Biztonságpolitika

A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének kutatója szerint „amatőr módon” szervezték meg szombatra virradóra a törökországi puccskísérletet. „Az államcsínyek alapszabályait is figyelmen kívül hagyták” - tette hozzá dr. Kiss Álmos Péter az M1 aktuális csatorna július 17-ei, vasárnap reggeli műsorában.

 

Nagyon “csáléra” mennek a dolgok … háborúk, menekültáradat, terror, robbantások, őrült gyílkosok …

diktatúrák, puccsok, doppingok, manipulációk, rágalmak …

s, közben a tények arról, hogy a “tőke urai” univerzálisan a világ urai akarnak lenni.

Fontos írás  Jean-Michel Quatrepoint (a Res Publica Alapítvány tudományos tanácsának tagja, közgazdász újságíró) értékelése, most amikor majdnem tönkretették a riói olimpiát. Megjelent a http://www.fondation-res-publica.org/Une-offensive-judiciaire-globale_a950.html; és a Le Monde diplomatique  (Magyar kiadás)   2016 július

Fordította: Hrabák András    

Amerikai jog exportálása, az amerikai törvényeknek az ország területén kívüli alkalmazása olyan folyamat, ami nem ma kezdődött. Az Egyesült Államok évek, sőt évtizedek óta fejleszti globális, szuperhatalmi stratégiáját, ennek egyik eszköze a jogi arzenál bevetése, amikor is törvényeit és normáit az egész világra próbálja kiterjeszteni. A BNP Paribas-ra kivetett kolosszális bírság (8.9 milliárd dollár) kellett ahhoz, illetve az Alstomra kivetett büntetés (772 millió dollár) –(amely odavezetett és a valódi oka volt, bármit is mond az Alstom vezérigazgatója, hogy az Alsthom „energetikai” üzletágat végül eladták a General Electric-nek) – hogy Franciaország vezetői felfedezzék az évtizedek óta folyó gazdasági háború realitását. Így azután késve fedezték fel annak a jogi arzenálnak a gyilkos jellegét, amelynek a létrehozása már egy negyedszázadra nyúlik vissza.

A 90-es években, a kommunizmus összeomlása után, az Egyesült Államok egy sor olyan kereskedelmi törvényt vezetett be, amely nem csupán az amerikai vállalatokra, de minden más külföldi cégre is vonatkozott. Ezeknek a törvényeknek, Trade Act-oknak, vagy embargóknak a többsége lehetővé teszi az amerikai kereskedelem felelőseinek, hogy az amerikaiak gazdasági riválisait azonosítsák és szankcionálják, „tisztességtelen és ésszerűtlen” magatartásra hivatkozva.

Ezek a törvények néhány nagy fejezetbe sorolhatók:

Ma a legismertebb a korrupció elleni harcról szóló híres Foreign Corrupt Practices Act (FCPA), amelyet azokra az amerikai vállalatokra alkalmaznak, amelyek funkcionáriusokat és politikusokat vesztegetnek meg, hogy szerződésekhez jussanak. 1998-ban az FCPA-t kiterjesztették a külföldi vállalatokra is, és ez szolgált modellként az OECD[i] egyezményhez is, amely elvileg és célja szerint bünteti, különösen a nagy összegű szerződéseknél, a korrupciót.

A második fejezet egy olyan törvénygyűjtemény, amely bünteti a kereskedelmet az amerikai embargó alatt álló államokkal. Ezek közül a törvények közül egyesek ismertek, mint a Helms-Burton és a D'Amato törvények, amelyek szankcionálják azokat az amerikai vállalatokat, amelyek kereskednek Iránnal, Kubával, Líbiával, Szudánnal, stb. (összesen 70 féle amerikai embargó van életben a világon). 2006-ban egy brit bankár, a Standard Chartered egyik vezetője ezt mondta: „Kibaszott amerikaiak, kik vagytok ti, hogy megmondjátok a világ többi részének, hogy nem dolgozhatunk az irániakkal?”. Néhány évvel később a Standard Chartered-nek 700 millió dollár büntetést kellett fizetnie, mert Iránnal kereskedett.

Egy másik fejezetet képez az a törvénygyűjtemény, amely az ENSZ-embargó alatt álló országokkal való kereskedelmet bünteti.

Azután jön a terroristák és kábítószer-kereskedők piszkos pénzeinek tisztára mosása.

A Patriot Act, amelyet 2001-ben, az ikertornyok elleni támadás után adtak ki, a terrorizmus elleni harc ürügyén, kiterjesztett hatalmat ad több hivatalnak is, hogy hozzáférjenek különböző informatikai adatokhoz.

Végül, a 2010 júliusában elfogadott Dodd-Frank törvény felhatalmazza a SEC-et[ii], az amerikai tőzsdecsendőrséget, hogy minden olyan magatartást büntessen, amely az Egyesült Államokban bárki részéről szignifikáns módon hozzájárul pénzügyi bűncselekmény elkövetéséhez, még akkor is, ha az adott pénzügyi tranzakcióra az Egyesült Államokon kívül került sor, és kizárólag külföldi szereplők vesznek részt benne. Na ez a törvény már túl messze ment...

