Úrvacsorás záró istentisztelettel ért véget az idei Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó szombaton Debrecenben – közölték a szervezők az MTI-vel.
Az ötnapos találkozón – amelyen 30 koncert, 200 kulturális, közösségi és lelki program várta a résztvevőket – mintegy ötezer kárpát-medencei magyar református fiatal vett részt.
A találkozót először 2003-ban rendezték meg, az idei, nyolcadik fesztivált 2005 után immár második alkalommal fogadta be Debrecen.
A találkozó idei központi témája – igazodva a lutheri tételek megjelenésének 500., és a Második Helvét Hitvallás debreceni elfogadásának 450. évfordulójához – a reformáció volt. A lelki gyakorlatok résztvevői egyebek mellett arról elmélkedtek, mi változott a reformációval, mit jelentett Jézus számára a reformáció, mit jelent nekik a Jézussal való kapcsolat, és hogy ők hogyan viszonyulnak a reformációhoz – jelezték közleményükben a szervezők.
A Csillagpont zenei programjában három színpadon összesen harminc koncerten mások mellett a Margaret Island, a Kelemen Kabátban, a holland Hanne de Vries és csapata lépett fel. Az utolsó estén előbb Mező Misi új formációja, a NAZA mutatkozott be a találkozó közönségének, majd Pintér Béla dalai hangoltak rá a szombati úrvacsorai közösségre. A kisszínpadon visszatérő vendégeket – Petruska, Keresztkérdés, Parno Graszt – és a Kávészünet együttes által megzenésített verseket hallhattak a fiatalok, a hazai keresztyén dicsőítő zene kedvelői pedig kedvükre válogathattak a dicsőítő színpad különböző hátterű és stílusú fellépői közül.
A lelki és a könnyűzenei programok mellett mintegy kétszáz kulturális és sportolási lehetőség, közösségi program várta a találkozón a fiatalokat: táncházak, színházi előadások, komolyzene, interaktív kiállítások, szabaduló szobák a reformáció jegyében, kézműves foglalkozások és játékok szerepeltek a kínálatban.
A Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán rendezett fesztiválon nagy hangsúlyt fektettek a példaképekre: mások mellett olimpikonnal, sikeres üzletemberrel, közgazdászokkal, és a nagyszínpados fellépőkkel is szerveztek beszélgetést, az emberi kapcsolatokra pedig az önmagunk elfogadásával, a felnőtté válással, avagy a párkereséssel kapcsolatos előadások hívták fel az érdeklődők figyelmét.
Bemutatkoztak a találkozón a társadalmunk peremén élőket segítő református missziók, s egy kis időre a résztvevők is belebújhattak a szegények, a sérültek és az elesettek bőrébe. Emellett a teremtett világ védelmének fontosságára is felhívta a figyelmet a találkozó: a szelektív hulladékgyűjtés mellett filmklubbal, biciklis tanulmányúttal, barkácsolással, játékkal, előadásokkal és házi szörpökkel készült a Csillagpontra a református egyház ökogyülekezeti mozgalma.
A nyolcadik Csillagpont Református Ifjúsági Találkozón naponta 500 méteres váltófutást is tartottak a reformáció kezdetére emlékezve.
Családunk, nemzetünk, országunk múltjának, történelmének ismerete nem lenne lehetséges a levéltárakban felhalmozott több száz éves alapító oklevelek, gazdasági összeírások, anyakönyvek, térképek és levelek nélkül. Elmondhatjuk, hogy a levéltár története egyidős a magyar államisággal, hiszen eleink a kezdetektől őrizték ezeket az iratokat. Ennek köszönhetően maradhatott fenn a Szent István király által 1001-ben a pannonhalmi monostornak adott kiváltságlevél, az 1055-ös Tihanyi Alapítólevél vagy legkorábbi nyelvemlékünk, az Ómagyar Mária-siralom.
Kárpátalján ‒ az Ung, Ugocsa, Máramaros és Bereg vármegyékben ‒ a XVIII. századtól foglalkoztak levéltári feladatokkal. Először Ung vármegye főjegyzője gondoskodott térségünk iratainak megőrzéséről, melyeket az ő otthonában, az ungvári jezsuitáknál és az ungvári várban tároltak. 1790-től külön levéltárost bíztak meg az okmányok rendezésével és őrzésével, a levéltár pedig átköltözött az új ungvári megyeházára.
