Szeretettel várják ma az érdeklődőket, az ungváriakat és a város vendégeit egyaránt közép-európai idő szerint 11.00 és 16.00 óra között a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye ungvári püspöki palotájának nyílt napjára – adta hírül az uzhgorod.in hírportál.
A programban érdekes előadások, fényképes történelmi visszatekintés, népi együttes előadása szerepel, emellett finomságokkal fogadják az idelátogatókat.
A munkácsi egyházmegye püspökének rezidenciájául szolgáló épületet 1949-ben kobozták el a görögkatolikus egyháztól, s csak 57 év elteltével, 2006-ban adták vissza. Addig a görögkatolikus székesegyház mellett található épület az Ungvári Nemzeti Egyetem könyvtárának adott otthont.
Kárpátalja.ma
Másodszor is elhalasztották a Tyson Fury–Vladimir Klicsko nehézsúlyú profi ökölvívó világbajnoki címmérkőzés visszavágóját.
A WBA (Bokszvilágszövetség) és a WBO (Bokszvilágszervezet) bajnoka egészségügyi okokra hivatkozva eddig már kétszer mondta le a Vlagyimir Klicsko elleni visszavágót, ezért úgy tűnt, hogy az ukrán elleni düsseldorfi győzelemmel zárul Fury (25-0-0, 18 K. O./T. K. O.) ökölvívó karrierje.
Eredetileg úgy volt, hogy a 40 éves exvilágbajnok Klicsko (64-4-0, 53 K. O./T. K. O.) és a brit bunyós közti visszavágóra július 9-én kerül sor, ám akkor bokasérülésre hivatkozva lépett vissza a regnáló világbajnok, az október 29-ére kitűzött meccset pedig rejtélyes egészségügyi okok miatt halasztotta el a 28 éves Fury.
Az ökölvívó nagybátyja és egyben trénere, Peter Fury szerint a bokszoló hangulatingadozások és motiváció hiánya miatt mondta le az október végi visszavágót: „Hullámhegyeket és -völgyeket él meg. Az egyik pillanatban még a világ legjobb bunyósa, míg a másikban az sem érdekli, ha a következő sarkon meghal. Emiatt az állapot miatt döntöttünk úgy, hogy nem állunk ki a Klicsko elleni visszavágóra. Amikor a bokszolód az edzőteremben alig mutat érdeklődést a bunyó iránt és ez a mozgásán is meglátszik, akkor valami nagyon nincs rendben. A problémájával most szakemberek foglalkoznak, az állapota pedig javuló tendenciát mutat, de kerülnie kell a feszültséget, pihenésre van szüksége és arra, hogy a családjával lehessen.”
Tyson Furyt egyébként az ukrán elleni diadal után azzal támadták, hogy egy mentálisan fáradt Klicskót vert meg, aki az összecsapás után maga is elismerte, hogy pocsékul bokszolt. Bátyja, Vitalij Klicsko egyenesen pályafutása legrosszabb meccsének nevezte testvére düsseldorfi produkcióját. Vlagyimir Klicsko teljesítményére állítólag az hatott negatívan, hogy felesége szülés utáni depresszióval küzdött, ami az ökölvívót is nagyon megviselte.
Most viszont Fury van képletesen szólva padlón. A jelenlegi nehéz időszakban a csapata el is határozta, hogy távol tartja tőle a kritikusokat, és csak a jóakaróira koncentrálnak. „Nem olvasok sokat. Nem engedem be a negatív energiákat. Amit elolvasok, azok a szurkolóinktól és a bokszrajongóktól érkező pozitív üzenetek. A negatívan fröcsögők mind csak általánosságokat szajkóznak, nem látnak be a kulisszák mögé, és nem tudják, mi miért történik” – zárta mondandóját Peter Fury, aki hozzátette, hogy unokaöccsét a lábadozása alatt senki sem foszthatja meg címeitől.
A kolumbiai Cartagenában ünnepélyesen aláírták hétfőn a kormány és a FARC gerillaszervezet békeszerződését, amely a latin-amerikai országban 52 éve tartó fegyveres konfliktusnak vet véget.
A “Végső megállapodás a konfliktus befejezéséről, a stabil és tartós béke megteremtéséről” címet viselő dokumentumot a cartagenai Zászlók terén látta el kézjegyével Juan Manuel Santos kolumbiai államfő és Rodrigo Londono, alias Timochenko, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) szélsőbaloldali gerillaszervezetének vezetője. Az elnök ezután egy békegalambot formázó kitűzőt adott át a FARC vezetőjének, aki az ingére tűzte azt.
