Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bizonyos bírósági ítéletek mellőzését és az államnak az igazságszolgáltatás folyamataiba való beavatkozását kérte román hivatali kollégájától, Teodor Meleşcanutól a két tárcavezető közötti keddi egyeztetésén – állítja tegnapi közleményében a román külügyminisztérium. A közlemény szerint a román diplomácia vezetője emlékeztette magyar hivatali kollégáját, hogy “egy demokratikus jogállamban, amely tiszteletben tartja az európai értékeket és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, elfogadhatatlan, hogy a kormány beavatkozzon az igazságszolgáltatás folyamatába”. Emellett a román miniszter kérte, hogy a magyar hivatalosságok a jövőben tartózkodjanak a Románia elleni provokációktól. Szijjártó Péter a román külügyminisztérium közleményére reagálva közölte, hogy Románia olyan nyilatkozatot tett, amely nehezíti a kétoldalú kapcsolatok javítását. Kifejtette, hogy egy európai értékeket tiszteletben tartó jogállamban nem azokat büntetik, akik például egy temetőnél békésen demonstrálnak, hanem azokat, akik őket megtámadják. Fenntartják, hogy a román parlament és kormány dolga mindent megtenni és megfelelő jogi környezetet teremteni azért, hogy a kisebbségek gyakorolhassák a jogaikat, és senki ne büntesse diszkriminatív módon “horrorisztikus összegekre” a nemzeti közösség tagjait pusztán azért, mert jelképeiket használják.
A pénzügyminiszter tegnap azt nyilatkozta, hogy lezárultak a költségvetés-kiigazítással kapcsolatos egyeztetések a minisztériumokkal, ma tárgyalnak a témáról Viorica Dăncilă miniszterelnökkel, július 31-én pedig a kormány elé kerül a költségvetés-kiigazítás tervezete. Eugen Teodorovici a téma kapcsán leszögezte, biztosítják a pénzt a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetésére, illetve a beígért befektetésekre, ezek jelentik a prioritást, “a fennmaradó különbözet pedig eloszlik majd a minisztériumok között”.
Legalább hat turista életét vesztette mára virradóra a heves jégesők, szélviharok és esőzések miatt. A rendőrség szerint a viharok tegnap este vonultak végig az ország északi részén található Halkidiki-félszigeten. Egy cseh házaspár akkor vesztette életét, amikor lakókocsijukat a heves széllökések magukkal rántották. Egy orosz férfinak és a fiának az életét egy kicsavart fa oltotta ki. Egy román nő és egy nyolcéves gyerek halálát pedig a vihar következtében leszakadt tetőelemek okozták. A hatodik halálos áldozatról egyelőre nem tudni részleteket. A tűzoltóság szerint húszan kerültek kórházba az ítéletidő miatt. A Halkidiki-félszigeten jelenleg több tízezer – főleg kelet-európai államokból érkezett – turista üdül.
Az ország déli és dél-keleti megyéiben több afrikai sertéspestigócot fedeztek fel az elmúlt hetekben. Az állategészségügyi szakemberek szerint a nagy meleg és a rovarok – főleg a kullancsok – elszaporodása okozza a járvány felerősödését, de a nyáron megnövekedett személyforgalom is hozzájárul ehhez. Tegnap Dâmbovița megye három településén összesen négy gazdaságban találtak fertőzött állatokat. A vaddisznók által terjesztett – az emberre amúgy nem ártalmas – afrikai sertéspestisjárvány tavaly söpört végig az országon, aminek következtében több tízezer állat elpusztítását rendelték el, tucatszámra zárták be a farmokat, korlátozták az élőállat-kereskedést, és felfüggesztették az állatvásárokat. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság legutóbbi, június 19-i nyilvántartása szerint még mindig 55 fertőző góc van országszerte, 11 megye összesen 31 települése érintett, és másik 10 megyében csak a vaddisznótetemekben mutatták ki a betegséget.