Hab a tortán, hogy 2014-ben a Foreign Account Tax Compliance Act (FATCA) az amerikai adóhivatalnak területen kívüli jogot adott arra, hogy a külföldi bankokat arra kényszerítse, hogy az ügynökeivé váljanak, és minden információt átadjanak az egész világon az amerikai állampolgárok számláiról és tulajdonairól. Ha a bankok nem működnek együtt, az Egyesült Államokban szerzett jövedelmük 30%-át elkobozzák, és ami még súlyosabb visszavonhatják a működési engedélyüket. Márpedig egy bank számára, főleg a legnagyobbak esetén, ha nem működhetnek az Egyesült Államokban és nem juthatnak dollárhoz, az a halálos ítélettel egyenértékű. A FATCA mögött gyakran hajlamosak vagyunk az amerikaiak olyan eszközét látni, amely végül is megtörte a svájci bankárokat, a „zürichi gnómokat”, arra kötelezve őket, hogy hagyjanak fel a szentséges banktitkaikkal. Ez igaz ugyan… de ez csak a fa, ami eltakarja az erdőt. Így a BNP Paribas a büntetése részeként arra kényszerült, hogy átadja az amerikai és francia-amerikai ügyfeleinek listáját. Így aztán nagyon is tiszteletre méltó személyek, akik balszerencséjükre kettős állampolgársággal rendelkeznek, de jövedelmüket Franciaországban szerzik és vallják be, anélkül, hogy az Egyesült Államokban is lenne jövedelmük, arra számíthatnak, hogy az amerikai adóhivatal részéről az Internal Revenue Service (IRS), összegzi az összes bevallott jövedelmüket és adójukat. Ha Franciaországban kevesebbet fizetnek, mint az Egyesült Államokban kellene, akkor az IRS követelni fogja a különbözetet. Ezt zsarolásnak nevezik.

Szép elvek… és a Volkswagen-ügy

Visszatekintve, nagyon nehéznek látszik tiltakozni ezen intézkedések bármelyike ellen: ki emelne szót a korrupció elleni harccal szemben… ? Ugyanígy, ki ne helyeselné a kábítószerkereskedők és jövedelmük tisztára mosása elleni intézkedéseket? Ugyanez a helyzet a terrorizmussal. Nagyon ügyes érvelés, amelyet részleteiben még Suzanne Nossel dolgozott ki 2004-ben, és később Hillary Clinton, külügyminisztersége idején (2009-2013) kezdte bőségesen felhasználni.

Ez a teória nem a puha hatalom, hanem az okos hatalom teóriája, amelyben az Egyesült Államok, saját egyetemes, mindenre kiterjedő hatáskörére hivatkozva alapozza meg az egyetemes joghatósági álláspontját.

Az Egyesült Államok úgy viselkedik, mint az új kiválasztott nép. Győzelmeik a rossz erőivel szemben (1945-ben a nácizmus, később a kommunizmus ellen) illetve gazdasági teljesítményük a modell felsőbbrendűségét igazolja. Normális tehát, hogy minden más nép elfogadja ezt a modellt, mert a globalizáció az uniformizálódást is magában foglalja. Az Egyesült Államok tehát meghatározza az egyetemes nagy elveket, amelyek mindenkire érvényesek, és mindenkire rákényszeríti ezek alkalmazását: a jogi arzenál révén, a dollár hatalmának révén, a technológiái révén, amelyek lehetővé teszik, hogy mindenről tudjon (gondoljunk az NSA-ra). Mindezt természetesen a közjó érdekében.

Ezt az egyetemes joghatóságot definíciószerűen minden emberi működésre alkalmazni akarja. A FIFA és Sepp Blatter (és tágabban Michel Platini) elleni támadást angolszászok, amerikaiak vezették. Egy nagyon okos támadást, mert mindenki tudja, hogy a FIFA, akárcsak a NOB, közismerten a nepotizmus és a korrupció fellegvárai. Az amerikaiak számára arról volt szó, hogy szétrobbantsák ezt a rendszert és egy másikat tegyenek a helyére, ahol az amerikai hatalom uralkodik majd és diktálja a szabályokat.

Nagyon nehéz támadni ezt az okos hatalmat – amely egy valódi ideológia – hiszen az emberi jogok védelmére, a szabad és tisztességes versenyre, a fogyasztók és a kisebbségek jogaira stb. hivatkozik. A stratégia egyik tartópillére az angolszász nem-kormányzati szervezetek (NGO) erős szerepvállalása szerte a világon.

Ez állt a Volkswagen-ügy mögött is. Távol álljon tőlem, hogy védelmezzem a Volkswagent, vagy a német autóipart, de érdekes megfigyelni, hogyan bontakozott ki „az ügy”. Úgy kezdődött, hogy az európai autóipari lobby, amelyet a német ipar ural, nagyon jó kapcsolatokat ápol az Európai Bizottsággal és evidens módon a szennyezési és fogyasztási szabványokat Európában az autógyárak egyetértésével alakították ki. Mindannyian láthattuk, hogy a járművek meghirdetett üzemanyag fogyasztása nem felel meg a gyakorlatban tapasztalt értékeknek. A Volkswagen úgy határozott, hogy a dieselüzemű járművekkel, amelyek lényegileg európai találmányok, belép az amerikai piacra. Márpedig az Egyesült Államokban a dieselmotorokra vonatkozó szennyezési előírások – különösen az apró porszemcsékre vonatkozóak – sokkal szigorúbbak, mint Európában. Itt egy protekcionista szabályozásról, norma előírásról beszélhetünk. A Volkswagen elhatározta, hogy annak érdekében, hogy behatoljon járműveivel az amerikai piacra, titokban beépít egy, a Bosch által kidolgozott szoftvert. Egy olyan szoftvert, amely lehetővé teszi, hogy eltitkolja a valós porszemcse-szennyezést.

Ezt a trükköt egy amerikai NGO fedezte fel, amely 2014-ben feltárta az ügyet és elküldte a dokumentumot a szövetségi környezetvédelmi hivatalnak. Ez volt tehát az ügy kezdete. A Volkswagen, amely valóban csalt, csapdába esett. A média megkeverte a dolgot, a gépezet elszabadult: 48 csoportos bírósági keresetet nyújtottak be, 48 különböző államban. Az amerikai jogi hadigépezet mozgásba lendült, és a költségek a Volkswagen számára, függetlenül attól, hogy mibe került az imázs tekintetében, dollár tízmilliárdokra rúghat.