A kolumbiai közszolgálati televízió élő közvetítésben sugározta a szabadtéren megrendezett aláírási ceremóniát, s az adást a spanyol közszolgálati televízió is átvette.
“Sok éven át, sőt, vannak, akik egy életen át csak a fájdalmat ismerték. Önök több mint 200 ezer ember halálát gyászolták. Tudom, hogy néha úgy tűnt, a konfliktus sosem ér véget, és ez beárnyékolta napjaikat és jövőjüket” – fogalmazott Ban Ki-Moon, ENSZ-főtitkár, aki az ünnepélyes aláírást követően megnyitotta a felszólalók sorát.
Kifejezte reményét, hogy a kolumbiai népnek sikerül túllépni a fájdalmon, és köszönetet mondott minden országnak, amely közreműködött a békefolyamatban, kiemelve közülük Kubát, Norvégiát, Chilét és Venezuelát. Hangsúlyozta: ez a megállapodás nem csupán a fegyveres konfliktus végét ígéri, hanem garantálja a politikai részvételt is mindenki számára.
A FARC vezetője ünnepi beszédében bocsánatot kért a több mint fél évszázadon át tartó harcok áldoztaitól és hozzátartozóiktól mindazért a fájdalomért, amit okoztak. Rodrigo Londono kiemelte: senki se kételkedjen abban, hogy “fegyvertelenül” tartanak a politika felé, be fogják tartani a megállapodást, és azt várják, hogy a kormány is így tegyen. A gerillavezér békét kívánt az egész világnak, külön említve az izraeli és palesztin népet, valamint Szíriát.
“Isten hozta a demokráciában!” – intézte szavait a kolumbiai államfő a FARC vezéréhez, aki szerinte ezzel a fegyvereket eszmékre cserélte, és fegyverei most már ezek az eszmék lesznek, amiket bármikor, szabadon kifejthet. Juan Manuel Santos beszélt arról, hogy a mai világban, amely tele van háborúval, terrorizmussal, Kolumbia talpra állt. “Eggyel kevesebb háború van a világon!” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezzel példát mutattak az egész világnak, Cartagena pedig a béke városa lesz, és ezentúl így is fogják emlegetni.
A békemegállapodásról azt mondta: ugyan nem tökéletes, de a lehető legjobb, és arra buzdított, hogy a kolumbiaiak a jövő vasárnapi népszavazáson támogassák ezt a békeszerződést.
Az aláírási ceremóniát több mint 2500, magas rangú meghívott kísérte figyelemmel a helyszínen, 15 államfő, 30 miniszterelnök, 27 külügyminiszter érkezett a világ minden tájáról a történelmi jelentőségű eseményre. Köztük például Raúl Castro, kubai elnök, Nicolas Maduro, Venezuela elnöke, és John Kerry, amerikai külügyminiszter. Jelen volt továbbá a FARC gerilláinak delegációja és 250 meghívott a belharcok áldozatait képviselő szervezetektől, a fegyveres konfliktus által leginkább érintett területekről.
Az esemény összes résztvevője fehérbe öltözött az alkalomra, viseletükkel is a békét szimbolizálták. A FARC vezetőinek többsége először jelent meg civil ruhában a nyilvánosság előtt.
A békeszerződés aláírását Kolumbia-szerte ünnepelték az emberek. Bogotá belvárosát ellepte a lelkes tömeg, a helyi sajtó beszámolója szerint mintegy 20 ezren vonultak utcára a fővárosban.
A megállapodás kétoldalú kötelezettségvállalásokat tartalmaz: a kolumbiai kormány részéről a széleskörű földreform végrehajtását, a kábítószer-ellenes stratégia átalakítását, a lázadók politikai életbe való integrálását, a konfliktus áldozatainak kárpótlását és az állami intézmények működésének kiterjesztésért az ország elhanyagolt térségeibe, a gerillák oldaláról pedig egyebek mellett a tejes fegyverletételt, és a béke építéséhez való hozzájárulást.
A szerződés egyik legvitatottabb eleme, hogy a bűntetteiket beismerő gerilláknak legfeljebb nyolc évi börtönbüntetésüket nem a rácsok mögött kell tölteniük, hanem helyette a konfliktus sújtotta települések újjáépítésében vehetnek részt. A másik, sokak által kritizált pont, hogy a FARC vezetői politikai mozgalmat hoznak létre és helyet kapnak a kolumbiai törvényhozásban.
