Mától alkalmazandó az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation, GDPR), ezzel egységessé válik az adatvédelmi szabályozás az EU-ban.
Az új uniós szabályozás kiterjed minden olyan hatóságra, gazdasági társaságra és szervezetre, amely az EU-ban tartózkodók személyes adatait kezeli vagy feldolgozza.
Jelentősen bővíti a személyes adatok körét, ezekhez sorolja a többi között a nevet, a születési és egészségügyi adatokat, a bankszámlaszámot, a jövedelmet, a helymeghatározó adatot (GPS), az e-mail-címet, a vállalati és magántelefonszámot, a levelezési címet, de akár egy IP-címet is. Az új rendelet megerősíti a személyes adatok törlésének jogát: ha valaki már nem szeretné, hogy adatait a továbbiakban feldolgozzák, és az adott szervezetnek nincs alapos indoka azok tárolására, akkor a szervezetnek törölnie kell a kérdéses adatokat rendszeréből. A szervezetek kötelesek a lehető legvilágosabb, legérthetőbb tájékoztatást adni a személyes adatok felhasználásának módjáról.
Azoknak az intézményeknek, amelyek nagy tömegben, automatizáltan kezelnek személyes adatokat – például a bankok, biztosítók, egészségügyi, valamint informatikai szolgáltatók -, és azoknak, amelyek különlegesen érzékeny személyes adatokat – politikai nézet, szakszervezeti tagság, szexuális irányultság – kezelnek, adatvédelmi felelőst kell kinevezniük. Ő felel a megfelelő adatvédelmi rendszer működtetéséért és az adatok védelméért.
A rendelet előírásainak megszegése esetén a kiszabható bírság akár a 20 millió eurót (6,4 milliárd forintot) vagy a cégcsoport teljes, globális forgalmának 4 százalékát is elérheti.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön azt mondta, hogy a kormány tervei szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság csak figyelmeztethetné a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik a GDPR-t, más szankciót nem alkalmazhatna.
Az Egyesült Államok egyedül nem fogja tudni térdre kényszeríteni Iránt gazdaságilag, mert a nyugatra irányuló kereskedelem jelentős része az Európai Unióval zajlik – mondta Ugrósdy Márton kutató, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatóhelyettese a Ma reggel adásában.
Az Irán, a nagyhatalmak és Németország között 2015-ben létrejött egyezség értelmében a perzsa állam korlátozta atomprogramját, a nemzetközi közösség pedig feloldotta az iszlám köztársaság ellen bevezetett szankciók nagy részét. Donald Trump amerikai elnök már választási kampányában bírálta és elhibázottnak nevezte az iráni atomalkut, és idén május elején határozott arról, hogy az Egyesült Államok kilép a megállapodásból.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a napokban „a történelem legkeményebb szankcióit” helyezte kilátásba arra az esetre, ha Irán nem szab gátat regionális és katonai befolyásának. Az amerikai külügyi tárca vezetője azzal vádolta meg Teheránt, hogy fegyveres csoportokat támogat Szíriában, Libanonban és Jemenben.
Ezzel kapcsolatban Ugrósdy Márton kutató, a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatóhelyettese elmondta, hogy Szíriában néhány tízezer fővel vannak jelen, míg a jemeni jelenlétről nincsenek pontos információk.
Az európai nagyhatalmak nem engedhetik meg, hogy rosszban legyenek az Egyesült Államokkal, mivel továbbra is Washington adja az európai országok biztonsági garanciáját. A nukleáris megállapodás felmondása előtt az európai vezetők lobbiztak Washingtonban, ettől függetlenül vannak a transzatlanti együttműködésnek olyan elemei, amelyek ezt nem érintik.
Kérdéses a szankciók sikere
A gazdasági szankciókat firtató kérdésre Ugrósdy Márton elmondta, hogy a nagy kérdés, kikényszeríti-e az Egyesült Államok a másodlagos szankciókat. Ez azokra a cégekre vonatkozna, amelyek továbbra is üzletelnek Iránnal, vagyis lényegében ellehetetlenítené más országok beruházásait és ügyleteit Iránban.
