Biztonságpolitika

Észak- Korea ellenségképéről:

Felmerül a kérdés, hogy amennyiben Észak-Koreának sem áll érdekében a fegyveres konfliktus kirobbantása miért zsarolja a szomszédos államokat tömegpusztító fegyvereinek bevetésével és milyen megfontolásból közvetíti háborús retorikáját a nemzetközi közösség felé? A folyamatos fenyegetés és fenyegetettség érzetének fenntartása („az USA és szövetségesei el akarják pusztítani az országunkat” kommunikálása az állampolgárok felé) a kommunista rezsim stabil belső hatalmának záloga. Az állandó külső fenyegetettség koncepcióját beemelve az állam belső kommunikációs csatornáiba az úgy nevezett biztonságiasítás technikája. Ennek a hatalmi technikának célja, hogy (melyet kevésbé radikális kivitelezésben egyes közigazgatási szektorokban demokratikus államok is alkalmaznak. pl.: energiabiztonság kérdése) ebben az esetben az elnyomó politikai vezetés, például ellenségkép kialakításával tudja meggyőzni a társadalmat a probléma az állam és állampolgárai létét fenyegető mivoltáról. A kormányzati kommunikáció hatására megjelenik a társadalom részéről a rettegés, így az állami főhatalomtól várja majd a védelmet, a probléma megoldását. A politikai vezetés így végrehajthatja esetünkben a nemzeti vagyon GDP arányos 23%-ából nukleáris-és rakéta programját.*

Az állam létét fenyegető probléma elhárításának elsődlegességével a politikai vezetés igazolja radikális igazgatási lépéseit a társadalom felé, ezzel egyúttal megerősítve hatalmi rendszerének fennállását. Ki kell emelni azt a tényt, hogy Észak-Korea részéről a kormányzati hatás a társadalomra több egyszerű dezinformálásnál, a kommunista diktatúrákra jellemző politikai üldöztetés minden megnyilvánulása jelen van az államban.

Észak-Korea kapcsán tehát megfigyelhetjük az ellenségkép kialakításának eszközét a politikai vezetés retorikájában. Az Amerikai Egyesült Államokról és szövetségeseiről (Japán és Dél-Korea) élő ellenségkép két szempont szerint csoportosítható; kialakulása és közösségi ellenségkép típusa szerint. Eredetét tekintve a történelmi múltból táplálkozó ellenségképről beszélhetünk, amely fő alkotóeleme a külső, megszálló hatalomtól való katonai fenyegetettség érzete.

A 13.században a mongolok szállták meg és adóztatták majd a 14.századtól folyamatosan erősödő kínai befolyás eredményeképpen 1637-ben a Csing-dinasztia már névlegesen is függésben tartotta Koreát. 1910-ben a japán gyarmatosító törekvések áldozatává vált a félsziget. Gyarmati státuszából a szovjet hadsereg szabadította fel Korea északi részét, így 1945-ben bevezetésre került a szovjet típusú államrendszer. Az Észak-Koreai Ideiglenes Népi Bizottság élére Kim Ir Szen került, aki szovjet támogatással 1948-ban miniszterelnök, a Koreai Munkapárt elnöke, majd 1972-ben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság első elnöke lett.

A koreai nép ellenségképének kialakulása tehát korábbi háborúk, konfliktusok tovább élő emléke, amely a jelenben az Amerikai Egyesült Államok magatartására is ráillik. 1948-as megalakulása óta, az USA-nak nagyhatalmi érdeke az akkor még Szovjetunió (mára Kína) támogatását élvező kommunista Észak- Korea felszámolása. Az 1950-1953-as koreai háborúban már fent állt a két fél között valós háborús konfliktus, (még ha közvetetten is). A fegyverszüneti megállapodást követően is fennmaradó ellenséges viszonyból és előítéletekből eredően jelent meg az USA-ról alkotott közösségi ellenségkép a politikai vezetésben. A közösségi ellenségkép így abszolút jellegű politikai ellenségképpé eszkalálódott, amely alapvetően a katonai és a morális típus jegyeit is magán viseli.

A társadalomban már meglévő félelem és előítélet tovább erősödött az 1950-es és 60-as évektől. Észak-Korea megkezdte a Scud szovjet gyártmányú technológiából kiindulva véghezvinni saját rakétaprogramját. Fejleszteni kezdték a Hwasong, Nodong, Taepodong 1 és 2 rendszereket. Emellett megindult az ország kezdetben békés nukleáris programja akkor még nemzetközi felügyelettel. A katonai ellenségkép tovább erősödött az amerikaiak ellen, amikor az USA beszüntette az 1994-es Keretegyezményben foglalt (Észak-Korea nukleáris tevékenységének ellenőrzéséről szólt) évenkénti 1 millió tonnás nehézolaj energiaszállítmányát, így Phenjan 2003-ban felmondta az Atomsorompó-szerződést. Minden eddigiél erősebb törekvésként jelent meg Phenjan részéről az ICMB és atomfegyver birtoklása, amely technológiák kifejlesztése Kim Dzsong-Un vezetése alatt valósultak meg a sikeres július 4-i és 28-i ICMB teszt során és a hatodik szeptember 3-i kísérleti atomrobbantással, minek eredményeképpen Észak-Korea atomhatalommá vált.

A katonai ellenségkép további erősödésének másik indoka; az USA Dél-Koreával és Japánnal közös hadgyakorlatai. Ebben a pártvezetés a kommunista ideológia szerinti közjó, politikai cél megvalósulásának katonai fenyegetését véli azonosítani. Tehát erre Phenjannak természetesen elrettentő politikával kell reagálnia és „katonai erejének kiegyenlítésére kell törekednie, hogy az USA részéről ne jöhessen szóba többé a katonai intervenció lehetősége”, mondta Kim Dzsong- Un, észak-koreai vezető a Koreai Központi Hírügynökségnek.

Dzsucse ideológia ütközése a nyugati értékrenddel:

A Koreai háborút követően indult meg az orosz és kínai kommunista ideológiai szakítás, melynek következtében a KNDK-ban is végbement a marxista-leninista elvek újradolgozása, amely illeszkedett a félsziget politikai helyzetéhez.

