Biztonságpolitika

Az európai Airbus Helicopters vállalat a Heli Expo Trade Show-n hivatalosan is átadta az első H215 típusú többcélú forgószárnyast a finn határőrség részére – írja az asdnews.com.

Törökország és Azerbajdzsán légiereje a napokban közös hadgyakorlatot hajt végre - írja az azeri APA hírportál.

2012-ben írtam egy blogposztot egy állítólagos utászcsörlőről, illetve ezek alkalmazásáról a mosztari öreghíd kőelemeinek kiemelésében játszott szerepéről. Furcsa dolog az internet, mert beütöttem a google-ba most, hogy "mosztar utászcsörlő" és csak az én posztom jött ki. A furcsa az, hogy ezek a katonai városi legendák mennyire bent tudnak maradni saját zárt rendszerekbe és az internet korában se írja le senki egy fórumon sem névtelenül.

A régi bejegyzés itt tekinthető meg, kb leírtam mindent, meg még egy csomó mást is a kérdés kapcsán.

Na mindegy. A poszt után nem sokkal jelentkezett Padányi József dandártábornok, aki volt olyan kedves és megküldte azt a tanulmányát, amit a témáról írt, és egyben megerősítette, hogy utászcsörlőről nincs szó :) Kb 10-11 oldal a tanulmány és lépésről lépésre végigveszi, hogy hogyan ment végbe a kiemelés. Ha lenne időm nagyon figyelmesen elolvasni, még egy fél tucat kérdést fel tudnék tenni, de azt majd legközelebb. A korábbi posztot talán azért is érdemes elolvasni, mert néhány körülményt, anekdotát még hozzátesz a tanulmányhoz.

Padányi 1998-ban a SFOR Magyar Műszaki Kontingens parancsnokhelyettese volt, majd a következő évben a SFOR műszaki főnöke.

A tanulmány letölthető erről a linkről, a dokumentum elejére odatettem a bibliográfiai adatokat, amiből kiderül az eredeti mű, hol mikor jelent meg.

Ha találunk még képeket, tervrajzokat, akkor most már fel tudom rakni ezeket is. Bármilyen banálisan hangzik három évembe telt idáig, amíg megoldást megoldottam.

Az Amerikai Egyesült Államok arra használja a Szíriában öt évi háború után elért fegyvernyugvást, hogy újra felépítsen egy mesterséges, külföldről vezérelt fegyveres ellenzéket.

Tovább olvasom

A katonai helikopterek üzemeltetésének egyik érdekes helyszíne az előretolt, ideiglenes töltőhely, ahol újrafegyverzésük és üzemanyaggal való feltöltésük történik. A töltőhelyek lényege, hogy a helikopterek minél közelebb legyenek a műveleti területhez, minimálisra csökkentve az átrepülési időket, értékes időt és üzemanyagot megtakarítva így.

Hat évvel ezelőtt, egy dermesztően hideg március eleji napon az egyik ilyen hazai töltőhelyet látogattam meg, ahol az első afganisztáni misszióra (AMT 1) készülő Mi-24-es személyzetek tartottak kiképzési repülést.  

Mielőtt a helikopterek elindultak volna Szolnokról, a földi lépcső kialakította az ideiglenes  töltőhelyet. Kijelölték a leszállóhelyeket, telepítették az éjszakai repüléshez szükséges fénytechnikát, kiépítették az elektromos szolgáltatást, a telefonvonalat, felállították a sátrakat, a mobil meteorológiai berendezést, és biztosították a helikopterek, a telepített eszközök és a lőszerek őrzés-védelmét, valamint az ellátást és az élelmezést. 

Járművek sora darus kocsival, tűzoltó és mentőautókkal, tartálykocsival, APA-kocsival és a tűzszerészek teherautójával. Nem látszik, de a sor végén van a lőszerek vagy ahogy itt mondják, a pusztító eszközök szögesdróttal védett konténere.

