Határon túli magyar portálok összesített hírei

Kiss Anna, a Transylvania Trust Alapítvány munkatársa Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényét hozta el a Könyvjelzőbe. Kosztolányi Dezső második regénye, a Pacsirta 1924-ben jelent meg, és 13 (summázatokkal ellátott) fejezetből áll. Vajkayék egy hetét mutatja be, s noha a Sárszegen zajló események ...

Negyven élő védett madarat találtak a magyar pénzügyőrök egy román kisbuszban Nagylaknál. A pénzügyőrök jövedéki ellenőrzésen állították meg a kisbuszt, a raktér átvizsgálásakor azonban a feladott postacsomagok és poggyászok között két „csipogó” kartondobozra lettek figyelmesek. A dobozokból negyven...

A harmadik színház (a kolozsvári Stúdió Színpad története) című kötetet mutattatták be a Kolozsvár Társaság székhelyén. A könyvbemutatón jelen volt a szerzőpáros, Nánó Csaba és Barta László, is akik Horváth László házigazda kérdéseire válaszolva beszéltek az Europrint Kiadó azon könyvújdonságáról, a...

Téli körülményeknek megfelelően lehet közlekedni az országban, de nincsenek hó miatt lezárt utak – tájékoztat közleményében a Közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság. Tegnap délutántól ma hajnalig 787 hókotró takarította az úttestet, mintegy 5295 tonna csúszásgátló anyagot szórva le. Kolozs ...

Vizsgálatot indít az ENSZ a tavaly augusztus 10-i kormányellenes tüntetésen történtek tisztázására – jelentette be a Declic elnevezésű online közösség. A Facebook oldalon közzétett információk szerint az ENSZ Teodor Meleșcanu külügyminisztert is értesítette szándékáról, ugyanakkor tájékoztatást kér ...

A romániai magyar sajtó, az Erdélyi Napló és a székelyföldi lapok helyzetéről Szőke Lászlóval és Makkay Józseffel beszélgetett Mihály István   A nagy előnye az Erdélyi Napló beolvadásának, hogy az addigi nagyon kis példányszám megtízszereződött  vagy megtizenötszöröződött.  Ez óriási dolog. Azt...

A Junior Centenar elnevezésű ifjúsági megtakarítási számla inkább az államot, mint a gyerekeket támogatja – írja a Monitorul de Cluj online kiadása. A kiadvány pontokba foglalva sorakoztatja fel érveit állítása mellett. Bár a minden kiskorúnak önműködően létrehozandó betétszámlának a tavaly november...

Rekordot állitott a Kolozsvári Állami Magyar Színház Andrei Șerban rendezte Ványa bácsi előadása – írja az actualdecluj. A 2007-ben bemutatott darabot vasárnap játszották 150. alkalommal, mindannyiszor telt házzal. A századik előadás alkalmából Andrei Șerban úgy fogalmazott: minden rendezés lutri, s...

Névnap Gyöngyvér – Arany János névalkotása; jelentése: gyöngytestvér. Idézet

„Minden ember egyforma, s annyit ér, amennyit a közösség érdekében dolgozik.”

Wass Albert

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Gergely Károly (Halmi, 1837. jan. 8. – ?,?) Református lelkész, tanár, műfordító. Apja uradalmi tiszttartó volt az Ugocsa megyei Halmiban, majd fertősalmási birtokára költözött. 1856-tól Sárospatakon, majd Szatmáron tanult. 1862-ben végezte el a gimnáziumot. 1868-ban papi vizsgát tett és az Ugocsa megyei Tivadarban lett lelkész. 1873-ban a szatmárnémeti református főgimnáziumban a magyar, latin és görög nyelv tanára. 1877-től Debrecenben tanított. 1881-től Krassón, 1887-től Nagybányán volt lelkész. Egyháztörténeti művei, műfordításai különböző folyóiratokban jelentek meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MÁRTOGATÓK VAGY ÁZTATÓK

„Maradjatok énbennem, és én tibennetek.” (János 15:4)

