1. Az Európai Tanács megerősíti a migrációs válság kezelésére irányuló átfogó stratégiáját. A közös európai válaszintézkedés több eleme már ma is eredményesen működik. Nagy erőkkel munkálkodunk a többi elem előmozdításán is, hogy mihamarabb végre lehessen őket hajtani. Továbbra is kiemelt célt jelent, hogy helyreállítsuk a rendet külső határaink ellenőrzése tekintetében.
2. Az állam-, illetve kormányfők március 7-i döntéseit követően, és az EU-Törökország közös cselekvési terv és annak kiterjesztése alapján az Európai Tanács kijelenti, hogy az alábbiakra van szükség:
3. Az Európai Tanács nyugtázza "Az EU és Törökország között a migráció területén folytatott együttműködés soron következő operatív lépései” című bizottsági közleményt, különösen az arra vonatkozó leírást, hogy milyen módon lehet elfogadhatatlanná minősíteni egy Törökországból Görögországba átkelő migráns menedékjog iránti kérelmét "az első menedék országa”, illetve a "biztonságos harmadik ország” fogalmának alkalmazásával, az uniós és a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett.
4. Az Európai Tanács újfent kijelenti, hogy az EU-Törökország nyilatkozat nem hoz létre semmilyen új kötelezettséget a tagállamok számára a migránsoknak az EU határain kívülről történő áttelepítését, illetve a és Unión belüli áthelyezését illetően.
5. Az EU ismételten kijelenti, hogy elvárja, hogy Törökország a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok, így a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása terén tartsa tiszteletben a legmagasabb szintű normákat.
6. Az Európai Tanács újólag megerősíti, hogy támogatja Jordániát és Libanont. Sürgeti a felajánlások mielőbbi kifizetését, valamint a két országgal kötendő uniós paktumok] véglegesítését a két országban tartózkodó menekültek és az őket befogadó közösségek támogatásának fokozása érdekében.
7. Az Európai Tanács szorgalmazza az együttműködés megerősítését a nyugat-balkáni országokkal a migrációs válság kezelése területén és az Európai Tanács céljainak elérése érdekében.
8. Az Európai Tanács a 2016. februári következtetései nyomán felkéri az Európai Beruházási Bankot, hogy a júniusi európai tanácsi ülésre nyújtson be konkrét kezdeményezést, amelynek célja, hogy gyors ütemben kiegészítő finanszírozást lehessen mozgósítani a déli szomszédság országaiban és a nyugat-balkáni országokban a fenntartható növekedés, a létfontosságú infrastruktúrák és a társadalmi kohézió támogatása érdekében.
9. Az Európai Tanács rendkívül éberen ügyel az irreguláris migránsok potenciális új útvonalaira, és felhív minden, e vonatkozásban esetleg szükségessé váló intézkedés megtételére. Ezzel kapcsolatban továbbra is kulcsfontosságú, hogy az embercsempészek ellen mindenütt és minden megfelelő eszközzel folytassuk a küzdelmet. Az EU készen áll arra, hogy támogassa a nemzeti egységkormányt mint Líbia egyetlen legitim kormányát, többek között - a nemzeti egységkormány kérésére - olyan területeken is, mint például az ország stabilitásának visszaállítása, a terrorizmus elleni küzdelem és a Földközi-tenger középső térségében a migráció kezelése.
10. Az Európai Tanács megerősíti előző következtetéseit az átfogó stratégia különböző elemeiről, és örömmel nyugtázza az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló javaslattal kapcsolatban elért eredményeket. A javaslatot a lehető leghamarabb el kell fogadni. Folytatódni fog az uniós migrációs rendszer, így a dublini rendelet jövőjével kapcsolatos munka is.
