A Tanács és az Európai Parlament között ideiglenes megállapodás született arról a javaslatról, amely a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló módosított rendeletre irányul. A megállapodást a tagállamok állandó képviselőinek (Coreper) meg kell erősíteniük.
A jogalkotók általános célja a rendelettel az, hogy a tagállamok közötti együttműködés javításával minimálisra csökkentsék az esetleges földgázellátási zavarok hatásait, hozzájárulva ezzel a belső energiapiac jobb működéséhez. A javaslat az energiaunió első dimenzióját („energiabiztonság, szolidaritás és bizalom”) ülteti át a gyakorlatba.
A javasolt rendelet az energiaunióra vonatkozó stratégia egyik legfontosabb eleme. (Egy másik ilyen fontos elem a kormányközi energiaügyi megállapodásokról szóló határozat.)
„A jogszabály nagyban hozzájárul majd az Unió energiabiztonságához, mivel az energiaellátás terén csökkenti a másoktól való függőségünket és lehetővé teszi, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljunk az esetleges gázellátási válságokra. Mindemellett elősegíti, hogy mind egymással az Unión belül, mind pedig az energiaközösségbeli partnereinkkel a nagyobb bizalom és szolidaritás jegyében működhessünk együtt.”
Konrad Mizzi miniszter, Miniszterelnöki Hivatal, MáltaA rendelet főbb új elemei a következők:
A holland és a szlovák elnökség alatt folytatott intenzív munka, valamint a máltai elnökség idején tartott 4, háromoldalú egyeztetés eredményeképpen sikerült megállapodni az alábbi főbb kérdésekről:
A földközi-tengeri térségben folytatott új kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) keretében az EU segítséget fog nyújtani vízellátási és agrár-élelmiszeripari projektek kidolgozásához a régióban.
Az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper) mai döntése a máltai elnökség és az Európai Parlament között április 11-én létrejött megállapodás nyomán született.
A PRIMA kezdeményezés lehetővé teszi az EU-ban és a részt vevő államokban rendelkezésre álló know-how és pénzügyi források közös felhasználását. A partnerségben jelenleg tizenegy uniós tagállam (Horvátország, Ciprus, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Portugália és Szlovénia), valamint nyolc nem uniós ország (Algéria, Egyiptom, Jordánia, Izrael, Libanon, Marokkó, Tunézia és Törökország) vesz részt.
Az EU többek között a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramból biztosított 220 millió euróval járul majd hozzá a partnerséghez.
Bármely más uniós tagállam, illetve harmadik ország is részt vehet a PRIMA kezdeményezésben, amennyiben teljesíti a részvételi feltételeket.
„A PRIMA partnerség hozzá fog járulni a földközi-tengeri térségben élők jobb megélhetéséhez és egészségéhez. Emellett várhatóan ösztönzi majd a hosszú távú gazdasági növekedést és stabilitást” – nyilatkozta Chris Agius máltai parlamenti államtitkár a megállapodás létrejöttekor.
A PRIMA partnerség várhatóan 2018 elején kezdi meg működését, azt követően, hogy az elkövetkező hónapokban az Európai Parlament és a Tanács hivatalosan is elfogadja az erről szóló határozatot.