Morális és jogi kérdéseket vetett fel Franciaországban, hogy Salah Abdeslamnak, a tavaly novemberi párizsi merényleteket elkövető kommandó egyetlen életben maradt tagjának magánzárkáját kamerákkal szerelték fel és 24 órán át megfigyelés alatt tartják.
Jean-Jacques Urvoas igazságügyi miniszter még azelőtt, hogy a belga hatóságok átadták a feltételezett terroristát Franciaországnak, ígéretet tett arra, hogy “minden védelmi és ellenőrzési intézkedést” életbe léptetnek Abdeslam esetében, annak érdekében, hogy “a perben ne legyen üres a széke”.
A francia igazságszolgáltatás elsősorban attól tart, hogy más őrizetbe vett dzsihadistákhoz hasonlóan Abdeslam is öngyilkossági kísérletet követ el a börtönben. Ez történt Yassin Salhival, aki miután lefejezte a munkáltatóját, majd a rendőrök letartóztatták, felakasztotta magát 2015 végén a Párizs közeli Fleury-Mérogis-i börtönben. Ugyanitt, Franciaország legvédettebb és Európa legnagyobb fegyházában helyezték el szerdán Abdeslamot, a negyedik emeleten egy magánzárkában, amelyet olyan fogvatartottak számára alakítottak ki, akiknél fennáll az öngyilkosság kockázata.
A kilenc négyzetméteres zárkában csak egy összetéphetetlen takarókkal ellátott ágy, egy, a falhoz és a földhöz erősített asztal, valamint egy, a vécékagylóhoz erősített mosdó, egy plexigömb alá helyezett televízió és két beépített kamera található, amelyek a fogvatartott minden mozdulatát rögzítik.
A gondot az jelenti, hogy a kamerás ellenőrzést engedélyező 2014. december 23-i rendelet csak olyan elítéltekre vonatkozik, akinél az azonnali öngyilkossági kísérlet kockázata fenyeget vagy pedig valamilyen válsághelyzetben vannak. Az intézkedés pedig 24 órára korlátozza a folyamatos filmezést. Ily módon kérdés, hogyan lehetséges, hogy Abdeslamot szerda óta 24 órában megfigyelik.
A börtönök nemzetközi megfigyelő intézete (OIP) szerint a 24 órás kamerás megfigyelésnek nincsenek meg a jogi keretei. Jogi szakértők szerint joghézagról van szó, s folyamatban van a hiányzó szabályozás kialakítása.
A francia igazságügyi tárca felkérte a szabadság- és informatikai jogok nemzeti bizottságát (CNIL), hogy alakítsa ki állásfoglalását a kérdésben, a testület május közepére fogalmazza meg az ajánlását.
“A kamerás ellenőrzés jelenleg működőképes. Nem tiltott. Kérdéseink vannak, és szükségünk van jogi felvilágosításra, amelyet a CNIL meg fog tenni” – mondta pénteken az igazságügyi miniszter. “Salah Abdeslamot illetően óriási a felelősségünk. Ami őt illeti, joga van a méltósághoz. Ami a társadalmat, az áldozatokat illeti, (Abdeslamnak) számot kell adnia az igazságszolgáltatásnak” – tette hozzá a tárcavezető.
Urvoas szerdán ígéretet tett arra, hogy a terrorista fogva tartása “az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a személyes adatok védelmére vonatkozó francia jogszabályozás követelményeinek megfelelően” történik, megjegyezve, hogy a kamerás ellenőrzés “esetleges állandósítása még további elemzés tárgyát” képezi.
Az OIP arra emlékeztet, hogy az Európa Tanácshoz tartozó Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Európai Bizottság (CPT) korábban kérte az ilyen módszerek betiltását a fogvatartott személyek minimális intimitásának megőrzése érdekében. Az OIP szerint egyébként az ilyen fogva tartási körülmények emberileg nehezek elviselhetők, pszichológiailag kiszolgáltatottá tesznek és növelik az öngyilkosság kockázatát.
Magyarország a közte és Horvátország közötti védelmi együttműködés fokozása érdekében katonai attasé hivatalt nyit Zágrábban – jelentette be a honvédelmi miniszter. Hozzátette: Horvátország katonai attaséját is várják Budapestre.
A két ország honvédelmi minisztere, Simicskó István és Josip Buljevic péntek délelőtt egyeztetett a kétoldalú együttműködés megerősítéséről. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Simicskó elmondta: közös képzésekről, továbbképzésekről és gyakorlatokról volt szó, például a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán a vezérkari tanfolyamra is várják a horvát tiszteket. A NATO integrált légtérvédelmi rendszerében való részvételben is erősítenék a két ország közötti együttműködést.
A védelmi miniszterek a katonai kérdések mellett a két nép közötti történelmi, kulturális kérdésekről is tárgyaltak. Simicskó közölte: horvát kollégája nyitottságát fejezte ki aziránt is, hogy az első világháborús centenárium jegyében az elesett hősök előtti tisztelet kifejezésére a zágrábi Mirogoj temetőben emléktáblát állítsanak a közeljövőben.
A miniszterek áttekintették napjaink biztonsági kihívásait, köztük kiemelten a migrációs kérdést. Egyetértettek abban, hogy ezt a helyzetet kizárólag humanitárius kérdésként kezelni “naivitás”, annak kulturális, civilizációs és biztonsági kockázatai is vannak – közölte Simicskó. Ebben az ügyben mindkét ország, mindkét nép számára szükségszerű az együttműködés, s ebben a két ország védelmi minisztereiként mindketten elkötelezettek – tette hozzá, megjegyezve: abban is egyetértettek, hogy stratégiai jelentőségű a görög-macedón határ védelme, ezért annak megerősítésében mindkét ország szerepet vállal.
Kérdésre válaszolva Simicskó azt is elmondta, a magyar-horvát határszakaszon jelenleg nyugodt a helyzet, a legnagyobb migrációs nyomás továbbra is a magyar-szerb szakaszon van.
