Csütörtökön csúcsra járt a magyar politikai dramaturgia. Röszkénél a kerítés, Pesten a Keletinél a „trójai vonat”, Bicskén a hatósági átejtés hozta a menekültdráma világméretűvé duzzadt közönsége számára a fordulatokat, de az igazi tragédia Brüsszelben játszódott. Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől – aki, saját szavai szerint, csak az érvényes szabályokat akarja betartani –, egymás után határolódtak el az Európai Unió vezetői: Donald Tusk tanácselnök kifejtette a valódi keresztény kötelesség lényegét; Martin Schulz parlamenti elnök az egyedi megoldásoktól félti az Unió egységét és a "nemzeti kormányok kudarcáról" beszélt, "mint például a magyar kormány, amelyek nem tudnak, és részben nem akarnak részt venni az európai szolidaritásban"; Jean-Claude Juncker bizottsági elnök pedig nem is mutatkozott a magyar kormányfővel együtt. François Hollande nehezményezte, hogy „egyes országok nem vállalják a teher rájuk eső részét”. A magyar kormánypolitika – a lehető legérthetetlenebbül – már Németországnak is nekiment, Berlinre hárítva minden felelősséget. Angela Merkel azonnal vissza is szólt, arra intve néppártbeli kollégáját, hogy az EU egy értékközösség, ahol mindenkinek vannak kötelezettségei (mint ahogy azt a magyar alaptörvény is kimondja).
Látványos és nagyszabású katonai parádét rendeztek Pekingben a japán agresszió elleni nyolcéves fegyveres küzdelemben aratott győzelem és a II. világháború ázsiai befejezésének 70. évfordulója alkalmából. A csütörtöki ünnepségre azonban az egykori antifasiszta nagyhatalmak vezetőinek többsége – kivéve Vlagyimir Putyin orosz elnököt – nem ment el.
Átmenő osztályzattal vizsgázott Szerbia a hét derekán Belgrádból eltávozó Nemzetközi Valutaalap küldöttsége előtt, amelynek tagjai azért jártak errefelé, hogy felülbírálják a kora tavasszal jóváhagyott 1,2 milliárd euró értékű készenléti hitelcsomag elnyerésekor támasztott követelések elvégzésének folyamatát. Magyarán, górcső alá vetették, hogy a szerb kormány megtett-e minden tőle telhetőt a reformok végrehajtásában.
A Kolibri Nagycsaládosok Egyesülete egy rendhagyó tartalmú felhívást tett közzé a napokban. Gajda Nóra, az egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, maga a szöveg szándékosan ilyen titokzatos, a részleteket nem is szándékozzák előre feltárni a közvélemény előtt, de minden kiderül majd, miután az akciót lebonyolították. Ehhez nincs is mit hozzáfűzni, jöjjön a felhívás szövege változatlan formában:
Évtizedekig biztosíthatja Egyiptom gázellátását az a nemrég felfedezett lelőhely, amely szakértők szerint 850 milliárd köbméter gázt rejthet magában. Ez a mennyiség Szerbia számára 425 évre elegendő lenne, mivel az országnak évente 2 milliárd köbméter földgázra van szüksége.
Miközben az európai politikai hangulat fokozódik, az elkeseredett és reménykedő migránsok egyre növekvő tömegben érkeznek Görögországba. A cikk folytatása …
Tovább….: http://www.vajma.info/cikk/kulfold/54174/Athent-is-ellepik-a-migransok-ezrei.html
Útlevél-hamisító hálózat működik Törökországban, hogy segítse a migránsok bejutását az Európai Unióba – mondta tegnap Fabrice Leggeri, a Frontex, az Európai Unió határvédelmi támogató ügynökségének vezérigazgatója.
„Vannak jelenleg olyan emberek Törökországban, akik azért vásárolnak hamis szíriai útlevelet, mert természetesen megértették, hogy milyen előnyei vannak ennek, hiszen a szíriaiak megkapják a menekült A cikk folytatása …
Bányászhimnusz, sok együtt élő nemzetiség néphagyománya és összetartás. Ez jellemezte a hét végén megrendezésre került Bányásznapot Aknaszlatinán.
Aknaszlatina igazán páratlan település Kárpátalján. Nyilvánvalóan az embernek első hallásra a só, a sóbánya jut eszébe a vidékről, ami érthető, hiszen az itteniek életében mind a mai napig központi szerepe van. A településen élők nagy része a bányászatból tartotta fenn magát. Nincs olyan család, amelynek valamely tagja, hozzátartozója ne lenne bányász. Így az itteniek – ellentétben számtalan más településsel – nem város- vagy falunapot, hanem bányásznapot tartanak.
