Határon túli magyar portálok összesített hírei

Névnap Virgil – latin eredetű; jelentése: szűz. Idézet

„Amikor visszamegyünk a gyerekkori házba és megtaláljuk régi, eldugott tárgyainkat, felordítunk. Istenem, de jó volt a gyerekkor! Aztán sóhajtunk, de kár, hogy felnőttünk. Gyerekkoromban felnőtt akartam lenni, hogy szabad lehessek, és senki ne dirigálhasson nekem. Felnőttként megtudtam, nincs szabadság, csak viszonylagosságok vannak, és a sors tudja csak a jövőt.”

Várnagy Ildikó

• A nap aktualitása
• A nap igéje

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Margitay Tihamér (Jenke, Ung megye, 1859. november 27. – Budapest, 1922. február 23.) Festőművész. Gimnáziumi tanulmányait Ungváron és Debrecenben végezte. Szülei korán észrevették rajztehetségét, és mindent elkövettek továbbtanulásának érdekében. Budapesten a mintarajziskola növendéke lett, majd Münchenben képezte magát tovább. Tanárai mindenütt elismeréssel nyilatkoztak róla, már diákkorában nagy sikereket aratott történelmi tárgyú képeivel. Később azonban anekdotizáló, a maga korában divatos életképeket kezdett festeni. 1903-ban gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban, amelynek alelnöke is volt. Többször kitüntették. Több képe a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe került, azonban műveinek nagy része hamar divatjamúlttá vált és elfelejtődött.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

József rendeletben szabályozza a szabadkőműves-páholyok működését, tevékenységüket a rendőri betekintéstől teszi függővé (1785).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.  

KERESS MAGADNAK IGAZ BARÁTOT!

„Van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.” (Példabeszédek 18:24)

Egyszer két tehén a kerítésen túl meglátott egy tejesautót, melynek oldalán ez a felirat állt: „Pasztőrözött, homogenizált, hozzáadott A-vitaminnal.” Az egyik tehén erre azt mondta a másiknak: „Ettől kissé alkalmatlannak érzed magad te is, ugye?” Komolyra fordítva a szót: te hogy érzed magad? Túl sok a tennivalód, de nincs belőled még három másik, hogy elvégezd? Vagy úgy gondolod, hogy nincs kellő szakértelmed vagy nincsenek megfelelő forrásaid? Talán azt hiszed, hogy mindent meg tudsz csinálni egyedül, de már kezded megérteni, hogy szükséged van mások segítségére. Ádám egy tökéletes világban élt, mégsem boldogult egyedül, ezért Isten azt mondta: „nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat” (IMózes 2:18). Néha a megoldáshoz nem elég az imádság vagy a lelkigondozói tanács, szükség van egy megértő barátra is – főleg olyanra, aki maga is hasonló küzdelmeket vívott és győzött. Az apostolok cselekedetei 3. részében Isten arra használta Pétert és Jánost, hogy gyógyulást adjon a templom kapujában ülő sánta embernek. De korábban történt egy másik csoda is. Péter nem sokkal korábban tagadta meg Jézust, és szégyenében úgy döntött, hogy visszamegy halászni. Jézus azonban megbocsátott Péternek és helyreállította öt. János is kitartott barátja mellett, és nem szégyellt vele menni a templomba. Az eredmény: a béna meggyógyult, sőt ezrek tértek meg. Nincs szükséged sok emberre azéletedben, csupán megfelelő társakra! Kérj hát Istentől igaz barátot, aki kitart melletted, és légy te is ilyen barát!

… Azt kell tennünk, amit Isten mond. Örvendezzünk! Ne feledd: »… az Úr előtt való öröm erőt ad nektek!« (Nehémiás 8:10). Ha van ilyen örömed, az erőt ad az előtted álló útra.”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Könyvbemutatót és író-olvasó találkozót tartottak a Rákóczi-főiskolán november 26-án. A Katonakönyv kárpátaljai debütálásának alkalmából a mű szerzői közül hárman – Gazda Albert, Makai József és Tóth Tibor –, továbbá a kötet kiadójának képviseletében Vörös András látogatott el a Vérke- parti városba. Az eseményt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke szervezte.

A Katonakönyv öt veterán – Gazda Albert, – Horváth Viktor, – Huncik Péter, – Makai József, – Tóth Tibor – tollából született meg, akik öt különböző országban – szovjet, román, csehszlovák, román, magyar – és alakulatban teljesítették szolgálatukat a ’80-as években. A mű a Cser Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2019-ben. A 280 oldalnyi kiadvány megírásakor a szerzők arra törekedtek, hogy alkotásukban ne csupán anekdotázzanak, hanem visszaemlékezésükkel valós tükröt mutassanak katonalétükről.

A rendezvény megnyitásaként a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék tanszékvezető- helyettese, dr. Szakál Imre köszönetet mondott Kacsur Gusztávnak azért, hogy felhívta a főiskola figyelmét a kiadványra, továbbá lehetővé tette a beregszászi bemutató létrejöttét. „Továbbra is azt próbáljuk körüljárni, hogy a Szovjetunió hadseregei milyen szocializációs terepet szolgáltak a magyarok számára” – mondta a tanszékvezető a program felvezetéseként, majd hozzátette: ez egy kiváló alkalom arra, hogy összehasonlító perspektívából tekintsünk a témára.

A kötet szerzőivel és kiadójával folytatott beszélgetést Császár István, a tanszék adjunktusa moderálta, aki egy más besorolással mutatta be a Katonakönyv íróit: „üdvözölhetjük körünkben Gazda Albert tüzért a szovjet hadseregből, Tóth Tibor ejtőernyőst az Erdélyből, illetve Makai Józsefet a jugoszláv gyalogság képviseletében”.

