Biztonságpolitika

Bár a típus kiválasztása még nem történt meg, Berlin részéről nem jelent már problémát a német hadsereg számára beszerzésre kerülő nehéz szállítóhelikopterek megvásárlásának anyagi része. A múlt héten, pénteken megszületett döntés értelmében a gépek beszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet már a következő évi költségvetés részét fogja alkotni. Így, amint kiválasztásra kerül a Sikorsky CH-53K King Stallion, vagy a Boeing CH-47F Chinook a kifizetések el is kezdődhetnek, hogy az első forgószárnyasok a beszerezni kívánt 45-ből, 60-ból 2023-ban megérkezzenek a sokat látott és repült CH-53G/GA/GS leváltására. A gépek korszerűsítése több lépcsőben valósult meg, hat évvel ezelőtt a Eurocopter-nek köszönhetően átadásra került az első német CH-53GA helikopter is. 

A Bundeswehr Sikorsky licenc alapján gyártott óriásai közül 40 kapott új, öt Rockwell Collins kijelzőt tartalmazó műszerfalat a pilótafülkébe, korszerű repüléselektronikai és kommunikációs rendszereket, - melyek megtalálhatók a Németországban szintén rendszeresített Tiger harci és NH90-es szállító helikopterekben – négy tengely mentén manőverezni képes robotpilótát, automatikus repülésirányító rendszert, valamint elektronikus hadviselési és elektronikus önvédelmi rendszert. Az éppen aktuális igények szerint a modernizált CH-53GA-k elláthatók még Selex EO/IR toronnyal, műholdas kommunikációs rendszerekkel és a raktér hátsó részébe beszerelhető 1200 km-es hatótávolságot biztosító pótüzemanyag tartályokkal is. Mindezek mellett a helikopterek sárkányszerkezetét is alkalmassá tették arra, hogy az 1970-es években a Dornier által gyártott helikopterek 2030 után is szolgálatba maradhassanak a 6000-ről 10000 órára növelt élettartamnak köszönhetően.

Ez év elején a Pentagonban elkészült a legújabb elemzés a Sikorsky CH-53K King Stallion nehéz szállítóhelikopterről. Ebben az áll, hogy több mint 1000 előbb, vagy utóbb módosításra, sőt újratervezésre kerülő pont van még a forgószárnyason és annak rendszereiben, amik mind befolyásolhatják a bevehetőséget. Éppen ezért ezek kijavítása miatt a tervezett hadrendbe állítás akár nyolc hónappal is kitolódhat az eddig tervezett 2019. decemberi időponthoz képest. A tesztprogramban résztvevő négy példány rendelkezésre állási mutatója 69%-os, ez szintén elmarad az elvárt minimum 75%-tól. Az új nehéz kategóriás forgószárnyas estében elengedhetetlenül fontos képesség lesz a légi üzemanyag felvétel. Nem véletlenül kerültek bele a Franciaországgal közösen üzemeltetett repülőalakulat gépállományába a német tulajdont képező Lockheed Martin KC-130J légi üzemanyag átadásra is képes Super Hercules variánsok. A CH-53K King Stallion előnye lehet, hogy már eleve rendelkezni fog ezen képességgel, míg a tandemrotoros társ, a Boeing CH-47F Chinook esetében ez csak a különleges műveletek támogatására kifejlesztett MH-47G esetében jelenthető ki.

Már a Saab JAS39 Gripen legújabb változata, az E is sikeresen elindította az MBDA által fejlesztett Meteor nagy hatótávolságú légiharc-rakétát. A svédországi lőtér légterében történt indítást a 39-8-as jelzésű gép hajtotta végre a fegyverzetintegrációs teszt részeként.

London további SA80-as gépkarabélyokat fog modernizáltatni a Heckler&Koch céggel. Ebben az évben Nagy-Britanniában elkezdték az SA80-as gépkarabély A3-as jelzésű változatának bevezetését a lövészalakulatoknál. Az új modifikáció "Flat Dark Earth" fantázianevet viselő festékkel lett lefestve, ami csökkenti a szabad szem általi, illetve az infravörös tartományban történő észlelhetőségét is. Mindezeken túl jobban ellenáll az időjárás viszontagságainak, valamint a mechanikai sérüléseknek és jobb a kopásállósága is. A kor kihívásaira a könnyedén eltávolítható előagy mind a négy oldalára felszerelhető Picatinny sínek jelentik a választ. Erre könnyedén felszerelhetők a szükséges kiegészítők és kialakítása olyan, hogy nem csatlakozik a fegyver csövéhez, csak a tokhoz, így nem rontja lövések pontosságát. A Heckler&Koch által végrehajtandó 5,4 millió fontos beruházást igénylő korszerűsítés lehetővé tette, hogy az SA-80A3-as, vagy L85A3-as tömege 100 grammal könnyebb legyen és még tovább javuljon az ergonómiája. Elsőnek 5000 darab SA-80A3 kerül átadásra a katonák számára, de az ebben a hónapban megkötött szerződés értelmében további 44000 darab SA80-as korszerűsítésére is sort fognak keríteni az elkövetkező négy-öt évben.