Ám van még egy különlegessége a helynek, ami példával szolgál a ma emberének is. Aknaszlatina több évszázados történelmi múltja során többféle nemzetiség is megvetette lábát a vidéken. Nagy számban élnek itt románok, de jelentős a magyar kisebbség, valamint ukrán és orosz nemzetiségűek is találhatók a településen.
Ami szembetűnő, hogy ezen a többnemzetiségű településen milyen toleranciával élnek egymás mellett a különböző anyanyelvű emberek, a béke itt a mindennapok szerves része.
Erről a békés együttélésről tett bizonyságot a több száz éves múlttal rendelkező sóvidék a vasárnap megrendezett bányásznap alkalmával.
A rendezvény hagyományosan a kora reggeli órákban a bányászkápolnánál megemlékezéssel vette kezdetét, ahol az elhunyt bányászok emlékére ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd Kocserha János alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően útnak indult a jól ismert ultrasportoló, Takár Károly (Katyó) és csapata: 70 km-es duatlonnal (futással és kerékpározással) emlékeztek az egykori bányászokra Aknaszlatina – Kerekhegy – Aknaszlatina útvonalon.
A délelőtti órákban nemzetközi röplabdaversenyre került sor, amelyre Romániából és Csernovic megyéből is érkeztek, összesen 11 csapat versengett. A foci sem maradhatott el a sportrendezvényről, barátságos mérkőzést játszott Aknaszlatina és Salánk.
Az ünnepség a délutáni órákban folytatódott a futócsapat beérkezésével. A köztisztviselők és a fúvószenekar tagjai ünnepélyesen átmeneteltek a központi parkba, ahol a tömeg már izgatottan várta megnyitót.
A rendezvényen jelen volt Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója, aki magyarul, románul, oroszul és ukránul is köszöntötte a vendégeket.
Ezt követően Moldován Eleonóra, Románia csernovici főkonzulja köszöntötte az egybegyűlteket. A konzul asszony biztosította a helybelieket, hogy Románia támogatja Ukrajna európai uniós integrációját.
Faragó László, Magyarország beregszászi konzulja köszöntőjében hangsúlyozta: „Aknaszlatina rendkívül komoly örökséggel rendelkező település, a Kárpát-medence két fő ere ér itt egymáshoz. Az egyiket úgy hívják: Tisza, a másikat: Só; mint artéria és véna, úgy voltak ők jelen Európa életében.” Amint azt Faragó László mondta, Ukrajna és Kárpátalja nehéz időkön megy át, ahogyan Aknaszlatina is, de hiszi: ahogyan eddig is, ezután is képes lesz magára találni és ismét felvirágozni.
A rendezvényen jelen volt Cseh Áron, Magyarország ungvári konzulja, valamint Vaszil Demjancsuk, a Técsői Járási Állami Közigazgatási Hivatal megbízott elnöke, Ihor Hrabar, a Técsői Járási Tanács megbízott elnöke, valamint Szedlák Gyula, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke.
A köszöntéseket követően elhangzott a híres Bányászhimnusz, melyet a jelenlévők közül ki-ki a maga nyelvén nagy lelkesedéssel énekelt.
Ezt követően a kultúráé lett a főszerep: a helyi iskolák bemutatták ünnepi műsorukat, majd kárpátaljai és külföldi vendégek léptek színpadra. A műsorban a helyi nemzetiségek kulturális öröksége elevenedett meg dalban, táncban. A magyar csárdással a Viski Bicskások kápráztatták el a közönséget. A rendezvény zárásaként a helyiek közös mulatsággal zárták a napot.
Az itt élők, dolgozók sorsa mindig közös volt, megértéssel, türelemmel, odafigyeléssel kellett egymás féle fordulniuk a közös ügy kapcsán, hiszen ott lent minden apró mozzanat nagy jelentőséggel bírt. Igaz, a bánya mára bezárt, de az, amire megtanította a helyieket, az örökérvényű marad.
Utazók százai, hat Eurostar szuperexpressz-vonat utasai rekedtek szerdára virradó éjszaka több órára a franciaországi Calais városában, mivel migránsok hatoltak be a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagútba, elállva a síneket, hogy megkíséreljék a felkapaszkodást a szerelvényekre. A cikk folytatása …
Tovább….: http://www.vajma.info/cikk/kulfold/54173/Utasok-szazai-rekedtek-Calais-ban.html
Harmadik évadjához érkezett a közmédia sikersorozata, a Fölszállott a páva. Ezúttal a gyermekeké a főszerep. A nyolc válogatófilmet a Duna most péntektől hetente tűzi műsorra.
