz , hogy szépen választékosan tudjon beszélni egy másik nép nyelvén, ismerni kell az irodalmukat, kultúrájukat valamint mindennapos szokásaikat.
A mostani kutatások rávilágították arra a világot, hogy minél korábbi életkorban kezdi el tanulni valaki az idegen nyelvet, annál jobban rögzül. Ezért már sok óvodában van erre hetente akár többször is tanfolyam gyerekeknek.
Akinek ez kimaradt az iskolás éveiből vagy csak bővíteni szeretné tudását, már levelezőn is elvégezhetőek gyorstalpaló tanfolyamok. Ezek rendszerint nem drágák és csak egyszer kell megjelenni, amikor vizsgázik. A nyelvvizsgák két részből állnak : egy szóbeli és egy írásbeli teszten kell megfelelni.
2015 legismertebb nyelvei Magyarországon:
Gyakran felmerülő kérdés, hogy vajon miért változnak az árak, ugyan azon termékek között, más-más országot szemügyre véve? A választ rengeteg szemszögből meglehet közelíteni, még is érdemes az alapvető szempontokat követve elemezni azt a bizonyos árakon belüli különbséget egy-egy ország ugyanazon termékeinek összehasonlítása közben :
-Az adott termék az adott országokban, import vagy export árúként funkcionál.
-Az adott országok éghajlata,földrajzi elhelyezkedése a másikéval szemben.
-Az adott országok közötti távolság,életforma,gazdasági és politikai helyet.
Sokan állnak elő azokkal a feltevésekkel, hogy egy bizonyos országban mennyivel jobb a megélhetés, mivel sokkal olcsóbbak az árak a boltokban. Ez valóban így lehet, főként Ausztráliát, Új-Zélandot tekintve, mivel a legtöbb gyümölcsöt,zöldséget helyben megtermelik tökéletes minőségben, a halakat könnyedén kihalásszák, illetve semmi másba nem szorulnak kimondottan importálásra, tekintve természeti adottságaikat, földrajzi elhelyezkedésüket. Mellettük valóban érvként szól a bolti árak, élelmiszerek olcsósága, de ettől még nem kapcsolhatóak össze kimondottan a jobb megélhetéssel. Megközelíthető más irányból is az árak váltakozása. Amíg itthon átlagban egy 50 négyzetméteres albérlet havi bérleti díja 45 ezer forint, addig Ausztráliában egy ezzel megegyező méretű és állapotú lakásért, akár 500$-t is könnyedén elkérhetnek, ráadásul hetente. Az egyensúly sok esetben tehát megmarad, a fizetésektől most eltekintve. Persze hozzá kell tenni, hogy egy ausztráliai életszínvonalat nem lehet összehasonlítani az európai országok többségével pénzben mérve.
Nem kell azonban ilyen messzire menni. Elég, ha csak egy-egy közeli szomszédországunk árait vesszük szemügyre. Őket elemezve is hamar rájövünk, hogy szinte minden termék olcsóságának hátterét megmagyarázzák a cikk elején említett pontok.