A jó tea elkészítése művészet. Vannak, akik a teafiétert belemártogatják a forró vízbe, aztán kiveszik belőle. Mások ázni hagyják, hogy a tea teljes ereje és aromája kijöjjön belőle. Jézus azt mondta: „Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.” (János 15:4-5). A győzelmes keresztyén élet titka az, hogy nemcsak „belemártogatjuk” magunkat Isten jelenlétébe hetente egyszer az istentiszteleten, hanem minden nap abban „ázunk”. Ez az áhítatos füzet azért hasznos eszköze a lelki növekedésnek, mert így minden nap belemerülhetünk Isten Igéjébe, elmélkedhetünk rajta, és megkérdezhetjük: „Uram, mit akarsz mondani nekem?” Ha „mártogató” vagy, akkor a saját erőfeszítéseddel próbálod elérni a dolgokat. Fel-le emelgeted a filtert, a fonalat rátekered a kanálra, aztán kihúzod a filtert, stb. Ez egy csomó erőfeszítés – Isten nem azt akarja, hogy így éld a keresztyén életedet. Nem, ő azt akarja, hogy „áztasd magad”, hogy maradj benne. Az, hogy mennyi ideig maradsz benne, meghatározza lelki életed erejét és gazdagságát. Ezért a mai üzenet számodra: ne csak mártogass, maradj ott!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Vízkereszt (Urunk megjelenése)

A mai napon vízkereszt vasárnapja van, Urunk megjelenésének ünnepe. Ezen a napon illetve ehhez az ünnephez kapcsolódva végzi az Egyház a vízszentelés szertartását, és a házszenteléseket. Urunk megjelenését ünnepeljük. Már egyszer megünnepeltük karácsonykor, de akkor az ő rejtett megjelenését a betlehemi istálló magányában, ahol csak a pásztorok ésbölcsek látogatása, s ahogyan ők megtalálták értelmükkel és hitükkel Jézus Krisztust, úgy velük együtt mi is megtaláljuk, és meghívjuk otthonukba a házszenteléskor, hogy maradjon velünk egész évben. De vajon eddig meghívtuk-e már igazából lelkünk otthonába Jézust, számítottunk-e rá mindenben, vagy csak akkor folyamodtunk hozzá, mikor baj ért bennünket, s amikor ő kért tőlünk valamit Egyháza által, akkor csak megtűrt személy volt életünkben, akinek szavait nem kell komolyan venni.
Ezekkel a gondolatokkal vizsgáljuk meg lelkiismeretünket…

Urunk megjelenése, a vízkereszt, tulajdonképpen egy második karácsony az Egyház életében. A keleti egyházakban ezt az ünnepet nagyobb hangsúllyal ünneplik meg, mint a karácsonyt. Ahogyan a bevezetőben említettem karácsonykor közénk jön az Isten fia, a Messiás, de rejtve marad, csak az egyszerű pásztornépnek tárulkozik fel, csak ők ismerik fel benne a Megváltót. A mai ünnep azt akarja kifejezni, hogy Jézus megmutatkozik a népek előtt, mert a napkeleti bölcsek a föld népeit jelképezik. A napkeleti bölcsek személyében az egész földkerekség hódol az Úr előtt, aki közénk jött, megtestesült, Megváltónkká lett, hogy megszabadítson bennünket a bűn rabságából. Jézus most már nemcsak a zsidóknak mutatkozik meg, hanem minden népnek, minden pogány népnek. Ezzel is mintegy jelezve előre küldetését. Mert eredetileg Jézus a Izrael házának elveszett juhaihoz jött, csak feltámadása után küldi apostolait az egész földkerekségre, hogy hirdessék az evangéliumot.

Kik ezek a bölcsek, mágusok, akiket a népi hagyomány a három királyok – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – alakjával színesített. Mert ha megfigyeltük az evangéliumot, akkor észrevehettük, hogy abban nem királyokról, hanem bölcsekről van szó és számuk sincs meghatározva, hogy pont hárman lettek volna. Az is meglehet, hogy többen voltak, de nem ez a lényeg. Ezek a bölcsek minden valószínűség szerint mezopotámiai csillagászok voltak. Mezopotámiában pedig az ókorban igencsak magas fokon, művelték a csillagászat tudományát a korhoz képest. Tehát tudós emberek ők, akik a csillagok járását tanulmányozták. Ezért mondhatták: Láttuk csillagát keleten.

