A Tanács 2017. március 20-án négy magas rangú katonai vezetőt vett fel a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékére. A Tanács – a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni küzdelmet célzó uniós törekvéssel összhangban – azért vette fel ezt a négy személyt az említett jegyzékre, mert szerepük volt abban, hogy Szíriában vegyi fegyvereket vetettek be a polgári lakossággal szemben.
A Tanács ezen határozatával 239-re emelkedett azon személyek száma, akikkel szemben amiatt vezettek be utazási tilalmat és amiatt fagyasztották be vagyoni eszközeiket, mert felelősek a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve kapcsolatban állnak ilyen személyekkel.
Ezenfelül az EU 67 szervezetet is sújt vagyoni eszközeik befagyasztásával. A Szíriával szembeni jelenlegi szankciók szélesebb köréhez tartoznak a következők: olajembargó, bizonyos befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank Unióban találhatóvagyoni eszközeinek befagyasztása, exportkorlátozás azon berendezések és technológiák esetében, amelyek a belső elnyomás céljára is használhatók, illetve amelyek az interneten vagy a telefonhálózaton keresztüli kommunikáció nyomon követésére, illetve lehallgatására is szolgálhatnak. E szankciók hatályát legutóbb 2016. május 27-én hosszabbították meg, és 2017. június 1-jéig vannak érvényben.
Az EU továbbra is eltökélten törekszik arra, hogy az ENSZ-ben jóváhagyott keretek között tartós politikai megoldás szülessen a szíriai konfliktusra, mivel a szíriai polgárháborúnak nincs katonai megoldása. Az EU emellett vezető szerepet tölt be a szíriai válságra adott nemzetközi válaszlépések területén. A konfliktus kezdete óta az EU és tagállamai összesen több mint 9,4 milliárd eurót fordítottak humanitárius és fejlesztési támogatásra. Az EU szerepvállalásának további fokozása érdekében az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a 2017. március 14-én elfogadott közös közleményükben Szíriával kapcsolatban előremutató uniós stratégiát javasolnak. A közös közleményt a Külügyek Tanácsának következő, április 3-i ülésén fogják ismertetni.
A Tanács által elfogadott jogi aktusokat – amelyekben szerepel az érintett személyek neve is – az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2017. március 21-i számában hirdetik ki. A jogi aktusok elfogadására írásbeli eljárással került sor.
Az egészséges és méltóságteljes élethez elengedhetetlen, hogy mindenki biztonságos ivóvízhez jusson és megfelelő higiéniás létesítményeket használhasson. Mégis világszerte még mindig 663 millió ember – azaz minden tizedik ember – él úgy, hogy nem jut biztonságos ivóvízhez, vagyis úgy, hogy megfosztják őt ettől az alapvető emberi jogtól. A megfelelő higiéniás létesítményekre irányuló célt sem sikerült teljesíteni: még mindig 2,4 milliárdra tehető azon személyek száma világszerte, akik nem férnek hozzá megfelelő higiéniás létesítményekhez, azaz minden harmadik embert érint a probléma. A tartósan fennálló vízhiány és vízproblémák az éghajlatváltozás és a demográfiai fejlemények következtében a jövőben valószínűsíthetően mind több és több embert fognak érinteni.
A víz világnapja alkalmából az Európai Unió újólag hangsúlyozza azon vállalását, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend révén mindenki – de ezen belül is mindenekelőtt a legkiszolgáltatottabb helyzetű csoportok – számára biztosítani fogja a vízhez való hozzáférést és a megfelelő higiéniás létesítmények rendelkezésre állását, valamint a fenntartható vízgazdálkodást. A „senkit sem szabad hátrahagyni” elv melletti elkötelezettségünk azt jelenti, hogy senkit sem hagyunk megfosztani a tiszta vízhez való hozzáférés jogától. Ismételten tanúbizonyságot teszünk továbbá a Párizsi Megállapodás és a marrákesi éghajlat-politikai program melletti elkötelezettségünkről. A két eszköz keretében a nemzetközi közösség megerősítette, hogy eltökélt az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve amellett, hogy segítse az éghajlatváltozás hatásainak kezelését, a vízre gyakorolt hatásokat is beleértve.
A biztonságos ivóvíz és a megfelelő higiéniás létesítmények biztosítása alapvető szolgáltatásnak minősül. Ezek előfeltételei az egészségnek, a növekedésnek és a termelékenységnek. Az uniós tagállamok általi kétoldalú együttműködésen túl az Európai Unió 2007 óta több mint 2,2 milliárd EUR összeget fordított vízgazdálkodási és higiéniai projektekre több mint 62 országban világszerte. A növekvő humanitárius szükségletekre és a kényszerű lakóhelyelhagyások számának növekedésére válaszul az Uniónak határozott szándéka, hogy a továbbiakban is segítse a természeti és ember által előidézett katasztrófák által sújtott embereket, nevezetesen azzal, hogy hozzáférést biztosít számukra az életet mentő tiszta és biztonságos vízhez.
Az EU emellett – a vízdiplomáciáról szóló 2013. évi tanácsi következtetésekben foglaltak alapján és a regionális fejlesztés stratégiai megközelítése révén – a továbbiakban is támogatni fogja a fenntartható vízgazdálkodást, és ennek keretében világszerte elő fogja mozdítani a határokon átnyúló együttműködést, amely alapvető fontosságú a fejlődés, valamint a stabilitás, a reziliencia, a béke és a biztonság szempontjából. Ezzel összefüggésben kiemelt figyelmet kell fordítani a víz, az energia és az élelmezésbiztonság területe közötti kritikus jelentőségű összefonódásokra. Az EU továbbá szorgalmazza a vízügyi együttműködés területére vonatkozó nemzetközi megállapodásokhoz való csatlakozást. Ezek között külön is megemlítendő a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló ENSZ–EGB-egyezmény, valamint a nemzetközi vízfolyások nem hajózási célú hasznosításának jogáról szóló ENSZ-egyezmény. A víz az élet forrása. Az életé, melyet kötelességünk a világ minden szegletében megvédeni.
E nyilatkozat közzétételére a víz európai és világnapja (2017. március 22.) alkalmából került sor.