A Volkswagen (akárcsak leányvállalata, az Audi) sokat várt az Egyesült Államoktól: az amerikai piac egy új eldorádónak tűnt a német autóipari vezetőknek, akik azt remélték, hogy betelepülnek az Egyesült Államokba, élvezik a dollár előnyeit, az ottani, az európainál olcsóbb munkaerőt, hogy azután onnét exportálják az autókat vagy a különböző alkatrészeket és elemeket az európai piacra és Ázsiába. Ezt a kiváló tervet az amerikai autóipar, amely teljesen megújult a General Motorsnak juttatott szubvencióknak köszönhetően, nem nézte jó szemmel. Vajon véletlen, hogy a Volkswagen kis szoftver-ügyére fény derült? Az, hogy a Volkswagen-ügyben mi történik, azért fontos, mert bár a németek bűnösnek vallják magukat, de egy felségárulással felérő bűnt vállaltak magukra még január elején, amikor is visszautasították, hogy amerikai ügyészek és nyomozók hozzáférjenek az adataikhoz, különösen Németországban.    

Tény ugyanis, hogy amikor az amerikai jogi gépezet beindul (azok a vállalatok, amelyek már „bekerültek a malomba”, tudnának róla beszélni), az amerikai nyomozók mélyre hatolnak és mindenhez hozzáférnek, levelekhez, dokumentumokhoz, stb. Márpedig a németek, a német törvényre hivatkozva, amely megtiltja adatok közlését az Európai Unión kívüli külföldi hatalmaknak, elutasították, hogy hozzáférést biztosítsanak a dokumentumaikhoz és a vállalat központjának belső mailjeihez. Elmennek-e a németek a végsőkig, visszautasítják-e hogy engedelmeskedjenek az amerikai jogi felszólításoknak? Ez azzal is végződhet, hogy a Volkswagent arra kényszerítik, hogy bezárja gyárait az Egyesült Államokban. Egy nehéz következményekkel járó folyamat tanúi vagyunk.

 

A „fenevadon” élősködnek

 

Az Egyesült Államok, hatalmával visszaélve egy totális jogi arzenált fejlesztett ki. Ők döntik el, ki kereskedhet és kivel. Eldönthetik, hogy egy versenytársat egyszerűen kiiktatnak. A francia vállalatok tudnak erről beszélni Iránnal kapcsolatban. Attól eltérően, ahogy a 80-as és 90-es években történt, hasznot húznak a dollár helyzetéből: a világon folyó tranzakciók 78 %-a dollárban történik. Mivel minden dollárban lebonyolított tranzakció átmegy az Egyesült Államokon, ezzel az amerikai törvényeknek van alávetve. Ráadásul le is hallgatnak mindent: leleplezték, hogy az NSA és az amerikai szolgálatok rendszeresen mindent lehallgatnak, beleértve az államfőket is… és senki nem tiltakozott. És főleg, ez a területen kívüliség óriási üzlet is, amiből elsősorban az amerikaiak húznak hasznot. A ténylegesen kirótt bírságok kezdenek elképesztő összegeket elérni. Az amerikai bíróságok által a bankokra kivetett bírságok 125 milliárd dollár körül vannak, ennek jelentős része az amerikai bankokat érinti. Az amerikai bankokat azonban a subprime ügyek miatt ítélték el (persze eddig egyetlen amerikai bankár sem került börtönbe), miközben az európai és japán bankokat az embargók megsértése miatt büntették meg. A svájci bankok súlyos összegeket fizettek azért, mert bizonyos adatokat nem közöltek időben.

A külföldi bankokra eddig 35 milliárd dollár büntetést róttak ki és úgy féltucat milliárdot az iparvállalatokra. Az első tíz, többségében korrupció miatt megbüntetett iparvállalat között, kilenc külföldi. A rekordot a Siemens tartja (800 millió dollárral), amelyet az Alstom követ (772 millió dollárral).

 A pénz elsősorban az amerikai jogrendszer (a SEC, a kincstár, a DOJ) működtetésére szolgál, amelynek a kapcsolódó költségei jelentősek. Az amerikai jogrendet, a többszázezer jogi iroda ügyvédjeit a cégek alkalmazzák és a „fenevadon” élősködnek. Tágabb értelemben tehát a bírságokból származó pénz élteti az amerikai jogrendet. Ehhez még tegyük hozzá a szabadalmi rendszert, stb. Ennek a rendszernek egy területen kívüli alkalmazása hatalmas üzlet, amely az amerikai jogi és igazságügyi rendszert táplálja.

A BNP Paribas-nál biztosan boldogok lesznek, akik megtudják, hogy a kifizetett rekordbírság egy részéből végre kifizetik az Egyesült Államok teheráni nagykövetségén 1979-ben túszként fogvatartottak kártalanítását. Eddig ugyanis semmit sem kapott az a több mint ötven ember, akiket 444 napon át tartottak fogva. Irán ugyanis mereven elutasította a Ronald Reagan idején megkötött egyezményben, hogy bármilyen kártérítést is fizessen (az irániak ugyanis részben azért tartották túszul vissza az amerikai nagykövetség alkalmazottait, mert az amerikaiak „túszul”ejtették a Chase Manhattan Bank-nál az iráni számlákat…). A Kongresszus a BNP Paribas büntetéséből 1-2 milliárd dollárt az egykori amerikai túszok kártalanítására szándékszik fordítani.

Még súlyosabb: az a megegyezés, amit a külföldi vállalatokkal aláíratnak, gyakorlatilag ki is szolgáltatja azokat. Az amerikai hatóságokkal kötött megállapodás ugyanis általában előírja 6 hónapra, egy évre vagy 3 évre… hogy független ellenőrök felügyeljék, hogy az elítélt vállalat az amerikai szabályoknak megfelelően viselkedik-e. Az Alcatel Lucent-et néhány éve korrupció miatt elítélték, egy olyan ügyben, ami a 2000-es évek elejére nyúlik vissza (az összeg jóval kevesebb, mint amennyire az Alstomot ítélték, „alig” 170 millió dollár). Ezután az Alcatel Lucent arra kényszerült, hogy három éven keresztül átadjon minden információt, amit az hasznosnak tartott a megbízása teljesítéséhez, egy független könyvvizsgálónak. Egyesek erre azt mondják, hogy az Alcatel Lucent-et néhány évig az amerikai bíróságok fosztogatták. Termelési és technikai titkok és más lényeges adatok kerülnek így idegen hatalom kezébe.

