Az Európai Tanács tagjai a mai napon találkoztak a török partnerükkel. 2015 novembere óta ez volt a harmadik olyan találkozó, amelynek témája Törökország és az EU kapcsolatainak elmélyítése és a migrációs válság kezelése volt.
Az Európai Tanács tagjai őszinte részvétüket fejezték ki Törökország népének a vasárnapi ankarai pokolgépes merénylettel kapcsolatban. Határozottan elítélték ezt a szörnyű tettet és újólag megerősítették, hogy továbbra is támogatják a terrorizmus elleni küzdelem minden formáját.
Törökország és az Európai Unió újfent megerősítette a 2015. november 29-én elindított közös cselekvési terv végrehajtása iránti kötelezettségvállalását. E tekintetben már eddig is jelentős eredmények születtek: Törökország többek között megnyitotta munkaerőpiacát az átmeneti védelemben részesülő szíriaiak előtt, új vízumkövetelményeket vezetett be a szíriai és más állampolgárokkal szemben, fokozta a török parti őrség és a rendőrség biztonsági erőfeszítéseit és az információcserét. Az Európai Unió pedig megkezdte a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében nyújtott 3 milliárd euró konkrét projektekre történő rendelkezésre bocsátását, és a vízumliberalizáció és a csatlakozási tárgyalások terén is haladt a munka, ideértve azt is, hogy múlt decemberben megnyitották a 17. tárgyalási fejezetet. 2016. március 7-én Törökország hozzájárult egyrészről ahhoz, hogy minden olyan, nemzetközi védelemre nem szoruló migránst, aki Törökországból jutott át Görögországba, azonnal visszaküldjenek Törökországba, másrészről vállalta, hogy a török felségvizeken elfogott minden irreguláris migránst visszafogad. Törökország és az Európai Unió megállapodott arról is, hogy tovább bővítik az embercsempészek elleni intézkedéseiket, valamint üdvözölték, hogy a NATO megkezdte tevékenységét az Égei-tengeren. Törökország és az EU ugyanakkor elismeri, hogy további, gyors és határozott erőfeszítésekre van szükség.
Annak érdekében, hogy ellehetetlenüljön az embercsempészek üzletszerű tevékenysége, és hogy a migránsok számára olyan alternatíva álljon rendelkezésre, amelynek során nem kell kockára tenniük az életüket, az EU és Törökország a mai napon úgy határozott, hogy véget kell vetni a Törökország felől az EU-ba irányuló irreguláris migrációnak. E cél elérése érdekében a következő újabb intézkedésekről állapodtak meg:
1. A Törökországból a görög szigetekre 2016. március 20. után újonnan átkelő összes migránst visszaküldik Törökországba. A visszaküldés az uniós és a nemzetközi joggal teljes összhangban történik majd, ennek megfelelően semmiképp nem kerül majd sor kollektív kiutasításra. A vonatkozó nemzetközi előírásokkal összhangban és a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartásával valamennyi migráns védelemben fog részesülni. Ez ideiglenes és különleges intézkedés lesz, amelyre az emberi szenvedés megszüntetése és a közrend helyreállítása érdekében van szükség. A görög szigetekre érkező migránsokat megfelelően regisztrálni fogják és a menedékjog iránti kérelmeket a görög hatóságok - az ENSZ menekültügyi főbiztosságával együttműködésben - a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel összhangban, egyénileg fogják feldolgozni. Azokat a migránsokat, akik nem nyújtanak be menedékjog iránti kérelmet, illetve akiknek a kérelmét az említett irányelvvel összhangban megalapozatlannak vagy elfogadhatatlannak találják, vissza fogják küldeni Törökországba. Törökország és Görögország az uniós intézmények és ügynökségek támogatásával meg fogják tenni a szükséges lépéseket és megkötik a szükséges kétoldalú megállapodásokat - ideértve a török tisztviselőknek a görög szigeteken, valamint a görög tisztviselőknek Törökországban való, 2016. március 20-tól kezdődő jelenlétére vonatkozóakat is - a kapcsolattartás biztosítása és ezáltal ezen intézkedések zökkenőmentes végrehajtása érdekében. Az irreguláris migránsok visszaküldésének műveleti költségeit az EU viseli.