„A történelem folyamán számos olyan példát láttunk, hogy az Egyesült Államok szankciókat léptetett életbe egy ország ellen és a vele kereskedőkkel szemben, de végül eltekintettek azok alkalmazásától” – mondta Ugrósdy.
A perzsa ország elleni szankciókat 2015-ben oldotta fel az Egyesült Államok, azóta Franciaország a legnagyobb befektetők között van Iránban. Irán egyébként is jelentős felvevőpiaca volt az európai termékeknek a repülőgépektől a luxuscikkekig.
„Nem véletlen, hogy a franciák az egyik élharcosai az iráni nukleáris program fenntartásának, hiszen több milliárd dollárt fektettek be az elmúlt években, és ezt nem szeretnék elveszíteni azért, mert Donald Trump környezetében néhányan úgy gondolkodnak, hogy a nukleáris megállapodás rossz” – fogalmazott a szakértő.
Az atomegyezség után az iráni gazdasági növekedés felgyorsult, leginkább az olajipar teljesítménye miatt. Az atomalku felmondásának hírére a nyersolaj ára négyéves csúcsra szökkent.
Amennyiben az Európai Unió országai nem állnak bele, hogy az Egyesült Államok kérésének megfelelően szüntessék be a kereskedelmet Iránnal, akkor Washington egyedül nehezen tudja ezt végrehajtani – fogalmazott.
Kitért a másodlagos szankciók hatására, mely szerint Washington megtilthatja a kereskedelmi kapcsolatok fenntartását folytató vállalatok kereskedését amerikai cégekkel vagy amerikai bankok közreműködésével. Ez az amerikai-európai gazdasági kapcsolatokra is hathat.
Rezsimváltás, kettős fegyver
Teheráni nyilatkozatok szerint az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni Iránra, hogy behódoljon, és fogadja el illegális követeléseit. Washington rezsimváltást akar az országban. A történelmi példák tapasztalata azt mutatja, hogyha kívülről nyomást gyakorolnak egy országra, akkor ettől nem biztos, hogy a politikai vezetés támogatottsága csökkenni fog.
A szakértő szerint az iráni vezetésnek kommunikációs szempontból az a legegyszerűbb, ha külső beavatkozásra hivatkozik, és ezt a belpolitikai játszmákban kihasználja, mert ezzel saját belső támogatottságát tudja növelni.
Irán abban érdekelt, hogy az európai szövetségesek támogatottságát megtartsa és számukra olyan befektetési lehetőséget kínáljon, amellyel bent lehet őket tartani az egyezményben.
A amerikai-szaúdi és az amerikai-izraeli kapcsolatokról kifejtette, hogy van egy-két kulcsember Donald Trump környezetében, aki jó kapcsolatokat ápol Izraellel, főleg Trump veje, Jared Kushner, akit a szaúdiak „nagyon jól manipulálnak”. Rijád nem sokkal Donald Trump elnöki beiktatása után döntött egy százmilliárd dolláros katonai beszerzésről.
„Érdekes dolog a lelki sebeknél, hogy sokkal lassabban gyógyulnak, mint a testiek. (…) Néha úgy tűnik, hogy a fájdalmunk (vagy a félelmünk) időtlen. A lélek emlékezete mélyebb és valóságosabb, mint a testé.”
Müller Péter
NÉPI KALENDÁRIUM:
Orbán napja
Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle.
Magyar Néprajz VII.
