A megújult nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium avatása utáni napon került sor a Kárpát-medencei reformátusok iskolák közös tanévnyitójára. A nagyenyedi vártemplomban tartott istentiszteleten Szegedi László egyházkerületi missziói előadó hirdette az igét a harminchat református tanintézményből érkezett diáknak, valamint a nagy számban résztvevő helybéli gyülekezetnek.
Hosszú zászlósor állította meg Nagyenyed központjában a forgalmat néhány percre szeptember 18-án, vasárnap, amíg a nagyenyedi kollégiumból a Kárpát-medencei református iskolák képviselői átvonultak a vártemplomba. Gudor Botond nagyenyedi esperes liturgiai szolgálata után Szegedi László erdélyi generális direktor hirdette az igét a gyülekezetnek az 1Móz 6,9-22 alapján. Az özönvíz előtti bárka építés történetéből hét fontos tanulságot vont le. Az első, hogy Isten egy személyes valóság, hiszen csak azzal lehet járni, csak azt tegezzük, becézzük, aki személyes, élő valóság. Továbbá észre kell venni, hogy Noé vállalta a másságot. Mindenki másképpen gondolkodott, mindezek ellenére ő külön úton járt. A kollégisták ma Noé-csoportokként kisebbségben vannak. Vajon mind vállaljuk az Isten kisebbségéhez való tartozást? A történetből azt is megtanulhatjuk, hogy a hívő ember nem hivalkodik. Noé azt tette, amit Isten parancsolt neki. Az Istennel járó ember kincseket ment, Noé az élet teljességét mentette meg. Istennel ugyanakkor nem szenvedünk bezártságban, Noé tudott a bárkába bezárva is szabad lenni. Ma GPS nélkül alig merünk elindulni bárhova is, a bárkának azonban nem volt kormányosa. Isten vezette és tartotta az irányt. Noétól kitartást is tanulhatunk, addig kell a kijelölt úton mennünk, amíg Isten megszabja. Isten mindig tudja, hogy mikor, meddig kell menni. Noé első dolga pedig az volt, hogy amikor elhagyta a bárkát, oltárt épített, hálát adott Istennek, és nem a külsőségek határozták meg a hálaadását.
Igehirdetés után a köszöntő beszédek során Brendus Réka a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezető-helyettese, az iskola valamikori diákja személyes emlékei alapján elmondta, hogy a Bethlen Gábor kollégium a dél-erdélyi magyarság legfontosabb intézménye, ahova mindig jó visszatérni. Ahogy az iskola bennük nyomott hagyott, úgy hagytak ők is nyomot az iskola életében, és így kell a most felnövekvő nemzedéknek is nyomot hagynia majd.
Nagy Éva, a Tanügyminisztérium államtitkári kabinetigazgatója az értékek megőrzését, az összefogás fontosságát hangsúlyozta beszédében, a megőrzendő értékek közül az anyanyelvet emelte ki. Szerinte az anyanyelv és a hit összefonódik önazonosságunk tudatával.
Ábrám Tibor, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi alelnöke a magyar református összetartozás jelszavát, a jól ismert igét idézte fel: Isten nemzetsége vagyunk. Köszöntőjében több, a református egyház életében fontos eseményre emlékezett, amelyek a testvéri közösségvállalást erősítették. Ez a közösségvállalás mutatkozik meg abban is, hogy a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap adománygyűjtésének köszönhetően minden kilencedik osztályt kezdő diák Bibliát kapott ajándékba az iskolai évkezdéskor. Ábrám Tibor utalt a reformáció emlékév jubileumi honlapjára is, a reformáció.ma nem csak egy cím, hanem jelszó, kell nekünk reformáció pont ma, hogy az ünneplésünk ne merüljön ki az emlékezésben.
Az istentisztelet keretében adták át a Bethlen-díjat is, amelyet idén Popper Cserepes Zsófia, a Lórántffy Zsuzsanna Református Gimnázium nyugalmazott tanára, igazgatója kapott. A laudációban kiemelték: a díjazott hitvallása, hogy Isten minden gyermekben értéket teremtett.