Klaus Iohannis államfő bevallása szerint azért hirdette ki az új nyugdíjtörvényt, mert jelenleg túl alacsonyak a nyugdíjak, így szükség van a jogszabályra. Iohannis kifejtette, hogy a miniszterelnök biztosította őt, hogy van pénz a nyugdíjak kifizetésére. Az államfő hétfőn hirdette ki a nyugdíjtörvényt, amelyet június 26-án fogadott el ismét a képviselőház az alkotmánybíróság által kért módosítások végrehajtását követően.
Az ezzel kapcsolatos referendum dátumát a parlament őszi ülésszakának elején jelölik ki. A Szociáldemokrata párt rámutat, a május 26-i referendumon kifejezett népakarat érvényre juttatása érdekében mielőbb meg kell tartani az alkotmánymódosító népszavazást.
A 2019. január 1-ei becsült adatok szerint Kárpátalján 1 254 000 személy él, akiknek negyede kiskorú. A lakosság egyharmada városokban él.
Az elmúlt két évben a lakosság természetes fogyása figyelhető meg megyénkben, 74 születésre 100 haláleset jutott.
Összesen 7 368 házasság kötettett 2018-ban.
A múlt évben 13 883 gyermek született Kárpátalján, melyből 8 931 vidéki és 4 946 városi.
A születési arányszám alapján 2018-ban 11 születés jutott minden 1000 lakosra. 5 512 elsőszülött jött a világra. Majdnem minden negyedik gyermek nagycsaládba született. 685 nő negyedik gyermekét hozta a világra, 385 az ötödiket, 246 a hatodikat, 152 a hetediket és 234 nő szült nyolcadszor (vagy annál is többször).
5 785 gyermek született 25 év alatti nőtől, 4316 gyermek 25-29 éves kor közötti és 227 gyermek 40 év feletti anyától.
Növekedett a házasságon kívül született gyermekek száma. 3200 gyermek született leányanyától, ami az összes születés 23,3 %-a.
Az elmúlt évben 81 újszülött jött a világra 15 éven aluli lányoktól.
Kárpátalja.ma
Az agyrázkódás egészen pontosan traumás agysérülést jelent, melynek során megsérülhetnek a szerv sejtjei, és működésében is zavarok állhatnak be. Mindenképpen orvosi kezelést igényel, éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk a tüneteivel.
Rossz közérzet
Ezt az állapotot nehéz körülírni, egyszerűen csak érezzük, hogy valami nincs rendben – viszont önmagában nem elegendő az agyrázkódás diagnosztizálásához, hiszen ha erősebben ütjük be a fejünket, teljesen normális, hogy nem érezzük jól magunkat.
Mások mondják, hogy valami nincs rendben velünk
Egy fejsérülés után arra is oda kell figyelni, hogy mások milyennek látnak minket, az állapotunkat és a viselkedésünket. Egyensúlyvesztés, zavaros beszéd, koordinálatlan mozgás – lehet, hogy észre sem vesszük, de a ha körülöttünk lévők ilyesmire hívják fel a figyelmet, akkor menjünk orvoshoz.
Zavarodottság
Távolba vagy magunk elé meredés, zavarodottság, tanácstalanság, bizonytalanság – szintén olyan tünetek, amelyeket inkább a külső szemlélők realizálnak. Ha valakin az előbbieket tapasztaljuk, miután beverte a fejét, kísérjük el szakemberhez.
Megváltozott személyiség
Lassabb gondolkozás, a humorérzék elvesztése, indokolatlan dührohamok vagy apátia – ezek is utalhatnak agyrázkódásra. Emellett az is lehet tünet, ha bizonyos embereket egyszer csak nem ismerünk fel, vagy bizonyos hétköznapi szavak, tárgyak nevei nem jutnak eszünkbe, és szokatlanul sok időbe telik értelmezni egy kérdést vagy mondatot.
