Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Négy katona esett el és 17 sebesült meg az elmúlt napban a kelet-ukrajnai harcok övezetében – hozta nyilvánosságra a TSZN hírtelevízió internetes honlapján pénteken a kijevi hadműveleti parancsnokságra hivatkozva.

Pavlo Zsebrivszkij, Donyeck megye ukrán ellenőrzésű részének kormányzója arról számolt be, hogy az elmúlt napban két polgári személy vesztette életét a Donyeck melletti Avgyijivkában és hárman megsebesültek, köztük egy külföldi fotóriporter, akit a kormányzó nem nevezett meg. A kormányzó tájékoztatása szerint a Moszkva által támogatott szakadárok előző éjjel tüzet nyitottak egy segélyelosztó pontra, a két halálos áldozat ott vesztette életét.

Az hadműveleti parancsnokság közlése alapján az elmúlt 24 órában a szakadárok 114-szer nyitottak tüzet a frontvonal ukrán ellenőrzésű oldalára.
Alexander Hug, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői missziójának helyettes vezetője viszont úgy nyilatkozott, hogy a múlt vasárnap kiéleződött fegyveres szembenállás óta napi szinten mintegy ezer tűzszünetsértést regisztrálnak a küldöttség tagjai, ami szavai szerint “precedens nélküli”.

Figyelmeztetett arra, hogy az Avgyijivka elleni tüzérségi támadások humanitárius és ökológiai katasztrófával fenyegetnek. Külön kiemelte annak veszélyességét, hogy Avgyijivka, a szakadár ellenőrzésű Jaszinuvata, valamint a donyecki repülőteret magába foglaló térségben a szemben álló felek rakéta-sorozatvetőket vetnek be, ráadásul lakott területek ellen is.

A TSZN híradása alapján Zorjan Skirjak, az ukrán belügyminiszter tanácsadója arról számolt be a Facebookon, hogy a szakadárok az általuk ellenőrzött Donyeckben csütörtök éjjel felrobbantottak egy lőszerekkel teli teherautót. Szerinte azért tették, hogy a robbantásért az ukrán kormányhaderőt vádolhassák. Ezenkívül a szintén szakadár ellenőrzésű, a megyeszékhelytől néhány kilométerre északkeletre fekvő Makijivkából tüzérségi fegyverekkel lőtték Donyecket ugyanezzel a céllal, továbbá azért, hogy pánikot keltsenek és az ukrán hadsereg ellen hangolják a donyeckieket.
Az ukrán műveleti parancsnokság viszont azt állítja, hogy a hadsereg egyáltalán nem lövi a szakadárok által megszállt megyeszékhelyet.

Közben Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a nemzetközi jog durva megsértésének nevezte az ukrán fegyveres erők támadásait a Donyec-medencében. Szavai szerint több, Donyeckben dolgozó orosz újságíró és tévéstáb került a városban életveszélybe a megyeszékhely elleni tüzérségi csapások következtében, és Moszkva aggódik biztonságuk miatt. A DAN donyecki szakadár hírügynökség korábban jelentette, hogy kedden repesztalálattól könnyebben megsérült egyik újságírójuk és egy orosz tévé operatőre, mindkettejüket a helyszínen látták el a kiérkező mentősök.

Az alacsony vérnyomás tartós fennállása koncentrációzavart, fáradékonyságot, fejfájást okozhat, de akár depresszióhoz is vezethet.
Kezeléséhez fontos tisztában lenni a kiváltó okokkal is!

Krónikusan alacsony vérnyomásról beszélhetünk, ha a vérnyomás első, azaz szisztolés értéke tartósan nem haladja meg a 100 Hgmm-t. Elsősorban fiatalabb korúakra jellemző a tartósan alacsony vérnyomás, de a helyzetváltoztatás kapcsán fellépő hypotonia inkább a 65 évnél idősebbeknél alakul ki. Legtöbbször nem tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget, elsősorban az okozott tüneteket enyhítik gyógyszerekkel.

A leggyakoribb szövődmények
Alacsony vérnyomás tartós fennállása esetén a teljesítőképesség csökkenése, fáradékonyság, hosszan tartó reggeli ébredés, koncentrációzavar léphet fel. További panasz lehet az alvászavar, a depresszió, a fejfájás, a fülzúgás is. Helyzetváltoztatáshoz kötött alacsony vérnyomásnál fekvésből történő felálláskor jelentkezhet szemkáprázás, szédülés, homályos látás, ájulás. Különösen súlyos formája a helyzetváltoztatás kapcsán kialakult alacsony vérnyomásnak lehet, amikor a rosszullétet egy rövidebb szívmegállás követi, ami eszméletvesztést okoz.

Az alacsony vérnyomás okozta panaszok kezeléséhez fontos tudni annak kiváltó okait is. Általánosságban az alacsony vérnyomás tüneteinek enyhítésére jól beválik a fokozott só- és folyadékfogyasztás, illetve figyeljünk arra is, hogy az étkezések (különösen a reggeli) ne legyenek túl bőségesek. A sósabb ételek a nátriumbevitel fokozásában segíthetnek, ez azonban csak akkor javasolt, ha nem áll fenn szívelégtelenség veszélye. Sporttal a keringés javul, így a panaszok is enyhülhetnek.

Ha állás közben érzékelhetőek a vérnyomásesés első jelei, azonnali segítség lehet a lábak keresztezése, vagy a leguggolás. Illetve reggel, az ágyból felkelve kerüljük a hirtelen mozdulatokat, lassan, fokozatosan álljunk fel.

A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) tagjainak munkáiból nyílt kiállítás Beregszászban.

A 2016-os RIT évösszegző tárlatának megnyitójára január 2-án került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Gross Arnold kiállítótermében.

Az egybegyűltek egyperces néma csenddel adóztak a művésztársaság nyáron hirtelen elhunyt egykori elnöke, Magyar László festő- és iparművész emlékének, majd Kopriva Attila festőművész, a RIT kulturális titkára köszöntötte a vendégeket.