Szöveg és fotó: Kiss Gábor
Igor Mirović tartományi kormányfő Pásztor István képviselőházi elnök és Miloš Vučević újvidéki polgármester, továbbá a tartományi kormány tisztségviselőinek és a parlamenti képviselőknek a jelenlétében pénteken ünnepélyesen felvonta a tartomány új, hagyományosnak nevezett zászlaját a meglévő két – eddigi vajdasági és szerbiai – mellé a tartományi kormány előtti téren. A rövid rendezvény kezdetén Miodrag Petrović szavalta el Laza Kostić Razgovor sa uvučenom srpskom zastavom u mađistratu novosadskom című költeményét, majd Željka Jelić adta elő Florika Štefan Zavičaj című versét.
Európa 29 államában 670 ezer szerbiai lakcímmel rendelkező személy él. Ez az állam lakosságának közel 10 százaléka. A legtöbben az EU valamelyik államában – elsősorban Németországban –, Svájcban és Norvégiában élnek. A felmérést egy niši civil szervezet készítette. Németországban 220 908 szerbiai, Ausztriában 186 807, Svájcban 78 092, Franciaországban 48 571, Olaszországban 43 811, Svédországban 6 776, Norvégiában 4 012, Dániában pedig 1563 szerbiai él.
Hozzáértők szerint a vízi után a vasúti szállítás a legolcsóbb. Lehet benne valami, hiszen a fejlett országokban a szállítmányozás e módja igen előkelő helyet foglal el a gazdaság infrastruktúrájában. Nálunk, mint tapasztalhatjuk, merőben más a helyzet. Szerbia vasúti hálózatának állapota szinte fényévekkel lemarad az európai mögött.
A Demokrata Párt szombaton, holnap választja meg a párt új vezetését. Az elnöki tisztségért négyen szállnak versenybe, Bojan Pajtić eddigi pártelnök, Dragan Šutanovac volt védelmi miniszter, Zoran Lutovac és Srboljub Antić. Az öt alelnöki tisztségre 12 jelölt van: Gordana Čomić, Nataša Vučković, Tamara Tripić, Miloš Džajić, Nada Kolundžija, Nađa Higl, Dragoslav Šumarac, Igor Salak, Dragan Domazet, Bogdan Tatić, Jovan Marković és Branislav Lečić.
Öt illegális bevándorlót fogtak el a határőrök járőrözés közben a haranglábi határátkelő közelében szeptember 21-én az esti órákban – adta hírül az ua-reporter.com hírportál.
A határsértők személyüket igazoló hivatalos okmányokat nem tudtak felmutatni a hatóságoknak, azonban négyen indiai állampolgárnak, egy pedig pakisztáninak vallotta magát.
Az illegális bevándorlókat a munkácsi határőrségre szállították.
Kárpátalja.ma
A megyei labdarúgó-bajnokságban a 19. forduló mérkőzéseit rendezték, és az élen állók közül az Ungvári FC és Nagyszőlős is nehezen tudott nyerni. Az ugocsai székvárosban elsősorban az ifjúsági csapatok találkozóján volt a nagy a tét, hiszen az első és második helyezett találkozott egymással. Végül, a vendég munkácsiak döntetlennel megőrizték vezető helyüket a tabella élén.
Eredmények (zárójelben az ifjúsági csapatok eredményei): Dolhai Borzsava–Huszti Obolony 1-0 (0-3), FC Polena–Déda 1-1 (9-2), Szerednye–Ungvári FC 1-2 (3-2), Minaj–Ungvári Spartacus 2-2 (0-3), Beregszász–Irhóc 2-1 (2-0), Nagyszőlős–Munkács 2-1 (1-1).
A felnőtteknél a 44 ponttal első Ungvári FC mögött a második Nagyszőlősnek 42, a harmadik Minajnak 36 pontja van.
A fiataloknál tovább tart a Munkács – Nagyszőlős versenyfutás: a listavezető Latorca-partiaknak 45, a második, de egy meccsel kevesebbet játszott Nagyszőlősnek 42 pontja van.
(felvégi)
Moszkva megvalósíthatatlannak és károsnak is tartja az atomfegyverek teljes betiltását célzó ENSZ-kezdeményezést – jelentette ki Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztériumnak a fegyverzetek elterjedésének megakadályozásával és ellenőrzésével foglalkozó főosztályának vezetője a RIA Novosztyi orosz hírügynökség pénteki jelentése szerint.
