A Tanács május 18-án következtetéseket fogadott el „Biztonság és védelem az EU globális stratégiájának összefüggésében” címmel. A következtetésekben a Tanács áttekinti a biztonság és a védelem területén végzett együttműködéselmélyítése terén elért eredményeket, és iránymutatást ad a továbbiakra nézve. A következtetések az alábbi területekre térnek ki:
– a KBVP válságkezelési struktúráinak javítása, különös tekintettel a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatnak (MPCC) az (EKSZ részét képező) EU Katonai Törzsén belül történő létrehozását célzó, folyamatban lévő munkára; ez a szolgálat – a 2017. március 6-án elfogadott következtetések értelmében – a nem végrehajtási jellegű katonai KBVP-missziók (aktuálisan az EUTM Szomália, az EUTM RCA és az EUTM Mali) misszióparancsnoki tisztségét fogja betölteni,
– a partnerországokkal a KBVP területén folytatott együttműködés elmélyítése annak érdekében, hogy erősödjön a közös biztonság- és védelempolitika területén kialakított partnerségekre vonatkozó megközelítés stratégiai jellege, továbbá hogy javuljon az együttműködés elsősorban az olyan partnerországokkal, amelyek magukénak érzik az EU értékrendjét, tiszteletben tartják a nemzetközi jogot, és amelyek képesek és hajlandók is hozzájárulni a KBVP-missziókhoz és -műveletekhez,
– a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés (CBSD) a partnerországok abban való támogatásához szükséges összes követelmény teljesítése érdekében, hogy képesek legyenek maguk megelőzni és kezelni a válsághelyzeteket,
– polgáriképesség-fejlesztés és a polgári válságkezelés reakcióképességének javítása, ezen belül egy központi reagálási kapacitás esetleges létrehozása,
– a katonai gyorsreagálás megerősítése, többek között az uniós harccsoportok modularitásának gyakorlati módon történő továbbfejlesztése, valamint – adott esetben – a finanszírozási módok kiigazítása,
– az európai védelmi együttműködés elmélyítése: ezzel kapcsolatban a Tanács áttekinti az eddigi eredményeket, a jövőre nézve pedig iránymutatást nyújt az alábbiakról:
A Tanács 2016. november 14-én következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtásáról. Ezekben a következtetésekben meghatározta az uniós ambíciószintet, mégpedig azoknak a fő céloknak a formájában, amelyeket az EU és a tagállamok el kívánnak érni a biztonság és a védelem területén. A Tanács a következő három stratégiai prioritást határozta meg: a külső konfliktusokra és válságokra történő reagálás, a partnerek kapacitásépítésének támogatása, valamint az Európai Uniónak és polgárainak a védelme. A Tanács a 2017. március 6-i következtetéseiben áttekintette az elért eredményeket és további iránymutatást nyújtott.
A főképviselő – az Európai Bizottság alelnökeként és az Európai Védelmi Ügynökség vezetőjeként is eljárva – benyújtotta a tagállamoknak a biztonságra és a védelemre vonatkozó végrehajtási tervet. A végrehajtási terv az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája alapján indított intézkedések sorába illeszkedik. A stratégiát a főképviselő az Európai Tanács június 28-i ülésén mutatta be. A Tanács 2016. október 17-én következtetéseket fogadott el a globális stratégiáról.
Az EU globális stratégiájának végrehajtása többek között a következőket is magában foglalja: a rezilienciaépítéssel, valamint az integrált konfliktus- és válságkezelési megközelítéssel kapcsolatos munka továbbvitele, a belső és a külső szakpolitikák közötti kapcsolat erősítése, a meglévő regionális és tematikus stratégiák naprakésszé tétele, illetve új stratégiák kidolgozása, továbbá a társadalmi diplomáciai erőfeszítések fokozása.
A Tanács 2017. március 21-én elfogadta a (KKBP) 2017/496 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2018. március 22-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát. A szóban forgó intézkedésekkel az Unió az egyiptomi állami pénzeszközök 2011 előtti hűtlen kezeléséért felelősnek tartott 15 személyt sújtja: befagyasztja vagyoni eszközeiket és megtiltja, hogy pénzeszközöket bocsássanak a rendelkezésükre.