A művész rövid művészettörténeti összefoglalójában bemutatta Magyarország és Kárpátalja szoros kapcsolatát a régmúlttól napjainkig, mely több híres művésszel ajándékozta meg a világot. Ilyen volt Munkácsi Mihály festőművész, Mendlik Oszkár, az Amszterdami Akadémia professzora, Révész Imre festő-, grafikusművész, Endrédy György grafikus, Boksay József festőművész, grafikus, Erdélyi Béla festőművész. Kopriva Attila kiemelte, hogy Endrédy, Boksay és Erdélyi rakták le a művészeti oktatás alapjait vidékünkön, táptalajt teremtve ezzel az új Kárpátaljai Barbizoni Iskolának. A plein air festészet (szabadban való festés) akkor megteremtett hagyományait követik még ma is vidékünk különböző generációinak művészei. Kitérve a társulat munkásságára a művész beszámolt a múlt éven megrendezett tavaszi művészeti plein airről. A Nagybereznai járás festői szépségű Viska falujában megrendezett szabadtéri eseményen a társaság kiemelkedő tagjai vettek részt, többek között Magyar László, Réti János, Kopriva Attila, valamint az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség tagjai: Szerhij Bibu, Tarasz Uszik és Mihajlo Szuszla. A RIT tagjai alkotói munkásságuk mellett aktív résztvevői voltak megyei, országos, valamint nemzetközi szinten megrendezett kiállításoknak. Több neves művésszel is bővült a társaság – Habda Lászlóval, Soltész Istvánnal, Micska Zoltánnal, valamint Baraté Ágnessel –, akik lényegesen emelték a kárpátaljai magyar művészközösség színvonalát. 2016-ban a RIT életében a sok művészeti esemény mellett nagy veszteség is érte a társulatot. Elhunyt Magyar László híres festőművész, a RIT elnöke. „Az ő művészeti teljesítménye, a társaság javát szolgáló munkája felbecsülhetetlen érték az egész magyar közösség számára” – fogalmazott Kopriva Attila. Magyar Lászlót egy fiatal, ötletgazdag, aktív művész követi a társulat élén. A RIT 2016 októberében megtartott ülésén kollektív döntés alapján Kulin Ágnest választotta meg a társulat elnökének, illetve Kopriva Attilát kulturális titkárának.

Kopriva Attila beszámolója után bemutatták a 2015-ben létrehozott Révész Imre Díjat, mely a RIT, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és Magyarország Ungvári Főkonzulátusa támogatásával jött létre. A díj a társaság munkáját és létrejöttét kiemelkedően támogató személyek, közszereplők, művészek megjutalmazásának lett a formája. Az alapítók minden évben három személynek adják át a kitüntetést, mely egy bronz érmet, egy névre szóló oklevelet, valamint egyszeri jelképes pénzjutalmat foglal magában. A 2016-os díjazottak: Larisza Maleh, Magyarország tiszteletbeli lembergi konzulja, Berecz Margit textil- és festőművész, illetve Réti János festőművész-grafikus lett.

Az esemény ünnepélyes koccintással zárult.

A következő hetekben a város lakói és az ide látogatók megtekinthetik, elmélyülhetnek a kárpátaljai művészek alkotásaiban.

A tárlat a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet, illetve a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola közös szervezésének köszönhetően valósult meg.

Kárpátalja.ma

Február 24-én indul a külhoni magyar családi vállalkozások éve, a tematikus program részeként egyebek között kutatást terveznek és Kárpát-medencei körúton találkoznak a szakmai partnerekkel – közölte a nemzetpolitikai államtitkárság pénteken az MTI-vel.

A Magyar Állandó Értekezlet 2016. december 1-jén zárónyilatkozatában döntött arról, hogy 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz. A nemzetpolitikai államtitkárság a tematikus év nyitórendezvényét február 23-25. között Balatonalmádiban tartja. A nyitórendezvény keretében külhoni és magyarországi családi vállalkozásokkal szeretnének gondolatot cserélni, továbbá lehetőséget teremteni a kapcsolatépítésre, a tapasztalatcserére.

A tematikus év programjai keretében a nemzetpolitikai államtitkárság olyan családi vállalkozásokkal szeretne foglalkozni, amelyekre az alábbi szempontok közül legalább kettő érvényes: két vagy több családtag tulajdonrésszel rendelkezik a vállalkozásban (akár házastársak, akár testvérek, akár leszármazottak) – a tulajdonosi jogok az alapító vagy annak közvetlen családtagjai birtokában vannak; a család tagjai részt vesznek a vállalkozás irányításában, jellemző a családtagok aktív bevonása a napi teendőkbe, a nem vezetői feladatokba is (legalább két családtag kizárólag ebben a cégben van foglalkoztatva), illetve a család ebből a tevékenységből él, vagy a vállalkozásból származó jövedelem jelentősen hozzájárul a család megélhetéséhez, többgenerációs a vállalkozás, vagy jelen van a szándék a generációs átörökítésre, a rövid távú profittermelés helyett a hosszú távú fenntartáson van a hangsúly vagy legalább öt éve működik.
A tematikus év keretében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet koordinálásával kutatást terveznek, feltérképeznék a külhoni magyar családi vállalkozásokat, problémáikat, összegeznék jellegzetességeiket. Kárpát-medencei körút keretében szakmai partnerekkel valamennyi külhoni magyar régióba konferenciákkal és workshopokkal látogatnak el 2017 márciusától.

Júniusban nyári továbbképzést szerveznek, amelyre egyaránt várják a külhoni magyar családi vállalkozások képviselőit és a fiatal vállalkozókat. A program során a jó gyakorlatok cseréjének érdekében magyarországi és külhoni családi vállalkozások együttműködésével rendezvényeket szerveznek – jelezték.

A hócsuszamlás miatt egyes útszakaszok járhatatlanná váltak a Técsői és Ökörmezői járásban – adta hírül a Depo.Zakarpattya hírportál február 2-án.

Három nagyobb lavina történt csütörtökön a déli órákban a kárpátaljai Neresznice (Nyéresháza, Alsóneresznice)–Széleslonka (Sirokij Luh) közötti útvonalon. A forgalmat lezárták, a közútkezelő vállalat técsői kirendeltsége megkezdte a több mint 500 köbméternyi hótorlasz eltakarítását.

Szintén három csuszamlás történt az Ökörmező–Alsókalocsa–Bustyaháza útszakaszon. Itt 35 köbméternyi hó zúdult az utakra. Az egyik útsávot lezárták, így egész csütörtökön akadozott a közúti forgalom.

Kárpátalja.ma

Kezdetét vette a Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és az Ukrajnai Állami Rendőrség Ungvári és Munkácsi Járőr Főosztályával együttműködésben meghirdetett közlekedésbiztonsági év.

A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójára február 1-jén került sor az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola nagytermében, ahová meghívták a Magyar Tannyelvű Drugeth Gimnázium, a 2. és a 8. számú középiskola felső osztályos tanulóit is. A nyíregyházi rendőrkapitányság részéről dr. Illés László r. alezredes, kapitányságvezető, Morvai Szabolcs c. r. alezredes, a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője, valamint Andó Károly városi képviselő is részt vett az eseményen, melyet Buhajla József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja nyitott meg. – Az elmúlt időszakban több mint ötvenezer kilométert utaztam Kárpátalján és Ukrajna-szerte. Személyesen tapasztaltam a közlekedési morál milyenségét, az utak állapotát, a közvilágítás hiányát stb. Ezen a helyzeten szeretnénk javítani ezzel az akcióval, amit az év folyamán több helyszínen is megrendezünk majd. – Mondta a főkonzul, és azt kérte a gyerekektől, hogy viseljék a kiosztásra kerülő láthatósági mellényeket.

Ezután Viktor Mikulin, a Kárpátaljai Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese mondott köszönetet a szervezőknek, és felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Ukrajna történetében első ízben lehetünk szemtanúi annak, hogy a magyar állam 1, 5 milliárd hrivnyával járul hozzá az ukrajnai utak javításához. Ez szintén segíthet a balesetek számának csökkentésében. Ha legalább egy életet sikerül ezáltal megmenteni, már akkor megérte – összegezte mondanivalóját Viktor Mikulin.

