A kelti partnerség éves miniszteri ülésén Federica Mogherini főképviselő elnökölt, és részt vett rajta Johannes Hahn uniós biztos is. Az ülésen az EU és a keleti partnerség hat országának (Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna) külügyminiszterei vettek részt, hogy előkészítsék a keleti partnerség 2017 novemberében Brüsszelben megrendezésre kerülő csúcstalálkozóját.
A miniszterek emlékeztettek a 2015-ben Rigában tartott legutóbbi csúcstalálkozó óta elért főbb eredményekre, ideértve különösen a partnerség keretében a hat partnerország polgárai számára nyújtott kézzelfogható előnyöket.
„A mai napon az EU és a keleti partnerek megerősítették, hogy szilárdan elkötelezettek a szoros együttműködés mellett. A novemberi csúcstalálkozón meg fogjuk mutatni, hogy egységben vagyunk, és a konkrét célkitűzésekre fogunk összpontosítani.”
Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselőA miniszterek megerősítették, hogy a közelgő csúcstalálkozón további iránymutatásokat kell megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy miként fokozzuk a közös munkát együttműködésünk Rigában meghatározott négy kiemelt területén, melyek a következők:
E célból Federica Mogherini főképviselő és Johannes Hahn biztos a miniszterek elé terjesztette a „Keleti partnerség – Középpontban a legfontosabb prioritások és az elérendő eredmények” című, az EKSZ és az Európai Bizottság által közösen készített munkadokumentumot. A fenti négy területen húsz, 2020-ra elérendő célt meghatározó dokumentumot 2016 decemberében nyújtották be először, majd az uniós tagállamok és a keleti partnerség országainak észrevételei alapján ebben a hónapban módosították a szöveget. A dokumentum konkrétan megfogalmazza, milyen kézzelfogható eredmények várhatók az együttműködéstől, és közös munkaprogramként fog szolgálni mind a csúcstalálkozó, mind pedig a 2020-ig tartó időszak tekintetében.
A miniszterek emellett megbeszélést folytattak a keleti partnerség hatékonyabb és eredményesebb, a négy szakpolitikai prioritáshoz jobban illeszkedő multilaterális struktúrájáról, amelyet a tervek szerint a következő csúcstalálkozón fognak elfogadni.
A partnerség új, a négy kiemelt terület és a 20 elérendő cél köré szerveződő strukturáltabb megközelítést kiemelő vizuális arculatát ezen a héten, június 22–23-án fogják bemutatni Varsóban, a keleti partnerség 3. ifjúsági fórumán.
A Külügyek Tanácsának 2017. május 15-i ülésén az uniós miniszterek véleménycserét tartottak a keleti partnerségről. Újólag hangsúlyozták: a keleti partnerség döntő fontosságú az Európai Unió számára, kiemelve, hogy egységet alkotnak abban, hogy a régiót és a keleti partnerség egyes országait testre szabottan támogassák. Hangsúlyozták továbbá, hogy eltökéltek aziránt, hogy a polgárok javát szolgáló, konkrét eredményeket tudjanak felmutatni az EU-ban és a keleti partnerség országaiban egyaránt.
Ezzel összefüggésben üdvözölték a grúz és az ukrán vízumliberalizáció hatálybalépését, továbbá kiemelték a társulási megállapodások / a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek, valamint a reformok végrehajtásának fontosságát.
Ukrajna, Grúzia és a Moldovai Köztársaság 2014-ben mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek létrehozására is kiterjedő társulási megállapodást írt alá az EU-val.
Az EU és Örményország lezárta a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését célzó átfogó és megerősített partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokat. Azerbajdzsánnal megkezdődtek az új átfogó megállapodásra vonatkozó tárgyalások. Bár Belarusz részéről továbbra is konkrét lépésekre van szükség a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása terén ahhoz, hogy kirajzolódjon az EU-nak az országhoz fűződő jövőbeli politikája, az EU–Belarusz koordinációs csoport keretében lehetőség nyílik a kétoldalú kapcsolatok átfogóbb megközelítésére.
A keleti partnerség kezdeményezés 2009-ben indult, és középpontjában az EU keleti szomszédságával folytatott regionális együttműködés fellendítése áll. Célja továbbá, hogy előmozdítsa a politikai társulást és a gazdasági integrációt az EU és a keleti partnerség hat országa, vagyis Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna között. A keleti partnerség egy olyan reformok vezérelte kapcsolat, amelyben központi szerepet játszik a partnerországok rezilienciájának növelése, valamint az EU szomszédságának stabilizálása.
A partnerség a demokrácia és a jogállamiság közös értékein, az emberi jogok és a szabadságjogok tiszteletben tartásán, valamint a piacgazdaság elvei melletti elkötelezettségen alapul.
A Tanács 2017. június 20-án rendeletet fogadott el a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK rendelet módosításáról.
A módosító rendelet meghatározza a vízumbélyeg új közös formátumát, és a hamisítás megelőzése érdekében korszerűsíti annak biztonsági elemeit. A jelenlegi, 20 év óta használatos vízumbélyeggel már több súlyos hamisítási és csalási ügyben visszaéltek.
A rendeletet a Tanács és az Európai Parlament várhatóan július elején írja majd alá, majd kihirdetik azt az EU Hivatalos Lapjában.
Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt az új intézkedések alkalmazásában. E tagállamok kérésére azonban a Bizottság megállapodást köt velük az általuk kibocsátott nemzeti vízumokkal kapcsolatos technikai információk cseréjéről.