Európai Unió : hírek magyarul

A.S.
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség
A menekültválság különleges körülményei között Sharpston főtanácsnok úgy véli, hogy azok a tagállamok felelősek a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért, amelyekben először nyújtották be ezeket a kérelmeket

A Tanács a június 8-án elfogadott jogszabályok révén lehetővé tette, hogy az Európai Unió Katonai Törzsén (EUKT) belül létrejöjjön a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC). A Tanács emellett módosította és jóváhagyta az Európai Külügyi Szolgálat részét képező EUKT feladatmeghatározását.

„Az MPCC létrehozása az európai védelem megerősítését célzó nagyon fontos operatív döntés. Az MPCC hozzájárul majd a nem végrehajtási jellegű európai missziók hatékonyabbá tételéhez, a partnerországokbeli katonák kiképzésének javításához, valamint a béke és a biztonság szavatolásához. Ez nemcsak a partnereink számára, hanem az Európai Unió biztonsága tekintetében is fontos”, jelentette ki Federica Mogherini főképviselő.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat parancsnoki szerepet fog játszani az EU nem végrehajtási jellegű katonai missziói tekintetében. Ezek jelenleg a következők: az EU szomáliai kiképzési missziója (EUTM Szomália), az EU közép-afrikai köztársasági kiképzési missziója (EUTM RCA) és az EU mali kiképzési missziója (EUTM Mali). A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat statikus, műveleti területen kívüli, stratégiai-katonai szintű vezetési és irányítási struktúra lesz, amely a nem végrehajtási jellegű katonai missziók operatív tervezéséért és végrehajtásáért – ezen belül az uniós erők felállításáért, bevetéséért, bevetési képességének fenntartásáért, valamint visszahívásáért – felel. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a Brüsszelből nyújtott megfelelőbb támogatással a misszió tagjai a helyszínen az adott misszió konkrét tevékenységeire fordíthassák figyelmüket.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat javítani fogja az EU válságkezelési struktúráit is. A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) politikai felügyelete és stratégiai iránymutatása mellett fog tevékenykedni. A PBB-t a tagállamok nagykövetei alkotják, és a székhelye Brüsszelben van.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat az indulásakor mintegy 25 munkatárssal rendelkezik majd, de az EUKT más szervezeti egységeinek támogatását is élvezni fogja. Az Európai Unió Katonai Törzsének főigazgatója egyben a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatigazgatói tisztségét is ellátja majd. Vezetői és irányítói szerepet fog betölteni a jelenlegi három kiképzési misszió és az esetleges jövőbeli nem végrehajtási jellegű katonai missziók vonatkozásában. Emellett ő felel majd a missziók telepítéséért és kivonásáért, továbbá a teljes költségvetésért, az ellenőrzésért és a jelentéstételért.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat egy közös támogatáskoordinációs központ révén szorosan együtt fog működni a polgári missziók területén már meglévő partnerével, a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálattal. A közös támogatáskoordinációs központon keresztül megoszthatók a katonai és a polgári missziók tekintetében egyaránt releváns ismeretek, szakértelem és bevált gyakorlatok, valamint az orvosi támogatást és a védelmi intézkedéseket is magában foglaló képességek, amennyiben a polgári és a katonai missziók telepítésére egy időben kerül sor ugyanazon térségben.

A határozatot június 9-én hirdetik ki a Hivatalos Lapban.

HáttérA folyamat

A Tanács 2017. március 6-án következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtása terén elért eredményekről, amelyekben jóváhagyta a KBVP-missziókra és -műveletekre vonatkozó operatív tervezési és végrehajtási képességekről szóló stratégiai feljegyzést. 2017. május 18-i következtetéseiben a Tanács a hivatalos jogi határozat megszületéséig is megerősítette a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat létrehozása melletti elkötelezettségét. A mai napon a Tanács elfogadta az említett hivatalos jogi határozatot.