Az amerikai jog területen kívülisége lehetővé teszi az amerikai hatalom számára, hogy saját uralmát érvényesítse olyan szektorokban, amelyeket stratégiai fontosságúnak ítél.

 

 http://www.magyardiplo.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2214#Itemid=48

 

 

Csaknem 25 kilogramm marihuána-származékot találtak a Bács-Kiskun megyei rendőrök egy autó átvizsgálásakor a tompai határátkelőhelyen szombat este – tájékoztatta Benedek Dávid sajtóreferens az MTI-t.

Benedek elmondta: a Kelebia Határrendészeti Kirendeltség járőrei egy Magyarországra érkező montenegrói rendszámú személygépkocsi ellenőrzésekor a padlólemez és a küszöb alá rejtve 31 darab, összesen csaknem 25 kilogramm kábítószergyanús növényi törmeléket tartalmazó csomagot találtak.

Az elvégzett gyorsteszttel kiderült, hogy a lefoglalt anyag marihuána-származék – tudatta a rendőr főtörzsőrmester.

A két montenegrói férfit a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályának munkatársai őrizetbe vették.

2016. július 22-én a Hír TV "Magyarország élőben" című műsorában beszélgettem Szöllősi Györgyivel a török puccskísérletről és az azt követő tisztogatásokról, valamint az amerikai Republikánus Párt konvenciójáról és Trump elnökjelöltté választásáról.

http://hirtv.hu/videok/159287

 

A nyomozás alapján egyértelmű, hogy a péntek este történt müncheni lövöldözésnek egyetlen elkövetője volt, és az ügynek “egyáltalán nincs köze a menekültek témájához” — közölte szombaton a bajor tartományi főváros rendőrségének vezetője.

Hubertus Andrä az eljárás vezetőinek müncheni tájékoztatóján elmondta, hogy az elkövető egy 18 éves iráni-német kettős állampolgár, aki Münchenben született és nevelkedett. Nincsenek arra utaló jelek, hogy bármi köze lett volna az Iszlám Államhoz vagy más dzsihadista szervezethez.

Viszont az “ámokfutás témájával” behatóan foglalkozott – tette hozzá. Kérdésre válaszolva kézenfekvő feltételezésnek nevezte, hogy az eset összefüggésben lehet a norvégiai utöyai mészárlással és az oslói pokolgépes robbantással, amely napra pontosan a lövöldözés előtt öt évvel történt.

A fiatalember egy 9 milliméteres, illegálisan tartott fegyverrel kezdett lövöldözni pénteken 17.50 körül a város északi részén egy gyorsétteremben és az Olympia bevásárlóközpontban. Kilenc embert agyonlőtt, majd elmenekült és végzett magával. Tüzeltek rá civil ruhás rendőrök, de a boncolás alapján nem sebesítették meg. Holttestére egy közeli mellékutcában találtak rá 20.30-kor.

A nyomozás előzetes megállapításai alapján röviddel a lövöldözés előtt igyekezett minél több embert a gyorsétterembe csábítani egy közösségi portálon álnéven megjelentetett bejegyzésekkel.

A halálos áldozatok mind Münchenben vagy a város környékén laktak. Többségük kiskorú – három áldozat 14 éves, két áldozat pedig 15 éves volt, a többiek 17, 19, 20, illetve 45 évesek voltak -, de még nem lehet megállapítani, hogy az elkövető vajon szándékosan, előre eltervezett módon kiskorúak életére tört-e.

Búcsúlevelet nem hagyott, szülei egyelőre nincsenek kihallgatható állapotban – mondta Hubertus Andrä.

A lövöldözésben 27 ember megsebesült, 10-en súlyos állapotban vannak. Lőtt sebesüléssel 4 embert ápolnak.

Magyar áldozata is van a vérengzésnek
A bajor rendőrség írásos közlése szerint egy magyar állampolgárságú, 2001-ben született fiú is van a pénteki müncheni lövöldözés áldozatai között – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek. A tárcavezető közölte: a holttestet azonosítása megtörtént. A főkonzulátus kapcsolatban áll az érintett családdal — mondta Szijjártó.

A lövöldözés miatt mintegy 2300 rendőrt mozgósítottak. Szombaton 800 rendőr ügyelt München biztonságára – mondta a rendőrfőnök. Hangsúlyozta: nem szól biztonsági érv amellett, hogy bármilyen rendezvényt elhalasszanak a városban.

Robert Heinberger, a bajor tartományi bűnügyi hivatal vezetője elmondta, hogy az elkövető az illegálisan tartott fegyverrel és 300 tölténnyel felfegyverkezve kezdett lövöldözni. A szobájában találtak egyebek mellett ámokfutásról szóló újságcikkeket és egy könyvet, amelynek az a címe, hogy Ámokfutás fejben – miért gyilkolnak az iskolások.

A bűnügyi nyilvántartásokban két ügyben szerepelt, egy testi sértés és egy lopás sértettjeként. Ügyében nem találtak semmilyen politikai vonatkozást.

Horst Seehofer bajor miniszterelnök a tartományi kormány rendkívüli müncheni ülése után sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a kormány és a tartományi gyűlés (Landtag) a jövő héten az áldozatok előtt tisztelgő közös emlékülést tart, nem tartják meg a hétfőn kezdődő Bayreuthi Ünnepi Játékok nyitányán szokásos állami fogadást és a kormány tagjai kegyeletből egy hétig nem vesznek részt semmilyen ünnepségen.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a szabadság védelmében mindent meg kell tenni a biztonságért, mert biztonság nélkül nincs szabadság.

Hozzátette: a “megdöbbenés és a gyász” közepette azt is látni kell, hogy a “támadás megmutatta államunk cselekvőképességét”. A rendőrség gyorsan reagált, “példamutatóan szolgált” és jól dolgoztak együtt a bajor állam intézményei.

