Biztonságpolitika

Ukrajna szárazföldi hadereje számára a határon túlról szerzett be páncélos járműveket a közelmúltban. Kijev a lengyel Wtorplast cégtől vásárolt meg ismeretlen számú, talán 200 darab BMP-1AK (AK - Anti Kumulative) gyalogsági harcjárművet. A lengyeltől vásárolt páncélosokon több eltérés is megfigyelhető, így például korszerűbb rádiókkal és figyelőműszerekkel lettek ellátva, valamint egy nagyjavításon is átestek a megjelenésük alapján. A hírek szerint ezek a lövészpáncélosok a Cseh Köztársaságtól kerültek megvásárlásra a lengyel cég által és az ukrajnai Zsitomírban található üzemben folyt a kismérvű átalakításuk és nagyjavításuk. Ukrajna számos BMP-1-est veszített el javíthatatlanul az elmúlt évek harcai során, így a beszerzés végrehajtása indokolt.

Nagy-Britanniában elkezdték az SA80-as gépkarabély A3-as jelzésű változatának bevezetését a lövészalakulatoknál. Az új modifikáció "Flat Dark Earth" fantázianevet viselő festékkel lett lefestve, ami csökkenti a szabad szem általi, illetve az infravörös tartományban történő észlelhetőségét is. Mindezeken túl jobban ellenáll az időjárás viszontagságainak, valamint a mechanikai sérüléseknek és jobb a kopásállósága is. A kor kihívásainak a könnyedén eltávolítható előagy mind a négy oldalára felszerelhető Picatinny sínek jelentik a választ. Erre könnyedén felszerelhetők a szükséges kiegészítők és kialakítása olyan, hogy nem csatlakozik a fegyver csövéhez, csak a tokhoz, így nem rontja lövések pontosságát. A Heckler&Koch által végrehajtandó 5,4 millió fontos beruházást igénylő korszerűsítés lehetővé tette, hogy az SA-80A3-as tömege 100 grammal könnyebb legyen és még tovább javuljon az ergonómiája. Elsőnek 5000 darab SA-80A3 kerül átadásra a katonák számára, azonban a jövőben ez a mennyiség tovább növekedhet majd.

Egymásnak ellentmondó hírek érkeztek a Eurofighter Typhoon vadászbombázó Captor-E radarberendezésének fejlesztéséről a héten. A gyártóktól származó hírek szerint minden rendben van, azonban német védelmi minisztérium március végén arról számolt be, hogy a fejlesztés nagyjából 13 hónapos késést szenvedett. Ráadásul a radarfejlesztés költsége 585 millió euróval megemelkedett az eredeti becsléshez képest. A radar megnövekedett képességeit kihasználó számítógépes rendszerrel sincs minden rendben. Egyfelől magának a számítógépnek a légi alkalmassági vizsgálata is csúszásban van, de a hírek szerint a számítógépek gyártási üteme sem biztosított még a majdan kellő mértékben, így ezek beépítése sem valósulhat majd meg az előre eltervezett időben. Továbbá gondok adódtak a szoftverfejlesztés területén is, ami az utóbbi időben történő harcigép fejlesztés során nem újdonság. Az új Captor-E rádiólokátort a Kuvait által megrendelt példányokba szerelnék be, ezek átadásnak kezdetét ez év végére várták, de Kuvaitból származó információk szerint ezt 2020 végére elhalasztotta a Leonardo. Mindenesetre az első Captor-E radarberendezéssel március óta már folynak a légi próbák az IPA 8-as tesztpéldányba építve.

Gyakorlóbomba esett le egy francia Dassault Mirage 2000D vadászbombázóról április 10-én. A Nancy-i (Meurthe-et-Moselle) repülőtérről felszálló gépről levált eszköz 15:20 körül ért földet a Faurecia autóalkatrész gyár Nogent-sur-Vernisson melletti üzemében. A gyárban dolgozók közül két fő könnyebb sérüléseket szenvedett a fémből és műanyagból álló gyakorlóbomba becsapódása következtében. A francia légierő megkezdte az eset kivizsgálását.

A Horvátországban elért siker után Kolumbiában is megpróbálnak vevőt találni az izraeli légierő felesleges készletét alkotó F-16-okra. Az Elbit Systems és az Israel Aircraft Industries (IAI) egyaránt kínálja megvételre a régebbi F-16A/B Netz és az újabb F-16C/D Barak variánsokat a szintén Izraeltől beszerzett Kfir vadászbombázók pótlására. A General Dynamics, majd később már a Lockheed Martin által gyártott gépek egy korszerűsítéssel egybekötött üzemidő-hosszabbításon fognak átesni, amennyiben Kolumbiában a beszerzésük mellett döntenek. A modernizáció részleteiről jelenleg csak annyit tudni, hogy a Block 50-es változatok képességeihez mérhetőek lesznek. Bogota igényeinek kielégítésére 12-18 darabos F-16-os beszerzés valószínű.