II. MUNKAHELYTEREMTÉS, NÖVEKEDÉS ÉS VERSENYKÉPESSÉG11. Az Európai Tanács a 2016. évi európai szemeszterről folytatandó tanácsi megbeszélések vezérfonalaként jóváhagyta az éves növekedési jelentésben megjelölt szakpolitikai prioritásokat, melyek a következők: a beruházások újraindítása, a gazdaságaink korszerűsítését célzó strukturális reformok folytatása, valamint a felelős államháztartási gazdálkodás. A tagállamok ezeket a prioritásokat hamarosan benyújtandó nemzeti reformprogramjukban, valamint stabilitási, illetve konvergenciaprogramjukban is meg fogják jeleníteni. Az ilyen jellegű szakpolitikai intézkedések segítenek majd tartós alapokra helyezni a jelenlegi fellendülést, és a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzéséhez is hozzájárulnak. Az Európai Tanács nyugtázza a Bizottság által szociális kérdésekről tartott konzultációt, és hangsúlyozza a jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek fontosságát.
12. Júniusi ülésén az Európai Tanács megvitatja majd a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése terén elért eredményeket. Ezenfelül el fogja fogadni az egységes piac valamennyi vonatkozásának megvalósítására irányuló menetrendet - ideértve az egységes piacra, a digitális egységes piacra és a tőkepiaci unióra vonatkozó bizottsági stratégia megvalósítását is -, a benne rejlő kihasználatlan növekedési és termelékenységi potenciál maradéktalan kiaknázása érdekében.
13. Figyelemmel arra, hogy az európai acélágazat a globális szintű túltermeléssel összefüggésben nehéz helyzetben van, az Európai Tanács felkéri a Tanácsot, hogy haladéktalanul vizsgálja meg a Bizottság közleményét annak érdekében, hogy határozott intézkedéseket hozzanak e probléma kezelésére.
14. Az Európai Tanács nyugtázza a különösen a tej- és sertéságazatban dolgozó mezőgazdasági termelők helyzetét, akiket súlyosan érint az árak esése. Felkéri a Bizottságot, hogy gyorsan tegye meg a Mezőgazdasági Tanács március 14-i ülésének eredményeit követő intézkedéseket. Az Európai Tanács szorosan figyelemmel fogja kísérni e szektor helyzetének alakulását, mivel Európa szempontjából jelentős szerepet játszik.
15. Az Európai Tanács nyugtázza, hogy a Bizottság nemsokára közleményt készül kiadni a héára vonatkozó cselekvési tervről. Üdvözli, hogy a Bizottság szándéka, hogy a közleménybe a tagállamok számára fokozott rugalmasságot célzó javaslatokat is belefoglaljon a kedvezményes héakulcsokra vonatkozóan. Így a tagállamoknak módjuk lenne arra, hogy a higiéniai és egészségügyi termékekre nulla héakulcsot vezessenek be.
III. ÉGHAJLAT- ÉS ENERGIAPOLITIKA16. Az Európai Tanács üdvözli, hogy a Bizottság benyújtotta az energiabiztonságra vonatkozó csomagot, valamint a párizsi megállapodást követő időszakról szóló közleményt. Arra bíztatja a jogalkotókat, hogy korábbi következtetései és az Európai Tanács által jóváhagyott vonatkozó stratégiák alapján, kiemelt kérdésként folytassák a javaslatokkal kapcsolatos munkát az Unión belüli energiabiztonság erősítése érdekében. Ezenfelül emlékeztetett a teljes körűen működő és összekapcsolt energiapiac fontosságára. Az éghajlatváltozásról szóló közlemény alapján hangsúlyozza, hogy az EU az Európai Tanács 2014. októberi megállapodásának megfelelően kötelezettséget vállalt az üvegházhatást okozó gázok Unión belüli csökkentésére, a megújuló energiaforrások arányának növelésére és az energiahatékonyság javítására. Továbbra is prioritás a jogszabályok kiigazítása e keret végrehajtása céljából. Az Európai Tanács felkéri a Bizottságot arra, hogy e célból mielőbb nyújtsa be a még szükséges, releváns javaslatokat, hogy mihamarabb megkezdődhessen a jogalkotási folyamat. Az Európai Tanács várakozással tekint a párizsi megállapodás április 22-i, New York-i aláírása elé, továbbá hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak és tagállamainak a lehető leghamarabb és kellő időben készen kell állniuk a párizsi megállapodás megerősítésére annak érdekében, hogy a megállapodás hatálybalépésének időpontjától annak részes felei legyenek.