A hatóságok mellett a lakosság is tiszteletet érdemlő magatartást tanúsított a “nehéz órákban” – emelte ki a tartományi kormányfő, egyben köszöntet mondva Angela Merkel kancellárnak a szövetségi hatóságok együttműködéséért.

A tájékoztató után Seehofer számos magas rangú bajor politikussal, köztük Joachim Herrmann belügyminiszterrel, Barbara Stamm Landtag-elnökkel és Dieter Reiter müncheni főpolgármesterrel koszorút helyezett el a lövöldözés helyszínén. Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter utasítására szombaton a gyász jeleként félárbocra engedték a zászlókat országszerte valamennyi állami intézménynél.

Müncheni ügyész: “klasszikus ámokfutó” lehetett a lövöldöző
A nyomozás első megállapításai alapján “klasszikus ámokfutó” lehetett a péntek este történt müncheni lövöldözés elkövetője – közölte a müncheni ügyészség illetékese. Thomas Steinkraus-Koch vezető ügyész az eljárás irányítóinak közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem találtak semmilyen politikai vonatkozást az ügyben. A 18 éves elkövető valószínűleg nem volt egészséges, a “depresszió típusai közé tartozó” pszichés betegségben szenvedhetett. A bűnügyi nyilvántartásokban két ügyben szerepelt, egy testi sértés és egy lopás sértettjeként.

A német Zöld Párt társelnöke, Cem Özdemir felszólította az Európai Uniót, hogy hozzon szankciókat Törökország ellen az ország diktatórikus berendezkedése miatt. Egyúttal arra figyelmeztetett, hogy biztonsági kockázatot jelentenek a Németországban nagy létszámban jelen lévő török nacionalisták.

Tovább olvasom

Az Egyesült Államok légiereje (USAF) új gépek beszerzésével oldaná meg a közvetlen légitámogatási képességben keletkező űrt.

A 2010. július 23-án szolgálatteljesítés közben életét vesztett Radovic Dusán r. főhadnagyra emlékeztek ma kollégái, barátai és családtagjai. A BRFK XIV. kerületi Rendőrkapitányságán az emlékére állított kopjafa előtt Budapest rendőrfőkapitánya, és a kerületi rendőrkapitányok is lerótták tiszteletüket. A hősi halált halt rendőr tiszteletére – 25 csapat részvételével – immár hetedik alkalommal rendeztek futball emléktornát a zuglói Varga Zoltán Sportpályán.

Radovic Dusán Ózdon született, majd, amikor kijárta a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolát, Budapestre került. 1999 óta szolgált Zuglóban. Akkor halt meg, amikor a Keleti pályaudvarnál feltartóztattak egy üldözött BMW-t, a kocsi tolatás közben elütötte. A sofőr menekülni próbált, de végül elfogták. Radovic Dusán rendőr zászlóst Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztésére léptették elő rendőr főhadnaggyá.

Az igazságügy-miniszter célként nevezte meg, hogy olyan gyülekezési jogszabály szülessen, amely messzemenőkig megfelel az elvárásoknak mind a társadalom, mind a szakma oldaláról.

Trócsányi László a Figyelő pénteki számában megjelent írásában felidézte: az Alkotmánybíróság július 12-ei döntésével mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a gyülekezési joggal kapcsolatban, ami szakmai körökben komoly vihart váltott ki. A kormány üdvözölte, az ellenzéki politikai pártok és egyes civilszervezetek viszont rosszallásukat fejezték ki – emlékeztetett a miniszter. Hozzátette: a döntéssel egyetértők lehetőséget látnak abban, hogy egy korszerű gyülekezési törvény szülessen; az egyet nem értők félelmüknek adnak hangot, hogy “csak rosszabb” megoldás születhet.

A miniszter arra is kitért, hogy a gyülekezési törvényt “még a régi pártállami parlament fogadta el 1989-ben”, a gyülekezési kultúra és a törvény szelleme akkor összhangban állt egymással. Ez egy évtizeddel ezelőtt megbomlott, a békés gyülekezés összekeveredett az állandósult közterület-foglalásokkal, sátortáborok jöttek létre, megjelentek az előre be nem jelentett, spontán gyűlések, közéleti szereplők otthonai előtti és más közterületek is rendszeres gyülekezési színhelyek lettek.

A gyülekezési kultúra változásával az elavult törvényt a jogalkalmazó próbálta kreatívan alkalmazni, emiatt megsokszorozódtak az egymásnak ellentmondó jogalkalmazói döntések. “Amíg 2010-ig alapvetően a gyülekezés gyakorlásával kapcsolatos, az ombudsman által is sokat bírált rendőrségi intézkedések álltak az érdeklődés homlokterében, addig mára az új, alapjogbarát tömegkezelési megoldásoknak köszönhetően a szabályozás hiányosságai kerültek előtérbe” — fogalmazott Trócsányi.

A hetilapban megjelent cikkében a miniszter azt írta: az Alkotmánybíróság határozata az alapvető jogok – különösen a magán- és családi élet, az otthon védelme és a gyülekezési jog – összeütközésének feloldására fókuszált. Kifejtette: egyetért a testülettel abban, hogy a jogalkalmazó részére a jogalkotó köteles fogódzókat biztosítani, a kereteket meghatározni, ha elvárja tőle, hogy majd a gyakorlatban sikeresen rendezze a konfliktusos helyzeteket.

Arra is kitért, hogy ma a rendőrségnek, majd esetleg a bíróságnak a gyülekezési jog gyakorlásához fűződő esszenciális érdekből nagyon rövid határidőn belül kell döntenie.

A miniszter rögzítette: a jogalkotó nem veheti el a jogalkalmazó, jelen esetben a rendőrség, bíróság kenyerét: nem mondhatja meg előre, hogyan döntsön, nem is ez a cél. Abban azonban messzemenően segítséget kell nyújtania, hogy az alapjogi ütközésben megfelelő határozat születhessen, olyan támpontok megadásával, amelyek végül méltányos döntéshez és legfeljebb arányos jogkorlátozáshoz vezetnek – tette hozzá.

