Az európai parlamenti választáson részt vevő jelölteknek el kell távolítaniuk április 26-án éjfélig minden bannert, népszerűsítő és reklámanyagot, ellenkező esetben szankciókra számíthatnak – figyelmeztetett ma Florin Mituleţu-Buică, az Állandó Választási Hatóság elnöke. Április 27-én, szombaton ugyanis kezdődik a választási kampány, és ennek időszakában új szabályok lépnek érvénybe. Az április 26-a után közterületen hagyott reklámanyagok észlelése esetén a megyei választási irodáknál lehet feljelentést tenni, és ilyen esetekben a választási iroda, a helyi polgármesteri hivatal, illetve a helyi rendőrség feladata lesz ezek megsemmisítése. A szankciókat szintén a helyi hatóságok szabják majd ki. Az európai parlamenti választásokat megelőző kampány szombaton veszi kezdetét. Az EP-választást május 26-án tartják Romániában.
Döntőházként elfogadta ma a képviselőház a büntető törvénykönyv és büntetőeljárási törvénykönyv azon módosításait, amelyek nem akadtak fenn az alkotmányossági szűrőn. A Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége koalíciója arra hivatkozva dolgozott ki átfogó büntetőjogi reformot, hogy senkit sem szabad ártatlanul büntetni, az ellenzék és Klaus Johannis államfő szerint viszont a módosításokkal a kormányoldal „bűnözők paradicsomává” teszi az országot, csakhogy meggátolja korrupt politikusai felelősségre vonását. A szavazáson a büntetőjog módosítását az RMDSZ és a nem magyar kisebbségi frakció támogatásával szavazta meg a koalíció, miután a tervezetből törölték az alkotmánysértőnek bizonyult rendelkezéseket. A szavazást megelőző vitán az ellenzéki alakulatok képviselői bírálták a módosításokat, és közölték, hogy ismét alkotmányossági kifogást emelnek ezek ellen. A képviselőház döntő házként szavazott mindkét tervezetről.
Товариство Угорської культури Закарпаття (КМКС) із задоволенням констатує, що переважна більшість виборців України, включно з угорцями Закарпаття, проголосувала за зміни в державі. У зв’язку з цим висловлюємо вдячність кожному нашому співвітчизнику, хто брав участь у голосуванні, даючи шанси країні стати на шлях розвитку.
КМКС вітає з перемою Володимира Зеленського, який завоював довіру співгромадян. Вважаємо, що підтримка 72-ох відсотків виборців створила такий політичний капітал, який дасть змогу новообраному президенту провадити політику, яка дійсно базується на європейських цінностях.
В угорських населених пунктах Закарпаття більш ніж 90 відсотків виборців віддали свої голоси за зміни із сподіванням, що новий президент, на відміну від його попередника, не проводитиме антиугорську політику.
Перш за все, ми сподіваємось на те, що новий глава держави припинить політику, спрямовану на асиміляцію угорців, в повному обсязі забезпечить їх права на вільне користування рідною мовою та навчання рідною мовою з дитячого садочка й закінчуючи університетом. Також надіємося, що президент створить можливість для національних меншин, серед них і для угорців Закарпаття, мати власне представництво в парламенті та місцевих радах, сприятиме переформатуванню українсько-угорських міждержавних стосунків шляхом двосторонніх перемовин, легалізації подвійного громадянства, припинить суперечки з угорськими посадовцями й безпідставне переслідування угорських організацій з боку силових структур.
Ми сподіваємося, що новий президент прагнутиме до діалогу з усіма верствами суспільства, зокрема з національними меншинами. КМКС є готовим до співпраці стосовного всіх питань, що сприятимуть розвитку країни, покращенню становища угорської громади Закарпаття, зміцненню партнерських стосунків між Україною та Угорщиною і Європейським Союзом.
м. Ужгород, 22 квітня 2019 р.