De miféle csillag ez, ez a betlehemi csillag, melyet láttak a bölcsek, s komoly dolgokat olvastak ki belőle? Mert bizony az elmúlt évszázadok során, az úgynevezett felvilágosodás óta kétségbe vonták ennek a csillagnak a létét, sőt egyáltalán azt, hogy a keleti bölcsek léteztek. Azt mondták a bölcsek történetére, hogy kitalálás, mese az egész. Az emberi okoskodás elhamarkodott állítását azonban romba döntötték az elmúlt évtizedek kutatásai, melyet nem akarok most részletesen ismertetni. A lényege ezeknek a kutatásoknak, hogy megtörtént a bölcsek látogatása Jézusnál – ha nem is hajszálpontosan úgy, mint ahogyan azt az evangéliumban hallottuk -, és létezett a betlehemi csillag.

A bölcsek hazájukban az eget kémlelve fölfedezték ezt az új csillagot, melyből azt olvasták ki, hogy a zsidók országában új hatalmas király született. Útra keltek, hogy tiszteletüket és hódolatukat tegyék le az új király előtt. Így jutnak el Jeruzsálembe a zsidók országának fővárosába és ott, a fővárosban keresték ezt az új királyt. Persze mint királyt hol kereshették volna máshol, mint a királyi palotában. Eddig az emberi tudás dolga. Értelmükkel, tudásukkal kiolvassák az új csillagból az új uralkodó megszületését és természetes emberi gondolkodás szerint Jeruzsálemben, a királyi palotában keresik ezt az új királyt.

Ami ezután történik már Isten kegyelmének és a hitnek a dolga. Mert megkapják a választ: Betlehemben kell keresniük. Betlehemben, ebben a kicsiny, mondhatni Isten háta mögötti faluban. A bölcsek pedig szó nélkül útra kelnek és elmennek Betlehembe. Csillagjukat követve megtalálják a jászolban fekvő gyermeket és leborulva imádják.

Ehhez már hit kell, hogy a fényes Jeruzsálemet feladják erre a kicsiny Betlehemre. Hogy a fényes palotát elfelejtsék és le tudjanak borulni a jászolban fekvő előtt. Ehhez már hit kell, hogy felismerjék ebben a gyermekben a királyt.

A bölcsek története mutatja: az értelem, a tudomány és a hit nem zárja ki egymást, hanem egymásra épít. Pedig hányszor kétségbe vonták már egész napjainkig az, hogy az az ember aki “felvilágosult”, az hívő nem lehet, mert a tudományos gondolkodás kizárja a hitet. A vallás csak a nép ópiuma, kábítószere, hogy a mindennapi gondok megoldása elől elmeneküljön.

Ha ugyan ma már nem is így mondják, hogy a vallás a nép ópiuma, de megpróbálnak belőle valami kulturális értéket csinálni. mert az anyagelvű felfogás teljesen átjárta gondolkodásunkat. csak azt hiszem el, amit látok, amit megtapasztalok. Mivel Istent nem látta senki, ezért nem is létezik.

Akik így gondolkodnak megfeledkeznek arról, hogy mennyi mindent nem látunk és nem tapasztalunk és mégis elhisszük, hogy van. Mert például látunk egy csokor virágot. Látjuk a csokrot, meg is foghatjuk, tehát van. Hallgatjuk a zenét. Halljuk a hangot, nem látjuk, nem tudjuk megfogni, mégis elhisszük, hogy vannak hanghullámok. Tudjuk jól, hogy manapság a levegő tele van rádióhullámokkal – a különböző rádióadók adásai, a műholdas tévécsatornák adásai itt vannak a levegőben. Nem látjuk, nem tudjuk megfogni, nem halljuk, mégis elhisszük hogy itt vannak. Ahhoz, hogy a rádió vagy televízióadást láthassuk, hallhassuk, szükség van egy készülékre: egy antennára, egy rádióra, egy televízióra.

