A Los Angeles Times különleges jelentésében foglalkozott azzal, hogyan tud az Iszlám Állam máig jelentős profithoz jutni a lopott iraki és szíriai olaj értékesítésével. Törökország üzleti partner a terroristák számára, az illegális olajkereskedelmet pedig helyi vállalkozások is támogatják.
Immár hat éve, hogy 2009 novemberében a Magyar Honvédség kivonta a rendszerből az L-39-es típust. Az Albatros hazai történetét szerencsére számos fotó dokumentálja. Az alábbiak valamikor a 2000-es évek közepén készültek.
A magyar Albatrosok közül a 119-es változtatta legtöbbször a színét. Volt terepszínű (német), ismét terepszínű (magyar) majd az egyik legigényesebb, legjobban sikerült festésmintát kapta, darázs lett. Nem sokáig zümmöghetett, mert fekete-fehér orrát, szárnyait és csíkos potrohát át kellett festeni egyszínű szürkére. Végül ez a gép lett Cápeti II., a szürke, ám cápaorrú repülőgép.
Az Albatros hosszan ívelt, elegáns orra ezzel a festéssel még jobban mutat.
A 119-es földközeli jobb fordulóban követi terepszínű típustestvérét.
Zümi "kinyújtott lábakkal" repül.
Egy másik repülés, másik kísérővel. Balról a 131-es zárkózik fel a pályán és a géppár felszállásra kész.
Az apró póttartályokon még a magyar színektől eltérő eredeti terepszín zöldell.
A géppár a Duna fölé ér, alattuk a dunaföldvári Beszédes József híd köti össze a két partot.
Emelkedő forduló a pápai repülőtér felett, lent leselejtezett MiG-ek hosszú sora áll.
A reptér után Pápa fölé érnek a gépek és gyorsan maguk mögött hagyják a várost.
Hazafelé a Tihanyi-félsziget és a Belső-tó felett.
A bal szárny alatt felbukkan egy MiG-29-es. A kétfarkúak az L-39-es kivonása után még egy évet kaptak, tőlük 2010 decemberében búcsúzott a honvédség.
Az L-39-es kísérője ezúttal a 11-es Nagyvas, pilótája az Alba bal szárnya mögé zárkózik.
Pillantás a Dongó század MiG-29-eséből. A szélvédő előtt a lézer távolságmérővel kombinált infravörös szenzor búrája dudorodik, alul-felül a régebbi barát-ellenség azonosító rendszer hármas antennái vannak.
Törzs alatti póttartály és egy UZR-73-as szimulátor a MiG függesztménye. Jól látszik a festett kabintető is.
MiG-29-es felülnézetből, földháttérrel, egy hátára forgatott L-39-esből nézve.
L-39 és MiG-29 géppár leszállás után, kigurulás közben, a guminyomokkal vonalkódosra csíkozott kecskeméti futópályán.
* * *
Fotó: Air Base archív
Bizalomkeltő találkozóra került sor múlt vasárnap Bangkokban India és Pakisztán között, melyen a két nukleáris hatalom nemzetbiztonsági tanácsadói vettek részt. Az előre be nem jelentett megbeszélés váratlanul érte a nemzetközi közösséget, mivel az elmúlt időszakban a két ország viszonya rendkívül feszült volt. Az eseményről szóló híreket az indiai külügyminisztérium szóvivője, Vikas Swarup tette közzé vasárnap délután a külügyminisztérium közösségi oldalán.
India és Pakisztán szembenállása a dél-ázsiai szubkontinens egyik legjelentősebb konfliktusa, melynek gyökere több mint fél évszázaddal ezelőttre nyúlik vissza. A két állam között kiéleződött feszültség fő tárgyát elsősorban a Kasmír-kérdés, azaz a tartomány vitatott hovatartozása jelenti, mely kapcsán a felek már többször keveredtek fegyveres konfliktusba.
