A Tanács 2017. április 3-án rendeletet fogadott el azzal a céllal, hogy megakadályozza a fegyveres csoportoknak a konfliktusövezetekből származó ásványi anyagok kereskedelme révén történő finanszírozását.
A rendelet előírja az uniós vállalatok számára, hogy az ónt, a tantált, a volfrámot és az aranyat felelősségteljesen megválasztott forrásokból szerezzék be, és gondoskodjanak arról, hogy ellátási láncaik ne járuljanak hozzá a fegyveres konfliktusok finanszírozásához. Ezek a „kellő gondosságot” előíró szabályok 2021. január 1-jétől lesznek kötelezőek, bár az importőröket arra ösztönzik, hogy mielőbb kezdjék meg az alkalmazásukat.
Az ón, a tantál, a volfrám és az arany olyan hétköznapi tárgyakhoz használhatók fel, mint például a mobiltelefonok, a gépjárművek vagy az ékszerek. A konfliktus sújtotta, illetve rendkívül veszélyes térségekben a fegyveres csoportok gyakran kényszermunkával termeltetik ki ezeket az anyagokat, amelyeknek az értékesítéséből azután a tevékenységüket finanszírozzák. A rendelet előírja a termékek nyomon követését annak érdekében, hogy ezáltal elvágja a fegyveres csoportokat ettől a jelentős bevételi forrástól.
A rendelet világosan előírja, hogy az előállítási folyamat upstream szakasza keretében felelősségteljesen kell megválasztani az ásványi anyagok kitermelésének és finomításának helyét. A rendelet az uniós fém- és ásványianyag-import legalább 95%-ára vonatkozik, mindössze a kis mennyiséget beszerzők mentesülnek az alkalmazása alól. Az illetékes hatóságok ellenőrizni fogják, hogy az ásványi anyagokkal és fémekkel kereskedő uniós importőrök teljesítsék a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségüket.
A Bizottság emellett több olyan egyéb intézkedést is be fog vezetni, amelyek még inkább ösztönzik a kellő gondosság elvének betartására azokat a nagyobb és kisebb uniós feldolgozóvállalatokat (downstream), amelyek az említett ásványi anyagokat használják fel a gyártás során. A Bizottság nem kötelező iránymutatásokat tartalmazó kézikönyvet fog összeállítani a vállalatok, különösen a kkv-k számára, amely segítséget nyújt a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek meghatározásához.
A rendelet a 2011-es OECD-iránymutatásokra épül, amely nemzetközi standardokat állapít meg az ellátási láncok tekintetében a kellő gondosság elvének betartásához. A Tanács azt követően fogadta el a rendeletet, hogy 2016 novemberében megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel, majd a Parlament a 2017. március 16-i plenáris ülésén megtartott szavazáson jóváhagyta a szöveget.
16 tagállam bejelentette a három fő uniós intézménynek, hogy megerősített együttműködést kívánnak indítani az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozása céljából. Az Európai Ügyészég feladata az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatása, valamint e személyek bíróság elé állítása lesz.
A mai napon kézhez kapott értesítő levelet 16 tagállam írta alá: Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Németország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia.
Várhatóan más tagállamok is bekapcsolódnak majd az együttműködésbe, amire akár az EPPO-rendelet elfogadása előtt, akár azt követően is lehetőségük van.
A rendelet szövegének véglegesítéséhez még további tárgyalásokra van szükség a Tanácsban.
Owen Bonnici miniszter a máltai elnökség nevében nyilatkozva elmondta: „Bár Málta nem fog részt venni a megerősített együttműködésben, álltuk az elnökségünk kezdetekor adott szavunkat, és elfogulatlan közvetítőként jártunk el. Határozott szándékunk, hogy gyorsan újraindítsuk a rendelettel kapcsolatos munkát, hogy a következő hónapokban megállapodás születhessen”.
A Tanácson belüli megbeszélések alapját az EPPO-rendelet legutóbbi, 2017. januári kompromisszumos szövege adja majd.
A rendelettervezethez – a végleges elfogadás feltételeként – az Európai Parlamentnek hozzájárulását kell adnia.