A Tanács 2016. november 14-én következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtásáról. A Tanács a következtetésekben meghatározta az uniós ambíciószintet, mégpedig azoknak a fő céloknak a formájában, amelyeket az EU és a tagállamok el kívánnak érni a biztonság és a védelem területén. Ez a következő három stratégiai prioritást jelenti: a külső konfliktusokra és válságokra történő reagálás, a partnerek kapacitásépítésének támogatása, valamint az Európai Uniónak és polgárainak a védelme. Az Európai Tanács 2016. december 15-én megerősítette, hogy javítani kell az EU azon képességét, hogy egy átfogó uniós megközelítés részeként gyorsabban, hatékonyabban és gördülékenyebben reagáljon.

A három uniós kiképzési misszióról

Az EUTM Szomália 2010-ben indult, és azóta segíti az átmeneti szövetségi kormány és a szomáliai intézmények megerősítését.

Az EUTM Malit 2013-ban indították azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a mali fegyveres erők átszervezéséhez és ahhoz, hogy a mali fegyveres erők meg tudjanak felelni a műveleti követelményeknek.

Az EUTM RCA 2016-ban indult, és a Közép-afrikai Köztársaság kormányának nyújt támogatást a biztonsági ágazat reformjának végrehajtásában.

Brüsszelben megpróbálják vonzóbbá tenni a közös uniós pénzt. Orbán szerint az euró bevezetése lehet a következő évek „irgalmas vitája”.

Magyarország a mezőgazdasági földterületek használatáról külföldi befektetők által kötött haszonélvezeti szerződések kárpótlás nélküli megszüntetésével megsértette a tőke szabad mozgásának elvét – véli az Európai Bíróság főtanácsnoka. Az egy német cég és egy osztrák állampolgár keresetére indult per elébe vág egy másiknak, amit az Európai Bizottság indított ugyanebben az ügyben Luxembourgban.

Magyarországon érintette a legnagyobb arányban a kifizetett uniós pénzeket az Európai Csalás Elleni Hivatal által tavaly feltárt összesen 13 ügy, amelyek között már a 4-es metró is megjelent. Az OLAF szerdán tette közzé éves jelentését, amelyből kitűnik, hogy a legtöbb vizsgálatot Romániában folytatták le, a brüsszeli hivatal pedig EU-szinten összesen 631 millió euró visszafizetését kezdeményezte.

Az EU német költségvetési biztosa kedden a 2018-as büdzsé tervezetének bemutatásakor megerősítette, hogy a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat minimum fél évvel történő elhalasztását fogja kezdeményezni, és egy június végén előterjesztendő „koncepciós papírban” meggondolás tárgyává teheti a kohéziós alapok összekapcsolását a jogállamiság elveinek betartásával.

A német kormány szerint meg kellene fontolni, hogy a kohéziós alapok megőrzését 2020 után a jogállamiság alapelveinek betartásához kössék. Először fordul elő, hogy ez a szóban már emlegetett politikai összefüggés írásban is megjelenik, ráadásul éppen az uniós büdzsé legnagyobb befizetőjétől.

Az Európai Bizottság az egy hónapos határidőn belül megkapta a magyar kormány válaszát a felsőoktatási törvény módosításának ügyében küldött hivatalos felszólító levélre és alaposan górcső alá veszi azt – közölte hétfőn lapunk érdeklődésére a testület szóvivője. Brüsszelt ugyan nem kötik határidők a kötelezettségszegési eljárásban, de nevük mellőzését kérő források szerint „érzik az ügy sürgősségét”.

A kockázatitőke-alapokra és a szociális vállalkozási alapokra vonatkozó uniós szabályok módosításának célja az induló vállalkozásokba és az innováció területére irányuló befektetések ösztönzése.

A Tanács és az Európai Parlament képviselői 2017. május 30-án megállapodásra jutottak az ebben az ágazatban működő befektetési alapokra vonatkozó szabályok módosításáról.

A javasolt rendelet annak az uniós tervnek a részét képezi, melynek célja a teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió létrehozása és egyúttal a finanszírozási források diverzifikálása az európai vállalkozások és hosszú távú projektek számára. Szorosan kapcsolódik az EU európai beruházási tervéhez is.