Ez a cikk felettébb hasznos lehet azon emberek számára, akik most vagy az elkövetkezendő időkben szándékoznak munkalehetőségek után kutatni, majd pedig munkát vállalni Magyarországon belül. Hasznos lehet persze azok számára is akik már elhelyezkedtek, hiszen fontos mindig tisztában lenni az ezen értékű információkkal. Nagyon kínos lehet egyes esetekben, ha nem vagyunk képbe az ilyen értékrendű dolgokkal. Bajos kezdetet jelenthez és minden bizonnyal nem tünteti fel jó színben azt a friss munkavállalót a főnöke/vezetősége előtt, aki nincs ezen dolgokkal tisztában, nem visz magával bizonyos elengedhetetlen fontosságú papírokat a szerződések megkötéséhez. Most tehát leírom azokat az iratokat, amik feltétlenül szükségesek egy hivatalos munkaszerződésnek a kitöltéséhez. Ezek létfontosságúak, tehát nélkülük bizonyos, hogy a szerződés nem fog tudni létrejönni, majd életbe lépni. Ettől eltérően viszont extrém esetben kellhetnek még másnemű dokumentumok is az alább felsoroltakon kívül, de azokra minden bizonnyal felhívják a figyelmet. Szóval az alapesetben munkavállaláshoz szükséges iratok :
–Személyigazolvány
–TAJ kártya
–Adó kártya
–Lakcímkártya
–Bankszámlaszám
–Előző munkahelyi kilépőpapírok
–Bizonyítvány
–Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor
–Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához
–TB kis könyv
–Közvetítőlap a munkaügyi kirendeltségről
Fontos továbbá, hogy bár nem mindenből kötelező, de mivel nagy részükre igaz, így érdemes minden felsorolt iratból az eredeti példányt magunkkal vinni és azon felül még egy-egy másolatot. Továbbá több olyan is fellelhető ami természetesen opcionális, tehát ha nem vonatkozik ránk, akkor nem kell vele foglalkoznunk. Megjegyzésként még érdemes lehet azzal is tisztában lenni, hogy a bizonyítványnál csak a legmagasabb végzettségűre van szükség.
I. MUNKAHELYTEREMTÉS, NÖVEKEDÉS ÉS VERSENYKÉPESSÉG
1. Az Európai Tanács a 2016. évi európai szemeszterről folytatandó tanácsi megbeszélések vezérfonalaként jóváhagyta az éves növekedési jelentésben megjelölt szakpolitikai prioritásokat, melyek a következők: a beruházások újraindítása, a gazdaságaink korszerűsítését célzó strukturális reformok folytatása, valamint a felelős államháztartási gazdálkodás. A tagállamok ezeket a prioritásokat hamarosan benyújtandó nemzeti reformprogramjukban, valamint stabilitási, illetve konvergenciaprogramjukban is meg fogják jeleníteni. Az ilyen jellegű szakpolitikai intézkedések segítenek majd tartós alapokra helyezni a jelenlegi fellendülést, és a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzéséhez is hozzájárulnak. Az Európai Tanács nyugtázza a Bizottság által szociális kérdésekről tartott konzultációt, és hangsúlyozza a jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek fontosságát.
2. Júniusi ülésén az Európai Tanács megvitatja majd a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése terén elért eredményeket. Ezenfelül el fogja fogadni az egységes piac valamennyi vonatkozásának megvalósítására irányuló menetrendet - ideértve az egységes piacra, a digitális egységes piacra és a tőkepiaci unióra vonatkozó bizottsági stratégia megvalósítását is -, a benne rejlő kihasználatlan növekedési és termelékenységi potenciál maradéktalan kiaknázása érdekében.
3. Figyelemmel arra, hogy az európai acélágazat a globális szintű túltermeléssel összefüggésben nehéz helyzetben van, az Európai Tanács felhívja a Tanácsot, hogy haladéktalanul vizsgálja meg a Bizottság közleményét annak érdekében, hogy határozott intézkedéseket hozzanak e probléma kezelésére
4. Az Európai Tanács nyugtázza a különösen a tej- és sertéságazatban dolgozó mezőgazdasági termelők helyzetét, akiket súlyosan érint az árak esése. Felkéri a Bizottságot, hogy gyorsan tegye meg a Mezőgazdasági Tanács március 14-i ülésének eredményeit követő intézkedéseket. Az Európai Tanács szorosan figyelemmel fogja kísérni e szektor helyzetének alakulását, mivel Európa szempontjából jelentős szerepet játszik.