 A dzsucse („önerőnek” szokás fordítani*2) egy autokratikus politikai alapokon nyugvó ideológia, amelyet Kim Ir Szen, Észak-Korea első elnöke hirdetett meg 1955-ben. Ezen eszmerendszeren alapszik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság államigazgatási rendszerének vezetéselmélete, amely a Kim család egyeduralmi kormányzásával teljesedett ki. A hivatalos ideológia egyúttal alátámasztja a KNDK 50-es és 60-as évekbeli külpolitikai céljait; mint az önálló, független külpolitika, haderő és hadi technológia (jelenleg ilyenek az önálló fejlesztésű rakétaprogramjai amelyek orosz, kínai, egyiptomi és iráni közreműködéssel indult meg) vagy az önellátó gazdaság megvalósítása a tervutasításos rendszerrel. Kiemelendő, hogy az orosz és kínai gazdasági-technológiai függéstől napjainkra sem sikerült elhatárolódnia az országnak, amely jelenleg a legnagyobb külpolitikai kihívást jelenti számára. A dzsucse egyúttal az állami igazgatás, belső politikai tisztogatásának ideológiai eszköze is lett pl.: az 50-es években a szoros kínai és szovjet elköteleződést támogatók és a Kim-ellenesek csoportja ellen.

Ebből következik, hogy a háborús retorika fenntartása Phenjan részéről egyfelől a politikai rendszeren belülre irányuló stabil hatalom megtartása miatt szükséges. Más szempontból viszont, tömegpusztító fegyvereinek bevetésével való folyamatos fenyegetés, a régió geopolitikai ellenérdekeltségeit kihasználva biztosítja a remetekirályság fennmaradását – hosszú távon pedig egy esetleges diplomáciai megegyezést, amelyben, mint egyenrangú fél vehet részt.

A dzsucse eszmerendszer alapjai négy fő aspektusa szerint:

• A Koreai Munkás Párt forradalmi világnézetének alapja az önállóság megvalósítása az állam saját erejéből. Célja olyan nemzeti büszkeség és identitástudat inspirálása, mellyel a nemzeti eszme fő jellemzője a párt és a pártvezető iránti teljes elköteleződés és tisztelet legyen.
• A nemzetek történelemformáló ereje jellemzi a modern kori történelem alakulását, nem az osztályharcok elmélete.
• Megjelenik benne az antiglobalizmus filozófiájának átültetése a kommunista ideológiába. Ebben mutatkozik meg az USA morális és politikai típusú ellenségképpé válása.
• Kim Ir Szen halálát követően megjelent szakrális tartalma is: Kim Ir Szen halhatatlan lélekként jelen van és őrködik az állam felett. Iránta vallásias tiszteletet tanúsít a társadalom. Mindez a Kim-család vezetőit övező személyi kultuszban is kiteljesedik.

Az ideológiai ellentét megjelenése a legutóbbi események példáján levezetve:

A dzsucse ideológia utolsó két aspektusa különösen érzékennyé teszi az észak-koreai nemzetközi kommunikációt az USA elnökének egyre harciasabb retorikájára a konfliktus rendezését illetőleg. Donald Trump szeptember 19-én a New York-i ENSZ székházban mondott beszédében egyértelműen megüzente Kim Dzsong-Un („little rocket man”) észak-korai vezetőnek, hogy amennyiben tovább fenyegeti térségbeli szövetségeseit nem marad más választása, mint Észak-Korea teljes megsemmisítése. Trump már korábban is beszélt arról, hogy az USA katonai haderejének „tüzét és dühét” rászabadítja Phenjanra, azonban az ENSZ általános vitájában kiemelte, hogy a nemzetközi szervezet konfliktus megelőző tevékenysége más tagállamok támogatásával karöltve képes békésen rendezni a helyzetet. Ennek ellenére a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Ri Jong Ho, nyilatkozatában elmondta: az elhangzottakat hadüzenetként értékelték. Eközben Phenjanban Kim Dzsong-Un egy saját maga által írt személyes nyilatkozatban (ez az első alkalom, hogy első szám egyes személyben tett közzé nyilatkozatot.) küldte meg válaszát az Egyesült Államok elnökének.

Azonban a tény, miszerint Kim Dzsong-Un egyértelműen ideológiai támadásként is azonosította Donald Trump beszédét, további problémákat vet fel. A dzsucse ideológia egyik sarokpontja a szongun,(songun- „military first policy”) vagyis az a nézőpont, miszerint az ország katonai ereje az elsődleges. Továbbá az a perspektíva, melyben Észak-Korea egy kicsiny ország, ám ennek ellenére képes volt olyan katonai ipart kiépíteni, amellyel szembe tud szállni az őt körülvevő katonai fenyegetéssel és a nagyhatalmi elnyomással. Az állam az őt érő külső impulzusok és az elért belső politikai célok alapján definiálja, ítéli meg saját magát. Az észak-koreaiak ideális állam-képéhez hozzá tartozik az elismertség és a tisztelet a nemzetközi közösség részéről, melyet a pártvezetés álláspontja szerint nem kapnak meg. Rengeteg olyan politikai-ideológiai alapú koncepciós per zajlik és zajlott le az országban külföldiek ellen, ahol a fő vád az állam méltóságának megsértése.

Kép forrása: http://www.bbc.com/news/world-us-canada-41460205

Azért is kifejezetten aggasztó, hogy a népvezér személyes sértésként értékelte a megnyilvánulást, mert ez jelentősen visszaveti a kétoldali tárgyalások megkezdésének lehetősségét. (Például amikor az Elnök egy teljesen informális megnyilvánulásban közölte a közvetlen diplomáciai fórum kialakításával megbízott Rex Tillerson külügyminiszterrel, hogy felesleges a „Little Rocket Man”-el való együttműködésre tett erőfeszítése.) Népvezérként Kim Dzsong-Un testesíti meg az államot és annak becsületét, büszkeségét a személyét érő sértések az észak koreai identitást és a társadalom államhoz fűzött viszonyát alapjaiban becsteleníti meg. Kim-nek meg kell őriznie tekintélyét a pártvezetőség és a társadalom felé, tehát a diplomáciai közeledésnek az USA kezdeményezésével (háborús retorikájának feladásával, “meghátrálással”) kell formailag végbemennie. Ez elé komoly akadályokat gördít Trump elnök erőteljes, ledomináló attitűdje politikai kommunikációjában.

 

Lektorálta: Bartók András

*A szakértők véleménye azonban eltér abban, hogy Észak-Korea esetében a jelenséget valóban csak a biztonságiasítás technikájával lehet-e magyarázni.

*2 A dzsucse koreaiul=주체 kínai jelekkel 主體 vagy主体 „önerőnek” szokás fordítani, szó szerinti fordításai lehetnek „alany”; „önmaga”; „független”, a filozófiai „szubjektum” fogalmának fordítására használják kelet-ázsiai nyelvekben.

A Lufthansa Csoport egy MD-11 teherszállító repülőgépet indított a frankfurti repülőtérről a Puerto Rico nyugati partvidékén található Aguadillába.

Kevés olyan repülőgéptípus volt a világon, amely akkora hatást gyakorolt volna a világtörténelemre, mint a Boeing B–29 Superfortress.