– Az élet szép és jó, ha egészség van – osztotta meg gondolatait Bartha József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese. – De az ember gyarló is, s amíg egészséges, addig nem törődik ezzel a kinccsel, az egész világot akarja megszerezni, meghódítani. Amikor viszont károsul az egészsége, akkor csak egy dologra vágyik, de általában már lehetetlen visszafordítani az eseményeket. Ezt szem előtt tartva fontos, hogy ismerjük és betartsuk a közlekedési szabályokat. A jószomszédsági kapcsolatok is fontosak Ukrajna és még inkább Kárpátalja számára – folytatta a gondolatmenetet. – Hisz megyénkben béke honol és a nemzetiségek között egyetértés van, amit egyesek destabilizálni próbálnak a nyelvtörvénnyel. Ez a jószomszédsági kapcsolatokra is veszélyt jelent – figyelmeztetett a megyei tanács alelnöke.

Jurij Marcenisin, az ungvári és munkácsi járőrszolgálat vezetője felhívta a figyelmet a munkájuk során tapasztalt szomorú statisztikára: naponta átlag tíz balesetet regisztrálnak, és nem mindig a gépjárművezetők a felelősek, gyakran a gyalogosok szegik meg a szabályokat. Egy másik tény, hogy a sötét napszakban sötét ruhában haladó embert 10–15 méterről lehet csak észrevenni, míg fényvisszaverővel ellátott öltözetben 50–100 méterről is. Ebből következik, hogy a láthatósági mellény életeket menthet. Az őrnagy tájékoztatta a tanulókat az idén induló Iskolarendőrség programról is, melyet február 6-án az ungvári járási Kereknyében indítanak el, majd a 10-es iskolában is. A felvételi beszélgetésen, teszteken és egyéb megmérettetéseken sikeresen teljesítő diákok a rendőrökéhez hasonló egyenruhát kapnak, névre szóló jelvénnyel és tanúsítvánnyal. Eskütétel után felvehetik a szolgálatot egy iskolai mini rendőrségben. Ezenfelül tanfolyamokon is képezhetik magukat, majd az iskola befejezése után egyszerűsített felvételit tehetnek az ukrán belügyminisztérium felsőfokú tanintézményébe – tájékoztatott Jurij Marcenisin.

A rendezvényen 100 darab láthatóságot biztosító mellényt osztottak szét az iskolások között. Ezenkívül 150 darab láthatósági mellényt kaptak a járőrszolgálat munkatársai is. Az akció és a közlekedésbiztonsági év Dr. Grezsa István kormánybiztosnak, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának és Beregszászi Konzulátusának anyagi támogatásával valósul meg. Összesen ezer (500–500) darab láthatósági mellényt osztanak szét az ungvári és a beregszászi konzuli kerületben. A program keretében idén további kárpátaljai iskolákban is sor kerül hasonló balesetmegelőzési rendezvényekre.

Rehó Viktória
Kárpátalja.ma

Az előzetes tervek szerint 16 csapat részvételével február első hétvégéjén veszi kezdetét a megyei téli labdarúgókupa 2017-es sorozata.

Az A és a B csoport küzdelmeinek Szerednye ad otthont, a C csoport mérkőzéseit a huszti járási Izán rendezik meg, míg a D jelű kvartett helyszínét később jelölik ki.

Az A csoportban a címvédő Ungvári FC mellett Minaj, Munkács és Konzháza szerepel, míg a B csoportban a házigazda Szerednyén kívül még Nagyszőlős, az FC Polena és Újdávidháza kapott helyet.

A C csoportban is a hazai csapat, az Izai FC az egyik szereplő, mellette még a Huszti Obolony, a Viski FC, és a Felsőveresmarti FC képezi a többi indulót.

A helyszín kijelölésére váró D csoportba a Rahói Kárpáti, az Irhóci FC, a Gányai Inter és a Dombói Kárpáti kapott besorolást.

A csoportmeccseket követően a negyeddöntőket február 25-én, az elődöntőket március 5-én, míg a finálét március 12-én rendezik majd.

(tamási)

Az eset a munkácsi járási Pósaházán történt január utolsó hetében – tudósított a Holosz Karpat hírportál február elsején.

Alsóschönborn lakosai arról számoltak be, hogy a pósaházai (Pavsino, Pausching) óvodában több mint tíz gyermek betegedett meg, a rosszullétet hányás, hányinger, valamint hőemelkedés kísérte.

Szerhij Hajdaj, a Munkácsi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke alátámasztotta, hogy az eset valóban megtörtént az említett óvodában, ahol a tizennyolc növendék közül tizenkettőnél tapasztaltak mérgezési tüneteket, közülük kettőnek emelkedett meg a testhőmérséklete 37,2 fokra.

– Szerencsére a helyzet nem súlyos. Minden gyermeknek megadták a szükséges segítséget, és megfelelő oltásokkal biztosították a komolyabb baj megelőzését. A tünetek alapján felső légúti megbetegedésre, influenzára vagy ételmérgezésre is gyanakodhattunk. Vasárnap estére már mindegyik gyerek állapota kielégítő volt.

Hogy kiderítsék, mi okozta a rosszulléteket, a szakemberek megvizsgálták az ivóvizet, és ellenőrizték a felhasznált élelmiszereket. Az intézmény dolgozóit ugyancsak egészségügyi vizsgálatnak vetették alá. Az eredmények megszületéséig az óvoda zárva tart. A feltételezések szerint a gyerekek rosszullétét a húskészítmények okozhatták – jegyezte meg Szerhij Hajdaj.

Az adminisztráció vezetője ígéretet tett arra, hogy a vizsgálatok eredményeit hamarosan közzéteszik.

Kárpátalja.ma

A 32 éves Volodimir Zsilkin lett a Beregszászi Helyi Ügyészség (Beregszász, Beregszászi és Nagyszőlősi járás) új vezetője. A kinevezést Jurij Lucenko, Ukrajna főügyésze rendelte el – olvasható Ukrajna Főügyészségének honlapján.

Az újonnan kinevezett vezető 2007-ben végzett az Ungvári Állami Egyetemen,jelenleg Nagyszőlősön él. Dolgozott a megyei szerveknél is, jelenlegi pozícióját már többször is betöltötte (legutóbb elődje, Jurij Belamut lemondásakor).

Ezzel valamennyi kárpátaljai ügyészség új vezetőt kapott: a már említett Beregszászi Helyi Ügyészségen kívül az Ungvári Helyi Ügyészséget (Ungvár, Csap, Ungvári, Nagybereznai, illetve Perecsenyi járás) Dmitro Kirilenko, a Munkácsi Helyi Ügyészséget (Munkács, Munkácsi, Volóci és Szolyvai járás) Olekszandr Bratjuk, a Huszti Helyi Ügyészséget (Huszt, Huszti, Ökörmezői, valamint Ilosvai járás) Szerhij Zovdun, a Técsői Helyi Ügyészséget (Técső, Técsői, Rahói járás) pedig Stepan Zsovnyir fogja irányítani.

