Biztonságpolitika

Az Orosz Légi-és Kozmikus Erők Jak-130-as kiképzőgépeinek száma mára már 60 darab fölé nőtt – nyilatkozta a Singapore Airshow 2016-on az orosz Irkut repülőgépgyár szóvivője.

Nagy várakozások előzték meg az idén 52. alkalommal megrendezett Müncheni Biztonságpolitikai Konferenciát, melynek fókuszában a szíriai polgárháború, az egyre nagyobb méreteket öltő nemzetközi migrációs válság, valamint a Nyugat és az Oroszország közötti feszültség állt. Ezeken túl számos fontos témakörben – az afrikai versenyképességtől egészen a kiberbiztonságig – zajlottak panelbeszélgetések, prezentációk. A bajor fővárosban február 12-14-e között megrendezett konferencián a szakértők mellett tiszteletüket tették a világ vezető államainak legjelentősebb politikusai is, mely különleges rangot adott az eseménynek, továbbá lehetőséget teremtett diplomácia tárgyalások lefolytatásához.

Szíriai polgárháború

Jól mutatja a szíriai helyzet jelentőségét, hogy a hagyományosan transzatlanti együttműködés problémáival foglalkozó konferencia fókuszpontja eltolódott a Közel-keleti válság irányába. Ez nem is meglepő, hiszen a transzatlanti államok számára az aktuális biztonsági fenyegetések (az Iszlám Állam és nyugati terror tevékenysége, valamint az egyre növekvő migrációs hullám) gyökerei ebben a régióban találhatók.

A válság megoldása érdekében értekezletet tartott Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport (International Syria Support Group – ISSG)[1], ahol a tagoknak sikerült megegyezniük a kormány, illetve felkelő csoportok közötti fegyvernyugvásról. A megállapodás értelmében a feleknek a harcokat egy héten belül fel kell függeszteniük. Amikor a körülmények lehetővé teszik, a nemzetközi csapatok azonnal megkezdik a segélycsomagok szállítását a harcok által leginkább sújtott régiókba. A fegyvernyugvás betartását, valamint a segélyek célba juttatását egy, az ISSG tagjaiból és az ENSZ illetékes szerveiből álló ellenőrző csapat fogja felügyelni. A válság megoldása szempontjából legfontosabb nemzetközi szereplők – az Egyesült Államok és Oroszország – lényegesen eltérő állásponton voltak a megállapodással kapcsolatban.

John Kerry amerikai külügyminiszter – brit kollégájával, Phil Hammonddal egybehangzóan – pozitívan értékelte a megállapodást, amely lehetőséget teremthet, hogy a 2012-ben megindult genfi folyamatok újrakezdődjenek. A washingtoni politikus, azonban hozzáfűzte, a sikeres megvalósításhoz elengedhetetlen, hogy a Bassár el-Aszad és az őt támogató csapatok is partnerek legyenek, célozva ezzel az orosz légierő folyamatos bombázásaira, melyet a mérsékelt ellenzéki csapatok ellen hajtanak végre. Kerry kiemelte, hogy a válság egyetlen megoldását a teljeskörű politikai átalakulás jelenti.

John Kerry amerikai külügyminiszter szerint csak teljes politikai transzformációval oldható meg a válság (forrás: reuters.com)(letöltve: 2016.02.16.)

Orosz kollégája, Szergej Lavrov kevésbé volt ilyen derülátó. Lavrov szerint az ellenségeskedés megszüntetése nem realizálható ilyen egyszerűen, így nem feltétlenül hisz benne, hogy egy héten belül sikerül megvalósítani a szükséges körülményeket a humanitárius szállítmányok megindításához. „Oroszország nem fogja beszüntetni a támadásokat, mivel a terrorista szervezetek – Al-Nuszra Front és Iszlám Állam – sem fogják ezt tenni. Ennek következtében az orosz légierő folytatni fogja tevékenységét e szervezetek ellen”– jelentette ki az orosz politikus. Lavrov egyetértett Kerryvel, hogy fontos lenne a béketárgyalások folytatása, és kifejtette: „… minél hamarabb újra kéne indítani a genfi tárgyalásokat, azonban az ellenzéknek is asztalhoz kell ülnie ehhez”.