Személyesen Vlagyimir Putyin engedélyezte, hogy a Nemzetközi Repülőszalon (MAKSz) továbbra is az eddigi helyszínen, Zsukovszkijban kerüljön megrendezésre és ne telepítsék át a kubinkai légibázisra.

A Luxemburg és Hollandia által kezdeményezett multinacionális program keretében Németország és Norvégia öt darabot rendelt az Airbus Defence & Space A330MRTT többfeladatú légi utántöltő és szállító repülőgép típusából.

2017 szeptember 25-én Asqui Jorge Kristóf, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájának harmadéves doktorandusza tartott előadást a Biztonságpolitikai Szakkollégium szervezésében Kolumbiáról. Az előadó kutatási területe a diplomáciatörténet és Latin-Amerika. A nyár folyamán lehetősége volt az Antioquia-i Egyetem nyári egyetemén részt venni, és rengeteg olyan új információval hazatérni, amit szinte csak helyben szerezhet az ember. Itt azokról a tapasztalatokról van szó, amit maga a kint tartózkodás élménye adott meg, így az előadásán első kézből kaptunk érdekességeket és hasznos információkat is erről a Dél-Amerikai országról.

Az országot nem nevezhetjük nemzetállamnak, és ennek főleg történelmi okai vannak. A spanyol gyarmatosítás után Simón Bolívar arra a kérdésre kereste a választ, hogy hogyan lehetnek sikeresek a latin államszerveződések. Kísérletet tett egy Nagy Kolumbia létrehozására, de ez dezintegrálódni kényszerült regionális problémák miatt. Bolívar egy túlsúlyos, hatékony elnöki rendszert akart létrehozni, mert szerinte a túlélés záloga a túlközpontosított állam. Kolumbiában már ekkor megvolt a szeparatista hajlam, amiért a belső konfliktusok hazájának is nevezhetjük. Theodore Roosevelt intervenciós politikája által az amerikaiak igyekeztek beleszólni a belügyekbe és ekkor alakult ki a lakosság amerika-ellenessége.

Escobarról, a már 24 éve halott vezetőről is érdekes dolgokat tudtunk meg, az idejében kiskirályként viselkedett, állami kompetenciákat vett fel és például a szegényeknek házat építettet. Azt az elvet vallotta, hogy a cél szentesíti az eszközt, arra apelláltak, hogy jogállam nem törvényállam és a mai napig ez a gerillák felfogása. Az állam annak idején, a gazdaság fellendítésének érdekében beszállt a drogbizniszbe, ám a hatékonysága nem volt az igazi. Ekkor lett a szociális érzéketlenség gazdasági érdek, mivel nem mindenkit tekintettek ugyanolyan állampolgárnak.

Az első úti élmény, ami rögtön szóba került, az a biztonsági helyzet Kolumbiában. Az legelső pillanattól kezdve, mikor az országba érkezett, komoly ellenőrzésen kellett részt vennie, az egyszerű kérdésektől kezdve a készpénz, értéktárgy, úti cél tárgyköréhez érve és ezenfelül az egyetem befogadó nyilatkozatát is be kellett mutatnia. Ez a procedúra az egyetemen is folytatódott a nyilatkozattal minden nap, ráadásul kifele menet a csomagját is leellenőrizték. Az intézmény területén ezen felül fegyveres őrök is tartózkodtak, mivel régen úgymond megszokott volt, hogy hallgatókat raboltak el. De az elbeszélés alapján teljes mértékben megérte, a multidiszciplináris képzés remek oktatókkal, kommunikatív hallgatósággal és intenzív légkörrel párosul. Érdekességképpen azt is megtudtuk, hogy az oktatók a béketárgyalásokban is részt vettek, mint közigazgatási újjászervezők.

Ezzel szemben a közbiztonság kifogásolható, az emberek egyszerű mindennapjaik keretében találkoznak a prostitúcióval és kábítószerekkel az utcákon. A városban metró is található, ami biztonsági kapukkal rendelkezik és fegyveres őrök biztosítják, pontos és tiszta, de addig is el kell jutni valahogy. Később kiderült, hogy az előadó a város legrosszabb környékén szerzett szállást, a városon belül is hatalmas kettősség figyelhető meg, mert a lakhelyével ellentétben volt a „Babérlevél-kerület”, ahol a jómódú polgárok laktak és utcáin nem jelenik meg ilyen szembetűnően a bűnözés. Ez a kettősség a vidéken látszódik meg még jobban, ahol a régiók egymással szemben állnak, és a területet a kartellek és bűnszervezetek drogtermesztő bázisai és szállító útvonalai szabdalják, és akik közé a földművesek szorultak, mivel Kolumbia a mai napig agrárország: jellemzően ültetvényes gazdálkodással foglalkoznak. A parasztoknak a polgárháborúk miatt a városokba kellett menekülniük, a belső menekültek száma akár milliós is lehet, Medellínben például saját kerületük van, ahol a vidék visszaköszön a graffitikben és ezekben a kerületekben a bűnözési ráta is magas. Más gazdák paramilitáris szervezeteket állítottak fel földjeik védelmére. A paraszti életmódot meg kell érteni, a földkérdés is vezetett a gerillaszervezetek kialakulásához.

Kolumbia vajon bukott állam? A professzorok ezzel nem értettek egyet, rávilágítottak arra, hogy mennyire más világ Kolumbia, ahol az emberek az erőszakban szocializálódtak, az országban kartellek, gerillák és bűnszervezetek uralkodtak, és a demokráciának és a békének más a felfogása, mint például nálunk Európában. A polgárháború például tudatos eszköz, rendszerváltás nélkül hal el és a kolumbiaiak nem kötik össze a háborút a fegyveres konfliktussal, így a békefelfogás is más. A jelenkor vívmányának tekinthető, hogy oktatási keretek között szeretnének a gyerekekbe állampolgári öntudatot nevelni és a békéről kommunikálni velük.

Az előadás tökéletesen rávilágított arra, hogyha kritikus szemmel szeretnénk Kolumbiát vizsgálni, egy teljesen más szemüveget kell felvennünk, hogy ne a vágyott képet, hanem a valóságot lássuk, és ezért az új perspektíváért nagyon hálásak vagyunk az előadónak!

A hetvenes években a Magyar Néphadsereg három helikoptere zuhant a Balaton keleti medencéjének hullámaiba, magával rántva tíz életet. A három katasztrófára és az elhunyt katonákra augusztus 5-én emlékműavatással és koszorúzással emlékeztek Balatonalmádiban.