A békekötést népszavazáson is meg kell megerősíteni, amelyet október 2-án tartanak meg.
A kolumbiai Datexco közvélemény-kutató cég legutolsó felmérése szerint a megkérdezettek 55,3 százaléka támogatja a békét, 38,3 százaléka viszont a megállapodás ellen szavaz. A dél-amerikai ország kormánya, korábban azt közölte: bízik abban, hogy az aláírási ceremónia lendületet ad a támogatásnak.
Ha a referendum megerősíti a békeszerződést, az ENSZ 450 tagú katonai megfigyelő missziót küld Kolumbiába, akiknek az lesz a feladata, hogy megszervezzék a 7500 gerilla lefegyverzését. A tervek szerint a begyűjtött fegyvereket megsemmisítik, darabjaiból pedig emlékműveket építenek.
Az 1964-ben kezdődött kolumbiai fegyveres konfliktusban az évtizedek során legalább 260 ezren vesztették életüket, 45 ezren tűntek el és 6,8 millióan váltak földönfutóvá.
A lábkörmök gombásodása gyakoribb jelenség, mint gondolnánk – a sárguló, vastagodó, leváló körmök problémája sokakat érint legalább egyszer élete során.
A körömgombát kiválthatja a bőr abnormális pH-szintje, az immunrendszer legyengülése, cukorbetegség és a nyirkos, nedves környezet is. Szerencsére léteznek otthon is könnyedén kipróbálható, természetes gyógymódok a gombásodásra. Ráadásul még olcsók és mindenki számára elérhetők is.
Almaecet
Keverjünk össze ugyanannyi vizet és almaecetet, és áztassuk a lábfejünket a folyadékban 30 percig. Utána alaposan szárítsuk meg, és ismételjük a műveletet hetente két-három alkalommal.
Egy rész fehér ecetet és két rész meleg vizet keverjünk össze, és ebbe a keverékbe áztassuk a lábunkat negyed órán át. Utána öblítsük le, szárítsuk meg a lábat, és naponta kétszer ismételjük. Ha esetleg bőrirritáció lépne fel, adjunk több vizet a keverékhez.
Teafaolaj
Keverjünk össze néhány cseppet az olajból egy evőkanál olívaolajjal. Kenjük a körömre, hagyjuk rajta tíz percig, utána pedig gyengéden dörzsöljük át egy használaton kívüli fogkefével. Naponta 2-3 alkalommal ismételjük, amíg szükséges.
Szódabikarbóna
Egy fél csésze szódabikarbónát, egy fél csésze keserűsót és egynegyed csésze 3 százalékos hidrogén-preoxidot keverjünk össze négy csésze meleg vízzel, majd áztassuk a keverékben tíz percig a lábunkat. Utána tiszta vízzel öblítsük le, és szárítkozzunk meg. Napi két alkalommal ismételjük.
Oregánóolaj
Két csepp oregánóolajat keverjünk össze egy teáskanál olívaolajjal, és kenjük a keveréket az érintett körömre. Hagyjuk hatni legalább 30 percen át. Utána öblítsük le és szárítsuk meg a körmöt. Naponta egyszer-kétszer érdemes ismételni, míg elmúlnak a tünetek.
A világnépesség felének egészségére jelent fenyegetést a nem megfelelő étrend – figyelmeztet egy táplálkozási és mezőgazdasági szakértőket tömörítő független bizottság, amely szerint 2030-ra a bolygó lakosságának harmada válhat túlsúlyossá vagy elhízottá.
A Global Panel on Agriculture and Food Systems for Nutrition nevű bizottság jelentése szerint kétmilliárd ember étrendjéből hiányoznak azok a vitaminok és ásványi anyagok, amelyek szükségesek az egészség megőrzéséhez – írta a BBC News.
Ezek hiánya a szívbetegség, a magas vérnyomás, a diabétesz és egyéb olyan, táplálkozással összefüggő betegségek előfordulását növeli, amelyek csökkentik a teljesítőképességet és az egészségügyi szolgálatok túlterhelésével fenyegetnek.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) elé terjesztett jelentés rámutat, hogy ezek a nem fertőző, krónikus betegségek a fejlett országokban jellemző zsíros, feldolgozott ételekben gazdag étrendekkel állnak összefüggésben. Ugyanakkor a legfrissebb adatok szerint a fejlődő országokban is egyre aggasztóbb a helyzet ebből a szempontból.