5. Az Európai Tanács nyugtázza, hogy a Bizottság nemsokára közleményt készül kiadni a héára vonatkozó cselekvési tervről. Üdvözli, hogy a Bizottság szándéka, hogy a közleménybe a tagállamok számára fokozott rugalmasságot célzó javaslatokat is belefoglaljon a kedvezményes héakulcsokra vonatkozóan. Így a tagállamoknak módjuk lenne arra, hogy a higiéniai és egészségügyi termékekre nulla héakulcsot vezessenek be.
II. ÉGHAJLAT- ÉS ENERGIAPOLITIKA
6. Az Európai Tanács üdvözli, hogy a Bizottság benyújtotta az energiabiztonságra vonatkozó csomagot, valamint a párizsi megállapodást követő időszakról szóló közleményt. Arra bíztatja a jogalkotókat, hogy korábbi következtetései és az Európai Tanács által jóváhagyott vonatkozó stratégiák alapján, kiemelt kérdésként folytassák a javaslatokkal kapcsolatos munkát az Unión belüli energiabiztonság erősítése érdekében. Ezenfelül emlékeztetett a teljes körűen működő és összekapcsolt energiapiac fontosságára. Az éghajlatváltozásról szóló közlemény alapján hangsúlyozza, hogy az EU az Európai Tanács 2014. októberi megállapodásának megfelelően kötelezettséget vállalt az üvegházhatást okozó gázok Unión belüli csökkentésére, a megújuló energiaforrások arányának növelésére és az energiahatékonyság javítására. Továbbra is prioritás a jogszabályok kiigazítása e keret végrehajtása céljából. Az Európai Tanács felkéri a Bizottságot arra, hogy e célból mielőbb nyújtsa be a még szükséges, releváns javaslatokat, hogy mihamarabb megkezdődhessen a jogalkotási folyamat. Az Európai Tanács várakozással tekint a párizsi megállapodás április 22-i, New York-i aláírása elé, továbbá hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak és tagállamainak a lehető leghamarabb és kellő időben készen kell állniuk a párizsi megállapodás megerősítésére annak érdekében, hogy a megállapodás hatálybalépésének időpontjától annak részes felei legyenek.
Két évvel telt azóta, hogy az Orosz Föderáció jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol városát. Az Európai Unió továbbra is ugyanolyan szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, mint két évvel ezelőtt.
Az Európai Unió megismétli, hogy nem ismeri el és elítéli az orosz fél lépését, amely sérti a nemzetközi jogot. A félsziget annektálása továbbra is közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, és súlyos következményekkel jár az államok egységét és szuverenitását védő nemzetközi jogrendre nézve is.
Az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy az annektálás el nem ismerését a gyakorlatban is maradéktalanul érvényesítse, többek között korlátozó intézkedésekkel is. Az EU ismételten felszólítja az ENSZ tagállamait, hogy mérlegeljék az el nem ismerésnek érvényt szerző hasonló intézkedések foganatosítását, összhangban az ENSZ Közgyűlésének 68/262. sz. határozatával.
Az EU ismételten megerősíti, hogy mélységesen aggasztja a Krím félszigeten tapasztalható fokozott katonai jelenlét és az emberi jogi helyzet romlása, így többek között a véleménynyilvánítás szabadságának, a békés gyülekezés szabadságának, a vallás és a meggyőződés szabadságának megtagadása, valamint a kisebbségekhez tartozó személyek, különösen a krími tatárok üldöztetése. Különösen aggasztó fejlemény, hogy be akarják tiltani a krími tatárok önkormányzati szervének, a medzslisznek a tevékenységét, arra hivatkozva, hogy az szélsőséges szervezet. Az EU felszólít a nemzetközi emberi jogi normák maradéktalan betartására és a nemzetközi jog szerinti más kötelezettségek teljesítésére. Alaposan ki kell vizsgálni minden olyan folyamatban lévő esetet, amelyben többek között erőszakos eltüntetések, kínzások és gyilkosságok révén emberi jogok sérültek.