A tagjelölt országok: Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2017. március 22-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 76., 2017.3.22., 22. o.).
*Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
Bevezetés
Be szeretnék számolni Önöknek az Európai Tanács április 29-én megtartott első olyan hivatalos ülésének eredményeiről, amelyen az Unió 27 tagállama vett részt. Elsődleges célunk az volt, hogy elfogadjuk a brexit-tárgyalásokra vonatkozó politikai iránymutatásokat – ez a megbízás határozza meg az átfogó alapelveket, a célokat és a folyamatot. A tárgyalások előrehaladtával az Európai Tanács szükség szerint aktualizálja majd a megbízást.
Az iránymutatások egyik központi eleme, hogy a megbeszélések során szakaszos megközelítést kell alkalmazni. Ez mindössze annyit jelent, hogy mindaddig nem kerül sor az Egyesült Királysággal való leendő kapcsolataink keretének a megvitatására, amíg nem értünk el kellő előrelépést a rendezett kilépés biztosítása terén. Az állam-, illetve kormányfők teljes mértékben támogatták ezt a megközelítést.
Ahhoz, hogy a kilépés rendezett legyen, legelsősorban annak a több mint négymillió polgárnak a helyzetével kell foglalkoznunk, akiknek az életére – mindkét oldalon – közvetlen hatással lesz az Egyesült Királyság kilépése. Az ő jövőjük nagyon is valóságos módon függ ezeknek a tárgyalásoknak az eredményétől. Konkrétan ránk hárul annak a felelőssége, hogy a polgárok – az Unió polgárai – és családjaik számára a lehető legjobb garanciákkal szolgáljunk. Olyan garanciákat értünk ez alatt, amelyek valósak, érvényesíthetők, átfogóak és biztosítják a megkülönböztetésmentességet, és amelyekhez egyszerű és zökkenőmentes közigazgatási eljárások kapcsolódnak. Gyors cselekvésre van szükség, és erre készen is állunk. A célok kölcsönös tisztázása után most arról kell gondoskodnunk, hogy a polgárok ténylegesen meg is kapják a szükséges garanciákat. Ezért is üdvözlöm, hogy a Bizottság már számos részletes követelményt rögzített.
A tárgyalások első szakaszának második prioritása, hogy megegyezésre jussunk arról, hogy a 28 tagú EU által vállalt pénzügyi kötelezettségeket az Egyesült Királyság is kivétel nélkül teljesíteni fogja. Harmadszor pedig: a nagypénteki megállapodásban szereplő, a békére és a megbékélésre irányuló folyamat megóvása érdekében törekednünk kell arra, hogy ne alakuljon ki szigorú határellenőrzés Írország és Észak-Írország között.
Csak akkor léphetünk tovább a következő, a leendő kapcsolatainkkal kapcsolatos tárgyalások irányába, ha ezeken az elsődleges fontosságú területeken már sikerült kellő mértékben előrelépni. Azt a 27 tagú Európai Tanácsnak kell majd értékelnie és meghatároznia, hogy adott ponton elértük-e a kellő előrelépést.
A jövőt illetően az Európai Tanács osztotta az Egyesült Királyság azon szándékát, hogy szoros kapcsolatot alakítsunk ki. Nyilvánvaló azonban, hogy az Európai Unió és egy, az Unión kívüli állam kapcsolata nem kínálhat ugyanolyan előnyöket, mint az uniós tagság. Egyértelmű, hogy az Egyesült Királyság által választott keret, vagyis az EU és az Egyesült Királyság közötti szabadkereskedelmi megállapodás – ha mégoly ambiciózus és széleskörű is –, nem jelentheti az egységes piacban vagy annak bizonyos részeiben való részvételt. Ezzel egyidejűleg továbbá az Egyesült Királyságnak tisztában kell lennie azzal, hogy bármilyen szabadkereskedelmi megállapodásról legyen is szó, annak egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania, és tartalmaznia kell a megfelelő biztosítékokat a – többek között adózási, szociális, környezetvédelmi és szabályozási intézkedések révén keletkező – tisztességtelen versenyelőnyökkel szemben. Most még túl korai lenne további részletekbe bocsátkozni közös jövőnket illetően, de amint eljön az ideje – vagyis amint kellő előrelépés történt az első szakaszban –, pontosítani fogjuk iránymutatásainkat.
