Határon túli magyar portálok összesített hírei

Az önkormányzati testület a tegnapi tanácsülés keretében jóváhagyta a Marosvásárhelyi Transilvania Repülőtér fűtésrendszerének korszerűsítését. A A fűtésrendszer felújítása során két hagyományos fűtőkazánt fognak vásárolni, illetve egy napenergiás fűtőrendszert. Továbbá jóváhagyták az 1-es számú Fertőző Klinikát és a Tüdőklinikát érintő beruházásokat is. Ennek keretén belül parkolóhelyeket, illetve gyalogos sétányokat és pihenőövezeteket alakítanak ki a páciensek és az egészségügyi személyzet számára.

A Marosvásárhelyi Rádió tájékoztatása szerint a városvezetés a tegnapi ülésen a projekt megvalósításához szükséges műszaki-pénzügyi dokumentáció és a műszaki- pénzügyi mutatók elfogadását kérte az önkormányzati testülettől. Vajda György RMDSZ tanácsos úgy nyilatkozott, hogy széleskörű egyeztetésre van szükség az ügyben a civiltársadalom részvételével. A Szabad Emberek Pártja képviselője, Pápai László Zsolt szerint fölöslegesen alakítanának ki a Poklos Patak medrének mindkét oldalán kétsávos kerékpárutat. Korábban Gál Sándor, a Marosszéki Közösségi Alapítvány vezetője úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi terv nem megfelelő, és egyezetetés nélkül, csak a mobilitási terv kötelező részeként készítette el a marosvásárhelyi városháza a Poklos-patak partjára tervezett kerékpárút tervét.

Közölte az olasz miniszterelnök tegnap este egy sajtótájékoztatón. Az olasz kormány leállította a Kínába tartó és onnan érkező járatokat, miután két kínai turistánál kimutatták a koronavírus-fertőzést, akiket egy római szállodából szállítottak kórházba. Az olasz kormányfő a pánik elkerülésére intett hangsúlyozva, hogy a helyzet „ellenőrzés alatt van”

Az RMDSZ közleménye szerint az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja tegnap Brüsszelben tartotta az alakuló ülését, amelynek társelnökévé választották Vincze Lorántot, az RMDSZ EP-képviselőjét, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnökét. Vincze Loránt elmondta, hogy céljai közé tartozik, hogy a nemzeti, őshonos kisebbségek számára kedvező jogszabályok szülessenek az Európai Unióban. Továbbá kihangsúlyozta, hogy a munkacsoport támogatása meghatározó lesz a Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag jövőbeli sorsát illetően is.

Az országos földfizikai intézet tájékoztatása szerint ez volt az elmúlt egy év  legerősebb földrengése, ennél nagyobb földmozgást 2018 októberében mértek legutóbb, az 5,8-as erősségű volt és Buzău megyében észlelték. A földmozgást ma hajnalban Vrancea megyében mérték.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője a Maszolnak nyilatkozott az ügyben. Elmondása szerint az RMDSZ elfogadhatatlannak tart mindennemű gyűlöletkeltést, ami más emberek vagy embercsoportok ellen irányul csupán a bőrük színe miatt vagy azért, mert más nyelvet beszélnek. A szóvivő tájékoztatása szerint az RMDSZ helyi vezetői tevékenyen részt vesznek a gyergyóditrói hangulat csillapításában. Puskás Elemér polgármester például folyamatosan tájékoztatja a helyieket a valós helyzetről, közvetít a felek között és a hét végére lakossági fórumot is összehívott ebben az ügyben, ahol megpróbálja közelíteni az álláspontokat.

A legfelsőbb bíróság ugyanis elutasította Liviu Dragnea igénylését, amelyben a Szociáldemokrata Párt volt elnöke a fiktív alkalmazások ügyében rá kiszabott három és fél éves börtönbüntetés eltörlését kérte. Dragnea azt állította a tárgyaláson, hogy tisztességesen szeretne kijutni a börtönből. Elmondása szerint fizethetett volna egy bizonyos árat, de nem tette meg.Dragnea ügyvédei azt állítják, hogy az ellene kimondott ítéletet egy törvénytelenül létesített testület hozta, ami jogellenes fogva tartáshoz vezetett. A döntés nem jogerős.