A két ország közötti kapcsolatok augusztus óta különösen mereven és fagyosan alakultak, miután a nemzetbiztonsági tanácsadók Újdelhibe tervezett nyári találkozója végül nem került megrendezésre. A tárgyalás elhalasztásához a napirendre tűzendő kérdések kapcsán felmerülő nézeteltérések vezettek: míg India kizárólag a terrorizmus problémakörére kívánt fókuszálni, addig Pakisztán a Dzsammut és Kasmírt érintő kérdéseket akarta megvitatni, melyet India határozottan elutasított.
A vasárnapi áttörő megbeszélésre nem sokkal a Párizsban megrendezett klímacsúcs után került sor, melyen a két állam miniszterelnöke is találkozott egymással. A francia fővárosban Narenda Modi és pakisztáni kollegája, Nawaz Sharif egyetértettek abban, hogy országaiknak tárgyalóasztalhoz kell ülni, mely egyetértés kikövezte a bangkoki megbeszélés felé vezető utat. A találkozón Ajit Doval indai, és Naseer Khan Janjua pakisztáni nemzetbiztonsági tanácsadók mellett a két állam külügyi államtitkárai is részt vettek.
A nyilvánosságot teljesen kizáró tárgyalást követően a felek közös sajtóközleményt adtak ki, melyből kiderül, hogy a felölelt témák között szerepelt a béke és biztonság kérdésköre, a terrorizmus, Dzsammu és Kasmír ügye, valamint a Kasmír de facto határát képző ellenőrzési vonal (Line of Control) területének nyugalma. A felek nyilatkoztak a további együttműködés melletti elkötelezettségükről, mely az elmúlt időszak fényében kimondottan pozitívan értékelendő. A megvitatott témakörök jól mutatják, hogy Indiának és Pakisztánnak végül sikerült kompromisszumra jutnia, hiszen mind a terrorizmus problematikája, mind pedig Dzsammu és Kasmír kérdése felvetődött.
Nasheer Khan Janjuaés Ajit Dovala bangkoki találkozón. (A kép forrása: thehindu.com)A bangkoki helyszínválasztás egyébként több szempontból is érdekes. Egyrészt ez volt az első harmadik országban tartott bilaterális tárgyalás, melyen a felek a Kasmír-kérdést is megvitatták. Másrészt az eseményt annak ellenére rendezték meg a thai fővárosban, hogy az indiai miniszterelnök korábban kijelentette, egy ilyen dialógusra csakis Újdelhiben vagy Iszlámábádban kerülhet sor.
Úgy néz ki tehát, hogy egyelőre mindkét regionális nagyhatalom nyitottnak mutatkozik és konstruktív hozzáállást tanúsít. A dél-ázsiai hatalmak között kétoldalú tárgyalások Sushma Saraj indiai külügyminiszter Iszlámábádba történő látogatásával kedden tovább folytatódnak. A külügyminiszter az Ázsia Szíve konferencián vesz részt, ami három év óta India vezető diplomatájának első látogatását jelenti a pakisztáni fővárosban.
A bangkoki megbeszélést mindenképp a békés együttműködés irányába tett pozitív lépésként értékelhetjük, mely hosszú idő után megtörheti a jeget a rivális államok között. Ahogy arról az Aljazeera is beszámolt, az a tény, hogy nemzetbiztonsági tanácsadók a miniszterelnökök párizsi klímacsúcson tett látogatása után ilyen rövid időn belül találkoztak egymással arra enged következtetni, hogy a tárgyalások további folytatása mögött az indiai és pakisztáni politikai felső vezetés komoly érdekei húzódhatnak meg.
(Szerkesztette: Szabó Márk, Agócs Endre)
Sahra Wagenknecht, a német Die Linke párt politikusa a Spiegel napilapnak adott interjú során kifejtette, hogy az Egyesült Államok saját geopolitikai céljait valósítja meg a terrorizmus elleni harc leple alatt, Törökország pedig szabad kezet kapott Washingtontól a terroristák támogatásához.