Kárpátalja.ma

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet a Kokas Banda szakmai koordinációjával meghirdeti az I. Kárpátaljai Népi Zenede 2017. évi alkalmait. A program tájékoztatónapja február 14-én lesz Beregszászban, a Rákóczi-főiskolán.

Kurzusok:
- hegedű;
- brácsa;
- nagybőgő;
- harmonika;
- népi ének;
- néptánc.

Korosztályi megkötés nincs. A szervezők kezdőket és haladókat egyaránt szeretettel várnak. Jelentkezési határidő: február 13.

Jelentkezés és további információ az alábbi elérhetőségeken:
személyesen a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet irodájában (Beregszász, II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézetének tetőtere);
e-mail: karpataljai.nepi.zenede@gmail.com;
szervezo@kmf.uz.ua;
telefon: 03141-4-24-35;
mobil: 099-37-26-240.

Pro Cultura Subcarpathica

Az elmúlt évben nem csupán súlyosbodott a keresztényüldözés mértéke, de a világ egyre több részéről érkeztek jelentések új, aggasztó sérelmekről – derült ki a nemrég nyilvánosságra hozott Open Doors USA amerikai szervezet jelentéséből, melyből kiderült, hogy a jelenség már szinte az összes kontinensen megjelent.

“A modern kor egyik legborzasztóbb üldözése folyik, megdöbbentő, hogy Open Doors 2016-os jelentésének ilyen mértékű növekedésről kell beszámolnia” – mondta a Fox Newsnak David Curry, a szervezet elnöke. A vezető elmondta, hogy az üldözés mértéke egyre súlyosabb, már szinte az összes kontinensen megjelent. Emlékeztetett, hogy Mexikóban nemrég 23 keresztényt gyilkoltak meg vallásuk miatt.

A csoport közelmúltban megjelent kiadásában a keresztények iránt tanúsított bánásmódjuk szerint rangsorolták az országokat. Az Open Doors arra hívta fel a figyelmet, hogy aggasztó mértékben nő a keresztényüldözésnek tekintett incidensek száma, és a helyzet egyre csak romlik.

Egy év alatt 90 ezer áldozat

A jelentés a CESNUR (Center for Studies on New Religions) aggasztó tanulmányát követi, melyből kiderült, hogy 2016-ban 90 ezer keresztényt öltek meg hitük miatt. További 600 millió keresztényt megfélemlítéssel tántorítottak el vallásuk gyakorlásától, testi sértéssel vagy halálos fenyegetésekkel.

Ezek a számok nem érik el az általunk ismert számokat – hívta fel a figyelmet Robert Nicholson, a Philos Project közel-keleti keresztények érdekképviseleti csoport vezetője. Nicholson szerint sok helyen a kereszténység felvállalása a legveszélyesebb dolog, ezek az emberek tehetetlenek, és védelemre szorulnak.

Az első tíz ország listáját Észak-Korea vezeti, de Szomáliában, Afganisztánban, Pakisztánban, Szudánban, Szíriában, Irakban, Iránban, Jemenben és Eritreában is a rendkívül veszélyes kereszténynek lenni.

Több mint 200 millióan vannak veszélyben

Az Open Doors jelentése szerint összesen 215 millió olyan keresztény él, akik az üldözés valamilyen típusával szembesülnek, de azt is kiemelik, hogy a becsült számok valószínűleg magasabbak a publikált értékeknél. A jelentést valószínűleg számos bírálat éri majd a magas számokért, de a szervezet elnöke szerint félreértelmezik az adatokat.

“A mi jelentésük konzervatívnak nevezhető, mivel csak azokat a bejelentett incidenseket tartalmazza, amiket ellenőrizni tudtunk” – mondta Curry a Foxnak, de bevallotta, hogy épp ezért valószínűleg több ezer “eseményt” nem tudtak rögzíteni, hiszen az emberek sokszor a családtagjaikkal sem osztják meg az elszenvedett sérelmeket.

Szijjártó Péter szerint a magyar gazdaság és a magyar vállalatok érdeke, hogy minél hamarabb feloldják a szankciókat Oroszországgal szemben.

A külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában felidézte, két évvel ezelőtt, a szankciós időszak kezdetén úgy állapodtak meg a moszkvai vezetéssel, hogy magyar élelmiszeripari beruházásokat hajtanak végre Oroszországban, ennek keretében öt gyár épült vagy épül. Ha a “szankciós rezsim” véget ér, akkor a magyar élelmiszeripari alapanyagok, termékek könnyebben tudnak majd az orosz piacra jutni – fejtette ki Szijjártó Péter.

Hangsúlyozta: reméli, hogy minél hamarabb véget ér a szankciós időszak, mert az intézkedés gazdasági és politikai szempontból is megbukott, és túl sok kárt okozott a gazdaságnak. Jelezte: a magyar gazdaság 2013-hoz képest 6,5 milliárd dollárral (1859 milliárd forint) kevesebb értékű árut tudott exportálni a térségbe. Ez magyar vállalatok veszteségéből jön össze – mondta.

Szijjártó Péter a paksi atomerőmű-bővítésről azt mondta, hogy már csak a versenyjogi kérdést kell az unióval megvitatni, és semmilyen okot nem lát, amely miatt ne adná ki a közösség az engedélyt. Úgy fogalmazott, “nem korrekt” az unió részéről a késlekedés ebben az ügyben.

A tárcavezető azt is elmondta, hogy a paksi bővítés a legnagyobb gazdaságfejlesztési program, amely tízezer új munkahelyet hoz létre és Magyarország energiabiztonságát, az energia árának tartósan csökkenő szintjét szavatolja.

Szijjártó Péter a vízügyi cégek együttműködésével kapcsolatban azt mondta, a vízügyi klaszterben köztulajdonú és magáncégek is vannak, a Fővárosi Vízművek már meg is vetette a lábát az orosz piacon, közös konzorciumot alakítottak a cseljabinszki vízművel. Most a többi vízipari cég előtt is megnyílhat a lehetőség – tette hozzá.

Az ukrán helyzettel kapcsolatban elmondta, Magyarország, mint Ukrajna szomszédja, stabil és erős Ukrajnában érdekelt, de a minszki megállapodás betartásában nem tudtak előre lépni. A szankciós politika helyett másra van szükség, de ehhez Szijjártó Péter szerint az uniós állam- és kormányfők szintjén meg kellene vitatni a szankciók hatásait. Hangsúlyozta: antidemokratikusnak és elfogadhatatlannak tartják, hogy a szankciók jövőjéről “fű alatt” döntöttek az unióban.