Ugyanígy az istenhit is. Istent nem látjuk, nem halljuk, nem tudjuk megtapasztalni. Ahhoz, hogy megtapasztaljuk azt, hogy ő van szükség vagy a hitre, erre az érzékeny műszerre bennünk, lelkünk mélyén, melyet oly könnyen tönkre lehet tenni. Vigyázzunk erre a kis műszerre lelkünk mélyén, hogy mindig megmaradjon hitünk. Hallgassunk oda rá néha a lélek csendjében a világ zaja közepette, hogy soha ne feledjük el: létezik Isten.

De hol itt az értelem szerepe a hitben? Valahol ott, ahol az ember értelmével alkotja meg a televíziót és a rádiót, amivel meg tudja fogni a közöttünk cikázó rádióhullámokat, úgy értelmünk segít abban, hogy a hitünkkel megtaláljuk az Istent.

Erre tanít bennünket a mai ünnep, hogy értelmünk segítségünkre van abban, hogy megtaláljuk vele az Isten, mint ahogy a napkeleti bölcsek is értelmük segítségével indultak el a hosszú úton megtalálni a Messiáskirályt. De ahogyan a bölcsek esetében Jeruzsálem után a hit vezette őket a jászolban fekvő Isten Fiához, úgy nekünk sem szabad elfelejteni: pusztán értelmünkkel sosem találjuk meg Istent. Egy bizonyos pont után az értelemnek át kell adni a helyét a hit számára. Mert ha a bölcsek is pusztán értelmünkre hallgattak volna, akkor Jeruzsálem után visszatérhettek volna dolgavégezetlenül hazájukba.

De ha értelmünk segítségével a hit által megtaláljuk is az Istent, az még nem elég. Ebben is példát mutatnak a napkeleti bölcsek: leborulnak Jézus előtt, aranyat, tömjént, s mirhát ajándékozva nekik.

Boruljunk le mi is velük együtt ezen a szent ünnepen, s tegyük oda lélekben mi is az aranyat, a tömjént és a mirhát. Az aranyat, mely a királyoknak jár ki, s ezzel elismerjük Jézust lelkünk királyának, akinek parancsaira hallgatunk. Tömjént, ami az Istennek jár ki, s elismerve ezzel Jézust Istenünknek. Mirhát, mely az áldozatnak jár ki, s elismerve ezzel Jézust az Isten Bárányának, aki elveszi a világ bűneit, ami bűneinket, aki a mi megváltónk lett.

Ezt az igazi hódolatot vigyük otthonunkba. És ha otthonunkban valóban helyet adunk az Istennek, akkor béke, az igazi lelki béke száll otthonunkra.

bacskaplebania.hu

Váratlanul benyújtotta lemondását Jim Yong Kim, a Világbank elnöke hétfőn.

Az 59 éves Jim Yong Kim, aki ellenezte Donald Trump amerikai elnök klímapolitikáját, február 1-jén távozik posztjáról, több mint három évvel második mandátumának lejárta előtt.

Jim Yong Kimet 2012 tavaszán, majd 2016 őszén is az akkori amerikai elnök, Barack Obama jelölte a Világbank elnökének. A dél-koreai születésű és orvosi diplomával rendelkező Kim sokat tett megújuló energiaforrások alkalmazását célzó projektek finanszírozásának előmozdításáért, miközben jelentősen visszafogta a szénerőmű-beruházások támogatását.

A nézeteltérések ellenére Jim Yong Kim kerülte a Trump-kormányzattal való nyilvános konfrontációt.
A Reuters bennfentes forrásokból úgy értesült, hogy a Világbank elnöke saját akaratából távozik az intézmény éléről, nem az amerikai kormány “szorította ki” a nemzetközi pénzintézet vezetéséből.

A 18 tagállamot számláló Világbankot 1944-ben alapították, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a szegénység leküzdéséhez és előmozdítsa a fejlődést világszerte. Vezetői csakis amerikai állampolgárok voltak, többségükben diplomaták vagy üzletemberek.

Jim Yong Kim február elsején távozik posztjáról, egy fejlődő országokban infrastrukturális beruházásokkal foglalkozó cég munkatársa lesz. Munkáját megbízott elnökként, Kristalina Georgieva vezérigazgató veszi át.

Halálos kimenetelű baleset történt a Kijev–Csap autóúton, Lemberg megyében, Jaszenyiv falu közelében – tudatja a pershij.com.ua hírportál a nemzeti rendőrség közleményére hivatkozva január 6-án.