Az MTVA és a Hagyományok Háza ez év januárjában hirdette meg harmadik alkalommal a Fölszállott a páva népzene- és néptánc vetélkedőjét. A kiírás szerint a versenyre 6 és 14 év közötti fiatalok az autentikus magyar népzene, néptánc és népdal bármely tájegységhez és a magyarországi nemzetiségek helyi hagyományaihoz kötődő produkciókkal jelentkezhettek. A területi válogatások során a zsűri 48 versenyzőt választ ki, akik a közmédia jóvoltából először egy balatoni felkészítő táborban ismerkednek egymással, a mesterekkel és a stábbal, majd a budapesti stúdióban folytatják a megmérettetést. Továbbra is négy kategóriában: énekes szólisták és énekegyüttesek, hangszeres szólisták és zenekarok, szóló és párostáncosok, valamint néptáncegyüttesek állnak majd színpadra.
A november 6-án kezdődő 4 elődöntőt a 2 középdöntő követi, a december 18-ai döntőben pedig győztest hirdetünk – noha csak pontszámok szerint, hiszen ebben az évadban mindenki már nyertes. A nyár folyamán készített interjúk megerősítik, hogy a gyerekeket jelentkezésükben az előző két évad műsorainak hangulata motiválta; szeretnének részesei lenni a Páva élménynek, megmutatni tudásukat és új barátokra lelni. Számukra – ahogy a szeptember 4-étől, péntekenként sugárzásra kerülő filmek is bizonyítják – kívánságuk maradéktalanul teljesült.
Elsőként a szekszárdi, első területi válogatásról készült összeállítás kerül a közönség elé. Az ifjú tehetségek Tolna és Sárköz csodálatosan gazdag szokásvilágát és folklórját mutatják be, ahol mindig is különleges helyet foglalt el a táncélet. A magas színvonalú produkciók mellett a nézők azt is megtudhatják, hogy miért nem szabad a fiúnak kiengedni a kezéből a gyeplőt, miért veszélyes napközisnek lenni, valamint, hogyan lehet nyolcévesen legyűrni a stresszt.
A válogatófilmek végén pedig kiderül, hogy az adott területről kik jutottak tovább, kikkel találkozunk majd a budapesti stúdióban.
További részleteket az érdeklődők a www.mediklikk.hu/pava vagy a műsor Facebook oldalán találnak.
Az első Fölszállott a páva vetélkedősorozatot a két intézmény 2012-ben hirdette meg. A kezdeményezéssel a szervezők tisztelegni kívántak mindazok előtt, akik Bartók és Kodály szellemi örököseiként az elmúlt négy évtized alatt is életben tartották nemzeti kultúránk legősibb ágát, a népi kultúrát.
A vetélkedő ars poeticáját Kodály Zoltán egyik örökérvényű gondolata adta: “Amint nyelvet nem cseréltünk ezer év alatt, zenénk ősi gyökereit sem hagytuk el. Mai napig ez a zenerendszer a gyökere egész népünk zenei gondolkodásának. Nemzeti öntudatunk tudatalatti részének, a talán soha egészen nem tudatosíthatónak, éppen ösztönösségében döntő elemei nyelvi és zenei képzeteink.”
Az első verseny sikere nyomán a két intézmény egy évre rá újabb sorozat mellett döntött. A felhívásra 291 produkció jelentkezett, ami a csoportos produkciók teljes létszámával együtt több, mint 1500 személyt jelentett.
A népzenei versenyek rendezésében a közmédia jelentős múltra tekint vissza. A Magyar Televízió a hatvanas évek végétől négy alkalommal rendezte meg a Röpülj páva népzenei vetélkedőt, a Nyílik a rózsa pedig két alkalommal a népdal és nótaéneklés tehetségeit karolta fel. E megmérettetések nyomán olyan kiváló művészek indultak el a pályán, mint Szvorák Katalin, Budai Ilona, vagy Balogh Márton. A Magyar Rádió az ezredfordulótól három alkalommal, a Magyar Rádió Népzenei Versenyével kedveskedett hallgatóinak.
Adás: Duna, szeptember 4., péntek 20.30
MTVA
Legkevesebb 11, feltehetően szíriai migráns fulladt vízbe az Égei-tengeren, miután két csónakjuk elsüllyedt Törökország és a görög Kosz-sziget között – jelentette szerdán a Dogan szíriai hírügynökség. A cikk folytatása …
Tovább….: http://www.vajma.info/cikk/kulfold/54172/Megint-tucatnyi-migrans-halt-meg-az-Egei-tengeren.html