Másutt is megpróbálnak piacot szerezni az izraeliek, mégpedig Dél-Afrikában. Itt a svéd Saab által gyártott JAS-39 Gripen C/D vadászbombázókhoz ajánlottak fel korszerűsítési csomagot a Rafael képviselői. Az eddig nem nagyon részletezett korszerűsítési csomag 4,5 generációs képességekkel ruházná fel a gépeket, amelyek fegyverzetébe megjelennének a Python 5 és az I-Derby ER légiharc-rakéták, valamint a Litening célzókonténer 4.1-es változata.

Katar jelentős összeget költ a Boeing AH-64E Apache Guardian harci helikoptereinek fegyverzetére. A héten Washingtonban jóváhagytak egy nagyjából 300 millió dolláros beszerzést. Ezért az összegért 5000 darab 70 milliméteres (2,75 hüvelykes) rakétát és az ezekhez felszerelhető, a BEA System által kifejlesztett APKWS II (Advanced Precise Kill Weapon Systems) irányítókészletet fog az arab állam megvásárolni.

Tajvan számára a Donald Trump vezette amerikai kormány engedélyezte a tengeralattjárók építésében gyakorlatot szerzett amerikai vállalatokkal való üzleti kapcsolatok kiépítését, vagyis Tajpej számára elérhető közelségbe kerültek az évek óta tiltott technológiák. Ezekkel még könnyebbé válhat a szigetállam számára a hazai gyártású tengeralattjárók előállítása, amire pár éve már lépéseket is tettek. Még 2001 áprilisában George W. Bush elnök jóváhagyta nyolc hagyományos meghajtású tengeralattjáró eladását, majd ennek a döntésnek a magvalósítása függőbe került. Tajvanon természetesen örülnek a legújabb döntésnek, míg Pekingben éppen ellenkezőleg. Ugyanis diplomácia csatornákon keresztül is kifejezték nemtetszésüket a döntés miatt, a médiavisszhang mellett.

Gyökeres fordulat állhat be az amerikai elnök és stábjának szállítására megvásárolandó Sikorsky VH-92A helikopterek ügyében. Az első két prototípusként szolgáló gép, az EDM-1 és az EDM-2 2017 júliusában és novemberében hajtotta végre első repülését és most a gyártót követő állami tesztekre várnak, amik ezen a nyáron kezdődnek majd el a Marylandben található Patuxent River-i bázison. Jelenleg a forgószárnyasok a New York államban lévő Owego-i Lockheed Martin létesítményben találhatók, ahol festési és belsőépítészeti munkákat végeznek el rajtuk. További négy példány pedig az építés különféle fázisában található meg jelenleg, ezek várhatólag 2019-ben kerülnek majd átadásra. A gépek beszerzését intéző haditengerészet vezetésében érlelődik az a gondolat, hogy az elkövetkező 3 év alatt, vagyis 2019 és 2021 között összesen 17 VH-92A helikoptert vásároljanak meg. A gépeket üzemeltető HMX-1 –es század állományába a 17 gép, valamint a két prototípus mellé, amiket további tesztekhez terveznek felhasználni még négy Sikorsky VH-92A kerülne, ez utóbbiak viszont csak a kiképzésben lennének használva.

A washingtoni Rentonban, márciusban vette kezdetét a 100. Boeing P-8A Poseidon tengeri járőrgép összeszerelése. A típusból a 2011-ben elkezdődött gyártás óta 82 darab készült el és jelenlegi rendelésállomány alapján a gyártósor 2022-ig termelni fog.  A P-8A-ra további megrendelések is várhatók, az egyik legközelebbi Dél-Koreából, ahol az év végéig dől el melyik gyártó termékének szavaznak bizalmat a döntéshozók. Az ázsiai országban a gyártó kapcsolatokat keres a repülőgépiparban járatos vállalatok között, éppen a P-8A bizonyos alkatrészeinek előállítása céljából. A Boeing folyamatosan dolgozik a továbbfejlesztésen, képességnövelésen. A legújabb Increment 3-as csomag magában foglal egy széles sávú műholdas kommunikációs kapcsolatot is, ami növeli a repülőgép által küldhető és fogadott adatok mennyiségét.

Még csak éppen szolgálatba állt az amerikai haditengerészetnél, máris a továbbfejlesztésen gondolkodnak a flotta vezetői az ATK Defense Electronics Systems AGM-88E AARGM Block 1 (Advanced Anti‑Radiation Guided Missile) radargyilkos rakétával kapcsolatban. Eddig a fegyverből több mint 600 darabot adott át a gyártó, azonban a következő év elejére várják a nagyobb hatótávolságú ER változat terveit a haditengerészet vezetői, akik az ezt követő negyedik évben már ezeket szeretnék látni a parancsnokságuk alá tartozó repülőgépeken. Az AARGM több példány nem teljesen újépítésű, hiszen a már régebben legyártott korai változatok rakétatestére is felszerelésre kerültek az új érzékelőegységek és fedélzeti elektronikák.