Bereg vármegyében szintén a főjegyző feladata volt az iratok kezelése, melyeket a helyi megyeházán tároltak, annak 1776-os és 1880-as leégéséig, melyek során a dokumentumok egy része is megsemmisült. Ezután új városháza épült, amelyben helyet kapott a levéltár is. A csehszlovák érában az iratok Ungvárra kerültek, ám 1939-től ismét Beregszászban találjuk azokat. 1944-ben újból Ungvárra viszik a dokumentumokat, melyek 1953-ban kerülnek vissza véglegesen a Vérke-parti városba, ahol a helyi börtönből alakítanak ki levéltárat. Azóta is itt őrzik az okmányokat.
Arról, hogy mit jelent ma Kárpátalján levéltárosként tevékenykedni, s milyen feladatok, tervek állnak a Kárpátaljai Állami Levéltár Beregszászi Osztálya előtt, annak osztályvezetőjével, Jeremkina Máriával beszélgettem, aki harminc éve van a pályán.
‒ Mária! Milyen családból származik!
‒ Beregszászban nőttem fel vegyes nemzetiségű családban. Édesanyám a magyar, édesapán az orosz nyelvet gyakorolta. Nekem mind a kettőt sikerült általuk elsajátítanom.
‒ Hol tanult?
– Az orosz tannyelvű Beregszászi 2. Sz. Középiskolába jártam, majd az érettségit követően egy tanárom biztatására az Ungvári Állami Egyetem történelem szakára adtam be a jelentkezésemet. Első alkalommal nem jutottam be az egyetemre, s egy évet kellett várnom, hogy újra megpróbáljam a felvételit.
‒ Mivel foglalkozott az alatt az egy esztendő alatt?
‒ Azt a tanácsot kaptam Ungváron, hogy könnyebb bekerülni az egyetemre, ha levéltárból küldenek, vagy ha úttörővezetőként jelentkezem.
Így kerültem be a beregszászi levéltárba. Mint mindenki, én is a szamárlétra alján, a raktárban kezdtem, majd áttettek az iratkezelőkhöz. Másfél év után pedig a restaurátor-műhelyben kezdtem dolgozni.
‒ Később újból megpróbálta az egyetemi felvételit?
‒ Igen, ám időközben annyira megtetszett a levéltáros munka, hogy már nem akartam nappali tagozaton tanulni, hanem levelezőn végeztem el az egyetem történelem szakát.
‒ Maradt a restaurátoroknál?
‒ Nem. Iratrendszerezéssel, leltározással foglalkoztam. Később pedig bekerültem az olvasóterembe és az információs osztályra.
A Kárpátaljai Állami Levéltár Beregszászi Osztálya (Fotó: www.archivportal.hu)
‒ Mi volt a feladata az információs osztályon?
‒ Az iratok kikeresésével, a kutatók eligazításával, valamint a levéltári kutatások engedélyeztetésével foglalkoztam. Számtalan együttműködés alakult ki az évek alatt külföldi levéltárakkal, kutatókkal.
‒ A külföldi szakemberek szerint megfelelően tárolják Kárpátalján az okmányokat?
‒ Vannak kivetnivalók, ám azt mondják, hogy Magyarországon is működik olyan levéltár, ahol nem tudják biztosítani a szükséges körülményeket. Nálunk szovjet rendszer szerint rendszerezték az iratokat, ami eltér a magyarországi levéltározási szokástól. Ebből adódóan nehezebb az anyaországi kutatók feladata, amikor hozzánk jönnek. Egymillió háromszázezer irategyüttes található nálunk, ezekről fondjegyzék készült, ezek alapján tudjuk eligazítani őket.
A másik problémánk az iratok tárolása. A földszinti raktárunk egy része nedves, zsúfoltan vannak benne a dokumentumok. Szükséges lenne újabb raktárakat építeni. Így jobban szét tudnánk szedni az okmányokat, melyek nagy része tisztításra és restaurálásra szorul.
‒ Milyen iratokat tárolnak a beregszászi levéltárban?
‒ A kezdetektől 1944-ig összegyűlt okmányok vannak nálunk. Ezek közé tartoznak a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye anyagai, az Ung megyei főispáni iratok, a többi között az 1869-es népszámlálási dokumentumok, melyeknek csak egy része maradt fenn. Szintén nagyon fontos az 1921-es népszámlálás iratanyaga. Ez utóbbit digitalizáltuk, ám egyelőre csak szolgálati célokra használható. Budapest Főváros Levéltárával szoros a kapcsolatunk, ennek keretében igyekszünk minél több okmányt digitalizálni. Így dolgoztuk fel a kataszteri térképeket is, valamint okleveleket is restauráltak a számunkra.
A levéltár iratanyagának egy része (Fotó: www.archicportal.hu )
‒ Manapság nagy divatja van a családfakutatásnak. Hol induljon el az, aki kíváncsi a felmenőire?