Gazda Albert elmondta, hogy a könyv ötlete már 2014-ben felmerült, csak tavaly vágtak bele a megvalósításba, mikor „egy-két hónapon belül összeállt a szerzőgárda”. A társszerző azt is kifejtette, hogy nem volt műfaji, sem más megkötés, csupán annyi, hogy „az anekdoták világától emelkedjünk el”.

Tóth József arról számolt be, hogy amikor elkezdte visszaemlékezéseit megírni, „valami hihetetlen erő és kiteljesülés érzés lett úrrá rajta”, majd azt is hozzátette, hogy talán néha érezni az elkészült művön az izzadságot, de ennek a könyvnek minden írásán látszik, hogy nem erőlködésből jött létre.

A találkozón felelevenítették azt a – harminc évvel ezelőtt már javában haldokló, mára már múlttá vált – rendszert, amelyben a szerzők katonáskodtak, illetve a sorkatonaság szükségességéről is szó esett. Ennek kapcsán Makai elmondta, hogy bár ő katonaszökevény, de nem pacifista, így szerinte a fegyveres erőkre szükség van, mert „ha nincs háború, akkor két háború között vagyunk”.

A rendezvény jó hangulatú fórummal zárult, amely során a volt katonák még több érdekességet osztottak meg szolgálatukkal kapcsolatban.

Szabó Kata
Kárpátalja.ma

A cukorbetegség, avagy diabétesz kezelhető, de nem gyógyítható betegség. Rengeteg szövődménnyel járhat, amelyek a szervezet egészét érintő, esetenként súlyos és visszafordíthatatlan állapotok. Ezek megelőzéséhez kiemelten fontos a diabétesz korai felismerése és a gyógyszeres kezelés mellett az életmódra vonatkozó tanácsok szigorú betartása.

A szövődményeket két részre lehet osztani aszerint, hogy korai (az inzulin hiányából vagy túladagolásából fakadó) vagy késői elváltozásokról van-e szó. Előbbiek általában hamar rendeződnek, a késői szövődmények viszont lassan és alattomosan alakulnak ki, és igen súlyosak és visszafordíthatatlanok is lehetnek.

Korai szövődmények
Ide tartozik a diabéteszes ketoacidózis, illetve az alacsony vércukorszint. Előbbi akkor alakul ki, amikor a sejtek nem kapnak elegendő tápanyagot, így a szervezet lebontja a zsírtartalékot. Tünetei az étvágytalanság, émelygés, hányás és az acetonszagú lehelet. Vizeletvizsgálatból kimutatható, ugyanis ilyenkor ketonok jelennek meg a vizeletben. Az alacsony vércukorszint kialakulhat például a gyógyszer rossz beállítása következtében. Tünetei közé tartozuj az éhség, az izzadás és a gyengeség. Leggyorsabb kezelési módja valamilyen magas cukortartalmú étel vagy ital, például szőlőcukor elfogyasztása.

Akár vakságot is okozhat
Az egyik legsúlyosabb szövődmény a recehártya vagy retina károsodása (retinopátia), amely jelentős látásromláshoz, sőt, vaksághoz is vezethet. Ezen kívül diabétesz esetén a szürke hályog és a zöld hályog kialakulásának is nagyobb a kockázata. Ennek elkerülése érdekében a diabéteszben szenvedőknek érdemes évente szemvizsgálaton részt venni, ugyanis így idejében fel lehet fedezni az esetleges elváltozásokat, és meg lehet kezdeni a kezelést.

A szív, az erek és az idegek károsodása
Cukorbetegség esetén nagyobb valószínűséggel fordulnak elő kardiovaszkuláris rendellenességek is, mint például a koszorúérbetegség, a magas vérnyomás, illetve az artériák szűkülete, ezzel együtt pedig a szívinfarktus és az agyvérzés kockázata is megemelkedik.

Az idegek károsodása miatt előfordulhat még az úgynevezett diabéteszes neuropátia, amely kezdetben zsibbadást, majd fájdalmat is okoz leggyakrabban az alsó végtagban, esetenként a karban is. Ezzel összefüggésben emésztőrendszeri és szívgondok, illetve vizeletürítési és hőszabályozási problémák is megjelenhetnek.

Az erek és idegek károsodása együttesen merevedési zavart, illetve lábkárosodást is okozhat. Utóbbi esetén a láb érzékeny lesz a különböző fertőzésekre, sérülésekre, amelyek kárt tesznek a lábban, ez pedig akár a láb teljes amputációjához is vezethet.

Diabéteszes vesebetegség
A betegség következtében a vesék kiserei is veszélyeztetettek, nefropátia alakulhat ki, amely növeli a szívbetegségek kockázatát is, és gyakran magas vérnyomással jár együtt. Ez az állapot komolyan károsíthatja a veséket – a veseműködés romlását a vizeletben megjelenő fehérje jelezheti. Kezeletlenül hagyva az állapot veseelégtelenséghez is vezethet, így dialízist vagy akár veseátültetést is szükségessé tehet.

Több betegség magasabb kockázata
Sok olyan betegség, illetve állapot van, amely diabétesz esetén nagyobb valószínűséggel fordul elő. Ilyenek például a különböző bakteriális vagy gombás fertőzések, de az oszteoporózis, más szóval csontritkulás egyik fő kockázati tényezője is a cukorbetegség.

