Múlt hét csütörtökön, szeptember harmadikán munkatalálkozót tartott a Kormányhivatal a szlovákiai kisebbségek és a civil szféra képviselőivel. A találkozó apropóját a kulturális támogatások rendszere adta, a megbeszélésen szó esett a támogatásokkal kapcsolatos gyakorlati problémákról, valamint arról, miként lehet kiküszöbölni a hibákat. Több elégtelenséget már rövid távon is orvosolni kell.
A kis lélekszámú kisebbségek és a kisebb szervezetek visszatérő problémája, hogy a pályázati rendszer bürokratikus és nehézkes az elszámolás. A keretösszegek nincsenek a kisebbségekre szabva. Míg a cseh, vagy a lengyel kisebbség esetében viszonylag nagy problémát jelent a rendelkezésre álló keret kimerítése, más kisebbségek, köztük a magyarok gondja az, hogy az utóbbi években csökkenő, majd stagnáló támogatási keretösszeg messze elmarad a civil szervezetek valós igényeitől. Az idei és várhatóan a jövő évi keretösszeg is 3,87 millió eurót tesz ki.
A találkozón több részről is megfogalmazódott, hogy a szervezeteket nehéz helyzetbe hozza a már megítélt összegek késői folyósítása. Problémát jelentenek a megalapozatlannak tűnő nyertes pályázatok, valamint sok pályázat kisebb, szimbolikus összegekkel való támogatása, ami az adott rendezvény lebonyolításához nem elég, de komoly dilemma elé állítja a szervezőket.
A szlovákiai kisebbségek egybehangzóan kérik a támogatási eljárás felgyorsítását és a pályázati összegek gyors folyósítását, az elektronikus közbeszerzés eltörlését az 1000 és 20 000 euró közötti összegeknél, továbbá a pályázók anonimitásának megszüntetését az elbírálásnál. Rugalmassá szeretnék tenni a pályázatok költségvetési rendszerét, beleértve az elszámolásokat, hiszen gyakorlati okokból is nehéz egy éves távlatban előre meghatározni, pontosan milyen előadókkal és programpontokkal képesek megszervezni egy rendezvényt.
A kisebbségek szóbeli ígéretet kaptak néhány gyakorlati változtatásra, mint az önrész összegének a csökkentésére a költségvetés csökkentése esetén, az előadók és helyszínek kötelező pályázati nevesítésének feloldására, valamint a pályázók névtelenségének az eltörlésére. A találkozón felmerülő problémák vélhetően napirenden maradnak a következő hónapokban is.
FOTO: ujszo.sk
Minden jegy elkelt a budapesti Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola növendékeinek szeptember 12-i beregszászi fellépésére.
Megértésüket köszönjük!
Nem indult a Técső–Ungvár, valamint az Ungvár–Huszt útvonalon közlekedő Edelvejsz vonatjárat szeptember 4-én.
A járatok kimaradásáról nem adtak ki semmilyen előzetes tájékoztatást, még az Ukrzaliznicja hivatalos honlapján sem jelentették be. A vasútállomásra érkező diákok csak a pénztáraknál szembesültek a problémával, ahol a vasúttársaság dolgozói technikai okokkal indokolták a járatkimaradást. Ennek következtében a hétvégére hazautazni készülő diákok többsége nem tudott eljutni otthonába.
Ezek a vonatjáratok népszerűek a diákok és a hallgatók körében, mivel a jegy számukra mindössze 11 hrivnyába kerül, és a menetrend szerinti, 14:3O-as indulási idő tökéletesen illeszkedik a pénteki órák és előadások végéhez.
Az autóbusz-állomásokon kaotikus állapotok uralkodtak, mivel a buszokon nem volt elég hely a diákok számára. Akadt olyan is, aki a hétvégét Ungváron töltötte, mivel nem maradt pénze a drága buszjegy megvásárlására.
Ez a mostani nem első eset, már többször előfordult bejelentés nélküli járatkimaradás.
Kárpátalja.ma
A közelmúltban került az önkormányzat társadalmi tevékenységének ügyosztálya élére Tamara Madžarev, aki korábban osztályvezető-helyettesként dolgozott ugyanitt. Ő tájékoztatta a városi képviselő-testület szociális kérdésekkel foglalkozó bizottságának tagjait a szociális juttatásokra tervezett idei költségvetési eszközökről.
– A munkanélküli várandós nőknek és kismamáknak járó juttatásra 36 millió 400 ezer dinár áll rendelkezésre, a népkonyha üzemeltetésére 25,6 milliót terveztünk, a házi ápolást és gondozást 18 millióval támogatjuk, szociális segélyre 18 millió 830 ezer dinár van a városi kasszában. A személyi segítők alkalmazására 5,5 millió fordít a város, míg egyéb támogatásokra közel 40 millió használható föl, ami összesen meghaladja a 170 millió dinárt – mondta Madžarev a bizottság ülésén.