Ezen héten több hírben is megemlítésre került a Lockheed Martin F-35-ös típusa. Az egyikben egy távlati terv során került szóba a típus, ahol az amerikai rakétavédelmi ügynökség szeretné a ballisztikus rakéták felderítésére és megsemmisítésére is felhasználni a vadászbombázókat. A várhatólag hat-hét alatt megvalósítható képességre az bizakodó okot a 2014-es és 2016-os esetek adják, amikor is a Lightning II-es infravörös érzékelői sikeres követtek nyomon tesztindításban használt rakétákat. Sőt 2016-ban egy tengerészgyalogos F-35B továbbította is az adatokat egy AEGIS rendszerrel ellátott hadihajónak, ami a rakéta megsemmisítését végrehajtotta. A szinte mindenütt jelenlévő észlelőrendszer mellett a ballisztikus rakéták megsemmisítése is az elvárt feladatok közé tartozna, erre azonban az AIM-120-ok nem ideálisak, hiszen a találatot biztosító indítási ablak igencsak kicsike egy ballisztikus rakéta ellenében. Így erre a feladatra egy új rakétára lenne szükség.

A közeljövőt a hordozófedélzeti üzemre alkalmas F-35C variáns jelenti, amelyik 2019-ben lép majd szolgálatba. Ekkora a fedélzeti rendszereken már a Block 3F szoftvercsomag lesz majd megtalálható és az ebben az évben záródó tesztek eredményeképpen ez a változat már a hadrendbe állításától bevetheti a Raytheon AGM-154C Block III JSOW siklóbombát is. A maximálisan 130 kilométeres hatótávolságú, bunkerek megsemmisítésére tervezett siklóbomba irányítását műholdas navigációs rendszer, illetve a végfázisban képalkotó infravörös rendszer végzi. Az amerikai repülőgép-hordozókon már több mint 10 éve jelenlévő fegyver egy új, alacsony észlelhetőséggel rendelkező hordozóeszközzel kombinálna komoly fenyegetést fog jelenteni.

Jelenbe visszatérve pedig azt lehet leírni, hogy megtörtént az első teljesen brit üzemanyag-utántöltés is az F-35-ös történetében. A nagy-britanniai Brize Nortonból egy Airbus A330-as Voyager települt át az Egyesült Államokba, hogy az USA keleti partjainál végezhessék el az utántöltéseket.

Mexikó és Argentína között szándéknyilatkozat került aláírásra, melyben az áll, hogy a FAdeA (Fabrica Argentina de Aviones) IA-63 Pampa III felfegyverezhető kiképző repülőgép gyártása argentin segítséggel fog megvalósulni az Egyesült Államok dél szomszédjában. Hamarosan a mexikói tisztviselők meglátogatják meg a FAdeA gyárát Córdobában, és a két ország védelmi miniszterei is elkezdik majd a tárgyalásokat. Az izraeli Elbit jelentős részt vállalt az eddig igen hányatott sorsú és képességeik alapján szebb jövőre érdemes IA-63 Pampa sugárhajtású kiképzőgépek GT és III-as szériáinak létrehozásában.

Az IA-63 Pampa III sugárhajtású kiképzőgép első felszállására öt évvel ezelőtt még 2014-es dátumot mondat a dél-amerikai országban és az első példány átadását is arra az évre várták, azonban gazdasági nehézségek miatt ezek elmaradtak. A programokban további problémát okozott, hogy a 2013-as év közepén az egyre jobban elmérgesedő argentin-brit viszály miatt, egy kormányhatározat tiltotta meg a hazai megrendelésre készülő IA-63 Pampa III-as kiképző és Pampa GT könnyű támadógépek angol Martin-Baker Mk.10-es katapultülésekkel történő ellátását. Így ezeket az orosz Zvezda K-36LT katapultülésekkel tervezték ellátni, de természetesen külföldi megrendelők számára kész a gyártást végző FAdeA az angol gyártmányú katapultüléseket is beszerelni.

Három példány gyaníthatóan el fog készülni a FAdeA IA-63 Pampa III felfegyverezhető kiképző repülőgépből Argentína számára.  A tavaly alapításának 90. évfordulóját ünneplő Fábrica Argentina de Aviones repülőgépgyárban eddig csak egy, sorozatgyártásúnak tekinthető Pampa III-as készült el, azonban az EX-05-ös jelzésű (1028) repülőgép is csak az EX-04-es gépből származó alkatrészeknek köszönhetően vált teljessé és gördült ki a gyártócsarnok kapuján 2017. június 29-én. A prototípus mindezt még 2013. október 10-én megtette. Mindenesetre a kormány által a közelmúltban biztosított 30,3 millió dolláros összeg, illetve az átadások után teljessé váló vételár lehetővé fogja tenni további két IA-63 Pampa III elkészülését is. A Pampa III-as prototípusa 2015. augusztus 18-án szállt fel, a műszerfalra a már meglévő egy mellé két új Elbit gyártmányú színes folyadékkristályos kijelző került beépítésre, így a műszerezettség már a lehető legkorszerűbbé vált.

Az IA-63 Pampa III-as iránt eddig Paraguay és Bolívia érdeklődött a leginkább, eddig konkrét megrendelés nem érkezett. Az Argentin Légierő részére átadásra kerülő Pampa III-as darabszámokról még folynak a tárgyalások, jelenleg 18-20 darab körüli mennyiség megvásárlása tűnik a legvalószínűbbnek, de természetesen ez nagyban fog függni az anyagi lehetőségektől. Tavaly még nagy erőkkel folyt a gépek előállításába besegítő külföldi partner keresése. Akkor még a nemzetközi piacon való megjelenésben az argentinok szerették volna fenntartani a minél nagyobb mérvű befolyásukat, ezért az esetleges partnereknek igencsak kompromisszum késznek kellett mutatkozniuk. Tavaly év végén a német Grob repülőgépgyár mellett a dél-afrikai Paramount Group mutatkozott késznek a programba való beszállásra.