A Transindex tájékoztatása szerint a párok diszkriminálva érzik magukat, amiért a román állam nem ismeri el törvényesen, és nem jegyzi be az élettársi kapcsolatukat. Az Európai Uniónak hat olyan tagállama van, amelyek egyikében sem létezik semmilyen törvény, ami biztosítaná az azonos nemű pároknak, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítsenek. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ben hozott egy határozatot, amely arra kötelezi az országokat, hogy törvényes módon, a házassággal egyenrangúan ismerjék el az azonos nemű párok kapcsolatát. Ennek ellenére Romániában nem született még törvény erre vonatkozóan, mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatát nem tartják kötelező érvényűnek, holott a felperesek szerint ezzel Románia törvényszegést követ el.

A Jogsegélyszolgálat képviselői és munkatársai Dunaszerdahelyen találkoztak, hogy az aktív, folyamatban levő ügyekről egyeztessenek. Az ülésen egyben a tíz éves, jubileumi konferencia részletei is megtárgyalásra kerültek.

A Kerekasztal koordinációs bizottságának évindító ülésén került sor az éves konferencia, valamint a Magyar Tanács kiértékelésére és az éves prioritások átbeszélésére. A karácsony előtti időpont és a Magyar Tanács csúszása kihatott az éves konferencia láthatóságára is, de több olyan szakmai téma is tárgyalásra került, ami alapvető módon határozza meg a következő év fejleményeit (kisebbségi törvény előkészítése, népszámlálás módszertana és változások a nemzetiségek felmérése kapcsán).

A Tanácsra fenntartott napon magas érdeklődés, de felemás politikai elitrészvétel (a Híd meghívott képviselői hiányoztak) volt jellemző, a megbeszélés pozitív hangulatban zárult – folytatás a választások után, a testület technikai részleteinek kidolgozásával.

Átalakul a Kerekasztal weboldala és aktualizálásra kerül a szervezeti lista.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala közösségünk társadalmi összefogása érdekében szeretné megszólítani a magyar kisebbség legitim képviselőit, civil kezdeményezéseit, intézményeit. Egyben szeretne hosszú távon működőképes struktúrákat kialakítani. A tanács nemcsak a társadalmi párbeszéd megteremtésében játszhat szerepet, hanem azt is láttathatja, hogy az ideológiai és világnézeti különbségek ellenére is vannak közösen képviselhető és felvállalható témák. Bővebben a magyartanacs.sk weboldalon.

Érsekújvárott, a Csemadok Házban került sor arra a tanácskozásra, melyet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának kezdeményezésére hívtak össze egy jövőbeni magyar érdekképviseleti szerv és intézményesített fórum kialakításának ügyében. A Magyar Tanács névre keresztelt összejövetelnek mintegy kilencven résztvevője volt, köztük politikusok, polgármesterek, nagy civil szervezetek képviselői és érdeklődő aktivisták.

A tanácskozást Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője nyitotta, elemzésében kifejtette, hogy a magyar érdekképviselet pozíciói az utóbbi időszakban gyengültek, és rámutatott, hogy politikai elitünk nagy kihívás előtt áll a februárban esedékes választásokon.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője ismertette a Tanács tervezetét. Elmondása szerint februárt követően mind a parlamenti jelenlét, mind annak hiánya esetén szükség lesz egy közös fórumra, hiszen vagy nem marad megfelelő érdekképviseleti platform, vagy fontossá válik a magyar érdekképviselet fenntarthatóvá tétele. A Kerekasztal az első egyeztető találkozó megszervezésével, a Fórum Intézet pedig a somorjai helyszín biztosításával tud hozzájárulni a folyamathoz.

Öllös László (Fórum Intézet) vitaindítójában leszögezte, sem a jogok kikényszerítésének stratégiája, sem pedig a demokratizálódásba és az új társadalmi rendszer felépítésébe való bekapcsolódás nem hozott áttörést. A soron következő vitában többek között Albert Sándor az iskolaügyi kérdésekben nyilvánult meg, különösen a kis létszámú iskolákkal kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet.

Zachar Pál (Összefogás) arra mutatott rá, hogy a gyakorlatban több esetben is ellehetetlenítik a magyar nyelvű ügyintézést, miközben teljesen váratlan fórumokon okoz problémát a magyar vonatkozású kérések felhozása – például Zuzana Čaputová köztársasági elnök dunaszerdahelyi látogatásán, ahol a polgármesterrel való találkozót követően nem került sor sajtótájékoztatóra a találkozón felmerülő problémák miatt.