Mint aláhúzták, kizárólag a HIV-fertőzöttség és a malária problémájának kezelését célzó globális erőfeszítésekhez hasonló összefogással lehetne legyőzni a helytelen táplálkozással összefüggő kihívásokat.
A szakértők szerint a gyermeki és anyai rosszul tápláltság, a magas vérnyomás és egyéb, étrendhez kötődő egészségi kockázatok több évet vesznek el az ember életéből, mint a dohányzás, a levegőszennyezettség, a szegényes higiénia és a nem biztonságos szex. Nagy erőfeszítések történtek ugyan az alultápláltság visszaszorításában, de továbbra is világszerte 800 millió ember éhezik napi szinten.
A jelentés szerint az alultápláltság az öt éven aluli gyerekek csaknem negyedének akadályozza a fejlődését. Az alultáplált nők pedig élethosszig tartó károsodással születő gyerekeket hoznak a világra.
A dokumentum egyik szerzője, Lawrence Haddad szerint Guatemalában a gyerekek több mint 40 százaléka korához képest alacsony. “Ezért részben a társadalmi egyenlőtlenség a felelős. A magasabb jövedelmű emberek jobb élelmiszerekhez jutnak, és nagyon kis arányban fordul elő náluk fejlődési elmaradottság. Az alacsony jövedelmű csoportok étrendje azonban kukoricán alapszik, és nem esznek elég zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket vagy például a csirkehús biztosította fehérjét” – magyarázta a szakember.
Az alultápláltság ellen vívott harc olykor csak a kalóriamennyiség növelésére koncentrál az étrend egészének javítása helyett. Sok olyan országban, amely széles körű alultápláltsággal küzdött, szinte egyik pillanatról a másikra vált súlyos problémává az elhízottság.
Kínában például, ahol az elmúlt években gyorsan változott az emberek étrendje, a lakosság felét fenyegeti annak veszélye, hogy 2030-ra túlsúlyossá vagy elhízottá válik. Globálisan nézve pedig a 2005-ben becsült 1,3 milliárdról 2030-ra várhatóan 3,3 milliárdra fog nőni a túlsúlyos és elhízott emberek száma.
A problémák egy részét ugyan enyhíti a gazdasági fejlődés, az emberek étrendje ugyanakkor romolhat és a jelek szerint romlik is, ahogy az országuk egyre gazdagabbá válik. A jelentés szerint az emberek ugyan több gyümölcsöt és zöldséget esznek, de ennek jótékony hatása lenullázódik az alacsony minőségű ételek fokozott fogyasztásával.
Az urbanizáció miatt egyre több ember étrendjében dominálnak a feldolgozott ételek, és globálisan nézve is egyre több olyan étel kerül az emberek tányérjára, amely valamiféle fizikai és kémiai eljáráson esett át.
A bizottság előrejelzése szerint a bolygó lakosságának növekedésével párhuzamosan a helyzet tovább súlyosbodik a következő húsz évben, és a világ népességének felét fogja érinteni a rosszultápláltság.
A szakemberek szerint 2050-re további kétmilliárd szájat kell majd táplálni Afrikában és Ázsiában. A mutatók szerint a klímaváltozás több mint félmillió többlethalálozáshoz fog vezetni, elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű országokban.
A kutatók szerint az embereknek több zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, rostot, mogyorófélét, magokat és telített zsírokban szegény fehérjéket kell enniük. Csökkenteni kell a hozzáadott cukor, a cukros rágcsálni- és innivalók, a túlzott só és a feldolgozott húsok bevitelét. A csecsemőket érdemes legalább hathónapos korukig szoptatni.
В нашій країні з дня на день приймають все більше нових законів чи вносять зміни до вже діючих правових норм, тому законодавці та правовики відіграють важливу роль у житті суспільства, адже саме вони намагаються вирішити ту чи іншу правову проблему громадян.
На Закарпатті проживає чимало нацменшин, і більшість з них не знають своїх прав та обов’язків. Тому для усунення необізнаності закарпатського населення, за сприяння угорського Центру надання правової допомоги нацменшинам, правовик Адвокатської компанії «Алібі» Віктор Іляшович 19 вересня у Закарпатському угорському інституті ім. Ф. Ракоці ІІ (ЗУІ), а 20 вересня в Ужгородському національному університеті організував конференцію під назвою «Правоохорона у Тисо-Дунайській низовині».
