A Tanács elfogadta az új iraki polgári KBVP-misszió válságkezelési koncepcióját.
A misszió célja, hogy segítse az iraki hatóságokat az iraki biztonsági stratégia polgári vonatkozásainak végrehajtásában. Az uniós szakértők tanácsot és támogatást fognak nyújtani az érintett hatságoknak a kiemelt tevékenységi területeken.
A nemzetbiztonsági stratégia – amellett, hogy felvázol több nemzetbiztonsági fenyegetést, ideértve a terrorizmust, a korrupciót, a politikai instabilitást, valamint az etnikai és vallási polarizálódást – arra irányul, hogy a jogállamiság keretei között a biztonság és a béke megszilárdítására és a konfliktusok megelőzésére képes állami intézményeket hozzon létre.
Válaszul az iraki hatóságok megkeresésére, amelyben támogatást kértek a polgári biztonsági ágazat reformjához, és összhangban a június 19-i tanácsi következtetésekkel, az EU megállapodott arról, hogy előkészít egy Bagdadba küldendő polgári KBVP-missziót. Az új KBVP-misszió elindításának első lépése a válságkezelési koncepció elfogadása, amelyet követően megkezdődnek a misszió telepítésének előkészületei.
A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:
„1. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) változatlanul gyorsítja a nukleáris és ballisztikusrakéta-programjait. Legutóbb 2017. július 4-én lőtt fel egy interkontinentális hatótávolságú rakétát. A Tanács határozottan elítéli ezeket a lépéseket, amelyekkel a KNDK nyíltan megszegi az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozata szerinti nemzetközi kötelezettségeit, és súlyosan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot.
2. A KNDK fellépései aláássák a globális nonproliferációs és leszerelési rendszert, amelyet az Unió évtizedek óta eltökélten támogat, és még inkább szükségessé teszik az Átfogó Atomcsend Szerződés egyetemessé tételét.
3. A Tanács felszólítja a KNDK-t, hogy azonnal, maradéktalanul és feltétel nélkül teljesítse az összes vonatkozó ENSZ BT-határozat szerinti kötelezettségeit, és tartózkodjon minden olyan újabb provokatív lépéstől, amely tovább fokozhatja a feszültségeket a térségben és az egész világon.
4. A KNDK-val szemben alkalmazott uniós szankciórendszer jelenleg a legszigorúbbak közé sorolható. A Tanács – szorosan egyeztetve kulcsfontosságú partnereivel és összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsában folytatott tanácskozásokkal – fontolóra fogja venni további megfelelő válaszlépések megtételét, mindenekelőtt újabb autonóm korlátozó intézkedések bevezetése révén. A Tanács – emlékeztetve a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatra – aggodalmának ad hangot a KNDK-beli rezsim azon tevékenységei miatt, amelyekkel konvertibilis valutát kíván beszerezni a nukleáris és ballisztikusrakéta-programjainak finanszírozásához, és a Tanács ezért minden államot arra szólít fel, hogy tanúsítson éberséget.
5. A Tanács támogatja a Koreai Köztársaság vezető szerepét és a KNDK-hoz intézett azon felhívását, hogy – többek között bizalomépítő intézkedések révén – folytasson hiteles és érdemi párbeszédet a feszültség enyhítésére, valamint a Koreai-félsziget teljes körű, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelésének lehetővé tétele érdekében, továbbá hogy a KNDK hiánytalanul végrehajtsa az összes vonatkozó ENSZ BT-határozatot. Az EU készen áll arra, hogy legfontosabb partnereivel konzultálva támogassa ezt a folyamatot.
6. A Tanács szilárd meggyőződése, hogy a Koreai-félszigeten békés eszközökkel kell megvalósítani a tartós békét és a nukleáris leszerelést. A Tanács újólag megerősíti, hogy az EU a KNDK-val szemben a kritikát is megfogalmazó közeledés politikáját folytatja, amely a nyomásgyakorlást szankciókkal és egyéb intézkedésekkel ötvözi, egyúttal azonban nem zárkózik el a kommunikációtól és a párbeszédtől sem. Az EU kritikát is megfogalmazó közeledési politikája nem öncélú, hanem egy annak előmozdítását szolgáló eszköz, hogy a KNDK maradéktalanul megfeleljen az ENSZ BT-határozatokban foglaltaknak, azaz teljeskörűen, ellenőrizhetően és visszafordíthatatlanul felhagyjon nukleáris, tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos és ballisztikusrakéta-programjaival, és hogy előrelépés történjen az aggodalomra okot adó egyéb kérdések tekintetében is. A Tanács sürgeti a KNDK-t, hogy mutasson fel hiteles eredményeket a nukleáris leszerelési kötelezettségei teljesítése terén, ami lehetővé tenné a békés megoldáshoz vezető tárgyalásokat.