A hajózók felkészülése három órával a repülés előtt kezdődik. A felkészülés során átismétlik a lőtérrendet, térképvázlatot készítenek, ha kell, majd következik a „lejátszás”, ami lényegében egy ellenőrzés, ahol a feladattal kapcsolatos kérdések záporoznak a hajózókra. A felkészülést egy meteorológiai tájékoztató és a koordinátori eligazítás követi, majd a gépek átvétele és a repülés.

Mi-24-es, bombákkal. A gép célzókészüléke néhány adat (sebesség, széleltérítés, stb.) figyelembevételével kiszámítja a bombák oldásának pillanatát, az oldást a gép orrában ülő helikoptervezető-lövész végzi hangjelzésre. A gyakorlóbombáknak nemcsak a ballisztikája egyezik meg az igaziakkal, hanem a csökkentett töltet révén jól láthatóvá válik a bomba becsapódásának helye is.

A felszállás előtt nagyjából húsz perccel a hajózók is kiérkeznek a helikopterekhez. A helikoptervezető még a körbejárást végzi, a helikoptervezető-lövész már a fülkéjében ül. A hajózók ekkor már az amerikai Gentex sisakban repültek, ami sokkal könnyebb, komfortosabb viselet, mint elődje volt, és a rádiózás is tisztábban hallható benne.

A hajtóműindítás most a gépek saját akkumulátoráról történik, APA-kocsira nincs szükség. Először a segédhajtómű indul, lángja kicsap a vékony fúvócsövön. Sivító hangját azután elnyomja az induló hajtóművek zaja, és nagyon lassan megmozdulnak és életre kelnek a forgószárnyak is.

Nagyjából tízperces földi idő után az egyik Mi-24D felszáll, és kirepül a lőtérhez vezető útvonalra.

Kint a lőtéren négy órával a lövészet előtt kezdődött az élet. A lőteret lezárták, és az őrség meggyőződött róla, hogy a területen nincsenek illetéktelenek. A megfigyelő ponton vörös zászló jelzi, hogy éleslövészet zajlik, és ugyanúgy ott vannak a tűzoltó, mentő és tűzszerész járművek, mint a töltőhelyen. A lövészetre érkező gépek személyzetével a lőtéri repülésvezető tartja a kapcsolatot. A lőtéren az ő szava a döntő, ő ad tájékoztatást, engedélyez és tilt, ha kell.

A lőtérre érkező helikopter személyzete dönti el, hogy akar-e lövés nélküli „hideg” kört repülni, de ez nem kötelező. A Mi-24-es szürkületben érkezik a lőtér fölé, az első kör hideg. A második rárepülésnél a négycsövű géppuskával tüzet nyitnak a kihelyezett célokra. Dörög a fegyver, a gép orránál lángcsóva villog és ömlik lefelé a sok lőszerhüvely.

A Mi-24-es még egy kört repül, ez a géppuskás lövészetnél kötelező fegyverellenőrző kör.

A töltőhelyre visszatérő gépeket a műszakiak fogadják. Ők azok, akik hosszú órákon át kint vannak a hidegben, várják vissza a „vasat”, amit ők engedtek útjára. Lábukat megvetve állnak a forgószárnyak keltette fagyos, erős szélben, várják, hogy a gép földet érjen, hogy odamehessenek felkészíteni a következő feladatra. Nélkülük tényleg nem működne az egész!

A hajtóművek leállítása után jön a tartálykocsi és kezdődik a tankolás, a következő felszállásra már sötétben kerül sor.

Besötétedés előtt a földi csapat beüzemeli a fénytechnikát. A gépek előtt két-két lámpát helyeznek ki, földbe szúrt pálcákkal biztosítva, nehogy a forgószárny szele elsöpörje azokat. A pilóták ezekhez a fénykapunak nevezett lámpákhoz szállnak majd le. Az egyik leszállóhelynél egy nagyméretű T betű van kialakítva egyszerre felvillanó fehér fényekből. A T betűhöz egy bevezető fénysor vezet az elején egy forgó vörös fénnyel. Ez a megközelítés irányát jelzi a sötétben. A felszállás irányát szintén egy fénysor mutatja. Áramszünet esetén aggregátor biztosítja az áramellátást.