A Maros Megyei Tanács áprilisban zárta le a közbeszerzési eljárásokat, amelyek alapján megkötötte az új szerződéseket a Románia Iskoláiért Program keretében kiosztandó termékek biztosítására. A közbeszerzés eredményeként a megyei önkormányzat három 2 évre vonatkozó keretszerződést kötött, amelyek értelmében a nyertes cégek a megyei tanács által jóváhagyott termékeket, azaz almát, kekszet, tejet és szánát fognak szállítani a Maros megyei tanintézeteknek. A keretszerződések mellett aláírták az első alszerződéseket is, amely az idei tanév hátralevő részére, azaz a május 6. és június 14. között időszakra vonatkoznak. A péktermékeket a GRANPANDOR Kft fogja biztosítani. A tejtermékek esetében a FRIESLAND CÂMPINA ROMÂNIA Kft nyerte a versenytárgyalást, a gyümölcsöket LOGISTIC MEDIA POP ART Kft fogja biztosítani. A Románia Iskoláiért Program keretében Maros megyében 58.621 gyermek kap az iskolában élelmiszer csomagot. Az óvodások és iskolások a hét folyamán két napon kapnak majd tejet és a kiflit, két napon almát és kekszet, illetve egy napon szánát és kiflit.
Folytatódik a magyar nyelvű Hangos Biblia készítése, a következő hónapokban önkéntesek olvassák föl a teljes ószövetségi szentírás szövegét – tájékoztatta Benyik György biblikus tanár, a szeged-tarjánvárosi Szent Gellért-templom plébánosa az MTI-t.
A korábban a szegedi kézírásos Biblia másolását is kezdeményező teológus emlékeztetett arra, hogy 2016-ban kezdődött el a Hangos Biblia felvétele. A Kárpát-medencében élő, különböző magyar dialektusban beszélő ötszáz önkéntes háromperces részletekben olvasta fel az egész újszövetségi szentírás szövegét.
Az idén tervbe vették a program folytatását: az egyházmegyénként szervezett felolvasó csoportok segítségével, háromperces részletekben a teljes Ószövetségi Szentírás szövegét szeretnék rögzíteni. A program megvalósításához legalább 1641 felolvasóra van szükség, ezért tizenkét városban szerveznek ilyen csoportokat.
A program befejezése a tervek szerint szeptember 29-én, Szentírás vasárnapján lenne. A három perces részleteket – ahogy az már az újszövetségi szentírás hangzó változatával megtörtént – elérhetővé teszik a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia honlapján.
A plébános közölte, a Szentírás évében készült vatikáni felmérés szerint a katolikus hívek tíz százaléka hallgatja és egy százaléka olvassa a Bibliát. A magyar protestáns biblikusok szerint ez az arány az ő híveik körében sem sokkal jobb. Mivel a fiatalok olvasási kultúrája szűkül, érdemes lenne ebbe a programba fokozottan bevonni az egyházi középiskolásokat és a hitoktatókat, akik ezáltal személyes tapasztalatokat szereznének az olvasás élményéről, és egyben a Magyarországon beszélt dialektusokat is rögzítenék.
Nyugat-Európában növekszik az antiszemitizmus – mondta Benyik György -, egy ilyen program révén a résztvevők konkrét tapasztalatot szerezhetnek a keresztény Biblia zsidó hátteréről, és csökkenthetnék információhiányukat ebben a témában.
A Srí Lanka-i keresztény templomok és szállodák elleni robbantásos merényletek halottainak száma 359-re emelkedett – közölte a helyi rendőrség szóvivője szerda reggel. Korábban legkevesebb 321 halálos áldozatról számoltak be, a sebesültek száma pedig meghaladta az ötszázat.
Ruvan Gunasekera szerint szerdára virradóra újabb 18 gyanúsítottat fogtak el, így már 58-an vannak őrizetben a merényletek miatt.
Ranil Vikremeszinghe Srí Lanka-i kormányfő kedden arra figyelmeztetett, hogy újabb merényletek lehetségesek, miután szökésben van több olyan szélsőséges, akinek a birtokában robbanószer van. Hozzátette, hogy vizsgálják az Iszlám Állam bejelentését, amelyben magára vállalta a merényletsorozatot.