„Az európai kkv-k növekedéséhez és fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy biztosított legyen számukra a könnyen elérhető finanszírozás, mind banki, mind tőkepiaci forrásokból” – jelentette ki Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét jelenleg ellátó Málta pénzügyminisztere. „Ez a rendelet elő fogja segíteni a piaci finanszírozást és ezáltal a gazdasági növekedést is.”

Ebben az ágazatban az EU le van maradva az Egyesült Államok mögött. A Bizottság adatai szerint, ha az Európai Unió ugyanannyira fejlett kockázatitőke-piacokkal rendelkezett volna, mint az Egyesült Államok, akkor a 2009 és 2014 közötti időszakban 90 milliárd euróval több forrás állt volna rendelkezésre az európai vállalkozások finanszírozására.

A javaslat a 2013-ban elfogadott szabályokat módosítja az európai kockázatitőke-alapokba („EuVECA”-k) és az európai szociális vállalkozási alapokba („ESZVA”-k) történő befektetések előmozdítása érdekében.

A 345/2013/EU és a 346/2013/EU rendelet módosításával az EuVECA- és az ESZVA-alapok bármilyen méretű befektetési alapok alapkezelői számára elérhetővé válnak, és bővül azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyekbe ezek az alapok beruházhatnak. Az új szabályok révén az ilyen alapok határokon átnyúló forgalmazása is olcsóbbá és egyszerűbbé válik.

A 345/2013/EU és a 346/2013/EU rendelet az EuVECA- és az ESZVA-alapokba való befektetésekre vonatkozó követelményeket állapítja meg. E követelmények

• a fiatal és innovatív vállalkozásokra; valamint
• a pozitív társadalmi hatás elérésére törekvő vállalkozásokra vonatkoznak.

Az elnökség és a Parlament képviselői a következő módosításokról állapodtak meg:

• mostantól a nagyobb alapok, azaz az 500 millió EUR feletti értéket képviselő kezelt eszközállománnyal rendelkező alapok kezelői is lehetőséget kapnak az EuVECA- és az ESZVA-alapok piaci bevezetésére és kezelésére;
• növekszik azon vállalkozások köre, amelyekbe az EuVECA-alapok befektethetnek: a legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató, tőzsdén nem jegyzett vállalkozások (közepes piaci tőkeértékű kisebb vállalatok), valamint a kkv-tőkefinanszírozási piacon jegyzett kis- és középvállalkozások is ide tartoznak majd.

Következő lépések

A megállapodást az elkövetkező napokban a Tanács nevében történő jóváhagyás céljából benyújtják az uniós nagyköveteknek. A Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap majd arra, hogy további vita nélkül fogadják el a javasolt rendeletet.

A rendelet alkalmazását a hatálybalépésétől számított három hónap elteltével kell megkezdeni.

Csodálom a bátorságot, amivel a magyar emberek ellenállnak a maffiaállam megtévesztésének és korrupciójának, amit az Orbán-rezsim fölépített.

A Tanács vitát tartott az űrpolitikáról, és következtetéseket fogadott el az európai űrstratégiáról.

Az elnökség 2017. május 30-án megállapodásra jutott az Európai Parlament képviselőivel az európai értékpapírosítási piac fejlesztésének elősegítését célzó javaslatokról.

Az értékpapírosítási keretrendszer az egyik legfontosabb eleme a 2015-ben kidolgozott, arra irányuló uniós tervnek, hogy 2019 végéig létrejöjjön egy teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió. Az értékpapírosítási piac fejlesztése új beruházási lehetőségeket teremt, és új forrásokat mozgósít, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások részére.

„Ez a kezdeményezés ösztönözni fogja az európai pénzügyi piacok integrációját, és megkönnyíti majd a háztartások és a vállalkozások részére történő hitelezést” – jelentette ki Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét jelenleg ellátó Málta pénzügyminisztere. „Az európai parlamenti képviselőkkel ma este elért megállapodás lehetővé teszi, hogy új lendületet adjunk az értékpapírosítási piacnak az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások keretrendszerének meghatározásával.”