Fontos a folyamatos kontroll
A diabétesz szövődményei ellen a legjobb módszer, ha folyamatosan látogatjuk orvosunkat és a különböző szakorvosokat, mint például a szemészorvost. Ha ugyanis idejében észrevesszük a különböző elváltozásokat és megkezdjük a kezelést, akkor a legtöbb folyamat karban tartható, még mielőtt visszafordíthatatlanná válna. Nagyon fontos még a vércukorszint folyamatos ellenőrzése, megfelelő értékek mellett ugyanis a szövődmények előfordulásának kockázata is jóval alacsonyabb.

A Kárpátaljai Megyei Hidrometeorológiai Központ előrejelzése szerint a hét folyamán felhős lesz az égbolt – adta hírül a PMG hírügynökség.

Az átlaghőmérséklet napközben 8-11°C, éjjel pedig 2-4°C között ingadozik.

November 28-ától az egész régióban heves esőzésekre számíthatunk. Az erős szél mellett havas esőt is jósolnak.

A hétvégén a levegő hőmérséklete jelentősen csökkenni fog.

A hegyekben -5 és -7°C közötti fagy várható.

Kárpátalja.ma

Az ősz utolsó napjaiban már egyre jobban várjuk a tél beköszöntét, a karácsonyi díszek kihelyezését és a városok ünnepi fényáradatának felvillanását. A kirakatokban sorra jelennek meg a karácsonyfás, piros csizmácskás és hópelyhes díszek, és persze az év végi akciók.

Beregszászban is kezdetét vette a karácsonyra való hangolódás időszaka: november 25-én felállították a város fáját, melyen nemsokára a díszeket is elhelyezik. A város központi terén, a karácsonyfa mellett helyett kapott egy korcsolyapálya is. Az Ice Land tájékoztatása szerint megnyitása december 3-án várható.

Továbbá az elkövetkezendő hétvégéken a hagyományos gyertyagyújtási ünnepségekre kerül sor. Beregszász elöljárói, történelmi egyházai és civil szervezetei Közös Advent címszó alatt valósítják meg a várakozás időszakában rendezett programjaikat. A város lakói és vendégei advent minden vasárnapján kulturális rendezvényen vehetnek részt Beregszász főterén, melynek fő motívuma a közös gyertyagyújtás lesz.

Az első gyertyagyújtási ünnepség december 1-jén, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség szervezésében valósul meg.

Kárpátalja.ma

Megújult az ungvári járási Szürte középiskolájának tetőszerkezete a magyar kormány és az ukrán állam közös erőfeszítésének és támogatásának köszönhetően. Az épület november 26-i ünnepélyes átadásán az ungvári magyar külképviselet munkatársai, valamint a megye és az Ungvári járás vezetői az eredményes együttműködés kapcsán az összefogás fontosságáról beszéltek.

Mindannyian emlékszünk rá, hogy ez év júliusában orkánerejű szél söpört végig Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes területein. Megyénk érintett települései közül Szürte szenvedte el a legsúlyosabb károkat: a vihar megrongálta több tucat lakóház tetőszerkezetét s gyakorlatilag használhatatlanná tette a középiskola épületét.

Magyarország ungvári külképviselete és megyénk vezetése azonnal reagált a sajnálatos eseményekre. Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma 11 millió forint gyorssegélyt utalt az iskola tetőszerkezetének felújítására a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Jótékonysági Alapítványán keresztül, az ukrán Miniszteri Kabinet pedig 1 millió hrivnyát biztosított ugyanerre a célra.

A hatékony együttműködésnek és a segítő szándéknak köszönhetően a gyerekek már szeptember 16-án birtokba vehették az épületet. Az iskolának nem csupán a tetőszerkezete újult meg, a belső terekben is elvégezték a szükséges renoválást.

A megújult iskolaépület ünnepélyes átadásán Buhajla József főkonzul az ukrán–magyar együttműködés hatékonyságát emelte ki, s hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nemzetiségtől függetlenül minden kárpátaljainak segítő kezet nyújt a bajban.

Példaértékűnek nevezte a szürtei iskola felújításáért tett közös erőfeszítéseket Barta József, a KMKSZ és a megyei tanács alelnöke. A politikus szerint a csapások nemcsak próbára tesznek, de meg is erősíthetnek egy közösséget, így a mostani összefogás erőt és hitet adhat a megmaradásért küzdő kárpátaljai magyarságnak.

Köszöntötte az egybegyűlteket Puskár Árpád, Szürte polgármestere és Zsoffcsák Klára iskolaigazgató. A gyors és hatékony segítségnyújtás fontosságáról szólt Erika Kinyev, az Ungvári Járási Oktatási Főosztály vezetője. Meleg szavakkal mondott köszönetet a támogatóknak Marina Mihajlisina, az Ungvári Járási Oktatási, Ifjúsági és Sportosztály vezetője.

 

H. T. 

Kárpátalja.ma

 

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el, amellyel hozzájárul az uniós-ukrán kereskedelmi megállapodás módosításához, hogy megakadályozza az Európai Unióba érkező, olcsó ukrán csirkemell importját, európai csirketenyésztők pedig elegendő védelmet kapjanak a túlzott mennyiségben, vámmentesen érkező baromfihússal szemben – közölte az uniós parlament kedden.

Az Európai Parlament képviselői a 444 szavazattal, 128 ellenszavazat és 74 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban arra kérték Ukrajnát, hogy tartsa tiszteletben a módosított teljes kereskedelmi megállapodást a két fél közötti jó együttműködés érdekében.