Egy újabb Type 26-os osztályú fregatt nevét jelentették be Londonban a héten. A CITY-osztálynak is nevezett egységek közül az első a GLASGOW, a második a CARDIFF, a harmadik a BELFAST, a negyedik a BIRMINGHAM nevet fogja viselni. Érdekes módon az ötödik, hatodik és hetedik hajót még nem nevezték el, azonban a nyolcadikat igen, ez a brit főváros nevét veszi fel. A LONDON egy történelmi hajónév a Brit Királyi Haditengerészetnél, hiszen az első ezt a nevet viselő hajó 1657-ben állt szolgálatba és a legújabbal együtt így már 10 hajó viselte az évszázadok folyamán.

Oroszországban 2019-ben fejeződik majd be az Iljusin IL-276-os szállító repülőgép tervezése. A 20 tonnás terhelhetőségű gép első repülését 2023-ra várják, míg az orosz légierőben 2026-ban fog megjelenni. A kéthajtóműves szállítógépek első példányainak meghajtásáról még a PS-90A-76-os hajtóművek, míg a gyártósorról később lekerülők esetében a korszerűbb PD-14 fog gondoskodni.

Törökországban szerződést kötöttek a TF-X (Turkish Fighter - Experimental) jövőbeli lopakodó képességű vadászbombázó hajtóművének fejlesztéséről. Az erőforrást a TR Motors készíti el, mely a Hadiipari Igazgatóság (SSB, korábban SSM) által létrehozott társaság. Természetesen a hajtómű megalkotásában a törökök nem zárkóznak el külföldi segítségnyújtástól, együttműködéstől sem. Ez magának a repülőgépnek a létrehozására is vonatkozik, ahol a BAE Systems, a kínai AVIC és az Európai Repüléstechnikai Védelmi és Űrkutatási Vállalat, az EADS technikai segítségnyújtásával folyik a munka. A kéthajtóműves TF-X számára elképzelt erőforrás körül már tavaly elkezdődtek a munkák a Kale Group-nál, ahol a brit Rolls-Royce mérnökeinek segítségét is igénybe vették. Az F-16 utódának szánt TF-X első felszállást Ankarában 2023-ra várják. A fejlesztési időszak az első felszállások során gyűjtött adatok elemzésével és továbbfejlesztéssel fog kiegészülni, így az új gép a kezdeti bevethetőséget 2028-ra 2029-re fogja elérni, míg a teljes ütemű sorozatgyártásra 2031-ben, vagy 2032-ben kerülhet majd sor.

További Törökországhoz tartozó hír, hogy az Altay harckocsik gyártásának a jogát a BMC nyerte el, így az első 250 darab harckocsit ők építhetik meg. Persze-persze mondhatják a török harckocsi fejlesztését akár már a kezdetektől, vagyis 2005 óta figyelemmel követők, de ugyan mi fogja hajtani? A kérdés jogos, hiszen majd másfél éve történt, hogy a török védelmi minisztérium semmissé tette a török Tumosan céggel kötött szerződését, mely az Altay harckocsik motorjáról szólt. Történt ugyanis, hogy a dél-koreai K2-es Black Panther licenc alapján Törökországban épülő Altay harckocsik számára erőforrásokat gyártó, egyébként magántulajdonban lévő Tumosan, a motor előállításához és továbbfejlesztéséhez külföldi partnert keresett. A partner egy osztrák cég, az AVL List lett. A török kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés során kitalált és megalkotott részek mind török szellemi tulajdont képezzenek, a szerződésben foglalt 200 millió dollár ellenében. Ausztria viszont szertett volna beleszólást a majdani exportra kerülő erőforrások eladásába, ebbe viszont Ankara és a Tumosan egyaránt nem egyezett bele.

