Határon túli magyar portálok összesített hírei

A képviselőház házbizottsága ma ugyanis elutasította Nemzeti Liberális Párt indítványát, hogy április második hetében beidézzék a kormány órájára Eugen Teodorovici pénzügyminisztert.Az elutasítást azzal indokolták, hogy arra a hétre a kormányoldal hívhat minisztert a parlamentbe.

A képviselőház ugyanis ma döntő házként elfogadta a Junior Centenar nevet viselő megtakarítási számlákról szóló sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénytervezetet. A tervezetet 159 igen, 19 nem szavazattal, 80 tartózkodás mellett fogadta el az alsóház plénuma. A jogszabály értelmében a kontó tulajdonosai 18 éves korukig évente 600 lejt kapnak az államtól, amennyiben abban az évben legalább 1200 lejt helyeztek el a számlán. Ha a letétbe helyezett összeg nem éri el az 1200 lejt, az állami prémium elmarad, de a számlán lévő összeg kamatozik. Az évi kamat ezen kontók esetében 3%. Az erre a számlára elhelyezett összeg nem haladhatja meg a 100.000 eurónak megfelelő lejt. Az állami gondozásban lévő gyerekek számára a munkaügyi és társadalmi igazságosságért felelős minisztérium költségvetéséből biztosítják az évi 1200 lejes letétet.

Frans Timmermans,  az EB első alelnöke nyilatkozatában rámutatott, hogy az Európai Parlament továbbra is Kövesit támogatja az európai főügyészi tisztségért folyó versenyben. Továbbá elmondása szerint az EB fontosnak tartja, hogy Kövesi a továbbiakban is fenntarthassa jelöltségét, hogy az illetékes európai intézmények dönthessenek az európai főügyész személyéről, és ezt elmondása szerint világosan közölték a román hatóságokkal is. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke ma a testület brüsszeli plenáris ülésén aggodalmát fejezte ki az európai főügyészi tisztségre jelölt Laura Codruța Kövesi elleni romániai bűnvádi eljárás miatt. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a román hatóságok így próbálják megakadályozni a kinevezését. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának képviselői harmadszorra ülnek tárgyalóasztalhoz csütörtökön, hogy megállapodásra jussanak az európai főügyész személyével kapcsolatban. Az EP Laura Codruţa Kövesit, az Európai Unió Tanácsa a francia Jean-Francois Bohnert-t támogatja a tisztségre.

 

Nyilatkozta Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa nevű civil szervezet elnöke, miután Bajkai István Fideszes országgyűlési képviselővel együtt szerdán meglátogatta a feketehalmi börtönben a terrorizmus vádjával elítélt két székelyföldi férfit. Lomnici a Vasvári Pál Polgári Egyesület társelnökei felkérésére arról is tájékoztatta Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, hogy az egyesület Vasvári-díjat ítélt meg számukra, amit a szabadulás után vehetnek át Budapesten. Beke István és Szőcs Zoltán ügyét jövő kedden, azaz április 9-én tárgyalja újra a legfelsőbb bíróság.

A helyi választott tisztségviselőknek különnyugdíjat biztosító közigazgatási törvénykönyvet 2018 júliusában fogadta el a parlament, de a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Népi Mozgalom Párt parlamenti frakciói, valamint Klaus Iohannis államfő alkotmányossági kifogást emeltek a jogszabály ellen, az alkotmánybíróság pedig helyt adott a beadványuknak. Így 2018 novemberében alkotmányellenesnek nyilvánította a törvénykönyvet. Ez ügyben a képviselőház volt a döntő ház.

A Biztosok Kollégiumának ülését követő sajtótájékoztatón az EB első alelnöke, Frans Timmermans úgy nyilatkozott, hogy tájékoztatta a testület tagjait a romániai fejleményekről. Kijelentette, hogy Romániának vissza kell terelnie a reformfolyamatot a helyes útra, ugyanakkor pedig tartózkodnia kell az olyan intézkedésektől, amelyek veszélybe sodorhatják az elmúlt évek megvalósításait. Azt is hangsúlyozta, hogy a Románia és az EB közötti párbeszéd eddig nem győzte meg a Bizottságot arról, hogy “Románia ismét a jó úton jár”. Elmondása szerint ha nem találnak megoldásokat hamarosan a jelzett problémákra, a Bizottságnak lépnie kell, a rendelkezésére álló eszközök felhasználásával. Az EB illetékesei közül többen is aggodalmuknak adtak hangot az utóbbi időben a romániai jogállamiság helyzetével kapcsolatban. Nyilatkozataikban azt hangsúlyozták, hogy az igazságügyet érintő törvényekkel kapcsolatos módosítások mind tartalmuk, mind elfogadási módjuk  tekintetében szembemennek  az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében megfogalmazott ajánlásokkal.

Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint az idei első két hónapban 8,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom mennyisége a tavalyi év azonos időszakához képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a növekedés 8 százalékos volt. A nyers adatok szerinti bővülés elsősorban a nem élelmiszereknek köszönhető, amelyek értékesítése 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az üzemanyagok eladása 9,4 százalékkal nőtt, míg az élelmiszerek, italok és dohánytermékek eladási aránya 4,5 százalékkal emelkedett. Tavaly 5,4 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző évhez képest, miután 2017-ben 10 százalékkal, 2016-ban 13 százalékkal gyorsult.

Közölte Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője. A képviselőház döntő házként megszavazta ma azt az RMDSZ által javasolt törvénymódosítást, amely előírja, hogy ha a szülő az egyik gyermekgondozási szabadságtól számítva kevesebb mint 12 hónapon belül ismét ilyen szabadságra megy, az utóbbi időszakra járó gyermekgondozási díj összege nem lehet kevesebb az előző gyerek után kapott juttatás összegénél. Csép Éva Andrea azt is kiemelte, hogy a törvény kidolgozásában nagy szerepet játszottak a Maros megyei anyák, akik több fórumon is felhívták a figyelmét a diszkriminatív és kirekesztő előírásra. Ezen kívül a képviselőház mai döntése értelmében megemelik a GYES mellett megengedett adóköteles jövedelmek értékét 3.750 lejről, 6.250 lejre. A törvény az államelnöki kihirdetést követően, a Hivatalos Közlönyben történő megjelenés után lép hatályba.

 -írja a Ziarul Financiar. A megyében tavaly a nettó átlagfizetés 3048 lej volt, 14 százalékkal több mint 2017-ben, és 13 százalékkal magasabb mint az országos átlag. Bukarestben a Kolozs megyei nettó átlagfizetéshez képest 13 százalékkal nagyobbak az átlagbérek. Kolozs megyében a külföldi befektetők és a hazai cégek munkaerő-kereslete okozta versennyel magyarázhatók a béremelések. Ezzel párhuzamosan viszont jelentősen drágult az élet a megyében, főleg Kolozsváron. Jelenleg a Györgyfalvi negyedben egy két szobás lakás bérleti díja 380-400 euróba kerül,  Bukarestben a Vitan negyedben az árak 350 eurónál kezdődnek. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint 2008-hoz képest Kolozs megyében 2,3-szor voltak nagyobbak tavaly az átlagfizetések, országos szinten ez a növekedés kétszeres, Bukarestben 1,9-szoros. A bérek összegének emelkedése Kolozs megyében volt az elmúlt tíz évben a legnagyobb a többi régióhoz képest.

A Nemzeti Liberális Párt  és a Népi Mozgalom Párt által kezdeményezett dokumentum elfogadását 93 képviselő támogatta, 148-an ellenezték, öten tartózkodtak a voksoláskor. Az egyszerű indítvány aláírói Răzvan Cuc miniszter menesztését kérték, mivel – mint állítják – “Románia valaha volt leggyengébb kormányának leggyengébb minisztere”, és ő tehető felelőssé “a sztrádaépítések csődjéért”.

Nem bírnak összerázódni a képviselők a település érdekében, sorozatosan és rendületlenül megy az adok-kapok, miközben számos égető probléma megoldásra vár. Egyebek mellett az is, hogy megszűnhet a magyar iskola a faluban.

Magyarország legnépszerűbb női történelmi regényíróját, Fábián Jankát látta vendégül a dél-komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár. Alkotásai a könyvtár kölcsönzési toplistájának élén állnak.

MTI: A megmozdulást az újabb referendumért kampányoló legnagyobb brit civil csoport, a People's Vote hirdette meg. A szervezők előzetes becslései szerint a demonstráció résztvevőinek száma jóval meghaladja a félmilliót. A tüntetőkhöz csatlakozott Sadiq Khan, London polgármestere, Nicola Sturgeon skót miniszterelnök és több más politikus.

irozhlas.cz: Egy bekábítószerezett, két éves hím orangutánt akart kicsempészni egy poggyászába rejtett rattan kosárban Bali szigetéről egy orosz turista. Az oroszt (27) a repülőtéren vették őrizetbe az indonéziai hatóságok pénteken este. A cókmókja az emberszabású majmon kívül két élő gekkót és öt gyíkot is rejtett.