Hamerlik Richárd felhívta a figyelmet a gyermekvállalás fontosságára és az asszimiláció veszélyére, de figyelmeztetett a jövőkép kialakításának fontosságára is, mely nem került meghatározásra értelmezhető formában az elmúlt évek során. Kopócs Tibor a művészetekkel foglalkozó intézmények hiányzó együttműködéséről értekezett, míg Samu István hangsúlyozta, hogy saját ügyeink megoldása érdekében csak saját magunkra számíthatunk, a Magyar Tanács pedig a társadalmi szervezetekkel kötött szerződést feltételez.

Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke felszólalásában elmondta, fontosnak tartja, hogy egy ilyen testület működjön, de emellett folyamatosan fenntartható is legyen és akadjon folytatása a találkozónak. Hangsúlyozta, hogy a politikai tisztviselők és a civil szféra képviselői eltérő mozgástérrel rendelkeznek. Gyarmati Tihamér (MKP) a megyei képviselet fontosságát emelte ki, amit az érdekérvényesítés terén is ki kell használni.

Forró Tibor (PS) szintén a Magyar Tanács mellett foglalt állást, elmondása szerint a magyar képviselet is biztosítva lehet a parlamentben a következő időszakban. Farkas Iván felhívta a figyelmet az aktuális felmérésekre, közte a szlovák pártok elfogadottságának növekedésére és a magyar formációk fiatalok között mért gyenge eredményeire.

Gál Erik a Cserkészszövetség nevében négy év tapasztalatát összegezte a Szlovák Ifjúsági Tanácsban. Elmondása szerint rossz pozícióba kerül az, aki nem tud emberi kapcsolatokat kialakítani a szlovákiai szervezetekkel, s bár attitűd, hogy partnerként vagy ellenfélként pozicionáljuk magunkat, az együttműködés alapvetően fontos, miközben sok előítélettel is meg kell küzdeni.

Leczkési Zoltán (Diákhálózat) arra figyelmeztetett, bár mondogatjuk, hogy fogyunk, de nem biztos, hogy ennek a súlyát a döntéshozók is megértik. Kiemelte, hogy a fiatal generáció már a megosztottságban szocializálódott, az aktivizálásukhoz pedig fontos a párbeszéd, amit a sajátjuknak is éreznek.

Pék László (MKP, megyei képviselő) felszólalásában elmondta, a Magyar Tanács legitimitása szempontjából fontos, hogy a társadalmi szervezeteket, egyházakat és régiókat is képviselje és felvetette a Kerekasztal intézményesülését és a szlovák nyelvoktatás megújítását. Végh Tamás szintén rámutatott, hogy az ütőképes generáció az oktatás megreformálásával kezdődik. Domin István Izsa polgármestereként a település tapasztalatait fejtette ki a kétnyelvű dokumentumok gyakorlati alkalmazása kapcsán.

Görföl Jenő (Csemadok) figyelmeztetett arra, hogy a Magyar Tanács gondolata nem egy újszülött kezdeményezés, már korábban is többen felvetettek hasonló lépéseket és a komáromi nagygyűlés anyagait is lehet hasznosítani a továbbgondolkodásban. Fontosnak tartotta, hogy a fórum ne legyen pártcsatározások színhelye. Bárdos Gyula elmondta, kell, hogy a találkozónak legyen folytatása. Az MKÖ listavezetője kiemelten fontosnak tartja, hogy azt ne sajátítsa ki egyetlen párt, mozgalom vagy civil szervezet. Zárásként Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat koordinátora kapott szót, aki a konkrét javaslatok fontosságáról szólt és egy aktivista adatbázis kialakítására tett javaslatot.

A tanácskozás a zárónyilatkozat elfogadásával végződött, az előkészítő bizottság tagjai a választások után találkoznak.

“Magyar Tanács – Zárónyilatkozat

A magyar társadalom bevonása közügyeink gyakorlásába közös érdekünk! Az a célunk, hogy helyreállítsuk a nyilvánosság bizalmát, mely megrendült a képviseletünkben, különösen egy olyan helyzetben, mikor a politikai képviseletünk sorsa bizonytalan és érdekeink képviseletét sem bízhatjuk másra, csak magunkra! A szlovákiai magyar közösség megértést, egységet és előrelépést szeretne látni. Ennek következtében pedig a fiatal generációk egyre passzívabbak, miközben növekszik a szakadék a politikai erőnk és valós lehetőségeink között!