Az Iszlám Állam a szócsövének számító Aamák nevű „hírügynökségén” keresztül jelentkezett a húsvétvasárnapi terrortámadások elkövetőjeként. A dzsihadisták közzétettek egy felvételt is, amelyen a támadók állítólagos vezetője látható hét másik emberrel körülvéve, akik arca el volt kendőzve. A csoport semmi más bizonyítékot nem nyújtott állítása alátámasztására.
Az Iszlám Állam gyakran jelentkezik olyan terrortámadások elkövetőjeként, amelyekhez semmi köze, hogy így tartsa fenn jelentősége látszatát. A Srí Lanka-i hatóságok a helyi, Nemzeti Tauhíd Dzsamaat nevű, eddig jobbára ismeretlen terrorszervezetet tartják legvalószínűbb elkövetőnek, de nem zárják ki, hogy a terroristák kapcsolatban álltak külföldi csoportokkal.
Az új ukrán elnök enyhülést hozhat a helyi kisebbségek ügyében – mondta Ackermann Sándor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
A szakértő elmondta, a kampány idejében Petro Porosenko leköszönő államfő kemény hangot ütött meg az orosz kisebbséggel szemben, míg a választás győztese, Volodimir Zelenszkij sokkal enyhébb volt.
Ukrajnában elsősorban az oroszajkúakkal szembeni retorika és bánásmód a mérvadó, nagy valószínűséggel ez határozza meg, hogy miként viszonyulnak a jövőben a magyar kisebbséghez – tette hozzá.
Az ukrán elnökválasztás múlt vasárnap megtartott második fordulójában leadott szavazatok 100 százalékának összeszámlálása alapján Volodimir Zelenszkij humorista-producer nyert 73,22 százalékkal, míg Petro Porosenko hivatalban lévő államfő a voksok 24,45 százalékát kapta – derült ki kedden a Központi Választási Bizottság (CVK) honlapján közölt előzetes végeredményből.
Tudományos kutatóállomás kiépítését tervezi Kína a Hold déli sarkvidékén, és embereket küldene a Hold felfedezésére hozzávetőleg 10 éven belül – jelentette ki Csang Ko-csian, a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) vezetője szerdán.
Csang a közép-kínai Hunan tartomány központjában, Csangsában a kínai űr napja alkalmából tartott rendezvényen arról is említést tett, hogy a januárban a Hold túloldalán sikeres leszállást végrehajtó Csang’o-4 űrszonda után Kína az idei év végén a Csang’o-5-öt küldi majd a Holdra mintagyűjtés céljából.
Az űrügynökség vezetője közölte: Kína 2020-ra tervezi az első űrszonda elindítását a Marsra.
Kína 1970. április 24-én indította földkörüli útjára az ország legelső műholdját, ezért 2016-ban ezt a napot tették meg az űr napjának.
A január 3-án a Hold Földről sosem látható oldalára érkezett Csang’o-4 űrszonda fedélzetén egy holdjárót is odaszállítottak a Hold sötét oldalának felfedezésére. A Jáde Nyúl 2 a Kármán Tódorról elnevezett Von Karman kráternél végez kutatásokat, egyebek mellett a felszínközeli struktúrák kitapogatását és a Holdon található anyagok összetételének elemzését.
Az ukrán hatóságok Kijevben megtalálták és lefoglalták Paul Signac francia impresszionista festőnek tavaly az észak-franciaországi Nancy múzeumából ellopott festményét.
„A közeljövőben visszaadhatjuk a múzeumnak a festményt” – hangoztatta Arszen Avakov ukrán belügyminiszter, amikor a francia nagykövet, Isabelle Dumont társaságában bemutatta Signac Rochelle kikötője című festményét, amelynek értékét a szakértők 1,5 millió euróra becsülnek.
Az 1915-ben készült olajképet tavaly lopták el Nancy Szépművészeti Múzeumából. Az elkövetők valamennyien ukránok voltak, akiket letartóztattak – közölte Szerhij Knyazjev rendőrfőnök. Elmondta, hogy a festményre egy kijevi lakásban bukkantak, amely az egyik elkövetőé lehet, akit egy ékszerész meggyilkolásával is vádolnak.