A 228-as oldalszámú Mi-8-assal 1974. május 30-án bekövetkezett esemény a típus első katasztrófája volt Magyarországon. A géppel Serfőző István hadnagy, Bozsaki Benő hadnagy és Laboda Ferenc főhadnagy indult útvonalrepülésre. A szentkirályszabadjai felszállást követően a Balaton fölé érkezve rácsaptak a vízfelületre. A manőver nem sikerült, a helikopter a balatonalmádi strand előtt a vízbe csapódott, amit sem a gép háromfős személyzete, sem a fedélzeten tartózkodó sorkatonák, Bunász István honvéd és Korpos Imre honvéd nem élt túl.

A következő katasztrófa 1976-ban történt, január 22-én. A téli időjárásban rendkívül gyors romlás következett be, és az intenzív csapadéktól két Mi-8-asnak is leállt egy hajtóműve. A gépek személyzete egy hajtóművel folytatta a repülést és valamelyest jobb időjárási körülmények között leszálltak a tartalékként szolgáló börgöndi repülőtéren. Az időjárás romlása egy harmadik Mi-8-ast is érintett, amely szintén a szentkirályszabadjai repülőtér körzetében hajtott végre feladatot. A 10422-es oldalszámú gép fedélzetén Kufa Mihály őrnagy és Dányi Balázs hadnagy helikoptervezetők és Bertalan Béla őrmester, fedélzeti technikus szembesült azzal, hogy a csapadékzónába érve gépük mindkét hajtóműve leállt. A gépparancsnok, Kufa őrnagy parancsára a másod-helikoptervezető és a fedélzeti technikus ejtőernyővel elhagyták a helikoptert, Kufa Mihály pedig autorotációval sikeresen leszállt a Balaton vizére, majd elhagyta a helikoptert. Annak ellenére, hogy mindhárman szerencsésen vizet értek, nem élték túl az eseményt, a rendkívül hideg vízben életüket vesztették.

1977. március 9-én ismét katonai helikopteresek vesztették életüket a Balatonnál. A börgöndi alakulat 603-as oldalszámú Ka-26-os könnyű helikoptere egy módszertani foglalkozás keretében, ejtőernyős ugratás céljából települt Szentkirályszabadjára. A kitelepülésekkor a fedélzeten utazott az adott gép mechanikusa is. Így történt, hogy a helikoptervezető Detki Sándor hadnagy mellett egy műszaki, Fazakas Miklós törzsőrmester is a gépen tartózkodott, amikor az a Balaton vizének ütközött. A kétfős személyzet életét vesztette.

*

Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület ez év elején kezdte a felkészülést az emlékmű megvalósítására, ami egyben az egyesület első helikopteres emlékműve, hiszen az eddigi emléktábla elhelyezésekkel, emlékhelyek kialakításával és vadászgépek felújításával és kiállításával vadászpilótákról emlékeztek meg.

Először a két Mi-8-as személyzetéről terveztek megemlékezni és később derült ki, hogy azokban az években egy Ka-26-os könnyű helikopter is a Balatonba zuhant. Az egyesület ez után úgy döntött, hogy az emlékmű a Kamov személyzetének is emléket állít majd. Ennek megfelelően kezdték az emlékmű tervezését és a hozzátartozók felkutatását. Végül mind a tíz fő családját sikerült felkutatni.  

Az emlékmű tervezésének jelentős részét Czenczik István nyugállományú őrnagy az egyesület titkára végezte, Simon Róbert segítségével. A nyolc hivatásos tiszt és tiszthelyettes és a két sorkatona neve egy-egy Mi-8-as faroklégcsavar lapátra és egy Kamov forgószárnylapát darabra került. A Balaton vizébe zuhant helikoptereket ábrázoló művészi faragás Kóbor György munkája, aki egykor forgószárnyasok mellett töltötte sorkatonai szolgálatát. A keceli Pintér Műveknél készült az emlékművet megkoronázó felirat: Az ég a bátrakat szereti.

Balatonalmádiban, a Véghely Dezső utcában felállított, fehér lepellel takart emlékmű avatására és a megemlékezésre augusztus 5-én délután került sor. Az emlékműnél Keszey János, Balatonalmádi polgármestere, Szűcs Pál mérnök-ezredes, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Légierő Haderőnem helyettes főnöke mondta el gondolatait és Simon Sándor, az egykori szentkirályszabadjai ezred volt parancsnoka emlékezett a három katasztrófában elhunyt bajtársakra.

Ezt követően az elhunytak hozzátartozói felavatták az emlékművet majd katonai tiszteletadás mellett a koszorúzásra került sor, végezetül Szabó György alezredes, tábori lelkész áldotta meg az emlékhelyet. A Magyar Honvédség egy Mi-17-es szállítóhelikopter áthúzásával tisztelgett a felavatott emlékmű felett.

A méltó megemlékezést és emlékhely avatót sajnos egy szomorú esemény árnyékolta be az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület tagjai számára. Tagtársuk Dóra György, aki az emlékműavatáson az egyesület díszsorfalában állt, néhány nap múlva tragikus hirtelenséggel elhunyt.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az cikk nyomtatott formában az Aeromagazin 2017. szeptemberi számában olvasható.

A téli szezon kezdetével érdemes figyelni a repülőjegy foglalásnál, ugyanis két fontos változás már biztosan lesz a kézipoggyászokat illetően: a Wizz Air október végétől ingyenesen enged fel egy, a korábbinál nagyobb kézipoggyászt a fedélzetre, míg a Ryanair fejenként kettő helyett egy, kisméretű kézitáskát engedélyez az utastérben.

A parlamenti vizsgálóbizottság jelentésére alapozva a bolgár kormány újraindítja a vadászgép-tenderét, annak ellenére, hogy a Saab Gripen C/D már biztos befutónak látszott.

2017. október 11. 18:00 – Ludovika Főépület V. előadó – Felvételi Infóest

A Biztonságpolitikai Szakkollégium infóestet tart, melynek során a Szakkollégiumba jelentkezők fontos részleteket tudhatnak meg a felvételi folyamat további részeiről. A felvételi információk mellett a Szakkollégium működéséről is szó lesz. Természetesen lehetőségetek lesz feltenni kérdéseiteket a Szakkollégium vezetőinek, tagjainak és segítőinek is.

A Szakkollégium patrónusainak és senior tagságának egy része is jelen lesz az esten, így a jelenlegi tagság mellett további fontos, a Szakkollégium életéhez közel álló személyt lesz lehetőségetek megismerni. Az infóest után pedig lehetőség nyílik arra, hogy közösen beüljünk a mindenki által kedvelt Vödör Bárba!

A Szakkollégiumba október 8-ig lehet jelentkezni, úgyhogy ne habozzatok!

