A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) folyamatosan frissülő térképes adatbázisa szerint Ukrajnában 22 811 koronavírusos esetet tartanak számon. Eddig 679 személy életét követelte a betegség. 8934-en felgyógyultak. Kárpátalján 1147 regisztrált beteg van.
Kárpátalja.ma
Magdolna – a Magdaléna magyarosodott alakváltozata. Idézet „Az embernek egy olyan módszerrel kell felülemelkednie minden emberi konfliktuson, amely elutasítja a bosszút, az agressziót és a megtorlást. Ennek a módszernek az alapja a szeretet.”
Martin Luther King
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Csaplovics János (Felsőpribél, 1770. szeptember 21. – Bécs, 1847. május 29.). Író, ügyvéd, jószágigazgató. Iskolái elvégzése után törvénygyakornok lett Besztercebányán. 1804-ben Zólyom megye aljegyzője, 1805-ben ügyvédi oklevelet szerzett és a bécsi kancelláriára került. 1813-ban Schönborn Fülöp gróf gazdasági tanácsosa, munkácsi és szentmiklósi uradalmainak igazgatója lett. Gyakran megfordult Munkácson, bár többnyire Bécsben tartózkodott. Zólyom, Máramaros és Ugocsa megválasztotta táblabírájának. Számos bírálatot, humoros elbeszélést, jogi, földrajzi, statisztikai és gazdasági cikket írt magyar, latin és német nyelven. A Tudományos Gyűjteményben megjelent tanulmányával polemizált Dóhovics Vazul munkácsi tudós költő, filozófus.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Mátyás király kezdeményezésére II. Pál pápa engedélyezte egyetem felállítását Pozsonyban (1465)
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
ELTERELŐ BÜSZKESÉG
Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus Jézusban. (Fil 4,19)
Az első hátizsákos túrámon még alig indultam neki a hegycsúcsnak, amikor rájöttem, hogy túlpakoltam a zsákomat. Küzdve magam felfelé, megpillantottam a csoport egyik tagját felém jönni lefelé az ösvényen, akivel még eddig nem találkoztam. “Ó, Uram, add, hogy csak intsen, és menjen is tovább!” – fohászkodtam. De nem, ő megállt pontosan szembe velem, felém nyújtotta kezét, és megszólalt: “Hello, Jay vagyok. Akarod, hogy vigyem a zsákodat?” Gondolatban már kiáltottam is, hogy igen, de az ajkam azt suttogta: “Nem, köszönöm, elbírok vele.” A büszkeségem teljes mértékben ellenszegült annak, hogy segítséget fogadjak el. Megfordult, és együtt másztunk tovább. De mikor Jay többször is megkérdezte, segítsen-e vinni a zsákomat, végül beadtam a derekam.
Erőért imádkoztam, de Istennek valami más terve volt. Néha áldozattal jár részünkről Isten gondoskodását elfogadni, mint például a magabiztos büszkeségünk feladása. Ez az áldozat nem az Isten, hanem a mi javunkat szolgálja. Amikor a bűn és a büszkeség nem vonja el figyelmünket, a szívünk és fülünk nyitottabbá válik Isten felé. Szabadok leszünk megérezni és megérteni Isten üzenetét. Megtapasztaljuk a békességet egy nehéz időszakban.
Imádság: Istenünk, segíts elengednünk büszkeségünket, hogy bízhassunk a te gondoskodásodban. Ámen.
Ma leteszem a terheimet, hogy befogadhassam Isten erejét.
A. Mattingly (Texas, USA)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.
Június 15-ig tart a vadásztilalom Kárpátalja erdeiben – tudatta a goloskarpat.info internetes hírportál.
A Beregszászi Állami Erdőgazdálkodásban befejeződött a vadszámlálás, különféle madárfajok és védett állatok mellett 160 európai dámvad, 4 tucat kárpáti szarvas és közel 70 európai őz található.
– Jó látni az erdőkben az őzcsaládokat. Most már van számukra elegendő táplálék. így a mi feladatunk megvédeni őket az orvvadászoktól – mondta el Vaszilj Holovnja, a beregszászi erdészet munkatársa.
Ebben az évben még nem történt szabálysértés a vadászatot illetően.
Vaszilij Holovnja elmondása szerint az emberek egyre jobban figyelnek az állatokra és védelmükre.
A tilalom azonban nem csak a vadászatra, hanem favágásra és minden olyan tevékenységre érvényes, amely zajt csap, hiszen ez megzavarja az állatokat szaporodásukban. Az erdészetek munkatársai fokozottan figyelnek a szabálysértőkre, hiszen súlyos jogi felelősséget von maga után.