2. A Törökországba visszaküldött minden egyes szír migránsért egy másik szírt telepítenek át Törökországból az EU területére, figyelembe véve a menekültek kiszolgáltatottsága mértékének megállapítására szolgáló ENSZ-kritériumokat. A Bizottság, az uniós ügynökségek és más tagállamok, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának segítségével létrejön egy olyan mechanizmus, amellyel a visszaküldések elindításának napjától biztosítható ezen elv alkalmazásának megkezdése. Előnyt fognak élvezni azok a migránsok, akik korábban nem léptek be szabálytalanul az EU területére, illetve nem kísérelték meg azt. Az EU részéről az e mechanizmus keretében végrehajtott áttelepítés mindenekelőtt a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2015. július 20-án elfogadott következtetésekben szereplő tagállami kötelezettségvállalások teljesítésével fog megvalósulni, melyből 18 000 férőhely rendelkezésre bocsátása várat még magára. Amennyiben az áttelepítés keretében további férőhelyekre lesz szükség, azt további 54 000 fő erejéig hasonló önkéntes megállapodásokkal kell megoldani. Az Európai Tanács tagjai üdvözlik, hogy a Bizottság javaslatot kíván benyújtani a migránsok Unión belüli áthelyezéséről szóló, 2015. szeptember 22-i határozat módosítására, lehetővé téve, hogy a migránsoknak az EU határain kívülről történő áttelepítésére vonatkozóan ezen megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel csökkenteni lehessen az említett határozat keretében még ki nem osztott férőhelyeket. Amennyiben ezen intézkedések révén nem lehet véget vetni az irreguláris migrációnak, és a visszaküldött személyek száma megközelíti a fenti számokat, e mechanizmus felülvizsgálatra kerül. Amennyiben a visszaküldött személyek száma meghaladja a fenti számokat, a mechanizmus alkalmazása véget ér.
3. Törökország minden szükséges intézkedést megtesz annak megelőzése érdekében, hogy a Törökországból az EU-ba irányuló illegális migráció újabb tengeri vagy szárazföldi útvonalai nyíljanak meg, és e célból együttműködik a szomszédos államokkal és az EU-val.
4. Amint megszűnnek a Törökország és az EU közötti szabálytalan határátlépések, vagy legalábbis jelentősen és tartósan lecsökken a számuk, működésbe lép egy önkéntes humanitárius befogadási rendszer. Az EU tagállamai önkéntes alapon vesznek részt a rendszerben.
5. Minden részt vevő tagállam viszonylatában sor fog kerülni a vízumliberalizációs menetrend végrehajtásának felgyorsítására annak érdekében, hogy a török állampolgárok tekintetében legkésőbb 2016 júniusának végéig megszűnjön a vízumkötelezettség, amennyiben valamennyi követelmény teljesül. Törökország e célból megteszi az ahhoz szükséges lépéseket, hogy teljesítse a fennmaradó követelményeket, és így a Bizottság a követelményeknek való megfelelés szükséges értékelését követően április végéig megfelelő javaslatot terjeszthessen elő, amelynek alapján az Európai Parlament és a Tanács meghozhatja a végső döntést.
6. Az EU - Törökországgal szoros együttműködésben - még jobban felgyorsítja a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében első lépésként elkülönített 3 milliárd EUR folyósítását, és március végéig megkezdi további, Törökország által rendelkezésre bocsátott információk alapján meghatározott projektek finanszírozását az átmeneti védelem alatt álló személyek javára. A felek egy héten belül közösen meghatározzák a menekültek támogatását célzó első, különösen az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúrák és az élelmezés területét érintő, illetve egyéb megélhetési költségekkel kapcsolatos projekteket, melyek az eszköz segítségével késedelem nélkül finanszírozhatók. Amint ezek a források közel teljes mértékben felhasználásra kerülnek, és feltéve, hogy az említett kötelezettségvállalások teljesülnek, az EU 2018 végéig további 3 milliárd EUR összeget mozgósít az eszköz feltöltésére.