Amerikai részvétellel tartották meg a bizalomerősítő céllal 17 éve életre hívott román-magyar békefenntartó zászlóalj hagyományos Bölcs Előrelátás hadgyakorlatát. Ez a LégierőBlogger szerint megint csak annak a jele, hogy a regionális együttműködések helyi szájíz szerinti létrehozásának és fenntartásának ideje lejárt, "ablaka bezárult". A régió országainak haderői már más szempontok szerinti együttműködésbe kényszerülnek bele, melyek nem biztos, hogy a valós nemzeti-regionális vagy összeurópai érdekeket tükrözik.Mindenesetre ezzel nincs mit kezdenünk, csak követhetjük az eseményeket és fotózhatunk. Ma például Bradley-t. A-10-est nem, mert mint a képekből látszik, rossz volt az idő.
Vegyes román-magyar személyzetű BTR-80A a köröshegyi lőtérrészen bánik el a célnak kitett daruval.
A Wise Foresight jármű-főszereplői: BTR-80 és Bradley M3.
Debrief alegység-állománygyűlés az 5-7 zászlóalj katonáinak.
Zord
John McCain, az amerikai szenátus katonai bizottságának elnöke, és Lindsey Graham republikánus elnökjelölt november 29-én tett javaslatot arra, hogy török csapatok kell szárazföldi beavatkozást kezdjenek Irak területén. Napokkal később a török hadsereg bevonult Irakba.
Az iraki Népi Mozgósítási Erők kényszerítő erőt alkalmazhatnak az ország területén hívatlanul tartózkodó török katonákkal szemben, ha a külföldi csapatok a megadott határidőn beül nem hagyják el az országot.
Szíria külügyminisztériuma hivatalos úton tiltakozását fejezte ki az ENSZ Biztonsági Tanácsa felé, mert a nyugati koalíció a szíriai hadsereg létesítményeit bombázta. A NATO katonai agressziót folytat egy független ország ellen, melynek fegyveres erői harcban állnak az Európát is fenyegető terroristákkal.
Irak külügyminisztériuma behívatta a török nagykövetet, és követeli, hogy Törökország azonnal vonja ki csapatait az észak-iraki területekről. Irak az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul, amennyiben a török katonák 48 órán belül nem hagyják el az ország területét.
A jövő évtől kezdve hivatalosan is elhárul minden akadálya annak, hogy női katonák is tagjai legyenek az amerikai hadsereg különleges alakulatainak. Ashton Carter védelmi miniszter a Pentagonban megtartott beszédében kiemelte, hogy ezentúl ugyanolyan eséllyel kerülhetnek be nők a katonai egységekbe, mint férfi társaik.
Az új szabály értelében a különleges alakulatoknak, így akár a haditengerészet elit kommandójának (NAVY SEALs) is lehetnek női tagjai.
“Nem lesznek kivételek. Amíg megfelelően képzettek, és az előírásoknak is eleget tesznek, ők is hozzájárulhatnak munkánk sikerességéhez olyan területeken, ahol eddig ezt nem tehették meg”
– nyilatkozta Carter.Az új szabály bevezetését számos lépés előzte meg az elmúlt években, amelyek a hadseregben tapasztalható nemi diszkriminációt igyekeztek megszüntetni, ezzel pedig a nők szerepvállalásának lehetőségeit próbálták kiszélesíteni. E sorba illeszkedik az a két női katona, akik az év elején történelmet írva sikeresen elvégezték a Ranger Iskola (Ranger School) képzését.
Fontos megjegyezni, hogy az új törvény hatályba lépése előtt a Kongresszusnak harminc nap áll a rendelkezésére a jogi felülvizsgálatra. Ugyanennyi idő illeti meg a hadsereget is, hogy felkészüljön a szabály bevezetésével járó változásokra.
(Szerkesztette: Fekete Csanád)
Recep Tayyip Erdogan török államfő fia, Bilal Erdogan lehet az Iszlám Állam olajminisztere? A Handelsblatt a török elnök fiának "sötét ügyleteivel" foglalkozott, melyek további terhelő tényezők az olajcsempészetre vonatkozó bizonyítékok mellett.