Kárpátalja.ma
Kárpátalja jelenleg a karantén enyhítésének első szakaszában van. Várhatóan holnap dönt a megye vezetősége afelől, hogy beléphet-e a régió a karantén enyhítésének második szakaszába – írja a mukachevo.net.
Olekszij Petrov, Kárpátalja kormányzója azt nyilatkozta, hogy jelenleg minden feltétel adott a második szakasz bevezetéséhez.
Kárpátalja.ma
Ebben az évben a Lombos (Lopusanka) erdészet munkatársai 18,8 hektárnyi földterületet erdősítettek be, és összesen 99 300 kisfát ültettek el: 59 100 közönséges lucfenyőt, 17 200 közönséges jegenyefenyőt, 10 200 európai bükkfát, 8 500 hegyi juharfát és 4 300 vörösfenyőt – tudatta a május 28-án a Novini Zakarpattya internetes hírportál.
Ezen kívül a kőrösmezei (Jaszinya) erdőgazdálkodás munkatársai 16,9 hektárnyi területet különítettek el az erdő természetes regenerációs folyamatainak segítése céljából.
A tervek szerint 0,068 hektáron közönséges jegenyefenyőt, hegyi juhart és kőrist ültetnek majd. 0,01 hektáron pedig közönséges jegenyefenyő faiskolát hoznak létre.
Ezen kívül a körösmezei erdőgazdálkodás munkatársai a kerítés és a kirándulóhelyek felújítását is szeretné még ebben az évben elvégezni.
Kárpátalja.ma
Június 1-től mindennap nyitva tart majd az ungvári Zöld piac (Zelenij bazar) – tudatta hivatalos oldalán a városi tanács.
Ennek értelmében a vásárlók hétfőn közép-európai idő szerint 6.00 órától – 14.00 óráig, keddtől szombatig 6.00 órától 16.00 óráig, vasárnap pedig 6.00 órától 15.00 óráig vásárolhatnak majd.
Kárpátalja.ma
Május 23-án életbe léptek az új adótörvény módosításai. A hatályos rendelkezés többek között előírja a járműértékesítés adójának emelését is – írja az UNIAN ukrán hírügynökség.
A №1210-es törvényjavaslat a járművek harmadik eladása során a korábbi 5%-os adót 18%-ra emeli. Ez vonatkozik a szállításra alkalmas kiegészítőkre, valamint a motorkerékpárokra és egyéb járművekre.
Kárpátalja.ma
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a mai napon elmarasztalta Szlovákiát az MB c. Szlovákia ügyben a panaszos igazságos eljáráshoz való jogának megsértéséért. A pereskedés a Beneš-dekrétumok rendelkezéseinek utólagos alkalmazása kapcsán robbant ki.
A panaszos egy Bártfa melletti erdő tulajdonosa. Az érintett ellen a szlovák állam 2009-ben indított pert, a hatóságok szerint ugyanis magyar nemzetiségű nagyszüleitől 1946-ban el kellett volna kobozni az erdőt (akkor erre eljárási hibák miatt nem került sor). Az állam ugyan első- és másodfokon is elveszítette a pert, a főügyészség viszont 2014-ben rendkívüli felülvizsgálati kérelemmel (mimoriadne dovolanie) élt. Ennek következtében a Legfelső Bíróság 2015-ben kimondta, hogy mivel a panaszos felmenői magyar nemzetiségűek voltak, a 104/1945-ös dekrétum alapján földjeiket el kellett volna kobozni. A bíróság érvelése alapján az államnak utólag is érvényesítenie kell a föld elkobzását. A strasbourgi bíróság megállapította az igazságos eljáráshoz való jog megsértését. Az ügynek további következménye lehet, amennyiben az állam utólag valóban elkobozza az erdőt a dekrétumokra hivatkozva.
A Beneš-dekrétumok rendezésének ügye érzékeny kérdés, ugyanakkor, ahogy a fenti eset is mutatja, a földelkobzások ügye időről időre felmerül és mérgezi a szlovák–magyar kapcsolatokat is. Történik mindez annak ellenére, hogy a dekrétumokkal kapcsolatos hivatalos szlovák álláspont három érve közül kettőt is cáfol a strasbourgi bíróság: míg az állam szerint a dekrétumok már nem fejtenek ki joghatást és a jogfosztásokra nem a kollektív bűnösség elve alapján került sor, a mai döntés egy jelenleg is tartó eljárást vitat, amelyben a panaszostól egyedül a felmenői magyar nemzetisége miatt kobozzák el a vagyonát. A mai döntés egyben jelzi, szembe kéne nézni a harmadik érvvel is: a dekrétumok eltörlése valóban megkérdőjelezné a második világháborús rendezést?