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Erdélyi Béla (Hátmeg, 1891. május 25. – Ungvár, 1955. szeptember 19.) Festőművész, a kárpátaljai festőiskola egyik megalapítója. Másodéves rajztanár-jelöltként Budapesten figyeltek fel tehetségére. 1913-ban állami ösztöndíjjal a kecskeméti művésztelepre került, ahol Olgyay Ferenc és Iványi-Grünwald Béla voltak a mesterei. A rajztanárképző elvégzése után négy évet Münchenben töltött, majd egy évig Olaszországban folytatta tanulmányait. Innen Lengyelországba, majd Svájcba és Párizsba ment, ahol a gargilesse-i művésztelepen a modern francia festőkkel dolgozott hosszabb ideig. 12 éves külföldi tartózkodás után tért haza, egyszerű középiskolai rajztanárnak. Előbb Munkácson, majd Ungváron dolgozott. Ekkor már több kiállítás volt mögötte: 1913-ban Budapesten az Akadémián, 1923-ban Münchenben a Glastpalastban., 1927-ben Prágában, 1928-ban Olmützben, 1930-ban Párizsban a Champs Eysées-n. 1931-ben Ungváron megalakult a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesülete, amelynek alapítói Erdélyi, Boksay, Cupal, Kaigl és Ozsdian voltak. Az egyesület 1944 végéig működött. Utódja az Ukrajnai Képzőművészeti Szövetség kárpátaljai tagozata lett, amelynek Erdélyi volt első, létrehozó elnöke. Ungváron képzőművészeti főiskolát alapított, amelynek szintén ő lett az első rektora. A főiskola hamarosan megszűnt, a helyette megalakult iparművészeti szakiskolát szintén Erdélyi igazgatta. Szeretett volna „Kárpátaljai Barbizont” teremteni. 1949-ben azzal vádolták meg, hogy a képzőművészetben kozmopolita nézeteket követ, ezért megpróbálták tevékenységében akadályozni.
Festészetében egy-egy részleten keresztül a természet lényegének megragadására törekedett. Hagyatéka Kárpátalja szellemi értékeinek egyik legnagyobb kincse. Egykori ungvári lakóházának falán emléktáblát helyeztek el. Legismertebb alkotásai: Sz. A arcképe; Zádor Dezső zeneszerző képmása; XX. század; Mezei virágok; Csendélet kancsóval; Udvarrészlet; Ung-völgy; Nevicke; Latorca-kanyar; Volóc.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Budapesten rendezik meg a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust (1938).
– Megjelenik Ilosvai Selymes Péter Az híres Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről c. széphistóriája (1574).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
KIÁLTSD A HÁZTETŐKRŐL!
„Így szóljanak az Úr megváltottai…’” (Zsoltárok 107:2)
Nem számít, milyen csúfos kudarcot vallottál, Isten ad neked második lehetőséget. Jónás engedetlensége miatt három napot töltött egy cethal gyomrában, míg az fel nem öklendezte magából a partra. Mindezek után a Bibliában azt olvassuk: „Az Úr igéje másodszor is szólt Jónáshoz” (Jónás 3:1). Dávid király bűne a pletykalapok címlapjára illő híranyag. Isten mégis megbocsátott neki, és helyreállította őt. Ezért ír így: „Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és az iszapból. Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet. Új éneket adott a számba, Istenünknek dicséretét. Sokan látják ezt, félik az Urat, és bíznak benne.” (Zsoltárok 40:3-4). Amikor Isten helyreállít, nem számít, ki támad rád. Ha Isten felemel, senki sem tud mélybe dönteni. Ha Isten megszabadított, akkor ezt mondd is el! Senki más nem tudja, hogy milyen messzire jutottál. Senki más nem tudja, hogy min mentél keresztül. De te tudod – te tudod, hogy egyedül Isten kegyelméből élted túl. Ne engedd hát az ördögnek, hogy ellopja bizonyságtételedet. Lehet, hogy neked tovább tartott, mint másoknak, de Isten győzelmet adott. Az ördög szeretne elhallgattatni. Miért? Mert ha elmondod az embereknek, hogy mit tett érted Isten, akkor valaki más is megszabadul. A Bibliában azt olvassuk: „Így beszéljenek, akiket megváltott az Úr, akiket kiszabadított az ellenség kezéből” (Zsoltárok 107:2 katolikus). Ezért a mai ige számodra ez: kiáltsd a háztetőkről!