Az egyik helikopteren géppuskacserét hajtanak végre. Az oldalra kifordított fegyvert egyben leemelik, egy másikat helyeznek a helyére és a csatlakozók visszahelyezésével üzemkésszé teszik a rendszert. Az egész nem tart tovább öt percnél.

A hevederszekrény és más fedelek nyitása után következhet a lőszer betöltése. Ez a mozzanat is gyorsan lezajlik, a gép elé ismét kikerül a vörös zászló. A fegyver betöltve, a gép feltankolva, indításra kész.

Ahogy telik a délután, a szürkület lassan a sötétségbe megy át. Naplementéről a szó hétköznapi értelmében nem beszélhetünk, a felhőzet zárt, itt ma senki nem látta a napfényt. A 714-es gép még szürkületben száll fel, de visszatérni már teljes sötétben fog.

Az 580-as Mi-24D átmeneti fényben.

A gép formája eltűnik a sötétben, méretét csak a külső fények alapján lehet felbecsülni. Este hat órára teljesen besötétedik, a hátralévő feladatok már éjszakainak számítanak.

Átmeneti csend a töltőhelyen. Két feladat között személyzetére vár a szarvastehenes Mi-24V.

A fénykapu lámpáinak fényében a forgószárnylapátok egyetlen nagy fényes tányérrá olvadnak össze. A hajtóművek gázai hangos dübörgéssel távoznak, a forgószárnyak ütemes csattogással forognak, és ehhez még hozzátartozik a faroklégcsavar egyenletes zúgása is.

Amint a gép a földön van, még hosszú percekig járnak a hajtóművek, de a műszakiak és a fegyveresek már ott vannak mellette és teszik a dolgukat, ellenőriznek, adminisztrálnak. Nemcsak üzemidőket és üzemanyag felhasználást, hanem lőszerfelhasználást is.

A nap utolsó feladatát követően megtankolják a helikoptereket, majd betakarják a kabintetőket, a géppuska csöveit, a Pitot-csövet, a hajtóművek gázelvezető csöveit, kötéllel nyűgözik a forgószárnylapátokat és kiveszik a gépek adatrögzítőit. 

A hajózók sátrában zajlik a repülés utáni eligazítás. Valamennyien elmondják a számukra kijelölt feladatot, a végrehajtás részleteit és egyéb észrevételeiket. Megérkezik a lőtéri repülésvezető és ő is hozzáteszi a lőtéren tapasztaltakat. Felmerül egy kérdés, amelyhez mindenki hozzáfűzi a véleményét, sőt egy kapcsolódó történet is elhangzik, merthogy minden megtörtént esetből lehet tanulni valamit. A lényeg, hogy amikor zárul a nap, és a hajózók kilépnek a reputániról, ne maradjon megválaszolatlan kérdés. Kint elcsendesül minden, a helikopterek állóhelyét fényszórósor világítja meg. A terepet átveszi az őrség, reggelig ők felelnek a töltőhely biztonságáért.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A védelmi és biztonsági profilú Saab bejelentette, hogy a Cseh Köztársaság Légi Irányító Szolgáltatója (ANS CR) a vállalat SR-3 típusú, felszíni mozgást érzékelő radarját (SMR) telepíti a prágai Václav Havel Reptéren.

Tavaly novemberben kapta meg a Brazil Légierő (FAB) az utolsó két Northrop F-5 Tiger II vadászgépét, melyek a modernizálás után az F-5FM jelzést kapták.

