Határon túli magyar portálok összesített hírei

Gergely Balázs helyi tanácsost kérdeztük az üggyel kapcsolatban. A közösségi hálón terjedő fényképből értesült tegnap Kolozsvár magyarsága, hogy idén télen a polgármesteri hivatal a Mátyás-szobor köré invitálja a korcsolyázni vágyókat. A helyi tanács júliusban szavazott ugyan a Főtéren kialakítandó ...

Az internetes kérdőívet már ettől a héttől kitölthetik a diákok, padagógusok, szülők. A tanügyminisztérium a konzultációval a tapasztalt elégtelenségeket próbálja kiküszöbölni, illetve a házi feladatok kiírásának módszertanát szabályozni. Az előző kormány egy rendeletben már szabályozta a feladható ...

Közéleti szereplők, véleményformálók és nemcsak, nem veszik jó néven, hogy a korcsolyapályát az idén nem a tér sarkán, hanem a Mátyás szoborcsoport köré építik. Nagyívű panaszkodás folyik arról, hogy minket nem kérdeztek meg, vajon van-e engedély, mit szól egyik vagy másik intézmény, az egyház, satö...

Ezt Gyöngyi Annamária jelentette be a Kolozsvári Rádióban. A szerkeztő elismerte, hogy főszerkesztőjük követett el szakmai hibákat egy ügy bemutatásakor, és azokért a leköszönő veztető várhatóan bocsánatot fog kérni. Gyöngyi Annamária elmondta, úgy gondolják, a Transindexen megjelent cikkekben elköv...

Az újvidéki rendőrség letartóztatta az 57 éves N.

Igazi őszi receptet mutat be Tamás Csilla a Gasztrobetyár aktuális kiadásában. Almaszósszal körített borjúcomb, krumpligolyókkal, melyet a hidegre való tekintettel bundában kínálunk. Mert azért ünnepelni is kell!   Riporter: Papp Levente...

Az összművészeti fesztivál a Makovecz Imre épületeiben zajlik, és szellemi hagyatékát hivatott megismertetni a nagyközönséggel. A rangos népzenei és világzenei előadók produkciói mellett helyet ad olyan kortárs képzőművészeti, táncos, filmes és építészeti műhelyeknek, alkotásoknak is, melyek a Kárpá...

Petro Porosenko ukrán elnök kezdeményezte, hogy rendkívüli hatállyal üljön össze az ukrán-lengyel államfői tanácsadó bizottság – közölte Szvjatoszlav Ceholko, az elnök sajtótitkára a Facebookon.

Porosenko szavai szerint a hivatalos varsói vezetés által az utóbbi időben elhangzott, nagy visszhangot kiváltó kijelentések, amelyeket Ukrajnához és az ország vezetéséhez intéztek, komoly aggodalmakat keltenek és nem maradhatnak megfelelő visszhang nélkül. “Az Ukrajna és Lengyelország közötti stratégiai partnerség megerősítése, valamint a feszültség további fokozódásának elkerülése érdekében, és tudatában annak, hogy bármilyen vitás kérdést a kétoldalú kapcsolatokon keresztül és kizárólag civilizált, európai módon kell rendezni, Petro Porosenko kezdeményezte az ukrán-lengyel államfői tanácsadó bizottság rendkívüli ülését” – idézte Ceholko szavait az UNIAN ukrán hírügynökség.
A sajtótitkár felhívta a figyelmet az ukrán külügyminisztérium közleményére, amelyben a tárca leszögezte, hogy az Európa-párti politikát követő ukrán vezetésben “nincs egy politikus sem”, aki lengyelellenes érzelmeket táplálna.
Ceholko emlékeztetett arra, hogy a tanácsadó bizottság egy olyan testület, amelyet a két ország államfői közötti megállapodások megvalósításának elősegítésére, az ukrán-lengyel baráti viszony elmélyítésére hoztak létre, és amelyet a két elnök külügyi tanácsadói vezetnek.
Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy Andrzej Duda lengyel államfő kedden arra szólította fel Ukrajnát, ne nevezzen ki fontos tisztségekre “lengyelellenes nézeteket valló embereket”.

Kijevet aggodalommal tölti el Magyarország azon álláspontja, hogy akadályozza a NATO-Ukrajna bizottság ülésének összehívását – jelentette ki szerdán Brüsszelben ukrán újságíróknak Ivanna Klimpus-Cincadze európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes.