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
Szent Orbán püspök, vértanú
I. Orbán volt a 17. pápa. 222 és 230 között uralkodott.
Hivatalát akkor töltötte be, amikor a Római Birodalom békés császára, Alexander Severus uralkodott. Valószínűleg Rómában született, Euszebiosz is megemlíti történeti művében. Ezeken kívül azonban alig tudunk mást I. Orbánról.
A katolikus egyház Breviáriuma arról ír, hogy I. Orbán jelentős erőfeszítéseket tett a vallás kiterjesztése érdekében, így sok embert térített meg. Ezek közé tartozott Valerianus, Szent Cecília férje és saját bátyja, Tiburtius.
Ugyanebből a forrásból tudjuk, hogy I. Orbán valószínűleg vértanúhalált halt, és a Coemetarium Praetextati-ban temették el. Ünnepét május 25 -én tartják. A szőlő, a szőlőművelők védőszentjeként tisztelik.
bacskaplebania.hu
A Rákóczi-szabadságharc akkor vette kezdetét, amikor 1703. május 6-án a Nagyságos Fejedelem kiadta a hadba hívó breznai kiáltványt, s átadta Esze Tamásnak a „Cum Deo pro patria et libertate”, azaz „Istennel a hazáért és szabadságért” feliratú zászlót.
A felkelők 1703. május 21-én Tarpán és Mezőváriban bontották ki zászlajukat, másnap pedig Beregszász vásárterén tartottak toborzást.
Esze Tamás itt is felolvasta Rákóczi kiáltványát.
Na de ki is volt Esze Tamás? Komáromi János így ír róla Esze Tamás, a mezítlábasok ezredese című művében:
„Ki volt hát Esze Tamás? Bizonyosat senki sem tudott felőle. Tizenegy esztendővel előbb Buda ormain forgatta még csákányát s török vértől csurogva került vissza nagynehezen Tarpára. Aztán hire veszett esztendőkre. Aztán, ahogy kétmarokkal kezdett fojtogatni a német, megint csak fölbukkant hol itt, hol amott. Egyszer a szabolcsi tanyákon keseritgette a népet, másszor tiszai sószállitódereglyéken látták állitólag s ilyenkor keresztbefont karral nézett szemközt az alkonyattal, aztán földhözvágta báránysüvegét, fölemelte vasökleit, ugy fenyegetőzött szótlanul nyugat felé. Az utolsó esztendőben pedig állhatatosan bujtogatott már Kassától Moldováig s ha a császár emberei ma megszoritották Abara vagy Deregnyő tájékán, másnap már a Szernye mocsarai közt látták békés pákásznak átöltözve s csak széles vállairól gyanakodhattak rá, meg arról, hogy este-tájban megemelte hangtalanul csontos ökleit, ugy fenyegetőzött Bécs felé. Mondták róla némelyek, hogy iszonyu-nagy csizmában jár, mert a két lába olyan, mint egy mesebeli óriás lába, meg hogy a bajuszát akár a két fülére csavarinthatná, ha jókedve lenne valamikor. De sohasem volt jókedve. Mindig dühös volt, mindig káromkodott, keselyüorra fenyegetőzve és harsogva kiabált a két lobogó szeme alatt s szüntelenül háboritgatta a népet. Az ujhelyi és pataki polgárok azt mondták ugyan, hogy Esze Tamás tisztességtelen ember, mert az urak elvették tőle a sószállitást és mivel sót nem szállithat, a parasztokat vaditgatja. Bizonyosat senki sem tudott felőle, de a tótok tudták, hogy jó szive van az ezredes urnak s tavaly ősszel is a Dargóhegy lábánál elszedvén a kassai németek lisztesszekereit s megnyomoritván a kisérő katonákat, maga köré terelte a Jesztreb Andris éhes tótjait:
»Egyetek, fiaim, eleget éheztetek már!…«
S nagy erejét, amellyel hir szerint tölgyfákat tudott kiforgatni, nótákba szedték az inséges rusnyákok s édesapjuknak szólongatták az ezredes urat… Hogy ezredes volt-e? Mit tudom én, ezredes volt-e?! Persze hogy nem volt ezredes! De ő ugy hivatta magát és ugy ismerték őt a Tiszahát magyarjai, tehát ezredes volt mégis. És rettentő hire olyan lett az utolsó tavasz óta, hogy csaknem az egekig ért. Hogy hol járt, mit csinált és merre bujkált a tavasz óta, senki se tudta volna megmondani, mert élő ember nem látta többé Esze Tamást. De beszéltek helyette a bujdosók, akik váratlanul soha nem látott karavánokban kezdtek özönleni kifelé huszesztendős rejtekeikből s a pataki meg a tokaji véres éjszakák után egyszerre csak fölviharzott az egész Felső-Magyarország: – Vivát Esze Tamás!