Haladéktalanul szabadon kell bocsátani Oleh Szencov és Olekszandr Kolcsenko ukrán állampolgárokat, akiket a nemzetközi jogot megsértve ítéltek el és tartanak fogva, és garantálni kell Ukrajnába való biztonságos visszatérésüket. Továbbra is felszólítjuk a feleket arra, hogy a nemzetközi emberi jogi szereplőknek engedélyezzenek teljes körű, szabad és korlátozásmentes belépést és mozgást Ukrajna egész területén, a Krím félszigetet és Szevasztopolt is beleértve.
A Tanács 2016. március 16-án megállapodott arról, hogy az Unió költségvetéséből forrásokat használjanak fel annak a vészhelyzeti támogatásnak a finanszírozására, amelyet az EU Görögországnak és azoknak a tagállamoknak nyújt, amelyeket szintén különösen súlyosan érint a menekültválság.
A Bizottság 2016. március 9-én nyújtotta be a vonatkozó, 1. sz. költségvetés-módosítási tervezetet. A tervezetnek megfelelően a Tanács 100 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat és 80,2 millió EUR összegű kifizetési előirányzat rendelkezésre bocsátásáról döntött a 2016. évi uniós költségvetés terhére.
„Ez a döntés lehetővé teszi az EU számára, hogy kielégítse a menekültek tömeges beáramlásából adódó azonnali és sürgős finanszírozási igényeket. A lehető legrövidebb időn belül szeretnénk javítani az Unióban a migránsok humanitárius körülményeit. Ez az uniós vészhelyzeti támogatási mechanizmus lényege”– mondta Jeroen Dijsselbloem, holland pénzügyminiszter, a Tanács elnöke.
A Tanács által jóváhagyott források az EU többéves pénzügyi keretének 3. fejezetén (Biztonság és uniós polgárság) belüli átcsoportosítás révén állnak rendelkezésre. A változó igények függvényében a Bizottság további javaslatokat tehet annak érdekében, hogy biztosított legyen a súlyos humanitárius válsággal – így például a hozzájuk érkező menekültek nagy számával – szembesülő országoknak nyújtott vészhelyzeti támogatás finanszírozása.
A Bizottság becslései szerint a menekültválsághoz kapcsolódóan 2016-ban mintegy 300 millió euró, 2017-ben és 2018-ban pedig további 200–200 millió euró összegű vészhelyzeti támogatásra lesz szükség.
Az 1/2016. sz. költségvetésmódosítás-tervezet elfogadásával a Tanács egyúttal jóváhagyta az Europolon belül létrehozott, a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó központ (Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja) személyi állományának bővítését is. A bővítésre azért van szükség, hogy a 2015. november 13-i párizsi terrortámadásokat követően az ügynökség központi szerepet tölthessen be abban a küzdelemben, amelyet az EU folytat a terrorizmus ellen.
Következő lépésekAz Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia az 1/2016. sz. költségvetésmódosítás-tervezetet. Ha a Parlament elfogadja a Tanács álláspontját, a költségvetés-módosítás elfogadásra kerül. Ha Parlament módosítja a tervezeteket, akkor egy háromhetes egyeztetési időszak veszi kezdetét.
HáttérinformációkAz 1/2016. sz. költségvetésmódosítás-tervezet jóváhagyására azért volt szükség, mert az intézmények 2016. március 15-én létrehoztak egy uniós vészhelyzeti támogatási mechanizmust. A Tanács még ugyanaznap aktiválta is ezt az új eszközt, hogy segítsen Görögországnak és más tagállamoknak kezelni a menekültek beáramlása miatt kialakult helyzetet.
Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) nyugtázta azt az ideiglenes megállapodást, amely 2016. március 15-én jött létre a holland elnökség és az Európai Parlament képviselői között a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri halászatára vonatkozó többéves tervvel kapcsolatban. A megállapodás részleteit a Corepernek kell megerősítenie a következő hetekben.
