Határon túli magyar portálok összesített hírei

A szabadtéri szilveszteri mulatságra a nagy színpadot, amelyen két koncert és köszöntők voltak, már szombaton elkezdték összeszerelni, így a hétvégén részlegesen, majd hétfőn teljesen lezárták a város központját. A szakcég ma reggelre kellett lebontsa a színpadot. Így tehát megnyílt a főtér a forgalom előtt, az év első hivatalos munkanapján.

A helyi tisztviselők ma közölték, hogy elérte a 122-t a decemberi Fülöp-szigeteki földcsuszamlások és árvizek halálos áldozatainak száma, miután a mentőalakulatok elérték az eddig elszigetelt területeket, és újabb áldozatokra találtak. A Fülöp-szigetekre december 29-én lecsapó trópusi vihar és esőzés követelte tavaly a legtöbb halálos áldozatot.  Előzőleg a legnagyobb emberveszteséget a Mangkhut tájfun okozta, amelynek pusztításában több mint nyolcvanan haltak meg.

 Az utóbbi 24 órában 71 esethez riasztották a hegyimentőket a Salvamont országos diszpécserszolgálatán keresztül. A legtöbb segélyhívás Fehér megyéből érkezett, majd Predeálról,  Sinaiáról és a többi az ország különböző hegyvidékeiről. A vakáció alatt naponta 400 hegyimentő van szolgálatban a sportpályák közelében és a Salvamont egészségügyi rendelőiben.

Január elsejétől hat hónapig Románia tölti be az Európai Unió soros elnökségét, Ausztriától veszi át, majd júliusban Finnországnak adja tovább a tisztséget. Az EU-hoz több mint tíz évvel ezelőtt, 2007-ben csatlakozott Románia most először látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet. Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai január 10-én Bukarestbe látogatnak, ahol a román prioritásokról egyeztetnek. Klaus Johannis államfő novemberben úgy vélekedett, hogy a baloldali kormány nincs felkészülve az uniós elnökségre, később azonban visszavonta a kijelentését. Májusban rendezik az európai parlamenti választásokat, ezért szakértők szerint a most kezdődő félév különösen jelentősnek számít.

A Pozsonyi Kerületi Ügyészség felügyelő ügyésze jelenleg is vizsgálja a Silvia Volzová ellen tervezett gyilkosság előkészítésével gyanúsított volt gazdasági miniszter, Pavol Rusko ügyének iratait.

2019-től nem dolgozik tovább a TV2-nél Várkonyi Andrea, ezt ő maga jelentette be.

A nyilvánosság segítségét kéri a nyitrai rendőrség a körözött nyitraújlaki (Veľké Zálužie – Nyitrai járás) illetőségű Peter Mandák megtalálásához. A keresett személy ellen a Trencséni Kerületi Bíróság adott ki elfogatóparancsot, hogy letöltse a rá kiszabott börtönbüntetést.

Egy új kutatás szerint különösen életük három periódusában érzik magukat magányosnak az emberek: húszas éveik végén, ötvenes éveik közepén és nyolcvanas éveik végén.

A Hargita megyei törvényszék ítélete szerint molinón sem lehetnek jelen a magyar és a székely jelképek, illetve a város címere a csíkszeredai városháza tanácstermében – közölte pénteki számában a Krónika erdélyi magyar napilap.

Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős európai biztos jogellenesnek tartja az osztrák családtámogatási indexálást – jelentette ki Ján Richter munkaügyi miniszter (Smer-SD).

Ukrajnából származó, tiltott vegyszereket találtak a múlt héten a Pénzügyi Igazgatóság Bűnügyi Hivatalának (Kriminálny úrad finančnej správy – KÚFS) nyomozói egy nagymihályi (Michalovce/járási székhely) ipartelepen. Több mint ezer liternyi növényvédőszert, gyomirtószert és rovarölőszert foglaltak le.

Lengyel vezető politikusok, köztük Andrzej Duda államfő részvétüket fejezték ki az áldozatok hozzátartozóinak a 13 – köztük 11 lengyel – bányász halálával végződő, a cseh-lengyel határhoz közeli csehországi Karvinában, az ottani CSM bányában történt csütörtöki szerencsétlenség után.

