Határon túli magyar portálok összesített hírei

Tovább erősödik a koronavírus-járvány Szlovéniában, és az új fertőzések 99 százalékát már a delta variáns okozza - közölte kedden a szlovén Nemzeti Egészségügyi, Környezetvédelmi és Élelmiszeripari Laboratórium (NLZOH).

Újszülött gyermekekkel kereskedő bűnszervezetet leplezett le az ukrán rendőrség Kijevben - adta hírül kedden Ihor Klimenko országos rendőrfőnök a Facebookon.

134 éve, 1887. augusztus 17-én született IV. Károly, Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója. Második visszatérési kísérlete után az antanthatalmak Madeira szigetére szállították, ahol szegény körülmények között élt a spanyolnátha miatt bekövetkezett haláláig. Boldoggá avatására 2004. október 3-án került sor.

Magyarország és I. Károlyként az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója 1887. augusztus 17-én született Károly Ferenc József Lajos Hubert György Mária néven. Apja Ottó Ferenc főherceg, I. Ferenc József unokaöccse, anyja Mária Jozefa szász királyi hercegnő volt.

Katolikus neveltetésben részesült, Bécsben a bencések középiskolájában tanult, majd Prágában folytatott jogi-közgazdasági tanulmányokat. Katonai pályafutását 1903-ban kezdte meg, a soknemzetiségű Monarchia szinte minden nyelvén részesült oktatásban. 1911-ben vette feleségül Bourbon-Pármai Zitát, a Habsburg-házban ritka szerelmi házasságból nyolc gyerek született.

Károlyt nem nevelték uralkodónak, és ő sem számított arra, hogy az válik belőle. Apja 1906-ban bekövetkezett halála után azonban egyre előrébb került a trónöröklési sorban: két nagybátyja közül az egyiket rangon aluli házassága miatt a családból is kitagadták, a másik, az immár trónörökös Ferenc Ferdinánd főherceg szintén rangon alul házasodott, s ezért kénytelen volt lemondani gyermekei trónigényéről.

Ferenc Ferdinándot 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták (a Monarchia egy hónappal később hadat üzent Szerbiának, amivel megkezdődött az első világháború), s Ferenc József 1916. november 21-i halála után a 29 éves Károly ült a recsegő-ropogó birodalom trónjára.

Magyarország apostoli királyává 1916. december 30-án koronázták meg. Az ország és egész Budapest ünnepelt, a háború közepette is fényűző rendezvényekre került sor. A nap az Országgyűlés két házának ülésével kezdődött, majd a képviselők átvonultak a budai Várba, a ceremónia színhelyéül szolgáló Mátyás-templomba, amely előtt már összegyűltek a megyék és városok küldöttségei. Ezután érkezett meg a koronázási menet, élén egy huszárszázaddal, majd a főváros küldöttségével, mögöttük lovagolt Tisza István miniszterelnök.

A királyi pár és és a négyéves Ottó trónörökös nyolclovas hintón érkezett, Károly díszmagyart viselt, Zita királyné arannyal és gyönggyel hímzett bársonyruhában, hajában gyémántos diadémmal lépett alattvalói elé, a négyéves Ottót bársonymentébe öltöztették, fejébe magyaros csákót nyomtak. A menet ágyúdörgés és harangzúgás közepette, a koronázások történetében először (és utoljára) nem az osztrák, hanem a magyar Himnusz hangjaira vonult be a templomba, ahol az oltárra helyezték a koronázási jelvényeket.

A szertartás az évszázados hagyományok szerint zajlott le: Csernoch János esztergomi érsek, hercegprímás a király jobb karját szentelt olajjal felkente. Ezután Károly vállára borították Szent István palástját, és elkezdődött a szentmise. Az esztergomi érsek kivonta Szent István kardját, amellyel felövezte a királyt, aki megtette a szokásos négy vágást, majd hüvelyébe rejtette a fegyvert.

Ezt követően az esztergomi érsek és az ez alkalommal „királyhelyettesi”, azaz nádori tisztséget ellátó Tisza István kormányfő a király fejére tették a Szent Koronát, miközben a főpapok kinyújtott kézzel áldást mondtak. (A korona túl nagy volt Károly fejére, ezért ki kellett bélelni, de erre már korábban is volt példa.) Az új uralkodó megkapta a jogart és az országalmát is, majd elfoglalta a trónt, és felzúgott az „Éljen a király!” kiáltás.