Sorsfordító parlamenti választások és az építkezés időszaka előtt állunk. Akkor mozdulhatunk el a jelenlegi helyzetből, ha erős intézményeket és párbeszédre szolgáló fórumokat építünk ki, segítve a társadalmi egység megteremtését a magyar érintettségű ügyekben, hiszen a kisebbségi részvétel a kulturális, társadalmi, gazdasági életben, illetve a közügyekben alapvető jogunk és állampolgári kötelességünk. Megkezdjük egy olyan testület megszervezését – a Magyar Tanácsot –, amely kellő felhatalmazással és legitimitással rendelkezik, miközben a lehető legszélesebb körben tömöríti képviselőinket, szakembereinket és szervezeteinket!

A Magyar Tanács előkészítésével foglalkozó bizottságban a jelentkező személyek vállalnak szerepet. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala vállalja, hogy a 2020-as parlamenti választások után két hónapon belül összehívja a testületet, amely megkezdi a munkát. A csoportosulás feladata egy olyan Tanács felállítása, ami hosszútávon fenntartható, teret biztosít a párbeszédnek a civil szervezetek, értelmiségiek, szakmai társulások és a politikai képviseletünk között, szükség esetén pedig akár politikailag is képes a közösség képviseletére és az egész magyarságot érintő megnyilvánulásokra.

A Tanács szerkezetét, működésének technikai feltételeit és felállításának módját a bizottság javasolja. A bizottság célja, hogy az országos hálózatú szervezeteket bevonja a Tanács kialakításába. Célunk, hogy a Tanács alanyi jogon a szlovákiai magyarság legitim képviselőjévé váljon és egyben stabil fóruma legyen egész közösségünknek!

Vegyük kezünkbe saját sorsunkat!”

Érsekújvárott, a Csemadok Házban került sor arra a tanácskozásra, melyet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának kezdeményezésére hívtak össze egy jövőbeni magyar érdekképviseleti szerv és intézményesített fórum kialakításának ügyében. A Magyar Tanács névre keresztelt összejövetelnek mintegy kilencven résztvevője volt, köztük politikusok, polgármesterek, nagy civil szervezetek képviselői és érdeklődő aktivisták.

A tanácskozást Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője nyitotta, elemzésében kifejtette, hogy a magyar érdekképviselet pozíciói az utóbbi időszakban gyengültek, és rámutatott, hogy politikai elitünk nagy kihívás előtt áll a februárban esedékes választásokon.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője ismertette a Tanács tervezetét. Elmondása szerint februárt követően mind a parlamenti jelenlét, mind annak hiánya esetén szükség lesz egy közös fórumra, hiszen vagy nem marad megfelelő érdekképviseleti platform, vagy fontossá válik a magyar érdekképviselet fenntarthatóvá tétele. A Kerekasztal az első egyeztető találkozó megszervezésével, a Fórum Intézet pedig a somorjai helyszín biztosításával tud hozzájárulni a folyamathoz.

Öllös László (Fórum Intézet) vitaindítójában leszögezte, sem a jogok kikényszerítésének stratégiája, sem pedig a demokratizálódásba és az új társadalmi rendszer felépítésébe való bekapcsolódás nem hozott áttörést. A soron következő vitában többek között Albert Sándor az iskolaügyi kérdésekben nyilvánult meg, különösen a kis létszámú iskolákkal kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet.

Zachar Pál (Összefogás) arra mutatott rá, hogy a gyakorlatban több esetben is ellehetetlenítik a magyar nyelvű ügyintézést, miközben teljesen váratlan fórumokon okoz problémát a magyar vonatkozású kérések felhozása – például Zuzana Čaputová köztársasági elnök dunaszerdahelyi látogatásán, ahol a polgármesterrel való találkozót követően nem került sor sajtótájékoztatóra a találkozón felmerülő problémák miatt.

Hamerlik Richárd felhívta a figyelmet a gyermekvállalás fontosságára és az asszimiláció veszélyére, de figyelmeztetett a jövőkép kialakításának fontosságára is, mely nem került meghatározásra értelmezhető formában az elmúlt évek során. Kopócs Tibor a művészetekkel foglalkozó intézmények hiányzó együttműködéséről értekezett, míg Samu István hangsúlyozta, hogy saját ügyeink megoldása érdekében csak saját magunkra számíthatunk, a Magyar Tanács pedig a társadalmi szervezetekkel kötött szerződést feltételez.

Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke felszólalásában elmondta, fontosnak tartja, hogy egy ilyen testület működjön, de emellett folyamatosan fenntartható is legyen és akadjon folytatása a találkozónak. Hangsúlyozta, hogy a politikai tisztviselők és a civil szféra képviselői eltérő mozgástérrel rendelkeznek. Gyarmati Tihamér (MKP) a megyei képviselet fontosságát emelte ki, amit az érdekérvényesítés terén is ki kell használni.

Forró Tibor (PS) szintén a Magyar Tanács mellett foglalt állást, elmondása szerint a magyar képviselet is biztosítva lehet a parlamentben a következő időszakban. Farkas Iván felhívta a figyelmet az aktuális felmérésekre, közte a szlovák pártok elfogadottságának növekedésére és a magyar formációk fiatalok között mért gyenge eredményeire.

Gál Erik a Cserkészszövetség nevében négy év tapasztalatát összegezte a Szlovák Ifjúsági Tanácsban. Elmondása szerint rossz pozícióba kerül az, aki nem tud emberi kapcsolatokat kialakítani a szlovákiai szervezetekkel, s bár attitűd, hogy partnerként vagy ellenfélként pozicionáljuk magunkat, az együttműködés alapvetően fontos, miközben sok előítélettel is meg kell küzdeni.

Leczkési Zoltán (Diákhálózat) arra figyelmeztetett, bár mondogatjuk, hogy fogyunk, de nem biztos, hogy ennek a súlyát a döntéshozók is megértik. Kiemelte, hogy a fiatal generáció már a megosztottságban szocializálódott, az aktivizálásukhoz pedig fontos a párbeszéd, amit a sajátjuknak is éreznek.

Pék László (MKP, megyei képviselő) felszólalásában elmondta, a Magyar Tanács legitimitása szempontjából fontos, hogy a társadalmi szervezeteket, egyházakat és régiókat is képviselje és felvetette a Kerekasztal intézményesülését és a szlovák nyelvoktatás megújítását. Végh Tamás szintén rámutatott, hogy az ütőképes generáció az oktatás megreformálásával kezdődik. Domin István Izsa polgármestereként a település tapasztalatait fejtette ki a kétnyelvű dokumentumok gyakorlati alkalmazása kapcsán.

Görföl Jenő (Csemadok) figyelmeztetett arra, hogy a Magyar Tanács gondolata nem egy újszülött kezdeményezés, már korábban is többen felvetettek hasonló lépéseket és a komáromi nagygyűlés anyagait is lehet hasznosítani a továbbgondolkodásban. Fontosnak tartotta, hogy a fórum ne legyen pártcsatározások színhelye. Bárdos Gyula elmondta, kell, hogy a találkozónak legyen folytatása. Az MKÖ listavezetője kiemelten fontosnak tartja, hogy azt ne sajátítsa ki egyetlen párt, mozgalom vagy civil szervezet. Zárásként Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat koordinátora kapott szót, aki a konkrét javaslatok fontosságáról szólt és egy aktivista adatbázis kialakítására tett javaslatot.

A tanácskozás a zárónyilatkozat elfogadásával végződött, az előkészítő bizottság tagjai a választások után találkoznak.

 

“Magyar Tanács – Zárónyilatkozat

A magyar társadalom bevonása közügyeink gyakorlásába közös érdekünk! Az a célunk, hogy helyreállítsuk a nyilvánosság bizalmát, mely megrendült a képviseletünkben, különösen egy olyan helyzetben, mikor a politikai képviseletünk sorsa bizonytalan és érdekeink képviseletét sem bízhatjuk másra, csak magunkra! A szlovákiai magyar közösség megértést, egységet és előrelépést szeretne látni. Ennek következtében pedig a fiatal generációk egyre passzívabbak, miközben növekszik a szakadék a politikai erőnk és valós lehetőségeink között!

Sorsfordító parlamenti választások és az építkezés időszaka előtt állunk. Akkor mozdulhatunk el a jelenlegi helyzetből, ha erős intézményeket és párbeszédre szolgáló fórumokat építünk ki, segítve a társadalmi egység megteremtését a magyar érintettségű ügyekben, hiszen a kisebbségi részvétel a kulturális, társadalmi, gazdasági életben, illetve a közügyekben alapvető jogunk és állampolgári kötelességünk. Megkezdjük egy olyan testület megszervezését – a Magyar Tanácsot –, amely kellő felhatalmazással és legitimitással rendelkezik, miközben a lehető legszélesebb körben tömöríti képviselőinket, szakembereinket és szervezeteinket!