У Берегові першим вітав присутніх проректор ЗУІ Дюла Фодор. Потім студенти юридичного факультету УжНУ представили гумористичну сценку. Опісля цього директор угорського Центру надання правової допомоги нацменшинам Дьєрдь Човті у своїй лекції розповів про юридичне положення та охорону прав нацменшин Тисо-Дунайської низовини, а керівник проекту Дора Ґереґ та юрист центру надання правової допомоги Естер Антал прозвітували про діяльність організації. У своїй доповіді вони ознайомили учасників конференції з досягненнями центру, розповіли про майбутні плани та діяльність партнерської мережі центру у Тисо-Дунайській низовині. Крім цього, намагалися вказати місце прав нацменшин у правовій системі, а також дати відповіді на такі поширені питання як: чому необхідно захищати свої права та яку роль відіграє у цьому Центр надання правової допомоги нацменшинам. Під час виступу було представлено національну та міжнародну правову практику.
Csóti György, Kisebbségi Jogvédő Intézet, igazgató
У своїй доповіді проректор УжНУ Мирослава Лендєл розповіла про юридичне підґрунтя охорони природи та її можливості. Потім викладач кафедри Екології і права Католицького університету ім. Пейтера Пазманя Дюла Банді прозвітував про право навколишнього середовища ЄС.
Наостанок адвокат Віктор Іляшович висловив щиру подяку лекторам та організаторам за те, що захід пройшов на такому високому рівні.
Тюнде Товт
Kárpátalja.ma
A magyarok kilenc érmet nyertek a törökországi Ordúban rendezett női junior és ifjúsági ökölvívó Európa-bajnokságon.
A fiatalabbak között Pallás Szimonetta (81 kg) és Juhász Adrienn (+81) második, Károlyi Gabriella (51) és Papp Dorina (64) pedig harmadik lett. Az idősebbeknél Hámori Luca csak a döntőben kapott ki, míg bronzérmet nyert Lakotár Hanna (48 kg), Kondákor Emília (52 kg), Oláh Henrietta Katalin (57 kg) és Petrovics Gabriella (70 kg).
Az Európai Unió (EU) eddigi legnagyobb humanitárius segélyprogramját indítja a Törökországban élő menekültek számára – jelentette be Hrisztosz Sztilianidesz, az Európai Bizottság (EB) humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosa hétfőn Ankarában az Ömer Celik török uniós ügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón.
Sztilianidesz kifejtette: a 348 millió eurós összeg (106,7 milliárd forint) annak a jele, hogy Brüsszel kész támogatni Ankarát a menekültválságban.
A program keretében nagyjából 1 millió ember bevételi forrását biztosítják. A rászorulók bankkártyát kapnak, amelyre igényeikhez mérten havonta töltenek pénzt. A rendszer élelmiszer vásárlását, lakhatási, valamint oktatási költségeik rendezését teszi lehetővé. A Sürgős Társadalmi Biztonsági Háló elnevezésű projektet az ENSZ Világélelmezési Programja koordinálja, a Török Vörös Félhold, a török katasztrófavédelem, valamint a török családügyi és szociálpolitikai minisztérium segítségével. Az EB szerint biztosított a pénz helyes felhasználása.
Ömer Celik felszólalásában úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió támogatására nem a török államnak, hanem az elesetteknek van szüksége.
Az Európai Unió és tagállamai tavaly novemberben, majd idén márciusban 3-3 milliárd eurót ígértek arra a célra, hogy javítsák a többnyire Szíriából Törökországba menekült csaknem hárommillió ember életkörülményeit. Brüsszel cserébe a menekültáradat megfékezését várja Ankarától.
Ennek első fő témaköre a gazdaság fellendítése volt. Donald Trump republikánus jelölt ismét Kínát okolta az amerikai munkahelyek elvesztéséért. Emellett bírálta az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt, amelyet még Hillary Clinton férje, Bill Clinton írt alá elnökként. Hillary Clinton demokrata jelölt infrastrukturális beruházásokat és minimálbér-emelést, valamint a középosztály segítését ígérte. Donald Trump azzal válaszolt, hogy ő a külföldre telepedett vállalkozások hazahozatalát valósítaná meg, és ezzel sok új munkahelyet teremtene. A vita során a jelöltek a fekete közösségek helyzete ügyében és a közbiztonság kérdéseiben is kifejtették álláspontjukat. Hillary Clinton szerint helyre kell állítani a bizalmat a fekete közösségek és a rendfenntartó erők között. Rehabilitációs programokat javasolt a börtönviselt afroamerikaiaknak és a fegyverviselés szigorítását szorgalmazta. Donald Trump szerint azonban Hillary Clinton képtelen kimondani, hogy rendre van szükség. Úgy vélte, nem véletlen, hogy a legnagyobb rendőrszervezet őt biztosította támogatásáról. Elemzők szerint a vita első fél órájában, amit a legtöbben néznek, Donald Trump hatékonyabban közölte üzenetét, a vita második felében pedig már Hillary Clintonnak voltak erősebb pillanatai.