A szakértők és a politikusok közül többen is kételkedve fogadták a megállapodást, ugyanis Oroszország geopolitikai céljai eléréséhez nem engedheti meg az Aszad rezsim bukását. Norbert Röttgen a német parlament külügyi bizottságának elnöke a konferencián elmondott beszédében kifejtette, hogy Putyin rátette a kezét a Közel-Keletre és ebből nem fog engedni.

Amint az várható volt, az orosz légierő folytatta Aleppó térségének bombázását, ezért Barack Obama amerikai elnök már február 13-án felhívta orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint. Amerikai hírügynökségek szerint a beszélgetés során az amerikai elnök felszólította Putyint, hogy a békefolyamatok előrehaladása érdekében az orosz légierő azonnal függessze fel a légi támadásokat Szíriában. A Kreml csupán annyit erősített meg, hogy a felek egyetértettek abban, hogy a müncheni megállapodás fontos lépés a válság rendezése szempontjából, valamint mindkét vezető hitet tett a humanitárius helyzet javítása mellett. A Fehér Ház is visszafogottan nyilatkozott a beszélgetésről, a kiadott sajtóközleményben csak annyit említ, hogy az amerikai kormány elégedetten nyugtázza Oroszország konstruktív hozzáállását a mérsékelt ellenzéki csapatokkal szembeni támadás beszüntetésével kapcsolatban.

Migrációs válság

Az Európát sújtó migrációs nyomás természetesen a kontinens összes felszólaló politikusának beszédében kiemelt szerepet kapott. A közelgő Európai Tanács ülés előtt különösen fontos voltak az Európai Unió vezető politikusai megnyilvánulásait, ezeknek köszönhetően jól látható, hogy honnét indulnak majd a csütörtökön kezdődő brüsszeli tárgyalások.

A német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier a jelenlegi helyzetet a legnagyobb kihívásnak jellemezte, amivel hosszú ideje nem álltunk szembe. Mindamellett kitartott a befogadó európai menekültpolitika mellett, továbbá hitet tett a Merkel kancellár által javasolt állandó menekült befogadási kvótarendszer mellett.

Manuel Valls francia miniszterelnök prezentációjában azonnal elutasította az ötletet és kijelentette, Párizs nem fogad be több menekültet, mint amennyiben korábban az európai vezetők megállapodtak. Ennek értelmében Franciaország a 160.000-ből 30.000 migránst hajlandó fogadni. Valls szerint Németország úgy cselekszik, ahogy azt jónak látja, de Franciaország nem fog, és nem is tud több menekültet befogadni. A rendszer így is túlterhelt, tavaly több mint 80.000-en kérvényeztek menekült státuszt, amelyet már nem képesek hatékonyan kezelni.

Nem fogjuk azt mondani a menekülteknek, hogy gyertek – jelentette ki Manuel Valls francia miniszterelnök (forrás: securityconference.de) (letöltve: 2016.02.16.)

Nyugat-Oroszország viszony

Szinte minden felszólalásban felmerült, a transzatlanti térség és Oroszország feszült viszonyának kérdése. A probléma megoldása kulcskérdés lenne a szíriai helyzet kapcsán, ugyanis látható, hogy a két fél eltérő stratégiai érdekei tulajdonképpen nemhogy nem oldják meg a konfliktust, hanem még inkább konzerválják azt. Azonban a feszült viszony tekintetében sajnálatos módon javulására kevés esély mutatkozik, a NATO és az Egyesült Államok csupán üres diplomáciai megoldásokkal próbálnak eredményt elérni – miközben az Észak-Atlanti Szövetség folyamatosan erősíti jelenlétét a keleti határoknál -, míg felszólalásában Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök igencsak kemény hangnemet ütött meg.

Néha azon gondolkozom, hogy 1962-ben vagy 2016-ban élünk-e? – elmélkedett prezentációjában Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök (forrás: zimbio.com) (letöltve: 2016.02.16.)