És az emberek egy napról a másikra – ki az örömtől tombolva, ki a rémülettől remegve – látták immár, hogy föltartóztatás nélkül közeleg az Esze Tamás napja, amikor őrjöngve ujjong fel az egész ország Esze Tamás szerencséje miatt, vagy fájdalomtól megroskadva jajgat fel Esze Tamás szerencsétlensége miatt…
– Hol késtek, beregi hajduim? Hol késtek, ugocsai rusnyákjaim?
– Itt vagyunk már, öreg! – kiáltottak fel magyarul a beregi hajduk s oroszul az ugocsai rusnyákok.
És Esze Tamás visszakiáltott reájuk:
– Hozzá az némethez, beregi hajduim! Hozzá az némethez, ugocsai rusnyákjaim!
S beregi hajduk és ugocsai rusnyákok gyalogszerrel rohantak rá ekkor a császár lovasaira. Hanem ezek tudtak is verekedni! A bocskoros rusnyákok előkapták a hadarócsépet s szemközt mentek a lovasoknak, a bitanghajduk viszont, ezek az Istentől elrugaszkodott legények, oldalról rohanták meg a császári lovasokat, miközben vonitottak. Cikázó fokosaikkal villámszerüen csapkodták fültövön a kapkodó huszárokat, egy-két szempillantás alatt lerántották őket a lovaikról, ők maguk pattantak fel a nyeregbe és amire hármat tudtak volna körülnézni a Kiss Balázs ezredes meg a Deák Pál ezredes világhires huszárjai, fele-lovaikon már az Esze Tamás bitanghajdui villogtatták a fokost és az Esze Tamás bocskoros rusnyákjai kalimpáltak a hadarócséppel. Esze Tamás maga könnyekig megindulva dicsérgette őket:
– Nem csalódtam bennetek, beregi hajduim! Kedvem telik bennetek, ugocsai rusnyákjaim!”
Marosi Anita
Kárpátalja.ma
Az orosz fegyveres erők egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
A tárca annak a nemzetközi szakértőcsoportnak a bejelentésére reagált, amely a malajziai légitársaság utasszállító gépének 2014. július 17-én Ukrajna fölötti lelövésének körülményeit vizsgálja. A csoport arra a következtetésre jutott, hogy az MH17-es járatot lelövő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik.
Az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ orosz hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy “az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon”. A tárca rámutatott, hogy Moszkva a holland rendvédelmi szervekkel folytatott együttműködés keretében, egyebek között teljes körű tesztekkel is megerősített, “kimerítő bizonyítékokat” szolgáltatott, amelyek “egyértelműen arra mutatnak rá”, hogy a Hollandiából felszállt Boeing utasszállító Ukrajna feletti megsemmisítéséért éppen hogy ukrán Buk légvédelmi rakétarendszer-egységek felelősek.