Idén is meghirdeti március 15-i diákutaztatási programját a Rákóczi Szövetség magyarországi középiskolások számára, azzal a céllal, hogy a diákok a Kárpát-medence valamely határon túli településére utazzanak és ottani magyar társaikkal közösen ünnepeljenek.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a program célja, hogy minél több közvetlen kapcsolat alakuljon ki az utazások alkalmával a magyarországi és a határon túli magyar diákok, tanárok, illetve iskolák között.
A programot idén is pályázati formában hirdette meg a szövetség, arra bármely magyarországi középiskola jelentkezhet február 27-ig elektronikus úton, a www.rakocziszovetseg.hu oldalon.
A pályázat feltétele, hogy egy határon túli település magyar középiskolájához látogasson el az utazó iskola csoportja és közösen ünnepeljenek március 15-én. Iskolánként egy autóbusznyi diák utazhat a pályázat keretében, amelyhez a Rákóczi Szövetség – az utazásban részt vevő diákok számától függően – akár 200 ezer forint támogatást ajánl fel a sikeres pályázóknak, illetve igény szerint segít a fogadó iskola közvetítésében.
A Rákóczi Szövetség 1994 óta utaztat középiskolásokat március 15-e alkalmából. Diákutaztatási programjaiknak mára részét képezi a június 4-i nemzeti összetartozás napjához, illetve az október 23-i nemzeti ünnephez kapcsolódó program, amikor külhoni középiskolák is utazhatnak a Kárpát-medencében.
A múlt évben 361 Kárpát-medencei középiskola mintegy 13 ezer diákja kapcsolódott be a szövetség diákutaztatási programjaiba – írták.

Nagy közfelháborodást váltott ki a beregszásziak és a járásban élők körében, hogy a tervek szerint a Beregszászi és a Nagyszőlősi járások egyetlen kórházkörzetet alkotnának Nagyszőlős központtal. Amennyiben ez bekövetkezik, úgy Beregszászban csak az orvosi rendelő, valamint a járóbeteg-ellátás működne, minden egyéb esetben a szomszédos városba kellene utazni a beteg vagy sérült lakosoknak.

Beregszászi polgárok egy csoportja úgy döntött, kezükbe veszik az ügyet, ezért február 2-án aláírásgyűjtésbe kezdtek a beregszászi kórház megmaradásáért. A civilek a város polgármesteréhez, Babják Zoltánhoz fordultak, aki támogatta a kezdeményezést.

Darcsi Karolina képviselő asszony és a képviselői testület beadvánnyal fordult a Miniszteri Kabinethez és az egészségügyi tárcához, melyben kérik, hogy Beregszász központtal alakítsák ki a kórházi kerületet.

A hivatalos ügyintézés után meghirdették a lakosság körében az aláírásgyűjtés lehetőségét: aki szeretné, kézjegyével támogathatja a Beregszászi Járási Kórház helyben maradását.

A város és a járás lakói nem maradtak közömbösek. A gyűjtés híre rohamosan terjed az interneten és a lakosok körében egyaránt, így már az első napon több százan támogatták a kezdeményezést.

Aki úgy érzi, szívesen tenne ezért a közös és fontos ügyért, az február 5-ig a következő pontokon tudja aláírni az indítványt:

Beregszászi Járási Könyvtár (a Príma üzlet mellett, Hősök tere 7.) – február 3-án, pénteken 08:00-tól 16:00 óráig,
Fornetti kávézó, II. emelet (galéria) – február 4–5. (szombaton és vasárnap) 08:00-tól 13:00 óráig.

Kárpátalja.ma

A Lengyel Filmművészek Szövetségének (SFP) filmkritikusi szakosztálya a legjobb külföldi film kategóriában az Arany Filmszalagok elnevezésű elismerés különdíját ítélték oda Nemes Jeles László Saul fia című alkotásának – közölte az MTI-vel csütörtökön Barbara Hollender lengyel filmkritikus.

Hollender, a SFP kritikai részlegének elnöke, a filmítészeket tömörítő nemzetközi szervezet, a FIPRESCI alelnöke “rendkívül megrázó filmnek, az emlékezetért való kiáltásnak, nagy intő jelnek” nevezte Nemes Jeles László alkotását.

A koncentrációs táborról filmet készítve a rendező “az erkölcsre kérdez rá erkölcstelen idők közepette, kérdéseket tesz fel az emberektől elforduló Istenről, az emberiesség lényegéről” – fogalmazott a publicista.

Erdély Mátyás kamerája “azt rögzíti, ami a felvételeken egyébként nem látható: a félelmet, a megaláztatást, a kétségbeesést, a fájdalmat, és – ami talán a legfontosabb – a méltóság megőrzésére tett próbálkozást” – hangsúlyozta Hollender.

Az 1985-ben alapított Arany Filmszalagok különdíjával az SFP filmkritikusai a legjobb külföldi film kategóriában tüntették ki a magyar alkotást. Ebben a kategóriában a fődíjat Jim Jarmusch Paterson című alkotása érdemelte ki. A Saul fia mellett Charlie Kaufman Anomalisa című animációs filmjét is különdíjban részesítették.

A lengyel alkotások kategóriájában a fődíjat két film, Jan P. Matuszynski Ostatnia rodzina (Az utolsó család), valamint Wojtek Smarzowski Wolyn (Volhínia) című filmje nyerte el. Mindkét művet a legutóbbi, 41. Gdyniai Filmfesztiválon is díjazták. Az Oscar-díjas magyar film alkotói nevében az Arany Filmszalagok különdíját a hétfői varsói gálaesten a Saul fia lengyelországi forgalmazója, a Gutek Film képviselője veszi majd át.

John McCain amerikai szenátor levélben szólította fel Donald Trump elnököt Ukrajna támogatására a szerinte várhatóan egyre gyakoribbá váló orosz támadások ellenében.

A szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának vezetője a közelmúltbeli orosz támadásokra és a szerinte “a jövőben bekövetkező Ukrajna elleni orosz agresszióra” hivatkozott, és arra sürgette az elnököt, hogy – a 2017-es pénzügyi évre biztosított felhatalmazással élve – gondoskodjon védelmi segítségről Ukrajnának, hogy “megvédhesse területét” Oroszország és a szeparatisták további határsértéseitől.

McCain később röviden a CNN hírtelevíziónak is nyilatkozott ugyanerről.

Januárban az arizonai szenátor Ukrajnában járt, Lindsey Graham dél-karolinai szenátorral együtt, s akkor ismét Oroszország elleni szigorú szankciókra szólított fel.

Csütörtökön az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette: lehetővé teszi, hogy amerikai cégek egyes tranzakciókat lebonyolíthassanak az orosz szövetségi biztonsági szolgálattal (FSzB), annak ellenére, hogy Barack Obama volt elnök szankciókat is foganatosított Moszkva ellen az amerikai elnökválasztási kampányba beavatkozó feltételezett hackertámadásai miatt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Budapesten megismételte azt az orosz álláspontot, amely szerint az ukrán vezetés a felelős a kelet-ukrajnai konfliktus elmúlt napokban bekövetkezett kiéleződéséért. Putyin azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy nem hajlandó betartani a konfliktus rendezéséről kötött minszki megállapodást, és úgy akar a nyugati országoktól újabb pénzügyi támogatást szerezni, hogy agresszió áldozataként tünteti fel magát.