Az amerikai légierő két bázisának építése kezdődött meg Szíria azon területein, melyeket terrorszervezetek szakítottak le az országról, majd azt követően a kurdok ellenőrzése alá kerültek.

Tovább olvasom

India bővíti légtérellenőrző repülőgép flottáját.

A brazil Embraer Defence and Security vállalat a napokban leszállította az utolsó EMB-314 Super Tucano típusú könnyű támadó repülőgépeket Indonézia légierejének.

Az Európai Unió és a NATO együttműködése napjaink egyik leghasznosabbnak bizonyuló katonai összefogása az Európát lassan két éve folyó migránsválság kapcsán. A két szervezet tagállamai nagyban átfedik egymást, ami elősegíti az integrált beavatkozást a Földközi-tenger, az Adriai-tenger és az új trendnek számító orosz-norvég útvonal embercsempészei ellen.

A két szervezet közötti kapcsolat 2016 februárjától tekinthető kézzelfoghatónak, azonban már a tavalyi évtől közeledés látszott a NATO és az EU-t képviselő Frontex műveletei között.

A Frontex az EU 2004-ben alapított, varsói székhelyű intézménye, mely a kezdetektől koordinálta a tagállamok határőrizeti szerveit. Első, a migránsválságra reagáló művelete az úgynevezett „Poseidon-művelet” volt, mely a Délkelet-Európára irányuló fokozott határrendészeti és hírszerzési műveleteket foglalta magába 2014 márciusától az év végéig, főleg Bulgária és Görögország területein. A műveletben résztvevő erők elsősorban a szárazföldön tevékenykedtek. Az Unió erre szánt költségvetése 2,25 millió euró volt, mely a rá következő művelet költségvetéséhez képest meglepően alacsony összeg.

A Frontex második, már a NATO-val együttműködő művelete 2015-ben kezdődött meg „Triton” néven, és a Poseidonnal ellentétben már jóval nagyobb hangsúlyt fektet a Földközi-tenger és Adriai-tenger védelmére. Az elsősorban Olaszországot és Görögországot érintő művelet az Europollal és a nemzetek hatóságaival közreműködve tartotta ellenőrzése alatt a Földközi-tengert annak érdekében, hogy az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről érkező embercsempészetet visszaszorítsa. A NATO-val való együttműködést ékesen bizonyítja, hogy a művelet megkezdését már több, nem EU tagország is aláírta, mint például Norvégia vagy Izland.

„Drámaian megnöveljük jelenlétünket a Földközi-tenger centrumában annak érdekében, hogy támogassuk az olasz hatóságok parti őrizeti munkásságát a határvédelem és az életmentés érdekében. Már így is túl sok haláleset történt a vizeken” – nyilatkozta Fabrice Legerri, a Frontex ügyvezető igazgatója.

A segítségnyújtás mértéke valóban sokkal többnek bizonyult, mint a Triton előtti művelet idején: az Európai Bizottság csak a tavalyi évben összesen 26,25 millió eurót fektetett mindkét terület támogatásába, az idei évre pedig további 45 millió eurót kívánnak a műveletekre fordítani.

A pénzügyi növekedésen túl a felszereltség is javult, hiszen a Poseidon kizárólag szárazföldi műveletével ellentétben a Triton már tengeri és légi flottával rendelkezett. Számszerűsítve 3 repülőgéppel, 2 helikopterrel, 6 parti és 12 nyíltvízi járőrhajóval, illetve elemző és felderítő egységekkel.

Követve azonban tavaly nyáron egyre súlyosbodó válságot, korántsem nevezhetjük teljes sikernek a műveletet. Ezt felismerve az EU úgy döntött, hogy gyökeres változtatásra van szükség a műveletek hatékonyságának növelése érdekében. A Frontex előző év december 17-i közleményében jelentette be a Poseidon megreformálását, mely bár ugyanazon szektorban, de jóval több és korszerűbb felszereléssel támogatná a már javában folyó műveletet.