Az EU vezetői a helyzet által megkívánt sürgősséggel cselekedtek. Nagyon kevés idő áll majd a rendelkezésünkre a kilépési tárgyalásoknak a Szerződés által előírt kereteken belüli lebonyolításához. Az idő tehát rendkívül fontos tényező, és sok forog kockán.
Jövő hétfőn a Tanács elfogadja a tárgyalási irányelveket, amelyeket a főtárgyaló javasolt az április 29-én elfogadott iránymutatásaink alapján. Ezek szabályozzák azt a három fő területet, amelyekről az imént beszéltem, valamint számos egyéb olyan kérdést, amelyekkel még szintén a tárgyalások első szakaszában kell foglalkozni.
A tavaly júniusi népszavazás óta mi – az EU 27 tagja – egységesek és következetesek voltunk és tanúbizonyságot tettünk egymással szembeni szolidaritásunkról. Számomra az volt és az is marad a legfontosabb, hogy a tárgyalások során tanúsított magatartásunk révén az Európai Unió a legkiválóbb oldaláról mutatkozzon meg, mind az egységesség, mind a politikai szolidaritás, mind pedig az Egyesült Királysággal szembeni tisztességes eljárás tekintetében.
Lezárásképpen hadd mondjam el, hogy csakis elismeréssel tudok nyilatkozni az Európai Parlament és vezetői eddigi szerepéről. Őszinte köszönettel és elismeréssel tartozom mindannyiuk konstruktív segítségnyújtásáért. Jó előjel ez nemcsak a tárgyalások jövőbeli alakulása, hanem az előttünk, mint 27 tagú Unió előtt álló jövő szempontjából is.
Záró gondolatok
A mai napig nem tapasztaltam ilyen mértékű összhangot azon ügyek kapcsán, amelyekről itt, az Európai Parlament előtt beszámolni tartozom. Egységességünk a tárgyalások pozitív kimenetelének legfontosabb feltétele. Ennek az egységességnek köszönhetjük, hogy az elkövetkező hónapok folyamán módunkban áll majd az Unió vezetőivel együtt legelsősorban is egy, a 27 tagú Unió számára kidolgozott pozitív programmal foglalkozni. Egyetértek Guy Verhofstadt barátommal abban, hogy ezt kell prioritásként kezelnünk, nem a brexitet. A mai nap folyamán találkozom Párizsban Macron elnök úrral, és szívből örülök annak, hogy Önöknek – ennek a vitának – is köszönhetően módunkban áll majd a huszonhetek jövőjének – és nem a brexitnek – szentelni megbeszélésünket.
1. Az EGT-Tanács negyvenhetedik ülésére 2017. május 16-án került sor Brüsszelben, Louis Grech máltai miniszterelnök-helyettes és Európa-ügyi miniszter elnökletével, aki az Európai Unió Tanácsának elnökségét képviselte. Az ülésen részt vett Frank Bakke-Jensen, Norvégia EGT-vonatkozású és uniós ügyekért felelős minisztere, Guðlaugur Þór Þórðarson, Izland külügyminisztere, Aurelia Frick, Liechtenstein külügyminisztere, továbbá az Európai Unió Tanácsának tagjai, valamint az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat képviselői.
Politikai párbeszéd2. Az EGT-Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az EU és az EGT-tag EFTA-államok közötti szoros partnerség a legjobb garanciája valamennyiük tartós jólétének és stabilitásának. Ezzel összefüggésben az EGT-Tanács megállapította, hogy a politikai párbeszéd keretében a miniszterek megvitatják majd az Északi-sarkvidék kérdését, valamint azt, hogy az Egyesült Királyságnak az EU-ból való kilépése milyen következményekkel jár az EGT-megállapodásra nézve. Az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy fontos a jövőben is meghívni az EGT-tag EFTA-államok tisztviselőit az EU Tanácsa számukra releváns kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjainak szintjén folytatott politikai párbeszédekre.