A Magyar Tanács előkészítésével foglalkozó bizottságban a jelentkező személyek vállalnak szerepet. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala vállalja, hogy a 2020-as parlamenti választások után két hónapon belül összehívja a testületet, amely megkezdi a munkát. A csoportosulás feladata egy olyan Tanács felállítása, ami hosszútávon fenntartható, teret biztosít a párbeszédnek a civil szervezetek, értelmiségiek, szakmai társulások és a politikai képviseletünk között, szükség esetén pedig akár politikailag is képes a közösség képviseletére és az egész magyarságot érintő megnyilvánulásokra.

A Tanács szerkezetét, működésének technikai feltételeit és felállításának módját a bizottság javasolja. A bizottság célja, hogy az országos hálózatú szervezeteket bevonja a Tanács kialakításába. Célunk, hogy a Tanács alanyi jogon a szlovákiai magyarság legitim képviselőjévé váljon és egyben stabil fóruma legyen egész közösségünknek!

Vegyük kezünkbe saját sorsunkat!”

 

A Kerekasztal munkájának és jövőbeni tevékenységének értékelése, a közelgő népszámlálás és az azzal kapcsolatos változások, kiemelt jogi ügyeink, valamint a vasárnap, december 8-án esedékes Magyar Tanács ismertetése adták a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala éves konferenciájának fő témáit, ami szombaton került megrendezésre az érsekújvári Csemadok házban.

Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője nyitó felszólalásában röviden összefoglalta a Kerekasztal 2019. évi tevékenységét. A civil szerveződés irányításával foglalkozó testület, a koordinációs bizottság továbbra is havi egy alkalommal ülésezik, de fontos, hogy a jövőben több szervezetet is be lehessen kapcsolni a kerekasztalos vérkeringésbe – mutatott rá a szóvivő. A Kerekasztal által üzemeltetett madari.sk portál továbbra is hiánypótló munkát végez a magyarokról szóló szlovák nyelvű cikkek írásában és aktív véleménycserére ad teret, a kormány mellett működő Nemzetiségi és Etnikai Csoportok Bizottságában pedig a magyar delegáltak olyan témákba kaphattak mélyebb betekintést, mint a kisebbségi stratégia teljesítése, a kisebbségekről szóló oktatási segédanyagok ügye, a Kisebbségi Kulturális Alap, vagy a jelentések témája. A Kerekasztal felvilágosító tevékenysége a civil szervezeteket érintő szigorodó adatbiztonságra vonatkozó szabályozásokkal és a szervezetek regisztráció-kiegészítésével kapcsolatos kérdések megválaszolására irányult – mondta el Tokár.

A szóvivő emlékezetett arra, hogy márciusban a Kerekasztal delegációja találkozott Zuzana Čaputovával, a később megválasztott államfőtől egy magyar civilekkel való nagyobb találkozót, valamint önálló nemzetiségi tanácsadót kértek. Utóbbi témában végül egy nagyobb testület állt fel, a találkozó megszervezése pedig a jövő évre marad. Az európai parlamenti képviselet elvesztése leszűkíti a magyar kezdeményezések mozgásterét – mutatott rá Tokár.

A szóvivő elmondása szerint a civil akciók és megmozdulások terén nem zárt rossz évet a szlovákiai magyar közösség, bizonyítják ezt a himnusztörvény kapcsán szerveződő megmozdulások, a környezetvédelmi aktivitások felerősödése, de a párkányi Štúr-szobor elleni tiltakozási hullám is, a nyilvánosság nyártól azonban elsősorban a politikai egyezkedésre figyelt.

Látható jogi ügyekre van szükség

Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat vezetője a jogi vonzatú lezárt és megoldatlan problémákról adott elő a tanácskozáson. A jogász elmondása szerint több fejlemény is történt kulcsfontosságú jogi vonzatú ügyekben, csak a nyilvánosság nem tudatosította azokat.