Ezután került sor Zita királyné megkoronázására, majd a szertartás végeztével a király a koronával a fején a Szentháromság téren felállított emelvényen nyilvánosan letette a koronázási esküt, majd ismét elénekelték a Himnuszt. A király lóra szállt, és a menettel a Szent György térre vonult, ahol fellovagolt a 63 vármegye földjéből emelt koronázási dombra, megtette a négy kardcsapást a négy világtáj felé, jelképezve, hogy bárhonnan jöjjön is támadás, megvédi az országot.

Ezt követte a hagyományos ebéd, amellyel a koronázás véget ért, a király este családjával visszautazott Bécsbe. A Szent Koronát még három napig közszemlére tették, de a háború miatt a szokásos népünnepély elmaradt, inkább a szegényeknek főztek az ingyenkonyhákon.

Károly mindössze két évig uralkodott. Békeidőben valószínűleg kiváló király lett volna, de a háború viszontagságai közepette nem tudta egyben tartani birodalmát. Az első világháborúban katonai vereséget szenvedő Osztrák-Magyar Monarchia 1918 novemberében szétesett. Károly belátva helyzetének tarthatatlanságát november 11-én lemondott az osztrák, majd két nappal később a magyar államügyekben való részvételéről, de trónigényét fenntartotta.

Svájci emigrációjából két alkalommal – először 1921. március 27. és április 5. között, majd október 20-23-án – tett sikertelen kísérletet a magyar trón visszaszerzésére. A második királypuccs bukása után, mivel továbbra sem volt hajlandó lemondani a trónról, az antanthatalmak családjával a távoli Madeira szigetére vitték.

Itt szerény körülmények között élt 1922. április 1-jén spanyolnátha miatt bekövetkezett haláláig, nyolcadik gyermekének születését már nem érte meg. Magyarországon a nemzetgyűlés 1921. november 6-án mondta ki a Habsburg-Lotaringiai-ház trónfosztását. Károly elsőszülöttje, az európai politikai életben tevékenyen részt vevő Habsburg Ottó személyes trónigényéről az osztrák trónra 1961-ben mondott le.

A „békecsászár” méltósággal és panasz nélkül viselte hányattatásait, ezért halála után nem sokkal kezdeményezték boldoggá avatását, amelyre 2004. október 3-án került sor.

Forrás: MTI

The post 134 éve született IV. Károly, az utolsó magyar király appeared first on Kárpátalja.ma.

Az oltatlanokhoz képest tízszer kisebb a koronavírus-fertőzés valószínűsége azoknál, akik legalább két hete megkapták a védőoltás második adagját, a halálos kimenetelű megbetegedés valószínűsége pedig 14-szer kisebb – jelentette ki kedden a romániai oltási kampány koordinátora egy friss statisztikai tanulmány eredményeit ismertetve.

Valeriu Gheorghita katonaorvos heti sajtóértekezletén beszámolt arról, hogy a valószínűségeket a romániai járvány harmadik hulláma – a február 1. és május 30. közötti időszak – idején regisztrált adatok feldolgozása alapján számították ki. Az oltási kampányt koordináló bizottság (CNCAV) megvizsgálta, hány egy vagy két dózissal beoltott ember kapta el mégis a fertőzést, mennyi idővel a vakcina felvétele után, és közülük hányan kerültek kórházba, intenzív terápiára és hányan haltak meg. Ezeket számokat az adott időpontban olyan beoltottak számához viszonyították, akiket ugyanannyi idővel korábban immunizáltak, majd összehasonlították a beoltatlanoknál mért arányokkal.

A vizsgált három hónap idején 25 845 beoltott embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést Romániában. Őket négy különböző idősávba sorolva megállapították, hogy az első adag vakcina (két hét után) 16,3 százalékkal óv meg a fertőzéstől, és 67 százalékban a kórházi kezelést igénylő Sars-Cov-2 betegségtől.

Külön vizsgálták, milyen a vakcinák hatékonysága az első dózis után több mint két héttel, a második dózis utáni első két hétben, és milyen több mint két héttel a második dózis felvétele után. A legmagasabb értékeket ez utóbbi kategóriánál mutatták ki. Megállapították, hogy a teljes oltottság után több mint két héttel a vakcina az esetek 90,2 százalékban véd meg a megfertőződés, 92,8 százalékban a kórházi kezelést igénylő megbetegedés, és 93,2 százalékban a halálos kimenetelű fertőzés ellen.

Forrás: MTI

The post Román szakember: az oltottaknál 14-szer ritkább a halálos kimenetelű megbetegedés valószínűsége appeared first on Kárpátalja.ma.