7. Az EU és Törökország üdvözölte a vámunió továbbfejlesztése terén folyó munkát.
8. Az EU és Törökország ismételten kifejezték elkötelezettségüket az iránt, hogy a 2015. november 29-i közös nyilatkozatukban foglaltaknak megfelelően új lendületet adjanak a csatlakozási folyamatnak. Üdvözölték azt is, hogy 2015. december 14-én megnyitották a 17. fejezetet és úgy határoztak, hogy következő lépésként a holland elnökség ideje alatt megnyitják a 33. fejezetet is. A felek üdvözölték továbbá, hogy a Bizottság áprilisban javaslatot nyújt majd be a fejezet megnyitására vonatkozóan. A meglévő szabályokkal összhangban és az egyes tagállamok álláspontjának sérelme nélkül fel fogják gyorsítani a további fejezetek megnyitásának előkészítését is.
9. Az EU és tagállamai együtt fognak működni Törökországgal minden olyan közös törekvésben, amely a Szírián belüli humanitárius helyzet javítására irányul - különösen bizonyos szír-török határ menti területeken -, és amelynek célja lehetővé tenni, hogy a helyi lakosság és a menekültek biztonságosabb övezetekben élhessenek.
A fenti elemek mindegyike tekintetében párhuzamosan kell előrelépést elérni, és az előrehaladást közösen figyelemmel kell kísérni.
Az EU és Törökország a 2015. november 29-i együttes nyilatkozatnak megfelelően úgy határozott, hogy szükség esetén ismét találkozót tartanak.
2016. március 14-én az EU képviselői Brüsszelben ünnepélyesen aláírták a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességre vonatkozó, Peruval létrejött megállapodást. A megállapodást az EU részéről Bert Koenders holland Európa-ügyi és külügyminiszter, egyben a Tanács elnöke, valamint Dimítriosz Avramópulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos, Peru részéről pedig Ana María Sánchez de Rios külügyminiszter írta alá.
Az aláírás Ollanta Humala perui elnök és Federica Mogherini uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő jelenlétében zajlott.
Az új vízumrendszer vízummentes beutazást tesz lehetővé Peru területére az uniós polgárok számára, illetve az Európai Unió területére Peru állampolgárai számára, amennyiben tartózkodásuk bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.
Bert Koenders holland külügyminiszter, a Tanács elnöke így nyilatkozott: „Ezzel a megállapodással szorosabbá fűzzük az uniós tagállamok és Peru közötti politikai és gazdasági együttműködést. A megállapodás lehetővé teszi azt is, hogy az egyes emberek között egyre több kapcsolat jöjjön létre, és ezzel megerősíti a Peru és Európa közötti kötelékeket.”
A vízummentes beutazás előfeltétele, hogy az Unió, illetve Peru adott állampolgára érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkezzen. A vízummentesség a személyek összes kategóriájára és bármilyen célú utazásra érvényes (pl. turisztikai, kulturális, tudományos, családi, üzleti célú látogatás), a jövedelemszerző tevékenység céljából utazó személyek kivételével.
A megállapodás megkötéséről szóló határozat szövegét megküldik az Európai Parlamentnek, mivel a megkötéshez a Parlament egyetértése is szükséges. A megállapodás ideiglenes alkalmazása azonban már 2016. március 15-én megkezdődik.
Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt a megállapodás alkalmazásában. A vízumrendszerre ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok lesznek alkalmazandók.
1. A Tanács – újólag megerősítve korábbi következtetéseit – üdvözli a Bizottság jelentéseit a Bulgária, illetve Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért előrehaladásról. A Tanács elismerését fejezi ki a Bizottságnak az általa elvégzett munkáért és az alkalmazott módszerért, és teljes mértékben egyetért a jelentésekben foglalt objektív és kiegyensúlyozott elemzéssel és ajánlásokkal. A Tanács ezzel kapcsolatban nagyra értékeli, hogy Bulgária és Románia a mechanizmus keretében továbbra is megfelelő együttműködést folytat a Bizottsággal és a többi tagállammal.