Buljevic közölte, mindent megtesznek annak érdekében, hogy megszűnjenek azok az okok, amelyek indokolták a két ország között kerítés megépítését. Kérdésre válaszolva beszámolt a horvát haderő fejlesztési terveiről is. Példaként kiemelte, hogy olyan amerikai helikopterek beszerzését tervezik, amelyek többek között felderítésben jelentenek nagy segítséget, valamint határaik ellenőrzésében, védelmében is.
A horvát miniszter Simicskóval folytatott megbeszéléséről úgy nyilatkozott: a két országot, Európát és a NATO-t érintő biztonsági, katonai kérdésekben nagy egyetértésben tárgyaltak. Buljevic kiemelte: Horvátország számára stratégia fontosságú, hogy nemcsak katonai téren, hanem valamennyi területen erősítsék a kapcsolatot Magyarországgal. Példaként említette továbbá a kulturális együttműködés fontosságát, amelynek jelenleg is aktualitást ad a szigetvári csata közelgő évfordulója.
Évente több mint 15 ezer gyerek válik erőszakos bűncselekmény áldozatává Magyarországon – közölte az UNICEF (az ENSZ Gyermekalapja) Magyar Bizottság, amely online kutatást is készített a gyermekbántalmazásról.
Az UNICEF szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében az áll: a kutatás adataiból látható, hogy “amíg a testi fenyítés egyre jobban visszaszorul, a lelki bántalmazás néhány formáját sok válaszadó nem is tekinti annak”. Hozzátették: bár a válaszadók 83 százaléka tudta, hogy Magyarországon is hatályos az ENSZ gyermekjogi egyezménye, közülük mégis minden ötödik úgy gondolja, hogy a fizikai fenyítést csak formájától függően tiltja törvény.
A szervezet szerint ezt támasztják alá a hivatalos adatok is, amelyekből kiderül, hogy az elmúlt öt évben csaknem 80 ezer bűncselekményt követtek el gyerekek ellen. A bűncselekmények közül nemi erőszak mintegy háromszáz esetben, kiskorú veszélyeztetése pedig több mint nyolcezer esetben történt – ismertették.
Az internetes kutatás – amelynek kérdőívét egy hónap alatt csaknem hétezer felnőtt töltötte ki – eredményeit ismertetve közölték: bár fizikai bántalmazásnak számít a pofon és a gyermek bezárása is, előbbit a felnőttek tizenhat, utóbbit kilenc százaléka nem tartja annak. A bántalmazás formáiról azt írták: magyar és nemzetközi vizsgálatok szerint az esetek 48-50 százaléka elhanyagolás, huszonöt százaléka fizikai, húsz százaléka érzelmi bántalmazás, öt százaléka szexuális visszaélés.
Mint írták, a lelki bántalmazás kategóriájába tartozik a szidalmazás, a kirekesztés, a közöny és a gyermek megalázása is. A kutatásból kiderült: a válaszadók 6 százaléka szerint nem gyerekbántalmazás, ha azt mondják gyereküknek, hogy “bárcsak meg se születtél volna”. Minden harmadik válaszadó szerint az is “rendben van”, ha ráüvölt gyermekére. A gyermek megszégyenítéséről pedig minden 8. válaszadó gondolja, hogy nem tartozik a gyermekbántalmazás kategóriájába.
Közölték: a magyar UNICEF arra akarta felhívni a figyelmet a kutatással, hogy az erőszak sok gyerek közvetlen környezetében történik, a családban, az edzésen, a négy fal között. Hangsúlyozták: a gyermekek védelme az erőszak valamennyi formájától alapvető jog, amelyet a gyermekjogi egyezmény és a magyar törvények is biztosítanak.
A szervezet ezért elindítja jogsegélyoldalát, ahol azok a felnőttek vagy gyerekek küldhetnek üzenetet, akiknek kérdésük van a gyerekbántalmazásról.
Két F-22 Raptor típusú amerikai harci gép szállt le Romániában a Fekete-tengerhez közeli Mihail Kogalniceanu légi támaszponton hétfőn, az Atlantic Resolve fedőnevű, a Krím félsziget orosz elcsatolása után 2014-ben elindított állandó rotációs hadgyakorlat keretében.
Az Agerpres román közszolgálati hírügynökség szerint az F-22-esek még hétfőn elhagyják a román repülőteret.
Az amerikai légierő parancsnoka már tavaly júniusban jelezte: elképzelhető, hogy az Egyesült Államok Európába vezényel néhányat a legfejlettebb, F-22-es típusú harci gépéből, hogy erődemonstrációval válaszoljon Oroszország ukrajnai fellépésére.
A két amerikai harci repülőgép érkezésére a román hadsereg vezérkari főnöke és az Egyesült Államok bukaresti nagykövete a sajtót is meghívta. Az eseményen a román légierő parancsnoka az újságírókat arról tájékoztatta: az idén már négyszer kellett riadóztatni a román vadászrepülőket, mivel az orosz légierő gépei “veszélyes közelségben” manővereztek, bár – mint hozzátette – egyszer sem sértették meg az ország légterét. A Mihail Kogalniceanu támaszpont 380 kilométernyire van a Krím-félszigettől, és itt azt tekintik “aggasztónak”, ha az orosz gépek több mint száz kilométernyire távolodnak el nyugati irányban a Krím félszigettől.
Az F-22-esek érkezése napján kezdte meg látogatását Bukarestben Alexander Vershbow, a NATO főtitkár-helyettese, hogy a júliusi varsói NATO-csúcs előkészületeiről egyeztessen a román vezetőkkel. A román védelmi minisztériumban tartott sajtótájékoztatón Vershbow úgy fogalmazott: Románia a NATO-küldetésekben változatos módon résztvevő, erős szövetséges.
A főtitkár-helyettes szerint a NATO-nak keleten a határokat erőszakkal megváltoztató, “revizionista” Oroszország jelent kihívást, déli szárnyát pedig a térségben tapasztalt instabilitás és erőszakos cselekmények veszélyeztetik: ezekre kell majd megfelelő választ adnia az észak-atlanti szövetség varsói csúcsértekezletének.