A vita végül a felek szakításához vezetett, ami egészen biztosan további csúszást fog okozni az Atlay harckocsi programjában, de hogy ez mekkora lesz, azt most még tudni nem lehet. Pár hónappal későbbi hírek szerint a törökök Ukrajnát keresték meg, mint lehetséges motorbeszállítót. A volt szovjet tagköztársaságban már tavaly előtt teszteket végeztek egy, az Altay számára is megfelelőnek tűnő erőforrással. Ezek során bebizonyosodott, hogy még 55 fokos környezeti hőmérséklet esetén is képes az 1500 lóerős teljesítmény leadására a folyadékhűtéses, 6TD sorozatba tartozó, hathengeres, kétütemű kompresszoros motor legújabb változata. Az elsősorban harckocsik erőforrásaként reklámozott erőforrás légszűrőrendszere még sivatagi körülmények között is 99,8% hatékonysági mutatóval képes a levegőben található porszemcsék kiszűrésére. 3, illetve 5 hengeres „kistestvérei” a 3TD, illetve az 5TD jelzést viselik és 280-600, valamint 700 és 1050 lóerő közötti teljesítménykategóriába tartoznak.

A legújabb hírek szerint BMC júniusban megállapodást írt alá az Hadiipari Igazgatósággal (SSB-vel), hogy kifejlesztett egy 1500 lóerős dízelmotort és más rendszereket az Altay tartályokhoz. Persze a motorfejlesztés nem megy egyik napról a másikra így az első 40 darab Altay-T1-es jelzést viselő harckocsiba a német MTU Friedrichshafen GmbH 1500 lóerős motorjait tervezik beszerelni, de amennyiben a németek elzárkóznának az erőforrások eladásától, készen állnak alternatív megoldás felhasználására is. Az első páncélost másfél év múlva készítik el és a következő 210 darab Altay –T1-et készek módosítani az első 40 darabos gyártási széria tapasztalatai alapján felmerült igények szerint.

Ankara a későbbiekben akár 1000-1500 darabot is megvásárolhatnak majd az Altay-ból, hiszen jelentős számú elavult harckocsival rendelkezik a hadsereg. Elég csak megemlíteni a 930-as és az 1370-es darabszámban rendszeresített M-60-as és M-48-as amerikai páncélosokat, de a 382 darab német Leopard 1-es sem mai darab. Néhány modernizáláson átesett régebbi harckocsin (a 2000-es évek közepén az izraeli Israel Military Industries már korszerűsített 169 darab M60-as páncélost a Sabra Mk II csomaggal, majd 700 millió dollárért) kívül csak a 338 Leodard 2-es tekinthető korszerű páncélosnak Törökországban.

Jó eséllyel az Altay-on bevezetésre fog majd kerülni a sikeres teszteket maga mögött tudó, Törökország saját fejlesztésű aktív páncélzata az Akkor Pulat. A rendszert az Aselsan török ​​vállalat és az ország legfőbb tudományos testülete, a Törökországi Tudományos és Technológiai Kutatási Tanács (TÜBİTAK) kifejlesztette ki. Az aktív páncélzat modularitásának köszönhetően többféle páncélos járműre is könnyedén felszerelhető. Ez év elején a török állami forrásokban felbukkant hír igazi érdekessége maga az aktív páncélzat léte, hiszen a török források eddig nem foglalkoztak vele. Ugyanis ez a rendszer valójában az ukrán Zaslon könnyűsúlyú, Zaslon-L változata, amellyel a 2017-es évben fejeződtek be a vizsgálatokat Ukrajnában, majd utána egy gyorsított tesztsorozatot végeznek vele Törökországban is. Az integrációt végző Aselsan már február óta dolgozik a Zaslon-L török páncélosokra történő felszerelésének kidolgozásán.

Bemutatta új irányított páncéltörő rakétáját a Roketsan. A Karaok testének átmérője 125 milliméter, hossza 110 centiméter. Indítható zárt térből is, tömege a célzórendszerrel együtt kevesebb, mint 25 kilogramm. Az 1000 méter feletti lőtávolságú Karaok irányítását képalkotó infravörös rendszer végzi. A Roketsan jelenleg tárgyalásokat folytat a Török Védelmi Minisztériummal a jövőbeli megrendelésről.