Ez a 2015-ös kultúrafogyasztási barométer adataiból derül ki. A Kulturális Minisztérium alárendeltségébe tartozó Kulturális Kutatási Intézet tizedik alkalommal készítette el a felmérést, amely a legjelentősebb kutatásnak számít a kultúra területén. Eszerint a lakosság 38 százaléka egy könyvet sem olvasott el, 21 százaléka egy-két könyvet olvasott tavaly, és mindössze a megkérdezettek 7 százaléka olvasott napi rendszerességgel. A lakosság 80 százaléka egyszer sem volt moziban tavaly, és 17 százaléka félévente egyszer vagy ennél ritkábban volt színházban. A válaszadók több mint fele nem vett részt egyetlen fesztiválon sem, amelyet településén szerveztek. A lakosság 30 százaléka több mint három órát tévézik naponta, és 1 százaléka vallotta azt, hogy tavaly egyáltalán nem nézett tévét. A lakosok 54,7 százalékának van internet-hozzáférése. A kutatás 1067 személy megkérdezésével készült, hibahatára 3 százalék.
Az Országos Kábítószer-ellenes Ügynökség felmérésében 170 iskola 3500 kilencedikes és tizedikes diákját kérdezte arról, dohányzott-e már. A közvélemény-kutatás szerint a 15-16 évesek fele legalább egyszer kipróbálta a cigarettát, 30 százalékuk dohányzott az elmúlt egy hónapban. A felmérésből az is kiderül, a kamaszok 23 százaléka 13 évesen vagy ennél is fiatalabban próbálta ki először a cigarettát. Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter aggasztónak nevezte, hogy ilyen statisztikai adatok mellett egyes törvényhozók enyhíteni akarják a dohányzásellenes törvényt.
Az iskolavezetői versenyvizsgára vasárnapig kell jelentkezzenek a jelenlegi iskolaigazgatók, illetve az új pályázók. A tanfelügyelőség szerint a kiírt kétszáz hely közül nem minden vezetői székre lesz jelentkező. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége úgy véli, ez problémát okozhat, hiszen a törvény értelmében nem lehet újra kinevezni a régi igazgatót még akkor sem, ha más sem jelentkezik a vezetői állásra. A Csíkszeredában működő tanintézmények többségében a jelenlegi igazgatók vállalják a versenyvizsgát, tudta meg a Hargita Népe. A vizsgára október 12. és november 17. között kerül sor. A végleges eredményeket december 9-én teszik közzé. Az oktatási minisztérium a hónap közepén jelentette be, hogy nyolc év után újra versenyvizsgát szervez az igazgatói és aligazgatói állások betöltésére.
Magyarország külügyminisztériumának kulturális osztálya anyagi hozzájárulást biztosít a 2016-os magyar történelmi évfordulók, kulturális programok megvalósítására Kárpátalján – tájékoztatott Szalipszki Endre beregszászi főkonzul szeptember 26-án a konzulátuson tartott sajtótájékoztatón.
A meglévő források hatékonyabb kihasználása érdekében a Beregszászi Magyar Konzulátus, a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola háromoldalú együttműködést alakít ki, hogy tágítsanak a lehetőségek körén az események eredményesebb megszervezését illetően.
– Szeretnénk, hogy színes legyen a következő évünk, és sokkal nagyobb volumenű programokat tudjunk megvalósítani ebben a hármas társulásban – nyilatkozta az együttműködésről Kudlotyák Krisztina, a PCS igazgatója.
A megállapodással kapcsolatos részfeladatokat a következő napokban pontosítják a felek.
Szerteágazó, többdimenziós programokról van szó, melyek között kiemelt helyen szerepel az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójáról való méltó megemlékezés. Az előzetes tervek szerint emléktáblák avatása, kiállítások, koncertek, filmvetítések tanúskodnak majd az együttműködés sikerességéről.
Kárpátalja.ma
Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma az Eötvös Loránd Tudományegyetem közreműködésével nyílt köznevelési pályázatot hirdet a szórványban folyó oktatás támogatására a 2016/2017-es tanévben.