A NATO-val való szoros együttműködés egészen februárig váratott magára, amikor is Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára bejelentette az EU-val való együttműködési szándékát. Az összefogás elsősorban Németország, Görögország és a nem EU-tag, de a válságban nagyon is érintett Törökország kezdeményezése. Ezen országok a szervezet közreműködésével akarnák felszámolni az illegális embercsempészetet az Adriai-tengeren és a Földközi-tengeren egyaránt.

Jens Stoltenberg február 11-i brüsszeli beszéde alapján német vezetésű lesz az a tengeri flotta, melyet a szervezet minél hamarabb útjára indítana. A The Guardian további hírei szerint a haditengerészet műveletein túl a NATO által biztosított repülőgépek szintén megkezdik feladataik ellátását, mely során a görög és török parti őrséggel együttműködve megfigyelés alatt tartják a migránsokat szállító hajók és csónakok mozgását.

„Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a már úton lévő hajókat visszairányítjuk, sokkal inkább azt, hogy a NATO hozzájárul az emberkereskedelemben résztvevő bűnözői hálózatokról történő információszolgáltatáshoz.” – tette hozzá Stoltenberg.

A szervezet munkálatai magukba foglalják azt is, hogy a nemzetközi jogi normáknak megfelelően tiszteletben tartják az érintett államok szuverenitását. Éppen ezért a főtitkár kihangsúlyozta, hogy a görög és török fegyveres erők nem avatkoznak be egymás területein sem a tengereken, sem a légtérben, továbbá a szövetséges államok területén való ellenőrzésen túl információszerző/felderítő csapatokat akarnak küldeni a szír-török határhoz is.

A brüsszeli találkozó után két héttel Stoltenberg sajtóközleményben számolt be a már folyó munkálatokról. Ebben többek között megemlíti azt, hogy az ígért, német vezetésű, több ország (többek között Kanada, Németország, Görögország és Törökország) által küldött hajókból álló flotta 48 órán belül a helyszínre érkezett és megkezdte a munkálatait. Emellett egyéni véleményében hangsúlyozta, hogy a krízis megoldása közös ügy, ami közös megoldást is kíván.

„Nem szabad alábecsülni a probléma összetettségét. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a válság évek óta elhúzódik, és nem lesz gyors megoldása. De figyelmen kívül hagyni ezt a  problémát egyben azt is jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk a NATO alapvetéseit – és én büszke vagyok a szervezet annak érdekében tett erőfeszítéseire, hogy segítse tagjait és az Európai Uniót ezekben a nehéz időkben. “

A Nemzetközi Migrációs Szervezet nem sokkal a brüsszeli találkozó előtt megjelent nyilatkozata szerint ebben az évben már 409 ember vesztette életét a nyílt tengeren, miközben próbált átjutni az Európai Unió területére. A tengeren szerencsét próbálók száma megtízszereződött az előző évhez képest.

További aggodalomra ad okot az a feltételezés, miszerint a tengereken való járőrözés csak még jobban ösztönözni fogja a menekülőket a tengeren történő átkelésre, hiszen a NATO kezdeményezése növeli a menekülők életben maradási esélyeit. Líbiai embercsempészek nyilatkozták tavaly a Guardiannak, hogy a fokozott katonai beavatkozás a Földközi-tengeren nem szolgál elrettentésként az embercsempészeket választóknak.

2016. március 4-én, pénteken ünnepelték a tízéves magyar Gripen-programot a Kecskeméti Repülőbázison!

Kositzky Attila nyá. repülő altábornagy előadása.

2016. január 6-tól indult a már többéves múltra visszatekintő bolgár-amerikai közös hadgyakorlatok legújabbika.

Sikerrel teljesítette négyhónapos külszolgálatát a Balti Légtérrendészeti Szolgálat magyar kontingense.