A megállapodást – a szöveg technikai véglegesítése után – az uniós nagykövetek elé terjesztik, akik jóváhagyják azt a Tanács nevében. A Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap majd arra, hogy első olvasatban fogadják el a javasolt rendeletet.

Az értékpapírosítás az a folyamat, amelynek keretében a hitelező – általában egy bank – értékpapírrá alakít és ezzel újrafinanszíroz egy sor hitelt (eszközt), például jelzáloghiteleket, gépjárműlízingeket, fogyasztói hiteleket, illetve hitelkártya-követeléseket. Az „újracsomagolt” hiteleket különböző kockázati kategóriákba sorolják a befektetők kockázatra és nyereségre vonatkozó igényeinek megfelelően.

Az 2007–2008-as egyesült államokbeli másodrendű jelzáloghitel-piaci válság nyomán a hatóságok intézkedéseket hoztak az értékpapírosítási ügyletek biztonságosabbá és egyszerűbbé tétele és a kockázatkezelésre ösztönző tényezők meglétének biztosítása érdekében. E reformok eredményeként az Unióban ma már minden értékpapírosítás szigorúan szabályozva van. Az Egyesült Államokkal ellentétben azonban, ahol az értékpapírosítási piacok már megélénkültek, az EU-ban e piacokon még mindig visszafogott a tevékenység, annak ellenére, hogy az uniós értékpapírosítási piacok viszonylag jól átvészelték a válságot.

A javaslatok a kockázatkezelésre már bevezetett intézkedéseken alapulnak, és lehetővé teszik az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítási termékek differenciált kezelését. Az „egyszerű, átlátható és egységesített” minősítés nem a kérdéses hitelek minőségére, hanem az értékpapírosítás létrejöttére, strukturálási folyamatára utal.

Megoldott problémák

Az egyik legfontosabb politikai kérdés, amelyre így megoldás született, az úgynevezett kockázatmegtartási követelményhez kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak, illetve az eredeti hitelezőknek fenn kell tartaniuk gazdasági érdekeltségüket az értékpapírosításban. E követelmény révén biztosítható, hogy az értékpapírosított termékeket ne kizárólag a befektetőknek való forgalmazás céljából hozzák létre.

A Tanács és a Parlament tárgyalói megállapodtak abban, hogy a kockázatmegtartási követelményt 5%-ban állapítják meg, összhangban az erre vonatkozó nemzetközi standardokkal és a Tanács tárgyalási álláspontjával.

A Parlamenttel létrejött megállapodás további elemei:

• az értékpapírosítási ügyletekre vonatkozó adattár létrehozása a piac átláthatóságának növelése érdekében;
• könnyített engedélyezési eljárás olyan harmadik felek számára, amelyek segítenek az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítási követelményeknek való megfelelés ellenőrzésében. Ez esetben a cél az összeférhetetlenség megakadályozása. A szöveg egyértelművé teszi, hogy még abban az esetben is, ha egy harmadik fél is részt vesz az STS-követelmények teljesülésének ellenőrzésében, a szabályoknak való megfelelésért teljes egészében az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak, az eredeti hitelezőknek, illetve az értékpapírosítás céljára létrehozott különleges célú gazdasági egységeknek kell viselniük a felelősséget.

Két rendelet

A Parlamenttel létrejött megállapodás két rendelettervezetre terjed ki:

• az egyik megállapítja az értékpapírosítás szabályait és az STS értékpapírosítások kritériumait;
• a másik a banki tőkekövetelményekről szóló 575/2013/EU rendeletet módosítja.

Az első javaslat egyetlen rendeletben egyesíti az egyelőre több különböző jogi aktusban szereplő szabályokat, amelyek valamennyi, köztük az STS értékpapírosításokra vonatkoznak. Ezzel biztosítja a következetességet és a konvergenciát a különböző (banki, vagyonkezelési és biztosítási) ágazatok között, továbbá racionalizálja és egyszerűsíti a meglévő szabályokat. Ezenfelül általános és ágazatközi rendszert hoz létre az STS értékpapírosítások meghatározására.

Az 575/2013/EU rendeletet módosító szöveg az értékpapírosítási pozíciók tőkekövetelményeit határozza meg. Az STS értékpapírosítások esetében kockázatérzékenyebb szabályokat állapít meg.