Fiala János jóvoltából elkészült az angol nyelvű Árnyékjelentés az Európai Nyelvi Charta Szlovákiáról szóló jelentése kapcsán, emellett bűnvádi feljelentést tettek a DAC-Slovan február 16-ai focimeccsen szlovák részről elhangzó sértő rigmusok és szurkolói megnyilvánulások miatt is – ebben az ügyben a rendőrségi vizsgálat máig nem zajlott le. Jogorvoslati panasszal és kérelemmel éltek a peredi népszavazás ügyében, bíróság elé került a kétnyelvű nyomtatványokon módszeresen egynyelvűen kitöltött anyakönyvi kivonatok ügye, azt azonban nem látni, hogy milyen indokokkal fosztották meg állampolgárságától Pallér Pétert – mutatott rá Szekeres Klaudia. Fehér István diszkriminációra vonatkozó panaszát júniusban gyorsított eljárásban utasította el a strasbourgi bíróság, Horony Ákos pedig a Jogsegélyszolgálat képviseletében több magyar törvény hivatalos fordításában is szerepet vállalt. A jogász elmondta, a jogsegely.sk weboldal felújítása hozzájárulhat a lakossági bejelentések számának növekedéséhez is.

A konferencia folyamán rövid előadást tartott Mrva Marianna szociológus, aki a 2021-ben esedékes népszámlálással kapcsolatos módszertani előkészületekről számolt be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi népszámlálások tapasztalataira alapozva egyre több adatot gyűjtenek majd be elektronikusan az állampolgárokról és maga a népszámlálás külső szereplők bevonásával is valósulhat meg. A kisebbségekre vonatkozó lekérdezési módszertan kidolgozására egy szakértői csoportot hoztak létre és egyelőre még nem tudni, pontosan miként is változik a vonatkozó kérdéssor. Jelenleg a nemzetiségre, anyanyelvre és leggyakrabban használt nyelvre kérdeznek rá, de minden bizonnyal tágulnak majd a nemzetiségi kategóriák és tükröződhet a többes identitás az ívekben is – jegyezte meg a szakember.

Az ülésen szó esett a Kerekasztal további irányultságáról és tervezett aktivitásairól is, különösen a népszámlálás, az adatbázisok aktualizálása és a régiós jelenlét megerősítésének fényében. A konferencia a vasárnapi Magyar Tanáccsal folytatódik reggel kilenc órakor, a rendezvényen egy alternatív érdekképviseleti szerv előkészítése zajlik.

A Kerekasztal munkájának és jövőbeni tevékenységének értékelése, a közelgő népszámlálás és az azzal kapcsolatos változások, kiemelt jogi ügyeink, valamint a vasárnap, december 8-án esedékes Magyar Tanács ismertetése adták a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala éves konferenciájának fő témáit, ami szombaton került megrendezésre az érsekújvári Csemadok házban.

Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője nyitó felszólalásában röviden összefoglalta a Kerekasztal 2019. évi tevékenységét. A civil szerveződés irányításával foglalkozó testület, a koordinációs bizottság továbbra is havi egy alkalommal ülésezik, de fontos, hogy a jövőben több szervezetet is be lehessen kapcsolni a kerekasztalos vérkeringésbe – mutatott rá a szóvivő. A Kerekasztal által üzemeltetett madari.sk portál továbbra is hiánypótló munkát végez a magyarokról szóló szlovák nyelvű cikkek írásában és aktív véleménycserére ad teret, a kormány mellett működő Nemzetiségi és Etnikai Csoportok Bizottságában pedig a magyar delegáltak olyan témákba kaphattak mélyebb betekintést, mint a kisebbségi stratégia teljesítése, a kisebbségekről szóló oktatási segédanyagok ügye, a Kisebbségi Kulturális Alap, vagy a jelentések témája. A Kerekasztal felvilágosító tevékenysége a civil szervezeteket érintő szigorodó adatbiztonságra vonatkozó szabályozásokkal és a szervezetek regisztráció-kiegészítésével kapcsolatos kérdések megválaszolására irányult – mondta el Tokár.

A szóvivő emlékezetett arra, hogy márciusban a Kerekasztal delegációja találkozott Zuzana Čaputovával, a később megválasztott államfőtől egy magyar civilekkel való nagyobb találkozót, valamint önálló nemzetiségi tanácsadót kértek. Utóbbi témában végül egy nagyobb testület állt fel, a találkozó megszervezése pedig a jövő évre marad. Az európai parlamenti képviselet elvesztése leszűkíti a magyar kezdeményezések mozgásterét – mutatott rá Tokár.

A szóvivő elmondása szerint a civil akciók és megmozdulások terén nem zárt rossz évet a szlovákiai magyar közösség, bizonyítják ezt a himnusztörvény kapcsán szerveződő megmozdulások, a környezetvédelmi aktivitások felerősödése, de a párkányi Štúr-szobor elleni tiltakozási hullám is, a nyilvánosság nyártól azonban elsősorban a politikai egyezkedésre figyelt.