Martijn van Dam holland mezőgazdasági miniszter a megállapodásról szólva elmondta: „ez lesz az első új típusú többéves halászati terv a közös halászati politika 2013-as reformja óta. A halászati terv teljes mértékben összhangban van e nagy jelentőségű reform elveivel. Az új halászati tervvel kapcsolatban elért megállapodás megnyitja az utat az előtt, hogy más földrajzi területekre vonatkozóan is ugyanezt a mintát követő többéves halászati terveket dolgozzunk ki. Elsőként az Északi-tengerre vonatkozó többéves halászati tervet fogjuk megújítani.” A miniszter elismerését fejezte ki a korábbi elnökségek által elvégzett munkával, valamint az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak a megállapodás elérésére irányuló kiváló együttműködésével kapcsolatban.
Az új terv a közönséges tőkehal balti-tengeri állományaira vonatkozó jelenlegi, 2007 óta hatályban lévő gazdálkodási terv helyébe lép, ám azzal ellentétben több fajra – így a közönséges tőkehal mellett a hering- és a sprattállományokra – is kiterjed. Ez utóbbi fajokra eddig nem vonatkozott gazdálkodási terv.
A terv célja, hogy biztosítsa ezen állományok fenntartható kiaknázását és a halászati lehetőségek stabilitását, ugyanakkor azt is, hogy az erőforrásokkal való gazdálkodás a legfrissebb tudományos ismereteken alapuljon. Az új halászati terv a földrajzi területet legjobban ismerők bevonására épít, hiszen ők lesznek azok, akik regionális szinten az érintett halászati tevékenység jellegzetességeihez igazíthatják az intézkedéseket.
Ez a terv már a többéves halászati gazdálkodási tervek új generációjába tartozik. Az új gazdálkodási tervek a megújított közös halászati politika fontos operatív eszközei.
A következő lépésekAzt követően, hogy a Coreper jóváhagyja a rendelettervezetet, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek kell hivatalosan elfogadnia a rendelet végleges szövegét, majd pedig azt kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
HáttérA Bizottság 2014 októberében terjesztette elő a több faj balti-tengeri állományaira vonatkozó halászati tervről szóló rendeletre irányuló javaslatát. A Tanács 2015. április 20-án fogadta el az általános megközelítését, az Európai Parlament pedig 2015. április 28-án szavazott a javaslatra vonatkozó módosításokról.
Ma van a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napja.
Annak ellenére, hogy szerte a világban számos pozitív lépés történt a faji megkülönböztetés felszámolása érdekében, még mindig komoly akadályokba és kihívásokba ütközünk.
Múlt év szeptemberében a világ és Európa vezetői elfogadták az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjét, vállalva, hogy közösen küzdenek azért, hogy a világon mindenhol megszűnjön a szegénység és megvalósuljon a fenntartható fejlődés. Ezzel szemben napjainkban egyre súlyosabb nehézségekkel kell szembenéznünk a globális gazdasági válság, a migráció, a terrorizmus, a szegénység és a fokozódó egyenlőtlenségek kapcsán.
Ezek a nehézségek leginkább azokat sújtják, akiknek már eddig is hátrányos megkülönböztetést kellett elszenvedniük bőrszínük, faji hovatartozásuk, származásuk, kasztba tartozásuk, illetve etnikai származásuk vagy nemzetiségük miatt. Az Európai Unió továbbra is azon fáradozik, hogy megszűnjön a megkülönböztetés minden formája Európán belül és az egész világon egyaránt annak érdekében, hogy mindenki kivétel nélkül és korlátozásoktól mentesen érvényesíthesse emberi jogait és alapvető szabadságait. Az EU emellett határozottan küzd a gyűlöletbeszéd ellen is. Minden ember egyenlő méltósággal születik és joga van ahhoz, hogy érvényesítse az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt jogait.
A nemzetközi nap alkalmából az Európai Unió ismételten felszólít minden államot, hogy váljon részes felévé a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezménynek, amennyiben ezt még nem tette meg. Ha meg akarjuk akadályozni és fel akarjuk számolni a faji megkülönböztetést, elszántan és eredményesen kell fellépnünk nemzeti, regionális és nemzetközi szinten egyaránt.
Az Európai Unió továbbra is szorosan együtt fog működni valamennyi partnerországával, a regionális és nemzetközi szervezetekkel, valamint a civil társadalommal, hogy a világon mindenhol megszűnjön a faji megkülönböztetés.