A harciasabb, szerkezetileg is megerősített GT (Generation Tactics) könnyű támadógép változat prototípusának építésének kezdete még nem ismert, de az eddig megrendelt 22 GT-t várhatólag 2014 és 2017 között tudják majd legyártani. Ennek a változatnak a szárnyai alatt két további felfüggesztési pontot alakítanak ki, így számuk összesen hétre fog növekedni, megerősítik a futóművét és a Pampa III-nál is alkalmazott erősebb, 21%-al nagyobb tolóerőt biztosító Honeywell TFE731-40-N2 sugárhajtóművel szerelik fel a régebbi példányokba épített TFE731-2C sugárhajtóművek helyett, mivel üres tömege 3000 kg felett lesz, míg a legnagyobb felszálló súly 5000 kg körül fog alakulni. Igény szerint mód nyílhat egy fix csőcsonk kialakítására is az orr-részen, így megvalósulhatna légi üzemanyag-utántöltés.

Önvédelméről 360 fokos lefedettséget biztosító radar-besugárzásjelző és infra, valamint radarzavaró dipólkötegek gondoskodnak. Az orrba a lézeres távolságmérő és célmegjelölő mellé egy képalkotó infravörös kamera is kerül, mely a földi célpontok felderítésén túl a légi célok ellen is használható lesz. Ezt egészíti majd ki az adatátviteli rendszerrel megvalósuló virtuális radar. A Pampa GT pilótája számára a sisakkijelző is nagy előnyt fog jelenteni a feladatok végrehajtása során a három kijelzővel ellátott műszerfal mellett. A szárnyak alatti három-három és a törzs alatti egy függesztési pont közül a szárnyak alatti legszélsők a légiharc-rakéták (Python IV, Python V, A-Darter) elhelyezésére szolgálnak, míg a másik négyre akár négy 317 literes póttartály is felszerelhető lenne. A törzs alattira a 30 mm-es DEFA gépágyút rejtő konténer kerülne.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

MiG-29A

Lockheed KC-130H Hercules

Panavia Tornado IDS

LTV A-7E Corsair II

Westland SH-14D Lynx

General Dynamics F-16CM Fighting Falcon

Kawasaki P-1

McDonnell Douglas F-4D Phantom II

Dassault Mirage 2000-9

Sikorsky CH-53G

CASA C-295M

McDonnell Douglas F-15D Eagle

Mitsubishi F-2A

Grumman F8F-1 Bearcat

Agusta Westland Merlin HC.3

McDonnell Douglas C-15 Hornet

Kawasaki C-2

Boeing MH-47G Chinook

Fouga CM-170R Magister

Lockheed F-104G Starfighter

A cseh Aero Vodochody 2018. április 4-én jelentette be, hogy Szenegál négy példányt rendelt a gyártó újdonságából, az L-39NG-ből, melyeket könnyű támadó és kiképző gépként is használnának majd.

A Szerb Légierő modernizációjának keretein belül legutóbb a hat orosz MiG-29-es 2017. októberi érkezéséről számolhattunk be, a vadászgépek mellett most a helikopterek beszerzése kapcsán is van friss információ.

Partnerségi megállapodást kötött a Budapest Airport (BUD) és a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA), a világ legnagyobb légitársaságokat tömörítő kereskedelmi szervezete.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a brit lakosság több mint 60%-a szavazással döntene arról, hogy az Egyesült Királyság részt vegyen-e az Egyesült Államok szíriai katonai beavatkozásában.

Tovább olvasom

Április 12-én, az űrhajózás napján Szolnokon ismét megrendezték a Repüléstudományi Konferenciát. Számos színvonalas előadás közül kiemelném a GINOP Aviation Human KKT projekt státuszriportját Dr. Dunai Pál részéről, melyből egy érdekes tényre derült fény: március 22-én Kecskeméten egy olyan Gripen-repülésre került sor, melyen a hajózót Bodyguard 2 testszenzorral látták el. A 42 perces felszállás során a paraméterek változásának rögzítésére jó alkalmat szolgáltatott két kis magasságú elfogás, majd a maradékból történő műrepülés, mely 9G túlterhelésű manővert is tartalmazott. Ugyancsak érdekes volt a NATO kalkari Összhaderőnemi Légi Műveletek Kiválósági Központjáról (JAPCC) tartott előadás a testületbe delegált magyar főtiszttől, Szabó Miklós alezredes úrtól.

Dr. Palik Mátyás intézetvezető a hazai repülőszakember-képzésben zajló fejlesztésekről (állami légiközlekedési alapképzési szak) ad elő.

Így áll össze és ezzel foglalkozik a JAPCC.