Európában Magyarország fontos és megbízható partnere Oroszországnak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tartott közös budapesti sajtóértekezleten csütörtökön.

Putyin elmondta, hogy a “tartalmas és eredményes” tárgyalásokon a gazdasági együttműködés fenntartásának és kiszélesítésének kérdései álltak középpontban. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi három évben felére csökkent a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke, és visszaestek a beruházások is. Ez kedvezőtlen mindkét országnak, így áttekintették a kereskedelem és a befektetések aktivizálásának konkrét terveit.

Ennek jegyében a két ország erősíti az együttműködést az energetikai szektorban. Oroszország nagy jelentőséget tanúsít a paksi atomerőmű bővítésének. A két új reaktor megépítése 12 milliárd eurós beruházást jelent, ami tízezer új munkahelyet teremt Magyarországon – mutatott rá Putyin.

A kőolaj- és földgázipari együttműködést illetően kiemelte, hogy a Magyarországon felhasznált szénhidrogének jelentős része Oroszországból származik, és Magyarország megbízható tranzitországa a Nyugat-Európába irányuló orosz energiahordozóknak. A Mol magyar olajipari vállalat sikeresen részt vesz nyugat-szibériai kőolajlelőhelyek feltárásában és működtetésében, és arra készül, hogy növelje a kitermelést, amelynek szintje jelenleg évente 590 ezer tonna.

Az orosz elnök elmondta, hogy megállapodtak az ipari együttműködés fokozásáról a a technológia-intenzív ágazatokban. Az eredményeket sorolva megemlítette, hogy Oroszországban újítják fel a budapesti metrószerelvényeket, orosz és magyar vállalatok közösen indultak vasúti vagonok kiírására kiírt tenderen harmadik országban, magyar vállalkozások aktívan működnek Oroszország gyógyszeriparában és agráripari szektorában. A 19 magyarországi megye több mint 50 oroszországi közigazgatási egységgel alakított ki közvetlen együttműködést, amit támogat az orosz vezetés.

Putyin méltatta a kulturális, tudományos és oktatási téren kialakult együttműködést is, megjegyezve, hogy élénkül az orosz nyelv iránti érdeklődés Magyarországon.

A budapesti tanácskozáson szó esett európai és globális kérdésekről is. Az orosz elnök részletesen ismertette Moszkva álláspontját a kelet-ukrajnai eseményekkel és a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. Putyin elmondása szerint a magyar miniszterelnökkel egyetérttek abban, hogy erősíteni kell az együttműködést, egyesíteni kell az erőfeszítéseket a nemzetközi terrorizmus elleni harcban.

“Egyetértettünk abban, hogy egyesíteni kell erőfeszítéseinket” – jelentette ki az orosz elnök, és egyúttal reményét fejezte ki, hogy a közel-keleti térség problémáinak megoldása hozzá fog járulni az európai migrációs válság enyhüléséhez.

Az ukrán helyzetet firtató kérdésre válaszolva Vlagyimir Putyin az ukrán vezetést tette felelőssé a kelet-ukrajnai konfliktus kiéleződéséért. Azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy nem hajlandó betartani a minszki megállapodást, és ő provokálta ki a válság mostani kiéleződését, aminek több oka is van. Putyin az okok között elsőként említette, hogy az ukrán vezetésnek pénzre van szüksége. Ezt a pénzt a nyugati országoktól igyekszik beszerezni, és ezért egy állítólagos agresszió áldozatként igyekszik feltüntetni magát.

Putyin hangsúlyozta azt is, hogy nézete szerint az ukrán gazdaság-, illetve szociális politika csődöt mondott. Ezért igyekszik elhallgattatni az egyre inkább teret nyerő ellenzéket, és erre ürügy a konfliktus kiélezése.

Az orosz elnök úgy vélte, hogy az ukrán vezetésnek nem áll érdekében a minszki megállapodásban foglaltak megvalósítása. Ezért keresi az ürügyet arra, hogy felmondhassa a megállapodást – fogalmazott Vlagyimir Putyin, aki szerint mindez hozzájárult a konfliktus fellángolásához.

Putyin kijelentette: arra számítanak, hogy a racionálisan gondolkozó erők Ukrajnában, illetve a világ más országaiban nem fogják hagyni, hogy ez a helyzet tovább éleződjön, éppen ellenkezőleg, rákényszerítik az ukrán vezetést a minszki megállapodás végrehajtására.

A gázszállítás kérdéséről szólva Putyin kijelentette, hogy Magyarország megbízható, fizetőképes, stabil partner, és az orosz földgáz “mindig 100 százalékosan és megbízhatóan” meg fog érkezni a magyar piacra. Rámutatott, hogy Magyarországra érkezhet földgáz az Északi Áramlat és a Török Áramlat gázvezetéken keresztül is, és nem kizárt az ukrán útvonal sem. Leszögezte, hogy Moszkva nem tűzött ki politikai célt arra vonatkozóan, hogy az orosz gáz ne Ukrajnán keresztül érkezzen, erre van lehetőség, ha ez az útvonal gazdaságilag kifizetődő és megbízható.

“Mi is érdekeltek vagyunk az együttműködésben. Keresni fogjuk a módját annak, hogy a gázszállítások megvalósuljanak. Szeretnénk politikamentessé tenni ezeket a kérdéseket, amelyek tisztán gazdasági jellegűek. Hangsúlyozom, hogy semmilyen irány nincs kizárva, Bulgária sem, amely engedett az Európai Bizottság nyomásának, de ha meggondolja magát, újra tárgyalhatunk az ügyről. De biztosítékokat szeretnénk arra nézve, hogy az orosz vállalatok nem fognak veszteségeket szenvedni nem megfontolt döntések miatt” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Közel négy hrivnya a különbség a kenyér árában az ország keleti és nyugati része között – írja összeállításában a mukachevo.net.

Míg Kárpátalján egy fehér kenyérért átlagosan 12,30 hrivnyát kérnek el, Harkiv megyében például csak 8,70-et.
A 21 kanal kárpátaljai tévécsatorna beszámolója szerint az elmúlt hónapokban 50 kopijkával drágult a kenyér megyénkben, holott a tavalyi gabonatermés nem maradt el az azt megelőző évitől.

A szakértők a kenyér árának emelkedését a villanyáram drágulásával és a magasabb szállítási költségekkel magyarázzák. Érezteti hatását a határ közelsége, valamint az is, hogy megszűnt a „szociális” termékek árának állami szabályozása – teszik hozzá.

Ugyanakkor a kereskedők szerint nem vásárolunk kevesebb kenyeret, mint korábban. Sok fajtából viszont csak egy fél veknit vásárolnak az emberek.

Érzékelhetően nőtt az elmúlt hónapban a tejtermékek, a tojás, a gyümölcs és a zöldség ára is. Viszont a liszt és a hús ára egyelőre gyakorlatilag változatlan.

Kátainé Szil-Vay Ingrid zongoraművész, tanár, költő, műfordító Ungváron született, ma Szentendrén él férjével, a Munkácsy-díjas Kátai Mihály festőművésszel a Pismány hegyen.