A Győri Enikő fideszes EP-képviselő által előterjesztett állásfoglalás aláhúzza, hogy az unióba érkező összes terméknek az élelmiszerbiztonsági és egészségügyi előírásokat is be kell tartania.

A baromfihúsra vonatkozó új előírás szerint a csonttal és csont nélkül érkező csirkemell ezentúl egyazon vámkontingesbe tartozik, és mindkét húsfajta importja hozzáadódik az Ukrajnából az unióba vámmentesen behozható baromfihús-mennyiséghez. Ha az ukrán export elérte a vámmentes mennyiség határát, onnantól kezdve a további kivitelért vámot kell fizetnie az ukrán exportőrnek.

A 2016-os uniós-ukrán kereskedelmi szerződés módosítására azért volt szükség, mert egy ukrán termelő egy, a szerződésben maradt kiskapu kihasználásával nagy mennyiségű csirkemellet exportált az unióba vámmentesen. Az EU ezért korlátozza a vámmentesen behozható csirkemell mennyiségét – azonban a csontos csirkemell egy bizonyos fajtájára nem volt ilyen korlátozás – közölték.

Győri Enikő a jelentés ismertetésekor hangsúlyozta, a módosítással az EU azt szavatolja, hogy az uniós termelők védettek legyenek a túlzott csirkemell-behozatal ellen. Ukrajnának a jövőben tisztességes szellemben kell együttműködnie az unióval.
“Az ukrán exportőröket a teljes kereskedelmi egyezmény betartására kérem, amelybe az egészségügyi és növény-egészségügyi előírások tiszteletben tartása is beletartozik” – fogalmazott.

A képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: “noha az ukrán leleményesség kijátszotta a megállapodást és veszélyeztette az uniós termelők érdekeit, mégsem követtek el semmi törvényelleneset. A két érintett vámsor beemelése ugyanakkor megakadályozza, hogy a jelenlegi helyzet folyamatos piactorzuláshoz vezessen – mutatott rá.

Győri Enikő arra szólította fel Ukrajnát, melyet fontos geostratégiai partnerként értékelt, hogy a megállapodás szelleme és betűje szerint járjon el, és a jövőben jóhiszeműen alkalmazza azt. Kérte továbbá az Európai Bizottságot, hogy kísérje kiemelt figyelemmel a megállapodás alkalmazását, illetve további megállapodásokban ne hagyjon lehetőséget a kreatív végrehajtásra.

“A ma jóváhagyott módosítással megvédjük az uniós piacot és saját termelőinket” – értékelte a szavazás eredményét Győri Enikő.

Hozzátette: az ukrán kormány már jóváhagyta a megállapodás módosítását, a jogszabálytervezet az ukrán parlament, a Rada ratifikációjára vár.

Az uniós parlament tájékoztatása szerint 2016 és 2018 között csaknem tizenötszörösére emelkedett az ukrán csontos csirkemell behozatala. Az ukrán csirkemell ára jóval az uniós alatt volt. Ukrajna az unió külkereskedelmének 0,9 százalékáért felelős. 2016-ban és 2017-ben az Ukrajnából behozott baromfihús az uniós baromfihús-összimport 1,1 százalékát tette ki.

A módosított szerződés a tanácsi jóváhagyást és az ukrán ratifikációt követően lép életbe.

Kerekasztal beszélgetés. Résztvevők: Újvári Ildikó (Szabadság), Bodó Márta (Keresztény Szó), Makkay József (Erdélyi Napló). Moderátor: Mihály István.   „Ha van hiányérzetem a romániai magyar sajtóval kapcsolatban, akkor az az, hogy magával a jelenséggel nem foglalkozik. A családon belüli erősza...

Borkóstolóra várják a kolozsvári magyar idős személyeket december 3-án. A rendezvényt az RMDSZ Kolozs megyei Nőszervezete szervezi, az idősbarát programsorozat keretében, amelyet legalább havi rendszerességűre terveznek. Olyan eseményeket szerveznek, amelyekre igényt tartanak a csapattagok, abban bí...

Téli csemegének, de akár köretnek is felhasználhatjuk a körtebefőttet. És igenis, van olyan változat, amelyet diétázók, fogyókúrázók is fogyaszthatnak: ez nyírfacukorral készül. Szilágyi Karola dietetikus receptje következik: Hozzávalók: 2 kg körte 40 g nyírfacukor 1 l víz 1 rúd fahéj 1 rúd vanília ...

A közhangulatra való tekintettel nem szeptember 28-án, hanem december 8-án kerül megrendezésre a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által szervezett Magyar Tanács ülése. A magyartanacs.sk weboldal és a regisztrációs linkek továbbra is üzemben maradnak, ahogy a részletes program és a kapcsolódó írások is fokozatosan bővülnek majd, a találkozó helyszíne pedig Érsekújvár marad. A Kerekasztal szándéka létrehozni egy olyan intézményi hátteret, mely a felvidéki magyar közösség problémáival és azok orvoslásával foglalkozik, valamint fő közösségi fórumként, egyfajta „kis parlamentként” szolgál. Miután azonban a nyilvánosság a közelmúltban több kisebbségi politikai jellegű kezdeményezéssel is találkozhatott, a Kerekasztal nem szándékozik tovább növelni az ezzel kapcsolatos zavarodottságot és esetenkénti frusztrációt.