S ha már Szolnokra mentünk, miért is ne ütöttünk volna két legyet egy csapásra, beszagolva Kecskemétre is, ahol a napokban vette kezdetét az Airbusok tényleges üzemeltetése. Bár repülésnek nem lehettünk tanúi, a Limán végzett gurulópróbáknak igen, de a gépek még mindig szokatlan jelenléte a Kilo apronon is megérte a figyelmet. Persze közben zajlik az élet: a repülések mai elmaradásában állítólag egy tegnapi repesemény játszott közre, melyben egy Gripen elhagyott valamit a betonon, ami az álmoskönyv szerint némi kényszerpihenőt jelent.

 Reggeli tankolás a Kilón.

Felfedezés: az utaslépcső az utasszállító gépek üzemeltetésének állandó tartozéka.

 Zlin továbbmenetel közben az Airbusokkal egyvonalban.

Sziluettes kép a 21-esről.

605-ös gurulgatás 1. (köszönet Terjék Tamás kollégának)

Gurulgatás 2. (köszönet Terjék Tamásnak)

Kecskeméti sor a jelenlegi szállítógépekből.

Nyúl.

Gólya.

Zord

Második éve közlekedik a Lufthansa járata München és Debrecen között, ebből az alkalomból köszöntötte Dr. Papp László, Debrecen polgármestere, Antal Gábor, a Lufthansa Csoport magyarországi country managere és Herdon István, a Debrecen Airport Zrt. vezérigazgatója a jubileumi járat utasait és személyzetét. A

2018. április 12-én, csütörtökön lezuhant az Orosz Légi és Kozmikus Erők egyik Jak-130-as kiképző repülőgépe, a lezuhanás hírét az orosz védelmi minisztérium is megerősítette.

A 2018. március 19-i műszercserét követően a napokban hajtotta végre első felszállását az ukránok nehéz szállító repülőgépe, az Antonov An-225 Mrija.

A Wizz Air, Európa egyik leggyorsabban növekvő légitársasága, Közép- és Kelet-Európa legnagyobb diszkont légitársasága a repülőgépek belső terének szakkiállításán, az Aircraft Interiors Expón bejelentette, hogy versenyeztetéses kiválasztási eljárás eredményeként a GEVEN-nel állapodott meg a 2019 januárjától öt éven át érkező 110 darab Airbus A321neo repülőgép üléseinek szállításáról. A légitársaság a GEVEN innovatív Essenza ülésmodelljét vásárolja meg.

2018. április 11-én, szerdán, lezuhant az Algériai Légierő egyik Il-76 típusú katonai teherszállító repülőgépe, a halálos áldozatok pontos számáról egyelőre nincs információ, de meghaladja a 200 főt.

A napokban számoltunk be lapunkon arról, hogy Horvátország használt izraeli F-16-osokra cseréli MiG-21-es flottáját. A Falconok érkezésére még kicsit várni kell, az első élményekről viszont már beszámolhatunk, mert egy horvát delegáció Izraelbe látogatott és repülhettek is egy izraeli F-16-ossal.

2018. április 9-én, hétfőn, kb. fél évvel az első példány megérkezését követően megérkezett Szlovákiába a második C-27J Spartan közepes katonai szállító repülőgép, teljessé téve ezzel a kétgépes flottát.

A napokban néhány fotót kaptam a tengerentúlról. Érdekességüket a helyszín, a kor és a géptípusok adják. A képek készítője, Ray MacClanahan a USS Kitty Hawk helikopter századánál repült Sea King helikopteren. Amikor 1974-ben, az iráni sah, Mohammad Reza Pahlavi látogatást tett a Perzsa-öbölbe érkező hordozó fedélzetén, a program része volt egy képesség-bemutató is. MacClanahan fogta egyszerű fényképezőgépét és megpróbált néhány pillanatot elcsípni a kollégák áthúzásaiból.

Jobbról érkezik a Kitty Hawk A-5C Vigilante fotófelderítő gépe. A nagysebességű áthúzás közben a pilóták az üzemanyag-leeresztőn kerozint engednek a levegőbe, hogy az utánégetővel begyújtva, még látványosabbá tegyék a manővert. A fotós gépe kevésnek bizonyult a jelenség lekövetéséhez, a lángcsóvát húzó gép már messze járt, amikor sikerült exponálni.  

A dugattyús motoros tengeralattjáró-vadász S-2G Trackerekkel lépést tartva érkeznek a hasonló feladatkörrel (is) bíró SH-3D Sea King helikopterek. Trackerekből kétszázadnyi, helikopterekből egy század tartozott a hordozó repülőezredéhez.

Az egyik Sea King majdnem lemaradt a képről. A hetvenes évek közepén új koncepció volt, hogy egy hordozófedélzeti ezredben minden feladatra legyen gép, korábban egyfeladatos, tengeralattjárók elleni vagy csapásmérő hordozók voltak.

A Kitty Hawk két vadász százada egy-egy raj F-4J Phantom II-vel, két könnyű csapásmérő százada szintén egy-egy raj A-7E Corsair II-essel és egyetlen közepes csapásmérő százada egy raj A-6A Intruderrel hátulról közeledve húz el a hajó felett.