Jens Stoltenberg NATO Főtitkár szombati beszédében kifejtette, hogy a NATO továbbra is partnernek tekinti Oroszországot, ugyanakkor a közelmúlt eseményeire való tekintettel állandó, szövetségi szintű alakulatok telepítését tervezi a keleti határokra. Ez lehetővé teszi, hogy adott esetben ezen államok képesek legyenek területük valós védelmére. A főtitkár szerint a közelmúltbéli iráni megállapodás során tanúsított konstruktív orosz hozzáállás pozitív a jövőre nézve. Stoltenberg kifejtette, hogy a NATO-Oroszország Tanács lehetne egy olyan fórum, ahol a fennálló vitákat elsimíthatnák, ennek felélesztéséről pozitív visszajelezést kapott Szergerj Lavrovtól is.

Dimitrij Medvegyev élesen kritizálta nyugati kollégái hozzáállását, mind a szíriai helyzet rendezésében, mind pedig a kétoldalú kapcsolatokat illetően. A miniszterelnök szerint az afganisztáni tapasztalatok megmutatták, hogy az amerikai vezetés képtelen egy konfliktus valódi megoldására. Oroszország ezért nem fogja abbahagyni a bombázásokat, míg teljesen helyre nem áll a béke Szíriában. Végezetül Medvegyev kifejtette, hogy jelenleg úgy tűnik Oroszország és a Nyugat viszonya újból a hidegháborús időket idézi.

Összegzésként elmondható, hogy bár a rendezvényen jelen voltak a világ vezető hatalmai, azonban a várakozások nem váltották be a hozzá fűzött reményeket. Sőt, az elkövetkező időszakban talán még feszültebb lehet Oroszország és a Nyugat viszonya, mint valaha, melynek következtében a szíriai konfliktus megoldása is elmarad, így Európa készülhet a tavalyinál nagyobb migrációs nyomásra.

[1] Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport – International Syria Support Group: A 2015-ös bécsi béketárgyalásokon résztvevő 17 államból és három nemzetközi szervezetből álló csoportosulás, melynek célja a szíriai béke helyreállítása. Tagjai: Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Egyiptom, Franciaország Irak, Irán, Jordánia, Katar, Kína, Libanon, Németország, Olaszország, Omán, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország, továbbá az Arab Liga, az ENSZ és az Európai Unió

További információk:

A konferencia hivatalos honlapja Müncheni Biztonsági Jelentés 2016

Február elején az olasz légierő végrehajtotta az F-35 Lightning II történetének első transzatlanti repülését. Az Olaszországban összeszerelt, AL-1 jelű F-35A egy KC-767-es tankerrel és Eurofighterekkel egy kötelékben repült át Cameriből az Egyesült Államokba, a Maryland állambeli Patuxent Riverbe, a haditengerészeti légierő teszt-bázisára. Pax Riverben három hónapig tesztelik a gép fedélzeti berendezéseit, majd áttelepül Arizona államba, a Luke légierő bázisra, ahol az F-35-ös átképzésre kiválasztott amerikai és külföldi pilóták képzése történik.

Repülés előtti körbejárás otthon, Cameriben. Az út első szakasza az Azori-szigeteken lévő Lajes légibázisra vezetett, ahonnan másnap indult tovább a kötelék. A Lajes évtizedek óta az Atlanti-óceánt átrepülő katonai gépek közbenső megállója.

Az olasz légierő őrnagya tavaly novemberben fejezte be az F-35-ös átképzést, a transzatlanti repülésig 50 órája volt a Lightning II-n. Márciustól újabb olasz pilóták kezdik meg az átképzést.

A KC-767-es hét utántöltéssel támogatta az átkelést.

Lightning II, Typhoon és KC-767 úton Amerika felé.

* * *

Forrás: Aeronautica Militare

A kazahsztáni parlament tagjai egyre erőteljesebb nyomást gyakorolnak a kormányra annak érdekében, hogy növelje azoknak a katonai létesítménynek a bérleti díját, amiket az állam területén az oroszok használnak.

A múlt héten Okasz Szaparov védelmi miniszterhelyettest érte támadás a Szenátus részéről, amiért az oroszok a piaci ár alatt bérelnek négy katonai objektumot. Ezekért körülbelül 24 millió dollárt fizet évente Moszkva, amit a parlamenti képviselők kevésnek tartanak.