A Szüreti Napok kereteiben pénteken este ünnepélyes keretek között átadták a közepes méretű fürdőmedencét a bácskossuthfalvi Rekreációs Központban. Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke ünnepi beszédében köszöntötte a megjelenteket.
A 128-as kárpátaljai egység számára biztosított fedezékek nem biztonságosak – tette közzé a mukachevo.net hírportál szeptember 4-én Ljudmila Bandurcsak önkéntes Facebookon közzétett kijelentésére hivatkozva.
– A bunkerhez hasonló fedezékeket a védelmi vonalon állítják fel. A katonák onnan lőnek az ellenségre. Az erődítménynek elvileg páncélozottnak kell lennie, hiszen harc közben meg kell védenie a katonákat. A bunkereket a honvédelmi minisztérium küldte. Belső információk szerint darabja 44 ezer hrivnyába kerül. A 128-as csapat letesztelte az erődítményt, amelyről kiderült, hogy mégsem golyóálló. Miért kell olyasmire költeni az állam pénzét, ami nem garantálja az emberek biztonságát? – teszi fel a kérdést az önkéntes.
Kárpátalja.ma
Szombaton délelőtt hagyományos családi napot tartott a Kishegyesi Nagycsaládosok Egyesülete (KINCSE).
Érvénytelen a vasárnapi lengyelországi népszavazás az országos választási bizottság (PKW) oldalán hétfő reggel közölt részleges eredmények szerint, a szavazásra jogosultak csupán 7,48 százaléka járult urnákhoz.
A részvételi arányt a 32 választókerületben már befejezett számlálás alapján közölték. Összesen 51 választókerület van.
A népszavazás – amelyet Bronislaw Komorowski korábbi államfő kezdeményezett még a májusi elnökválasztási kampány idején – akkor lenne érvényes, ha a bő 30 millió szavazásra jogosultnak több mint 50 százaléka vett volna részt rajta.
A szavazás közvetlenül megelőzte az októberben esedékes parlamenti választást. Megfigyelők szerint érvénytelensége tovább gyengítheti Komorowski pártjánák, a népszavazást jóváhagyó, kormányzó jobboldali liberális Polgári Platformnak (PO) a népszerűségét.
A népszavazás másik vesztese a parlamenti választásokon szintén induló Pawel Kukiz mozgalma. A vasárnap feltett három kérdés egyike ugyanis az egyéni választókerületeknek a választási rendszerben való nagyobb szerepére vonatkozott, ami az elnökválasztáson független jelöltként váratlanul jól szereplő Kukiz fő politikai követelése volt.
A népszavazás iránti csekély érdeklődés – annak ellenére, hogy a részleges eredmények szerint az urnákhoz járulók 79,88 százaléka igennel válaszolt az egyéni választókerületeket illető kérdésre – elemzők szerint azt mutatja: nem ez a követelés vonzza az összefüggő politikai programmal egyébként nem rendelkező Kukiz mozgalmának híveit, hanem a politikai pályára tért művész az elnökválasztáson csupán protesztszavazatokat gyűjtött be, ami hosszabb távon lehetetlenné teszi a politikai rendszerbe való hatékony beépülését.
A lengyelek a vasárnapi népszavazásban három kérdésre válaszolhattak: ezek a választási rendszer megváltoztatásán kívül a pártok állami finanszírozásának fenntartására vagy eltörlésére vonatkoztak, valamint az adórendszerben egy olyan elv bevezetésére, amelynek értelmében vitás kérdésekben az adózó javára döntenének az adóhivatalok.
Lengyelországban az 1989-es rendszerváltás óta négyszer tartottak országos népszavazást, ezek közül az 1996-ban egy napon megtartott két szavazás – az alacsony részvételi arányra való tekintettel – érvénytelen volt. Az 1997-es – a jelenleg érvényes alkotmányt jóváhagyó – népszavazásnál a jogosult választóknak csak 42,86 százaléka nyilvánított véleményt, akkor viszont nem kellett meglennie legalább 50 százalékos részvételi aránynak. Érvényes volt a Lengyelország európai uniós csatlakozását jóváhagyó 2003-as szavazás is, akkor a szavazópolgárok 58,85 százaléka járult az urnákhoz.
Kisebb incidens történt vasárnap a szabadkai vasútállomáson.
Aleksandar Vučić szerb kormányfő Angela Merkel váratlan meghívására ma Berlinbe utazik, ahol a bejelentések szerint a megbeszélések témája Szerbia uniós integrációja és a menekültválság lesznek.
A Belügyminisztérium szombaton délelőtt azt közölte, hogy éjjel összesen több mint száz busszal mintegy 4500 migránst szállítottak az osztrák határhoz az M1-es autópályáról, valamint a Keleti pályaudvartól.
Átadták a megújult mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet szombaton.