Gyakorlórepülés közben lezuhant az Il-122V típusú könnyű katonai szállítógép prototípusa a Moszkva megyei Kubinka közelében – közölte kedden az orosz Egyesült Repülőgépipari Vállalat (OAK).

A három tagú legénység életét vesztette. A gép parancsnoka Nyikolaj Kuimov, az Il Nyrt. vezető pilótája, első osztályú berepülő pilóta, Oroszország Hőse volt. Egy, az orosz médiában közzétett, szemtanú által készített mobiltelefonos felvétel tanúsága szerint a leszállni készülő repülő, amelynek jobboldali hajtóműve már a levegőben kigyulladt, jobbra billent, majd egy erdőbe csapódva felrobbant. A gép mintegy másfél kilométerrel a leszállópálya előtt zuhant le.

A TASZSZ hírügynökség szerint a pilóta igyekezett elkormányozni a repülőgépet a lakott területektől. A földön a baleset sérülést és anyagi kárt nem okozott. Az OAK közölte, hogy a történtek kivizsgálására szakértői bizottság alakul, Oleg Bocsarov ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes irányításával.

Az Il-112V az első katonai szállítógép, amelyet már a posztszovjet időszakban fejlesztettek ki Oroszországban. A típust 2003-ban a moszkvai védelmi tárca legjobb szállítógép-projektnek minősítette, ám a katonák 2010-2011-ben lemondtak a fejlesztésről és az ukrán An-140-es beszerzése mellett döntöttek.

A kísérleti és konstruktőri munkálatokról és az első prototípusok legyártásáról szóló szerződést végül 2014-ben, a Moszkva és Kijev közötti konfliktus kirobbanása után írták alá. A gép szűzrepülése 2019. március 30-én történt meg, a repülőt akkor is Nyikolaj Kuimov irányította.

A tervek szerint ennek a típusnak kell átvennie majd az elavult An-24-esek és An-26-osok helyét. Kedden az új gép egyetlen repülésképes prototípusa semmisült meg, amely múlt pénteken érkezett Voronyezsből Kubinkába a pénteken megkezdődő Armija-2021 nemzetközi haditechnikai fórumra.

A repülőgép hossza 24,15, szárnyfesztávolsága pedig 27,15 méter. Maximális felszállótömege 21 tonna, beleértve az öt tonnát elérő hasznos terhet. Az Il-112V utazósebessége óránként 450-500 kilométer.

A TASZSZ egyébként kedden közölte, hogy Moszkvában elhunyt Andrej Juraszov, az Il-76-os és az Il-78-as repülőgépek főkonstruktőre. Juraszov 59 éves volt.

Forrás: MTI

The post Lezuhant egy Il-122V katonai szállítógép Moszkva közelében appeared first on Kárpátalja.ma.

Gyengülni fog szerdán, augusztus 18-án a hrivnya értéke Ukrajna Nemzeti Bankjának információi szerint. A dollárral és az euróval szemben is gyengülni fog az ukrán valuta, írta az UNIAN hírügynökség.

Holnap a hrivnya a dollárral szemben 3 kopijkával, az euróval ellenben 2 kopijkával gyengül.

A hivatalos valutaárfolyam szerint kedden 1 dollár értéke 26 hrivnya 65 kopijka, 1 euróé pedig 31 hrivnya 36 kopijka. A bankközi devizapiacon a dollár 26 hrivnya 64 kopijka/26 hrivnya 66 kopijka, az euró 31 hrivnya 33 kopijka/31 hrivnya 36 kopijka. Szerdán 1 dollár 26 hrivnya 68 kopijka, 1 euró pedig 31 hrivnya 38 kopijka lesz.

Kárpátalja.ma

The post Gyengül a hrivnya szerdán appeared first on Kárpátalja.ma.

Újabb erdőtűz pusztított kedden Görögországban, Athéntól északnyugatra tűzoltók százai küzdenek a lángokkal, egyre több faluból kell kitelepíteni az embereket.

A helyi sajtó jelentése szerint egy kilométer hosszú tűzfal közeledik Vilia település felé. Az oltást helikopterek és repülőgépek is segítik. A környéken hétfőn kezdtek terjedni a lángok, röviddel azután, hogy a fővárostól délkeletre is újabb erdőtűz ütötte fel a fejét.

Augusztusban több száz erdő- és bozóttűz pusztított Görögországban. A lángok gyors terjedését a szélsőséges hőség és szárazság segítette elő. A hatóságok néhány esetben gyújtogatást gyanítanak az erdőtüzek hátterében, ezzel a gyanúval kedden két embert is őrizetbe vettek.