A tisztségviselő nyilatkozata szerint – amit az UNIAN ukrán hírügynökség idézett – a NATO-ban is komolyan aggódnak amiatt, hogy a katonai tömb egyiik tagja akadályozza Ukrajna és az atlanti szövetség között a jövőbeli és tervbe vett találkozókat. Ezt a szövetségben negatívan, elfogadhatatlan lépésként értékelik – mondta Klimpus-Cincadze. Elmondása alapján a NATO-ban abban érdekeltek, hogy az ukrán oktatási törvény körül kialakult vitát a két ország kétoldalúan, egymás között rendezze.
“Azt látjuk viszont, hogy ez irányba tett kezdeményezéseink nem elegendőek, ezért arra számítunk, hogy (NATO-tag) partnereink beszélnek Magyarországgal, objektív érveket felsorakoztatva” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter október 27 budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna integrációs törekvéseit, ezért vétózta meg a NATO-Ukrajna bizottság decemberi ülésének összehívását.
A tárcavezető kiemelte: egészen szeptember elejéig Magyarország a leghangosabb és legaktívabb támogatója volt Ukrajna integrációs törekvéseinek, de “hátba szúrásnak” tekinti az oktatási törvény elfogadását. Ugyanakkor hozzátette: Magyarország továbbra is készen áll a konzultációra, de nem tudja elfogadni, hogy a törvénnyel jelentősen visszavettek a kisebbségek jogaiból. közölte: mindaddig lesznek a mostanihoz hasonló diplomáciai lépések, amíg a kárpátaljai magyarok nem jelzik, hogy számukra megfelelően rendeződött a helyzet.
A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két, vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.
Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

Képtelenség, hogy Paul Manafortot, Donald Trump amerikai elnök volt kampányigazgatóját Washingtonban az Egyesült Államok elleni politizálással vádolták meg – vélekedett Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök a Komszomolszkaja Pravda című lapban szerdán megjelent interjúban.

Azarov, aki az 2014-ben megdöntött Viktor Janukovics elnök kormányfője volt, személyesen is ismerte az amerikai kampányszakembert. Manafort Kijevben választási tanácsokkal támogatta Janukovicsot.

“Mindez azért van, mert kiéleződtek az ellentétek Trump és a demokraták között. Személyesen ismerem Manafortot. Képtelenség, hogy összeesküvéssel és az Egyesült Államokkal szembeni ellenséges politizálással vádolják. Egy lépést sem tett meg anélkül, hogy ne konzultáljon az amerikai nagykövettel” – mondta a politikus.

Azarov felidézte, hogy Manafort kampányszlogeneket dolgozott ki Janukovics számára. A volt kormányfő szerint az amerikai jó szakember a választási technikák terén. Ugyanakkor arra is kitért, hogy “súlyos nézeteltérései” keletkeztek Manaforttal. Például azért, mert a tanácsadó azt javasolta, az egyik választási jelszó hirdesse azt, hogy Ukrajna be akar lépni a NATO-ba, amivel Azarov nem értett egyet, mert szerinte az ukrán választónak ez nem kellett.

Az ukrán politikus kifogásolta, hogy az amerikai tanácsadó ezt követően a kulisszák mögött őt megkerülve, másokon keresztül próbált meg érvényt szerezni elképzelésének.

“De amikor őt az Egyesült Államok ellenségének nevezik, az a mániás paranoia jele. Elnökségének 10 hónapja alatt nem hagyták, hogy Trump kidolgozza a külpolitikai irányvonalát” – mondta Azarov.

Washingtonban október 30-án emeltek vádat emeltek Manafort, valamint az egyik volt munkatársa, Richard Gates és a kampány egyik volt önkéntese, George Papadopoulos külpolitikai tanácsadó ellen. A vádemelés a tavalyi amerikai választási folyamatba való állítólagos orosz beavatkozást vizsgáló különleges ügyész, Robert Mueller javaslatára történt.

A Manafort és a Gates ellen felhozott 12 vádpont egyike szerint a két férfi 2008 és 2014 között be nem jegyzett lobbista tevékenységet folytatott az Egyesült Államokban Ukrajna, az ukrán Régiók Pártja és Janukovics érdekében.

Újra akciózik a tanügyminisztérium. Új stratégia, új nyilvános konzultáció. Pedig helyi szinten minden tudással rendelkeznek a problémák megoldásához, de Bukarest nem ad döntési hatáskört, illetve forrásokat.   Kovács Péter szubjektív hírmagyarázata...

Egy kilométer hosszú szeszcsempész vezetéket fedeztek fel a Dnyeszter folyónak az ukrán-moldovai határon lévő szakaszánál ukrán vámosok – volt olvasható szerdán az ukrán vámhivatal honlapján.

Először egy 460 méter hosszú, 30 centiméter mélyre beásott polietilén csövet fedeztek fel a határ ukrán oldalán, a Vinnyicja megyei Kozliv település közelében, majd a moldovai határőrséggel együttműködve további 500 méter hosszú szakaszt tártak fel a moldovai partnál.