Trócsányi kifejtette: a gyülekezési jog megújítása rendkívüli körültekintést igényel, ezért minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használni a lehető legjobb eredmény eléréséhez: egyeztetésekre van szükség, ismerni kell a joggyakorlatot és a nemzetközi összehasonlító elemzéseket is.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke figyelmeztette Törökországot, hogy amennyiben ténylegesen visszaállítja a halálbüntetést, ez azonnal véget vet az EU-csatlakozási folyamatnak. Török szakértők szerint azonban az európai vezetők követeléseinek semmilyen következménye nem lesz.

Tovább olvasom

A közép-kelet-európai régió gazdasági és politikai együttműködésén túlmenően egy közös hadsereg felállításáról is beszélt az elmúlt napokban a magyar miniszterelnök, az erdélyi Tusnádfürdőn elhangzott “véleményvezéri” Bővebben ...

A kánikulai hőségben a munkavállalóknak védőitalt kell biztosítani, ha a zárttéri és szabadtéri munkahelyi hőmérséklet a 24 °C korrigált effektív hőmérsékletet meghaladja.

A munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani 24 °C felett. Ezt a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet írja elő.

A folyadékveszteséget 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni, erre alkalmas az ugyanilyen hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, ha cukortartalma nem több mint mint négy súlyszázalék, vagy ha mesterséges édesítőszerrel ízesített. A védőitalt a közegészségügyi követelmények betartásával kell készíteni, tárolni, kiszolgálni.

A védőital a munkavégzéshez szükséges, a munkáltató által kötelezően biztosított ellátás, ezért e juttatások esetén nem merül fel adókötelezettség, vagyis mentesek a személyi jövedelemadó alól.

A munkavállalók számára juttatott gyümölcslé, fagylalt és jégkrém, stb. azonban nem tekinthető védőitalnak, ezért nem ezek juttatása nem adómentes. Ezek a munkáltatót terhelő adókötelezettséggel adhatóak egyes meghatározott juttatásként. Minden egyéb esetben ezek a juttatások az összevont adóalap részeként válnak adókötelessé.

Előrecsomagolt salátakeverékeket és azok legfőbb összetevőjét a jégsalátákat vizsgálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a szakemberek tíz salátakeveréknél találtak jelölési hibákat, amelyek miatt az érintett gyártókra várhatóan ötszázezer forintos bírságot szab ki a hivatal — közölte a Nébih az MTI-vel.

A laboratóriumi ellenőrzéseken, ahol vizsgálták, hogy találhatóak-e a mintákban mikroorganizmusok vagy növényvédőszer-maradékok, a csomagolóanyagoknál pedig többek között a fémvegyületek kioldódását, valamennyi termék (12 jégsaláta és 23 előrecsomagolt salátakeverék) megfelelt az előírásoknak – tették hozzá.

Arra azonban felhívták a figyelmet, hogy két esetben a friss jégsalátáknál nem engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagot mutattak ki a laborvizsgálatok, ami miatt az érintett termelőkkel szemben hatósági eljárás indul.

A talált jelölési problémák közül példaként említették, hogy a gyártók az összetevőket nem megfelelő sorrendben tüntették fel, rosszul használták a változó arányú jelölést, az előírtnál kisebb betűmérettel írták ki a nettó tömeget, illetve, hogy a csomagoláson szereplő összetevők eltértek a gyártmánylapon leírtaktól.

Kiemelték: a 23 salátakeverék közül végül 19-nél indult hatósági eljárás a jelölési hibák miatt, 10 termék esetében élelmiszer-ellenőrzési bírságot szab ki a hatóság, amelynek várható összege félmillió forint. A kevésbé súlyos jelölési hibák miatt figyelmeztetésben részesíti a Nébih az előállítókat.

A salátakeverékeket Magyarországon csomagolták, a jégsalátákat – egy spanyol termék kivételével – mind az országban termesztették. A hatóság felügyelői két előállítónál és két termelőnél helyszíni ellenőrzést is végeztek – olvasható a Nébih közleményében.

Az elmúlt néhány napban hatalmas torlódások voltak a délkelet-angliai Dover kompkikötőjénél, ahol a francia határőrizeti hatóságok a fokozott franciaországi terrorkészültségre hivatkozva szigorították az átkelő forgalom ellenőrzését.

London és Párizs kétoldalú megállapodása alapján a két ország közötti vasúti és kompforgalmat évtizedek óta közös brit-francia ellenőrzőpontokon szűrik a két parton, illetve a Eurostar szuperexpresszek londoni és párizsi termináljain, így érkezés után az utasoknak már nem kell újból ellenőrzésen átesniük.

Most azonban a világ legnagyobb nemzetközi kompforgalmát lebonyolító doveri kikötőben a francia határrendészet tüzetes vizsgálatnak veti alá az utazókat, a tavalyi párizsi és a minapi nizzai merényletekre hivatkozva, és ez példátlan fennakadást okozott a Franciaországba irányuló forgalomban.

Nagy-Britanniában ezen a héten ért véget a tanév, és milliók keltek útra. A fokozott doveri ellenőrzés miatt 30 kilométeres sor alakult ki a kikötővárosba vezető autópályán, sokan csak 12-14 órás várakozás után jutottak el egyáltalán az ellenőrzőpontokig, és tízezrek töltötték az éjszakát járműveikben.

A rendőrség és a parti őrség önkéntesek segítségével élelmiszert és ivóvizet osztott vasárnap a torlódásban rekedt utazóknak, és mobil mellékhelyiségeket telepített az út mentén.

Az angol autópálya-felügyelet, a Highways England vasárnap arra hívta fel a Dover felé indulókat, hogy bőséges élelmiszer- és ivóvízkészlettel, valamint teli üzemanyagtartállyal induljanak el. A felügyelet szerint több órás torlódásokra kell számítani a doveri kikötőhöz vezető úton.