A több hónapja szerveződő találkozó átütemezésére elsősorban azért van szükség, mert a felvidéki politikai közeggel kapcsolatban nem a válaszok, hanem a kérdések gyarapodtak. Nem tudni, milyen módon fut neki a közösség politikai képviselete a választásoknak, miközben a közvélemény pozitív gesztusokat, konstruktív tárgyalásokat és hiteles célkitűzéseket vár. Továbbá azt, hogy vezető személyiségeink egyezzenek meg és ne külön utakon, szétszórva keressenek borítékolható kudarcot valló megoldásokat. A probléma rendezése a következő hetekben a politikusokra és közszereplőkre hárul, s amennyiben nem születik megnyugtató megoldás, az a választói aktivitásra, végső soron pedig politikai képviseletünk jövőjére is kihat! A Kerekasztal célja, hogy kezdeményezésével decemberben pozitív üzenetet küldjön a nyilvánosság felé, addig viszont lehetőségeihez képest – amennyiben erre igény mutatkozik – a közvetítésben is szívesen szerepet vállal.

A hétfői események minden bizonnyal döntően befolyásolják a magyar közösség sorsát. Kiderült, hogy nem lesz közös választási lista, így könnyen elképzelhető, hogy a közösség elesik a közügyekbe való parlamenti szintű beavatkozás lehetőségétől. Történik mindez először Csehszlovákia megalakulása és az abban eltöltött közel száz év óta. A nyilvánosság reakciói jelzik, hogy a képviseletünkbe vetett bizalom megingott, a csalódottság és hitetlenség pedig nem elmúlni, hanem erősödni fog. Ebben a helyzetben arról kell gondolkodnunk, mi az, amit még tehetünk a közösségünkért.

Súlyos kérdéseket is fel kell tennünk. Mi történik majd velünk, ha nem lesz magyar képviselő a parlamentben? Miként tudjuk ilyen esetben hallatni a hangunkat? A parlamenten kívül elvben milyen intézmény lehet a szlovákiai nyilvánosság felelős partnere? Van egyáltalán esély és szándék arra, hogy össztársadalmi szinten szóba álljunk egymással, vagy tehetetlenül kell várni a választásokat és felkészülni egy esetleges újabb kudarcélményre?

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala már júliusban jelezte, hogy szeptember 28-án szeretné összehívni a felvidéki magyarság legitim képviselőit, civil kezdeményezéseit és intézményeit egy közös megbeszélésre. A nyári események jelezték, szükséges, hogy közéletünk fontos szereplői hosszú távon is kialakítsanak egy olyan fórumot, amely nem csak megjeleníti a felvidéki magyarság problémáit, hanem válaszokat keres és megoldásokat talál rájuk.

A Kerekasztalnak nem célja megmondani, kikből álljon a Magyar Tanács hosszú távon, de megteheti az első lépést. Megfogalmazhatja a problémát, meghirdetheti a találkozót, és ezt is szándékozik tenni. Ezen a megbeszélésen kell összegezni, hogy hol tartunk, merre haladunk és milyen módon működhet hosszú távon, fenntarthatóan egy állandó, általánosan elfogadott kisebbségi testület.

Hasonló fórum korábban nem működött, hiányának következményeit most tapasztaljuk: politikusaink alapvető ügyekben nem tudnak megegyezni, hiányzik a program, a déli régiók lemaradása nem csökken, és emiatt is egyre nagyobb a közösség kiábrándultsága. Amennyiben a helyzet nem változik, legfeljebb a reménykedés marad abban, hogy a változás magától jön el. A változásért azonban saját magunknak kell tennünk!

Névnap Frigyes – német-magyar eredetű; jelentése: béke + hatalom.

Kamill – latin eredetű; jelentése: nemesi születésű fiúgyermek, aki az áldozatoknál szolgált. Idézet

„Sokszor elmondták már, hogy nem könnyű látni annak az értékét, ami állandóan a szemünk előtt van. A távolság és a vágy kellenek hozzá.”

Selma Lagerlöf

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Eöri Pordán Gusztáv (Nagybereg, 1843 – Újpest, 1887. július 18.) Színész. Apja, E. Gergely mérnök volt Beregszászban. Iskoláit Sárospatakon kezdte, onnan Nagykőrösre ment. Színészi pályára lépett. 1863-ban a Nemzeti Színházban vendégszerepelt, amelynek nemsokára tagja lett, szerelmes hős szerepeket játszott. 1875-től a Budapesti Népszínházban lépett fel, minden műfajban sikereket aratva.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Duray Miklós, felvidéki író, geológus, politikus (1945) a szlovák parlament tagja, számos kitüntetés tulajdonosa.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 

KERESD A MÁSIKBAN A LEGJOBBAT!

Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van.” (2Korinthus 4:7)

Az egyik legnagyobb vita, amit a Szentírásban feljegyeztek, minden idők legsikeresebb missziói csapatának két tagja között zajlott le: Pál és Barnabás között. Mi volt a vita tárgya? János Márk. Barnabás magával akarta őt vinni következő missziós útjukra, Pál viszont nem. Miért? Mert Pál nem vette jó néven, hogy János Márk szünetet akart tartani, hogy a családjával lehessen. (Néha előfordul, hogy a szenvedélyes, céltudatos emberek nem látják tisztán a dolgokat!) Később azonban Pálnak megváltozott a véleménye, és átgondolva a helyzetet, ezt írta: „Démász elhagyott engem, mivel ehhez a világhoz ragaszkodott… Márkot vedd magad mellé, hozd el magaddal, mert hasznomra van a szolgálatban” (2Timóteus 4: 10-11). Három fontos tanulság van ebben: 1) Mindenki megérdemel egy második lehetőséget. Elvégre Isten folyton új lehetőséget ad nekünk. Nos, előfordulhat, hogy csalódás ér, ha nagylelkű vagy valakivel, de ezt a kockázatot vállalnod kell, ha Krisztushoz akarsz hasonlítani. 2) Nem mindenki kapta ugyanazt az elhívást. Előfordulhat, hogy az, akinek a viselkedése zavar, nem arra kapott elhívást, amire te, vagy elhívása egyszerűen más módszerekre szól. Saját érdeklődési körödet sose tedd szereteted, elfogadásod és együttműködésed feltételévé. 3) Ne a legrosszabbat, hanem mindig a legjobbat keresd a másik emberben! A Bibliában azt olvassuk, hogy kincsünk cserépedényekben van (ld. 2Korinthus 4:7). Ez azt jelenti, hogy mindenkiben, akivel találkozol, van valamilyen „kincs”, még ha törékeny, földi cserépedényben van is az. Azt is jelenti, hogy kötelességünk a másikban ezt a kincset keresni és értékelni. Az emberek, ha érzik, hogy értékelik őket, általában igyekeznek felnőni az elvárásaikhoz.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent Hedvig királynő