Szerhij Tyihonov, a rendőrség egy másik illetékese hozzátette, hogy a festmény utáni nyomozás során rábukkantak számos más műalkotásra is. Knyazjev szerint az ukrán hatóságok együttműködtek osztrák kollégáikkal a bűnbanda felgöngyölítésében, amely Bécsben ellopta egy másik impresszionista festő, Auguste Renoir egyik festményét.
Hajam még őrzi, tartja híven
az éj fejemre hullt színét,
és vért szivattyúz gyönge szívem.
Ne tartsatok hát gyászmisét,
mert élünk. És ahol az úton
a két folyónak násza vár,
a Mármaros engem s a húgom
sziklái börtönébe zár.
S ha elhagynak a szenvedések,
a vén hucul tutajra tesz.
Terít egy inget szemfedélnek
fölém, s az Úrhoz átevez.
Hasamban hordom szégyenemre
oláh zsiványok gyermekét.
Üt-rúg, amint az apja tette,
és gyűlölet feszíti szét.
A magzatvízben úszva érzi,
hogy engem verni, ölni kell.
A vére bűnre így vezérli
csöpp karját, mellyel más ölel.
S ha elhagynak a szenvedések,
a vén hucul tutajra tesz.
Terít egy inget szemfedélnek
fölém, s az Úrhoz átevez.
Ezért, hogy könnyem árja lassan
folyóvá duzzadó kis ér,
mit vészes örvénylő alakban
halál és gyász együtt kísér.
Ha sodra falvatokra téved,
s habján a házatok lebeg,
ha benne ér egy élet véget,
bocsássatok meg, emberek.
Mert elhagynak a szenvedések,
s a vén hucul tutajra tesz.
Terít egy inget szemfedélnek
fölém, s az Úrhoz átevez.
Jó vándor, kérlek, hogyha egyszer
Királyházára visz utad,
a régi várhegyet keresd fel,
mert ott alusszák álmukat,
kik engem holtig visszavártak,
megtébolyult apám s anyám.
Sírjukhoz éjjel lépni bátrak,
súgjátok nékik: él a lány.
De elhagynak a szenvedések,
s a vén hucul tutajra tesz.
Terít egy inget szemfedélnek
fölém, s hozzájuk átevez.
Fiala-Butora János cikke
A válasz röviden: tiltja. A kérdés csak az, hogy mikor és kinek tiltja a himnuszéneklést, ebben van pár bizonytalan pont. A törvénnyel kapcsolatban azonban csak másodlagos, mennyire helyesen tudjuk azt értelmezni, erről is röviden ejtek pár szót.
A vonatkozó, módosított törvény §13(2) így hangzik:
Štátna hymna sa hrá alebo spieva pri príležitosti štátnych sviatkov, pamätných dní, výročí a pri iných významných príležitostiach celoštátneho alebo miestneho charakteru; štátna hymna iného štátu sa hrá ALEBO SPIEVA, IBA ak je prítomná jeho oficiálna delegácia. (Nagy betűvel jelezve a betoldott rész).
A szlovák eredeti szöveg passzív szószerkezetet használ („hymna sa hrá”), ami nem jelöli meg az alanyt (így nem tudni, vajon a szervezőkre vonatkozik vagy minden résztvevőre), és az sem egyértelmű, hogy megengedő (lehet játszani), vagy kötelező (kell játszani). A törvény eredetileg az ünnepségek szervezőinek írta elő, mikor kell lejátszaniuk a szlovák himnuszt és más országok himnuszát, de nem tiltó, hanem kötelező jellege volt, azaz máskor is lejátszhatták, csak nem volt kötelező.