A doveri kikötői hatóság vasárnap hivatalosan panaszt tett a francia határőrizeti hatóságoknál, “súlyos mértékben elégtelennek” minősítve az ellenőrzést végző személyzet létszámát.

Patrick McLoughlin, a kormányzó brit Konzervatív Párt elnöke a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elfogadhatatlannak nevezte a kialakult helyzetet. Elmondta: értesülései szerint voltak olyan időszakok, amikor egyetlen francia határőr ellenőrizte a Doverbe érkező teljes autóbuszforgalmat, és egy-egy busz átvizsgálása negyven percig is eltartott, miközben buszok százai várakoztak az átkelésre. McLoughlin ugyanakkor elvetette azokat a feltételezéseket, hogy a francia hatóságok a Brexit miatt “büntetik” a brit utazókat, vagyis azért, mert a brit EU-tagságról rendezett júniusi népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt. A konzervatív politikus szerint Franciaországnak sem érdeke a turizmus akadályozása, és a brit kormány megérti a terrortámadások utáni biztonsági aggályokat.

A Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség rablás bűntette miatt emelt vádat egy 21 éves kecskeméti betyárral szemben, aki a 86 éves asszonyt saját házában bántalmazta, és amit a háztartásban talált, magával vitte.

A 21 éves vádlott 2016. március 13-áról 14-ére virradóra a 86 éves – és a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes – kecskeméti asszony udvarára bemászott, majd az ajtót felfeszítve bement a házba és kutatni kezdett. Eközben az ott alvó sértett felébredt és megzavarta a rablót, aki a sértettet bántalmazta, fellökte, a karját megszorította, végül az ágyra lökte.

Ezt követően a haramia a lakásból magával vitt egy 2000 forint értékű asztali órát, két csomag 600 forint értékű alágyújtóst, egy üveg 500 forint értékű öblítőt, két üveg étolajat, kávét, tojást, tésztát, fagyasztott húst, citromot, húsklopfolót és ételízesítőt. A rabló összesen 14 150 forint értékű holmit vitt el a házból.

A sértett a bántalmazás következtében nyolc napon belül gyógyuló, véraláfutásos sérüléseket szenvedett el.

Az ügyészség a martalócot a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás bűntettével vádolja, amely öt-tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A vádlott korábban többször volt már lopás és rablás miatt büntetve, legutóbb 2015 őszén szabadult. Az ügyészség a különös és többszörös visszaeső vádlottal szemben fegyházbüntetést és a közügyek gyakorlásától eltiltást indítványozott.

Az előzetes letartóztatásban lévő vádlott bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely vezetője szerint a fiatalok a legtöbbször arra kíváncsiak, hogy milyen kapcsolat van a migráció és a terrorizmus között.

Besenyő János ezredes a kutatóhely Iszlám Államról szóló kötetével kapcsolatban beszélt erről az M1 aktuális csatorna esti műsorában. A kötet második kiadása a közelmúltban készült el.

Mint mondta, a legfőbb kérdés, hogy minden migráns terrorista-e. Álláspontja szerint nem, és szakképzett, nyelvet beszélő és integrálódni akaró migránsokra Európának szüksége van. A probléma, hogy nyugaton nagyobb, radikalizálódott tömegek vannak, akik nem akarnak beilleszkedni.

A vezető beszélt arról is, hogy az Iszlám Állam ellen földi erő bevetésével sikeresen lehet fellépni, erre ma a kurd haderő még nem képes és politikai okokból sem lépnek ki a saját területükről.

A varsói NATO csúcs más lassan egy hónapja volt, úgyhogy most igazából itt az esemény kapcsán született írásaimat foglalom össze, + még ami megjelent magyarul.

A 24.hu-nak írtam egy cikket a csúcs előtt, a magyar csomag részleteiről. Mivel vettük ki a részünk a közös erőfeszítésekből. Mit viszünk Varsóba? A NATO-csúcs és Magyarország.

Néhány részlet:
Azt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a NATO-ban konszenzussal születik minden döntés, ezért a szervezet nem tud a tagokra „kényszeríteni” semmit. A döntések Magyarország döntései is, amiket a kormány úgy vállalt, hogy felmérte előtte, hogy képes lesz-e betartani. A „játék”, a diplomácia szerepe inkább ott ütközött ki, és ez volt fontos Magyarországnak, hogy a NATO döntései magyar szempontból kiegyensúlyozottak legyenek a keleti és déli szárny erőfeszítései között. Az ország sajátos földrajzi helyzete miatt egyszerre tartjuk fontosnak a menekült és migrációs hullám kezelésében való szerepvállalást, és a balti, de különösen a lengyel barátságra való tekintettel a keleti szárnyon való aktív szerepvállalást.

Ezeknek megfelelően 2014 és 2016 között a Magyar Honvédség élete igencsak leterhelt és mozgalmas volt. Szemben a korábbi évekkel, egymást érték a nemzetközi hadgyakorlatok, amelyre kiutaztak a katonák, és rendszeresek volt a Magyarországon tartott hadgyakorlatok, amelyek általában amerikai, esetleg cseh, lengyel és szlovák katonákkal közösen kerültek végrehajtásra. A magyar gyakorlóterekre látogató modern amerikai repülőgépek és harcjárművek, vagy a lengyel és baltikumi bázisokon megjelenő katonák ugyanazokat a célokat szolgálták: katonai szinten javítani annak képességét, hogy – leegyszerűsítve – idegen katonák megismerjék egymást és ugyanazt értsék a parancsnokon. Politikai szinten pedig a szolidaritás kimutatását. Ez itthonról lényegtelennek látszik, de az észt, litván vagy lengyel partnerek számára nem az.

A honvédség aktív szerepet vállal az ún. előretolt vezetésirányítási törzselemek működésében (NFIU). Ezeket a NATO keleti tagállamaiban hozzák létre (Magyarországon is lesz egy 2017-től) azzal a feladattal, hogy támogassák, koordinálják az adott ország haderejét, ha a NATO szövetségeseik megjelennének az országban (ez igazi logisztikai kihívást jelent mindig, megnövekedett, légi, vasúti gépjárműforgalommal). Mivel a 40 fős NFIU-k fele részben nem nemzetközi stábbal dolgoznak, ezért Magyarország is küld tiszteket Lengyelországba és a Baltikumba.

