A Biztonságpolitikai Szakkollégium tavaszi haditechnikai kurzusa keretében a napokban dr. Hegedűs Ernő mérnök őrnagy tartott előadást a légideszant csapatok haditechnikai eszközeinek műszaki és alkalmazási kérdéseiről.
A NATO átalakuló partnerkapcsolatairól tartott előadást Síposné prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes a Mindenki Hadtudománya Szabadegyetem keretében, a közelmúltban, Budapesten, a Stefánia Palota − Honvéd Kulturális Központban.
Talán nem közismert, de az Amerikai Egyesült Államok egyik legfontosabb honi védelmi vonalát a különálló fegyvernemként működő Parti Őrség (United States Coast Guard, USCG) jelenti.
Az amerikai rakétavédelmi rendszerek vélt vagy valós problémái nemcsak a politikusok, hanem a sajtó kedvenc témái is. Persze könnyű fogást találni rajtuk, hiszen sok milliárd dolláros beszerzésekről, képeken is jól mutató fegyverrendszerekről, illetve − megesett már többször − látványos kudarcokról van szó.
Ha az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezetet sikerül is kiverni Irakból, azt követően hosszú távú harcra kell készülni a nemzetközi terrorizmus ellen - mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna április 14-i, kedd reggeli műsorában.
Az Északi-sark Oroszország felügyelete alá tartozó területén 2018-ra önállóan működni képes orosz haderőt állítanak fel, mondta el a TASSZ hírügynökségnek a védelmi tárca egy magas rangú tisztviselője.
„Ha Európa a közeljövőben nem költ többet saját biztonságára, annak súlyos következményei lehetnek” – szögezte le dr. Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős államtitkára, a veszprémi Pannon Egyetemen rendezett, Nemzet és Biztonság című konferencián, április 2-án, csütörtökön. A Magyar Atlanti Tanács (MAT) által életre hívott rendezvényen tartott államtitkári előadásból megtudhattuk többek között, hogy a jelenlegi tervek szerint 2022-ig évente GDP-arányosan 0,1 százalékkal növekszik hazánk védelmi költségvetése.
Már Afganisztánban is toboroz az Iszlám Állam, ahol jelenleg is csak a nemzetközi kiképző- és támogatóerők jelenlétének, valamint a jelentős nemzetközi anyagi támogatásnak köszönhető, hogy viszonylagos nyugalom van − derült ki dr. Isaszegi János nyugállományú mérnök vezérőrnagy, háborús hadműveleti szakértő előadásából.
Asszimilációs, disszimilációs trendekről, az európai iszlám irányzatairól és az európai integrációs politikáról esett szó az Európa 9/11 konferenciasorozat második rendezvényén, melyet a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja szervezett a közelmúltban, Budapesten.
Ha feltesszük a kérdést, milyen gazdasági okok vezettek és vezethetnek
háborúhoz a modern korban, a többség garantáltan a földgázt és a
kőolajat említi. Sokan még ma sem tudatosították magukban, hogy a 21.
század majdani konfliktusainak egyik legfőbb forrása egy ezeknél sokkal
hétköznapibb elem lesz: az ivóvíz.
Honnan indult és hogyan működik ma az al-Kaida? Kell-e tartani az
Európába visszatérő szélsőséges iszlamista harcosoktól? Ezekre a
kérdésekre adott választ dr. Kis-Benedek József nyugállományú ezredes, a
Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója a Missziós történetek című
előadás-sorozat keretében a Stefánia Palota − Honvéd Kulturális
Központban.
Az Egyesült Államok számára stratégiai kérdés kell, hogy legyen az Északi-sark és az azt övező tengerszakaszok ellenőrzése, méghozzá szövetségi rendszerben: hangzott el a következtetés a washingtoni Brookings Intézetben tartott „US Leadership in the Arctic” című előadáson. Ahhoz azonban, hogy az ellenőrzés megfelelő legyen, a szükséges erőforrásokat is biztosítani kell − figyelmeztetett Robert J. Papp, Jr. admirális, az amerikai parti őrség volt parancsnoka, az amerikai kormány sarkvidéki ügyekkel foglalkozó különleges megbízottja.
Első hallásra rémisztőnek tűnhet, hogy szövetségre lépett a világ két legerősebb iszlamista szélsőséges csoportja, az afrikai Boko Haram és a közel-keleti Iszlám Állam. Azonban jelenleg mindkét szervezet szorongatott helyzetben van az ellenük indult kiterjedt hadműveletek miatt, és a köztük lévő jelentős földrajzi távolság is kétségessé teszi, hogy valóban komoly gyakorlati következményei lehetnek a frigynek - írja az AP hírügynökség.
Heti szubjektív tízes listánkba összegyűjtöttük azokat az országokat, ahova a közeljövőben nem érdemes vakációt szervezni. Listánk az IntelCenter kutatásán alapul, a szervezet kutatói egyebek között a terroristák, a lázadók tevékenységét, illetve a halálozási arányokat vizsgálva állítják össze a világ legveszélyesebb országainak listáját.
Március negyedikén a Cato Institute rendezésében zajlott le Washingtonban „A NATO jövője és a transzatlanti biztonságpolitikai rendszer” című előadás, melyen elsősorban az ukrajnai háború, a NATO európai tagállamainak égetővé váló problémái, illetve az amerikai biztonságpolitika Ázsia felé fordulása határozta meg az elhangzottakat.
Nem ritka, hogy gyerekeket is beszerveznek a terrorszervezetek, a hat-hét éves gyerekek alkalmazása több szempontból is kifizetődő a terroristáknak, akik előszeretettel toboroznak háború sújtotta területen − tudtuk meg dr. Kis-Benedek József nyugállományú ezredestől, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójától.
Európa 9/11 címmel rendezett konferenciát a dzsihádizmus európai megjelenéséről és következményeiről a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja február 18-án.
Május 15-én tartották a délnyugat-franciaországi Lourdes-ban az 57.
Nemzetközi Katonai Zarándoklat megnyitóünnepségét. Az egyik legismertebb
katolikus zarándokhelyen idén is katonák ezrei tették tiszteletüket a
világ minden tájáról, és természetesen a Magyar Honvédség is
képviselteti magát a jeles eseményen.
Az egyre nyugtalanítóbb kihívásokkal, valamint az Európa szomszédságában kialakult akut válságokkal várhatóan közép- és hosszútávon is számolnunk kell – fogalmazott Hende Csaba Budapesten, a NATO Parlamenti Közgyűlésen, május 16-án, szombaton.
Huszadik alkalommal rendezik meg a Múzeumok Majálisát Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban május 16-án és 17-én. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) is részt vesz az eseményen.
Pages