Azzal, hogy a szövegbe bekerült a CSAK („IBA”) szócska, az egész rendelkezés értelme megváltozott. Mostantól a külföldi himnuszt akkor kell lejátszani, és csak akkor játszható le, ha a törvényi feltételek teljesülnek (azaz jelen van a külföldi delegáció). Más értelmezés esetén a CSAK (IBA) szó teljesen felesleges lenne, hiszen ugyanaz lenne a törvény értelme anélkül is. Márpedig a törvényt úgy kell értelmezni, hogy a szövegben minden szónak értelme és szerepe van.
Az a szövegből kiindulva biztosnak tűnik, hogy bizonyos felsorolt eseményeken az eddigi helyzettel szemben a magyar himnusz csak akkor játszható le, ha jelen van magyar delegáció. Idáig ilyen esetben kötelező volt lejátszani a magyar himnuszt, de máskor is le lehetett a szervezők döntése alapján, tiltás nem volt (nem volt CSAK (IBA) szócska).
Kérdés, hogy valójában kire vonatkozik a tiltás? Az eredeti törvény az események szervezőire vonatkozott. Azonban a törvény pénzbírságokat is bevezetett az idézett szakasz megsértéséért, amelyek jogi és természetes személyekre is vonatkoztak volna. A természetes személyek Ondrej Dostál módosítójának köszönhetően kikerültek a szankciók hatálya alól, tehát őket nem lehet pénzbírsággal büntetni. Ugyanakkor, mivel szankciókat javasoltak kivetni rájuk, arra utal, hogy a módosítás előterjesztői szerint a §13 (2) alapján a külföldi himnuszt éneklésének tiltása magánszemélyekre is vonatkozik. Jelen helyzet szerint csak a szervezők büntethetők érte, de magánszemélyek is törvénysértést követnek el, ha magyar delegáció nélkül is éneklik a magyar himnuszt.
Egyes, a sajtóban megjelent értelmezések a „hymna sa hrá a spieva” passzív szlovák szószerkezetet magyarra előíró-megengedő formában fordították: „csak akkor kell játszani és énekelni” – tehát más esetben is lehet. Semmilyen támpontot nem adnak meg arra vonatkozóan, hogy miért ez a fordítás lenne a helyes; a szlovák szöveg többféleképpen fordítható és értelmezhető, nem ez a változat a legvalószínűbb.
Összességében nyitva marad a kérdés, hogy mikor, milyen helyszíneken tiltott a magyar himnusz. A törvény felsorol jópár eseményt, amire a rendelkezés vonatkozik, közte az „egyéb fontos országos vagy helyi jelentőségű eseményt” („pri iných významných príležitostiach celoštátneho alebo miestneho charakteru”). Ezeket a törvény nem definiálja, ezért senki sem tudja megmondani, hogy mi is tartozik ebbe a körbe, de amíg a törvény azt szabályozta, hogy mikor kell lejátszani a szlovák himnuszt, ez nem okozott problémát. Újabban viszont a megjelölt eseményeken megtiltják a magyar himnuszt, hacsak nincs jelen magyar delegáció. Ez pedig súlyos értelmezési problémákhoz vezet: ki fogja vajon megszabni azoknak a helyi jelentőségű eseményeknek a listáját, amik a törvény hatálya alá esnek, és ahol külföldi delegáció hiányában a magyar himnusz nem énekelhető? Ezt lehet szűken és tágan értelmezni, például egy március 15-i ünnepség is könnyen beleférhet a definícióba.
Emellett ráadásul egy másik pont is megváltozott. A §13 (3) azokat az egyéb eseményeket sorolja fel, amikor a szlovák himnuszt játsszák. Az újonnan módosított f) bekezdés szerint a fontos sport- és kulturális rendezvények is idetartoznak („na začiatku významného športového alebo kultúrneho podujatia”). Itt viszont már nincs rendelkezés a külföldi himnuszokról. Úgy is lehet érvelni, hogy azért, mert ezeken az eseményeken külföldi himnuszt nem lehet lejátszani, meg úgy is, hogy azért, mert minden megkötés nélkül le lehet játszani őket, ezt a törvény nem szabályozza. Az utóbbi lenne az ésszerűbb értelmezés, azonban az a probléma, hogy a törvény más helyen viszont szabályozza a külföldi himnuszok éneklését (a már idézett módon). Ezért inkább az első változat a valószínűbb: mivel a törvény ilyen helyzetben nem engedi meg a külföldi himnusz lejátszását, azt nem lehet lejátszani.