1374-ben Magyarországon született, Nagy Lajos magyar és lengyel király, valamint Erzsébet boszniai hercegnő harmadik gyermeke volt. Egy szerződés értelmében, melyet atyja, Lajos király Lipót ausztriai herceggel kötött, Lipót fia, Vilmos hitvesének szánták. A házasságkötés szertartását a négy éves Hedvig és a nyolc éves Vilmos között 1378. június 15-én Haimburgban Demeter bíboros, ostrzyhomiai érsek végezte. A két gyermeket ezután együtt nevelték Bécsben.

Amikor Hedvig 6 éves lett, hazahozták Magyarországra, hogy itt készüljön föl a tényleges házasságkötésre. Atyja, Nagy Lajos Vilmossal együtt a magyar trónra szánta, de a király halála után az özvegy Erzsébet királyné és a nemesek az idősebb leányt, Máriát ültették a magyar trónra, Hedviget pedig a lengyel trónra rendelték. Hedvig 1384 őszén érkezett Krakkóba, és október 15-én, védőszentjének, Sziléziai Szent Hedvignek ünnepén koronázta meg Bodzanta gnieznói érsek. A lengyelek azonban, akik Hedviget királynőjükké választották, Vilmost nem akarták a trónon látni. Ezért amikor Jagelló László követeket küldött, hogy megkérje Hedvig kezét, szívesen fogadták, meghallgatták kérését, főként mert ígéretet tett arra, hogy vele együtt az egész litván nép megkeresztelkedik és egyesül Lengyelországgal.

A Habsburgok azzal válaszoltak a lengyel tervre, hogy Krakkóba küldték Vilmost, aki be akart törni Wawel várába. A Hamburgban megkötött házasság ugyanis nem kívánt újabb házasságkötést, csupán meg kellett volna a jegyeseknek erősíteniük a korábban kötött házassági szerződést. A lengyelek azonban fölfedezték a tervet, és Vilmost kiűzték az országból.

Hedvig, aki gyermekkorától kezdve nagyon hűséges volt a kegyelemhez, bár teste-lelke tiltakozott az új házasság ellen, mégis beleegyezését adta, mert Isten akaratát látta benne. László 1386. február 12-én érkezett Krakkóba, s három nap múlva testvéreivel és kíséretével együtt megkeresztelkedett. Február 18-án megtartották az esküvőt. A Habsburgok, kiknek reményei ezzel szertefoszlottak, hamis híreket kezdtek terjeszteni Vilmos és Hedvig korábbi együttéléséről. Hedvig a Wawel katedrálisában a papság és Bodzanta érsek jelenlétében nyilvánosan visszavonta a gyermekkorában tett házassági ígéretét. VI. Orbán pápa személyesen vizsgálta ki az ügyet, nemcsak a lengyelektől kapott jelentés alapján, hanem legátusa, Maffiolo Lampugnano érsek által is, akit csak ezért küldött 1386-ban Lengyelországba. Később Bonaventura padovai bíboros is vizsgálatot folytatott. A pápa, meggyőződvén Vilmos vádjainak alaptalanságáról (miután Vilmos meg se jelent Rómában a kánoni tárgyaláson, melyet ő kezdeményezett), 1388. április 18-án bullát intézett Jagelló Lászlóhoz. Ebben dicséri megtérését és szól a házasságáról, melynek érvényességéhez nem fér kétség. VI. Orbán szívélyes kapcsolatot tartott fenn később is a királyi párral, utóda, IX. Bonifác pedig elfogadta, hogy keresztapja legyen születendő gyermeküknek. Mindez elképzelhetetlen lett volna, ha a házasság érvényessége felől bármi kétség maradt volna fenn.

Hedvig tevékenyen részt vett az állam életében, s mindent megtett az ország nagyságának és hatalmának biztosítása érdekében. Tevékenysége nem korlátozódott a szokásos királynői tevékenységre: egyszerű és tiszta életvitele (melyet nem könnyen rendelt alá a kor szokásainak és eszméinek), vele született értelmessége és széles körű műveltsége révén sok emlékezetes dolgot művelt rövid élete folyamán. Mindenekelőtt elérte azt, amit sem törvény, sem fegyver nem tudott elérni: a pogány Litvániát a kereszthez vezette. Mint Litvánia Istentől vezetett apostola gondoskodott megfelelő személyek kiműveléséről, kik értették a megkeresztelt nép nyelvét, lelkületét, adottságait és jellemét: Prágában 1397-ben kollégiumot alapított litván teológusok számára.