A Herszon Megyei Tanács megsemmisítette korábbi határozatát, amely regionális státuszt biztosított az orosz nyelvnek a megyében – jelentette az UNIAN.

A hírügynökség tájékoztatása szerint az önkormányzat szeptember 13-i ülésén 45 képviselő szavazott igennel az indítványra. A most meghozott döntéssel semmisnek mondták ki a VI. Összehívású Herszon Megyei Tanács 2012. augusztus 17-i, 553. számú határozatát, amely Az állami nyelvpolitika alapjairól című törvénnyel összhangban biztosított regionális státuszt az orosz nyelvnek.

Az UNIAN emlékeztet, múlt héten a Harkiv Megyei Tanács is úgy határozott, hogy megsemmisíti 2012. évi határozatát, amely regionális nyelvvé tette az oroszt.

Ez év februárjában Ukrajna Alkotmánybírósága kimondta, hogy a Kivalov–Kolesznyicsenko törvényként is emlegetett Az állami nyelvpolitika alapjairól című jogszabály nem felel meg az Alaptörvénynek. A második Majdant követően, 2014 februárjában a Legfelső Tanács hatályon kívül helyezte a törvényt, azonban Olekszandr Turcsinov megbízott államfő és házelnök nem írta alá az erről hozott parlamenti határozatot. Ezt követően, 2014 júliusában indítványozta képviselők egy csoportja a jogszabály alkotmányossági vizsgálatát.

Mai napig kevesen tudják, hogy Románia címerét erdélyi magyar címerművész az erdővidéki Köpecen alkotta meg – ennek népszerűsítésére tartottak pénteken konferenciát a kovásznai megyeházán. Keöpeczi Sebestyén József, erdélyi címerművész 1919-1940 között lakott Köpecen, ez egybeesik legtermékenyebb id...

Hosszú Katinka aranyérmet nyert 200 méter vegyesen a hangcsoui rövidpályás úszó-világbajnokság szombati versenynapján.

A háromszoros olimpiai bajnok 2:03.25 perccel diadalmaskodott, második az amerikai Melanie Margalis (2:04.62), harmadik pedig honfitársa, Kathleen Baker (2:05.54) lett.

Hosszú – aki legutóbb a 2012-es isztambuli rövidpályás vb-n kapott ki ebben a számban – ezzel befejezte szereplését a kínai vb-n: nyolc számban nevezett, végül hatban indult el, szombati sikerét megelőzően a keddi nyitónapon 400 méter vegyesen, szerdán 200 méter pillangón védte meg címét, valamint 100 méter háton lett második, pénteken pedig 100 méter vegyesen győzött.

Hosszú 17. aranyérmét gyűjtötte be rövidpályás világbajnokságon.

Előbb havazás, majd havaseső várható. Sárga jelzésű hó és szélriasztás érvényes vasárnap délután 6 óráig a Bánságban, a Körösök vidékén, Erdély nyugati és déli térségében, valamint a Déli-Kárpátokban és a Kárpátkanyarban. Itt jelentős mennyiségű hó hullhat, a csapadék mennyisége helyenként elérhti a...

Bár még csak decembert írunk, az oktatási minisztérium máris újra mozgásba lendítette a külső független értékelés (ZNO) mechanizmusának fogaskerekeit. Talán mondanunk sem kell, hogy a tárca ezúttal is jelentős módosításokat hajtott végre az érettségi-felvételi vizsgarendszer szabályain az előző tanévhez képest.

Kezdjük az alapvető tudnivalókkal! A Zakarpatszkij Objektív lap tájékoztatása szerint jövőre a külső független értékelésre, vagyis a ZNO-tesztek megírására május 21. és június 13. között kerül sor. Pótvizsgára június 26. és július 12. között nyílik lehetőségük az erre jogosultaknak. A próbatesztírást március 16–23. között bonyolítják.