Jó estét kívánok mindenkinek! A háromoldalú szociális csúcstalálkozó hasznos ülésén vagyunk túl. Örülök, hogy megváltoztattuk a formátumot, mert így megfelelő távolság van e találkozó és az Európai Tanács ülése között. Az új körülmények között jobban figyelembe tudjuk venni a szociális partnerek véleményét. Úgy hiszem, mindenki örömmel fogadta az oldottabb légkört, amely érdemi eszmecserét tett lehetővé.
Mai témánk a munkahelyteremtés és az inkluzív növekedés volt. Az Európai Unióban korántsem vészterhes a helyzet – az átlagos munkanélküliségi ráta mostanra kilenc százalék alá csökkent. Ugyanakkor továbbra is komoly problémákkal kell megküzdenünk, ezért a fellendülésnek folytatódnia kell. E tekintetben elengedhetetlenül fontos, hogy végrehajtsuk a gazdaságaink növekedési potenciálját fellendítő reformokat. Meg kell mutatnunk, hogy a jólét valóban visszatérőben van. Verseny ez mind az idővel, mind a populistákkal szemben.
A migrációs válság mindannyiunkat érint, de a szociális partnerek vívják a valódi elővédharcot. Ezért ma arról tárgyaltunk, hogy miként védhetjük meg népeinket a jelenlegi válság negatív hatásaitól, miközben teljesítjük a kötelességünket azokkal szemben, akik nemzetközi védelmet kérnek. Örömmel jelenthetem ki, hogy a partnerek a mai napon nem csupán aggályaikat hozták a tárgyalóasztalhoz, hanem konstruktív ötleteiket is. Megvizsgáltuk a menedékkérők munkaerőpiaci integrációjának lehetőségeit és kihívásait.
Szavaimat az Európai Tanács holnapi és pénteki, migrációval foglalkozó üléséhez kapcsolódó megjegyzésekkel szeretném zárni. Először is – a csúcstalálkozó célja világos: megállapodást kell kötnünk a Törökországgal folytatott együttműködésünk megerősítése érdekében, hogy megfékezzük az onnan Európába irányuló menekültáramlatot. Ugyanakkor mind az utóbbi tíz napban folytatott tárgyalásaim, mind tegnapi nicosiai és ankarai látogatásaim azt bizonyították, hogy további kemény munkára van szükség ahhoz, hogy olyan megállapodásra jussunk, amely a 28 uniós tagállam mindegyikének és Törökországnak egyaránt megfelel.
Másodszor – számos olyan problémát kell megoldanunk, amellyel kapcsolatban jelenleg is folyik a munka. Ezek közül a legfontosabb – és amellyel kapcsolatban nem tudunk és nem fogunk kompromisszumot kötni – az, hogy feltétlenül tiszteletben kell tartanunk az európai és nemzetközi jogot. Ez elengedhetetlen. Európa enélkül nem lenne többé Európa.
Végül, bár mindannyian arra összpontosítunk, hogy miképpen lehet szorosabbra fűzni együttműködésünket Törökországgal a migráció kérdésében és azon túlmenően, nem szabad megfeledkeznünk a tágabb perspektíváról sem. Bármennyire is kedvező egy ilyen megállapodás és bármilyen nagy változást is lesz képes előidézni, magában nem lesz elég a migrációs válság megoldására. Ugyanakkor hozzá tud járulni ahhoz – ahogy hozzá is kell járulnia. Ezért nem hagyatkozhatunk kizárólag erre a megállapodásra, és ezért kell elkötelezettnek maradnunk egy közös átfogó európai stratégia mellett, amely túlmutat Törökországon. Köszönöm figyelmüket.
Tisztelt Kollégák!
Az Európai Tanács csütörtöki és pénteki ülésén, a török miniszterelnökkel tartott találkozónkat is beleértve, a központi témát – a 10 nappal ezelőtt tartott üléshez hasonlóan – ismét a migrációs válság fogja jelenteni.