Katonai

Hivatalos Látogatás Magyarországra
2017. szeptember 27. és 29. között Magyarországra látogatott Mikhail Kostarakos tábornok, az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke. Kostarakos tábornok urat Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke hívta meg. A találkozás célja az európai biztonság céljainak és akcióterveinek megbeszélése volt, így az EU Katonai Bizottságának elnöke betekintést nyerhetett a Magyar Honvédség jelenlegi helyzetébe, regionális együttműködéseibe, missziós szerepvállalásaiba, új tartalékos rendszerébe, mindezek mellett pedig a térség biztonságát szolgáló magyar elképzelésekbe. Kostarakos tábornok úr az értekezlet után úgy nyilatkozott, hogy a vezérezredes úrral folytatott tárgyalás sikeres volt. A tábornok úr a látogatása során előadást tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az Európai Unió önvédelmi stratégiájáról, amely előadáson a Biztonságpolitikai Szakkollégium is képviseltette magát.

Új vezető az EUCAP Száhel Mali misszió élén
Philippe Riót, a francia csendőrség magasrangú tisztjét nevezte ki az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottsága az EU afrikai, Száhel-övezeteben állomásozó Mali missziójának élére. Megbízatása 2017. október 1-én kezdődik. A Száhel Mali misszió egyike azon katonai misszióknak, amelyeket az Európai Unió a Száhel-övezet biztonságának és fejlesztésének érdekében indított. A Száhel Mali misszió célja, hogy mali államban érvényre juttassa az alkotmányosságot és demokratikus rendet, illetve kialakítsa a tartós béke feltételeit. A régióban párhuzamosan még két katonai misszió működik: az EUTM Mali a helybeli fegyveres erők elszámoltathatóvá tételét, az EUCAP Száhel Niger pedig a nigeri szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harcot segíti.

Új vezető az EUPOL COPPS misszió élén
Az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottsága Kauko Altomaat, a finn belügyminisztérium magasrangú tisztjét nevezte ki az EU palesztin területeken folytatott rendőri missziójának élére. Az EUPOL COPPS célja az izraeli-palesztin konfliktus kétoldalú rendezése, valamint a palesztin államépítés. A misszió 2006 januárja óta dolgozik azon, hogy kialakítsa a jövőbeli palesztin állam intézményeit, büntető igazságszolgáltatását és a jogállamiságot. Kauko Altomaa megbízatása 2017. október 1-én kezdődik és 2018. június 30-ig tart.

Kiber- és hibridtámadást elhárító hadművelet próbája
Az Európai Unió 2017. szeptember 28-án indította el gyakorlatát (PACE17) annak a rendszernek, amelynek feladata egy esetleges kiber- vagy hibridtámadás elhárítása. A cél, hogy értékeljék a meglévő rendszer üzemkészségét, valamint egy utólagos elemzőprogram segítségével kiszűrjék azokat a pontokat, amik még fejlesztésre szorulnak. A PACE17 nevű gyakorlat négy kulcsfontosságú területet mérettet meg: helyzeti éberség, támadást elhárító eszközök EU szintű hatékonysága, reakcióidő, gyors és irányított kommunikációs képesség. A gyakorlat október 4-ig tart, utána október 4. és 11. között a NATO futtattja le ugyanezt a próbaelhárítást CMX17 néven. A két gyakorlat az EU és NATO együttműködését is hivatott fejleszteni ilyen típusú támadás esetén.

Szankciók

Szankciók alkalmazása Maliban
A Tanács jogi aktussal ültette át az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2374 (2017) számú határozatát, amely lehetővé teszi a szankciót azon szereplőkkel szemben, akik tevékenyen akadályozzák a Maliban, 2015-ben aláírt békéről és megbékélésről szóló egyezményt. Ilyen cselekménynek számít a békéről szóló egyezményt támadó csapásban való részvétel, védelmi és/vagy nemzetközi erőkkel való szembeszállás, a Maliba küldött humanitárius segélyek célba érésének akadályozása, az emberi jogok megsértése és a gyermekekből álló fegyveres csoportok vagy fegyveres erők bevetése és toborzása. Az érintett személyeket vagy szervezeteket jegyzékbe veszik.

Szankciók Líbiában
A Tanács hat hónappal hosszabbította meg Líbiában kivetett szankcióit, különös tekintettel három személyre, akiket a béke akadályoztatásával vádolnak: Agila Saleh a Képviselőház Helyettes Tanácsának elnöke; Khalifa Ghweil, a nemzetközileg nem elismert Nemzeti Tanács miniszterelnöke és védelmi minisztere; és Nuri Abu Sahmain, a nemzetközileg nem elismert Nemzeti Tanács elnöke. A Tanács a szankciókat Fayez Sarraj kormányának támogatására léptette életbe, mint az egyetlen legitim kormány elismeréseként. Az EU az erőszak alkalmazásától való tartózkodásra szólította fel a térségben tartózkodó katonai erőket, mert nézőpontja szerint csak békés úton lehet rendezni a konfliktust az Észak-afrikai országban.

Szankciók Ukrajnában
A Tanács 2017. szeptember 14-én hat hónappal meghosszabbította az Ukrajnában kivetett szankciókat 2018. március 15-ig. A listán jelenleg 149 személy és 38 szervezet szerepel. Ezzel párhuzamosan egyéb kiegészítő intézkedések is megjelentek: 2018. január 31-ig van érvényben az orosz gazdaság bizonyos ágazatait érintő szankciók, illetve 2018. június 23-án érnek véget a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása miatt életbe lépő korlátozó intézkedések.

Szankciók a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban
A Tanács jogi aktussal beépítette szankcióiba az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2371 (2017) számú határozatát, mely ágazati szankciókat szabályoz a Koreai Nép Demokratikus Köztársasággal szemben. A bevezetett intézkedések főleg az ország fő exportágazataiban rendelnek el teljes tilalmat a szén, vas, vasérc, tengeri élelmiszerek, ólom és ólomérc exportjára. Emellett az uniós országok területén észak-koreai állampolgár nem vállalhat munkát és tiltják az új közös vállalkozások és szövetkezeti egységek létrehozását, vagy már meglévő vállalkozás új beruházással történő kibővítését. Az Unió végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanács minden olyan rendelkezését, amelyet a Koreai nép Demokratikus Köztársaság nukleáris, atomfegyverekhez, ballisztikus rakéták és más tömegpusztító fegyverek programjaira válaszul fogadott el. A szankciólistán, melyen azok neve szerepel akik sértik és felháborító módon semmibe veszik az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendelkezéseit, jelenleg 63 személy és 53 szervezet szerepel.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke 2017. szeptember 3-án úgy nyilatkozott, hogy a Koreai Nép Demokratikus Köztársaság által végrehajtott nukleáris teszt sérti a nemzetközi jog által lefektetett alapelveket, és megismételte az ENSZ Biztonsági Tanácsának követeléseit, miszerint a fegyvert le kell szerelni. Emellett felszólította az országot, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat rakéta programjáról az Európai Unióval, és az ENSZ Biztonsági Tanácshoz fordult a szankciók megerősítéséért.