“Mi több, a nemzetközi vizsgálócsoportnak átadtuk a 2014. július 17-én a Rosztov megyei Uszty-Donyeckij község közelében működő, Utyosz-T útvonalkövető rádiólokátor-komplexumtól kapott, megszakítás nélküli elsődleges (feldolgozatlan) adatokat. A radar adataiban nem volt felfedezhető semmilyen légi tárgy közelítése a Boeing utasszállítóhoz keleti irányból, így Sznyezsnoje vagy Pervomajszkoje település felől sem” – hangzott az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása.
Eduard Baszurin, a függetlenségét 2014-ben önhatalmúlag kikiáltó “Donyecki Népköztársaság” egyesített parancsnokságának helyettes vezetője az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy a szakadár erők “semmilyen orosz fegyverzettel, beleértve a Bukokat”, sem most nem rendelkeznek, sem akkor nem rendelkeztek. Baszurin úgy vélekedett, hogy a szovjet korszakban gyártott és Ukrajnában is rendszerbe állított Buk-rendszerek rakétáinak hovatartozását a cél eltalálása után gyakorlatilag lehetetlen megállapítani.
A Malaysian Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét Kelet-Ukrajna felett lőtték le 2014. július 17-én. A fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas és legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.
Kitoloncoltak Ukrajnából két orosz állampolgárt és öt évre megtiltották nekik a beutazást, mert a “digger” mozgalom tagjaiként az orosz titkosszolgálat, az FSZB megbízásából ukrán állami infrastrukturális objektumok földalatti kommunikációs rendszeréről próbáltak illegálisan információkat szerezni – hozta nyilvánosságra csütörtökön az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Az orosz “diggerek” (ásók) között egyaránt vannak képzett barlangászok és lelkes amatőrök. A civil mozgalom az 1990-es évek első felében kezdett szerveződni Oroszországban azzal a céllal, hogy Moszkvában, majd más nagyvárosokban is felfedezzék, bejárják és feltérképezzék a különböző természetes barlangokat, járatokat valamint ember alkotta földalatti alagút-rendszereket és termeket.
Az SZBU sajtószolgálata szerint a két férfit az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) januárban szervezte be. “Kurátoruktól” azt a feladatot kapták, hogy elsősorban európai uniós fővárosokban, Kijevben, illetve nagy ipari központokban gyűjtsenek információkat földalatti objektumokról.
A “diggereket” az SZBU munkatársai a kijevi metróban fogták el “illegális behatolási kíséret közben az egyik megálló területén”. Az őrizetbe vételükkor alpinista felszerelést, fénykép- és videókészítő, valamint biztonsági rendszerek feltörésére szolgáló hackereszközöket találtak náluk.
Az SZBU magyarázata szerint figyelembe véve, hogy az orosz “diggerek” végül nem tudták megvalósítani a bűncselekményt, továbbá együttműködést tanúsítottak az ukrán hatóságokkal, így az európai jogi normáknak megfelelően eljárva, az ukrán fél csak kitoloncolásuk és az országból való öt évre szóló kitiltásuk mellett döntött.
“Az SZBU ugyanakkor ismételten azzal a felhívással fordul az orosz titkosszolgálatokhoz, hogy országunkban végzett felforgató tevékenységével ne sodorja veszélybe az Ukrajnában élők és a hozzánk érkező külföldi vendégek mellett még az Oroszországi Föderáció állampolgárait is, akik szintén látogatóba érkeznek ide, most főként a (labdarúgó) Bajnokok Ligája hétvégi döntőjére” – üzente Moszkvának az ukrán biztonsági szolgálat.
„Minden személynek döntenie kell egy bizonyos pontnál, hogy a teremtő önzetlenség fényében fog járni, vagy a romboló önzés sötétségében. (…) Az élet ismétlődő és sürgős kérdése: “Mit teszel másokért?”
Martin Luther King
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Megnyitották Budapesten az első állandó ügetőverseny-pályát, a Tattersalt (1883).