Az eddig hangoztatott 2020 helyett csak egy évvel később, vagyis 2021-től kezdődhet majd meg az izraeli Eitan lövészpáncélosok gyártása. A vietnami háború időszakából származó, bár azóta többször is korszerűsített amerikai M113-as lövészpáncélosok nyugdíjazása (melyekből több mint 1000 darabbal rendelkezik Izrael) így bizonyosnak tekinthető. Az IAI, az IMI és a Rafael által fejlesztett és 2016-ban bemutatott Eitan-t ugyanis több száz darabos mennyiségben tervezik hadrendbe állítani. A 8x8-as kerékképletű 35 tonnás Eitan könnyebb és olcsóbb, mint a Merkava alapján kifejlesztett Namer. A védelmét aktív páncélzattal is erősítő Eitan 3 fős személyzet mellett még 9 lövész szállítására képes. A Trophy aktív páncélzat mellett a moduláris páncélzat is alkalmazásra kerül defekttűrő abroncsokkal egyetemben. Ezekkel 50 km/h-sebesség mellett legfeljebb 16 kilométer tehető meg. A 2014-es gázai konfliktus tapasztalatait is felhasználó páncélos a 750 lóerős motornak köszönhetően képes lesz elérni a 90 km/h sebességet, fegyverzetét távirányított toronyba szerelt 12,7 milliméteres nehéz géppuska, vagy 30, illetve 40 milliméteres gépágyú fogja alkotni.

A konkrét fegyverzet most még nem realizálódott, mindenesetre tavaly nyáron egy új, még a fejlesztés korai szakaszában lévő távirányítású torony prototípusával szerelték fel a Namer nehéz lövészpáncélos egyik példányát. A szállított lövészek számát nem csökkentő, igen alacsony toronyban egy 30 milliméteres gépágyú, (a fotók alapján Orbital ATK Mk44 Bushmaster) és egy 7,62 milliméteres párhuzamosított géppuska került elhelyezésre. A célpontok felderítését, megfigyelését, valamint a fegyverzet irányzását két független optikai rendszer teszi lehetővé. A torony jobb oldalán lévő, 360 fokban körbeforgatható a parancsnok, a másik, a bal oldalon lévő az irányzó számára jeleníthet meg képeket és adatokat a kijelzőn.

Irányított rakéták eddig még nem voltak láthatók a tornyon, de a Rafael Trophy APS aktív páncélzat radarantennáit fel lehetett fedezni rajtuk (ezek eddig a páncéltest oldalán voltak láthatók), így alkalmazásával nem csak a támadó (eddig csak egy Rafael Samson távirányítású fegyverállványra szerelt 12,7 milliméteres nehézgéppuska jelentett a fegyverzetet egy-két, de nem távirányítású állványra szerelt 7,62 milliméteressel együtt), de a védekező képesség is erősödni fog a Namer esetében. Várható, hogy a Namer-ra szerelt torony kipróbálásra fog kerülni a 8x8-as kerékképletű Eitan lövészpáncéloson is.

Az M113-ok cseréjére az Eitan mellett a másik opciót a Merkava harckocsik Mk2-es variánsai jelentik, hiszen ezek lassan kivonásra kerülnek a hadrendből a korszerűbb változatoknak köszönhetően. A jelentős páncélvédelemmel rendelkező harckocsik a torony eltávolítása és némi korszerűsítés és átalakítás után, mint lövészpáncélosok jelenhetnek meg újra a szárazföldi erők kötelékében. Az első átalakított példánnyal még 2016 tavaszán folytatták le az első csapatpróbát, sikerrel. A távolabbi jövőben a Merkava Mk5-ös mellé egy újabb harckocsi is megérkezhet, ez pedig a 32 tonna körüli tömeggel rendelkező Carmel lesz. Ennek megjelenésére 2025-2027 körül lehet számítani.

Omán a dél-koreai Hyundai Rotem által kifejlesztett K2 Black Panther harckocsikat vásárolt, dél-koreai sajtóértesülések szerint. A közel-keleti ország 76 darab harckocsit szerez be 884,6 millió dollár ellenében. A K2-es sivatagi körülményekre továbbfejlesztett variánsát éppen ebben az évben, szeptemberben mutatta be az ázsiai gyártó. A jobb porkiválasztó és hűtési rendszerrel (ennek árulkodó jele a torony jobb oldalán látható ventilátor) ellátott páncélos iránt több közel-keleti állam is érdeklődött már a Hyundai Rotem szerint. A K2-es sivatagi körülményekre továbbfejlesztett variánsával egy eddig meg nem nevezett közel-keleti országban már menet és lőgyakorlatokat is tartottak. Ezek alapján további módosítások szükségességére derült fény. Mindenesetre a típus kiválasztása nem okoz túl nagy meglepetést, hiszen 3 évvel ezelőtt a Németország részéről politikai okokból talán eladásra nem kerülő 70 darab Leopard 2-es harckocsi helyett már felmerült a török Altay beszerzésének gondolata. Akkor még minden rendben lévőnek tűnt a török harckocsi fejlesztésével és gyártásával kapcsolatban. Azonban, az erőforrás körül támadt bonyodalom miatt az eredeti változat, a K2 Black Panther harckocsi szerezheti meg a megrendelést.