Hányinger, hányás
Ha a fejsérülés után émelygünk, még nem jelent semmi különöset, de ha hányni kezdünk, és ez többször is megismétlődik, akkor ez aggodalomra adhat okot.
Elveszítjük az eszméletünket
Ha fejsérülés következtében veszítjük el az eszméletünket, akkor is orvoshoz kell mennünk, ha viszonylag rövid időn belül magunkhoz térünk – és akkor is, ha egyedül vagyunk, és nem tudjuk biztosan megmondani, hogy elvesztettük-e az eszméletünket vagy sem.
A Fővárosi Törvényszék egy hónapra elrendelte a szerdai dunai hajóbaleset ügyében meggyanúsított hajóskapitány letartóztatását – tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség szombaton az MTI-t.
A bíróság megállapította azt is, hogy a gyanúsított – a végzés véglegessé válását követően – 15 millió forint óvadék letétele esetén, Budapest területén bűnügyi felügyeletbe kerülhet, nyomkövető eszköz alkalmazása mellett.
Az óvadék lehetőségének megállapítása ellen az ügyészség fellebbezést jelentett be – olvasható az ügyészségi közleményben.
Szerda este nem sokkal 9 óra után a Margit hídnál a Viking szállodahajóval ütközött jóval kisebb, dél-koreai turistákat szállító Hableány turistahajó, amely másodpercek alatt elmerült. Hét embert a környező hajókon utazók mentettek ki, hét embernek a holttestét találták meg, mindannyian dél-koreai állampolgárok voltak. A hajóbalesetben 21 ember eltűnt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság csütörtökön közölte, hogy a vízi baleset körülményeinek tisztázása érdekében hajózási nautikai szakértő bevonásával nyomozást rendelt el. A nyomozók szemlét tartottak, tárgyi bizonyítási eszközöket foglaltak le. A nyomozás során beszerzett személyi és tárgyi bizonyítékok alapján felmerült a személyre szóló megalapozott gyanú, ezért a szállodahajó kapitányát a nyomozók halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés veszélyeztetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki.
A szállodahajó 64 éves ukrán állampolgárságú (odesszai származású) kapitányát – gyanúsítotti kihallgatása után – csütörtökön vették őrizetbe. A nyomozó hatóság előterjesztése alapján pénteken a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség indítványt tett a gyanúsított letartóztatására.
Pénteken a férfi ügyvédjei nevében M. Tóth Balázs az MTI-vel azt közölte: védencük a gyanúsítással szemben panasszal élt, tagadja, hogy szabályt szegett volna vagy bűncselekményt követett volna el.
Az ügyvéd közleményében úgy értékelt, a nyomozóhatóság részéről a gyanúsítás „idő előtti, jelenleg nem több egy elméletnél, az alapos gyanúhoz szükséges bizonyosság nem áll rendelkezésre a ténybeli információk alapján”. Ilyen, az alapos gyanút megalapozó megállapítás akkor tehető, ha már megvannak a szakértői vélemények; most viszont a szakértők kirendelése még csak folyamatban van – jegyezte meg.
Védencük 44 éve hajóvezető, a „Duna egyik legtapasztaltabb hajóvezetője”, balesetet soha nem okozott – írta. A férfit megrendítette a baleset következménye, sajnálja, hogy a baleset elkerülésére nem volt módja, az áldozatok hozzátartozóinak részvétét fejezi ki – olvasható az ügyvédi közleményben.
Megyeközpontunk végzősei egy-egy fával díszítették az iskoláik udvarait – tájékoztat a Sirius TV május 31-én.
Az ungvári 11. Számú Középiskola diákjai az utolsó csengő alkalmából magnóliafákat ültettek iskolájuk udvarára. Ezzel szakították meg a léggömberesztés hagyományát és csatlakoztak az országos kezdeményezéshez. A város több iskolájában is hasonlóképpen ünnepelték meg az utolsó csengőt.