Az előzetes információk szerint egy Ford Fiesta személygépkocsi és egy Ford Transit mikrobusz ütközött össze. A baleset következtében összesen hét személy sebesült meg, közülük négy gyerek. Az egyik kisgyermek a mentőautóban vesztette életét, a többi sebesült jelenleg is kórházi kezelés alatt áll.

A baleset pontos körülményeit még vizsgálja a rendőrség.

Ukrajna keresetet nyújtott be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB) Oroszország ellen a Kercsi-szoros közelében megtámadott ukrán hadihajók legénységének foglyul ejtése miatt – hozta nyilvánosságra hétfőn a Facebookon Ivan Liscsina ukrán igazságügy-miniszterhelyettes.

A tisztségviselő magyarázata szerint az ukrán kormány azt kívánja elérni, hogy a bíróság ismerje el: Oroszország megsértette az ukrán haditengerészek jogait, amikor jogtalanul rátámadt hajóikra, fogságba ejtette a tengerészeket, miközben közülük többeknek sérüléseket okozott 2018. november 25-én. Ezt követően jelenleg is jogtalanul tartja őket fogva saját büntetés-végrehajtási intézményeiben, valamint vonta őket büntetőeljárás alá.

A beadvány szerint Oroszország ezzel megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének több pontját, amelyek kimondják az élethez, a szabadsághoz, a sértetlenséghez, a tisztességes jogi eljáráshoz való jogot, valamint a kínzás tilalmát.

Tavaly november 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

A támadás következtében hat ukrán haditengerész sebesült meg, közülük kettő súlyosan.

A haditengerészeket előbb a krími Szimferopolban tartották fogva, majd pár nappal később az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) moszkvai lefortovói börtönébe szállították át őket, jelenleg is ott raboskodnak. Négy tengerész még ott is börtönkórházi ápolásra szorult sérülései miatt. A tengerészek közül többen később arról számoltak be, hogy őrizetbe vételükkor fizikai erőt, kihallgatásukkor pedig pszichológiai nyomásgyakorlást alkalmaztak velük szemben.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Oroszország azt is állítja, hogy az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit. A Kijev által időközben nyilvánosságra hozott felvételek alapján a három kis hadihajót 11 orosz hajó kerítette be. A támadásban részt vett még két orosz katonai helikopter és öt repülőgép, köztük két Szu-25-ös vadászgép is.

Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra – december 26-ig – hadiállapotot vezettek be, ami Ukrajnában a rendkívüli állapot egy formája.

Azt követően, hogy az olasz sajtóban híre ment, a Ferrari meneszti csapatvezetőjét, Maurizio Arrivabenét, a csapat hivatalosan is megerősítette, hogy a szakember távozik posztjáról, helyét pedig az eddigi technikai igazgató, Mattia Binotto veszi át.

Hosszú ideje cikkeztek már arról, hogy a vörösöknél belső feszültség alakult ki Arrivabene és Binotto között, aki még távozását is kilátásba helyezte, ha a vezetőség „nem tisztázza a szerepeket”. Ma a Gazetta dello Sport írt arról, hogy az elnökség meghozta döntését: Arrivabenének mennie kell, az istálló élére pedig az a Binotto kerül, aki eddig a technikai részleget irányította.

Jelezték, sokat a hivatalos megerősítésre sem kell várni (egészen pontosan arról írtak, még hétfőn sor kerülhet rá), ami aztán „menetrendszerűen” meg is érkezett: a kora esti órákban a csapat bejelentette Arrivabene távozását és Binotto kinevezését.

„Négy évnyi fáradhatatlan elkötelezettség után Maurizio Arrivabene elhagyja a csapatot” – írták hivatalos sajtóközleményükben. „A döntést a vállalat vezetőivel közösen hozták meg, hosszas egyeztetések után, melyek során a csapat jövőjével kapcsolatos témák mellett Maurizio személyes, hosszabb távú érdekei is szóba kerültek” – tették hozzá.