Ahhoz, hogy a Tanács és a Parlament elfogadhassa a rendeleteket, minősített többségre van szükség. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.)

Bőven adtunk tavaly munkát az EU csalás elleni hivatalának.

Melyik uniós program volt életre szóló élmény egy kormánytagnak, pedig olcsó kosztra kényszerítette?

Az Európai Bizottság és a németek feltételekhez köthetik az uniós támogatásokat. Akár a jogállamiság betartása is számíthat.

A máltai elnökség ma informális megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel egy, az EU támogatásával megvalósuló programról, a WiFi4EU-ról, amelynek köszönhetően javulni fog az internet-hozzáférés a városházákon, a kórházakban, a parkokban és egyéb közterületeken. A felhasználóknak egy könnyen felismerhető, többnyelvű WiFi4EU portálon keresztül ingyenes, biztonságos és nagy sebességű internetkapcsolat áll majd rendelkezésére. A helyi önkormányzat vagy a kapcsolatot biztosító más közintézmény arra is használhatja a portált, hogy egyszerű hozzáférést nyújtson digitális szolgáltatásaihoz.

„A WiFi4EU számos olyan polgár számára is elérhetővé teszi majd a gyors internetkapcsolatot, akiknek egyébként nem lenne lehetőségük megtapasztalni a magas színvonalú internetszolgáltatás nyújtotta előnyöket”, mondta Emmanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős minisztere. „A kezdeményezés ösztönözni fogja a digitális szolgáltatások igénybevételét és csökkenteni fogja a digitális szakadékot, azokon a helyeken is, ahol korlátozott az internet-hozzáférés.”

A mai megállapodás meghatározza, milyen formát fog ölteni a program, költségvetésének véglegesítésére viszont csak az EU többéves pénzügyi keretének jelenleg zajló félidős felülvizsgálatát követően kerül majd sor.

A program keretében önkormányzatok, könyvtárak, kórházak és más közintézmények egyszerű közigazgatási eljárások révén folyamodhatnak támogatásért helyi, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítése céljából. A közintézménynek vállalnia kell, hogy legalább három éven keresztül biztosítja az internet-hozzáférést. Az elszámolható költségek akár 100%-a is finanszírozható lesz egyszerű megoldásokkal, például utalványok útján.

A rendelkezésre álló keretet földrajzilag kiegyensúlyozott módon kell szétosztani az uniós országok között, főszabály szerint „érkezési sorrend” alapján. Ugyanakkor bizonyos mértékig előnyben fognak részesülni az olyan országok pályázói, amelyekben alacsony a részvételi arány.

Annak érdekében, hogy a pénzügyi támogatás ne vezessen versenytorzuláshoz, és ne gátolja a magánberuházásokat, nem lesznek támogathatók olyan projektek, amely meglévő magán- vagy nyilvános internetkapcsolattal párhuzamosan épülnének ki.

A cél az, hogy időben megállapodás szülessen a program költségvetéséről, lezáruljon a szakmai munka, és így a program 2017 végéig működőképessé váljon.

Az elnökség a következő hetekben jóváhagyás céljából a miniszterek elé fogja terjeszteni a mai megbeszélés eredményét, hogy a program a tervezett időben elindulhasson.

A Tanács általános megközelítést fogadott el a gépjárművek típusjóváhagyási és piacfelügyeleti rendszerének átalakításáról.

E nagyszabású átalakításnak köszönhetően korszerűbbé válik a jelenlegi rendszer, alkalmazkodik a piacon rendelkezésre álló új technológiákhoz és javul a gépjárművek kibocsátási adatainak ellenőrzése.

„E megállapodás elfogadásakor elsősorban a közegészségügyet, a levegőminőséget és az innovációt tartottuk szem előtt. Az európai autóipar iránti bizalom helyreállításának és megerősítésének egyetlen módja a tiszta és biztonságos technológiák kifejlesztésének elősegítése. A gépjárművekre vonatkozóan megbízható kontrollvizsgálatok kerülnek kidolgozásra, hogy a jövőben a kibocsátásokkal kapcsolatban többé ne fordulhassanak elő olyan szabálytalanságok, amilyeneket a múltban láttunk” – mondta Chris Cardona, a Tanács elnöke és Málta gazdasági, beruházási és a kisvállalkozásokért felelős minisztere.