Az Egyesült Államok nem először demonstrálta a román nyilvánosság előtt a keleti NATO-szövetségesek védelme iránti elkötelezettségét: tavaly májusban az amerikai hadsereg egy páncélos-konvoja közúton tette meg az utat a Fekete-tenger partjáról az erdélyi Nagysinkig (Cincu), hogy ott egy nemzetközi hadgyakorlaton vegyen részt.
A menekültválság kezeléséről Törökországgal kötött megállapodásnál szélesebb körű, akár “migránsbörtönök” közös üzemeltetésére is kiterjedő egyezményt köthetne az Európai Unió Líbiával, hogy már az észak-afrikai országban megállítsa a területére készülő embereket – vetette fel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) a Spiegel Online német hírportál pénteki jelentése szerint.
Az EU diplomáciai testülete a tagországoknak nemrégiben megküldött nem nyilvános vitaanyagában kifejtette, hogy az EU a líbiai hatóságokkal közösen működtethetne “átmeneti befogadótáborokat migránsok és menekültek számára”, és azt is végig lehetne gondolni, hogy emberek “őrizetben tartására szolgáló intézményeket” is létesítsenek Líbiában.
Azonban egyelőre áttekinthetetlen a líbiai helyzet, nem lehet felmérni, hogy milyen képességekkel rendelkeznek a helyi hatóságok és milyen állapotban van a migrációs helyzet kezeléséhez szükséges infrastruktúra — emelte ki a nem uniós országokkal kialakított diplomáciai kapcsolatok ápolásával foglalkozó szervezet az esetleges EU-Líbia menekültügyi megállapodást felvázoló 17 oldalas elemzésében.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini vezette szervezet szerint első lépésként a Sophia nevű uniós haditengerészeti művelet kiterjesztésével támogatni kellene Líbiát parti őrsége és haditengerészete kiépítésében, és segíteni kellene a rendvédelmi szervek és az igazságszolgáltatási rendszer megerősítésében.
A Spiegel Online felidézte: már elkezdődött az egyeztetés arról, hogy a Sophia mandátumát kiterjesztik a líbiai felségvizekre, és Fájez esz-Szarrádzs, a márciusban alakult egységkormány vezetője jelezte, hogy nyitott a felvetésre.
Az uniós hajók feltartóztathatják, átkutathatják és el is kobozhatják az embercsempészek hajóit, de csak nemzetközi vizeken. A művelet kiterjesztéséhez Líbia beleegyezése mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazására is szükség lenne.
A német kormány szerint az embercsempészek építenek arra, hogy a Líbiából Olaszország felé útnak indított embereket kimentik a térségben cirkáló uniós hajók vagy a segélyszervezetek hajói. Így a Sophia művelet kezdete óta egyre gyakrabban indítanak el a nyílt tengeren közlekedésre kevéssé alkalmas gumicsónakokat, és utasaikat kevesebb üzemanyaggal, élelemmel és vízzel látják el, mint korábban. Ilyen feltételek mellett “rendszerint nem lenne lehetséges az átkelés a Földközi-tengeren” – írta a kormány a Spiegel Online szerint az ellenzéki Baloldal szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának írásbeli kérdésére adott válaszában,.
Líbiában becslések szerint 200-500 ezer ember várakozik arra, hogy embercsempészek segítségével elindulhasson az EU-ba. Tömegesen nyáron vághatnak neki a tengeri útnak. A legközelebbi uniós terület az Olaszországhoz tartozó Lampedusa, a sziget nagyjából 300 kilométerre fekszik a líbiai partoktól.
Aknavető-támadás érte pénteken Oroszország főkonzulátusát a szíriai Aleppó városában – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium. Az incidensnek szerencsére nincsenek halottjai, sérültjei.
A moszkvai hivatalos tájékoztatás szerint a főkonzulátus területére egy akna hullott, további három pedig a kerítésen kívül robbant fel. Az anyagi kár felmérése folyamatban van.
Az orosz diplomáciai tárca tájékoztatása szerint az aleppói főkonzulátus tevékenységét 2013-ban biztonsági megfontolásokból felfüggesztették, a munkatársak egy részét evakuálták, egy másik részét pedig Damaszkuszba irányították át. A képviseletre jelenleg szíriai állampolgárságú műszaki személyzet felügyel.
Az orosz diplomácia tárca határozottan elítélte a terrortámadást, amelyet értesülései szerint az an-Núszra Front és a vele szövetséges szervezetek hajtottak végre. A külügyminisztérium szándékosnak minősítette az incidenst, és rendkívül fontosnak nevezte az ilyen akciók visszaszorítását, valamint a február 22-én meghirdetett tűzszünet betartását közvetlenül felügyelő Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport két társelnöke, Oroszország és az Egyesült Államok közötti koordináció erősítését.
A külügyminisztérium felhívást intézett a támogató csoport minden tagjához, hogy tegyenek meg mindent, amit tudnak a tűzszünet tiszteletben tartása érdekében, és annak részesei minden értelemben, így földrajzilag is határolódjanak el a terroristáktól.
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága is részletesen tárgyal majd a Belügyminisztérium terrorellenes javaslatcsomagjáról – mondta a testület hétfői ülésén Firtl Mátyás, a bizottság alelnöke.
Pintér Sándor belügyminiszter múlt kedden nyújtotta be az Országgyűlés elé a BM terrorellenes javaslatcsomagját. Az intézkedési csomag – amelyről az elmúlt hetekben több ötpárti és szakértői egyeztetést is tartottak – egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ nemzetbiztonsági szolgálatként, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik majd tovább.
A javaslat rendelkezik a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozásáról is. A rendőrségről szóló törvény módosításai között kiterjesztik a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét is, így a Terrorelhárítási Központ (TEK) a személyvédelmen túl létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz.
Kövér László házelnök a parlament nemzetbiztonsági bizottságát jelölte ki a részletes vita lefolytatására. Az Országgyűlés plenáris ülésén szerdán kerül napirendre a javaslat.