A csütörtök esti Európa-bajnoki selejtező előtt, alatt és még után is jó néhány hiányosságot véltünk felfedezni Nagyszombatban. Nézzük ezeket!

A videón rögzített férfi – aki rákapott a perselypénzre – úgy járt a templomba, mint a bankba. Egy drótdarabra rögzített mágnest engedett a perselybe, és úgy halászta ki a hívek által beledobott pénzérméket. Ha bankjegyek voltak a fémdobozban, akkor szalagragasztó került a mágnes helyére – írta a Facebookon a cseh rendőrség.

A dél-afganisztáni Hilmend tartományban, Laskargáh városban bekövetkezett robbanásokban négy ember meghalt és többen megsebesültek, köztük a tartományi kormányzó – közölték biztonsági és kórházi források.

24.hu: A brit állampolgárságú, Izraelben élő előadóművész Theresa Maynek írt nyílt levelet tett közzé, amiben azt írja: nem engedi a brit kormányfőnek, hogy kivezesse Nagy-Britanniát az EU-ból. Fizikálisan és nagyon erősen érzi, hogy a britek többsége brexit-ellenes, ezért megígérte, hogy telepátiával állítja meg a kilépés folyamatát.

Péntek délután egy órán át tartó egyeztetésre került sor Zuzana Čaputová és a Kerekasztal három fős küldöttsége között Pozsonyban. A találkozón lehetőség nyílt a magyar kisebbséget érintő témák és probémák mélyebb kifejtésére, a kommunikáció a későbbiekben folytonossá válhat.

A Kerekasztalt Tokár Géza szóvivő, Tóth Tibor ügyvivő, valamint Öllös László politológus, a Fórum Intézet elnöke képviselte, a találkozóra Zuzana Čaputová stábjának kezdeményezésére került sor. Az elnökjelölt bevezetőjében kifejtette, szeretne mélyebb áttekintést szerezni arról, hogy a szakértők és a civil szervezetek véleménye szerint milyen problémákkal és akadályokkal szembesül Szlovákiában a magyar közösség.

A megbeszélésen elhangzott, hogy az államfőnek ugyan korlátozott hatáskörei vannak, de a magyar közösség tagjainak egyik legfontosabb elvárása, hogy az ország elnöke vegyen tudomást a közösség létezéséről. Fontos, hogy a jövőbeni államfő gesztusokat gyakoroljon a kisebbségek felé, problémák esetén pedig személyes fellépésével vagy szakértői hálózatán keresztül vállaljon aktív szerepet azok megoldásában, ne maradjon csendben. Tekintve, hogy hasonló gesztusokat a szlovákiai magyarság az elmúlt évtizedekben egyetlen elnöktől sem kapott, a folyamatos kommunikáció és a téma felszínen tartása is komoly előrelépésnek számítana.

A Kerekasztal képviselői hangsúlyosan szorgalmazták, hogy a jövőben jöjjenek létre olyan fórumok, melyeken az államfő a kisebbségi civil szervezetek, közösségek vezetőivel és tagjaival, azok problémáival is meg tud ismerkedni. Zuzana Čaputová egyben jelezte, hogy megválasztása esetén szeretne egy olyan tanácsadót is a csapatában tudni, aki a kisebbségi ügyekkel foglalkozik és kapocsként szolgálhat a kisebbségi vonzatú ügyek kezelése terén.

A megbeszélésen említés szintjén több gyakorlati probléma is felmerült, beleértve a magyar oktatással kapcsolatos nehézségeket, az általános tájékozatlanságot a kisebbségekkel kapcsolatban, valamint a magyar közösség politikából és politizálásból való kiábrándultságát. A Kerekasztal képviselői pozitív gesztuskén értékelik, hogy lehetőség nyílt a találkozóra és az egyeztetésre, egyben remélik, hogy a párbeszéd a későbbiekben is folytatódik az államfő és szélesebb körben a szlovákiai magyar társadalom képviselői között.