„A Ferrari szeretne köszönetet mondani Mauriziónak amiért az elmúlt években hozzájárult a csapat versenyképesebbé válásához, és a legjobbakat kívánja neki a jövőre nézve. A csapat vezetését azonnali hatállyal Mattia Binotto veszi át, a technikai részlegek pedig közvetlenül neki jelentenek majd” – állt a kommünikében.

Binotto 1995-ben csatlakozott a Ferrarihoz motormérnökként, igaz, akkor még „csak” a tesztcsapatban dolgozott. 1997 és 2003 között hasonló poszton alkalmazták a versenycsapatnál, majd miután vezető motormérnök lett, 2009-től a KERS-fejlesztését is ő felügyelte. 2014-től az ő irányítása alatt zajlott a hibridmotorok fejlesztése is, tehát kulcsszerepe volt abban, hogy a vörösök ezen a téren folyamatosan közelítettek a Mercedeshez. Az elmúlt két évben technikai igazgató volt.

Azt nem tudni, ki veszi át Binotto helyét, de egyelőre nem világos, kineveznek-e valakit a technikai részleg élére, vagy nagyobb felelősséget hárítanak az aerodinamikai osztályt irányító Enrico Cardilere és a motorokért felelős Corrado Iottira. Ami Arrivabenét illeti, korábban szóba hozták a Juventus focicsapatával, ahol vezető szerepet tölthetne be a jövőben.

Nagy bűn az ortodox egyház külső erők által kezdeményezett megosztása Ukrajnában – hangoztatta Kirill orosz pátriárka a hétfői ortodox karácsonyi nagyvecsernye után elmondott üzenetében.

“Az egységes egyház magának az Úrnak az akarata, és nagy bűnt vesznek magukra mindazok, akik emberi ambíciók érdekében, vagy külső erők által ösztönözve, lerombolják az egyház egységét” – mondta az orosz egyházi vezető.
A pátriárka szerint a világortodoxia megosztása zajlik.

“Egyházunk megosztásának vagyunk ma tanúi, ezért nem szűnik lelkünk fájdalma ukrajnai fivéreink és nővéreink iránt” – hangoztatta az egyházfő.

I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka szombaton adta át az autokefáliáról rendelkező tomoszt (bullát) Epifanyijnak, az újonnan létrehozott ukrán ortodox egyház fejének. Az orosz ortodox egyház több mint három évszázada saját kánoni területének tekinti Ukrajnát, és jogellenesnek nyilvánította az Isztambulban székelő egyházi vezető intézkedését, rámutatva, hogy Bartolomaiosz nem rendelkezik a pápáéhoz hasonló jogkörökkel.

Moszkvában arra hívták fel a figyelmet, hogy eddig egyetlen autokefál ortodox egyház sem biztosította támogatásáról Bartolomaiosz intézkedését. Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn éppen erre szólította fel őket.

A 300 milliósra becsült világortodoxia 15 autokefál (önálló) részegyházra oszlik, négy ősi patriarkátus és önálló nemzeti egyházak alkotják. Pápája, központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt összefogó, de más régiókban – eltérő források szerint – 1,5-5 milliónyira becsült követőre támaszkodó konstantinápolyi patriarkátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében “első az egyenlők között”. Fennhatóságát azonban a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.

A Moszkvában hangoztatott narratíva értelmében Ukrajnában politikai célzattal, aktív állami beavatkozással egyesítettek két, senki által el nem ismert szakadár egyházat. Orosz elemzések szerint a harmadik, a legtöbb hívővel és templommal rendelkező, a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyháztól az új intézményhez mindössze két főpap csatlakozott.

Orosz hírmagyarázók rámutattak, hogy a Kijevben egységesnek és függetlennek nevezett új egyház élén nem pátriárka, hanem csak metropolita áll, és azt állították, hogy az új ukrajnai vallási intézmény fontos belügyeiben Konstantinápolyban fognak dönteni. Moszkvában kifogásolták, hogy az “egyesített szakadár” egyház elismeréséért cserébe az ukrán kormány egyházi ingatlanokat enged át Konstantinápolynak. Orosz egyházi és állami vezetők azt a félelmet fogalmazták meg, hogy az új ukrán egyház megalapítása nyomán újabb erőszakos templomfoglalás kezdődhet Ukrajnában.

A Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete nevében köszönetemet fejezem kia Bethlen Gábor Alap Zrt-nek és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Jótékonysági Alapítványának a szervezetünknek nyújtott támogatásért.

Az elnyert összegből egy laptopot vásároltunk, ezzel is modernizálva az egyesület számítástechnikai bázisát.

Varga Éva, elnök

A napokban jelent meg a REGIO: Kisebbség–Kultúra–Politika–Társadalom című folyóirat 2018. évi harmadik száma. Az aktuális számban – számos egyéb tanulmány mellett (lásd a tartalomjegyzéket) három tanulmány érint egy olyan kérdést, amely az utóbbi hónapokban a figyelem középpontjában van Kárpátalján. Ez a kérdés pedig az anyanyelvi oktatás jogának problémaköre.

Csernicskó Istvánnak, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetőjének rövid bevezető tanulmányát követően két, egymással gyökeresen ellentétes álláspontot olvashatunk ezzel a kérdésekkel kapcsolatban.

Előbb három ukrajnai alkotmányjogász fejti ki az új ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos hivatalos álláspontot. Külön érdekessé teszi ezt az írást, hogy a szerzők egyike személyesen is részt vesz az oktatási törvénynek az Alkotmánybíróságon folyó alkotmányossági vizsgálatában. A tanulmányból kiderül, hogyan látja Kijev a kisebbségek anyanyelvi oktatását, s látható, milyen érveket sorakoztatnak fel a jogászok álláspontjuk alátámasztására.

A másik tanulmány nem kapcsolódik közvetlenül az ukrán oktatási törvényhez, és nem érinti annak 7. cikkelyét sem, mégis szorosan kötődik az előző írás témájához, ugyanis az anyanyelvi oktatás és az emberi jogok kérdésköréről ad összefoglaló képet. Szerzője Tove Skutnabb-Kangas, a kisebbségi oktatás és az emberi jogok egyik legismertebb nemzetközi szakértője. Következtetése szerint a hatályos nemzetközi jogban viszonylag kevés pozitív jog van a kisebbségek anyanyelvi oktatásához, és általában ezek sem kötelező érvényűek, ez azonban nem szolgálja az emberek közötti egyenlőséget. A szerző úgy véli, az anyanyelvi oktatás joga nagyon fontos jog, amit támogatni kell. A tanulmányt kutatóintézetünk munkatársa, Máté Réka fordította angol nyelvről magyarra.

A lengyel ügyészség átadta a bíróságnak annak a három lengyel állampolgárságú személynek az ügyét, aki 2018 elején megszervezte, illetve végrehajtotta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházának felgyújtását – jelentette a TVP.info nyomán az Jevropejszka Pravda.

A három férfit terrorizmussal vádolják. A nyomozás adatai szerint a végrehajtók fejenként ezer zlotyt (több mint hétezer hrivnyát) kaptak tettükért a megbízótól, egy német újságírótól, aki valószínűleg az orosz titkosszolgálatok utasítására cselekedett.

„Provokáció volt, amelynek az ukrán–magyar viszony romlásához kellett vezetnie. Ez Oroszország kezére játszik, amely érdekelt nyugati szomszédja destabilizálásában, ahol hibrid háború folyik a Donyec-medencében” – közölte a lengyel Belföldi Biztonsági Ügynökség (ABW) tisztje.

Az akció állítólagos szervezője, a 28 éves Michal P. nem ismerte el bűnösségét, az általa a végrehajtásra felbérelt két személy egyike, a 22 éves Adrian M. azonban együttműködik a lengyel hatóságokkal. Elmondása szerint egyik találkozójuk során Michal P. arra kérte őt, fesse a KMKSZ-székház falára a horogkereszt mellett a 88-as számot, ami a neonáci kód szerint azt jelenti: „Heil Hitler”. A szervezők elképzelése szerint ennek „az ukrán banderistákra” kellett volna utalnia.

Indulás előtt Michal P. átadott Adrian M.-nek és társának, a 26 éves Tomasz Sz.-nek 500 eurót a megbízás végrehajtására azzal, hogy „Ez a pénz a magyaroktól van”, habár az ügy anyagai szerint egy „EU-s megbízót” kellett volna említenie.