„Nem tehetünk addig semmit, amíg a szerződés hatályos. 2020 után a létesítmények visszakerülnek az állam kezébe; ezt követően egy kétoldalú bizottság fogja megvizsgálni a további bérlés lehetőségét.” – nyilatkozta Szaparov.

Kazahszán mindemellett érdekes ellenpontja azon posztszovjet államoknak, ahol Oroszország katonai bázisokat bérel. Amíg a többi hasonló országban – Örményországban, Tádzsikisztánban, Kirgizisztánban és Azerbajdzsánban – az alkufolyamat hosszan elnyúló, nyilvános és átpolitizált volt, addig Kazahsztánban a tárgyalások gyorsan és zárt ajtók mögött történtek. Asztana az utóbbi időben azonban egyre csökönyösebb Moszkvával szemben. Ezt az is bizonyítja, hogy az orosz kézen lévő bajkonuri űrrepülőtér (rakétaindító hely) kapcsán is a kazah használati jogot sürgeti.

Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület új elnökével, Kerezsi-Szabó Zsolttal beszélgettünk.

Az Egyesült Államok, Franciaország és más nyugati országok egyaránt felszólították Törökországot, hogy állítsa le a kurdok által lakott települések ostromát Észak-Szíriában. A NATO-tagállamok közt nincs egyetértés abban, hogy mit minősítenek terrorszervezetnek és mit nem.

Tovább olvasom

Bulgáriában a hatóságok három szíriai állampolgárt tartóztattak le, akik megpróbáltak átjutni a bolgár-török határon, hogy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz. A belügyminisztérium közleményben számolt be a történtekről.

Tovább olvasom

Törökország megpróbálta meghiúsítani Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök iráni útját: a kormányfő a görög légierő gépével, a rodoszi demilitarizált zónán és Törökországon keresztül utazott volna Iránba, de az útvonal módosítására kényszerült, mert Ankara nem adott engedélyt a török légtérbe belépésre.

Tovább olvasom

Javier Solana, a NATO volt főtitkára szombaton kijelentette, hogy a további parancsnoki központok létrehozása a NATO keleti szárnyán a NATO-Oroszország Alapokmány sértését jelentené.

Tovább olvasom

Észak-Korea február 14-én jelentette be új stratégiai rakétaegysége, a KN-08 Dandár hadrendbe állítását. Kim Dzsongun remetekirálysága ezzel újabb tételt adott hozzá a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) körül az elmúlt két hónapban felkorbácsolt feszültségekhez.

A KN-08, vagy koreai nevén Hvaszong-13 („Tűzcsillag”), mobil platformról indítható interkontinentális ballisztikus rakéta legutóbb 2015 októberében, egy észak-koreai katonai parádén tűnt fel, a korábbi változatokhoz képest sokkal fejlettebb állapotokat mutatva, derül ki a Pentagon által a Kongresszus számára készített éves összefoglalóból. A jelentés szerint mindamellett, hogy az észak-koreai rakétaprogram az utóbbi években jelentős előrelépéseket tudott produkálni, továbbra is komoly kihívást jelent számukra az Egyesült Államok területét is elérni képes rakétákhoz tartozó visszatérő egység kifejlesztése. Komolyabb külső segítség nélkül a Pentagon szerint ez még jó ideig meghaladja majd Phenjan képességeit, ám az egy héttel ezelőtti rakétakísérlet is mutatja, mennyire központi szerepet tölt be a csapásmérő képesség kialakítása és demonstrálása a KNDK számára.

Észak-Korea az idén, viszonylagos nyugalmi időszakot követően, komoly provokatív lépésekkel indította az évet. Az észak-koreai rezsim január 6-án végrehajtotta eddigi negyedik kísérleti atomrobbantását. Phenjan szerint egy miniatürizált (kétfázisú) termonukleáris robbanófej sikeres tesztjét hajtották végre, ám a nemzetközi szakértők véleménye szerint a technológia valójában még távol állt egy ilyen összetett megoldástól. Sokkal valószínűbb, hogy ismételten egy – esetleg hidrogénizotópokon alapuló technológiával kiegészített – fissziós (egyfázisú) nukleáris robbanófejjel való kísérlet történt.