‒ Mindenképpen az anyakönyvi kivonatokkal kell kezdeni. Ezek Ungváron találhatóak. Ezután érdemes átnézni az iskolai és egyházi iratanyagokat is. Nekem sikerült kikutatnom a felmenőim történetét. Láttam a nagyapám 1928-as iskolai bizonyítványát.
‒ Milyen nyelvűek az iratok?
‒ Ónémet, latin, ómagyar, magyar, ruszin, cseh, román és orosz nyelvű dokumentumok találhatóak nálunk. Nagy gond, hogy nincs latinul tudó kollégánk.
‒ Vannak ritka, különleges okmányok is?
‒ Igen. Számos olyan könyvünk van, amelyet csak nálunk lehet fellelni. Nemrég különleges térképekre bukkantunk az egykori Máramaros vármegye területéről. Az is előfordult már, hogy egy régóta ismert dokumentumban új információra találtam.
‒ Hány munkatársa van a levéltárnak jelenleg?
‒ Ez fájó kérdés. Eddig ugyanis az ungvári és beregszászi levéltárakban összesen 38-an dolgoztak. Az állam azonban 25 főre akarja csökkenteni a számunkat. Ez azt jelenti, hogy itt, Beregszászban el kell bocsátanunk két munkatársat. Pedig így is kevesen voltunk, s nem győztük a munkát.
‒ Mióta dolgozik a beregszászi levéltárban?
‒ 25 éves voltam, amikor az információs osztály vezetője lettem, s a mai napig ebben a munkakörben vagyok. Idén augusztusban lesz harminc éve, hogy bekerültem a levéltárba. De azt tartom, hogy ez nem véletlen: a levéltári munkát csak elhivatottsággal lehet végezni. Szeretni kell azt a papírt, iratot, ami a kezünkbe kerül.
‒ Isten áldja meg a további munkáját!
Marosi Anita
Kárpátalja.ma
Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, aki által esnek. Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson. Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki. És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer tehozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki. (Lk17,1–4)
Lukács különlegessége: az érzékenység. Tudott együtt érezni a másikkal. Az együttérzés az evangelizáció leghatékonyabb eszköze. Amikor úgy és azt adjuk tovább Jézus bűnbocsátó kegyelméből, amit a másik átél. Itt a botránkozás mint átélendő jelenség mutatkozik meg.
Jézus a tanítványoknak szól, akik már felvállalták a Krisztus-követést és meglátták, hogy nincs értelme az életüknek a jézusi szolgálat nélkül. Csak Jézussal tudnak teljes életet élni és az életük értelme fontosabb az életük tényénél.
Itt két képről van szó, amely szorosan összetartozik: botránkozás és bocsánat. Egyik kétségbe ejt, a másik felold.
Lehetetlen, hogy ne essenek botránkozások. A botránkozás az, ami elhajtja az embert valamitől. Itt az Istentől. Ezt az erős tudatosítást a botránkozás meglétéről azért tudatosítja Jézus, mert ha nem számítanánk erre, akkor mi is elmennénk Jézus mellől, amikor más botránkoztat meg, valamint a szolgálatunk feladásával másokat is elűznénk Jézus mellől. Kétoldalú a figyelmeztetés: 1) Mások is fognak minket botránkoztatni. Akikre korábban felnéztünk és példaképeink voltak az Úrhoz való közeledésben, azokban csalódni fogunk. 2) Mi is meg fogunk botránkoztatni másokat. Erre is számítani kell. Ha nem számítanánk rá, felhagynánk a krisztusi szolgálattal, mert hatalmasat csalódnánk magunkban.
A megbocsátás kényszerében vagyunk. Ha értelmesen akarunk élni, akkor Isten szolgái kell, hogy legyünk. De ezt nem tudjuk megtenni, mert képtelenek vagyunk rá. Ha Isten szolgája akarunk mégis lenni, akkor azt csak úgy tudjuk tenni, ha megbocsátunk. A megbocsátás a tanítvány sorsa. A megbocsátás módszere: az énközlés („vétkezik ellened”). Vagyis elmondani, miként esett a vétek (feltárni magamat). Az énközlés egyfajta provokációja az empátiának. Amely elindíthatja a másik ember (a testvér – „atyafi”) felismerését saját maga felé (hol van és helyre kell állnia), illetve a bocsánatkérését.
Isten is megbocsátott minekünk. S a megbocsátást ezért tudjuk megtenni. A megbocsátás-adagunk elég arra, hogy a világ bármennyi velünk szembeni bűnét megbocsássuk. Nem akkor készítjük elő a bocsánatot, amikor arra szükség van (mert megbántottak), hanem már készen van a bocsánattartalék egy életre szólóan.