Korábban az ENSZ-közgyűlés New Yorkban javaslatot fogadott el arról, hogy 2017-ben konferenciát hívjanak össze, amely az atomfegyverek teljes betiltására vonatkozó nemzetközi konvencióról tárgyalna.
“Teljesen nyilvánvaló, hogy sem Oroszország, sem más atomhatalom nem fog részt venni a konvenciót előkészítő tárgyalásokon. Az atomhatalmak nélkül pedig ez a kezdeményezés semmi gyakorlati jelentőséggel nem bír. Elméletben még kontraproduktív is lehet, mivel nemcsak hogy nem gyorsítja meg a nukleáris leszerelést, de bizonyos mértékben még akadályozhatja is azt. Az ilyen jellegű kezdeményezés nem vezet együttműködéshez, hanem eltávolodáshoz, sőt kibékíthetetlen ellentétekhez, ami nem válik hasznára a tömegpusztító fegyverek elterjedése visszaszorításának” – vélekedett Uljanov.
Az orosz tisztségviselő rámutatott: “Felmerül a kérdés, hogyan egyeztethető össze az atomsorompó-szerződés (NPT) – amely rögzíti, hogy az öt atomhatalom ellenőrzése alatt álló atomfegyverek törvényesnek minősülnek – az új egyezménnyel, amely ezeket betiltaná”. “Vagyis két párhuzamos jogrend keletkezne” – tette hozzá.
Uljanov hangsúlyozta: az Oroszországi Föderáció kész és hajlandó is fokozatosan csökkenteni nukleáris arzenálját, de csakis az atomsorompó-szerződés keretében. Emlékeztetett, hogy Oroszország és az Egyesült Államok atomarzenáljai a múlt század 50-es 60-as éveinek szintjére csökkentek.
Oroszország emellett saját területén kívül nem fog atomfegyvereket telepíteni más országokban – szögezte le Uljanov. Oroszország még az 1990-es években kivonta összes atomfegyverét a külföldi államok területéről, míg az Egyesült Államok esetében teljesen más a helyzet, fegyverei olyan államok területén vannak, amelyek nem minősülnek atomhatalomnak, így Hollandia, Németország, Belgium, Olaszország és Törökország területén – tette hozzá az orosz diplomata.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter korábbi javaslatára reagálva Uljanov elmondta: az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló 1990-es szerződés még “nincs veszve”, de minőségében új megállapodásra van szükség. Hozzáfűzte: Moszkva a múltbéli rossz tapasztalatok miatt nem fogja magához vonni a kezdeményezést, de ha mások előállnak ilyen tervekkel, Oroszország kész a párbeszédre.
Frank-Walter Steinmeier augusztus végén új fegyverzet-ellenőrzési rendszer kidolgozását javasolta a NATO és Oroszország viszonyának javítása és Európa biztonságának erősítése céljából. A német külügyi tárca vezetője kiemelte, hogy a jelenlegi fegyverzet-ellenőrzési rendszer szétesőben van, és Oroszország évek óta nem vesz részt az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló 1990-es szerződés (CFE) végrehajtásában.
Marko Ðurić, a kormány Koszovó és Metóhiával megbízott irodájának igazgatója tegnap azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy szerdán este Gračanicán a lakosság közbelépésének köszönhetően sikerült megakadályozni, hogy őt ok nélkül letartóztassák és kiutasítsák Koszovó területéről.
Vuk Jeremić, Szerbia jelöltje az ENSZ-főtitkár-választáson az ENSZ Biztonsági Tanácsának negyedik szavazását követően a második helyre lépett elő. A szavazati joggal rendelkező államok közül 33 támogatta a szerbiai jelöltet, 18 ellene szavazott, kilenc pedig semleges maradt.
Egy mártírhalált halt kárpátaljai görögkeleti püspökről szól Barlay Tamás dokumentumfilmje, amelyet az első Ars Sacra Filmfesztivál keretében csütörtökön vetítettek Budapesten – hangzott el az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában.