Az eset mutatja, maguk a szlovák állami hatóságok és bíróságok tesznek azért, hogy a dekrétumok ügye ne váljon a múlt részévé, ehelyett újabb és újabb jogfosztásokhoz vezet. Emellett a dekrétumok aláássák Szlovákia nemzetközi megítélését. A kérdés rendezése ezért nemcsak magyar ügy: minden szlovák állampolgár közös érdeke is. Szükség van arra, hogy szakmai párbeszéd kezdődjön a dekrétumok eltörlésének módjáról és a jogorvoslati lehetőségekről, hogy megnyugtatóan rendeződjön a károsultak helyzete és megerősödjön a földek tulajdonosainak jogbiztonsága. Ezt a szakmai párbeszédet a szlovák hatóságok aktív bevonásával kell lefolytatni.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a mai napon elmarasztalta Szlovákiát az MB c. Szlovákia ügyben a panaszos igazságos eljáráshoz való jogának megsértéséért. A pereskedés a Beneš-dekrétumok rendelkezéseinek utólagos alkalmazása kapcsán robbant ki.
A panaszos egy Bártfa melletti erdő tulajdonosa. Az érintett ellen a szlovák állam 2009-ben indított pert, a hatóságok szerint ugyanis magyar nemzetiségű nagyszüleitől 1946-ban el kellett volna kobozni az erdőt (akkor erre eljárási hibák miatt nem került sor). Az állam ugyan első- és másodfokon is elveszítette a pert, a főügyészség viszont 2014-ben rendkívüli felülvizsgálati kérelemmel (mimoriadne dovolanie) élt. Ennek következtében a Legfelső Bíróság 2015-ben kimondta, hogy mivel a panaszos felmenői magyar nemzetiségűek voltak, a 104/1945-ös dekrétum alapján földjeiket el kellett volna kobozni. A bíróság érvelése alapján az államnak utólag is érvényesítenie kell a föld elkobzását. A strasbourgi bíróság megállapította az igazságos eljáráshoz való jog megsértését. Az ügynek további következménye lehet, amennyiben az állam utólag valóban elkobozza az erdőt a dekrétumokra hivatkozva.
A Beneš-dekrétumok rendezésének ügye érzékeny kérdés, ugyanakkor, ahogy a fenti eset is mutatja, a földelkobzások ügye időről időre felmerül és mérgezi a szlovák–magyar kapcsolatokat is. Történik mindez annak ellenére, hogy a dekrétumokkal kapcsolatos hivatalos szlovák álláspont három érve közül kettőt is cáfol a strasbourgi bíróság: míg az állam szerint a dekrétumok már nem fejtenek ki joghatást és a jogfosztásokra nem a kollektív bűnösség elve alapján került sor, a mai döntés egy jelenleg is tartó eljárást vitat, amelyben a panaszostól egyedül a felmenői magyar nemzetisége miatt kobozzák el a vagyonát. A mai döntés egyben jelzi, szembe kéne nézni a harmadik érvvel is: a dekrétumok eltörlése valóban megkérdőjelezné a második világháborús rendezést?
Az eset mutatja, maguk a szlovák állami hatóságok és bíróságok tesznek azért, hogy a dekrétumok ügye ne váljon a múlt részévé, ehelyett újabb és újabb jogfosztásokhoz vezet. Emellett a dekrétumok aláássák Szlovákia nemzetközi megítélését. A kérdés rendezése ezért nemcsak magyar ügy: minden szlovák állampolgár közös érdeke is. Szükség van arra, hogy szakmai párbeszéd kezdődjön a dekrétumok eltörlésének módjáról és a jogorvoslati lehetőségekről, hogy megnyugtatóan rendeződjön a károsultak helyzete és megerősödjön a földek tulajdonosainak jogbiztonsága. Ezt a szakmai párbeszédet a szlovák hatóságok aktív bevonásával kell lefolytatni.
Mit tehet krízis idején egy felelős állampolgár, aki egyben önkénteskedni is készül? Az Önkéntes Központok és Szervezetek Platformja a besztercebányai Önkéntes Központ nonprofit szervezettel együttműködve összegezte a legfontosabb tanácsokat, a magyar fordítás Bazár György (Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség) munkája.