Kárpátalja.ma
Harmincöt éves korában, autóbalesetben életét veszítette a Real Madrid és az Arsenal egykori játékosa, a 21-szeres spanyol válogatott José Antonio Reyes.
A nagyszerű ballábas szélső, aki idén a másodosztályú Extremadura csapatát erősítette, szombaton Sevilla közelében szenvedett halálos közlekedési balesetet.
Reyes a Sevilla csapatában kezdte pályafutását, 16 évesen az andalúz gárda felnőtt csapatának legfiatalabb pályára lépője volt, majd 2004-ben igazolt az Arsenalhoz, tagja volt az Ágyúsok a veretlenül PL-t nyerő csapatának, és FA-kupa-győztesnek is vallhatta magát.
A 2006/07-es szezont a Real Madridnál töltötte kölcsönben (spanyol bajnok lett a királyiakkal), az idény végén pedig az Atlético Madridhoz szerződött, amelynél négy évet húzott le, és két El-t, valamint egy Európai Szuperkupát nyert.
2012-ban tért vissza Sevillába, nevelőegyesületével zsinórban háromszor hódította el az Európa-ligát. 2016-ban az Espanyolhoz igazolt, majd 2018 során a Córdoba és a kínai Xinjiang Tianshan Leopard csapatánál is megfordult.
Mi magyarok továbbra is a Kárpát-medence legerősebb nemzete vagyunk – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szombaton, Zebegényben a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen.
Rétvári Bence a Pest megyei település Havas Boldogasszony Plébániatemplomában tartott rendezvényen arról beszélt, hogy minden nemzeti tragédia ellenére a magyarság, a magyar kultúra fennmaradt, jöhettek törökök, tatárok, Habsburgok vagy szovjetek.
Száz évvel ezelőtt birodalmi törekvéseknek lett áldozata Magyarország, mivel nem szabad nemzetek háborúztak egymással, hanem országhatárokon átnyúló birodalmak – tette hozzá.
Az államtitkár szólt arról, hogy az első világháborúban elesett magyar katonák száma annyi, mintha összeadnánk Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr teljes lakosságát. Mégis, mind az emberi, mind pedig a nagyarányú anyagi veszteség ellenére a magyarság megmaradt fűzte hozzá. Rétvári Bence elmondta, Közép-Európában a visegrádi négyek (V4) nem felülről irányítva, egy dinasztia elnyomása alatt, hanem szabad, szuverén nemzetekként, saját jól felfogott érdekük alapján fogtak össze és működnek együtt. Hozzátette, kulturális, gazdasági és politikai együttműködéssel már lesz a közös érdekérvényesítéshez elég középhatalmi súlyuk. Az együttműködésekkel Magyarország számára véget ért a száz év magány, amely a trianoni békediktátummal kialakult – fűzte hozzá az államtitkár.
A parlamenti államtitkár a visegrádi négyek együttműködésének jó példájaként említette, hogy az európai választások után a V4-ek előbb egymással egyeztettek és csak utána mentek az Európai Parlamentbe.
Rétvári Bence felidézte, tavaly is úgy búcsúzott a zebegényi megemlékezésen, hogy ma sem kérünk mást a Kárpát-medencében élő magyaroknak, mint amit száz évvel ezelőtt megígértek és szerződésbe foglaltak az európai nemzetek: “igazságot kérünk a magyaroknak”. Közösségi kultúrát, közösségi nyelvhasználatot, közösségi oktatást és területi önigazgatást kérünk, amit száz évvel ezelőtt már garantáltak – tette hozzá.
ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum szóvivője arról beszélt, hogy a föderális Európa nem hozná meg a Kárpát-medencei magyarság számára a nagyobb szabadságot, mivel nem közösségépítésről, hanem centralizációról, birodalmi törekvések megvalósításáról szól. Hozzátette, azok akik az Európai Egyesült Államok elképzelésében hisznek, rossz szemmel nézik a nemzetegyesítést.