2. A Tanács ismételten kifejezi hűségét az Unió értékei és alapelvei mellett. Továbbra is elengedhetetlen a fenntartható, meggyőző és ellenőrizhető eredmények elérését célzó reformok hatékony végrehajtása annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok maradéktalanul élhessenek az uniós tagság kínálta valamennyi lehetőséggel. Ezzel összefüggésben a Tanács ismételten rámutat arra is, hogy a mechanizmus keretében kitűzött célok teljesítéséhez ezen reformok széles körű és határozott politikai támogatására van szükség.
3. A Tanács tudatában van annak, hogy biztató lépések történtek a reformfolyamat folytatása érdekében, Bulgáriának mindazonáltal sürgősen fel kell gyorsítani előrehaladását. Említésre méltó egyes vezető bírói tisztségviselők kinevezése. Most arra van szükség, hogy további intézkedések kövessenek több korábbi pozitív kezdeményezést, különösen a 2015 decemberében nagy parlamenti többséggel elfogadott alkotmánymódosítást, amely egy lépéssel közelebb vitt a Legfelsőbb Bírói Tanács reformjához is. Kulcsfontosságú a jelentős átfogó reformstratégiák végrehajtása az igazságügy és a korrupció elleni küzdelem terén, valamint a konkrét eredmények nyomon követése.
4. Bár a Tanács üdvözli, hogy a kormány kifejezésre juttatta politikai elkötelezettségét a reformok iránt, ahhoz, hogy a reformoknak konkrét és fenntartható eredményei legyenek, a reformfolyamatnak szélesebb körű és határozott politikai támogatásra van szüksége. A Bizottság átfogó értékelése ismételten rámutat számos olyan problémára is, amelyeket változatlanul orvosolni kell. Bulgáriának egyrészt arra kell összpontosítania, hogy megszüntesse az igazságügyi szervekre gyakorolt politikai nyomással és a kinevezések feddhetetlenségével kapcsolatos fenntartásokat, másrészt arra, hogy javítsa a hiányosságok nyomon követését, illetve megszüntetését, valamint a bírósági ítéletek tényleges végrehajtását. Továbbra is kulcsfontosságú a Legfelsőbb Bírói Tanács és az ügyészség reformjának kérdése és az Igazságszolgáltatási Felügyelet (ISJC) hatásköreinek megerősítése. A Tanács megállapítja továbbá, hogy Bulgária számára nehéznek bizonyul eredményeket elérni a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén.
5. A Tanács hangsúlyozza, hogy a Bizottság jelentésében szereplő ajánlások megvalósítása érdekében Bulgáriának – az eddig elért eredményekre és a korábban kapott iránymutatásra is építve – határozottan fokoznia kell erőfeszítéseit, és várakozással tekint a következő bizottsági jelentés előtt megvalósuló konkrét lépések és kézzelfogható haladás elé.
Bulgáriának általánosságban fokoznia kell arra vonatkozó politikai törekvéseit, hogy végrehajtsa a reformokat és kézzelfogható eredményeket érjen el többek között a bírói kar függetlenségének, elszámoltathatóságának és feddhetetlenségének javítása és védelme, valamint az igazságügyi rendszer reformjának megvalósítása révén, mely utóbbinak magában kell foglalnia az ügyészségről szóló független elemzés elkészítését is, figyelembe véve a már végrehajtott reformintézkedéseket. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a Legfelsőbb Bírói Tanács reformjának végrehajtására, az Igazságszolgáltatási Felügyelet megerősítésére és a büntető jogszabályok korszerűsítésére. A konkrét és tartós eredmények érdekében fokozni kell a korrupció elleni küzdelmet, különösen a magasabb szinteken, többek között a közbeszerzési eljárások átláthatóságának növelésével. Kiemelt prioritásként kell kezelni egy olyan új korrupcióellenes törvény elfogadását, amely megszilárdítja a korrupció elleni stratégiában foglalt célkitűzéseket. Ezen célkitűzéseknek megfelelően sürgősen fel kell állítani egy megfelelő pénzügyi forrásokkal ellátott központi korrupcióellenes hatóságot, amely erős független mandátummal rendelkezik a magas szinten elkövetett korrupció elleni küzdelem terén. Fokozni kell az erőfeszítéseket a szervezett bűnözés elleni fellépés terén is, nevezetesen a bűnüldöző hatóságok szakmai színvonalának emelésével, valamint olyan kitartó, hatékony és sikeres nyomozati eljárásokkal, amelyeket visszatartó erejű szankciók követnek, és amelyeket szükség esetén az uniós tagállamokkal együttműködésben hajtanak végre. A Tanács kiemeli továbbá, hogy mielőbb kezelni kell azokat a problémákat, melyek akadályozzák a belügyminisztérium szervezett bűnözéssel foglalkozó igazgatóságának (CDCOC) és az illegális vagyoni eszközök elkobzásáért felelős bizottságnak (CIAF) a munkáját.