Íme az alapvető jogaid és kötelezettségeid, ha önkénteskedni készülsz:
Az önkéntes alapvető jogai:
Az önkéntes alapvető kötelességei:
Kidolgozta az Önkéntes Központok és Szervezetek Platformja a besztercebányai Önkéntes Központ nonprofit szervezettel együttműködve. Magyarra fordítás: Bazár György, Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség – Zväz skautov maďarskej národnosti
Spracovala Platforma dobrovoľníckych centier a organizácií v spolupráci s Centrom dobrovoľníctva, n.o. v Banskej Bystrici. Preklad do maďarčiny: Juraj Bazár, Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség – Zväz skautov maďarskej národnosti
Nem lehetséges felajánlani a személyi jövedelemadó két százalékát a civil szervezetek részére, ha valaki elhalasztja az adóbevallása leadását – mutatott rá a Pro Bono ügyvédi kezdeményezés és a Pontis Alapítvány elemzése. A kormány egyik válságkezelő intézkedése lehetővé teszi az adóbevallás elhalasztását 2020 június 30-ig, viszont a felajánlható két százalékos adórészre vonatkozó szabályozást nem igazították az intézkedéshez.
A Pontis Alapítvány ezért arra kéri az adózó állampolgárokat, hogy amennyiben élni kívánnak az felajánlással, az eredeti időpontig fizessék be a rájuk vonatkozó személyi jövedelemadó-részt, vagy ugyaneddig az időpontig kérjék a befizetés elhalasztását és kövessék a helyzet alakulását. A jogi elemzés rámutat, hogy a kormány által foganatosított változások ugyan elengedik a késői befizetés után járó szankciókat, de a törvényes határidő átlépése miatt az adórész felajánlásának lehetősége is megszűnik. Az alkalmazottak, akiknek az adóbevallását a munkáltatója készíti el, hasonló problémákkal nézhetnek szembe – a két százalékról április 30-ig nyilatkozhatnak, de akkor, ha a munkáltató március végéig elszámolja utánuk az adót. A vonatkozó jogi állásfoglalást teljes terjedelmében a linkre kattintva lehet elolvasni.
A jogi környezet gyorsan változik és elképzelhető, hogy a későbbiekben megnyílik a lehetőség az utólagos nyilatkozatok megtételére, a Pontis Alapítvány azonban azt ajánlja az érintetteknek, hogy ne várjanak a törvényi, hivatalosan senki által nem garantált kiigazításra.
Nem lehetséges felajánlani a személyi jövedelemadó két százalékát a civil szervezetek részére, ha valaki elhalasztja az adóbevallása leadását – mutatott rá a Pro Bono ügyvédi kezdeményezés és a Pontis Alapítvány elemzése. A kormány egyik válságkezelő intézkedése lehetővé teszi az adóbevallás elhalasztását 2020 június 30-ig, viszont a felajánlható két százalékos adórészre vonatkozó szabályozást nem igazították az intézkedéshez.
A Pontis Alapítvány ezért arra kéri az adózó állampolgárokat, hogy amennyiben élni kívánnak az felajánlással, az eredeti időpontig fizessék be a rájuk vonatkozó személyi jövedelemadó-részt, vagy ugyaneddig az időpontig kérjék a befizetés elhalasztását és kövessék a helyzet alakulását. A jogi elemzés rámutat, hogy a kormány által foganatosított változások ugyan elengedik a késői befizetés után járó szankciókat, de a törvényes határidő átlépése miatt az adórész felajánlásának lehetősége is megszűnik. Az alkalmazottak, akiknek az adóbevallását a munkáltatója készíti el, hasonló problémákkal nézhetnek szembe – a két százalékról április 30-ig nyilatkozhatnak, de akkor, ha a munkáltató március végéig elszámolja utánuk az adót. A vonatkozó jogi állásfoglalást teljes terjedelmében a linkre kattintva lehet elolvasni.
A jogi környezet gyorsan változik és elképzelhető, hogy a későbbiekben megnyílik a lehetőség az utólagos nyilatkozatok megtételére, a Pontis Alapítvány azonban azt ajánlja az érintetteknek, hogy ne várjanak a törvényi, hivatalosan senki által nem garantált kiigazításra.
Kapcsolódó letölthető dokumentumok, rövid szórólapok:
Szakértői ajánlások a koronavírus kapcsán (forrás: Kisebbségekért felelős kormánybiztosi hivatal) – Odporucania_pre_ludi_prich_HU_SZG
A népegészségügyi intézet ajánlásai (forrás: Kisebbségekért felelős kormánybiztosi hivatal) – Koronavirus_biely_A5_HU_SZG
Fertőzéscsökkentési lehetőségek (forrás: Kisebbségekért felelős kormánybiztosi hivatal) – Koronavirus_modry_A5_HU_SZG
Ajánlás piktogramokkal (szlovák verzió, forrás: Halász Béla) – BELA KORONA sk
Ajánlás piktogramokkal (magyar verzió, forrás: Halász Béla) – BELA KORONA HU