A honvédelmi bizottság eredetileg csak egységes szerkezetben szavazott volna a javaslatról. A bizottság hétfői ülésén viszont Vadai Ágnes azt indítványozta, hogy a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium képviselőivel együtt az ő bizottságuk is részletesen, “paragrafusról-paragrafusra” vitassa meg a javaslatcsomagot. A képviselő ezt azzal indokolta, hogy a csomagnak több, a honvédséget és rendőrséget érintő része is van. Példaként említette, hogy a javaslat szerint a TEK objektumvédelmet is elfog látni. Kiemelte továbbá, hogy az újonnan felálló TIBEK sem csak terrorelhárítással, titkosszolgálati tevékenységgel, hanem szervezett bűnözéssel kapcsolatos tevékenységgel is foglalkozni fog. Ezen felül Vadai hangsúlyozta: az új titkosszolgálat a magyar állampolgárok adatait is kezelheti, ami szabadságjogokat érintő kérdés, ezért szükséges, hogy a “lehető legnagyobb nyilvánosság előtt” vitassák meg a terrorellenes javaslatokat.
Firtl képviselő felhívta a figyelmet, hogy a BM terrorellenes javaslatcsomagjáról az elmúlt időszakban többfordulós ötpárti egyeztetést tartottak. A testület alelnöke ugyanakkor elismerte, hogy a javaslatcsomag valóban több honvédelmi és rendészeti kérdést tartalmaz, így megígérte, hogy a testület elnökének és Kövér László házelnöknek is jelzi a felvetést. Ennek nyomán lehetőség lesz rá, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága is rövidesen részletesen megvitassa a csomagot – tette hozzá.
Különösen nagy értékre elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt vádat emeltek két férfi ellen, aki hamis amerikai dollárt és ukrán hrivnyát nyomtatott csaknem 160 millió forint értékben Miskolcon — tájékoztatta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-t.
Martossy György közölte: egy hatvanéves férfi ismeretlenektől kapott megbízást tavaly év elején arra, hogy hamis húszdolláros bankjegyeket állítson elő ukrajnai forgalmazásra. A vádlott ezután megállapodott 54 éves ismerősével, hogy a munkahelyén, egy miskolci nyomdában gyártják majd le a hamis pénzt. Az idősebb férfi beszerezte a bankjegyfestéket, a speciális UV-jelzőfestéket és a húszdolláros bankjegy képfájljait.
Rávették a nyomda üzemeltetőjét – aki nem tudott a vádlottak terveiről – egy drága digitális nyomdagép vásárlására azzal, hogy nagyobb megbízást ígértek neki. A pénz előállításához szükséges grafikai és digitális háttéranyagot a fiatalabb vádlott készítette el. A próbanyomatokat bemutatták a megrendelőknek, és tavaly januártól júliusig folyamatosan nyomtatták a hamis pénzt.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a rendőrök tavaly júliusban rajtaütöttek a pénzhamisítókon, lefoglalták a festékeket, a nyomólemezeket, a papírokat és a kész hamis bankjegyeket, a két vádlottat pedig őrizetbe vették.
Kitért arra is, hogy fél év alatt mintegy 123 millió forint értékű hamis dollárt és 36 millió forint értékben hamis ukrán kétszáz hrivnyást készítettek. A közepes minőségű hamis bankjegyekből pontosan meg nem állapítható mennyiség forgalomba is került, nyíregyházi pénzváltókban felbukkant.
Ukrajnában a fegyveres erőknél egy újfajta rakéta-sorozatvető tűnt fel. Ennél a Sztrela 10 (NATO-kód SA-13 Gopher) lánctalpas alvázra szerelték fel a repülőeszközökről jól ismert Sz-8-as nem irányított rakéták indítására szolgáló B8V20 blokk két darabját, a légi célok elleni rakéták konténereinek helyére. Az így 40 darab 80 milliméteres rakétával felfegyverzett járművel mindössze pár kilométerre válik lehetővé egy igencsak megsemmisítő erejű, nem túl pontos területtűz kiváltása. A kényszer szülte megoldás hátterében az állhat, hogy az ukrán hadsereg jelentős mennyiségben rendelkezik 80 milliméteres nem irányított rakétákkal.
Megkezdte a taktikai feladatokra történő befogását a Boeing C-17 Globemaster III szállítógépeinek, a Brit Királyi Légierő (RAF). A 2001-től átvett típusból nyolc példányát eddig csakis stratégia légi szállítási feladatokra, illetve veszélyhelyzetekben, személyek evakuálásra használták. Április 25-én azonban már ejtőernyősök is ugrásokat hajtottak végre a C-17-es rakteréből.
Hat hónap elteltével vetett újra olasz kikötőbe horgonyt a CARABINIERE FREMM-osztályú fregatt. Az egység Afrika szarva és a Nyugat-Indiai-óceán térségében őrjáratozott az ATLANTA hadművelet keretén belül, melyet a kalózkodás visszaszorítására indítottak. A szokásos 145 főnyi legénység mellé a hosszú útra még jó pár katona a fedélzetre szállt, így összesen 200-an tudhatták ez idő alatt otthonuknak a fregattot. Érdekesség, hogy az út során kínai Harbin Z9-C és spanyol C-SH 60 helikopterek le-és felszállásokat hajtottak végre a CARABINIERE FREMM-osztályú fregattról.
Igazán széles járműpaletta meghajtásának korszerűsítésére fejlesztett ki egy erőforrás és erőátviteli rendszert a RENK France. A 350S a 44-50 tonna tömegű páncélosok meghajtásáról képes gondoskodni, a megrendelő igényeinek megfelelően 1000, 1090, illetve 1200 lóerős teljesítményt leadva. A magas környezeti hőmérséklet mellett is üzemeltethető, egy óra alatt cserélhető motor töltőlevegő-hűtővel is rendelkezik a nagyobb teljesítmény elérése végett, valamint a jármű álcázásának segítése céljából képes a kipufogócsőbe fecskendezett üzemanyag segítségével füstöt előállítani.