Látható jogi ügyekre van szükség

Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat vezetője a jogi vonzatú lezárt és megoldatlan problémákról adott elő a tanácskozáson. A jogász elmondása szerint több fejlemény is történt kulcsfontosságú jogi vonzatú ügyekben, csak a nyilvánosság nem tudatosította azokat.

Fiala János jóvoltából elkészült az angol nyelvű Árnyékjelentés az Európai Nyelvi Charta Szlovákiáról szóló jelentése kapcsán, emellett bűnvádi feljelentést tettek a DAC-Slovan február 16-ai focimeccsen szlovák részről elhangzó sértő rigmusok és szurkolói megnyilvánulások miatt is – ebben az ügyben a rendőrségi vizsgálat máig nem zajlott le. Jogorvoslati panasszal és kérelemmel éltek a peredi népszavazás ügyében, bíróság elé került a kétnyelvű nyomtatványokon módszeresen egynyelvűen kitöltött anyakönyvi kivonatok ügye, azt azonban nem látni, hogy milyen indokokkal fosztották meg állampolgárságától Pallér Pétert – mutatott rá Szekeres Klaudia. Fehér István diszkriminációra vonatkozó panaszát júniusban gyorsított eljárásban utasította el a strasbourgi bíróság, Horony Ákos pedig a Jogsegélyszolgálat képviseletében több magyar törvény hivatalos fordításában is szerepet vállalt. A jogász elmondta, a jogsegely.sk weboldal felújítása hozzájárulhat a lakossági bejelentések számának növekedéséhez is.

A konferencia folyamán rövid előadást tartott Mrva Marianna szociológus, aki a 2021-ben esedékes népszámlálással kapcsolatos módszertani előkészületekről számolt be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi népszámlálások tapasztalataira alapozva egyre több adatot gyűjtenek majd be elektronikusan az állampolgárokról és maga a népszámlálás külső szereplők bevonásával is valósulhat meg. A kisebbségekre vonatkozó lekérdezési módszertan kidolgozására egy szakértői csoportot hoztak létre és egyelőre még nem tudni, pontosan miként is változik a vonatkozó kérdéssor. Jelenleg a nemzetiségre, anyanyelvre és leggyakrabban használt nyelvre kérdeznek rá, de minden bizonnyal tágulnak majd a nemzetiségi kategóriák és tükröződhet a többes identitás az ívekben is – jegyezte meg a szakember.

Az ülésen szó esett a Kerekasztal további irányultságáról és tervezett aktivitásairól is, különösen a népszámlálás, az adatbázisok aktualizálása és a régiós jelenlét megerősítésének fényében. A konferencia a vasárnapi Magyar Tanáccsal folytatódik reggel kilenc órakor, a rendezvényen egy alternatív érdekképviseleti szerv előkészítése zajlik.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala éves konferenciájának programja

12.00 Regisztráció

13.00 – 14.00 Ebéd

14.00 – 14.30 Beszámoló a Kerekasztal éves tevékenységéről (Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője)

14.30 – 15.00 Aktuális problémáink és megoldatlan ügyeink – beszámoló a Jogsegélyszolgálat éves tevékenységéről (Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat koordinátora)

15.00-15.30 Népszámlálás előtt – tudnivalók és változások (Mrva Marianna szociológus)

15.30 – 16.00 Milyen kisebbségi törvényre van szükségünk? Előnyök és buktatók – vita, beszámoló

16.00 – 16.30 A Magyar Tanács koncepciója és a Kerekasztal jövőbeni lehetőségei

Áramütést szenvedett egy 18 éves diák az érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskolában kedden. A fiút kritikus állapotban szállították az kórházba.

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) előrejelzése szerint szerdán is marad a hideg, decemberi időjárás. Az ország egyes részein gyenge havazás is előfordulhat.

Az a volt államfő, akit a mandátuma lejárta után parlamenti képviselőnek választanak meg, esetleg más alkotmányos tisztséget vállal, ideiglenesen elveszíti azokat a kiváltságait, amelyek egyébként a megbízatási ideje után is megilletik őt.

A klímaváltozás jelentős egészségkárosító hatással bír – mutatott rá friss jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint bár egyre többen szenvednek hőstressztől, a szélsőséges időjárás hatásaitól és a szúnyogok által terjesztett betegségektől.