2017. október 2-án, hétfőn megérkezett Szerbiába az első két példány azokból a MiG-29-esekből, melyeket Oroszországtól kap a Szerb Légierő.

A román védelmi minisztérium a napokban tette közzé, hogy 2017. szeptember 27-én hivatalosan is átvették az utolsó 3 F-16-ost a portugáliai Monte Real légibázison.

Spanyol égen fejlesztik tovább képességeiket az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis vadászpilótái. A TLP (Tactical Leadership Programme) történelme során először többek között magyar résztvevőkkel indította el aktuális repülési kurzusát.

2007-ben október 2-át az ENSZ az Erőszakmentesség Nemzetközi Napjának nyilvánította. A dátum nem véletlen, 1869-ben ugyanis ezen a napon született Mahatma Gandhi, az indiai függetlenségi mozgalom vezetője és az erőszakmentesség filozófiájának és stratégiájának úttörője.

Az ENSZ Közgyűlés 2007. június 15-i A/RES/61/271 határozata szerint a Nemzetközi Nap egy megfelelő alkalom arra, hogy “az erőszakmentességről szóló üzenetet – többek között az oktatás és a lakosság tudatosítása révén – terjessze”. Az határozat megerősíti “az erőszakmentesség elvének egyetemes jelentőségét” és a vágyat “a béke, a tolerancia, a megértés és az erőszakmentesség kultúrájának biztosítására”.

Az ENSZ Közgyűlés elnöke, Miroslav Lajčák október 2-i beszédében kifejtette, hogy a mai világban az erőszak sokak számára választás kérdésévé vált amellett, hogy az erőszak egyúttal a bizonyíték is a pusztításra és a szenvedésre, amelyet ez a választás okoz. Ebből kiindulva szólította fel az ENSZ tagállamait, hogy minél nagyobb erőfeszítéssel próbálják megelőzni a konfliktusokat, a Szervezetet pedig az erőszakmentesség nagyobb fokú népszerűsítésére kérte.

Az elnök szerint „a mediáció az erőszakmentesség egyik leghatékonyabb eszköze. A szembenálló feleket eltéríti a konfliktustól, a kompromisszum irányába.” Véleménye szerint minél tovább tart reagálni egy fejlődő konfrontációra, annál nagyobb az esély arra, hogy előbb utóbb az erőszak lesz a válasz valamelyik résztvevő fél oldaláról.

Mindennél aktuálisabbak az elnök szavai ezen a napon, bizonyítékként elég kiemelni a lőfegyverrel elkövetett támadást, ami egy nappal korábban történt Las Vegasban, több, mint 50 ember életét követelve.

Partnerkapcsolatok

2017. szeptember 5.

Rose Gottemoeller, a NATO helyettes főtitkára a nukleáris non-proliferáció jegyében rendezett Stratégiai Fórumon vett részt a szlovéniai Bled városában. A konferencián jelen voltak az Európai Unió és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselői, illetve az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének munkatársai. Gottemoeller az észak-koreai atomkísérletek kapcsán megerősítette Jens Stoltenberg NATO-főtitkár álláspontját abban, hogy a Szövetség is erősen érintett Észak-Korea biztonságot destabilizáló attitűdjében, amely a hatodik nukleáris kísérleti robbantás és az interkontinentális ballisztikus rakéta kifejlesztésével immár nem regionális, hanem nemzetközi fenyegetést jelent. A helyettes főtitkár leszögezte, hogy a NATO nem ért egyet semmilyen elképzeléssel azzal kapcsolatban, hogy egy alku keretein belül az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlataikat feladják Észak-Korea rakéta- és nukleáris programjának felfüggesztéséért, esetleg nukleáris mentesítéséért cserébe. “Fontos kiemelni, hogy ez a fenyegetettség már 1994-ben felmerült, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nukleáris törekvéseinek megjelenésével” – szögezte le Gottemoeller.

A bledi fórumon szó esett arról is, hogy Oroszország és az Egyesült Államok egyetért a nukleáris mentesítés ügyében. Mindkét ország vezetése aláírta az új stratégiai fegyverzetcsökkentési szerződést (START- Strategic Arms Reduction Treaty) melyben kötelezettséget vállalnak 2018 februárjáig, hogy a bevethető nukleáris robbanófejek számát lecsökkentik az új, 1550 db-ot engedélyező fegyverkezési szintnek megfelelően. Moszkva és Washington is bejelentette, hogy megkezdték az egyezmény végrehajtását.

2017. szeptember 6.

Cornelius Zimmerman, a NATO Afganisztánba kihelyezett képviselője üdvözölte az USA új dél-ázsiai stratégiáját és elmondta, hogy a megközelítés teljes mértékben összhangban van a NATO álláspontjával az afganisztáni háborút illetően. Hozzátette, hogy a kihívást jelentő biztonsági helyzet ellenére az afgán biztonsági erők napról napra ütőképesebbé válnak, köszönhetően az országban működő Eltökélt Támogatás (Resolute Support Mission) elnevezésű missziónak.

2017. szeptember 7.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár informális keretek között találkozott az Európai Unió tagállamainak a védelmi minisztereivel Tallinban. Az eseményre egy kibergyakorlat miatt került sor, ahol Stoltenberg megfigyelőként volt jelen. A főtitkár a kétnapos észtországi tartózkodása során kiemelte, hogy minél szorosabb EU-NATO kooperációra van szükség annak érdekében, hogy a számítógépes támadások kivédhetőek legyenek. Emellett egyúttal meghívta a közösséget a novemberi „Cyber Coalition” (Kiberkoalíció) elnevezésű NATO-gyakorlatra is, ami a világ legnagyobb megmozdulása a kibervédelem területén.

2017. szeptember 7.

Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban találkozott Petr Pavel, a Katonai Bizottság elnöke Valerij Geraszimov tábornokkal, az Orosz Föderáció vezérkari főnökével. A személyes találkozó világos bizonyítéka annak, hogy az Észak-Atlanti Szövetség fent kívánja tartani a kommunikációs csatornáit az átláthatóság és politikai párbeszéd jegyében az orosz vezetéssel. A sajtótájékoztatón mindkét tábornok egyetértését fejezte ki párbeszéd fenntartását illetően.

2017. szeptember 16.