Március 7-i ülésünkön Törökország új javaslatot terjesztett elő az EU és Törökország közötti együttműködés elmélyítésére vonatkozóan, de ezt túl későn kaptuk kézhez, ezért ott és akkor nem született közös döntés a javaslatról. Önök ehelyett azzal bíztak meg, hogy a nyilatkozatunkban körvonalazott több elv alapján készítsem elő a megállapodást. A cél egyértelmű: olyan megállapodásnak kell születnie, amely a 28 tagállam és török partnereink számára is elfogadható. A munka jó ütemben halad, de sok még a tennivaló.
Munkatársaimat arra kértem, hogy még a mai napon terjesszék elő a nagyköveteknek az EU–Törökország együttes nyilatkozat első teljes tervezetét, hogy továbbléphessünk a múlt heti ülésünkön felvetett problémás kérdések megoldását célzó megbeszéléseinkben. Ahhoz, hogy meg tudjuk kötni a megállapodást, még sok kérdést kell rendeznünk. Rendkívül fontos, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek mind az uniós jogot, mind a nemzetközi jogot tiszteletben tartják. Meg kell vizsgálnunk azt is, hogy miként vehetnénk elejét annak, hogy új tengeri és szárazföldi útvonalak nyíljanak meg az irreguláris migránsok előtt Törökországból az Unióba. Emellett készen kell állnunk arra, hogy segítséget nyújtsunk Görögországnak az új visszaküldési mechanizmus gyakorlati végrehajtásához az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalon keresztül, illetve szükség esetén a tagállamoktól érkező közvetlen támogatások révén is.
Kiemelten fontos feladat megvizsgálni azt is, hogy miként gyorsíthatnánk fel a 3 milliárd euró folyósítását a Törökországban tartózkodó és ideiglenes védelemben részesülő szír állampolgárok megsegítésére. Ugyanígy a migránsoknak az Unión kívülről történő önkéntes áttelepítésére vonatkozó részletes szabályokat is meg kell vitatnunk.
Az ülés előkészítésként tegnap intenzív megbeszéléseket folytattam Nicosiában és Ankarában. Ami a csatlakozási folyamatot illeti, meggyőződésem, hogy megoldást kell találnunk arra, hogy milyen módon tudnánk kihasználni az EU és Törökország közötti – a migráció kérdésén messze túlnyúló – kapcsolatok felfrissítésének folyamatát arra, hogy ez a folyamat egyúttal lehetőséget adjon a ciprusi helyzet rendezésére irányuló tárgyalások támogatására is. Csak akkor tudunk továbblépni, ha ezt lehetővé tesszük.
Befejezésül ismertetném a tervezett programot. Csütörtökön az ülést 16 órakor, az Európai Parlament elnökével tartott szokásos eszmecserével kezdjük, amit a közös fénykép elkészítése követ. A délutáni munkaülésünket – amint az a tavaszi üléseinken szokásos – az EU gazdasági helyzetéről, a strukturális reformok tagállami végrehajtásáról, valamint az európai szemeszter prioritásainak meghatározásáról szóló megbeszéléssel kezdjük. E megbeszélésre az Európai Központi Bank elnöke is csatlakozni fog hozzánk. A megbeszélés végén elfogadjuk a napirend e részére vonatkozó következtetéseket. Szeretném kihasználni ezt a munkaülést arra is, hogy jóváhagyjuk az éghajlatváltozásról és az energiabiztonságról szóló következtetéseinket is.
A munkavacsora során átfogó vitát fogunk tartani a migráció kérdéseiről, valamint az EU és Törökország közötti kapcsolatokról. Amellett, hogy közös álláspontot alakítunk ki az EU–Törökország megállapodással kapcsolatban, át kell tekintenünk azt is, hogyan alakul a helyzet a nyugat-balkáni útvonalon egyrészt azt követően, hogy az elmúlt héten közös döntést hoztunk az irreguláris migrációs áramlások megszüntetéséről, másrészt arra irányuló erőfeszítéseink nyomán, hogy nagymértékben megnöveljük a humanitárius célokra nyújtott segítségünket, nem utolsósorban Görögország számára. Péntek reggel 10 órakor az uniós állam-, illetve kormányfők munkareggelin vesznek részt Davutoğlu miniszterelnökkel, az EU–Törökország nyilatkozat elfogadása céljával. A tervek szerint ezzel a megbeszéléssel ér majd véget a program. A brüsszeli találkozás reményében,