7. A Tanács hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nemzetközi közösség egységesen lépjen fel e kihívás kezelése érdekében. E tekintetben szorosabban együtt kell működni az EU legfontosabb partnereivel a térségben és az egész világon, többek között fokozott tájékoztatás révén és annak elősegítésével, hogy minden ország teljeskörűen végrehajtsa az ENSZ-szankciókat.
8. A KNDK nukleárisfegyver- és ballisztikusrakéta-programjai elvonják a forrásokat a társadalmi és gazdasági fejlődést szolgáló szükséges beruházások és reformok elől, amelyek a teljes lakosság érdekében állnának. Ezzel összefüggésben a Tanács támogatja a Koreai Köztársaság azon törekvését, hogy újrakezdje a két Korea közötti, humanitárius kérdésekről szóló párbeszédet.
9. A Tanács sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a KNDK-beli rezsim folyamatosan és súlyosan megsérti az emberi jogokat, ezért elkötelezett amellett, hogy együttműködjön partnereivel abból a célból, hogy ráirányítsa a figyelmet ezekre a jogsértésekre, biztosítsa a nemzetközi elszámoltathatóságot, és továbbra is nyomást gyakoroljon a KNDK-ra az emberi jogok megsértésének megszüntetése érdekében.”
A Tanács 2017. július 17-én újabb 16 személyt vett fel a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékére. Az EU – a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni küzdelmet célzó uniós törekvéssel összhangban – azért vette fel ezt a tizenhat személyt az említett jegyzékre, mert szerepük volt abban, hogy Szíriában vegyi fegyvereket fejlesztettek ki és vetettek be a polgári lakossággal szemben. A jegyzékre most felvettek közé tartozik nyolc magas rangú katonai vezető és nyolc tudós, akik mindannyian elősegítették a vegyi fegyverek elterjedését és szállítását. Az EU már korábban – például legutóbb 2017. március 4-én – is hozott korlátozó intézkedéseket magas rangú katonai vezetőkkel szemben vegyi fegyverek használata miatt.
A Tanács mai határozatával 255-re emelkedett azon személyek száma, akikkel szemben amiatt vezettek be utazási tilalmat és amiatt fagyasztották be vagyoni eszközeiket, mert felelősek a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve kapcsolatban állnak ilyen személyekkel.
Ezenfelül az EU 67 szervezetet is sújt vagyoni eszközeik befagyasztásával. A Szíriával szembeni jelenlegi szankciók szélesebb köréhez tartoznak a következők: olajembargó, bizonyos befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank Unióban találhatóvagyoni eszközeinek befagyasztása, exportkorlátozás azon berendezések és technológiák esetében, amelyek a belső elnyomás céljára is használhatók, illetve amelyek az interneten vagy a telefonhálózaton keresztüli kommunikáció nyomon követésére, illetve lehallgatására is szolgálhatnak. E szankciók hatályát legutóbb 2017. május 29-én hosszabbították meg, és 2018. június 1-jéig vannak érvényben.
Az Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy az ENSZ-ben jóváhagyott keretek között tartós politikai megoldás szülessen a szíriai konfliktus rendezésére. Ahogyan az a 2017 áprilisában elfogadott, a Szíriára vonatkozó uniós stratégiában is szerepel, az Uniónak meggyőződése, hogy a konfliktus nem oldható meg katonai úton, ezért határozottan támogatja az ENSZ különmegbízottjának munkáját és a szíriai felek genfi párbeszédét.
Az EU vezető adományozóként fontos szerepet játszik a szíriai válság kezelését célzó nemzetközi törekvésekben: a konfliktus kezdete óta az EU és tagállamai összesen több mint 9,4 milliárd eurót fordítottak humanitárius és fejlesztési támogatásra. Mindemellett továbbra is támogatást nyújt ahhoz, hogy a humanitárius segélyeket el lehessen juttatni valamennyi szír polgárhoz, így az ostromlott és más nehezen megközelíthető területeken élőkhöz is. Az EU válaszlépése emellett azon nemzetközi intézmények támogatását is magában foglalja, amelyek az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértéséért való elszámoltathatóság biztosítása érdekében működnek együtt.
Az EU csak akkor tud majd segíteni Szíria újjáépítésében, amikor a konfliktusban érintett szíriai felek a 2254 (2015) sz. ENSZ BT-határozat és a 2012. évi genfi nyilatkozat alapján már megállapodásra jutottak, és ennek eredményeként egyértelműen elindult az átfogó, valódi és inkluzív politikai átmenet folyamata.
