A Tanács 2017. március 3-án elfogadta a (KKBP) 2017/381 tanácsi határozatot [1]. A Tanács e határozatával 2018. március 6-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát. A szóban forgó intézkedésekkel az Unió az ukrajnai állami pénzeszközök 2014 előtti hűtlen kezeléséért felelősnek tartott 15 személyt sújtja: befagyasztja vagyoni eszközeiket és megtiltja, hogy pénzeszközöket bocsássanak rendelkezésükre.
A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2017. március 4-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 58., 2017.3.4., 34. o.).
* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
2017. március 24., péntek
Róma
15.30 Az európai szociális partnerek és az uniós intézmények rendkívüli ülése
18.00 Az uniós intézmények elnökeinek és az EU állam-, illetve kormányfőinek audienciája Ferenc pápánál
19.30 Kétoldalú találkozó Jüri Ratas észt miniszterelnökkel
2017. március 25., szombat
Róma – A Római Szerződések 60. évfordulója
9.00 Az EU állam-, illetve kormányfőinek fogadása Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel és Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel együtt
10.00 A Római Szerződések 60. évfordulójának megünneplése
11.50 Csoportkép
12.00 Közös sajtókonferencia Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Paolo Gentiloni, Olaszország miniszterelnöke és Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke részvételével
13.00 Díszebéd, házigazda: Sergio Mattarella, az Olasz Köztársaság elnöke
Március 27., hétfő
11.00 Találkozó Mahmúd Abbász palesztin elnökkel
2017. március 28., kedd
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
16.00 Találkozó Giorgi Kvirikashvili grúz miniszterelnökkel (sajtónyilatkozatok ± 16.30)
2017. március 29., szerda
17.30 Találkozó Pavel Filippel, a Moldovai Köztársaság miniszterelnökével
2017. március 30., csütörtök
Málta
Az Európai Néppárt (EPP) kibővített csúcstalálkozója
09.30 Kétoldalú találkozó Bojko Boriszovval
10.30 Kétoldalú találkozó Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel
10.45 Kétoldalú találkozó Petro Porosenkóval, Ukrajna elnökével
12.30 Beszéd a csúcstalálkozón
2017. március 31., péntek
Málta
9.15 Kétoldalú találkozó Joseph Muscattal, Málta miniszterelnökével (sajtókonferencia ± 9.45)
A Tanács ideiglenes megállapodást ért el az Európai Parlamenttel az energiahatékonysági címkézés keretének megállapításáról szóló rendeletre vonatkozóan. A megállapodást a tagállamok állandó képviselőinek (Coreper) meg kell erősíteniük.
A javasolt rendelet a jelenleg életben lévő jogszabály (azaz a 2010/30/EU irányelv) helyébe lép majd, és amellett, hogy továbbra is érvényre juttatja az abban foglalt főbb elveket, egyértelműsíti, megerősíti és kiterjeszti a korábbi hatályt.
Az energiacímkézésre vonatkozó keret révén a vásárlók a jövőben még tisztább képet kapnának a háztartási gépek (pl. mosogatógépek, televíziók, hűtőszekrények stb.) energiahatékonyságáról és energiafogyasztásáról, ami segítené energiaköltségeik csökkentését. Mindez hozzájárulna az energiakereslet mérsékléséhez és a 2020-re, illetve 2030-ra kitűzött uniós energiahatékonysági célok eléréséhez.
A rendelet határidőket állapít meg a jelenlegi A+, A++ és A+++ energiaosztályok megszüntetésére: a jövőben a termékeket egy A-tól G-ig terjedő skálába sorolnák be. Az új jogszabály emellett rögzíti az ún. újraosztályozási eljárást, amellyel ezeket az osztályokat meghatározzák, és a technológiai fejlődés fényében korrigálják. Ezzel a magasabb energiaosztályok napjainkra jellemző túlzott mértékű alkalmazása hosszú távon elkerülhetővé válik, ami ösztönzi az innovációt, és így a kevésbé energiahatékony termékek kikerülnek a piaci forgalomból.
A javaslat világos szabályokat fektet le a magasabb energiahatékonysági osztályok népszerűsítését célzó promóciós kampányokra és nemzeti ösztönzőkre vonatkozóan, valamint előírja, hogy az energiacímkézési követelmények hatálya aló termékeket adatbázisban kell nyilvántartani. E termékadatbázis létrehozása révén eredményesebbé válnak a végrehajtási mechanizmusok és a fogyasztók számára átláthatóbbá válik a címkék használata.