Maga az erőforrás egy svéd Scania D16 V-8 négyütemű dízelmotor, ami az üzemanyag befecskendező-rendszer cseréjével válik képessé a nagyobb teljesítmény leadására. Az erőátvitelről az ESM350 teljesen automata sebességváltó gondoskodik, amelyik nyolc előremeneti és egy hátrameneti fokozattal rendelkezik. Mindezek mellé a jármű irányító rendszerét is cserélni kell az átépítés során, ugyanis az irányváltást lehetővé tévő botkormányok helyett egy kormánykerék kerül beszerelésre. A remények szerint ezt a rendszert az orosz T-72 és T-90, a lengyel PT-91, és az ex-jugoszláv M-84-as harckocsikba is beszerelhetik.
2018-ra készül el a Nexter Systems az első két korszerűsített Leclerc harckocsival. A tavaly megkötött szerződés értelmében Párizs további 198 páncélos modernizációját tervezi 2020 és 2028 között a 406 példányba elkészült harckocsiból. A munkálatok leginkább az elektronikát érintik, így a SCORPION információs és irányító rendszer (SICS) is beépítésre kerül, ami a jövőben minden francia páncélosban megtalálható lesz. Már a védelem növeléséhez is tartozik a Barage nevű, improvizált robbanószerkezetek ellen kifejlesztett zavarórendszer integrációja. A védelem növelésébe természetesen a harckocsi összes felületét borító páncélzat hatékonyságának növelése is bele tartozik. A fő fegyverzetet képviselő Nexter Systems 120 milliméteres F1 sima csövű ágyú megmarad, de választható robbanási idejű új repeszgránátot fog kapni.
Orosz tervek szerint még idén befejeződnek az új 8x8-as kerékképletű gyalogsági harcjárművel végzett tesztek. A Bumeráng a tavalyi Győzelem Napi parádén gördült a nagy nyilvánosság elé. Az erős fegyverzetű (30 milliméteres 2A42 gépágyú, koaxiális 7,62 PKT/PKTM géppuska és négy 9M133 Kornet (NATO-kód: AT-14 Spriggan) irányított rakéta) Bumeráng a BTR-80-ok utódja lesz, de az újabb BTR-82A típussal egy ideig még együtt fog szolgálatot teljesíteni.
A T-14 Armata harckocsin alapuló T-15-ös nehéz gyalogsági harcjárműről is érkezetek hírek, ugyanis a gyártását végző Uralvagonzavod szerződést írt alá a Védelmi Minisztériummal a gyártás megindítására.
Oroszország szeretné minél hamarabb lecserélni a páncélozott járművekre szerelt 6P11 NSZVT nehézgéppuskákat. Ezeket az 1970-es évek elejétől gyártott fegyvereket a Szovjetunió szétesését követően már Kazahsztánba készítették, ezért az alkatrészek beszerzése nehézkessé vált. Utódja a 2000-es években kifejlesztett 6P49 Kord nehézgéppuska lesz, amely több tulajdonságában túlszárnyalja elődjét, de ami talán az egyik legfontosabb, messze pontosabb, mint az NSZVT.
Április 19-én megérkezett Algériába az ERRADII (910) MEKO A-200-as osztályba tartozó fregatt. A hajót, egy másikkal együtt még 2012 áprilisában rendelte meg az észak-afrikai állam a ThyssenKrupp Marine Systems-től. Az ERRADII testvérhajója, a HERRAD (911) tavaly decemberben került vízre, átadása a következő évben várható.
Fotók alapján kijelenthető, hogy két újabb MiG-23BN Flogger vadászbombázóval lett erősebb a líbiai légierő. A talán nagyjavításon is átesett 4136-os és 8985-ös lajstromú gépek érdekessége, hogy a orr-rész jobb felső részére egy merev üzemanyag-utántöltő csonkot szeretek fel még a Kadafi-rezsim idején.
Helyesbítették az iraki védelmi minisztériumból az ország védelmi miniszterének múlt heti nyilatkozatát. Ennek érdemi része az, hogy az ország légiereje nem három, hanem négy Szuhoj Szu-25-ös Frogfoot csatarepülőgéppel lett gazdagabb.
Katar számára az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta 252 RIM-116C RAM rövid hatótávolságú légvédelmi rakéta megvásárlását, 260 millió dollár értékben. A közel-keleti állam hadihajóinak fedélzetén már évek óta megtalálhatók a RIM-116-os légvédelmi rakéták, de a most engedélyezett nagyobb mennyiségű vásárlás gyaníthatóan a flotta új egységeire kerül majd.
Már épül a kínai-pakisztáni JF-17 Thunder vadászbombázó első kétüléses példánya a Chengdu Aerospace Corporation üzemében. A JF-17B jelzésű variáns a ki-és átképző feladatokon felül harci képességekkel is fog rendelkezni. A kétüléses JF-17B az első felszállást még az idén végre fogja hajtani, míg a pakisztáni légierőhöz 2017 áprilisában fog kerülni.
Tajvanon már kezd körvonalazódni az a terv, mely a helyi tervezésű és gyártású AT-3-as sugárhajtású kiképző és könnyű támadógépek utódját eredményezheti. A mostani elképzelés szerint az új gép is hazai tervezésű és gyártású lenne. Jelenleg egy tanulmány készül, mely a levegőbe emeléshez szükséges sugárhajtómű helyi előállításának lehetőségét elemzi. Az új gépet az AIDC (Aerospace Industrial Development Corporation) készíti el, ez jelenleg az XT-5-ös jellel fut, neve Blue Magpie (Kék Szarka). Ez a madárfaj őshonos Tajvanon is, tulajdonsága, mely alapján egy katonai repülőgép visel a nevét az, hogy igen a vehemense képes a fészkét védeni. Az XT-5-ként bemutatott makett megjelenésében leginkább a F-CK-1 Ching Kuo vadászbombázó kétüléses változatára hasonlított.
Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta Ausztrália számára 450 darab Raytheon AIM-120D AMRAAM légiharc-rakéta eladását, 1,22 milliárd dollár értékben.