Ezt a cikket a csúcs után írtam, az eredényekről: Elrettentés és párbeszéd: eredmények a varsói NATO-csúcs után
Mint a cím is mutatja, azt próbáltam hangsúlyozni, hogy a bár a média narratívája az orosz fenyegetésről szólt, azért itt másról és többről volt szó. A NATO és a tagállamok is látják, hogy nem lehet és nem kell csak eszkalálni és a párbeszéd lehetőségét továbbra is nyitvatartották. Néhány részlet:
A végére marad a legnehezebb falat, az orosz fenyegetés kezelése. Az állami vezetők jóváhagytak egy új rotációs erők telepítését (rotációs, mert nem állandó jelleggel vannak ott, hanem hat-kilenc havonta cserélődnek) a három balti államba és Lengyelországba. Ezek az egyenként kb. 1000 fős erők mindegyike többnemzeti lesz, a Litvániába települő egységben például német, francia, portugál, norvég, belga, holland és luxemburgi katonák. Ezt a lépést, hogy NATO tagországok majdnem állandó jelleggel telepítenek erőket egy másik NATO országba, nevezhetjük forradalminak is, hiszem a hidegháború óta nem volt rá példa. Megállítani nem tudnának egy orosz támadást, de fontos szolidaritást mutatnak.

Ilyen előzmények után gyűltek össze a tagországok (és a külön meghívott partnerországok) állam- és kormányfői a lengyel fővárosban. A napirend feszített volt, egyik találkozó váltotta a másikat, amelyek így más ránézésre is kijelölték a prioritásokat. Külön találkozót kapott Afganisztán, Grúzia és Ukrajna, ezek azok az országok ahol a NATO-nak stratégiai érdekei vannak. A szövetség folytatja Afganisztán támogatását a kiképző misszióval és a biztonsági erők pénzügyi támogatásával, illetve nem csökkenti az erőit (ez tervbe volt véve). Grúziával erősítik az együttműködést de nincs szó a tagsági folyamat felgyorsításáról (gesztus Oroszországnak?), Ukrajna kapcsán a tagság semmilyen formában nem került szóba, de a NATO támogatja Kijevet a biztonsági szektor reformjában és a háborús állapotok kezelésében.

Mivel a NATO-nak a három baltikumi ország is tagja, a térképre ránézve bárki számára világossá válhat, hogy ezeknek az országoknak a megvédése igencsak problémás. Korábban nagy port vert fel egy amerikai elemzés, amely kimutatta, hogy a térség egy orosz támadásnak kb. 72 óráig tudna ellenállni. Ha összerakjuk ezt a két tényt, világosság válik, hogy a NATO lépéskényszerben volt (és van): olyan NATO erőkre van szükség, amelyeket gyorsan lehet mobilizálni és telepíteni. Így jött létre a magyarul kicsit sután hangzó Nagyon Magas Készültségű Műveleti Erő, egy kb. 5000 fős csoportosítás, amelynek egy része 48 órán belül mozgósítható. Ez a csoportosítás a korábban is létező, most mintegy 40 ezer fősre felemelt NATO Készenléti Erőknek a részét fogja képezni. Bár nagyon komolyan hangzik, egy ilyen katonai egység létezése valójában a 28 NATO tagállam által felajánlott, 28 országban szétszórtan elhelyezkedő kisebb nagyobb katonai egységek összességéről van szó.

A készenlétben levő erők mellett – Lengyelország és balti államok sürgetésére – valamiféle katonai jelenlétre is szükség volt a Baltikumban. Ebben nagy vita volt, mert sok tagország azt gondolta, hogy ez fölöslegesen idegesítheti Oroszországot, miközben valódi védelmi képességet nem tud adni. A négy országnak azonban fontos volt a megerősítés, az elrettentés terén, hogy legyen valamilyen NATO jelenlét az országukban.

Ezek mellett írtam az Élet és Irodalomba is egy cikket, amely fizetős így nem linkelem be.

Ezek mellett a Külügyi és Külgazdasági Intézetben kollégákkal írtunk egy részletesebb elemzés a NATO csúcs előtt. Az volt a könnyű, hogy sok újdonság nem volt a csúcson, mert előtte már szinte minden bejelentettek. Úton Varsóba - Amerikai és NATO-erőfeszítések a közös biztonság érdekében.

Mellettünk még az SVKI is kijött egy nagyon jó anyaggal. Egy csomó olyan részletkérdéssel foglalkoztam, amivel nekem, nekünk nem volt lehetőségünk helyhiány miatt. Etl Alex az USA erőfeszítéseit szedte össze ebben: With the Image of Deterrence: Operation Atlantic Resolve

Tálas Péter pedig a NATO csúcs záródokumentumát foglalta össze magyarul (még soha ilyen hosszú és részletes nem volt a záródokumentum): A varsói NATO-csúcs legfontosabb döntéseiről

Mellettük még Szenes Zoltán írt a csúcs előtt egy kisebb előretekintést, ő szintén más dolgokat emelt ki, mint mi: A varsói NATO csúcs elé

Szemben az elmúlt évek gyakorlatával, a következő NATO csúcs jövőre, egy év múlva lesz. Ismét lesz majd munka :) A NATO most beállt egy új fordulatsebességre, jövőre finomhangolják majd. A hadgyakorlatok most már megnövelt számmal pörögnek, szerdán talán látni is fogok egyet.

A közelmúltban a Gripen E/F változat bemutatásától volt hangos a katonai repüléssel foglalkozó szaksajtó.

Amerikai, szlovén és magyar repülőgépek a Panther Strike 2016-on.

Az az amerikai tábornok vezette a törökországi puccsot, aki korábban egy kórházat bombázott le Afganisztánban.

Tovább olvasom