A robbantást követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott, mely során egyértelműen elítélte az észak-koreai atomrobbantást és az eddigi szankciók további szigorításait helyezte kilátásba. A 38. szélességi vonal túloldalán Dél-Korea érthető módon rendkívüli aggodalommal figyelte az eseményeket. Szöül az esetet követően újraindította a határ mentén működtetett propagandasugárzó berendezéseit, melyeket korábban az északi féllel való kapcsolatok enyhülésének jegyében beszüntettek. A propaganda-hadjárat újraindítsa mellett Dél-Korea tárgyalásokat kezdett szövetségesével, az Egyesült Államokkal a félszigeten állomásoztatott stratégiai fegyverrendszerek kibővítéséről.

Ez utóbbi lépést azonban nem csak Phenjan, de Peking sem nézi jó szemmel. A Kínai Népköztársaság ugyan határozottan elítélte Észak-Korea atomkísérletét, ám a kínai vezetés szerint az amerikai katonai jelenlét növelése csak további destabilizációhoz vezet.

Észak-Korea alig egy hónappal később újból felrázta a nemzetközi közvéleményt, miután rakétakilövést hajtott végre, melynek célja hivatalosan egy megfigyelő műhold pályára állítása volt. A legtöbben azonban az észak-koreai ballisztikus rakétaprogram kísérleti kilövéseként értékelték az esetet.

A korábbi tárgyalások az amerikai és dél-koreai vezetés között további lendületet vettek és immár a THAAD (Visszatérő-fázisú Nagy Magasságú Területvédelem – Terminal High Altitude Area Defense) rakétaelhárító védelmi rendszerek telepítését helyezte kilátásba Washington és Szöul.

Dél-Korea ráadásul kivonult a közös észak-déli üzemeltetésű Keszong ipari park területéről. Phenjan ezt hadüzenettel vette egyenértékűnek és Kim Dzsongun február 11-én katonai műveleti területnek nyilvánította a Keszong ipari parkot, valamint a két Korea közötti forródrót is elhallgatott.

Az Egyesült Államok február 13-án bejelentette, hogy Dél-Korea támogatása érdekében növelni fogja az országban állomásoztatott Patriot légvédelmi rakétarendszereinek a számát.

//

Észak-Korea 2016janfebInfographic

Észak-Korea megnövekedett aktivitása mögötti tényezők kapcsán a nemzetközi elemzők véleménye megoszlik. A rezsim esetleges destabilizációjától kezdve, Kim Dzsongun hatalmának megszilárdulásáig sokféle elképzeléssel találkozhatunk, ám a remetekirályság zárkózottságából adódóan ilyen rövid időn belül nehéz kézzelfogható magyarázatot találni. Ha a mélyebb hatalmi dinamikába nem is láthatunk bele, annyi bizonyos, hogy Phenjan számára fontos kérdés a figyelemfelkeltés. A KNDK számára létfontosságú segélyek kérdésében ugyanis nem utolsó szempont, milyen mértékben sikerül Észak-Koreára és a rezsimre irányítani a nemzetközi közösség figyelmét. Ez alkalommal azonban a figyelemfelkeltés akár kétélű fegyvernek is bizonyulhat. Úgy tűnik, Észak-Korea egyetlen és legfontosabb szövetségese, a Kínai Népköztársaság (KNK) az incidensek hatására akár változtathat is engedékeny politikáján, derült ki a Global Times (a legnagyobb kínai napilap, a Renmin Ribao nemzetközi ügyekkel foglalkozó, angol nyelvű on-line felülete) legfrissebb vezércikkéből.

Kína egyrészt aggódva figyeli az észak-koreai fenyegetés ürügyén kilátásba helyezett rakétavédelmi rendszerek bővítését, valamint az Egyesült Államok és Dél-Korea szorosabb együttműködését. Ám a nagyhatalmi rivalizálás dinamikája mellett egyre meghatározóbb a kínai közvélemény szerepe a KNK külpolitikájának alakításában. A Global Times szerint úgy tűnik, mind a kínai közvélemény, mind a vezetői elit nagy része egyre inkább tehernek látja a Kim Dzsongun vezette rezsimet, és elégedetlen Észak-Korea provokatív lépéseivel szembeni enyhe kínai fellépéssel. A KNK vezetésével szemben már nem csupán nemzetközi, de saját közvéleménye részéről is kezd elvárássá válni a hatékony szankciók bevezetése Észak-Koreával szemben, amely adott esetben komolyan megrendítheti Kim Dzsongun hatalmának stabilitását.