Bahrein megállapodást írt alá a Bell Helicopter Textron-al 12 AH-1Z Viper harci helikopter megvásárlásáról. A nagyjából 912 milliós szerződésbe 26 T-700 GE 401C gázturbinás hajtómű, valamint AGM-114 Hellfire és APKWS II-es irányított rakéták, valamint Thales TopOwl sisakkijelző is beletartozik. Ezzel Pakisztán után, mely szintén 12 darabot rendelt, Bahrein lett a típus második exportmegrendelője. Az első AH-1Z-k 2022 második felétől fognak megérkezni, a régebbi Cobra variánsokból már 22 darabot haderejében tudható Bahrein-be. Ezeket nem tervezik kivonni az új harci helikopterek megérkeztével, hanem korszerűsítést terveznek végrehajtani rajtuk.

További Bahrein-hez kapcsolódó hír, hogy átvették az első, Nagy-Britanniától használtan vásárolt Lockheed Martin C-130J Super Hercules teherszállító repülőgépüket. A majd 20 éves szolgálatot már maga mögött tudó gépet a Marshall Aerospace and Defense Group nagyjavította az átadást megelőzően.

Kínában befejeződött az AR-1B irányított rakéta fejlesztése. A munkát a China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) végezte el és a már ismert AR-1 jelzésű irányított páncéltörő rakéta alapjain létrehozott egy új fegyvert. Ezt UAV-k, vagyis távolról irányított repülőeszközök részére szánták. A lézeres félaktív önirányítás megmaradt, azonban az indulótömeg 80 kilogrammra változott. Az 500 és 5000 méteres repülési magasságból alkalmazható AR-1B Mach 1 sebességre képes, hatótávolsága 10 kilométer. Az AR-1-es 10 kilogrammos harci részével szemben az AR-1B 43 kilogrammossal lett ellátva, ami nagyobb rombolóerőt biztosít számára. A lézeres félaktív önirányításnak köszönhetően az AR-1B körkörös szórása 1,5 méter.

November 9-én elhagyta építésnek helyszínét, a General Dynamics tulajdonában lévő Bath-i Hajógyárat a második ZUMWALT-osztályú romboló a USS MICHAEL MONSOOR (DDG 1001). A 2010 márciusában építeni kezdett romoló haditengerészet részére történő átadása 2019. január 26-ra van időzítve, addig a flotta felügyeletéve végzett próbajáratok során történő ellenőrzési feladatok várnak a hajóra.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

MiG-23MF

British Aerospace Harrier GR.7A

MiG-29A

Convair TF-102A Delta Dagger

Chengdu J-10B

General Dynamics F-16B Fighting Falcon

Iljusin IL-76TD

McDonnell Douglas F/A-18A Hornet

Airbus A400M

Lockheed Martin F-35B Lightning II

Kawasaki C-2

Kawasaki P-3C Orion

British Aerospace Hawk Mk.120

McDonnell Douglas F-4D Phantom II

Kawasaki P-1

Boeing AH-64D Apache

Saab JAS-39C Gripen

Lockheed Martin F-22A Raptor

Xian JH-7

Douglas TA-4J Skyhawk

Eurocopter EC665 Tiger HAD

Boeing CV-22B Osprey

Szuhoj Szu-22UM3K

Northrop RF-5A Freedom Fighter

Antonov An-26

Rockwell B-1B Lancer

Dassault Mirage F1C

A Brit Királyi Légierő készül ikonikus típusának végleges búcsúztatására: a Tornado GR4 flotta 2019 márciusában búcsúzik az aktív szolgálattól.

Mint ahogy arról korábban már lapunkon is beszámoltunk, októberben bemutatták a cseh Aero Vodochody újdonságát, az L-39NG-t. A gyártó napokban tett bejelentése szerint újabb érdeklődés van a típusra, mégpedig egy Gripent üzemeltető országból.