Akárcsak tavaly, jövőre is 11 tárgyból lehet majd külső független értékelésen részt venni: ukrán nyelvből és irodalomból, Ukrajna történetéből, matematikából, angol, német, francia, spanyol nyelvből, földrajzból, fizikából, biológiából és kémiából. A vizsgázó kérésére a teszteket hat nyelvre fordíthatják le az államnyelvről: magyarra, románra, lengyelre, krími tatárra, moldávra és oroszra.

Tekintettel a feladatok különböző számára és típusára, eltérő időt biztosítanak a külső független értékelés tesztjeinek kitöltésére.

Az Ukrán Oktatásminőség-ellenőrzési Központ rendelete értelmében a „szertifikációs munka” ukrán nyelvből és irodalomból három részből tevődik össze, melyek 58 kérdést tartalmaznak. Ezek megoldására 180 perc áll majd rendelkezésre. A teszt első és harmadik részének eredményeit állami záróvizsgaként (державна підсумкова атестація, ДПА) is figyelembe veszik azok esetében, akik 2019-ben érettségiznek. A tesztíró összesen maximum 104 pontot szerezhet ezen a megmérettetésen.

A ZNO Ukrajna történetéből két részből áll majd, az első rész eredményeit (a tesztíró döntése alapján) az állami záróvizsga eredményeként is figyelembe vehetik. A teszt 60 feladatból áll, melyek teljesítésére 150 percet kapnak a vizsgázók. Az elérhető maximális pontszám: 94.

A tesztek idegen nyelvekből egyformán 59 feladatot tartalmaznak, melyek megoldására 150 perc áll rendelkezésre. Az elérhető maximális pontszám: 72.

A korábbi évekhez hasonlóan minden vizsgázó legfeljebb négy tárgyból írhat tesztet. Ezek közül három teszt eredményeit érettségi vizsgaeredményként is figyelembe veszik.

A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők jövőre az elmúlt három évben (2017-ben, 2018-ban és 2019-ben) szerzett vizsgabizonylataikat (szertifikát) használhatják a felvételizéshez – az idegennyelv-szertifikátok kivételével. Miután az idei esztendőtől beszédértési feladatokkal egészült ki az idegennyelv-vizsga, jövőre csak a 2018-as és a 2019-es teszteredményeket fogadják el a felvételinél.

A felvételizők legfeljebb négy szakra nyújthatnak be legfeljebb hét jelentkezést (állami vagy regionális finanszírozású helyekre).

Újdonság, hogy a jövő évi külső független értékelésen való részvételhez szükség lesz az ID-kártya, vagyis a kártya alapú személyi igazolvány felmutatására. Kivételt képeznek e szabály alól azok a személyek, akik az országnak az ukrán hatóságok által nem ellenőrzött területein élnek (nekik elég lesz felmutatni a születési bizonyítványukat), a külföldiek és a hontalanok (bemutathatják személyi igazolványuk másolatát vagy a személyazonosságukat igazoló egyéb okmányt), valamint a menekültek (tőlük a menedékkérelem ukrajnai benyújtásáról kiadott igazolás másolatát is elfogadják).

További újdonság, hogy az I–II. akkreditációs fokozatú felsőoktatási intézmények és szakiskolák diákjainak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez, amire általában a második évfolyamon kerül sor, ZNO-típusú vizsgát kell tenni ukrán nyelvből és irodalomból, illetve matematikából vagy Ukrajna történetéből (a diák vagy hallgató választása alapján). Második kísérletet tehetnek a ZNO-teszt­tel azok a koledzshallgatók, akik tavaly elégtelen eredményt értek el ukrán nyelvből és irodalomból. Amennyiben azonban idén sem teszik le a vizsgát ezek a diákok, még a tandíjat fizető hallgatókat is ki fogják zárni.

A harmadik jelentős változás az eddigiekhez képest, hogy jövőre további szakokon vezetnek be alsó felvételi ponthatárt azt követően, hogy idén az orvostanhallgatók számára 150 pontban állapították meg a ZNO-n elérhető eredmény alsó határát. Így jövőre 130 pont lesz az alsó felvételi ponthatár tárgyanként a nemzetközi kapcsolatok, közigazgatás, jog és gyógyszerészet szakokon.