A megállapodás főbb elemeiA 2016 júliusában, szeptemberében és októberében tartott háromoldalú egyeztető üléseket és több, a technikai kérdésekkel foglalkozó ülést követően a jogalkotók ideiglenes megállapodásra jutottak a rendelet hatályáról, a rendeletben foglalt fogalommeghatározásokról, továbbá a piacfelügyeletre és a harmonizált szabványokra vonatkozó rendelkezésekről. A 2017. március 21-i, negyedik háromoldalú egyeztető ülésen a felek politikai megállapodást értek el az alábbi három kérdésben is:
Az osztályok meghatározása és korrekciója (újraosztályozás)A javaslat rendelkezik az összes, címkével ellátott termék esetében az osztályok meghatározásáról („első újraosztályozás”), és arra termékkategóriánként eltérő, rögzített határidőket állapít meg:
az általános határidő 6 év, ami a címkék üzletekben való megjelenése céljából 18 további hónappal meghosszabbítható;
15 hónap a „fehéráru” esetében (mosogatógépek, hűtőszekrények, mosógépek), ami a címkék üzletekben való megjelenése céljából további 12 hónappal meghosszabbítható; valamint 9 év a fűtőberendezések és vízmelegítők esetében, a hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés értelmében az utóbbiakra vonatkozó jogi aktusokat legkésőbb 12 évvel a rendelet hatálybalépését követően kell elfogadni.
Mihelyt az A+ energiaosztályt feltüntető összes címke eltűnik a piacról, az osztályok meghatározását korrigálják a legfelső energiaosztályokba tartozó termékek arányának függvényében, vagyis akkor, ha a termékek legalább 30 %-a a legfelső, A energiahatékonysági osztályba tartozik, illetve legalább 50 %-a a két legfelső, azaz A és B energiahatékonysági osztályba tartozik. Az osztályok meghatározásakor, illetve korrigálásakor úgy kell eljárni, hogy ebbe a két legfelső osztályba kezdetben egy termék se tartozzon, és az elkövetkező tíz évben előreláthatólag a termékmodellek legfeljebb fele kerüljön ebbe az osztályba.
TermékadatbázisA termékadatbázis 2019 januárjától működik majd, és lehetővé teszi a tagállamok piacfelügyeleti hatóságai számára, hogy érvényt szerezzenek a címkézési követelményeknek, és ellenőrizni tudják, hogy a címkén feltüntetett, a gyártó által bejelentett energiahatékonyság valóban megfelel-e a valóságnak. Az adatbázis nyilvános része egy felhasználóbarát, gyakorlati célokat szolgáló felület. Emellett létezik majd egy megfelelési rész is, amihez csak korlátozottan lehet hozzáférni, hogy meg lehessen őrizni a gyártók érzékeny kereskedelmi adatainak bizalmas jellegét és garantálni lehessen ezen adatok védelmét.
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusokAz osztályok meghatatározására és korrigálására (újraosztályozásra) vonatkozó eljárásokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok fogják meghatározni, a jogalkotók ugyanakkor úgy határoztak, hogy a termékadatbázisra és a védintézkedési eljárásra végrehajtási jogi aktusok fognak vonatkozni.
Konrad Mizzi máltai miniszter a következőket nyilatkozta: „Nagyon örülünk, hogy sikerült elérni ezt a megállapodást. Az energiacímkézésre vonatkozó új szabályoknak köszönhetően az elektromos háztartási készülékeket vásárló fogyasztók könnyebben tudnak majd energiát megtakarítani. Ez segít az energiakereslet mérséklésében is, ami az energiaunióra vonatkozó stratégia egyik célja.”Amennyiben a Coreper jóváhagyja a megállapodást, elnöke levelet fog küldeni az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) elnökének,
amelyben jelzi, hogy ha a Parlament plenáris ülése a Coreper által jóváhagyott formában fogadja el a kompromisszumos szöveget, akkor a Tanács első olvasatban, módosítás nélkül fogja elfogadni azt.
HáttérinformációkAz energiahatékonyot jelölő címkékre vonatkozó javaslat a Bizottság energiaunióra vonatkozó stratégiájának része.
Az Európai Tanács a 2014. októberi következtetéseiben azt tűzte ki irányadó célul, hogy a 2030-ra előre jelzett energiafogyasztáshoz képest uniós szinten 27%-kal kell javítani az energiahatékonyságot. Ezt a célértéket 2020-ig felül kell vizsgálni azzal a céllal, hogy uniós szinten 30%-os javulást lehessen elérni.
A Bizottság 2015. július 15-én nyújtotta be javaslatát. Erről a javaslatról a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács 2015. november 26-án általános megközelítést fogadott el.
Az Európai Parlament a 2016. július 6-i plenáris ülésén szavazott a tárgyalási megbízásról.
A 27 tagállam, az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetőinek nyilatkozata