A Tanács által elfogadott jogi aktusokat – amelyekben szerepel az érintett személyek neve is – az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2017. július 18-i számában hirdetik ki.
2017. július 17., hétfő
10.00 A nagykövetek megbízóleveleinek átadása
14.00 Találkozó Dragan Čović-csal, Bosznia-Hercegovina államelnökségének tagjával
A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma 1998-ban július 17-én került elfogadásra. Ez a nap egyrészt a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás intézményeivel kapcsolatos fejlemények és eredmények ünnepe, másrészt emlékeztet arra, hogy mind nemzeti, mind nemzetközi szinten folytatnunk kell a munkát annak biztosítása érdekében, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit bíróság elé állítsák és elszámoltassák.
Ennek alkalmából az Európai Unió és tagállamai megerősítik, hogy teljes körűen támogatják a Nemzetközi Büntetőbíróságot, továbbá a bűncselekmények elkövetésétől való visszatartást, a büntetlenség elleni küzdelmet és az áldozatok jogai védelmének biztosítását szolgáló nemzetközi büntető igazságszolgáltatási rendszer megerősítését.
Az igazságszolgáltatás a megbékélés és a tartós béke megteremtésének egyik alapvető eleme. Igazságszolgáltatás nélkül a leggyalázatosabb bűncselekmények büntetlenül maradnak, az áldozatok nem jutnak jogorvoslathoz, a béke pedig elérhetetlen cél marad, hiszen a büntetlenség újabb gyűlöletet szül, amely bosszúállást és még több szenvedést eredményez.
Az Európai Unió világszerte az egyik legnagyobb támogatója az igazságügyi ágazat reformjának, a bűnüldöző és igazságügyi intézmények megerősítésének, a független és pártatlan igazságszolgáltatás előmozdításának, valamint annak, hogy mindenki számára érvényesüljön az igazságszolgáltatáshoz való jog. 2000 óta 37 millió EUR összegű közvetlen támogatást biztosítottunk a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
Az Európai Unió az átmeneti igazságszolgáltatásra irányuló kezdeményezésekhez, valamint meghatározott országokra vonatkozó nemzetközi igazságszolgáltatási mechanizmusokhoz is támogatást nyújt. Szíria esetében az EU a közelmúltban 1,5 millió EUR összegű forrást biztosított azon nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus számára, amely a Szíriában elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekményekért felelős személyek ellen folytatott nyomozást és e személyek büntetőeljárás alá vonását segíti. Az EU felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy – többek között megfelelő pénzügyi eszközökkel – támogassa ezt a mechanizmust, hogy az a lehető leghamarabb megkezdhesse a munkát és teljesíthesse megbízatását az egyetemesség elvével összhangban és a legmagasabb fokú szakmai színvonalon.
Az Európai Unió továbbra is maradéktalanul támogatja a nemzetközi jogon, az emberi jogokon és az erős nemzetközi intézményeken alapuló többoldalú globális kormányzást. E tekintetben továbbra is elkötelezettek maradunk a büntetlenség elleni küzdelem folytatása és a Római Statútum egyetemes megerősítésének előmozdítása mellett.
2017. július 7., péntek
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.15 Közös sajtótájékoztató Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
10.00 Angela Merkel kancellár hivatalos köszöntője
10.30 Kötetlen zártkörű megbeszélés
13.00 Munkaebéd
15.30 Munkaülés
20.30 Vacsora, házigazda: Angela Merkel kancellár
2017. július 8., szombat
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.30 Találkozó Nguyen Xuan Phuc vietnámi miniszterelnökkel
10.00 Találkozó Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnökkel
10.30 Munkaülés
12.30 Találkozó Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnökkel
13.05 Négyszemközti találkozó Mun Dzse Innel, a Koreai Köztársaság elnökével
13.15 Munkaebéd
15.15 Záróülés
15.30 Találkozó Mauricio Macri argentin elnökkel
2017. július 10., hétfő
17.00 Találkozó a Zöld-foki-szigetek elnökével, Jorge Carlos de Almeida Fonsecával
2017. július 11., kedd
13.30 Találkozó Mihai Tudose román miniszterelnökkel
2017. július 12., szerda
Kijev, Ukrajna
EU-Ukrajna csúcstalálkozó
19.30 Munkavacsora, házigazda: Petro Porosenko elnök
2017. július 13., csütörtök
Kijev, Ukrajna
EU-Ukrajna csúcstalálkozó
10.45 Petro Porosenko elnök köszöntője
11.00 Plenáris ülés
12.30 Közös sajtótájákoztató
13.00 Munkaebéd
2017. július 14., péntek
12.45 Találkozó Alekszandar Vucsics szerb elnökkel, majd munkaebéd
14:05 Sajtónyilatkozatok