Impozáns kötelék a levegőben. A felsorolt nyolc századon kívül további három települt a Kitty Hawkon, egy-egy légtérellenőrző (VAW), elektronikai hadviselési (VAQ) és logisztikai (VRC) század. Különítmény (Detachment) formájában még egy elektronikai felderítő (VQ) század néhány gépe is a fedélzetről üzemelt. 

*

Ez a két kép már egy sima hétköznapon, egy SH-3-as géppár feladat közben készült.

* * *

Fotó: Ray MacClanahan / Jeff Manthos

A napokban néhány fotót kaptam a tengerentúlról. Érdekességüket a helyszín, a kor és a géptípusok adják. A képek készítője, Ray MacClanahan a USS Kitty Hawk helikopter századánál repült Sea King helikopteren. Amikor 1974-ben, az iráni sah, Mohammad Reza Pahlavi látogatást tett a Perzsa-öbölbe érkező hordozó fedélzetén, a program része volt egy képesség-bemutató is. MacClanahan fogta egyszerű fényképezőgépét és megpróbált néhány pillanatot elcsípni a kollégák áthúzásaiból.

Jobbról érkezik a Kitty Hawk A-5C Vigilante fotófelderítő gépe. A nagysebességű áthúzás közben a pilóták az üzemanyag-leeresztőn kerozint engednek a levegőbe, hogy az utánégetővel begyújtva, még látványosabbá tegyék a manővert. A fotós gépe kevésnek bizonyult a jelenség lekövetéséhez, a lángcsóvát húzó gép már messze járt, amikor sikerült exponálni.  

A dugattyús motoros tengeralattjáró-vadász S-2G Trackerekkel lépést tartva érkeznek a hasonló feladatkörrel (is) bíró SH-3D Sea King helikopterek. Trackerekből kétszázadnyi, helikopterekből egy század tartozott a hordozó repülőezredéhez.

Az egyik Sea King majdnem lemaradt a képről. A hetvenes évek közepén új koncepció volt, hogy egy hordozófedélzeti ezredben minden feladatra legyen gép, korábban egyfeladatos, tengeralattjárók elleni vagy csapásmérő hordozók voltak.

A Kitty Hawk két vadász százada egy-egy raj F-4J Phantom II-vel, két könnyű csapásmérő százada szintén egy-egy raj A-7E Corsair II-essel és egyetlen közepes csapásmérő százada egy raj A-6A Intruderrel hátulról közeledve húz el a hajó felett.

Impozáns kötelék a levegőben. A felsorolt nyolc századon kívül további három települt a Kitty Hawkon, egy-egy légtérellenőrző (VAW), elektronikai hadviselési (VAQ) és logisztikai (VRC) század. Különítmény (Detachment) formájában még egy elektronikai felderítő (VQ) század néhány gépe is a fedélzetről üzemelt. 

*

Ez a két kép már egy sima hétköznapon, egy SH-3-as géppár feladat közben készült.

* * *

Fotó: Ray MacClanahan / Jeff Manthos

Ma megérkezett a torinói gyárból a Szlovák Légierő második C-27J Spartan harcászati szállító repülőgépe a Malacky-Kuchynában lévő bázisára. Mivel nálunk is küszöbön egy ilyen kategóriájú beszerzés, a LégierőBlogger örömmel élt az alkalommal, hogy közelről szemügyre vehesse északi szomszédaink legújabb szerzeményét. A két gépes ügylet logisztikával, kiképzési csomaggal együtt bruttó 118 millió euróba került.

Pillanatokkal a nagy oldalszeles földet érés előtt az 1962-es oldalszámú C-27J.

Lassan nincs érkezési ceremónia vízfüggöny nélkül - itt a nagy szél és a megvilágítás nem annyira kedvezett a fotózásnak.

Ez elég direkt útvonal volt...

Megérkezés az állóhelyre.

Peter Gajdos védelmi miniszter a gépet leszállító Leonardo-személyzet parancsnokát, Mario Muttit üdvözli.

Az egyik szlovák C-27J felvarró.

Az előbeépítések megvannak, de az önvédelmi rendszer elemei egyelőre nincsenek a helyükön.

Műszerfal a multifunkciós kijelzőkkel.

Kritikus strukturális csomópont.

Az elsőnek érkezett gép, az 1931-es oldalszámú az északi indítózóna masszív lángterelőjének tetejéről nézve.

Szállítóalakulat két típussal: az Ancsa kivonása után maradt az L-410-es, ehhez jöttek most a Spartanok.

Zord

Christopher Pyne, Ausztrália védelmi minisztere 2018. április 9-én, hétfőn jelentette be, hogy újabb három darab F-35A ötödik generációs harci repülőgépet vehettek át (AU-3, AU-4, AU-5 jelzéssel), szoftverük azonban már eltér a korábban átadott két példányétól.

Indiai kormányzati forrásokból származik a hír, mely szerint India további MiG-29-esek beszerzését fontolgatja. Az ötletet az orosz partner vetette fel Nirmala Sitharaman indiai védelmi miniszter április 2-i moszkvai látogatásán.

2018. április 3.-án Vlagyimir Putyin orosz államfő Törökországba látogatott, ahol Recep Tayyip Erdogan török elnökkel találkozott.