Nem érinti az amerikai tengerészgyalogság már Lockheed Martin F-35B Lightning II-es vadászbombázókra átfegyverzett VMFA-121 századának bevethetőségét a közelmúltban kiderült szoftverhiba. Mint ismeretes a 3I szoftvercsomagban igen gyakran volt gond a rádiólokátor jeleivel, de a tengerészgyalogság gépein a régebbi, problémáktól mentes 2B program található. A bevethetőséghez már ez is elég tulajdonsággal bír. A 3I hibáinak kiküszöbölése jelenleg is folyik, a hírek szerint a hibák nagyobb részét már elhárították. Az F-35-ös szárnyai alatt lévő felfüggesztési pontok alkalmazásának lehetőségét biztosító 3F szoftvercsomag várhatólag pár hónappal később fog bevezetésre kerülni, az eddig tervezetthez képest. Júniusban egyébként a tengerészgyalogság egy másik százada, a VMFA-211-es is átfegyverzésre fog kerülni az F-35B-re.
2016 és 2017 helyett csak 2017 és 2019 között kerülnek átadásra a brazil légierő számára az SC-105 Amazonas kutató-mentő repülőgépek. A múlt évben újabb 3 példányban megrendelt típus helyi jelölése valójában a C295-öst takarja. Az orrkúp alá beszerelt EL/M-2022A(V)3 radar akár 360 kilométeres távolságból is képes a vízfelszín felderítésére, míg a műholdas kommunikációs rendszer a mentőfeladatok irányításában játszhat kulcsfontosságú szerepet. A C295-ből tíz szállító, S-105A Amazonas jelzéssel már szolgál az országban, valamint kettő SC-105A is, azonban ezek oldalán még nincsenek felszerelve buborékablakok.
NETARZENÁL GALÉRIA
Lockheed Martin F-35B Lightning II.
Magyarország légtere ellenőrzött és nem ellenőrzött légterekre van osztva. Ez utóbbiak a földfelszíntől 9500 láb (2900 m) magasságig terjednek. A bennük zajló forgalom nagyjából kilencven százalékát a kisgépek adják. Pilótáikkal a HungaroControl Körzeti Repüléstájékoztató Szolgálat van kapcsolatban, amely Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelében lévő légiforgalmi irányító központjából kíséri figyelemmel a magyar légtérben zajló repüléseket és intézkedik, ha valamelyik kisgép bajba kerül.
Fotó: Szórád Tamás
Fontos különbség, hogy az ellenőrzött légtérben a légiforgalmi irányítók utasításokat adnak, a nem ellenőrzött légtérben a körzeti repüléstájékoztatók pedig tanácsolnak és javasolnak, például egy új irány felvételét vagy magasságváltást. E javaslatok elfogadása a pilótákon múlik, akik az esetek többségében követik a javaslatot, tudva, hogy annak oka van: például egy aktív lőtér kikerülése miatt.
A nem ellenőrzött légterekben a pilóták maguk gondoskodnak a légi járművek közötti elkülönítésről, akár látvarepülési (VFR) akár műszerrepülési (IFR) szabályok szerint repülnek. Ettől függetlenül a repüléstájékoztató szolgálat nyomon követi a kisgépeket és forgalmi tájékoztatásokkal segíti a pilótákat az összeütközések vagy veszélyes megközelítések elkerülése érdekében. A munkájukat nagyban segíti, ha van fedélzeti válaszjeladó – transzponder - a gépen, akkor végig látják az útvonalon, ha nincs akkor a pilóta által rendszeres időközökben közölt helyzetjelentési információ alapján követik.
Fotó: Szórád Tamás
Hozzá kell tenni, hogy Magyarországon 4000 láb (1200 méter) alatt nincs teljes radarfedettség. Vannak olyan helyek, ahol hosszabb-rövidebb időre eltűnik a gép a radarról. Ezen segíthet majd az a megoldás, amely megvalósíthatóság tervein már dolgozik a Magyar Repülő Szövetség és ezen belül a Vitorlázórepülő Szövetség, a Vidéki Repülőterek Szövetsége és a HungaroControl. Egyfajta pozíciókövetésről van szó, ami nem radarinformáció, hanem GPS koordináták alapján adja meg a légi jármű helyzetét. Ehhez 30-35 antennát kell telepíteni az országban a teljes lefedettség érdekében. Egy-egy ilyen antenna kb. 40 km sugarú körön belül veszi a jeleket a légi jármű fedélzetén elhelyezett apró eszköztől. Ezt az eszközt használják a nemzetközi vitorlázórepülő versenyeken is.
A repüléstájékoztató szolgálat munkáját a repülési terv benyújtása segíti. A repülési tervből azonnal látják, hogy mi a pilóta szándéka, milyen útvonalon, milyen magasságon tervezte a repülést, és milyen légtereket érint majd. Egyes légterekkel a repüléstájékoztató szolgálatnak esetenként koordinálni kell, hogy aki érinteni akarja az adott légteret, milyen feltételek mellett teheti meg. Bizonyos légterekbe való belépéshez a repüléstájékoztató szolgálat munkatársai koordinációval segítik a pilótákat.
Fotó: HungaroControl
Amikor a pilóta benyújt egy repülési tervet a HungaroControlnak és az feldolgozásra kerül, az abban feltüntetett adatok – útvonal, sebesség – alapján a rendszer egy útvonalat jelenít meg a repüléstájékoztató szolgálat előtt, mintha „látnák” a repülőt. Ez csak a repülési terv alapján számított útvonal, nem a repülőgép valós útvonala, de a repüléstájékoztató szolgálat ezzel már egy információt kap arról, hogy a pilóta merre tervezi a repülést és, ha nem tér el bejelentés nélkül, akkor a terv alapján látja, hogy a számított adatok alapján hol kell lennie a gépnek.
A repülési terv benyújtása azonban nem csak a repüléstájékoztató szolgálatot segíti, hanem a pilóta ezzel biztosítja magának, hogy szükség esetén rendelkezésére álljanak olyan információk, amire a riasztó szolgálatnak szüksége van és a kutató-mentő szolgálat számára is nélkülözhetetlen. Tartalmazza például, hogy milyen a gép színe, mennyi időre elegendő üzemanyaggal szállt fel, hány fő van a fedélzeten, és hogy milyen kényszerhelyzeti berendezések vannak a gépen.