Törökország nem hajlandó lemondani azon tervéről, hogy folytassa a Szíriában élő kurdok elleni támadásokat: a török miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy egy újabb migrációs hullám, "több százezer menekült indulhat el, ha a kurd harcosok újabb offenzívát kezdenek."

Tovább olvasom

A Kuznyecov gyárban a Tu-160-as gyártásának beindítását tárgyalták.

Január elején számoltunk be Olvasóinknak az SzR-10, előrenyilazott szárnyú repülőgép első repüléséről, amelyet még az új év beköszönte előtt követett a második.

2016. február 12-én jeles eseményre került sor az ukrán Antonov repülőgépgyár területén, ugyanis ismét a levegőbe emelkedett az UR-09307 lajstromjelű An-22-es.

A török hadsereg szombaton ágyúzni kezdett két települést észak-Szíriában, Aleppo provincia területén. A kurdok kivívnák függetlenségüket a kaotikus helyzetben, ami Törökország területi egységét is megbontaná. A török kormányfő "megtorló intézkedésről" beszél.

Tovább olvasom

Egy ír újságíró szerint a nyugati sajtó kettős mércét alkalmaz az orosz médiára vonatkozóan. Hazugságokat találnak ki Oroszország kapcsán, de mindezt a legkirívóbb esetekben sem teszik szóvá. Ellenben az orosz sajtót gyakran vádolják azzal, hogy álhíreket terjeszt.

Tovább olvasom

A magyar légi navigáció fejlődéséért megítélt szakmai díjak és civil szervezeteknek nyújtott támogatások átadásával ünnepelte a magyar légiforgalmi irányítás centenáriumát a HungaroControl Zrt.

2016. február 10-én kétnapos látogatásra érkezett Katarba a Pakisztáni Légierő 2 JF-17 Thunder típusú könnyű vadászgépe, illetve 2 Super Mashshak kiképzőgép.

Az iráni Szu-30-as beszerzésről szóló szerződés vélhetően az iráni védelmi miniszter, Hossein Dehghan 2016. február 15-16-ai moszkvai látogatásakor kerül aláírásra – írja a RIA Novosti.

Az előző bejegyzés havas világából ugorjunk vissza az időben két és fél évet és folytassuk a múltidézést Kecskeméten. A repülőbázison 2007 júliusában tartották az egy hónap múlva esedékes nemzetközi repülőnap sajtótájékoztatóját, némi fotózási lehetőséggel egybekötve. Akkoriban még tartott a MiG-29-esek és L-39-esek korszaka, a Gripen újdonságnak számított.

MiG-29-es, a mini statikus bemutató egyik gépe.

2007-ben még vörös pumafej vicsorgott a gépeken.

A leendő Gripen pilóták közül néhányan nem kapták meg a MiG-29-es típust, ők az L-39 Albatroson folytattak kiképzési repülést.

Dinamikus bemutató, háton a 34-es Gripen.

Gripen a gurulón. A repülőbázison dolgozóknak ez már megszokott látvány volt, a kívülállóknak még újdonság.

Repülőgép és kerékpár mindig jól megfért egymás mellett. Ahogy egy kecskeméti mérnök találóan megfogalmazta: nem csoda, hogy a kerékpárszerelőként dolgozó Wright fivéreknek köszönhetjük a repülőgépet.

A zónából a hangár felé tart a MiG-29-es kiszolgálásához szükséges eszközökből összeállított "szerelvény".

Az indításhoz használt APA-kocsi a 27-es oldalszámú kétülésest vontatja vissza a zónából.

A MiG-29-es rajongóira való tekintettel ugyanaz hátulról.

*

* * *

Fotó: Szórád Tamás