Tovább olvasom

Sokan bizonyára megmosolyogják a „pakisztáni választások” kifejezést, azonban idén különös jelentősége lehet a „demokrácia ünnepének” az iszlám köztársaságban. Pervez Musharraff 2008-as távozása óta ugyanis a júliusi választás lenne a harmadik, amelyet a népszuverenitás jegyében, az alapvető normák – kirívó – megsértése nélkül tartanának meg. Három, egymást követő békés hatalomátadásra pedig még nem volt példa az ország történelmében – épp ezért érdeklődésre tarthat számot, azonban érdemes kritikával megközelíteni a helyzetet.

Elnökök és generálisok

Pakisztán szinte születése pillanatában háborúba ment ikertestvérével, Indiával, és az örökösödési vitákat azóta sem sikerült megoldaniuk. Azonban a szomszédos állam túlereje jelentette fenyegetés nem csak biztonsági kihívásként jelent meg az ország védelmi tervezésében, hanem a nemzetépítés fontos eszközévé vált a döntéshozók kezében: Hindusztán, mint a muszlimok – és a muszlim állam, Pakisztán – elnyomója, az iszlám vallás mellett az egyetlen összekötő kapocs az ország összes lakója közt. A társadalom egyben tartására és kezelhetőségére szüksége volt az alapítóknak valamire, amit ebben az ellenségképben találták meg. Annál is inkább sürgető volt ez a kényszer és egyértelmű a válasz, mivel 1947-ben Pakisztán egyetlen létező és működő állami intézménye a hadsereg volt, amely a kezdeti évek instabilitása után 1958-ben először ragadta magához a hatalmat.

Hasonlóképp történt 1977-ben és 1999-ben, amikor a vezérkarból lépett elő Zia ul-Haq és Pervez Musharraff az elnöki székbe. A civil kormányzat a puccsok közötti időszakokban sem tudott hatalomra szert tenni, döntéseit nemzetbiztonsági okokból bármikor felülírhatta a katonai vezetés. Ugyanígy napjainkban: habár a törvényhozásnak felelős kormány irányítja az országot, a hadsereg nyomására miniszterelnökök távozhatnak és dzsihadista szervezetek alakulhatnak párttá.

Demokratikus megújulás vagy katonai restauráció?

Júliusig még sok idő van hátra, így az eredményeket előre megjósolni minimum vakmerő, de sokkal inkább tudománytalan próbálkozás lenne. Azonban bizonyos folyamatok, a társadalom mozgása, reakciói fogják meghatározni ezeket az eredményeket, így a vizsgálatuk képet festhet arról, mire számíthatunk a nyáron.

Egy újabb törvényhozás – többnyire – békés megválasztására utaló lehet az a mozgalom, amely az északnyugati törzsi területeken kezd kibontakozni. Az ország egyik legelmaradottabb területéről elinduló szervezkedés a felelős kormányzás mellett és a hatalommal visszaéléssel szemben foglal állást, egyedi esetről egyedi esetre képviselve tagjai érdekeit a hatóságok és az igazságszolgáltatás előtt. Az elmúlt években figyelemre méltó eredményeket értek el, azonban kérdéses, hogyha fő céljukat: a hadsereg jelenlétének csökkentését, elérik a körzetben, mi várható utána. A körzet korábban a tálibok egyik legfontosabb központja volt, ahol hatalmuk csúcsán teljesen átvették az állam szerepét a helyi közigazgatástól. A katonai ellenőrzés csökkenését követő potenciális erőszakhullám megerősítheti a „stabil és erőskezű” vezérkarba vetett bizalmat. Másrészről, a mozgalom kudarcával vagy hitelvesztésével újabb csorbát szenvedne a társadalom demokráciába vetett bizalma, ami a Gallup felmérése szerint egyébként se túl magas.

Forrás: Gallup & Gilani Pakistan

Fontos szerepet játszik az idei választásokon a tavaly, a Legfelsőbb Bíróság döntésével eltávolított miniszterelnök, Nawaz Sharif és eltávolítása körülményeinek megítélése. Sharif pártja ugyan megtartotta többségét a törvényhozásban és a választókerületében megtartott előrehozott választást is megnyerték, azonban támogatásuk apadóban van. A választók többsége hitelt ad az őt ért korrupciós vádaknak, ami a felelősségre vonhatóság egy fontos mérföldköve lehet. Meg is indult az értelmezési verseny az eseményért: a kormánypárti PML-N áldozatként állítja be magát, akivel szemben az államhatalom visszaél (jótékonyan figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy ők vannak kormányon). A hasonló korrupciós vádakat kikerülő ellenzéki vezető, Imrah Ali Khan (PTI) pedig mint a korrupcióval és az establishmenttel szemben álló, tiszta vezető pozícionálja magát. Azonban a kampány értelmezési kereténél fontosabb lesz, hogy mennyire marad egyszeri Nawaz Sharif esete, mennyire valósul meg valódi számonkérés magas beosztású vezetőkkel szemben, vagy ellenkezőleg: mennyiben válik a hadsereg eszközévé további vezetők, renitens pártpolitikusok eltávolítására? A bíróságok gyakorlatának eddigi tapasztalataiból az utóbbi tűnik valószínűbbnek.