A reform célja a gépjárművek magas szintű biztonságának és környezetvédelmi teljesítményének biztosítása, valamint a jelenlegi típusjóváhagyási rendszerben tapasztalható főbb hiányosságok orvoslása.

Mielőtt jogerőre emelkedne, a tanácsi általános megközelítést még az Európai Parlamenttel is meg kell vitatni. A Parlament április 4-én szavazta meg az álláspontját.

A jelentősebb változtatások három területet érintenek, és:

• a jobb műszaki szolgálatok révén javítják a gépjárművek forgalomba hozatalához szükséges vizsgálatok minőségét
• megerősítik a már forgalomban lévő gépjárművek megfelelőségének ellenőrzését célzó piacfelügyeletet; e rendszer keretében a tagállamok és a Bizottság lehetőséget kapnak helyszíni ellenőrzések végzésére a gépjárműveken, így már korai szakaszban kiszűrhetők lesznek a hiányosságok
• megerősítik a típusjóváhagyási folyamat felügyeletét, különösen a tagállami jóváhagyó hatóságok és piacfelügyeleti hatóságok képviselőiből álló, a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum létrehozása révén

Valamennyi tagállam egyetértett abban, hogy EU-szerte harmonizáltabbá kell tenni a szabályok végrehajtását, hogy ezáltal csökkenjenek a nemzeti típusjóváhagyó hatóságok és műszaki szolgálatok közötti értelmezés- és alkalmazásbeli különbségek. Abban is egyetértettek, hogy hatékonyabb piacfelügyeleti szabályokat kellene alkalmazni annak érdekében, hogy a követelményeket nem teljesítő gépjárműveket már korai szakaszban, eredményesebben ki lehessen szűrni.

Az ellenőrizendő járművek minimális száma

A Tanács által elfogadott új piacfelügyeleti kötelezettségek előírják, hogy minden ország évente végezze el legalább egy meghatározott számú jármű ellenőrzését. Az ellenőrzések minimális száma az adott országban a megelőző évben nyilvántartásba vett minden 50 000 új jármű után 1.

Az ellenőrzés részét képezi majd a kibocsátásnak a valós vezetési körülmények mellett történő vizsgálata is.

Az általános megközelítés kötelezi a tagállamokat a piacfelügyeleti tevékenységek finanszírozására. A típusjóváhagyási tevékenységekre vonatkozó díjakat a típusjóváhagyást kérelmező gyártókra kell majd kivetni.

A szükséges ellenőrzések elvégzéséhez kevesebb erőforrással rendelkező országok felkérhetnek majd más országokat arra, hogy végezzék el az ellenőrzéseket a nevükben.

A hiányosságok kiszűrését célzó szigorúbb felügyelet

A Bizottság felhatalmazást fog kapni arra, hogy ellenőrzéseket és vizsgálatokat hajtson végre járműveken annak ellenőrzése céljából, hogy azok megfelelnek-e a követelményeknek, továbbá arra is, hogy szabálytalanságok feltárása esetén haladéktalanul intézkedéseket foganatosítson. Ezáltal függetlenebbé fog válni az EU-típusjóváhagyási rendszer és javulni fog a minősége.

A Bizottságnak továbbá lehetősége lesz arra is, hogy a gyártókra és az importőrökre bírságot szabjon ki a jogsértésekért, amelynek összege akár 30 000 EUR is lehet a követelményeknek nem megfelelő minden egyes jármű után.

Bevezetésre fog kerülni egy szakértői értékeléseken alapuló ellenőrzési rendszer. A típusjóváhagyó hatóságokról ötévente legalább egyszer más tagállamok két típusjóváhagyó hatóságának szakértői értékelést kell majd készítenie. A Bizottság is részt vehet majd a szakértői értékelést végző csapatokban, továbbá összefoglalót kell majd készítenie a szakértői értékelések eredményéről és közzé kell azt tennie.