A határőrök szerint a vezetéket, amelyhez hasonlókon rendszerint alkoholt pumpálnak át, még nem sikerült a csempészeknek használniuk. A csövet a határ mindkét oldalán lebontották.

Az ukrán vámhivatal szerint a mohiliv-pogyilszkiji határőr egység öt év alatt mintegy másfél tucat polietilén vezetéket “halászott ki” a Dnyeszterből, és több mint 99,5 ezer liter tömény szeszt kobozott el mintegy 13 millió hrivnya értékben.

Mindkét ország polgárainak érdekeit sértené, és tovább bonyolítaná a helyzetet, ha Kijev úgy döntene, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Moszkvával – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Hozzáfűzte, hogy az ilyen döntés meghozatala szuverén joga Ukrajnának. Ugyanakkor hangoztatta, hogy Kijev az elmúlt évek során több olyan döntést is hozott, amely kedvezőtlen hatást gyakorolt az ország délkeleti részén kialakult konfliktus rendezésére. A szóvivő nem kívánt reagálni arra az “elméleti feltevésre”, hogy szakítás esetén ki közvetítene Moszkva és Kijev között.

Sajtóértesülések szerint az ukrán parlamentben olyan módosítás került bele a Donyec-medence visszaintegrálásáról szóló törvénytervezetbe, amely az Ukrajna és Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakításával számol.

Szerhij Pasinszki, a Legfelsőbb Tanács biztonsági ügyekben illetékes bizottságának elnöke erről azt közölte, hogy az ilyen kérdések nem tartoznak a törvényhozás kompetenciájába, és tagadta, hogy a jogszabálytervezeten ilyen értelmű módosítást hajtottak volna végre.

Peszkov kérdésre válaszolva hangot adott annak a véleményének, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök nagy valószínűséggel találkozik majd a vietnami Da Nangban, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezetének november 10-én és 11-én megrendezendő csúcstalálkozóján.

A szóvivő szerint mindkét vezető programja sűrű a beütemezett számos kétoldalú találkozó miatt, ezért egyelőre nem világos, hogy lesz-e eszmecsere kettőjük között. Hozzátette, hogy “az illetékes szolgálatok igyekeznek megtalálni a leginkább megfelelő időpontot és formátumot” a megbeszélés számára.

Megsemmisítette a katalán függetlenségi nyilatkozatot a spanyol alkotmánybíróság szerdán hozott határozatában.

A “Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot október 27-én fogadta el az azóta feloszlatott katalán parlament függetlenségpárti többsége.

A spanyol kormány még aznap bejelentette, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a döntést, amely október 31-én eljárásba vette a beadványt, ezzel automatikusan fel is függesztette a függetlenségi nyilatkozatot.

Az ifjúsági törvényről és a marosvásárhelyi agrárakadémiáról is szó esett. Diszkriminatív az ifjúsági törvény a nem megyeszékhelyeken működő ifjúsági szervezetekkel szemben, hiszen ezekben nem teszi lehetővé ifjúsági alapok létrehozását – hívta fel a figyelmet mai kolozsvári sajtótájákoztatóján a Ma...

Magyarország Beregszászi Konzulátusa és a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából megyei szavalóversenyt szervezett a költő műveiből. A verseny két fordulóban zajlott: a tömbben élő magyarok Beregszászban, a szórványban élők Técsőn mérték össze tehetségüket. A helyezést elért szavalók jutalomutat nyertek Magyarországra, Széphalomra, a Magyar Nyelv Múzeumába, illetve Sárospatakra, a Rákóczi-várba. Az utazásra október végén került sor. A gyerekek és a kísérők nagy izgalommal várták az utazást, a máramarosi versenyzők már hajnali három órakor útnak indultak, hogy időben Beregszászba érjenek.

A sárospataki vár kiállításai elvarázsolták a gyerekeket, legnépszerűbb a Vörös-torony és az ágyúöntő kiállítás volt.

A Magyar Nyelv Múzeumában a gyerekek érkezése napján nyílt meg az Arany János-kiállítás, és aznap érkezett meg az Arany-busz. A fiatalok tetszését elnyerte a magyar nyelv kiállítás is, a nyelvjárások sokszínűsége meglepte őket. Másik nagy kedvenc a Toldi-kiállítás és az Arany-busz lett. A kiállításon szereplő tárgyakat fel is próbálhatták, erejüket megmérhették, hogy ki-ki milyen messze bír egy-egy „farkast” eldobni.

Záróráig voltak a múzeumban, s a gyerekek lelkesen ígérték, hogy legközelebb is jönnek szavalni.

Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete

Mongol állampolgároknak nyújtottak segítséget az államhatár illegális átlépéséhez a Beregsurányban elfogott embercsempészek.

A Beregsurányi Határrendészeti Kirendeltség járőrei november 8-án hajnalban Tarpa térségében elfogtak hat határsértőt. A magukat mongol állampolgárnak valló külföldiek, köztük négy férfi és két nő, sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét nem tudták igazolni. A rendőrök az illegális migránsokat idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében előállították a határrendészeti kirendeltségre. Rövid idővel később, a beregsurányi közúti határátkelőhelyen jelentkezett belépésre egy magyar hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsival két mongol állampolgár. Az ellenőrzést végrehajtó rendőrök a külföldi férfiak gépkocsijában több, női holmit tartalmazó hátizsákot is találtak. A rendőrök az intézkedés alatt megállapították, hogy a két külföldi férfi nyújtott segítséget a korábban Tarpa külterületén elfogott mongol állampolgároknak, az államhatár illegális átlépéséhez. A két férfival szemben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Ügyek Osztálya embercsempészés elkövetésének gyanúja miatt indított büntetőeljárást.

Phaedra című előadásával Kolozsváron vendégszerepel a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház.  A Figura Stúdió Színház Anyegin című előadásával kezdődött, és a Phaedra-val zárult a 12. Nemzetiségi Színházi Kollokvium Gyergyószentmiklóson. Összeállításunkban a színházi találkozóról általában, ille...

A kijevi parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága javasolhatja, hogy a Donyec-medence visszaintegrálásáról szóló törvényjavaslat zárórendelkezései közé tegyenek bele egy olyan szövegrészt, amely kötelezi az ukrán kormányt a diplomáciai kapcsolatok megszüntetésére Oroszországgal – erősítette meg az orosz sajtóértesülést Ivan Vinnik ukrán parlamenti képviselő, a bizottság titkára szerdán újságíróknak.

Az UNIAN hírügynökség szerdán jelentette, hogy a Kommerszant orosz napilap adott erről hírt meg nem nevezett ukrán parlamenti forrásra hivatkozva.

A Petro Porosenko ukrán elnök mögött álló tömörüléshez tartozó Vinnik az ukrán-orosz diplomáciai kapcsolatok megszüntetéséről szólva kijelentette: ez a gyakorlat a világban, és ez felel meg a nemzetközi normáknak abban az esetben, ha egy ország a másikat agresszornak és megszállónak minősíti.

A Donyec-medence Ukrajnához történő visszacsatolásáról szóló, Oroszországot agresszornak minősítő államfői törvényjavaslatot október 6-án szavazta meg első olvasásban a kijevi törvényhozás. Sajtóértesülések szerint az előterjesztés végleges szavazása várhatóan a jövő héten, november 16-án lesz.

Vinnik hozzáfűzte, hogy saját maga módosító indítványt nem nyújtott be, de reméli, hogy a nemzetbiztonsági és védelmi bizottság az ő javaslatára előterjeszti azt mint bizottsági módosító indítványt a törvényjavaslathoz.

A honatya kifejtette, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszűnése után Ukrajna érdekeit valamely más ország képviseli majd. Hozzáfűzte, kérni fogja a külügyminisztériumot, egyeztessen nyugati partnereivel, hogy melyik, Oroszországban külképviselettel rendelkező ország lenne erre a megfelelő.

A Kommerszant azon értesülését viszont, hogy Fehéroroszország lehetne ez az állam, Vinnik cáfolta. Kijelentette, hogy mivel Minszk együttműködik az orosz titkosszolgálatokkal, ezt kizártnak tartja.

Ukrajna egyoldalúan felbontotta Oroszországgal a fegyver- és haditechnikai eszközök kölcsönös szállításáról szóló egyezményt. Erről az ukrán kormány szerdai ülésén hozott határozatot.

A strana.ua hírportál jelentése szerint a kormányközi egyezményt a két ország 1995. február 8-án kötötte. A megállapodás magába foglalta az alkatrészek szállítását is, valamint felújítási munkálatokat és egyéb, katonai rendeltetésű szolgáltatásokat. Rendelkezett továbbá arról is, hogy Ukrajna és Oroszország egymással egyetértésben adhatott csak el fegyvereket és haditechnikai eszközöket harmadik országnak.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy a mostani döntést megelőzően, október közepén az ukrán kormány felbontotta már Oroszországgal a katonai rendeltetésű termékek előállításában részt vevő vállalatok és szervezetek specializációjának megőrzéséről szóló kormányközi megállapodást. Ez utóbbi egyezséget 2000. december 21-én írták alá Moszkvában, 2005. március 4-én lépett életbe.