A kereszt előtt című dokumentumfilmet az MTVA Vallási Főszerkesztőségének szerkesztő-műsorvezetőjeként dolgozó Barlay Tamás 2004-ben készítette. A vasárnap záruló Ars Sacra egyházművészeti fesztivált idén tizedszer rendezik meg, a programba a jubileumon első alkalommal került filmes szemle, a mezőnyben három közmédiás alkotó művével.
“Olyan alkotásokat vártak, amelyek valamilyen formában a transzcendens és az ember viszonyát mutatja be. 2004-ben Kárpátalján forgattunk, ott hallottam Orosz Péter titkos püspök történetéről. A görög katolikus egyház 1945-ben a Szovjetunióban az üldözések elől illegalitásba vonult, és titokban szenteltek fel három püspököt. Kettőt közülük hamar elfogtak, Orosz Péterről azonban 1953-ig nem derült ki, kicsoda valójában” – mesélte Barlay Tamás.
Mint kifejtette, a titkos püspök közkedvelt, népszerű ember volt, történetek keringtek arról, hogyan adta oda télvíz idején cipőjét egy koldusnak, ingét egy szegénynek. A nép négy éven át rejtegette, Orosz Pétert végül az őt kutató rendőr letartóztatta, pedig a püspök akkor már szabadon járhatott, miután Sztálin halála után amnesztiát hirdettek.
“A rendőr egy útszéli kereszt előtt agyonlőtte a titkos püspököt, holttestét a rendőrség garázsában ásták el. A rendőr aztán évtizedekkel később, halálos ágyán elmondta tettét és azt is, hová ásták a tetemet” – tette hozzá a rendező.
Az Ars Sacra Filmfesztivál díjkiosztó ünnepsége szombaton este lesz az Örökmozgó Terem Premier Kultcaféban (volt Vörösmarty Mozi).
Eddig 115 holttestet emeltek ki a Földközi-tengerből az Egyiptom partjainál három napja felborult, bevándorlókat szállító hajó utasai közül - közölte pénteken egy magas rangú helyi tisztviselő.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága arra szólította fel Szerbiát, hajtsa végre a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bizottság eltűnt csecsemőkkel kapcsolatos ítéletét, és fordítson nagyobb erőt annak a törvénynek a meghozatalára, amely törvényes keretek közé helyezné ezt a kérdést.
Végleges és jogerős határozatban erősítette meg a marosvásárhelyi ítélőtábla, hogy Csíkszeredában, a Szabadság téren nem loboghat a székely zászló. A per tárgyát képező lobogó korábban a Márton Áron-szoborcsoport helyén állt – számol be Kovács Attila a kronika.ro oldalon.
Az ítélőtábla döntése nyomán most a Hargita megyei törvényszék április 27-én hozott határozata vált jogerőssé, amelyben arra kötelezi Csíkszereda polgármesterét, hogy a Szabadság térre felállított, „a Székely Nemzeti Tanács zászlaját” távolítsa el. Az elsőfokú ítélet ellen a csíkszeredai polgármesteri hivatal fellebbezett, most ezt utasították el.
A keresetet tavaly nyújtotta be a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), azt kérve, kötelezzék a megyeszékhely polgármesterét a zászló eltávolítására, mert azt szerintük törvénytelenül tűzték ki közterületen. „Romániában egyetlen személy vagy szervezet arra vonatkozó joga sem ismert, hogy középületre tűzzön ki egy általa elfogadott, sajátos jelképet hordozó zászlót” – olvasható a szervezet beadványában, amely az 1994. évi 75-ös törvény és a 2001. évi 1157-es kormányhatározat előírásaira hivatkozott.
Az ADEC által kifogásolt, az EMNP és az EMNT által közösen 2013-ban kihelyezett zászlót már az elsőfokú ítélet meghozatala előtt eltávolították, de nem a per miatt, hanem, mert a Márton Áron-szoborcsoport helyét foglalta el.
A lobogónak közben új helyszínt kerestek, a tér másik felében zászlórudat is állítottak, de a június 3-ai felvonáskor a rendőrség közbelépett, a zászlót levették és elkobozták. Ugyanazon a napon Hargita megye prefektusa a Hargita megyei törvényszéktől kérte a székely zászló felállítására vonatkozó építési engedély érvénytelenítését. Ez utóbbi eljárás még nem kezdődött el – írja a kronika.ro.