Hétfő este óta 44 új helyen észleltek lángokat. Ezeken kívül két helyen küzdenek a tűzoltók továbbra is kiterjedtebb tüzekkel: Évia szigetén és egy nemzeti park területén Athéntól északra.

Forrás: MTI

The post Újabb erdőtűz ütött ki Athén mellett appeared first on Kárpátalja.ma.

Újszülött gyermekekkel kereskedő bűnszervezetet leplezett le az ukrán rendőrség Kijevben – adta hírül kedden Ihor Klimenko országos rendőrfőnök a Facebookon.

Klimenko szavai szerint mintegy 70 ezer dollárért árulták az újszülötteket az egyik kijevi szakklinikán külföldieknek. A szervező a klinika vezetője volt, akinek külföldiek hajtották fel a klienseket.

Az illegális ügyleteket úgy valósították meg, hogy külföldi férfiak fiktív házasságot kötöttek ukrán nőkkel, majd béranyát fogadtak. A megszületett gyermekről az ukrán nők rendre lemondtak, az “apák” pedig magukkal vitték az újszülötteket külföldre, egy kelet-ázsiai országba. A rendőrfőnök nem közölte, hogy melyik országba vitték ki a gyermekeket.

A nyomozók Klimenko szavai szerint két évre visszamenőleg dokumentálták az eseteket. A hatóságok megakadályozták három újszülött kivitelét az országból, és átadták őket a gyermekvédelmi szolgálatnak. “Legalább 13 gyermeket viszont már eladtak és kivittek Ukrajnából” – tette hozzá a rendőrfőnök.

“Meggyőződésem, hogy nem ez az utolsó ilyen bűnszervezet, mert az ukrán jogszabályok túlságosan megengedőek ebben a kérdésben. Nagyon vékony ugyanis a határ a béranyaság és a gyermekkereskedelem között” – mutatott rá Klimenko. Hangsúlyozta, hogy a törvényhozóknak kell lépniük ennek visszaszorítása érdekében. “A kérdés szigorúbb jogi szabályozása nélkül nem tudjuk teljesen megakadályozni, hogy ukrán gyerekeket külföldre adjanak el” – fogalmazott Klimenko.

Ukrajnában – ahogy a rendőrfőnök is rámutatott – meglehetősen gyakran fordul elő hasonló eset. Az UNIAN hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a hatóságok április végén lepleztek le, szintén az ukrán fővárosban, egy szervezetet, amely úgyszintén újszülötteket adott el külföldieknek, ugyanezzel a módszerrel, azaz fiktív házasságkötéssel és béranya felfogadásával.

Forrás: MTI

The post Újszülöttekkel kereskedő bűnszervezetet lepleztek le Kijevben appeared first on Kárpátalja.ma.

A só az egyik legfontosabb, leggyakrabban használt ízesítőszer, emellett fontos szerepe van a tartósításban is. A sóval való gyógyítás, egészségmegőrzés több száz éves múltra nyúlik vissza – mit érdemes tudni róla?

A sóval kapcsolatos hírek általában arról szólnak, hogy túlságosan sokat fogyasztunk belőle, azonban a sónak nagyon fontos szerepe van az egészségünk megőrzésében. Nemcsak azért, mert az ételeink egyik legfontosabb ízesítője, de lényeges szerepe van például a vérnyomás egyensúlyban tartásában is.

Kis mennyiségben tehát szükséges a szervezetünk megfelelő működéséhez, de ehhez általában elegendő az élelmiszerekben található természetes sómennyiség is. Azonban a sót egyéb módokon is felhasználhatjuk az egészségünk megőrzéséhez és a betegségek elleni küzdelemhez.

Már a 12. században is írtak róla

A sónak a többi között antibakteriális, gyulladáscsökkentő és nyákoldó hatást tulajdonítanak. A sóval való kezelés több száz éve létezik, az első feljegyzések a 12. századból származnak róla: szerzetesek természetes sóbarlangokat használtak arra, hogy légúti betegségeket gyógyítsanak, illetve a krónikus légzőszervi betegek, például asztmások állapotán javítsanak.

Kutatások szerint a haloterápia, vagyis a sóval való gyógyítás jótékony hatással lehet a légúti betegségben szenvedőkre, például azokra, akik asztmában, krónikus bronchitisben, sinusitisben, COPD-ben, cisztás fibrózisban, szénanáthában szenvednek, vagy krónikus fülgyulladással küzdenek.