Sir Stuart Peach-et, az Egyesült Királyság vezérkari főnökét választották meg a Katonai Bizottság következő elnökének. Mandátuma három évre szól 2018 nyarától kezdődően.

Műveletek

2017. szeptember 5.

A következő négy hónapra az USA és Belgium látja el a NATO BAP missziójából adódó légvédelmi feladatokat a Baltikum felett. A szeptember 5-i ceremónián Belgium Spanyolországtól vette át a támogató szerepet, a vezető szerep pedig augusztus 30-a óta az Egyesült Államokat illeti meg a litván siauliai légibázison állomásozva.

Belgium F-16-os, az USA pedig az F-15C típusú repülőgépekkel vesz részt a misszióban; előbbi ország hatodik, utóbbi pedig ötödik ízben vállal szerepíet a BAP küldetésben.

2017. szeptember 11.

A Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) felhasználásával humanitárius akcióba kezdett a NATO a karibi-térségben az IRMA hurrikán pusztítása után. Az akciót a SAC egyik tagja, Hollandia kérvényezte, mivel Szent Márton-szigeten nagymértékű pusztítást okozott a hurrikán. Az akció keretében segélyszállítmányt vittek a holland szigetre.

2017. szeptember 23.

Grúzia nagyobb erdőtűzzel szemben kért segítséget a NATO Euro-atlanti Katasztrófa-reagálási Koordinációs Központjától. A NATO tagjai és partnerei azonnal válaszoltak a kérésre: Törökország kettő, Azerbajdzsán egy tűzoltó-helikoptert küldött a grúz tűzoltók támogatására. A tüzet végül sikeresen eloltották.

Ha bármikor megkérdezik tőlem, mi az az amerikai repülőgépekhez fűződő három program, amelyen igazán jókat tudok szórakozni, akkor az A-10C-k kivonása vagy hadrendben tartása, illetve a B-52-esek régóta aktuális újra-hajtóművezése körüli kavarás mellett mindenképp megemlítem az elnöki helikopterek típusváltását. Azaz annak elmaradását vagy többfelvonásos cseréjét. Vagy minek is nevezzem?

Az utóbbi három évben jelentősen megnőtt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér repülőgép karbantartó- és javító hangár kapacitása, a napokban pedig a régi nagy hangárépületek közül az első felújítása is elkészült.

A sikeres - és a honvédelem hazai társadalmi beágyazottsága szempontjából a LégierőBlogger számára roppant tanulságos - szeptember 30-i veszprémi LHSN-Lackzkó helikoptersimogató rendezvényen fellelkesülve ismét egy Mi-24-es szerepel a hírbejegyzésben. Meg persze azért, mert ha minden igaz,  küszöbön áll a típus újbóli hazai használatba vételéhez szükséges nagyjavításról szóló szerződés aláírásának bejelentése. Ami 6-12 Mi-24-essel eredményez többet, mint amit a honvédség most alkalmazhat (0), viszont sokkal kevesebbet ahhoz képest, amilyen korszerű helikopterképességgel rendelkezhetne, ha hozzáértő döntéshozatal és hatékony pénzfelhasználás jellemezné.

Zord

Augusztus 4-én, péntek hajnalban két Mi-17-es szállítóhelikopter szállt fel az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisról, hogy nagyjából félórás repülést, majd vízfelvételt követően bekapcsolódjon a Hortobágyi Nemzeti Park területén pusztító tűz megfékezésébe.

A Rubik Szállítóhelikopter Zászlóalj már számtalan esetben hajtott végre légi tűzoltást, a feladat nem volt új számukra. Olykor előre látható, hogy szükség lesz a tűzoltásra, például éleslövészetek alkalmával, amikor a forró lövedékek felgyújthatják a száraz aljnövényzetet, de vannak rendkívüli esetek, amikor váratlanul lobban fel a tűz, akár a forróság és a szárazság, akár az emberi felelőtlenség eredményeképpen.

A Hortobágyi Nemzeti Park területén, Nagyiván határában augusztus 3-án, csütörtökön késő délelőtt csaptak fel a lángok. Több száz hektáron égett az aljnövényzet, a nádas és az ősgyep. A lángokkal a tiszafüredi, karcagi, mezőkövesdi, hajdúszoboszlói, püspökladányi, debreceni és a szolnoki tűzoltók vették fel a harcot. Az erőfeszítés ellenére a száraz aljnövényzetben gyorsan terjedt a tűz, ezért a döntéshozók a honvédségi helikopterek bevetése mellett döntöttek.  

*

Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázist a csütörtök esti órákban értesítették a másnapi feladatról. A hajózók és a műszakiak a hajnali indulást célozták meg és eszerint kezdték a felkészülést.

Ilyen esetekben egyeztetik, hogy kik lesznek a személyzet tagjai, melyik helikopterrel repülnek majd, hol lesz az üzemanyagtöltés, hol és milyen módon történik majd a vízvételezés (tűzoltótömlőből vagy vízfelületről) és ezek ismeretében indul a felkészülés. Az indulás időpontját a távolság, sebesség és a helyszínre érkezés tervezett időpontja alapján számolják ki és felveszik a kapcsolatot a helyszíni kapcsolattartóval, akivel egyeztethetik a vízvételezés helyét. A vízvételezés helyének ismeretében határozzák meg a gép üzemanyag-töltöttségét, és hogy a műszakiak mekkorára állítsák be a külső függesztésű puhafalú tűzoltó tartályt, a legfeljebb 2500 liter vizet befogadni képes Bambi Bucketet. Ha a távolság indokolja, akkor a gépekre póttartály kerül, ami plusz egy óra repülést jelent.

Rendkívüli esetben van egy normaidő, de ha előre tudják – mint most is - hogy másnap reggel kell indulni, akkor a napkeltéhez igazíthatják, hogy mikor legyen a beérkezés, a gépek előkészítése, feltöltése, a felszállás és a helyszínre érkezés időpontja. Akár sötétben is elindulhatnak, és napkeltére a helyszínre érkezhetnek.

Az augusztus 4-i tűzoltásra a 703-as Mi-17-est jelölték ki, Dajka Attila őrnagy és Kovács Attila százados helikoptervezetőkkel, Incze Zoltán főtörzsőrmester fedélzeti technikussal valamint a 704-es Mi-17-est Oláh Gábor őrnagy és Szabó László százados helikoptervezetőkkel és Molnár István törzszászlós fedélzeti technikussal. Dajka őrnagy és Oláh őrnagy gépén egyaránt utazott egy-egy műszaki a fegyveres szakágtól. Lakatos Sándor főtörzsőrmester és Finta Zoltán zászlós feladata a Bambi Bucket függesztése és földi kezelése volt illetve segíteni a helikoptervezetőket a Bambival való fel- és leszálláskor. A feladatra kijelölt személyzet Bolla Krisztián őrnaggyal egészült ki, aki helikoptervezetőként a külső repülésvezető feladatát látta el, vagyis koordinálta a légi tevékenységet és tartotta a kapcsolatot a tűzoltókkal, a műszakiakkal és a helikopterbázissal.