– Sokoldalú művész vagy, de úgy tudom, először a zene, az ének hatott rád igazán. Arra kérlek, mesélj nekem a kezdetekről, a gyerekkorról, hogyan kerültél kapcsolatba Euterpével, majd Erátóval?
– Legkorábbi gyermekkori élményem, hogy mennyire lenyűgözött az emberi énekhang (minden hangszer ezt hivatott utánozni). Óvodás koromban szokatlanul mélycsengésű alt hangom volt, és az orosz óvodában a Szovjetunió minden népének nyelvén énekeltem, anélkül persze, hogy értettem volna, miről is dalolok. Áldott emlékű kolléganőm, az Ungvári Zenei Szakközépiskola énektanára, Hrabár-Bachorszky Györgyi néni, akinek fiával óvodatársak voltunk, meg volt győződve róla, hogy belőlem énekes lesz. Aztán, amikor hatévesen édesanyám választás elé állított, a rajz és a zongora közül az utóbbit választottam. Ennek oka az volt, hogy dédanyám szecessziós faragású bécsi zongorája ott állt az ebédlőnkben, szigorú nagymamám szerint, aki szépen tudott rajta zenélni, „csakúgy” nem volt szabad kinyitni. Aztán a sors egy csodálatos emberrel hozott össze, Scsoka-Tomcsányi Gabriellával, aki az első zongoratanárom lett. Az ő szeretetteli, derűs, nemes egyénisége a fő oka zenei pályára lépésemnek. Mai napig szívbéli barátság a miénk.
Örök hálával tartozom édesanyámnak, dr. Szulincsák Margitnak azért, hogy bár nem értette muzsika iránti vonzalmamat, mégis támogatott mindenben. Ő még úgy próbálta gyermekkorában elbliccelni a kötelező zongoraórákat, hogy az akkor már nagyothalló, valaha híres zongoraművész-tanár, Lengyel Zsiga bácsi ajtaján szándékosan csöndesen kopogtatott.
De az előzményekhez sorolhatom szépapámat, geszterédi Szilvay Antalt, aki a fáma szerint azért lett görög katolikus pap, mert az apja elkártyázta a családi vagyont, így a továbbtanulásra más lehetőség nem adatott. Nos, ő úgy tartotta, hogy aki élete folyamán legalább egy hangszeren nem tanul meg játszani, hiába élt. Fuvolázott, hegedült, Ovidiust és Vergiliust szavalt.

– Az iskoláid elvégzését követően zenetanárként kezdtél el dolgozni Ungváron, milyen volt a Szovjetunióban nemzeti kisebbségiként élni?
– Nagyszüleimnek hálás vagyok azért, mert sokat és tárgyilagosan meséltek nekem az átélt dolgokról. Volt több olyan tagja a családunknak, aki megélte a Gulág borzalmait, a félelmet, az alávetettséget, az alávalóság tobzódását. Megtanultunk nem panaszkodni, kitartani, harcolni, látni, nem csak nézni. Amikor a tél kellős közepén a szürke marha megelli borját, és az odafagy a földhöz, majd az anyja nyalogatásától kis idő múlva lábra áll – így vagyunk mi is, kisebbségi sorba beleszületett emberek. Bennünk is megvan a talpra állás adottsága. Más kérdés, hogy nem elég lábra állni, jó esetben talán sikerül megtapasztalni a függőleges dimenziót is. Az emberi léthez ez is kell: a vízszintesség és függőlegesség egyidejűségének megélése, aminek szimbóluma a kereszt.
Jómagam ahhoz a nemzedékhez tartozom, amely az 1980-as évek végén diplomázott. Ekkor már a birodalmi létnek voltak pozitív velejárói is. A Baltikumból, ahol zeneakadémista voltam, elrepülhettem a hétvégén a Kaukázusba, akkoriban fillérekért. Azt, hogy ismerem azokat a nyelveket és kultúrákat, mindenképpen előnyként élem meg pl. a műfordításban. Erre mondják: ha a sors citromot küld, csinálj belőle limonádét.

– Aztán jött egy sorsfordító döntés, kitelepültél Magyarországra, mire emlékszel ebből az időszakból?
– Mekkora dolog, hogy az anyanyelvemen beszélhetek, csak a sokáig idegenben élt ember értheti meg. Egyszer majd megírom a memoárjaimban, milyen volt 1993–94-ben külhoni magyarként letelepedésért folyamodni. Milyen volt hat órát állni sorban havas esőben az Izabella utcában, ahol előttem ért véget az ügyfélfogadás, ahol különben sem volt kíváncsi senki arra, ki vagyok, ahol én voltam többedmagammal a 33. fogás a lakomán a hivatali ügyintéző szemében. Akkor még a külhoni magyaroknak inkább negatív diszkrimináció járt letelepedési, munkavállalási ügyekben. Túléltük. Ugyanakkor bármennyire is nehéz ismeretlenül, harmincévesen, „hátszél” nélkül eligazodni és helytállni egy új közegben, a munkahelyemen pl. csak arra voltak kíváncsiak, szakmailag és emberileg mit képviselek, ezért minden további nélkül integrálódni tudtam. Ezen a helyen tanítok már 23 éve.
Drága Nagyanyám, aki 96 évig élt, mondogatta, hogy amibe nem halunk bele, attól megerősödünk.

– A családod örmény gyökerekkel rendelkezik, ami az évtizedek során egyre fontosabbá vált a számodra, Magyarországon egy ideig kisebbségi képviselő is voltál. Hogyan leltél rá ezekre a gyökerekre?
– Nem hiszek a véletlenben. Életünk jelek, szimbólumok sora, előbb-utóbb összeáll a mozaik.
Még diákként jártam először Örményországban. A de ja vu érzésen túl, minden, még a negatív dolgok is érthetőek és elviselhetőek voltak, a pozitívaktól pedig szárnyaim nőttek. Hazaérkezésem után tudtam meg egy családfakutatással foglalkozó idősebb rokonomtól, hogy apai dédanyám erdélyi örmény származású volt. Már itt, Magyarországon, találkoztam először az Erdélyben a XVII. század folyamán letelepült, mára magyar identitásúvá vált örmények leszármazottaival, akik méltán büszkék gyökereikre, és méltóképp éltetik hagyományaikat sok évszázad után is. A kultúrák összefonódásai mindig is érdekeltek, így csatlakoztam hozzájuk. Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület színeiben több cikluson keresztül nemzetiségi képviselő voltam. A tanítás mellett ekkor lettem a régi zenét játszó szentendrei Kecskés Együttes tagja, ekkor kezdtem el népi éneket tanulni. Most, visszatekintve nem is tudom, hogy győztem a családi, háztartási, gyermeknevelési feladatokkal együtt ennyi helyen helytállni. De hát az embernek arra van ideje, amit szeret.