Végezetül pedig minden pakisztáni elemzés elengedhetetlen eleme és minden választás témája a belbiztonság, a terrorizmus, a milíciák és fegyveres csoportok elleni fellépés. Ezekkel kapcsolatban a legfontosabb tisztázni, hogy ameddig a katonai elit – és első sorban a hírszerzés, az Interservice Intelligence Directorate (ISI-D) – hasznukat látja, akár indiai merényletek végrehajtása által, akár afganisztáni politikai tényezőként; az általános helyzet nem fog változni. Egyes források szerint a korábbi miniszterelnök eltávolítása is arra vezethető vissza, hogy keményebb fellépést és a kormánnyal együttműködő magatartást várt az ISI-től egyes pakisztáni-bázisú terrorista szervezetekkel szemben. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy Pakisztán kapcsolatai ezekkel a szervezetekkel a saját és sokszor a szövetségesei hasznára váltak, kezdve a Szovjetunió afganisztáni háborújával egészen a jelenlegi afganisztáni helyzetig.

A tálibok által részben vagy egészben ellenőrzött területek Afganisztánban, 2017. második felében. Forrás: http://www.bbc.com/news/world-asia-42863116

Miért éppen Pakisztán?

A pakisztáni választásoknak, bár első ránézésre nincs komolyabb jelentőségük, mégis hosszú távon befolyásolhatják a térség és a világ biztonságát egyaránt. Az első és nyilvánvaló oka ennek, hogy az ország rendelkezik nukleáris fegyverekkel, és amelyik országnak megvan a képessége pusztulást hozni a világ egy jelentős részére, azt nem érdemes figyelmen kívül hagyni. Az első számú veszélyt a proliferáció jelenti, amire azonban az Egyesült Államok, mint Pakisztán szövetségese, komoly összegeket és szakértelmet fordít, hogy ne történhessen meg. A második, hogy egy keményvonalas katonai vezetés rendszerint kevesebb tényező alapján, rövidebb döntési idővel és sokkal kalandvágyóbban hoz meg döntéseket, mint egy intézményesen lelassított, érdekeket becsatornázó civil kormány. A katonai sikerekből fakadó politikai haszon reményében sokkal hamarabb dönt az esetleges eszkaláció mellett, mivel hamarabb ítéli szükségesnek a védelmet vagy megelőzést. Az elmúlt 20 évben, mióta India és Pakisztán deklaráltan rendelkeznek nukleáris fegyverekkel, több egyezmény is született egy „véletlen” nukleáris háború elkerülésére, az emberi tényezőt és a tévedés lehetőségét véglegesen nem tudták kiiktatni.

A második, talán kevésbé nyilvánvaló ok, hogy a katonai hatalomátvételeket rendszerint a „politikailag kifogásolható” egyének tömegeinek menekülése követi. Akár országon belül, akár országon kívülre, ez irtózatos nyomás alá helyezné a hatalomváltó államot és környezetét. Különösen igaz ez egy olyan országban, ahol jelenleg is másfél millió menekült él az UNHCR adatai szerint, és amelyik a világ egyik legsűrűbben lakott régiójában helyezkedik el. Egy elhúzódó válság esetén kialakult bizonytalan helyzetben

Ezek mellett a pakisztáni belpolitikának közvetlen hatása van az afganisztáni műveletekre, az Egyesült Államokra és tágabban a NATO-ra. A szövetség korábban is tapasztalta, mennyire egyszerű az együttműködés egy katonából lett diktátorral, azonban kétségtelen az is, hogy az erőszakos hatalomváltások, a vízfej hadsereg, a civil kontroll hiánya mind olyan problémák, amelyek életre hívták a NATO térségbeli szerepvállalását. A Szövetségen belül természetesen az USA az, akinek a legtöbb érdeke fűződik egy stabil és szövetséges Pakisztánhoz – azzal azonban Washingtonban is tisztában vannak, hogy ezt a hadsereg nélkül sose lehetett biztosítani. Azonban ennek a kapcsolatnak jelenleg egy újabb kihívással kell megbirkóznia: az USA és India gyarapodó partnerségi kapcsolataival, amelynek egyik sarokköve a védelmi együttműködés. A két dél-ázsiai állam közti antagonisztikus ellentét még nehéz helyzetbe hozhatja a Fehér Házat, amennyiben a jelenlegi kölcsönös függés (anyagi támogatás és kiképzés az afganisztáni utánpótlási vonalak biztosításáért cserébe nagyon röviden összefoglalva) valamelyik eleme veszt fontosságából. Egy valószínűtlen afganisztáni rendezés vagy a háború vége, esetleg Iszlámábád anyagi függésének megszűnése könnyen szakítást eredményezhet – mint láttuk ezt az első afganisztáni háború és a nukleáris kísérletek után.

Pakisztán tehát rengeteg kihívással néz szembe, mind a kül- és biztonságpolitika, mind a belpolitikai küzdelmek terén. A kettő között az összekötő kapocs a kormány és a hadsereg tusakodása a hatalomért, amelynek új próbájára kerül sor idén nyáron. Az eredményeket egyik kérdésben sem lehet biztosan előre látni, azonban ezek állása nem feltétlenül a problémamentes hatalomátadás irányába mutatnak.