3. Az Egyesült Királyságnak az EU-ból való kilépését illetően az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az EGT-megállapodás integritását, valamint azt, hogy a jövőben is fennmaradjon a jól működő és homogén európai belső piac. Az EGT-Tanács megállapította, hogy az EU-nak és a EGT-tag EFTA-államoknak szoros párbeszédet és folyamatos információcserét kell folytatniuk az EU és az Egyesült Királyság közötti, utóbbinak az EU-ból való kilépésére vonatkozó, az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerinti tárgyalásokról, valamint az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokról, mivel az Egyesült Királyság kilépése az EGT-megállapodást is érinti.
Együttműködés az EGT-ben4. Az EGT-Tanács elismerte azt a kulcsfontosságú szerepet, amelyet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT-megállapodás) immár több mint húsz éve játszik az EU és az EGT-tag EFTA-államok közötti gazdasági integráció előmozdításában. Az EGT-Tanács kiemelte, hogy a megállapodás időtállónak bizonyult és igazodni tudott az EU-szerződések változásaihoz és az EU bővítéseihez. Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az EGT-tag EFTA-államok a megfelelő bizottságokban, szakértői csoportokban, kutatásokban és ügynökségekben való részvételük, valamint észrevételeik benyújtása útján konstruktívan hozzájárulnak az EGT-vonatkozású uniós jogszabályok és programok döntéshozatali folyamataihoz. Az EGT-Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az EGT-tag EFTA-államok miniszterei meghívást kapjanak azokra az informális uniós miniszteri találkozókra és miniszteri konferenciákra, amelyek ezen államok belső piaci részvétele szempontjából relevánsak, és elismerését fejezte ki a soros máltai és a soron következő észt elnökségnek e gyakorlat folytatásáért.
5. Az EGT-Tanács nyomatékosította, hogy a jól működő egységes piac Európa-szerte fontos hajtóereje a gazdasági növekedésnek és az új munkahelyek teremtésének, és üdvözölte az egységes digitális piacra, illetve az egységes piac továbbfejlesztésére vonatkozó, 2015-ben indított két stratégiában foglalt javaslatok végrehajtása terén már megtett lépéseket, amelyek azt hivatottak elősegíteni, hogy maradéktalanul kiaknázhassuk az egységes piacban rejlő kihasználatlan növekedési és termelékenységi lehetőségeket. Az EGT-Tanács egyetértett abban, hogy az egységes piacot érintő főbb kihívások egy részének kezeléséhez átfogó megközelítésre van szükség, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az EGT-tag EFTA-államok aktívan közreműködjenek az egységes piaci politikák és kezdeményezések további tervezésében és alakításában. Hangsúlyozva, hogy minden szerződő félnek érdeke, hogy az EGT-ben mindenütt ismertebbé váljon az EGT-megállapodás tartalma, az EGT-Tanács arra sürgette az EU-t és az EGT-tag EFTA-államokat, hogy biztosítsák, hogy az EGT-megállapodással kapcsolatos információk azonnal és könnyen elérhetők legyenek.
Irányadó vita – energiaügy és éghajlatváltozás6. Az EGT-Tanács irányadó vitát tartott a Párizsi Megállapodásnak, valamint az ahhoz kapcsolódó, a 2030-ig tartó időszakra szóló ÜHG-kibocsátás-csökkentési céloknak a közös teljesítéséről. Az EGT-Tanács rendkívül fontosnak nevezte az EU és az EGT-tag EFTA-államok közötti szoros együttműködés fenntartását a környezetvédelmi, az energia- és az éghajlat-politika terén, különös tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, valamint az ellenállóképes energiauniót és a jövőbe mutató éghajlat-politikára irányuló keretstratégiára. Az EGT-Tanács megjegyezte, hogy az EGT-tag EFTA-államok megbízható energiaszállítók, és mint ilyenek, továbbra is kulcsfontosságú partnerei maradnak az EU-nak, valamint hangsúlyozta, hogy folytatni kell a szoros együttműködést a következő területeken: belső energiapiac; energiabiztonság; kibocsátáskereskedelem; a versenyképes, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, biztonságos és fenntartható, karbonszegény energia előmozdítása; energiahatékonyság; megújuló energiaforrások; szén-dioxid-leválasztás és -tárolás; szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás; valamint olyan egyéb környezetvédelmi kérdések tekintetében, mint a hulladékgazdálkodás, a vegyianyag-kezelés, a vízkészlet-gazdálkodás és az ipari szennyezés.
