Az uniós nagykövetek 2017. április 12-én jóváhagyták a Moldovai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó tanácsi tárgyalási álláspontot.
Az EU legfeljebb 100 millió EUR összegű támogatást ajánl fel, amelyből 60 millió EUR hitel, 40 millió EUR pedig vissza nem térítendő támogatás. Az uniós támogatás az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított összegeket egészítené ki.
A támogatás az ország gazdasági stabilizációját és strukturálisreform-programját szolgálná azáltal, hogy az elkövetkező két évben hozzájárulna a külső finanszírozási igények kielégítéséhez.
A nagykövetek felkérték az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a határozati javaslatról, amint a Parlament elfogadta a saját álláspontját.
A Moldovai Köztársaság gazdasági helyzetét súlyosbította a 2014. novemberi választásoktól 2016 januárjáig tartó időszak politikai instabilitása. Emellett további nehézségeket okozott egy banki csalással kapcsolatos botrány, a gyenge gazdasági teljesítmény, valamint az Oroszország által bevezetett behozatali tilalmak. A hatóságok 2016 eleje óta számos reformot vezettek be, végrehajtásukhoz azonban további erőfeszítésekre van szükség, és a banki csalásokért felelős személyeket is bíróság elé kell állítani. Az IMF-programról szóló tárgyalások keretében megkezdődött a pénzügyi szektor és az államháztartási gazdálkodás reformja.
A moldovai hatóságok és az IMF 2016 júliusában megállapodtak egy kibővített hiteleszközből és egy kibővített finanszírozási eszközből álló, 178,7 millió USD-t kitevő hároméves konstrukcióról. A Moldovai Köztársaság 2015 augusztusában kiegészítő támogatást kért az EU-tól, és e kérését 2016 márciusában megismételte.
Az uniós támogatás feltétele, hogy a Moldovai Köztársaság és a Bizottság egy pontos és konkrét feltételeket tartalmazó egyetértési megállapodást írjon alá.
A Moldovai Köztársaság csak abban az esetben részesülhet makroszintű pénzügyi támogatásban, ha tiszteletben tartja a valódi demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. A támogatás további céljai közé tartozik az államháztartási gazdálkodás hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítása, a korrupció és a pénzmosás hatékony megelőzése, valamint a pénzügyi szektor irányításának és felügyeletének erősítése.
A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat rendszeresen ellenőrizné ezen előfeltételek és célok teljesítését.
A határozatot a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel egyetértésben alapján kell elfogadnia. A határozat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 212. cikke.
A máltai elnökség és az Európai Parlament a mai napon ideiglenes megállapodásra jutott arról, hogy az EU részt vesz egy olyan partnerségben, amelynek célja, hogy a fenntartható vízellátásra és élelmiszer-termelésre vonatkozó innovatív megoldásokat dolgozzon ki a földközi-tengeri térségben. A földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) néven ismert kezdeményezés lehetővé teszi az EU-ban és a részt vevő államokban rendelkezésre álló know-how és pénzügyi források közös felhasználását. A partnerségben jelenleg kilenc uniós tagállam: Ciprus, Franciaország, Görögország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország; valamint hat Unión kívüli ország: Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó és Tunézia vesz részt.
Az EU a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramból 220 millió euróval járul hozzá a partnerséghez.
„A PRIMA partnerség hozzá fog járulni a földközi-tengeri térségben élők jobb megélhetéséhez és egészségéhez. Emellett várhatóan ösztönzi majd a hosszú távú gazdasági növekedést és stabilitást” – nyilatkozta Chris Agius, máltai parlamenti államtitkár. „Az, hogy a mai napon, a legelső háromoldalú egyeztetés során sikerült megállapodásra jutnunk, lehetővé teszi, hogy a PRIMA partnerség az eredeti terveknek megfelelően már 2018 elején megkezdje a működését.”
Az elnökség a megbeszélések eredményét az elkövetkező hetekben jóváhagyásra benyújtja a tagállamoknak.
A Tanács 2017. április 11-én az Iránban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekre válaszul 2018. április 13-ig meghosszabbította a korlátozó intézkedéseit. Ezek az intézkedések az alábbiakat jelentik:
Ezen intézkedések bevezetésére 2011-ben került sor. A kapcsolódó jogi aktusokat a Hivatalos Lap 2017. április 12-i száma tartalmazza. A jogi aktusok elfogadására írásbeli eljárással került sor.