Radvánszky Ferenc
református lelkész, Mezőkaszony, Bótrágy
Az Ungvári Városi Tanács honlapján megjelent beadvány szerint kitiltanák a városból az állatokat kizsákmányoló cirkuszokat, valamint a vándor-állatkerteket – adta hírül a pmg.ua hírportál július huszonhatodikán.
A kérelmet érdemben akkor fogják vizsgálni az ungvári tisztviselők, amennyiben augusztus tizennegyedikéig összegyűl legalább 250 kampánytámogató aláírás.
A cirkusz nem mindig móka és kacagás, főként azon állatok számára nem az, akiket silány körülmények között tartanak és idomítanak be a szórakoztatásunkra.
Munkács városa már kitiltotta az effajta szórakozást nyújtó intézményeket.
Ön is szavazhat, hogy ez döntés Ungváron is megszülessen!
Kárpátalja.ma
Hosszú Katinka második lett 200 méter háton szombaton a Duna Arénában zajló úszó-világbajnokságon.
A szám olimpiai ezüstérmese fantasztikus országos csúccsal, 2:05.85 perces idővel csapott a célba, a tavalyi, riói olimpián felállított 2:06.03-as idejét javította meg.
Hosszú az 1-es pályán vágott neki a négy hossznak, tökéletesen kapta el rajtot, az első fordulónál harmadik volt, azonban olyan jól rúgta el magát a faltól, hogy pillanatok alatt az élre állt. Főként ennek a fegyverének köszönhetően az utolsó hosszt is elsőként kezdte meg. Az utolsó 50-en a címvédő ausztrál Emily Seebohm nagy hátrányt ledolgozva előbb az amerikai Kathleen Bakert, majd Hosszút is megelőzte.
“Nagyon szerettem volna érmet szerezni, majdnem arany lett belőle. Egyéni csúcsot úsztam, ennek is nagyon örülök” – mondta Hosszú, majd hozzátette, kicsit elkalkulálta magát az elődöntőben, így utólag az ezüstérmet tekintve még inkább bosszantotta volna, ha nem jut fináléba. Kitért rá, még így is rengeteg van az úszásában.
A 28 éves bajai klasszis önmaga harmadik, a magyar csapat ötödik érmét szerezte a hazai rendezésű világbajnokságon: Hosszú 200 méter vegyesen megvédte címét, valamint 200 méter pillangón harmadik lett, míg Cseh László ezüstöt szerzett 200 méter pillangón, a 4×100 méteres férfi gyorsváltó pedig harmadikként végzett.
Eredmények:
női 200 m hát, világbajnok:
—————————
1. Emily Seebohm (Ausztrália) 2:05.68 perc
2. HOSSZÚ KATINKA 2:05.85
3. Kathleen Baker (Egyesült Államok) 2:06.48
A júniusi bőséges csapadék nem kedvezett a gyümölcstermesztőknek. A nagyszámú rovarkártevő elleni védekezés mellett gondoskodnunk kell a gombafertőzések elleni védelemről is. Az alma- és körtetermesztésben a legnagyobb kártételt a ventúriás varasodás okozhatja, mely a lombfelületet, majd a termést is károsítja.
A ventúriás varasodás
Az elmúlt hetek alacsony esti hőmérséklete is elősegítette a ventúriás varasodás (Venturia inaequalis) terjedését. A gombafaj a tavaszi esőzések segítségével kezdi el szaporodását és kártételét, mely június–augusztus hónapokban tetőzik. Ezért is fontos a tavaszi lemosó permetezés!
A gomba a 20 ºC körüli hőmérsékleten érzi jól magát, továbbá már 10 mm csapadék segítségével gyorsan elterjedhet. A fertőzésre az egész vegetációs periódusban számíthatunk almán és körtén egyaránt. Éppen ezért fontos (előnyös) a rezisztens fajták alkalmazása, de a megfigyelések alapján elmondható, hogy esetükben is előfordulhat a gomba megjelenése.
Rezisztens almafajták: Florina, Freedom, Pinova, Piros, Prima, Rajka, Topaz, Luna, Orion, Sirius, továbbá az „R” sorozat: Reanda, Renora, Rozela, Red Topaz stb. Tartsuk észben, hogy ezeknél a fajtáknál is szükség van a varasodás elleni védekezésre, de jóval kevesebb alkalommal, mint a nem rezisztens fajták esetében. Rezisztens fajtáknál elegendő a kontaktszerek használata.