Pénzügyi mechanizmus7. Az EGT-Tanács hangsúlyozta az európai országok közötti szolidaritás fontosságát a társadalmi és gazdasági kihívások leküzdése szempontjából, valamint aggályának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy néhány EGT tagállamban továbbra is magas az ifjúsági munkanélküliség szintje. Az EGT-Tanács elismerését fejezte ki azt illetően, hogy a 2009–2014-es EGT Finanszírozási Mechanizmus és Norvég Finanszírozási Mechanizmus, valamint ezek elődei konstruktívan járultak hozzá a gazdasági és társadalmi különbségek csökkentéséhez az EGT egészében. Az EGT-Tanács üdvözölte a 2014–2021-es időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról és Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodások ideiglenes alkalmazását követően az EGT-tag EFTA-államok és a kedvezményezett uniós államok közötti egyetértési megállapodásra irányuló tárgyalásokban tett előrelépést.
Tőkekorlátozások8. Az EGT-Tanács megjegyezte, hogy a tőke szabad mozgása a belső piac egyik alapvető szabadsága és az EGT-vívmányok szerves része, és megállapította, hogy az EGT-megállapodás 43. cikkének rendelkezései alapján e szabadság csak ideiglenesen korlátozható. Az EGT-Tanács üdvözölte az izlandi kormány arra irányuló átfogó tervével kapcsolatos előrehaladást, hogy az ország gazdasági és pénzügyi stabilitásának veszélyeztetése nélkül feloldja a tőkekorlátozásokat, különösen az egyéneket, a vállalatokat és a nyugdíjalapokat érintő tőkekorlátozások megszüntetésére tett közelmúltbeli lépéseket.
Európai uniós programok9. Elismerve az uniós programok hozzájárulását a versenyképesebb, innovatívabb és szociálisabb Európa megteremtéséhez, az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az EGT-tag EFTA-államok részt vesznek az EGT-t érintő programokban, amelyekhez pénzügyi támogatást is nyújtanak. Az EGT-Tanács elismerését fejezte ki különösen az EGT-tag EFTA-államoknak az Európai Kutatási Térségben való aktív részvételük és teljes körű integrációjuk, valamint Norvégiának és Izlandnak a „Horizont 2020” uniós kutatási és innovációs vezérprogramhoz történt sikeres társulása miatt. Az EGT-Tanács továbbra is kiemelt feladatként foglalkozik majd azzal, hogy a kutatás és az innováció terén elősegítse az EGT-tag EFTA-államok uniós integrációját, valamint szakpolitikáiknak az uniós szakpolitikákkal való összehangolását.
Az EGT-vonatkozású uniós jogi aktusok beépítése az EGT-megállapodásba10. Az EGT-Tanács nyugtázta az EGT Vegyes Bizottságnak az elért eredményekről szóló jelentését, és méltatta az EGT-megállapodás további sikeres és megfelelő működésének biztosítása érdekében a Vegyes Bizottság által végzett munkát.
11. Az EGT-Tanács üdvözölte azokat a folyamatban lévő erőfeszítéseket, amelyek az EGT-megállapodásba való beültetésre váró, EGT-vonatkozású uniós jogi aktusok számának csökkentésére, valamint a beépítés folyamatának felgyorsítására irányulnak, és megjegyezte, hogy a beépítésre váró jogi aktusok száma még mindig túl magas, noha elismerését fejezte ki az elmúlt években tett minden lépést illetően.
12. Az EGT-Tanács a munka folytatását sürgette, hogy jelentősen és tartósan csökkenteni lehessen a jelenlegi elmaradást, és ezáltal szavatolható legyen a jogbiztonság és az egységesség az EGT-n belül. Ezt a közös célt politikai akarattal, valamint az érintett szakértők és szervek közötti fokozott párbeszéddel lehet elérni. Az EGT-Tanács minden felet arra ösztönzött, hogy konstruktív módon igyekezzenek megoldást találni a még függőben lévő fontos kérdésekre.