– Kezdetben volt a zene és az ének, majd jött a vers, a líra. Mit jelent számodra a költészet?
– A költészet szimbóluma időtlen idők óta a lant és a líra. Ezek zeneszerszámok, melyekkel a költő kísérte énekét. Ahhoz, hogy egy vers énekelhető legyen, lüktetése, ritmusa, tagolása, formája kell, hogy legyen. A sorokba szedett próza, amit ma „szabadvers”-nek neveznek, szerintem erre nem alkalmas, így nem is nevezhető versnek. A mondanivaló tartalma és a vers formája szerves egységet képez, akár a zeneműben. A fölösleges ütemek „kilökődnek”, de a hiány is azonnal nyilvánvalóvá válik. A vers koncentrátum, azaz sűrítmény: tömör, mégis szárnyalóan szabad megjelenítése az örök lelki történéseknek, amelyek gyökerei visszanyúlnak a meghatározó, megkerülhetetlen, kitörölhetetlen gyermekkorba. A gyermekkor örök. Az az állapot, amelyben még nem olyan erős a gravitáció, amelyben még minden lehetséges és igaz. Jó esetben bármikor előhívható ez az alkotáshoz szükséges „függőleges” és játékos létállapot.
Ahhoz, hogy egy műalkotást le tudjunk fordítani, nem elég a nyelvismeret. Ki is mondta, hogy ha a mű egy ház, a szavak a téglák, az igazi vers pedig a ház belső levegője lesz. Az a bizonyos megfoghatatlan, aminél nincs is valóságosabb. A jó műfordító elsősorban szerelmese kell legyen a műalkotásnak ahhoz, hogy egy kívülállónak el tudja magyarázni, át tudja adni annak minden szépségét.
A tömörség, a nemes egyszerűség nem mindenki sajátja. Kallimakhosz, a híres alexandriai könyvtár ókori katalogizátora mondta: To mega biblion iszon toi megaloi kakoi – ez magyarul annyit tesz, hogy a terjedelmes könyv nagyon gonosz dolog. Én is úgy érzem, hogy amit el lehet mondani pár mondatban, arról nem jó vastag köteteket írni. Aki így tesz, az egyéb galádságokra is képes.

– 2012-ben a pomázi Kráter Kiadónál jelent meg az első verses köteted, Újjászületés címmel. Mikor írtad az első versedet? Kik inspiráltak, vannak példaképeid, kedvenc költőid?
– Mint sokan mások, én is kamaszkoromban írtam először verset. Aztán egy hosszú szünet következett, majd hétszer hét évesen kirobbant belőlem az Újjászületés anyaga. Talán az „emberélet közepének sötét erdeje” volt az oka e „robbanásnak”. Mindenesetre mindenkinek szívből tudom ajánlani a versírást krízishelyzetekre.
Engem mindenki csodálattal tölt el, aki önazonos, azaz meg tudja őrizni azt a belső fénymagot, amivel ideszületett, külső-belső harmóniára törekszik, értéket hoz létre, legyen bármi is a foglalkozása. Bámulom azokat, akik a legembertelenebb körülmények között is Emberek tudnak maradni, akik bemerészkednek a „Nagy kérdések” sűrűjébe, és épen tudnak kijönni, akik a tudatalattijukkal élő kapcsolatot ápolnak, ugyanakkor a hétköznapokban is helytállnak. Példaképeim, akik művészete nem „-izmusoknak” való görcsös megfelelés, nem azok illusztrációja, hanem igazi lelki táplálék.
Neveket szándékosan nem mondok, mert a művészetekben „mindenevő-értékfogyasztó” vagyok. Akivel a mindennapokban kölcsönösen inspiráljuk egymást, az a férjem, Kátai Mihály Munkácsy-díjas festőművész, a növendékeim, és mindenki, aki hiteles életet él.

– 2013-ban 101 hajren: középkori örmény szerelmes versek címmel jelent meg köteted, amelyben Nahapet Kuchak örmény költő verseinek fordításait adtad közre. Talán az olvasók többségét érdekelné, ki volt Kuchak, és mi is a hajren, szeretném, ha erről beszélnél!
– Nahapet Kuchak személye megosztja az irodalomtörténeti közvéleményt. Egyesek úgy gondolják, hogy a XVI. században élt, és nem maradt utána más, mint néhány jelentéktelen költemény, így a 101 hajren sorozat nem az ő műve, hanem egy gyűjtemény, mely több költő verseit tartalmazza. A másik vélemény Levon Mkrtcsján örmény irodalomtörténészé, aki azt állítja, hogy e nyolcsoros versek a XIII–XIV. századra datálhatók, és stílusuk annyira egységes, hogy kétség sem férhet ahhoz, hogy ezek a mai napig népszerű, énekelt versek a középkori trubadúr, örmény nyelven „asug” művei.
A „haj” örményt jelent, Örményország neve ma is Hajasztán, így a hajren egy tipikus örmény versforma, ugyanakkor szerves része a mezopotámiai-perzsa-ind-pártus költészeti vonulatnak.
Tartalmukat tekintve ezek a nyolcsoros, drágakő tömörségű versek a szerelem témáját járják körül, de vannak olyanok is, amelyek az elmúlással foglalkoznak.
A hajren-kötet a Romanika Kiadó gondozásában jelent meg. Mindkét verseskötetnél fontos szempont volt az esztétikum. Az Újjászületéshez az illusztrációkat középkori örmény kódexekből válogattam, a címlapja egy XVII. századi perzsa női sál részlete. A fordításkötethez is egy örmény sárkányos szőnyeget választottam címlap-illusztrációként. A hajrenek számozásához a keretet az örményországi Zvartnoc székesegyház romjainak egy oszlopfő részlete adja. Szerintem szép lett mindkét könyv, az olvasók is azt jelzik vissza, hogy jó kézbe venni, mert a külcsín és a belbecs összhangban van.

Lengyel János
Kárpátalja.ma

Nagyon bosszantó tud lenni, amikor egy zöldséget vagy gyümölcsöt ki kell dobnunk a szemétbe, mert megromlott. Pedig akad néhány trükk, amivel tovább bírjak a zöldségek, gyümölcsök.
Mit, hogyan?

• A banán végét be kell tekerni egy kis folpackkal, így garantáltan tovább bírja majd.
• 0,5 dl ecet, 5 dl víz – ebben kell áztatni picit az epret, majd leöblíteni, szárazra törölni és mehet is a hűtőbe.
• A frissen mosott, száraz salátát úgy tegyük el, hogy a folpack alá helyezzünk egy papírtörölközőt is és így tegyük be a hűtőbe. A papírtörölköző felszívja a zöldségek nedvességét, ezért nem árt néha kicserélni.
• A brokkolit vagy zellert mindig külön kis csomagokba tegyük a hűtőszekrénybe, hiszen így tovább frissek maradnak.
• A koriandernek, a spárgának és a petrezselyemnek mindig vágjuk le picit a végét és így tegyük egy széles szájú vázába, amelybe előtte egy kevés hideg és szűrt vizet öntöttük. Az egésznek a tetejére pedig mehet egy műanyag zacskó és így tegyük be a hűtőszekrénybe.