Sokat fáradozott az elszakadt Ruténia megtérítéséért is. Tudván, hogy a ruténok ragaszkodnak a keleti nyelvhez, fölismerte, hogy csak akkor nyerheti meg őket az egyháznak, ha meghagyják nyelvüket és gazdag szertartásaik használatát. Ezért a szláv bencésekhez fordult és kérte, nyissanak Krakkóban novíciátust. Rómában elérte, hogy a pápa engedélyezze a krakkói egyetemen a teológiai fakultás megnyitását. IX. Bonifác 1399. január 11-én adta meg az engedélyt.

Hedvig szívén viselte a betegek, árvák, szegények, elesettek sorsát. Gyakran látogatta a kórházakat, és ápolta betegeiket. Sokat próbálkozott a parasztság nyomorának enyhítésével.

Szentség hírében halt meg. Nem a Wawel-katedrális kriptájába temették el, mint a többi királyokat, hanem a főoltár alá, azzal a meggyőződéssel, hogy csak kis ideig marad ott, addig, míg föl nem emelik az oltár dicsőségébe. Már 1426-ban megalakította Wojciech Jastrzembiec gnieznói érsek az első bizottságot, melynek feladata Hedvig életszentségének kivizsgálása volt. Föltételezhető, hogy az eljárás akkor szakadt félbe, amikor Jagelló Kázmér 1454-ben feleségül vette Habsburg Albrecht leányát, Erzsébetet, akinek nagyatyja Vilmos herceg testvére volt. Erzsébettel és kíséretével a Wawelben otthont kapott a Hedvig iránti ellenszenv is.

A boldoggáavatási eljárás több évszázadig tartó megszakadása ellenére is a nép szívében elevenen élt Hedvig tisztelete és emlékezete. Bizonyítja ezt az ikonográfia, hiszen a lengyel szentek és boldogok között őt is ábrázolták. Pótolhatatlan veszteséget jelent e szempontból a waweli Szent Kereszt-szárnyasoltár pusztulása, melynek képeit csak egy 1670-es leírásból ismerjük. Az oltárszekrény külső oldalán négy alak volt látható: Sziléziai Hedvig, Boldog Kinga, Szent Brigitta és Boldog Hedvig a következő aláírással: ,,Boldog Hedvig királynő, Jagelló László hitvese, meghalt 1399-ben”. A képen Hedvig a feszület előtt térdelt királyi ruhában, feje körül glóriával.

A lengyel püspöki kar 1933. szeptember 29-én Czestochowában tartott ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy ismét kéri Hedvig – vagy ahogy a lengyelek mondják: Jadwiga – boldoggá avatását. Az eljárást 1950-ben fölújították. II. János Pál pápa 1997. június 8-án avatta szentté Krakkóban.

bacskaplebania.hu

Gólszerzők: Šofranac, ill. Šporar. Holman kezdőként lépett pályára, de lecserélték. Az Európa Ligában a koszovói Feronikeli lesz a szlovák bajnok ellenfele.

Kettős győzelemmel jutott tovább a magyar bajnok, a következő körben a máltai Valletta FC lesz az ellenfele. Gólszerzők: Terziev, Heister (ög) ill. Kharatin, Škvarka, Tokmac, kiállítva: Moti (Ludogorec).

Nagyobb a szklerózis multiplex betegség kialakulásának a kockázata az elhízott gyermekeknél, akik ráadásul rosszul reagálnak a betegség kezelésére német kutatók szerint.

2019. július 16-án kiadott N10-p/2019. számú határozatában Ukrajna Alkotmánybírósága kimondta, hogy a 2017. szeptember 5-én elfogadott Ukrajna törvénye az oktatásról (Закон України «Про освіту») nem ellentétes az alkotmánnyal, tehát a jogszabály továbbra is hatályban marad.

Az Alkotmánybíróság döntése reakció volt 48 ukrajnai parlamenti képviselő még 2018. október 6-án benyújtott beadványára, melyben a képviselők azon álláspontjukat fejtették ki, hogy az oktatási kerettörvény nem egyeztethető össze Ukrajna Alkotmányának számos cikkelyével. Az alkotmányossági beadvány szerzői szerint a jelentős nemzetközi botrányt kavart oktatási törvény részben vagy egészében nem felel meg az alkotmány 6., 8., 9., 10., 11. 19., 22., 24., 53., 83. és 92. cikkelyének, illetőleg az idézett cikkelyek egyes részeinek és bekezdéseinek, s erre való hivatkozással kérték az alkotmánybíróságtól a jogszabály hatályon kívül helyezését.

Az ellenzéki parlamenti képviselők beadványából bennünket elsősorban azok az érvek érdekelnek, melyek az oktatási törvény 7. cikkelyére, azaz az oktatás nyelvét szabályozó részére vonatkoznak, és melyek – a beadvány készítőinek véleménye szerint – nem egyeztethetők össze az alkotmány 10., 22. és 53. cikkelyével. A kárpátaljai magyar nemzeti közösség szakértői szintén hasonlóan érveltek az oktatási törvény 7. cikkelyének alkotmányellenességét hangsúlyozva.

Ukrajna Alkotmánybíróságának megfellebbezhetetlen és hatályos határozata azonban abból indul ki, hogy Ukrajna egyetlen államnyelve az ukrán, melynek használata az állami és közszférában, illetve a társadalmi életben kötelező, beleértve az oktatást is. A legfőbb bírói testület álláspontja szerint az oktatási törvény és annak 7. cikkelye egyensúlyt teremt az államnyelv védelme és az őshonos népek, valamint a nemzeti kisebbségek nyelveinek támogatása között azáltal, hogy lehetővé teszi az államnyelven való tanulást, az államnyelv tantárgyként való tanulását, s ezzel együtt azt is, hogy az őshonos népek és a nemzeti kisebbségek képviselői tanulhatják anyanyelvüket, továbbá – az oktatás bizonyos szintjein – anyanyelvükön tanulhatnak. Az alkotmánybírák az államnyelv elsajátítását a teljes értékű társadalmi integráció egyik feltételeként határozzák meg.