1. A pályázat célja:
Romániában, Ukrajnában, Szerbiában, Szlovákiában és Horvátországban köznevelési (nem felsőfokú vagy felsőoktatási képzési) feladatokat ellátó, szórványterületen dolgozó pedagógusok és tanulók ösztöndíjának biztosításához, utazási, valamint kollégiumi ellátási költségeihez történő hozzájárulás.
2. A pályázat benyújtására jogosultak köre:
Romániai, ukrajnai, szerbiai, szlovákiai és horvátországi jogi személyiséggel rendelkező határon túli magyar nonprofit szervezetek (egyházak, alapítványok, egyesületek, civil szervezetek, társulások stb).
3. Általános tudnivalók:
- A támogatás forrása: a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 1. melléklete, XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20/5/18/4. “Határon túli köznevelési feladatok támogatása” megnevezésű részfeladata (Áht azonosító: 348 662).
- A jelen pályázaton felhasználható pénzügyi keretösszeg 20,5 millió forint, az elnyerhető támogatás alsó határa 100 ezer forint, felső határa 2 millió forint vissza nem térítendő támogatás, a támogatási intenzitás 1-100% közötti.*
- A pályázó a pályázat benyújtásával elfogadja, hogy a benyújtott pályázatokról, az azt kérelmezőkről, az igényelt támogatások fajtájáról, valamint az odaítélt támogatások összegéről szóló adatokat az Eötvös Loránd Tudományegyetem (továbbiakban: ELTE) megküldi a Magyar Államkincstár részére.
- Pályázni kizárólag az 1. pontban megjelölt országokban, szórványterületen rendszeres (iskola- vagy kvázi iskolarendszerű) munkaköri, illetve tanulói munkaformában dolgozó pedagógusok és tanulók ösztöndíjának biztosítására, diákok és pedagógusok utazási költségeire, valamint szórványban folyó oktatási tevékenységhez kapcsolódó kollégiumi ellátási költségekre lehet. Pedagógusok esetében az ellátott feladatra szerződést kell kötni, amelyet a támogatás szakmai és pénzügyi elszámolásának elkészítésekor – a teljesítés igazolásával együtt – másolati formában be kell nyújtani.
- A pályázatokról az Emberi Erőforrások Minisztériuma (továbbiakban: EMMI) oktatásért felelős államtitkára dönt az Értékelő Bizottság (elnök: Dr. Cseszregi Tamás oktatási igazgató, tagok: Jakabné dr. Szalai Krisztina főosztályvezető, Mézner Rita közigazgatási tanácsadó, Gaál Nóra irodavezető, Újszásziné Galló Szilvia pályázati referens) javaslata alapján 2016. november 15-ig. A pályázati eredmény érvényességéhez a kedvezményezett részéről összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell benyújtani a szerződéskötés megelőzően a kötelezettségvállaló személyével és az Értékelő Bizottság tagjaival kapcsolatban.
- A nyertes pályázókkal az ELTE 2016. december 31-ig köt szerződést, és az abban foglalt feltételeknek megfelelően gondoskodik a megítélt támogatások egy összegben történő, a beszámoló elfogadását megelőzően támogatási előlegként történő átutalásáról a határon túli költségvetési támogatások sajátos szabályairól szóló 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet) alapján.
- A pályázóknak nem kötelező saját forrás biztosítása. Amennyiben a pályázó önrészt (saját szállás, terem biztosítása) számol el, nem számítjuk önrésznek.
- A pályázatnak tartalmaznia kell a feladathoz kapcsolódó adatokat és körülményeket (program ideje, érintettek köre, témája, költségterve stb.), amelyet a mellékelt “Adatlap” kitöltésével kell elkészítenie.
- Egy szervezet csak egy pályázatot nyújthat be.
- A támogatás folyósítására a szerződés mindkét fél által történt aláírását követően, a szerződésben rögzített időpontig kerül sor.
- A szerződés megkötése előtt a pályáztató kérheti a felhasználási terv módosítását.
- A programot úgy kell megtervezni, hogy a várható szakmai hasznosulás a tervezettnél kisebb mértékben nyújtott támogatás esetén se sérüljön.
- A szerződésben foglalt támogatási összeg felhasználásának kezdő időpontja 2016. szeptember 1. véghatárideje szerződés szerint, de legkésőbb 2017. június 15.
- 2017-re átnyúló finanszírozás esetén a program 2016. évi indítású kell, hogy legyen.
- A támogatás felhasználásáról a kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározott határidőig köteles szakmai és pénzügyi beszámolót és pénzügyi elszámolást benyújtani.