Európa megengedte magának, hogy a végletekig kiszolgáltatottá váljon a török elnök szeszélyeivel szemben, emiatt Törökország ellenzékkel és a kurd kisebbséggel szembeni megtorló akciói is komoly következményeket hordozhatnak Európa számára.

Tovább olvasom

A Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Hatvani István Szakkollégium meghív minden kedves érdeklődőt a következő rendezvényre, melynek címe:

“Fiatal Kutatók Tudományos Konferenciája”.

Előadók:

részletek hamarosan

Időpont: 2016. április 15. – 09:00

Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, 234-esterem

A rendezvény nyílt, viszont a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva lehet elvégezni:

A Biztonságpolitikai Szakkollégium egy egész napos tudományos konferenciát rendez az Afrikát érintő biztonságpolitikai kihívásokról, melyre minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk.

Időpont: 2016. 03 10. – 8.00

Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Orczy úti Kollégium

 

Szponzorok:

 

 

 

A rendezvény nyílt, viszont a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva lehet elvégezni:

Észak-Korea hat rövid hatótávolságú rakétát lőtt a tengerbe a keleti parton fekvő Vonszan település közelében – nyilatkozta a dél-koreai védelmi minisztérium szóvivője. Az eset órákkal a 2270-es ENSZ BT-határozat megszületése után történt, mely az északi rezsim pár hónappal ezelőtti atomkísérletére, valamint nagy hatótávolságú rakétakísérletére tett válaszlépésnek tekinthető. A határozat minden eddiginél szigorúbb szankciókat vezet be Észak-Koreával szemben.

Eszerint minden, az országba irányuló, illetve az országból induló szállítmányt ellenőriznek, megtiltják a szén, vas, vasérc és arany Észak-Koreába irányuló exportját. Emellett egyes luxuscikkekre is korlátozást vezetnek be, valamint 16 személy és 12 szervezet feketelistára került.

Barack Obama amerikai elnök nyilatkozatában kifejtette: a nemzetközi közösség egyetért abban, hogy Észak-Koreának abba kell hagynia veszélyes programjait és „jobb utat kell választania a népének”.

Dél-Korea reméli, hogy szomszédja végre a változás útjára lép. Ennek ellenére Szöul szerint az események Észak-Korea haragjának és dacának a jelei és további provokatív lépések várhatóak, csak az a kérdés, hogy mikor.

A következő hetek során Dél-Korea közös hadgyakorlatot tart a térségben tartózkodó amerikai erőkkel, amit Észak-Korea minden évben felháborodással vesz tudomásul és fenyegetésként érzékel. A minden évben megrendezésre kerülő hadgyakorlat idei felvonása lesz az eddigi legnagyobb, így várhatóan a szokásosnál is jobban felkorbácsolja majd a feszültségeket a 38. szélességi fok északi oldalán.

Az ENSZ tisztviselőinek nyilatkozata alapján az ISIS nem csak a politikai vákuumot kihasználva terjeszkedik Líbia területén, hanem megfelelő pénzügyi forrásokkal is rendelkezik.

Martin Kobler, az ENSZ líbiai képviselője szerdán figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot, hogy a politikai struktúra hiánya az ország összeomlásához vezet, miközben a bűnözői hálózatok és terrorista csoportok egyre jobban megvetik a lábukat Líbiában. A képviselő szerint némi bizakodásra ad okot, hogy a líbiaiak többsége annak ellenére is támogatná a nemzeti egységkormányt, hogy néhány párt csak a saját szűk politikai érdekeit veszi figyelembe.

Az ISIS erősödését mutatja, hogy képes volt saját  infrastruktúrát (kiképzőtáborok, erődítmények, valamint kezdetleges kormányzati intézmények) kiépíteni  Európa szomszédságában. Kobler véleménye szerint Líbia jelenleg nem áll olyan szilárd alapokon, hogy meg tudja magát védeni az ISIS-től, azonban a demokratikus átmenet folytatása kritikus tényező lehet a terrorizmus elleni harcban.