13. Az EGT-Tanács üdvözölte különösen a belső energiapiacra vonatkozó harmadik csomagnak, az ökológiai termelés területére vonatkozó uniós jogi aktusoknak, valamint a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről szóló rendeletnek az EGT-megállapodásba való beépítését. Üdvözölte a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályai és szabványai tekintetében az elmúlt hónapokban tett előrelépést.
14. Az EGT-Tanács hangsúlyozta azt is, hogy rendkívül fontos a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó, még be nem épített – és az elmaradás több mint egyharmadát kitevő – jogszabályok beépítése és alkalmazása is annak érdekében, hogy az EGT teljes területén biztosítani lehessen az egyenlő versenyfeltételeket ebben a fontos ágazatban.
15. Az EGT-Tanács megállapította, hogy néhány fontos lezáratlan kérdést illetően még további előrelépésre van szükség, és várakozással tekint az elé, hogy mihamarabb megállapodás szülessen különösen a harmadik postai irányelv tekintetében.
16. Az EGT-Tanács továbbá megállapította, hogy több vegyes bizottsági határozat esetében is előfordult, hogy túllépték az EGT-megállapodásban az alkotmányossági vizsgálatra előírt hat hónapos határidőt. Arra ösztönözte az EGT-tag EFTA-államokat, hogy fokozottan törekedjenek a függőben lévő ügyek mihamarabbi megoldására, és arra, hogy a jövőben elkerüljék az ilyen késedelmeket.
Mezőgazdasági kereskedelem17. Az EGT-Tanács megállapította, hogy az EGT-megállapodás 19. cikkével összhangban a szerződő felek megerősítették azirányú elkötelezettségüket, hogy további erőfeszítéseket tesznek a mezőgazdasági kereskedelem fokozatos liberalizálása érdekében.
18. Ami a mezőgazdasági termékek tekintetében nyújtandó további kereskedelmi kedvezményekről szóló, az Európai Unió és Izland között 2015-ben levélváltás formájában megkötött megállapodást illeti, az EGT-Tanács ösztönzi a feleket, hogy zárják le belső eljárásaikat annak érdekében, hogy a megállapodás mielőbb hatályba léphessen.
19. Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy parafálásra került az Európai Unió és Norvégia közötti, a mezőgazdasági termékek tekintetében nyújtandó további kereskedelmi kedvezményekről szóló, az EGT-megállapodás 19. cikkén alapuló megállapodás, és kijelentette, hogy várakozással tekint e megállapodás aláírása elé.
20. Az EGT-Tanács arra ösztönözte a szerződő feleket, hogy az e területen folytatott kereskedelem további előmozdítása érdekében folytassák a párbeszédet a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszerének az EGT-megállapodáshoz csatolt 3. jegyzőkönyv 2. cikkének (2) bekezdése és 6. cikke keretében történő felülvizsgálatáról. E tekintetben az EGT-Tanács tudomásul vette az EU és Izland által a közelmúltban tett azon lépéseket, melyek célja a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmének viszonossági alapon történő további liberalizálása az EGT-megállapodás 3. jegyzőkönyve keretében. Az EGT-Tanács tudomásul vette, hogy a földrajzi jelzések oltalmáról az EU és Norvégia között folytatott tárgyalásokat a felek felfüggesztették.
Halak és halászati termékek21. Az EGT-Tanács üdvözölte az Izland és az EU közötti, a halak és a halászati termékek kereskedelméről szóló jegyzőkönyv 2016. augusztus 1-jétől, valamint a Norvégia és az EU közötti, a halak és a halászati termékek kereskedelméről szóló jegyzőkönyv 2016. szeptember 1-jétől történő ideiglenes alkalmazását.
Parlamenti együttműködés22. Az EGT-Tanács – tudatában annak, hogy a parlamenti együttműködés fontos szerepet játszik az EGT-ben – tudomásul vette az EGT Parlamenti Vegyes Bizottságának azon állásfoglalását, amelyet az a 2016. december 14-én Strasbourgban tartott ülésén fogadott el az EGT Parlamenti Vegyes Bizottságának az EGT-megállapodás 2015. évi működéséről szóló éves jelentéséről.