6. A Tanács elismerését fejezi ki a Románia által számos területen elért, folytatódó és jelentős előrelépésekért, melyek a reformok fokozódó fenntarthatóságát is jelzik. A fő igazságszolgáltatási és korrupció elleni intézmények elismerésre méltó lendülettel folytatták a magas szintű korrupció elleni intézkedéseik végrehajtását. A román igazságszolgáltatás rendszerének szakmai színvonala tovább növekedett. A Tanács általánosságban úgy véli, hogy ha folytatódnak a Romániában tapasztalható pozitív folyamatok a reformok és az elért eredmények megszilárdítása terén, valamint ha az ország beépíti az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus céljait nemzeti politikáiba és stratégiáiba, Románia képes lesz biztosítani a reformok olyan mértékű fenntarthatóságát és visszafordíthatatlanságát, amely lehetővé teszi majd, hogy Románia elérje a mechanizmus keretében meghatározott célokat.
A Tanács ismételten kiemeli, hogy a reformok széles körű és határozott politikai támogatására van szükség minden közintézmény és politikai szereplő részéről. Ez különösen fontos a korrupció elleni küzdelem terén, bármely szinten is jelentkezzen az, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása és a jelentésben szereplő egyéb feddhetetlenségi kérdések összefüggésében. A Tanács megjegyzi, hogy a vezető bírói tisztségviselők nyílt eljárások alapján történő és érdemeken alapuló kinevezése, valamint a következő választások előtt a jelöltek átvilágítása kulcsfontosságú lehetőséget jelent a további előrelépéshez. A Tanács arra ösztönzi Romániát, hogy mielőbb véglegesítse és fogadja el a bírói kar fejlesztését célzó stratégia végrehajtására szolgáló, a 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó cselekvési tervet, valamint az új nemzeti korrupcióellenes stratégiát.
7. A Tanács továbbá arra ösztönzi Romániát, hogy az eddig elért jelentős eredményekre építve most összpontosítson az elért eredmények megszilárdítására, és továbbra is a jelenlegihez hasonló lendülettel folytassa a Bizottság által a jelentésben megfogalmazott összes ajánlás végrehajtását. Ez tovább segítené a reformok fenntarthatóságának biztosítását, amely pedig utat nyitna a mechanizmusban foglalt céloknak a közeljövőben történő, kielégítő teljesítéséhez.
Romániának még jobban meg kell szilárdítania eddigi eredményeit az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása és védelme terén. Erre jó alkalmat kínál a magisztratúra vezető tisztségviselőinek átlátható, megbízható eljárások alapján történő és érdemeken alapuló kinevezése. Kulcsfontosságú továbbá, hogy a kormány által ismertetett terveknek megfelelően mielőbb sor kerüljön az igazságszolgáltatási reform végrehajtására, ideértve a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításainak sürgős elfogadását is. A bírósági határozatokat – így a feddhetetlenségi intézkedésekre vonatkozó határozatokat is – minden alkalommal és minden intézményben, így a román parlamentben is haladéktalanul alkalmazni kell és végre kell hajtani. Továbbra is kiemelt feladatként kell kezelni a korrupció megelőzését és visszaszorítását, amelynek érdekében hatékony, visszatartó erejű, valamint minden szintre és minden intézményben érvényes intézkedéseket kell hozni és tartósan érvényre juttatni.