A só külsőleg alkalmazva gyógyító hatással bír a pattanásos, ekcémás, neurodermatitiszes vagy pszoriázisos betegek bőrére is. A só emellett energetizáló, regeneráló és erősítő hatással bír, így a haloterápiás kezelés csökkentheti a stressz, a krónikus fejfájás, az enyhe mértékű depresszió, a letargia vagy a hangulatzavarok tüneteit.

Így alkalmazzuk

A haloterápiát különböző módokon alkalmazhatjuk, például sópárlatot vagy “száraz” sós levegőt belélegezve. A sós vizes oldat számos betegség tüneteinek enyhítésére alkalmazható, például az ínyproblémáknál, a torokgyulladásnál vagy torokfájásnál.

Az úgynevezett neti edénybe is sós oldatot tesznek, és ezzel öblítik át az orrüregeket – ez nemcsak a felesleges váladékot távolítja el, de a kórokozókat, polleneket is “kiöblíti”, anélkül, hogy az orrjáratokat kiszárítaná.

Külsőleg alkalmazva a sós bőrradírozás nagyon hatékonyan távolítja el az elhalt hámsejteket, emellett enyhén fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatású. A sós fürdőnek pedig méregtelenítő és bőrszépítő hatásokat tulajdonítanak. A sóterápia (elsősorban a sószobák használata) néhány embernél a szem irritációját okozhatja, illetve fokozott váladékürítéssel, köhögéssel járhat, ez utóbbit azonban jó jelnek tekintik.

A sóterápia nem javasolt azoknak, akik akut tüdő- vagy hörgőbetegségben szenvednek, magas a vérnyomásuk, szívelégtelenségben szenvednek vagy pajzsmirigyproblémájuk van. A krónikus betegségekkel küzdők mindenképpen kérjék ki az orvosuk véleményét, mielőtt sóterápiás kezelésen kívánnak részt venni.

Forrás: HáziPatika.com

The post Hogyan gyógyít a só? appeared first on Kárpátalja.ma.

Jakab-Benke Nándor főszerkesztővel Mihály István beszélgetett Filmgaloppról, Magyar Napokról, Filmtettfesztről, és nem csak. A Filmtett erdélyi filmes portál “főfilmtettese”, Jakab-Benke Nándor volt az augusztus 16-i Sajtóklub vendége. Jó és rossz filmekről, régi és új sorozatokról, az erdélyi filme...

A Kolozsvári Magyar Operában ma este 7 órakor kezdődik a 12. Kolozsvári Magyar Napok ünnepélyes megnyitója, ezt követően a Monarchia Operett előadását láthatja a közönség: Huszka Jenő és Szilágyi László: Sissi, a magyar királyné (Erzsébet) című kétrészes operettjét. A rendezvényt a szervezők idén is...

Az Amerikai Egyesült Államok demokrata elnöke Joe Biden, Washingtonban állt a nyilvánosság elé, hogy az afgán helyzetről tájékoztassa az országot. Kiemelte: kitart a döntése mellett, miszerint ki kellett vonni az amerikai csapatokat. Ezt követően az afgán hadsereget és a korábbi elnököt hibáztatta a...

Döbbenetes fotót tett közé egy Twitter-felhasználó, Marcus Weisberger. A fénykép egy katonai repülőgép belterét ábrázolja, ahol több mint 600 afgán zsúfolódott össze, egy Kabulból induló repülőre. Az utasok között nők és gyerekek is voltak, mindannyiukat Katarba szállították Kabulból még vasárnap. A...

A Kolozsvári Magyar Napok miatt mától augusztus 23-ig forgalomkorlátozásokat vezet be az önkormányzat a Fő tér keleti oldalán, ahol lezárják a harmadik sávot. Emellett augusztus 21-én a Szabók Bástyája mellett sorra kerülő koncert miatt 17:30 és 19:15 között útlezárás lesz a Bethlen (B. Novac) utcáb...

Florin Cîţu amerikai dossziéi a miniszterelnök múltjához tartozó személyes ügyek, a több mint 20 évvel ezelőtt történteknek nincs relevanciájuk a jelenlegi kormányzás tekintetében – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor kormányfőhelyettes. A koalíciót alkotó pártok vezetőinek egyeztetését köv...

A Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület idei ösztöndíjpályázatára augusztus 31-ig várják a pályázati csomagokat postai úton vagy elektronikus formában. Egy tanuló ösztöndíja havonként 18 000 forintnak megfelelő támogatást jelent. A legjobb eredményeket felmutató ösztöndíjasok akár havi 27 000 forin...