Ha a géppel megszakad minden kapcsolat, akkor a repüléstájékoztató szolgálat a repülési idő és a maradék üzemanyag ismeretében mérlegelheti, hogy levegőben lehet-e még a légi jármű. A repülőgép sárkányának színe a kutató-mentőket segíti azzal, hogy tudják, milyen színre kell különösen odafigyelni, hiszen lehet, hogy nem magát a gépet látják meg elsőnek, csak egy darabját. A fedélzeten tartózkodók létszáma már a helyszíni mentésnél fontos. Előfordulhat, hogy valaki kiesett a roncsból és pár méterrel odébb, az aljnövényzetben fekszik eszméletlenül, de élve.
A repülési terv benyújtása tehát életet menthet, és ugyanúgy hozzá kell, hogy tartozzon a repülés előtti teendőkhöz, mint a felkészülés többi része: a napi légtérfelhasználási terv ellenőrzése a repülés során érintendő légterek vonatkozásában, a pilóták számára kiadott, az útvonalra valamint a rendeltetési és kitérő repülőterekre vonatkozó információk (NOTAM - Notice To Airmen) és a meteorológiai adatok ellenőrzése.
Repülés szép időben, jó látás mellett. Fotó: Szórád Tamás
A kisgépes pilóták felkészülését segítendő, a HungaroControl fél éve indította el a Netbriefing (Homebriefing) nevű szolgáltatást, amelyen egy rövid, ingyenes regisztráció után a felkészüléshez szükséges adatok egy helyen elérhetőek.
*
Amikor a nem ellenőrzött légtérben egy repülőgép radarjele eltűnik, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy gond van a géppel. Lehet, hogy a repülési magassága miatt elveszik a radarjel és az is lehet, hogy a rádiófedettség hiánya miatt rádiózni sem tud. (Magyarország területének 95 százalékán megvan a rádiófedettség.) A repüléstájékoztató szolgálat radarképernyőjén felugrik egy ablak, ami jelzi, hogy mikor volt az utolsó radaradat kapcsolat a légijárműről. A nem ellenőrzött légtérben ez nem ritka jelenség, így ez még nem ad feltétlenül okot az aggodalomra.
Fotó: HungaroControl
Magyarország nem ellenőrzött légterét észak, kelet és nyugat szektorra osztották fel. A szektorokat forgalmi terheléstől függően nyitják, vagy összevonják. A pilóta csak azt érzékeli, hogy például a kelet szektor frekvenciáján hallja a nyugat szektorban rádiózó másik pilótát. Egy szektorban ketten vannak „beültetve”. Az egyik rádiózik a repülőgépek pilótáival, kollégája pedig telefonon tart kapcsolatot a belföldi és külföldi irányító szolgálatokkal és más társszervekkel.
A radarkapcsolat megszűnésekor rádión meghívják a gépet. Ha nem érkezik válasz, meghívatják egy másik géppel. Próbálnak információt szerezni, ezért a környező repülőtereket is felhívják telefonon, hogy esetleg leszállt-e ott a gép, vagy beszólt-e rádión.
A Balaton keleti medencéje felett észak-déli irányban gyorsan mozgó zivatar kényszerítette gyors döntésre a kisgép pilótáját. A kitérő reptér Siófok-Kiliti volt. Fotó: Szórád Tamás
Ha nincs pozitív visszajelzés és a keresés sem vezet eredményre, akkor az összes adattal és az utolsó ismert pozícióval tájékoztatják a supervisort a helyzetről, aki ez után minden rendelkezésre álló információval tájékoztatja az Országos Rendőr-Főkapitányság Központi Ügyeletét (ORF KÜ) arról, hogy eltűnt egy légi jármű. Az összes rendelkezésre álló adatot – utolsó ismert pozíció, volt-e rádiókapcsolat, a fedélzeten tartózkodók létszáma, szállít-e a gép veszélyes anyagot, stb. - megadja neki és az ORFK ügyeletese döntést hoz a további lépésekről. Értesíti a honvédséget, a rendőrséget és a katasztrófavédelmet.
A honvédséghez beérkező információ az MH Légi Vezetési és Irányítási Központhoz kerül, ahol a hadműveleti váltásparancsnok és a hozzá beosztott kutató-mentő koordinátor adhat utasítást a kutató-mentő helikopter felszállására.
Közben a földi egységek is gyűjtenek adatot a környéken, hogy látott-e valaki valamit. Hiszen, ha nem gyullad ki a légi jármű, akkor a növényzet elrejtheti, ahogy volt is erre példa. A keresésben résztvevő egységek további pontosítások miatt bármikor megkereshetik a supervisort.
*
2016. február 28-a nyugodt vasárnapnak indult az MH Pápa Bázisrepülőtéren települő, a Dunától nyugatra eső országrészért felelős légi kutató-mentő szolgálat számára. A Mi-8-as helikopter két helikopter-vezetővel, egy fedélzeti technikussal, két kutató-mentő ejtőernyőssel, egy kutató-mentő felcserrel és egy földi mechanikussal állt készenlétben arra az esetre, ha faxon, telefonon vagy EDR rádión (Egységes Digitális Rádióháló) riasztás érkezik. Röviddel dél előtt riasztás érkezett, amelynek eredményeképpen a helikopter egy eltűnt kisgép felkutatására indult. Az eseményeket Szilágyi Zoltán alezredes, a kutató-mentő helikopter parancsnoka idézte fel.
- Telefonon érkezett a riasztás azzal, hogy nem gyakorlatról van szó, azonnali felszállás, majd Tatabánya környékén kezdjük meg a keresést és további információt a levegőben kapunk.
Vasárnap volt, ebédhez készülődve harmincperces készenlétben (RS 30) volt a csapat, de a huszadik percben már a levegőben voltunk és elindultunk a kutatási körzet felé, amit húsz perc alatt értünk el. Felszállás után megkaptuk, hogy a HungaroControl milyen koordinátán vesztette el a kapcsolatot a géppel, illetve megadták, hogy egy kék-sárga festésű Cessna 152-es típusról van szó, két fővel a fedélzeten. Ezek az adatok a Cessna személyzete által leadott repülési terven is szerepeltek, éppen azért, hogy ezek a kutatás és mentés szempontjából fontos információk szükség esetén rendelkezésre álljanak. Menet közben jött egy olyan információ, hogy állampolgári bejelentés érkezett, miszerint Vértesszőlős közelében az M1-es autópályáról füstöt láttak térségben.