A műszakiak pénteken kora hajnalban érkeztek a bázisra, hogy előkészítsék a helikoptereket, és bepakolják a gépbe a Bambi Bucketet a tartozékaival. A 703-as helikoptert külső, a 704-est belső póttartállyal készítették elő. A Mi-17-esek némi különbséggel öt órakor felszálltak és elindultak Nagyiván irányába.

*

Elsőként Dajka őrnagy helikoptere érkezett a helyszínre, ahol a leszállás után a hajózók tájékozódtak a helyzetről és egyeztettek a tűzoltás helyszíni irányítóival. Mire Oláh őrnagy és személyzete is megérkezett a 704-essel, egyértelmű volt, hogy az első Bambi töltés egy tűzoltókocsiból lesz, Nagyivánnál, ahol tűzcsapok biztosították a vizet.

 - A Bambit a műszakiak kötik be a fedélzeti technikussal közösen. Amíg a gép felszáll, addig a műszakiak segítik a Bambit, hogy a helikopter ne vonszolja, aztán a leszállásnál fordítva; miután a gép letette, kihúzzák oldalra, hogy a leszállásnál ne szálljon rá a gép a vezetékre. A műszakiak a tűzoltókkal együtt álló helyzetbe hozzák a Bambit és nagynyomású tömlővel töltik. A 2500 literes tartály alja egyenes vonalon zárt, de nem áll meg magától a földön. Először a műszakiak és a tűzoltók tartják függőlegesen, aztán amikor már nem lehet emberi erővel megtartani, akkor a helikopterrel kell, hogy ne boruljon el oldalra – mondja Oláh Gábor őrnagy, a 704-es helikopter parancsnoka, majd a fedélzeti munkamegosztás részleteivel folytatja. - Aki a jobb ülésben ül, az átveszi a fedélzeti technikus szerepét és figyeli a hajtóművek és az egyéb rendszerek paramétereit. A technikus kint van az ajtóban, onnan irányítja a helikoptervezetőket, diktálja a távolságot és az irányt. A tűz bejön a Bambi és a gép alá, és mivel pontosan látja, hogy mikor optimális a víz dobása, nyitja a Bambit egy erre szolgáló elektromos kapcsolóval. A Bambi alja kinyílik, és a víz kiömlik. Ha egy mederből merítünk, akkor ügyelünk arra, hogy a Bambi teteje felett lévő elektromos berendezés lehetőleg ne érjen a vízbe, de a tartály elmerüljön. Ez is egy plusz, amire figyelni kell, de összeszokott személyzetnél ez már nem okoz gondot. Inkább a füst nehezíti a munkát. Szinte mintha felhőben repülnénk. Most a Hortobágyon egy inverziós réteg lent tartotta a füstöt és így viszonylag nehéz volt megtalálni, hogy mi ég, mi nem ég és a szél függvényében sakkozni kellett a levegőben, hogy honnan, milyen irányból érdemes rárepülni, hogy jó legyen.

A korai időpontban még nem volt nagyon meleg, ezért a maximális 2500 liter vízzel töltötték meg a Bambit és a helikopterek megkezdték az oltást. Időközben a helyismerettel rendelkezők segítségével a nádudvari lőtér közelében sikerült találni egy olyan helyet, ahol meríteni tudtak a helikopterek. Ehhez egy legalább 3-5 méter mély meder kell, hogy a Bambi elmerülhessen. Az, hogy most már nem kellett a tömlős megoldással tölteni, hanem a helikopterek külső segítség nélkül, merítéssel vételeztek vizet, jelentősen meggyorsította az oltást. A Mi-17-esek mintegy két órán át rótták köreiket a tűz és a vízvételező hely között. Összesen huszonnyolc vízoldást végeztek, a 703-as helikopter tizenhat alkalommal oldott, a 704-es tizenkét dobást végzett. Valamennyi esetben teljes töltéssel vitték a Bambit, azaz összesen hetvenezer liter vízzel segítették az oltást.

Közben a tűzoltók a földön is eredményesen oltottak és a délelőtti órákban sikerült megfékezni a lángokat. Délutánra csak az utómunkák maradtak hátra. Mindkét Mi-17-es két és fél órát repült a szolnoki felszállás óta, így a hazaútra mindenképpen tankolni kellett. A töltés helyének azt a területet jelölték ki, ahol a tűzoltókocsik is álltak és se fák, se elektromos vezetékek nem nehezítették, hogy a két helikopter leszálljon. 

Lakatos Sándor főtörzsőrmester, fegyvermechanikus: - Amikor a katasztrófavédelem helyszíni vezetője elmondta, hogy nem lesz szükség a továbbiakban a helikopterekre, a helikopterbázissal egyeztetve vártuk a töltőautót. Addig szétszereltük a Bambit, elektromosan és mechanikusan is levettük a teherzárról. A katasztrófavédelem emberei és a hajózók segítségével felvittük a fedélzetre, mert azért egy elég nehéz eszközről van szó. Töltés után visszarepültünk a helikopterbázisra, ahol lepakoltuk, kiszárítottuk és eltettük a Bambit. A tartályt a gépre függesztő tízméteres sodronyokat és az elektromos vezetékeket mindig ugyanahhoz a Bambihoz használjuk és kimenetel vagy gyakorlás előtt manuálisan és egy ellenőrző rendszerre kapcsolva elektromosan is ellenőrizzük. A teherzárat, amelyre a tartályt függesztjük, mindkét helikoptervezető elektromosan, a fedélzeti technikus pedig mechanikusan oldhatja, és így vészhelyzet esetén megszabadulhatnak a Bambitól.

A főtörzsőrmester a hajózók munkáját emeli ki, mivel ők viszik órákon át a vizet a tűz fölé, de ugyanilyen fontosnak tartja a csapatmunkát a földön is. 

- Köszönet illeti a katasztrófavédelem embereit, akikkel minden tekintetben jól összedolgozhattunk és ugyancsak köszönet illeti a lakosságot is. Ahogy hasonló helyzetben már sokszor tapasztaltam, segítőkész hozzáállásuk, tanácsaik sokat számítanak, mert ismeretlen terepen mindig az a legnagyobb segítség, amit a helyiek nyújtanak.

* * *    

Fotó: MH 86. Szolnok Helikopter Bázis, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Szilágyi Attila / HNPI

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2017. szeptemberi számában jelent meg.