Az országban az egyik legkevesebb beoltott Kárpátalján van – közölte Ukrajna Egészségügyi Minisztériuma. Megyénktől Voliny és Ivano-Frankszivszk megyéknek rosszabbak a mutatók, de alacsony az oltottsága Rivne és Odessza megyéknek is.

A mukachevo.net hírportál szerint a fővárosban és Kijev megyében oltották be a legtöbb embert eddig, ezt követi Poltava, Cserkaszi és Csernyihiv megyék.

Kárpátalján tízezer lakosból 897-en vették fel a koronavírus-oltást, míg más megyékben tízezerből ezren, Kijevben pedig 2,5 ezren.

Kárpátalja.ma

The post Egészségügyi Minisztérium: alacsony az oltottság Kárpátalján appeared first on Kárpátalja.ma.

Szeptember 1-jétől új módon fizetik ki a nyugdíjasokat: az Ukrpostán vagy bankkártyán keresztül. Erről számolt be Ukrajna szociálpolitikáért felelős minisztériuma.

Azok, akik nem elégedettek a nyugdíjak postai úton történő kézbesítésével, választhatnak a nyugdíjasok kiszolgálására jogosult 43 bank közül.

A lakcímre való nyugdíj kézbesítésének a jogával az alábbi 4 kategóriába tartozó személyek élhetnek:

1. Azok, akik a fogyatékosság I. csoportjába sorolhatóak be.
2. Azok, akik orvosi konzultációs bizottság következtetései szerint nem képesek önfenntartásra, és folyamatos külső ellátásra van szükségük.
3. Azok, akik elérték a 80. életévüket.
4. Azok, akik olyan állami szociális segélyben részesülnek, akik nem jogosultak nyugdíjra és gondozási támogatásra.

Azok a személyek, akikre vonatkozik a fent említett 4 kategória bármelyike, választhatnak a lakcímre, illetve a bankkártyára való nyugdíj kézbesíte között, attól függően, hogy melyik kényelmesebb a számukra.

Fontos megjegyezni,  hogy mindazon személyek, akik nem sorolhatóak be a fentebb említett 4 kategóriába, szeptember 1-től csak a nyugdíjasok kiszolgálására jogosult bankok folyószámláin keresztül kaphatják ki a nyugdíjukat.

Akik nem postai úton, hanem a bank nyugdíjprogramjának igénybevételével akarják megkapni a nyugdíjukat, személyi igazolvánnyal, azonosító (identifikációs) kóddal, nyugdíjigazolással kell érkezniük a kiválasztott bankba. A bank nyugdíjkártyát (szociális juttatási kártyát) állít ki, amelyre utalják majd a nyugdíjat.

Azok a személyek, akik még nem választottak felhatalmazott bankot, 2021 szeptember 1-ig tehetik meg ezt. Ha a személy 2021 szeptember 1-ig nem választ bankot, akkor a kártyáját (a fent említett bizonyos kategóriákba tartozó személyek kivételével) az egyik állam által kijelölt bankban nyitják meg. A személy bármikor tetszés szerint igazolhat át egy másik bankhoz.

Azoknak a nyugdíjasoknak, akik már postai úton kapják a kifizetéseket, nem kell további dokumentumokat benyújtaniuk.

Ha egy személy korábban a bankban vette át a nyugdíját, és most az Ukrpostán keresztül szeretné ezt megtenni, akkor írnia kell egy nyilatkozatot a kifizetések átutalásáról (feltüntetve a kiválasztott intézményt, személyi igazolvány számot és az elérhetőségeket), és másolatot kell készítenie a személyi igazolvány oldalairól. A másolatokat alá kell írni, ráírni, hogy “Згідно оригіналу”, vagyis “az eredetivel megegyező”, feltüntetni a személy nevét és a dátumot. A dokumentumokat személyesen, illetve postai úton is be lehet nyújtani.

Korábban az Ukrposta kijelentette, hogy szeptember 1-jétől nem lesz kényszerített átállás a nyugdíjak és támogatások bankkártyákon történő kifizetésére – a postások legalább 2023. január 1-ig továbbra is készpénzben szállíthatják ki a kifizetéseket.

A július 1-jétől bevezetett ukrán létminimum emelése miatt nő a nyugdíj minimuma, a túlórákért járó pótlék és az egyéb juttatások összege. Maryna Lazebna szociálpolitikai miniszter kijelentette, hogy a 75 év feletti ukránok nyugdíjemelését október 1-jére halasztották.