8. A Tanács ismét hangsúlyozza, hogy az együttműködési és értékelési mechanizmus továbbra is hasznos szerepet játszik az eredmények elérésében. Olyan megfelelő eszközről van szó, amely segíti a két tagállamot reformtörekvéseikben, hogy konkrét és tartós eredményeket érjenek el a mechanizmus célkitűzéseinek megvalósításában. A Tanács emlékeztet arra, hogy készen áll a két tagállam erre irányuló erőfeszítéseinek támogatására uniós és kétoldalú segítségnyújtás keretében. A két tagállamtól e téren várt eredmények eléréséig a mechanizmus hatályban marad. Ebben az összefüggésben a Tanács várakozással tekint a Bizottság Bulgáriáról és Romániáról szóló, egy év múlva kiadandó újabb jelentése elé, és üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy szorosan nyomon kövesse a helyzetet a két országban, illetve hogy arról rendszeresen tájékoztassa a Tanácsot.
A Tanács 2016. március 15-én elfogadta az uniós vészhelyzeti támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló rendeletet. A rendelet célja Görögország és más olyan tagállamok támogatása, amelyekre különösen nagy teher nehezedik a tömegesen érkező menekültek miatt. A rendelet elfogadására azt követően került sor, hogy a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága 2016. március 9-én politikai megállapodásra jutott annak szövegéről. Az új rendelet az Európai Tanács idevágó kötelezettségvállalását ülteti át a gyakorlatba. Lehetővé teszi, hogy az EU késlekedés nélkül és hatékonyan tudjon reagálni a helyszínen gyorsan változó, rendkívül nehéz helyzetre.
Mivel a nyugat-balkáni útvonalon megszakadt a migránsok irreguláris áramlása, Görögországban jelenleg mintegy 35 000 menekült szorul segítségre.
Az új eszköz keretében biztosított segítség a szükségleteken alapul, célja pedig az élet védelme, az emberi szenvedés megelőzése és az emberi méltóság megőrzése. Ebbe az is beletartozik, hogy a rászorulók élelmiszerhez, szálláshoz, vízhez és gyógyszerekhez juthassanak, és hogy fedezni lehessen egyéb alapvető szükségleteiket. A segítség célba juttatását a Bizottság és a Bizottság által a görög hatóságokkal szoros együttműködésben kiválasztott partnerszervezetek végzik.
„Ez a tanácsi határozat ékes bizonyítéka annak, hogy az Unió Görögország mellett áll ezekben a nehéz időkben. A holland elnökség minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a szükséges uniós pénzeszközök mozgósítása a lehető leghamarabb megtörténjék” – jegyezte meg Bert Koenders, Hollandia külügyminisztere és a Tanács elnöke.
A Bizottság becslései szerint a menekültek szükségleteinek fedezésére 2016-ban 300 millió euróra, majd 2017-ben és 2018-ban további 200–200 millió euróra lesz szükség.
A vészhelyzeti támogatási mechanizmus abban az esetben is aktiválható, ha súlyos humanitárius következményekkel járó egyéb válságok vagy katasztrófák következnének be (például nukleáris baleset, terrorista támadás vagy járványok). A vészhelyzeti támogatás mindazonáltal csak abban az esetben vehető igénybe, ha a katasztrófa léptéke és hatása rendkívüli, és ha a tagállamok és az EU rendelkezésére álló eszközök nem elégségesek a helyzet kezeléséhez.
Végrehajtás és a következő lépésekAz új rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba. A Bizottság ezt követően azonnal nekiláthat a támogatási intézkedések végrehajtásának, ehhez ideiglenesen azokat forrásokat használva, amelyek jelenleg rendelkezésre állnak az EU költségvetésében.
Ezzel párhuzamosan a Tanács és az Európai Parlament már dolgozik a Bizottság által 2016. március 9-én előterjesztett költségvetés-módosítási tervezeten. Mihelyst a költségvetés-módosítás elfogadásra kerül, a támogatási intézkedések finanszírozása már a vészhelyzeti támogatási mechanizmusra elkülönített új költségvetési sorokból történik majd.