– Kóbor János énekes, zeneszerző születése (1943). Az Omega együttessel fődíjat nyert a tokiói Yamaha fesztiválon.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
MENNYIT BÍZHAT RÁD ISTEN?
„Ha tehát a hamis mammonon nem voltatok hűek, ki bízza rátok az igazit?” (Lukács 16:11)
Mi soha nem birtoklunk igazán semmit, csupán kölcsönbe kaptuk. Bármi is az, már Isten tulajdona volt, mielőtt mi világra jöttünk, és másnak fogja kölcsönadni, ha eltávozunk innen. Önző kultúránk azt mondja: „Ha nem az enyém, miért viseljem gondját?” Azok, akik megértik Isten akaratát, magasabb mérce szerint élnek. Ők azt mondják: „Ez Isten tulajdona, ezért még jobban kell rá vigyáznom!” Isten országában „a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon” (lKorinthus 4:2). Ennek szemléltetésére mondta el Jézus annak az üzletembernek a történetét, aki vagyonát szolgáira bízta, amíg ő távol volt. Amikor hazaérkezett, így értékelte és jutalmazta őket: „Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!” (Máté 25:21). Ha a legtöbbet hozod ki abból, amit Isten neked adott, 0 három dolgot ígér neked jutalmul. Először dicséretet kapsz: „Jól van, jó és hű szolgám!” Másodszor előléptetést: „sokat bízok rád ezután”. Végül fényes ünnepléssel tisztel meg: „menj be urad ünnepi lakomájára!” Sokaknak közülünk a pénz a legnagyobb próbatétel. Jézus ezt így fogalmazza meg: „Ha tehát a hamis mammonon [a földi gazdagságon] nem voltatok hűek, ki bízza rátok az igazit [a mennyei kincseket]?” (Lukács 16:11 NLT). Egyenes arányosság van aközött, hogyan használod a pénzed, és az életminőséged között. A kérdés tehát ez: lehet, hogy az, ahogyan a pénzeddel bánsz, akadálya annak, hogy Isten még többel áldjon meg?
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
Baylon Szent Paszkál hitvalló
XIII. Leó pápa 1902-ben az eucharisztikus művek védőszentjévé tette az egyszerű spanyol ferences testvért, Baylon Szent Paszkált (1540–1592). A hitvalló szentet 1690-ben kanonizálták.
„Vágyom az Istennek tetsző engedelmesség után,
hogy ne kelljen nekem azzal törődnöm: jó-e, amit teszek.
Nincs nagyobb jó, mint a vak engedelmesség,
amelyben úgy él az ember, mint az újszülött anyja karjai közt.”
(Baylon Szent Paszkál)
Spanyolországban született, egyszerű földműves családban. Huszonnégy éves koráig édesapja és mások legelőin őrizte a bárányokat. Tizennyolc évesen, egy látomás hatására, felvételét kérte a Loretóban található minorita rendbe, ám elutasították kérelmét, hiszen semmit sem tudtak az ifjú pásztorról. Néhány évvel később Paszkál újra jelentkezett, ezúttal engedélyezték, hogy laikus testvérként belépjen a megreformált ferencesekhez. Főként portai szolgálatot látott el különféle spanyolországi kolostorokban. Bár írástudatlan volt, a Szentlélektől kapott bölcsesség révén vált ismertté.
Életét az Oltáriszentség tisztelete határozta meg; hosszú órákon át térdelve imádkozott a szentségtartó előtt. Amikor egy alkalommal Franciaországba küldték, rendi habitusában utazott, holott ez igen kockázatos volt a francia vallásháborúk közepette; útja során több alkalommal is megszólták, s egy vita során, amikor egy protestáns vándorprédikátorral s az őt hallgató tömeggel szemben védelmébe vette Jézus testének és vérének valóságos jelenlétét az Eucharisztiában, a hugenották majdnem halálra kövezték. Az akkor elszenvedett sérülései élete végéig fájdalmat okoztak neki.