- A pályázati adatlap beküldésével a pályázó tudomásul veszi a pályázati feltételeket.
4. A pályázatok benyújtása, határidő
- A pályázatokat kizárólag az erre rendszeresített adatlapon lehet benyújtani, amely a hozzá tartozó nyilatkozattal együtt a csatolt fájlból érhető el.
A kitöltött pályázati adatlapokat – az előírt mellékletek csatolásával, elektronikusan, pdf formátumban – az Eötvös Loránd Tudományegyetem Oktatási Igazgatóságára, Újszásziné Galló Szilvia részére, gallo.szilvia@kancellaria.elte.hu e-mail címre, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatási Képzési Főosztályára, Mézner Rita részére, rita.mezner@emmi.gov.hu e-mail címre kérjük eljuttatni.
A pályázat elektronikus beérkezésének határideje: 2016. október 25. 24.00
- A pályázó a pályázat elektronikus beküldésekor az alábbi mellékleteket köteles csatolni:
- a mellékletként csatolt adatlap a hozzá tartozó nyilatkozatokkal;
- a Kedvezményezett létesítő okiratának egyszerű másolata, illetve annak magyar nyelvű fordítása egy példányban;
- a Kedvezményezett létezését igazoló (végzés, nyilvántartásba vételről szóló határozat, kivonat a bírósági nyilvántartásból,), a pályázat benyújtásának napjától számított 30 napnál nem régebbi hiteles okirat és annak magyar nyelvű fordítása;
- a Kedvezményezett képviselőjének közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánya és annak magyar nyelvű fordítása;
- amennyiben az átutalást magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet fogadja be, annak az erről szóló nyilatkozata;
- igazolás a támogatást fogadó bankszámláról.
A nyertes pályázókkal történő szerződéskötés során az EMMI, mint Támogató a 98/2012. Korm. rendelet 3. § 1/b bekezdés figyelembevételével az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50/A. §-a szerinti biztosíték kikötésétől eltekint.
5. A pályázatok elbírálásának mérlegelési szempontjai:
- a leadott program szükségszerűsége, minősége, megvalósíthatósága,
- a program várható szakmai hasznosulásának bemutatása,
- a költségvetés megalapozottsága, az eddigi elszámolási és szervezési tapasztalat.
Nem jogosultak a támogatásra:
- azok a szervezetek, amelyek a tárgyévet megelőző két évben nem tartották be az Emberi Erőforrások Minisztériumával, valamint a Balassi Intézettel kötött szerződésben foglaltakat.
Hiánypótlásra tekintet nélkül érvénytelen a pályázat, ha
- nem a pályázati adatlapon nyújtotta be a jelölt a pályázatot;
- a pályázati adatlapot a meghirdetett beérkezési határidőn túl nyújtotta be.
A pályázat befogadásáról annak benyújtását követő hetedik napig befogadó nyilatkozatot bocsátunk ki vagy érdemi vizsgálat nélkül elutasítjuk a pályázatot.
Nem megfelelő dokumentációval mellékelt pályázat esetén hiánypótlásra az arról szóló írásbeli értesítés kézhezvételét követő 5. naptári napig van lehetőség egy alkalommal. A hiánypótoltatott dokumentumokat a 4. pontban meghatározottak szerint szükséges benyújtani.
A pályázat elbírálásáról a beküldött adatlapon megadott e-mail címre 2016. november 20-ig küldünk értesítést.
A nyertes pályázók listáját az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján – http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma -, valamint a http://www.martonaron.hu honlapon tesszük közzé.
A pályázó a pályázati eljárással és döntéssel szemben írásban az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 102/D.§-ában meghatározott módon kifogást nyújthat be az Emberi Erőforrások Minisztériuma miniszterének címezve a kifogásolt intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 10 munkanapon, de legkésőbb a kifogásolt intézkedés megtörténtéről vagy a mulasztástól számított 30 munkanapon belül. A pályázati döntéssel szemben egyéb jogorvoslatnak helye nincs.
A pályázó a pályázattal kapcsolatban az alábbi személytől kérhet felvilágosítást:
Eötvös Loránd Tudományegyetem/ Újszásziné Galló Szilvia (gallo.szilvia@kancellaria.elte.hu)
Emberi Erőforrások Minisztériuma/ Mézner Rita (rita.mezner@emmi.gov.hu)
A pályázatra egyebekben a magyar jog szabályai az irányadóak.
A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati dokumentum