Az eltűnt kisgép felkutatását a 3301-es Mi-8-assal hajtották végre. Fotó: Szórád Tamás
Az irányítás ilyenkor nem mérlegelhet, hogy a bejelentés összefüggésbe hozható-e az esettel vagy sem, hanem a kapott információ szerint intézkedik. Elindultunk a jelzett térség felé, elkezdtük a keresést, de füstöt nem észleltünk. A kereső eljárások közül a táguló négyzet módszerével elkezdtük szisztematikusan átfésülni a terepet. Amikor Tata és Tatabánya környékén már elég nagy területet berepültünk, jelentettem, hogy nem találunk semmit. Később kiderült, hogy az információ téves, talán avarégetésből származó tűz volt, amit időközben eloltottak.
Ekkor utasítottak, hogy repüljünk ki az előzőleg megadott koordinátára és ott folytassuk a keresést. Ahogy Tatánál ráfordultunk a megadott koordináta irányára, Vértesszőlőstől észak-keletre három kilométerre, a fedélzeti technikus, aki lefelé is lát a két műszerfal közötti alsó plexin, szólt, hogy mintha kék darabokat látna a fák között. Szerencsére ebben az évszakban még nincs lomb a fákon, így leláttunk a talajig. Egy szűk körön lesüllyedtünk a fák felett és megállapítottuk, hogy egy géproncs van a földön. A koordinátákat azonnal megadtuk az irányításnak, aki ez alapján értesítette a polgári légimentőket. Tájékoztattuk továbbá, hogy a kárhelytől 4-500 méterre van egy erdőirtás, megnézzük, hogy a kivágott fák tuskói lehetővé teszik-e a leszállást.
Sikerült leszállnunk a tisztáson, a kutató-mentő szakszemélyzet kiszállt és elindult a roncshoz. Kérésükre felszálltunk és a roncs felett megfüggve, a pontos helyszínt jelezve segítettük, hogy mihamarabb odaérjenek.
Fentről láttuk, hogy valaki integet a roncsból. Jeleztem is az irányításnak, hogy egy ember biztosan életben van. Amikor a kutató-mentő szakszemélyzet a roncshoz ért, mi leszálltunk a tisztáson és leállítottuk a hajtóműveket. Ekkor érkezett a légimentők helikoptere is, amely szintén leszállt. A kutató-mentő szakszemélyzet kivágta a roncsból az egyik sérültet és a felcser elkezdte az elsődleges ellátását. Fej- és mellkasi sérülése, medence- és nyílt lábszártörése ellenére kommunikált, bár láthatóan sokkos állapotban volt. A másik sérültnek nem volt tapintható a pulzusa, és a protokoll szerint ilyenkor azzal a sérülttel kell foglalkozni, akinél van esély az életben maradásra. Közben megérkeztek a légimentők és így már mindkét sérülttel tudtak foglalkozni. A súlyos sérültet stabilizálták, és megkezdték a másik sérült újraélesztését, ami sajnos sikertelen volt.
A légimentők EC-135-ös helikoptere Balatonfüredről indult a helyszínre. Fotó: Balogh Ákos
A helyszínt a földön nagyon nehezen lehetett megközelíteni, a légimentők helikoptere már úton volt a sérülttel a tatabányai kórházba, amikor a rendőrök és a tűzoltók a helyszínre érkeztek. Ha nem lett volna ott az a tisztás és nem tudtunk volna leszállni, akkor a kutató-mentő szakszemélyzet a felszereléssel együtt alpin technikával ereszkedett volna a földre és a sérült ellátása, szállításra való előkészítése után hordágyon csörlőztük volna a fedélzetre és szállítottuk volna a kórházba. Ez a nagy előnye a honvédségi kutató-mentő helikopternek, hogy több módszer és sokféle felszerelés is a rendelkezésünkre áll.
Amikor a sérülttel felszállt a mentőhelikopter, mi maradtunk és a kárhelyszínt biztosítottuk, amíg a rendőrség és a katasztrófavédelem emberei megérkeztek. A rendelkezésre álló információkat átadtuk, ők jegyzőkönyveket vettek fel, és átvették a helyszínt. Ezután felszálltunk és visszarepültünk a Pápa Bázisrepülőtérre, ahol napnyugta előtt szálltunk le.
Pápán a műszakiak elvégezték a helikopter ismételt előkészítését, az ejtőernyősök és a felcser átnézte és rendbe tette a felszerelését, ezután visszaálltunk a készenléti állapotba, riasztásra készen.
Az éles kutató-mentő feladatot Szilágyi Zoltán alezredes, gépparancsnok, Szabó László főhadnagy, másod-helikoptervezető, Fodor Árpád főtörzsőrmester, fedélzeti-technikus, Noé József zászlós, kutató-mentő ejtőernyős csoportparancsnok, Korán György főtörzsőrmester, kutató-mentő ejtőernyős, Lambert Jelena zászlós, kutató-mentő felcser és Patak János főtörzsőrmester, földi mechanikus hajtották végre. Fotó: Balogh Ákos / veol.hu
* * *
Az Aeromagazin 2016. áprilisi számában megjelent cikkem másodközlése.
Az ismert történelem nagy igazsága, hogy az ember soha nem változik: talál egy eddig ismeretlen jelenséget, és azonnal elkezd kutatásokat folytatni azzal kapcsolatban, hogyan lehetne azt más emberek ellen fordítani. Így jártunk a fekete lyukkal is, ami a tévhit szerint fekete, de valójában az univerzum legfényesebb és legkiszámíthatatlanabb objektuma.
Véget kell vetni annak az elgondolásnak, miszerint az Egyesült Államok kivételezett pozíciót tudhat magáénak - ehelyett egyenlő viszonyokat kell teremteni a globális politikában - mondta Hans-Christof Von Sponeck, az ENSZ volt főtitkárhelyettese.