Pünkösd vasárnapján halt meg a villareali kolostorban, éppen akkor, amikor úrfelmutatáskor megszólaltak a csengettyűk. Baylon Szent Paszkál a pásztorok és az eucharisztikus kongresszusok védőszentje. A művészi ábrázolásokon az Oltáriszentség előtt térdelve látható, máshol juhait őrzi.
bacskaplebania.hu
Az Atlético Madrid labdarúgócsapata 3–0-ra nyert az Olympique Marseille ellen az Európa-liga lyoni döntőjében, ezzel harmadszor is elhódította a trófeát.
Az Atlético Madrid megnyerte (2010, 2012), az Olympique Marseille elveszítette (1999, 2004) a korábbi két Európa-liga-, illetve UEFA-kupa-döntőjét. Ha nem is ezért, de a mostani finálénak az Atlético Madrid volt az esélyese, és bár az OM bátran kezdett, a 21. percben megszerezte a vezetést a spanyol csapat: André-Frank Anguissa nem tudta lekezelni a kapusától kapott labdát, amely rögtön Antoine Griezmannhoz került, ő pedig nem kegyelmezett honfitársainak, ziccerben elrúgta Steve Mandanda mellett a labdát. 0–1
Persze lehet, hogy az egész Dimitri Payet hibája, ugyanis a Marseille egyik legjobbja a mérkőzés előtt – nem törődve a babonával – megérintette a trófeát (a 2005-ös BL-döntő előtt a milanos Gennaro Gattuso követte el ezt a végzetes hibát…). Az átok személyesen is utolérte Payetet, hiszen sérülés miatt az első félóra után le kellett cserélni.
Ez nem növelte a Marseille esélyeit, az meg pláne nem, hogy Griezmann a második félidő elején is betalált: a 49. percben Koke remek kiugratása után finom bokamozdulattal emelte át az ismét kiszolgáltatott Mandandát. 0–2
Ezzel ő lett az első francia futballista, aki európai kupa döntőjében duplázott.
A Marseille ezután akár több kockázatot felvállalva nagy rohamokba is kezdhetett volna, erről azonban szó sem volt. Rudi Garcia hiába próbálta cserékkel felrázni csapatát, továbbra is a Madrid játszott mezőnyfölényben.
Az eltiltása miatt a mérkőzést a lelátóról figyelő Diego Simeone elégedetten nyugtázhatta, hogy csapata magabiztosan őrzi kétgólos előnyét.
Az utolsó tíz percbe lépve, amikor már tényleg muszáj volt kockáztatnia, felpörgött kicsit az OM, sőt Kosztasz Mitroglu fejesével szépíthetett is volna, de a kapufa megmentette a spanyol gárdát.
Kitámadó ellenfele koporsójába a 89. percben verte bele az utolsó szöget az Atlético, konkrétan Gabi, aki Koke passza után lőtte ki a jobb alsó sarkot. 0–3
Az Atlético ezzel csatlakozott a Juventus, Inter, Liverpool hármashoz, amely szintén háromszor nyerte meg az El-t/UEFA-kupát.
OLYMPIQUE MARSEILLE (francia)–ATLÉTICO MADRID (spanyol) 0–3 (0–1)
Lyon, Groupama Stadion. V: Kuipers (holland)
MARSEILLE: Mandanda – Sarr, Rami, L. Gustavo, Amavi – Sanson, Anguissa – Thauvin, Payet (M. Lopez, 32.), Ocampos (N’Jie, 55.) – Germain (Mitroglu, 74.). Vezetőedző: Rudi Garcia
ATLÉTICO: Oblak – Vrsaljko (Juanfran, a szünetben), J. Giménez, Godín, L. Hernández – Á. Correa (Partey, 88.), Saúl, Gabi, Koke – Griezmann (F. Torres, 90.), Diego Costa. Vezetőedző: Diego Simeone
G: Griezmann (21., 49., Gabi 89.)