A varasodás tünetei
A levél mindkét oldalán sötét foltok jelentkeznek, melyek közepe barna, majd a szélük feketévé válik. A gyümölcsön is kialakul a varas folt. A héj parásodik, növekedésre képtelen, deformált alakú gyümölcsöt eredményez. Erős gombafertőzés esetén jelentős lombhullás lép fel, ami tovább gyengítheti gyümölcsfánkat, mely nem tud megfelelően felkészülni a téli nyugalmi időszakra. Ennek következtében gyümölcsfánk terméshozama is csökkenni fog.
Tapasztalatlan szem könnyen összetévesztheti a varasodást a kalciumhiány tünetével. Hiánytünet esetén azonban a fekete foltok nem nőnek, aprók, és rengeteg jelentkezhet belőlük a gyümölcsön.
Védekezés
Minden esetben alkalmazzunk őszi és téli lemosó permetezést!
– Rügypattanásig – 1-2 alkalommal alkalmazzunk rézkészítményeket, melyek elpusztítják a gombacsírákat, sőt a baktériumok ellen is hatásosak.
– A levelezés állapotától a virágzásig – ajánlatos legalább egyszer (2-3-szor megismételni) a Chorus készítmény használatát, mely kifejezetten erre az időszakra lett kifejlesztve.
– Az intenzív hajtásnövekedés időszakában – (azaz áprilistól júniusig) felszívódó és kontaktszerek használata javasolt, mégpedig kombinálva. Felszívódó készítmények: Topas, Score. A kontakt készítmények közül a rendkívül hatásos Bravo nyújt védelmet. A tünetek megjelenésével az 5-7 naponkénti ismétlés elengedhetetlen a javulás érdekében.
– Gyümölcsszüret után javasolt a felszívódó szerek használata. Ezzel segíthetjük, hogy gyümölcsfánk megfelelően felkészüljön a téli fagyokra.
Molnár Ádám
Xénia – görög eredetű; jelentése: vendég. Idézet „Az embereket érteni kell. Nem pedig megváltoztatni. Hiábavaló gyötrelem.”
Jókai Anna
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
- Paál László festő, a magyar művészet kiemelkedő alakja 1846-ban e napon született. Műfaja kizárólagosan a tájkép, főleg az erdőrészlet.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
ÉLETSZABÁLYOK GYERMEKED RÉSZÉRE
„Milyen legyen a gyermek élete, és mit tegyünk vele?” (Bírák 13:12)
Amikor Isten azt mondta Mánóahnak, Sámson apjának, hogy fia fog születni, ő azt kérdezte: „Ha majd beteljesedik ígéreted, milyen legyen a gyermek élete, és mit tegyünk vele?” Bölcs apa volt. Tudta, hogy ahhoz, hogy a fia betöltse rendeltetését, bizonyos szabályok szerint kell őt felnevelnie. A gyerekek sokkal inkább biztonságban érzik magukat és jobban fejlődnek, ha ismerik a határokat. Képzeld el, hogy egy 4-500 méter magasban kifüggesztett hídon hajtasz át autóval. Aki először halad itt át, annak félelmetes lehet. Tegyük fel, hogy nincsenek védőkorlátok a híd két oldalán. Hová kormányoznád a járművet? Nyilván az út közepére! Még ha nem is áll szándékodban nekiütközni a szalagkorlátba, már a tudattól, hogy ott van, nagyobb biztonságban érzed magad. Ugyanez igaz gyermekeidre is. Ismerniük kell a szabályokat az életben, és tudniuk kell, hogy ezeket következetesen be is tartatod velük. Amíg ezen észszerű, jól felismerhető korlátok között maradnak, öröm, szabadság és elfogadás a részük. Gyermekeid talán nem ismerik be, hogy azt akarják, hogy te légy a főnök, de nyugodtabban lélegeznek, ha az vagy. A lényeg: ha Isten gyermeket ad neked, akkor ez legalább 18 évig tartó feladat. Ez idő alatt vagy a bukásra vagy a sikerre készíted fel őket. Rajtad múlik.
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
Aranyszavú (Krizolog) Szent Péter püspök és egyháztanító
380 körül Imolában Bologna mellett született. 424-ben Ravenna püspökévé választották. Mély értelmű és eredeti prédikációi miatt kapta az “Aranyszavú” nevet. Egyike a legjelentősebb keresztény íróknak. Szoros kapcsolat fűzte Nagy Szent Leó pápához és a császári házhoz is. A tévtanító Eutychesszel szemben védelmezte a római pápák elsőségét. Imolában halt meg 450-ben.
bacskaplebania.hu