Az An-124 Ruszlán helyettesítésére megkezdődött egy új, szuper-nehézsúlyú kategóriába tartozó szállítógép (PAK VTA) tervezése. Az új szállítógép nem csak az eddigi feladatokat veszi majd át a Ruszlántól, de a kor követelményeinek is meg fog felelni.

Nekünk a Mi-24-es a legjobb ellenség! - jegyezte meg egy magyar lérakos a tavalyi csehországi TOLY gyakorlat alkalmával azzal kapcsolatban, hogy a célrepülések résztvevői közül melyik biztosítja számukra a leginkább megfelelő kiképzési lehetőséget. Mint minden kijelentés, nyilván ez is szubjektív. De ettől még tény, hogy mintegy hat évnyi kihagyás után a napokban a győriek visszakapták nagyrabecsült régi partnerüket: az egyik frissen nagyjavított "krakagyila" tiszteletét tette a kubosok és a mistralosok megsemmisítési zónájában. Arról nem is beszélve, hogy ez a lérak-forgószárnyas (és persze merevszárnyas) kiképzési szinergia példaértékű lehet a honvédelmi színtér összes szereplője számára...

A 720-as Likócs fölött.

SzURN és egy M3-as gyakorló rakétával megrakott SzPU várja áldozatát.

Csütörtökön Dongó Five-Six, a 33-as is megfordult Győr fölött.

Zord

A dél-koreai Gimhae Légibázisra 2018. november 12-én szállt le az első Airbus Defense and Space által gyártott A330MRTT többfeladatú légi utántöltő és szállító repülőgép.

2018. november 21-én, szerdán nyílt napot rendeznek Kecskeméten, a Neumann János Egyetem GAMF Karán. A nyílt nap keretein belül előadást tart Farkas Bertalan dandártábornok, Magyarország űrhajósa is.

A honvédség nyolc alakulatának katonái a szokatlanul enyhe november második hetében komplex gyakorlatot hajtottak végre a Mátrában. Az alapvetően légi kutató-mentő eljárások gyakorlására fókuszáló, kitelepült viszonyok között végrehajtott gyakorlat - amelynek elnevezését az erdőkkel, tisztásokkal tarkított vadregényes hegyi környezet ihlette - a szárazföldi erőkkel közös mozzanatokkal egészült ki. Az Air Wolf Hunting 2018 öt napja közül kettőbe kaptunk betekintést a gyakorlat bázisául szolgáló pipishegyi repülőtéren, a terepen és a helikopterek fedélzetén.

Az 1931 óta működő Gyöngyös-Pipishegyi repülőtér a tengerszint felett 350 méteren helyezkedik el. Egyetlen 15/33-as irányú, 760 méter hosszú füves futópályája van, amely északi irányban emelkedik, és amelyet középen egy út szel ketté. Pipishegyen nem ismeretlen a katonai repülés, de inkább a magyar sportrepülés egyik fellegváraként volt ismert. Sokan a Mátra hullámterében repülték meg a vitorlázórepülő arany- vagy gyémántkoszorú magassági feltételét, de rekordok is születtek itt.

A gyakorlatot támogató járművek - tűzoltó, híradó, tanker és mentő kocsik - Pipishegyen.

*

A 86. Szolnok Helikopter Bázisról három forgószárnyas érkezett Pipishegyre. Egy AS350-es könnyű helikopter, amely a repülőtér és a külső helyszínek között szállította a kisebb felszereléseket, az alájátszókat és az ellenőrző egészségügyieket, továbbá a Rubik Szállítóhelikopter Zászlóalj két Mi-17-ese, amelyek szárazföldieket, ejtőernyősöket és kutató-mentőket szállítottak. A gyakorlat félidejében egy Mi-24-es harci helikopter is megjelent a Gyöngyös melletti repülőtéren. A forgószárnyasok személyzete két eseti légtérben dolgozott, folyamatos rádiókapcsolat mellett, VFR szabályok szerint. Azt, hogy mekkora volt a pörgés Pipishegyen, jól példázza az egyik Mi-17-es két tankolás között végrehajtott feladatsora. A gép ejtőernyős ugratással kezdett, majd a lövészkatonák a ki- és beszállást gyakorolták rajta. Ezt követően kivitte a lövészeket a terepre, majd egy másik helyszínen csörlés-imitálást gyakoroltak a géppel. Mielőtt a helikopter visszatért volna Pipishegyre, még egy külső helyszínt felkeresett. A visszaérkezés után sem volt leállás, mert a Mi-17-esre várt még egy ejtőernyős ugratás. Csak ezt követően álltak le és tankoltak ismét.