Az alkotmánybírósági határozat sajátos jogértelmezése szerint az, hogy mindenkinek azonos joga az államnyelven tanulni, az állampolgárok jogegyenlőségét szolgálja. A bírák véleménye szerint az oktatási törvény és annak 7. cikkelye nem jelent jogszűkítést.

Kifejezetten érdekes az alkotmánybíróság által kiadott dokumentumnak az a része, amely megállapítja, hogy az oktatási törvény elfogadása során a Legfelsőbb Tanács képviselői nem sértették meg a vonatkozó alkotmányossági normákat, és ezért procedurális okokból sem állapítható meg az oktatási törvény alkotmányellenessége.

Mindez azért figyelemre méltó, mert az ukrajnai jogrendszerben két olyan eset is ismert, amikor Ukrajna Alkotmánybírósága épp arra hivatkozva semmisített meg (helyezett hatályon kívül) törvényeket, mert a parlament vétett az elfogadás jogrendje ellen. Az egyik, az ukrán alkotmánybíróság által formai okok miatt hatályon kívül helyezett jogszabály a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának ratifikálásáról hozott 1999-es törvényt, a másik pedig a kisebbségi nyelvek beszélői számára széles jogokat biztosító 2012-es nyelvtörvény volt. Az 1999-es jogszabályt 2000-ben, a 2012-es nyelvtörvényt pedig 2018-ban épp arra hivatkozva helyezte hatályon kívül a taláros testület, mert elfogadásuk során sérül a jogrend. Érdekes, hogy mindkét említett törvény, melyeket megsemmisített az alkotmánybíróság, a kisebbségi nyelvek védelmét szolgálta.

Feltehetőleg hat ember maradványait találták meg egy háborús tömegsír feltárásakor a kelet-boszniai Visegradon - közölte értesülését az N1 regionális hírtelevízió szerdán.

Zűrzavar uralkodott el a Donald Trump megjegyzéseit elítélő demokraták körében - majd az egész képviselőházban - kedden, amikor szavaztak a Donald Trump Twitteren közzétett megjegyzéseit elítélő határozatról. Elemzők szerint Trump durva stílusa akár politikai számításból is fakadhat.

Az ünnepélyes eseményre július 17-én került sor. Kudron Zoltán, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke üdvözölte az egybegyűlteket.

Homoki Gabriella, a tanintézmény igazgatója nyitóbeszédében elmondta, hogy egy régi álom első lépése válik ma valóra az alapkőletétellel. Az iskola sajnos nem rendelkezik sportteremmel. A gyerekek rossz idő esetén egy osztályteremben tornáznak, jó időjárási körülmények között az iskola udvarán lévő sportpályát használják. Kiemelte, hogy a sportterem nem csupán az iskola növendékeinek fizikai fejlődését fogja szolgálni, hanem a környék lakosságának is szolgálatára áll majd. Köszönetét fejezte ki a támogatásért, melyet nem csak a jelen, de a jövő nemzedéke is élvezni fog.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke köszöntőbeszédében elmondta, hogy örömmel áll ezen a történelmi múltú helyen, melynek épülete báró Perényi Zsigmond vértanúról kapta nevét. Köszönetét fejezte ki az iskola vezetőségének, hogy fenntartják az intézményt. Kiemelte, hogy az alapkőletétel egy nagyon fontos esemény, mert a tanintézményben tanuló gyermekek megfelelő fizikai fejlődéséhez elengedhetetlenül szükség van egy tornateremre.

Szomorúan konstatálta a tényt, hogy hétfőn az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség aktivistáinál fegyveres rendőrök házkutatást tartottak:

– A rendkívüli nyomás, ami ránk nehezedik, csak azt bizonyítja, hogy nem tudunk európai útra lépni, nem tudunk normális választásokat tartani, nem tudjuk kellőképpen megvédeni egymást, pedig abban versengünk, ki tud, ki akar többet tenni ezért a közösségért. Az európai unióhoz való csatlakozási szándék az európai jogállamisághoz való csatlakozás szándékát is jelenti, azt, hogy a választás az nem háború, nem vetélkedés. Reményeink szerint ehhez előbb-utóbb el fogunk jutni. Mi továbbra is szeretnénk normálisan viselkedni, továbbra is megmutatni azt, hogy a kárpátaljai magyarság a javát akarja egész Kárpátaljának nemzetiségtől függetlenül, és azt szeretnénk, ha a mi kapcsolataink erősödnének, s ez pedig javát szolgálná a vidéknek – mondta.

Beszédében üdvözölte Milovánt Sándort, aki 1956-ban börtönben ült a magyar szabadságért. A KMKSZ tiszteletbeli elnöke az elsők között volt, akik támogatták, hogy ebben az épületben, ahol egykoron egy gyár volt, létrejöjjön a magyar iskola.

Az esemény további részében az egyházak képviselői köszöntötték a jelenlévőket.

Az ünnepi beszédeket követően Brenzovics László, Homoki Gabriella, valamint Milován Sándor egy kapszulát tettek le az intézmény fontos adataival, majd ráhelyezték az alapkövet.

Bocskor Zita
Kárpátalja.ma