Kárpátalja.ma

The post Szeptembertől az Ukrpostán vagy bankon keresztül fizetik ki a nyugdíjakat appeared first on Kárpátalja.ma.

Bakos Kiss Károly kárpátaljai költő, kritikus. 1977-ben született Beregújfaluban. 2005-ben debütált az Együtt hasábjain, ettől kezdve a Hitel, a Kortárs, a Partium és más folyóiratokban is megjelentek költeményei. Első kötete, a Legyen vers 2007-ben jelent meg az Intermix Kiadó gondozásában, 2012-ben szintén ugyanitt a második, Része még címen. A költővé válás útjáról, munkásságáról és a jövőképéről beszélgettünk Bakos Kiss Károly költővel szülőfalujában.

– Hogyan kerültél közel az irodalomhoz?

– Tulajdonképpen ez már a homályba vész, akkor még gyerek voltam. Észrevettem, hogy van egy olyan tulajdonságom, hogy a szavak megfelelő rendbe rendeződnek a nyelvem alatt, gyorsan találok rímeket. Szinte a kezdet kezdetekor éreztem, hogy a magyar nyelvben van egy olyan törvényszerűség, belső szépség, dallam, ami mint a jó zene, úgy tud hatni az emberre.

– Ki inspirált arra, hogy felfedezd ezt a zeneiséget?

– Punykó Máriának az irodalomról vallott nézetrendszere, ahogy viszonyul a művészet ezen ágához, mindenképp inspiratív volt. Költők közül javarészt a XX. századtól, a Nyugatosoktól, napjainkig. A Nyugatosoktól elsősorban Kosztolányi áll hozzám a legközelebb, de Radnóti Miklóst is ide sorolhatom. A kortársak közül nagyon szeretem Parti Nagy Lajost.

– Mennyire volt nehéz érvényesülni a kárpátaljai és az összmagyar irodalmi életben?

– Én elég későn jelentem meg az irodalom színpadán, úgymond meg voltam érkezve, amikor hirtelen megjelentem. Nem volt az olyan hirtelen azért, dolgoztam előtte, csak nem éreztem eléggé jónak az adott teljesítményt. Mint annak idején, amikor kisdiákként írtam a vallásos jellegű dolgokat, felolvastam a templomban, jó volt, de az irodalom mégiscsak több.

– Már ott, a templomban úgy érezted, hogy szeretnél ettől többet?

– Igen. Ha már az ember belekezd, akkor vigye véghez. 

– Mit ragadtál meg ebből?

– Alapvetően azt, hogy azt tanulhattam, amit szerettem volna, amit történetesen itthon nem. Történelem szakos voltam, de érdekelt más is. A Kelet-ázsiai Tanszékre szinte beköltöztünk Lengyel János barátommal. Olyasfajta dolgokat lehetett ott tanulni jeles professzoroktól, amiért érdemes volt.

– Becsatlakoztál az irodalmi életbe mint költő?

– Nem volt ez így konkrétan cél. Nem is értem, ha valaki kárpátaljai, az egyszerre magyar is, tehát teljesen mindegy. A régi határok gyakorlatilag nincsenek.

 – Te éltél a szocializmusban, van képed a régi, kontrasztos világról.

– Persze, hogy van. Az a társadalmi berendezkedési kísérlet, amit kommunizmusnak neveztek, soha nem volt valódi kommunizmus, ezt szögezzük le. Az az államszocialista rendszer, ami létezett, az nem volt a szó szoros értelmében kommunizmus. Társadalmi kísérlet volt, amiről az okosabbja tudhatta már a kezdet kezdetén, hogy kilátástalan.

– Ez mennyire osztotta meg a magyarságot a véleményed szerint?

– Olyan mértékben volt megosztva – annak ellenére, hogy például újságot, folyóiratot lehetett Magyarországról járatni, viszont a személyes találkozás gyakorlatilag szinte lehetetlen volt –, hogy külön procedúrát jelentett az, hogy valaki innen odamenjen, vagy onnan idejöjjön. A kommunizmus egy mesterséges határt rakott a nemzet testébe, ahogy a békalábas versemben (a Vagyunk című vers – a szerk.) is utaltam rá, hogy körülbelül hogy érezte magát a magyarság.

Bakos Kiss Károly: Vagyunk

– Az elsők között kerültél ki Magyarországra a kilencvenes években. Milyen volt a fogadtatásod?

– Én olyan közegbe kerültem be, ahol egy nemzetben gondolkoztak. Aki megpróbált leruszkizni, azt gyorsan kioktattam magyar nyelvből, nem történt ilyen baleset.