Az orvosnak jelentkező hallgatókat érintő további változás, hogy matematikából vagy fizikából is külső független értékelésen kell átesniük az első vizsgaként meghatározott ukrán nyelv és irodalom, illetve második vizsga, a tetszés szerint választható biológia vagy kémia mellett.

A közelmúlttól a felsőoktatási intézmények bölcsészettudományok (kivéve a filológusokat), viselkedési és társadalomtudományok, újságírás, jog, nemzetközi kapcsolatok és szolgáltatási szféra szakokon meghirdetett magiszteri szintű képzéseire jelentkezőknek is országos ZNO-típusú vizsgát kell tenniük angol, francia, spanyol vagy német nyelvből a szakvizsga mellett. Kivételt e szabály alól valószínűleg csak azok élveznek majd, akik rendelkeznek valamilyen B2 szintű nyelvtudást igazoló nemzetközi szabványú dokumentummal.

Reméljük, hogy ezzel a jövőre várható újdonságok felsorolásának végére értünk, s a szakminisztérium nem „örvendeztet” meg bennünket további forradalmi ötletekkel közvetlenül a vizsgaidőszakot megelőző hetekben-hónapokban, amint arra nemegyszer volt már példa a múltban.

Az időjárás miatt az országban ma akár fél órát is késhetnek a repülők. Kolozsváron késett, illetve késni a fog a Bukarestből, a Lutonból, valamint a Tel Avivből érkező gép. Újra megnyitották a temesvári repülőteret, a kedvezőtlen idő miatti két órás lezárást követően. airportcluj.ro, Agerpres...

Hét megyében okozott gondokat a havazás. Szombat hajnalban és reggel, országszerte összesen 12 gépjármű, köztük egy mentő, rekedt a hóban, illetve csúszott meg az úton, többnyire a déli megyékben, 24 személy volt érintett – közölte az Országos Katasztrófavédelem. A reggel az A1-es azaz a Dél-erdélyi...

Ismét bizalmat szavazott a lengyel szejm Mateusz Morawiecki kormányának péntek éjjel.

A javaslat elfogadásához 231 szavazatra lett volna szükség a 460 fős szejmben. A kabinet leváltását ezzel szemben összesen 163 honatya támogatta, 20-an tartózkodtak.

A november végén benyújtott ellenzéki bizalmatlansági indítvány két nappal azután került napirendre, hogy a képviselők egy másik, a lengyel kormányfő által kezdeményezett szavazásban szintén bizalmat adtak a kabinetnek.
A mostani bizalmi szavazást a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) kezdeményezte a többi között a lengyel bankfelügyelet (KNF) nemrégen lemondott elnökének személyéhez fűződő bűnügyi eljárás miatt.

A lengyel alkotmány szerint a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány feltétele egy miniszterelnök-jelölt előterjesztése. A PO Grzegorz Schetyna pártelnököt nevezte meg kormányfőjelöltjeként.

A szavazást megelőző vita során Schetyna több vonatkozásban bírálta a kormány politikáját, kitért arra is, hogy Lengyelország az első állam, amely ellen elindították az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást. A KNF ügye kapcsán Schetyna úgy vélte: ez “a PiS-állam jelképe”.

Morawiecki a fellépésben azon az állásponton volt, hogy a PiS-kormány jól teljesíti választási programját, a reformok folytatását ígérte és aláhúzta, hogy a kabinet célja a lengyelországi életszínvonal felemelése az uniós szintre.

A reformfolyamatra hivatkozott Morawiecki szerdán is, ennek folytatásához kért támogatást, amikor a szejmben kezdeményezte a bizalmi szavazást.

Megfigyelők szerint Schetyna és Morawiecki indítványa egyaránt összefüggésbe hozható azzal a kampánnyal, amely Lengyelországban a jövő májusi európai parlamenti választások, valamint a jövő ősszel esedékes lengyel parlamenti választások előtt indul.