Theresa May brit miniszterelnök „őszintén reméli”, hogy Nagy-Britannia rendezett módon, az Európai Unióval kötött kilépési megállapodás elfogadásával hagyja el az EU-t; erre lehetőséget biztosítana az uniós szerződések alapján március 29-én esedékes jelenlegi határidő rövid idővel való meghosszabbítása – erről May maga beszélt újságíróknak Brüsszelben csütörtökön, az Európai Tanács ülését megelőzően.

Nyilatkozatában a miniszterelnök aláhúzta: a határidő június végéig való meghosszabbításához szükséges az unióban maradó 27 tagország jóváhagyása, de ezáltal elkerülhető lenne a megállapodás nélküli brit kiválás.

Fontos elfogadni, hogy Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) a brit emberek döntése. A brit parlamentnek ezt teljesítenie kell – tette hozzá Theresa May.

Corbyn továbbra is megpróbálná újratárgyalni a kiválási megállapodást

Újra kell tárgyalni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő kiválási szerződést, amelyet már kétszer is elutasított a londoni parlament alsóháza – jelentette ki Jeremy Corbyn, a legnagyobb brit ellenzéki erőnek számító Munkáspárt elnöke csütörtökön Brüsszelben.

„Eltökéltek vagyunk, hogy megegyezzünk, és ezzel megakadályozzuk az Egyesült Királyság rendezetlen kilépését, illetve konstruktív jövőbeli kapcsolatot alakítsunk ki az Európai Unióval” – mondta Corbyn, miután megbeszélést folytatott Michel Barnier-vel, az EU Brexit-ügyi főtárgyalójával.

„Mai találkozóink pozitívak voltak, azt tettük, amit a kormánynak kellene, azaz konstruktív alternatívát kerestünk ahelyett, hogy ismét megszavaztassuk a kétszer már elutasított megállapodást” – hangsúlyozta.

Szakértők azonban rámutattak, hogy a bennmaradó tagállamok és az uniós intézmények már számtalanszor kizárták a kiválási szerződés újranyitásának lehetőségét.

Kurz: Abszurd lenne az Egyesült Királyság részvétele az EP-választáson

Abszurd lenne az Egyesült Királyság részvétele a májusi európai parlamenti választáson – vélekedett Sebastian Kurz osztrák kancellár a csütörtöki brüsszeli EU-csúcs előtt. Rövid sajtótájékoztatóján Kurz elmondta, hogy támogatja a brit európai uniós kiválás (Brexit) elhalasztását, amennyiben „sikerül választ adni bizonyos fontos kérdésekre”.

„Fontos, hogy az Egyesült Királyság ne vegyen részt a választáson. Érthetetlen lenne egy olyan országnak a részvétele, amely el akarja hagyni az Európai Uniót”– tette hozzá. A kilépés jövő heti határidejének meghosszabbításával kapcsolatban ugyanakkor leszögezte, az még mindig jobb, mint az úgynevezett kemény Brexit.

Macron: Nyitott vagyok a Brexit határidejének meghosszabbítására

Nyitott vagyok Nagy-Britannia uniós tagságának március 29-én esedékes határidejének technikai meghosszabbítására, ugyanakkor nem lehet a határidőt a végtelenségig hosszabbítani – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő Brüsszelben, az Európai Tanács ülését megelőzően csütörtökön.

Macron újságíróknak nyilatkozva aláhúzta, egyértelművé kell tenni London számára, hogy a Brexit a brit nép döntésének eredménye. Azt is, hogy a megállapodás kétéves, alapos munka eredménye, amely a lehető legjobb egyezség úgy Nagy-Britannia, mind az unió számára. Azt újratárgyalni nem lehet. Elutasítása esetén megállapodás nélkül lép ki az unióból Nagy-Britannia, az unió erre is fel van készülve – tette hozzá.

Merkel: A brit parlamentnek komolyan kell vennie a megállapodás nélküli Brexit veszélyeit

A brit parlament alsóházának komolyan kell vennie a brit uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének veszélyeit és el kell fogadnia a brit kormány és az Európai Unió megállapodását a Brexit feltételeiről – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az Európai Tanács ülését megelőzően csütörtökön.

Merkel újságíróknak nyilatkozva aláhúzta, az unióban maradó tagországok vezetőinek az unió jövőjére kell gondolniuk, ezért az utolsó pillanatig azon fognak dolgozni, hogy egy rendezett kiválást érjenek el. Fel kell készülni azonban arra is, hogy a megállapodást továbbra sem fogadja el a brit parlament alsóháza, a határidő ugyanis nagyon rövid – tette hozzá.