– Mennyi időt töltöttél Magyarországon?

– Megszakításokkal körülbelül tíz évet.

– Milyen szerepet játszott az életedben Budapest?

– Számomra óriási szerepe volt Budapestnek. Egyrészt a kulturális nyíltság, gyakorlatilag azzal foglalkozhattam, amivel csak akartam, a művészet minden ágához hozzá lehetett férni. Akkor még nem volt internet, el kellett menni egy könyvtárba, nem volt elég beírni a Google keresőbe.

– Aztán hazajöttél…

– Így van.

– Mi motivált ebben?

– Végső soron ez adott dolog, mint a hajszínem. Ezzel kellett gazdálkodnom.

– 2007-ben jött a Legyen vers, öt évvel később pedig a Része még. Hogyhogy „csak” ilyen későn jöttek a kötetek, ha szinte a véredben volt a költészet?

– A véremben volt, de nem arra szántam, hogy ezt valaha publikáljam. Egyfajta időtöltés gyanánt írtam.

– Közös köteted jelent meg Lőrinc P. Gabriellával, a Véred tinta/Lelkedben oldalak. Milyen volt együtt dolgozni, mennyire volt nehéz egy másik költő világával összeegyeztetni a tiédet?

– Határozottan jól, ilyesfajta problémám nem volt, sőt, abban az időben az Európa-Magyar Házban dolgoztam mint irodalmi szakreferens, és pont Lőrinc P. Gabriella kapcsán egyfajta lírapedagógiát folytattam. Vári Fábián mondta, hogy lírapedagógus vagyok. Meg is kaptam azt a vádat, hogy állítólag én írom a Lőrinc P. Gabriella verseit, pedig homlokegyenest nem olyanok, mint az én verseim. Én alapvetően rímes-ritmikus, kötött szerkezetű verseket írok – valahogy automatikusan begöndörödik, ilyen lesz és kész –, ő pedig szabadversben utazó, nem szereti a kötött formákat, nem is áll jól neki. Annak idején, amikor megismertettem Vári Fábián Lászlóval, a kezdeti versei rímes-ritmikai szerkezetűek voltak, és nem voltak jók. Akkor derült ki a tehetsége, amikor a kamaszkori szerzeményei kerültek elő. Mondtam, hogy ezek eszméletlenül eredetiek, hagyja a rímelést.

– Te kritikus is vagy. Milyennek tartod a kritikusi munkásságodat?

– Volt már olyan többkötetes, kárpátaljai magyar szerző, akiről írtam, és azóta nem ír. Nem esett neki jól. Azóta nem ír semmit, pedig nem írtam bántó vagy gyilkos dolgot, csupán szóvá tettem, hogy egy többkötetes szerző ne legyen már gyenge József Attila-epigon, ezt le kellene vetkőzni.

– Magaddal szemben is ilyen kritikus vagy?

– Igen.

– Kritikus szemmel nézve Bakos Kiss Károly köteteiről mi a véleményed?

– Biztos nem írnék róla recenziót. Roppant nehéz. Magamról nem szeretek véleményt alkotni, más alkosson rólam véleményt. Elvárom a kritikus ismerőseimtől, hogy írják meg a saját véleményüket, recenziójukat, ne magamnak kelljen magyaráznom a bizonyítványomat.

– 2012 óta mi történt?

– Tulajdonképen semmi, kicsit alábbhagyott a szenvedélyem. Olyan dolog az írás, hogy amikor jönnie kell, úgyis jön. Ha meg nem jön, hiába keresem.

– És most jön?

– Meglátjuk.

– A pandémia hogyan hatott rád? Voltak olyan irodalmárok, akik azt jósolták, hogy majd mindenki megírja a maga pandémia-kötetét. Téged ez hogy érintett?

– Alapvetően szeretek visszavonultan élni, úgyhogy engem a pandémia, mint külsőleges hatás, nem érintett negatív módon. Észre sem vettem.

– A harmadik kötet tervben van?

– Igen, csak össze kellene szednem.

Fotó: Kárpátalja.ma

 – Értesüléseim szerint Magyarországra készülsz…

– Igen. Nem szeretek tervezni, beleugrok a mélybe, aztán úszni kell, ennyi.

– Sok sikert kívánok ehhez az úszáshoz, és remélem, a harmadik kötet is partot ér!

Szabó Kata
Kárpátalja.ma

The post Kárpátaljai portré: Bakos Kiss Károly appeared first on Kárpátalja.ma.