*

Miközben az egyik épületben a szárazföldiek és a hajózók eligazításai zajlottak, kint az ejtőernyősök a hajtogató helyet rendezték be. A tároló zsákokból kivett ernyőket a földön lefektetett ponyvákon rendezték sorba, felállították a szélirányt jelző zászlójukat, kihelyezték a földet érési hely ponyvajelét, majd ők is megtartották a saját eligazításukat.

Az ugrásokat a kutató-mentő ejtőernyősökön kívül a speciális ejtőernyős kiképző csoport, a különleges rendeltetésű dandár és a debreceni 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred katonái hajtották végre. Napi 3-4 alkalommal, kétezer méteres magasságból ugrottak nem csak a pipishegyi repülőtérre, de külső helyszínre, ismeretlen terepre, tisztásokra is. 

*

A debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár katonáiból álló szakaszt Mi-17-es helikopteren szállították a kirakási helyhez, hogy néhány óra elteltével egy másik helyszínről kiemeljék őket. Mivel közülük néhányan még nem repültek helikopteren, egy rövid eligazításon ismertették velük a gép körüli mozgás szabályait és veszélyeit. A járó hajtóművek melletti beszállást és kiszállást a repülést megelőzően gyakorolták a debreceni katonák. Ezután indultak a kirakási helyhez. Az erdei tisztáson leszállt Mi-17-est alig fél perc alatt hagyták el és indultak saját feladataikra. 

*

A másik Mi-17-es fedélzetéről a kutató-mentő szakszemélyzet – ejtőernyősök és felcserek - gyakorolták az alpintechnikai módszerrel végrehajtott csúszást. Ez az a képesség, amely biztosítja, hogy a kutató-mentők akkor is eljussanak a kárhelyszínre, ha a helikopter a domborzati viszonyok miatt nem tud leszállni. Az idei szeptember sorozatos hegyi mentései vagy a tavalyi kompfedélzeti mentés bizonyítják, hogy ez a képesség nélkülözhetetlen. A Mi-17-esről lecsúszott hatfős kutató-mentő csoport a Mátra szikláin gyakorolta a mentési eljárásokat.

*

A kutató-mentő személyzetek ellenőrző feladatához külső kárhelyszíneket rendeztek be a gyakorlat szervezői, ahol imitált sérültek, az MH Egészségügyi Központ ellenőrző szakemberei és a veszprémi Légi Vezetési és Irányítási Központ kutató-mentő koordinátorai várták a helyszínre érkező helikoptert (november 6-án a szolnoki, 7-én a pápai gépet riasztották). A helikopter először nagyobb magasságból kutatott, ahonnan szélesebb területet lehet belátni, majd a kárhelyszín beazonosítása után a személyzet többszöri áthúzással felmérte a terep adottságait, végül a széliránynak megfelelően behelyezkedve végrehajtotta a leszállást az erdővel körbevett tisztáson átvezető földútra.

Az imitált szituáció szerint egy kisgép balesetének helyszínén két sérült várta a kutató-mentőket. Egyikük mindkét lábán és az arcán sérült, de eszméleténél volt és kommunikált. A másik sérült átszúrt felkarral, eszméletlenül feküdt a tisztás szélén. A kutató-mentő felcser és az ejtőernyősök stabilizálták a sérültek állapotát, a helikopter személyzetének segítségével előkészítették őket a légi szállításra, majd egy rövid repülést követően a pipishegyi repülőtéren átadták a sérülteket a honvédségi mentőknek.

Másnap a pápai Mi-8-as egy másik kárhelyszínen dolgozott, ahova rendben leszállt, de a terep lejtése miatt a hajtóműveit nem állították le. 

*

Az Air Wolf Hunting 2018 hátralévő napjain a kecskeméti Gripen pilóták harci környezetbe ágyazott kiemelését (Personal Recovery), az éjjellátó készülékkel (NVG) végrehajtott repülést és az éjszakai ejtőernyős ugrást gyakorolták a résztvevők.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

2018. november 8-án ünnepelte a Biztonságpolitikai Szakkollégium fennállásának 15. évfordulóját. A jubileumot a Szakkollégium tagsága és meghívott vendégeik a Stefánia Palota Regiment éttermében tartották egy ünnepi vacsora keretében.