A törvénymódosítást megalkotó SNS-es képviselők érvelése alapján a módosítás célja kifejezetten a magyar himnusz éneklésének betiltása volt a DAC meccsein és más helyszíneken, ahol nem játsszák a szlovák himnuszt és nincs jelen külföldi delegáció. Ezt azóta közülük többen is megerősítették, bár a törvényszöveghez hasonló homályos módon: nem akarják betiltani a magyar himnusz éneklését, csak nem akarják, hogy bárki is énekelje, „hiszen Szlovákiában vagyunk.” A motivációk ismertek.
A törvényen túl – fontos problémák
A cikk elején említettem, hogy nem a törvény értelmezése a fontos, hiszen egy rosszul megfogalmazott, nem egyértelmű jelentésű szövegről beszélünk. Hogy pár jogász mire jut azzal kapcsolatban, mi a leghelyesebb értelmezése, nem különösebben releváns. Sokkal fontosabb, hogy a törvény teret ad a hatóságoknak a magyar himnusz elleni fellépésre. Ők saját maguk fogják értelmezni a törvényt és úgy járnak el, ahogy helyesnek tartják. Kötni elvileg a törvény betűje köti őket, ez viszont a szöveg többértelműsége miatt kevés dologra elég. Érdemes megemlíteni, hogy a sportrendezvényekről szóló törvény sajátos értelmezése alapján tiltják a magyar nemzeti jelképeket a DAC meccseken, messze túllépve a törvény helyes értelmezésén. Ebben az esetben is fennáll ennek a veszélye.
A törvényből nem következik automatikusan, hogy büntetni fognak a magyar himnusz elénekléséért, világos szabályozás híján azonban az állampolgárok nem tudják, mi a jogkövető magatartás. Az állami szervek pedig nem látják egyértelműnek, miként kell eljárniuk himnusz éneklése esetén – azaz mikor kötelező, mikor megengedett, és mikor tiltott a magyar himnusz éneklése.
Felmerült érvként az is, hogy a himnusztörvény nem tilthatja a magyar himnusz értelmezését, mert ez alkotmányellenes lenne. Valóban alkotmányellenes, hiszen indokolatlanul korlátozza a szólásszabadságot, de ez nem mond ellent annak, hogy valóban ez legyen a rendelkezés értelme. Számos alkotmányellenes törvény van Szlovákiában, amit alkalmaznak a hatóságok, amíg az Alkotmánybíróság ki nem mondja az alkotmányellenességüket. A már említett sporteseményekről szóló törvény is indokolatlanul korlátozza a szólásszabadságot, mégis hatályban van.
Amire most szükség lenne, az nem egyszerűen a most elfogadott módosítás eltörlése. A törvénynek alapvetően a szlovák nemzeti jelképek használatát kellene szabályoznia, ezért ki kellene venni belőle az idegen jelképekre vonatkozó rendelkezéseket. Ha benne maradnak, akkor pedig világossá kell tenni, hogy kivételes előíró rendelkezésekről beszélünk (mikor kötelező játszani egy idegen ország himnuszát), és nem érintenek semmilyen más esetet. Legfőképp pedig a törvénynek világosan kellene fogalmaznia azzal kapcsolatban, hogy mi az, ami megengedett, és mi az, ami tiltott, hogy ez az állampolgárok számára is világos legyen, ne pedig jogászoknak kelljen hosszú elemzésekben firtatniuk, mi is lenne a törvény legésszerűbb értelmezése. Ugyanilyen módon kell módosítani a sportrendezvényekről szóló törvényt is, hogy ne lehessen visszaélésszerűen büntetni a szurkolókat magyar zászló vagy címer használatáért. Tiltani csak az önkényuralmi jelképeket kell, és ezt a törvénynek világossá kell tennie.