A típusjóváhagyó hatóságokat azonban nem kell majd szakértői értékelésnek alávetni, amennyiben azok műszaki szolgálataikat kizárólag nemzetközileg elismert szabványokon nyugvó akkreditálás alapján jelölik ki.

Ezen túlmenően létrejön majd a végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos információcseréért felelős tanácsadó fórum, amelynek az lesz a feladata, hogy összehangolja a tagállamok különböző értelmezéseit és gyakorlatait. E fórumnak meg kell továbbá vizsgálnia a szakértői értékelések eredményét is.

A tagállami hatóságoknak továbbá minden évben be kell majd nyújtaniuk a fórumnak az általuk tervezett piacfelügyeleti ellenőrzések átfogó áttekintését.

A műszaki szolgálatok tekintetében a tanácsi szöveg azt javasolja, hogy a nemzeti akkreditáló testületek vegyenek részt a műszaki szolgálatok értékelésében és a közös értékelőcsoportok létrehozásában.

Erősebbé fog válni a műszaki szolgálatok gyártókkal szembeni pozíciója, így többek között joguk és kötelességük lesz majd, hogy előre be nem jelentett üzemlátogatásokat tegyenek, és fizikai vagy laboratóriumi vizsgálatokat végezzenek.

A típusjóváhagyó hatóságok felelőssége mellett a műszaki szolgálatok végzik majd el a típusjóváhagyás megadásához szükséges ellenőrzéseket. A műszaki szolgálatok megfelelő működése elengedhetetlen a magas szintű biztonság és környezetvédelem biztosításához, hogy ezáltal a fogyasztók továbbra is megbízzanak a rendszerben.

Háttér

A Bizottság 2016. január 27-én terjesztette elő a gépjárművek típusjóváhagyási rendszerének korszerűsítését célzó rendelettervezetet, amely a 2007/46/EK irányelvben meghatározott jelenlegi uniós jogi keretrendszert fogja felváltani.

A javasolt rendelet megőrzi a 2007/46/EK irányelv általános célkitűzéseit, azaz a gépjárművek szabad mozgásának elősegítését a belső piacon, valamint a kölcsönös elismerés elvének harmonizált típusjóváhagyási követelmények megállapítása révén történő alkalmazását.

A tíz évvel ezelőtt létrehozott jelenlegi rendszer alapvető átalakítása már szerepelt az EU munkaprogramjában.

Azonban az illegális kiiktató eszközök egyes autógyártók általi használata kapcsán felfedezett szabálytalanságok felhívták a közvélemény, a hatóságok és a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy a típusjóváhagyással kapcsolatban szigorú rendelkezéseket kell bevezetni, és javítani kell a gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátásával kapcsolatos ellenőrzési módszereket, hogy a jövőben ne kerülhessen sor hasonló esetekre.

A Tanács 2017. május 29-én meghosszabbította a szíriai rezsimmel szemben bevezetett uniós szankciókat, amelyek így 2018. június 1-jéig érvényben maradnak. A határozat összhangban van az EU Szíriára vonatkozó stratégiájával, amely kimondja, hogy az Unió mindaddig fenntartja a szíriai rezsimmel és támogatóival szembeni korlátozó intézkedéseket, amíg a polgári lakosság elnyomása folytatódik.

A Tanács a szír kormány három miniszterének jegyzékbe vételével bővítette a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek listáját, valamint a jegyzékben szereplő egyes személyek és szervezetek vonatkozásában frissítette az információkat. A jegyzékben így most 240 személy és 67 szervezet szerepel, akiket a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomása miatt az EU utazási tilalommal és a vagyoni eszközök befagyasztásával sújt.

A Szíriával szembeni jelenlegi szankciók értelmében többek között olajembargó van érvényben, egyes befektetésekre korlátozások vonatkoznak, a Szíriai Központi Bank eszközei be vannak fagyasztva az EU-n belül, továbbá kiviteli korlátozás vonatkozik azokra a berendezésekre és technológiára, amelyek potenciálisan belső elnyomás céljára alkalmazhatók, illetve amelyek az internet vagy a telefonbeszélgetések ellenőrzésére és lehallgatására szolgálnak.