A két férfi 2018. február 4-ére virradóra felfestette a KMKSZ-székház homlokzatára a 88-as számot, majd megkísérelte felgyújtani az épületet. Mindketten még aznap visszatértek Lengyelországba. Február 22-én az elkövetőket őrizetbe vette az ABW.

A Jevropejszka Pravda emlékeztet, korábban Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó közölte, a KMKSZ-székház elleni támadást két lengyel állampolgár követte el.

A török határsértőket idegenrendészeti eljárás keretében kiutasították, majd átadták az ukrán hatóságoknak.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Ügyek Osztályának munkatársai gyanúsítottként kihallgatták, majd őrizetbe vették azt a 24 éves német és a 31 éves dán állampolgárságú férfit, akik 2019. január 5-én 22 óra 20 perc körül segítséget nyújtottak négy török férfinak az államhatár Ukrajna felől történő illegális átlépéséhez. A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak az illegális migránsokat az ukrán-magyar államhatártól Németországba szállították volna tovább. A rendőrök a török határsértőket idegenrendészeti eljárás keretében Magyarország területéről kiutasították, majd 2019. január 6-án 20 órakor átadták az ukrán határőrizeti szerv képviselőinek.

A ügyben korábban kiadott közlemény itt érhető el.

Balogh Edgár 1927-ben Barkaszón járt, ahol a falu református lelkészétől hallott a helyi néphagyományról, a vénlánycsúfolásról.

Magyarország más részeihez hasonlóan a barkaszóiaknál is élt az a szokás, melyben kigúnyolták a házasságra érett, de farsangig, vagyis a házasságkötési idény végéig férjhez nem ment leányokat.

A vénlánycsúfolást Barkaszón húshagyókedden (hamvazószerda előtti napon) tartották meg. Ezen a napon a hajadon lányokat a legények úgy tréfálták meg, hogy kongózás, azaz ostorpattogtatás és gúnyos rigmusok fújása közben a gulyával együtt ki akarták őket hajtani a legelőre. Közben még énekeltek is: „Kinek van eladó leánya, hajtsa ki a szűzgulyára!”

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

 

Véget ért a biztonsági szolgálatok dolgozóinak figyelmeztető sztrájkja hétfő délelőtt a két berlini nemzetközi repülőtéren (Schönefeld, Tegel), de egész nap késésekkel kell számolni.

A németországi szolgáltató szektor szakszervezeti szövetsége (Verdi) által szervezett munkabeszüntetés miatt 47 járatot törölni kellett, több tucat járat pedig jelentős, esetenként 4-5 órás késéssel közlekedik, és a menetrend várhatóan csak délután áll helyre.

Törölték a Ryanair légitársaság Schönefeldről Budapestre közlekedő, FR 196 jelzésű járatát, illetve a Budapest-Schönefeld útvonalon közlekedő, FR 197 jelzésű párját.

A Wizzair W6 2315 és 2316 jelzésű, és az easyJet EZY4623 és 4624 jelzésű Schönefeld-Budapest járatpárja viszont rendben, késés nélkül közlekedik a repterek üzemeltetőjének (Flughafen Berlin Brandenburg – FBB) honlapján közölt adatok szerint.

A Verdi egységesen 20 eurós (6540 forint) bruttó órabért akar kiharcolni az utasok, a poggyász, a teherszállító járatok rakománya és a légitársaságok személyzete ellenőrzését végző cégek dolgozóinak, országszerte 23 ezer munkavállalónak. Az ágazat munkaadói érdekképviseletével (Bundesverband der Luftsicherheitsunternehmen – BDLS) folytatott bértárgyaláson eddig négy fordulót tartottak.

A BDLS elutasítja a szakszervezeti követelést, helyette 2 százalékos béremelést ajánl. A Verdi ezt elfogadhatatlannak tartja, ezért figyelmeztető sztrájkkal nyomatékosította követelését. A következő tárgyalási fordulót január 23-án tartják. Addig újabb sztrájkokra lehet számítani.

A repülőtéri biztonsági szolgálatok munkatársainak órabére régiónként eltérő Németországban, a berlinieké jelenleg 17,12 euró.