Az Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy az ENSZ-ben jóváhagyott keretek között tartós politikai megoldás szülessen a szíriai konfliktus rendezésére. Ahogyan az a 2017 áprilisában elfogadott, a Szíriára vonatkozó uniós stratégiában is szerepel, az Uniónak meggyőződése, hogy a konfliktus nem oldható meg katonai úton, ezért határozottan támogatja az ENSZ különmegbízottjának munkáját és a szíriai felek genfi párbeszédét.

Az EU vezető adományozóként fontos szerepet játszik a szíriai válság kezelését célzó nemzetközi törekvésekben: a konfliktus kezdete óta az EU és tagállamai összesen több mint 9,4 milliárd eurót fordítottak humanitárius és fejlesztési támogatásra. Mindemellett továbbra is támogatást nyújt ahhoz, hogy a humanitárius segélyeket el lehessen juttatni valamennyi szír polgárhoz, így az ostromlott és más nehezen megközelíthető területeken élőkhöz is.

Az EU csak akkor tud majd segíteni Szíria újjáépítésében, amikor a konfliktusban érintett szíriai felek a 2254 (2015) sz. ENSZ BT-határozat és a 2012. évi genfi nyilatkozat alapján már megállapodásra jutottak, és ennek eredményeként egyértelműen elindult az átfogó, valódi és inkluzív politikai átmenet folyamata.

A jogi aktusokat 2017. május 30-án teszik közzé a Hivatalos Lapban.

2017. május 24-én a Tanács és az Európai Parlament előzetes megállapodásra jutott arról, hogy a természeti katasztrófa sújtotta térségek részére nyújtandó uniós támogatás mértékét jelentősen növelik.

A Tanács és a Parlament által elfogadandó új szabályok értelmében az EU a földrengés, áradás vagy más természeti katasztrófa által sújtott térségekre háruló újjáépítési költségeknek akár a 95 %-át is fedezi. Ez azt jelenti, hogy az EU pénzügyi hozzájárulása bizonyos régiókban a mai 50%-ról majdnem a duplájára nő. A 2014 és 2020 közötti időszakban a katasztrófa sújtotta térségeknek nyújtott teljes uniós támogatás elérheti a 9,8 milliárd eurót. Ez az összeg ahhoz az évi 500 millió euróhoz adódik hozzá, amelyet az EU a Szolidaritási Alap igénybevételével tud mozgósítani arra a célra, hogy segítsen megküzdeni a tagállamoknak a természeti katasztrófákkal.

„Az EU-ban nincs olyan régió, amely ne lenne kitéve a természeti katasztrófák kockázatának. Az uniós támogatás növelésére vonatkozó mai megállapodásunkkal kézzelfogható bizonyságát adjuk szolidaritásunknak. Egyúttal elismerjük, hogy mindannyian kiszolgáltatottak vagyunk a természeti katasztrófákkal szemben, és közös érdekünk, hogy segítsünk egymásnak megbirkózni azokkal” – mondta Dr. Ian Borg, Málta uniós alapokért felelős parlamenti államtitkára, a Tanács soros elnöke.

Az uniós finanszírozás arányának növelése az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) nyújtott kifizetésekre fog vonatkozni. Az ERFA Unió által finanszírozott részének teljes összege, a 2014–2020-as időszakra előirányzott mintegy 196,4 milliárd EUR változatlan marad.

Következő lépések

A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága a mai napon jóváhagyta a rendelettervezetet. A jogszabály majd csak a Parlament és a Tanács általi elfogadását követően lép hatályba.

Lounes
Uniós polgárság  
Bot főtanácsnok szerint egy uniós polgár nem EUtagállam állampolgárságával rendelkező családtagját megilleti a tartózkodási jog abban a tagállamban, amelyben az uniós polgár e tagállam állampolgárságának megszerzése előtt és azt megelőzően tartózkodott, hogy családi életet alakított volna ki