Dr. Kaló József, a Biztonságpolitikai Szakkollégium elnöke.

Az estet Dr. Kaló József, a Biztonságpolitikai Szakkollégium elnöke nyitotta meg. Kaló tanár úr köszöntötte a megjelenteket, majd felolvasta Dr. habil. Koller Boglárka dékánasszony levelét, aki bár nem tudott megjelenni az ünnepségen, de levél formájában fejezte ki gratulációját a Szakkollégiumnak a 15 éves fennálláshoz. Kaló József tanár úr még megemlékezett beszédében Dr. Németh József Lajos tanár úrról, a Szakkollégium egyik alapítójáról, aki szintén nem tudott részt venni az esten, de üdvözletét küldte. Kaló József ezután felkérte Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredest és Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagyot ünnepi beszédeik megtartására.

 

Szenes tanár úr, aki a kezdetektől fogva a szakkollégium mentora, elismerésre méltónak nevezte, hogy 2003-ban, az akkor még Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem diákjai önszerveződő módon megalapították a Szakkollégiumot, mely azóta is működik és szüntelenül őrzi az alapítók örökségét. A tábornok úr röviden áttekintette, hogyan fejlődött a szakkollégium arculata; hiszen a kezdetekhez képest ma kreditesített kurzusaink, honlapunk és állandó műhelymunkánk van. Kiemelte, hogy a BSZK egyedülálló abból a szempontból, hogy saját honlappal rendelkezik, melyet a diákok írnak és mely állandóan frissülő, kurrens tartalommal szolgál a látogatóknak. Beszéde végén három fontos dologra hívta fel a figyelmet boldog születésnapot kívánva a Szakkollégiumnak: szakmaiság, honlap és közösség.

Dr. prof. Szenes Zoltán ny. vezérezredes. Dr. Padányi József vezérőrnagy.

 

Padányi József vezérőrnagy szintén megemlékezett Németh József tanár úrról, majd beszédét a lojalitás fontosságára alapozta. Hiszen a szakkollégium amellett, hogy szakmai társaság, egy közösség is, mely lojalitás nélkül nem működhet – a Biztonságpolitikai Szakkollégium pedig már 15 éve működik. A tudományos rektorhelyettes úr hozzátette, hogy eddig is lehetőségeihez mérten támogatta a kollégium munkáját, melyre a továbbiakra nézve is ígéretet tett.

Szarka E. Luca, diákbizottsági elnök.

 

Meghívott vendégeink köszöntéseit Szarka E. Luca, diákbizottsági elnök szavai követték. Luca köszönetet mondott az alapítóknak, akik nélkül a jubileum ünneplésére nem kerülhetett volna sor, majd a protokollvendégek felé fordult, és nekik fejezte ki a Szakkollégium nevében háláját, amiért támogatják akár szakmailag, akár financiálisan a működést. Luca üdvözlő szavai végével megkezdődött az ünnepi vacsora, az estét az alkalomhoz illően, tortával zártuk.

 

 

Képek: Ármás Julianna, Lendvai Tünde és Kaló József.

A mai napon, 2018. november 12-én, hétfőn reggel, a Filippínó-tengerbe zuhant a USS Ronald Reagan (CVN-76) repülőgép-hordozó hajófedélzeti ezredének egyik F/A-18-asa, gyakorló repülés végrehajtása közben.

2018. november 6-11. között rendezték meg a kínai Csuhajban a 12. China International Aviation & Aerospace Exhibition repülési szakkiállítást, melyen a hazai, ötödik generációs J-20-asok mellett látható volt a TVC-s J-10B is.

Üdvözlöm minden olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából. 

Az előző rész tartalmából: felkelés tör ki Vucsangban – Li Jüan-hung ezredes lesz a forradalmárok vezetője – az udvar Jüan Si-kajt küldi a felkelés elfojtására – Jüan titokban tárgyalásokba kezd a felkelőkkel – Szun Jat-szen lesz a köztársaság ideiglenes elnöke – Szun átadja a hatalmat Jüannak, aki lemondatja az uralkodót a trónról 

A neveket, akárcsak korábban, a népszerű magyar átírásban használom elsődlegesen, míg a pinyin az első említésnél zárójelben szerepel a könnyebb nemzetközi tájékozódás okán. Mivel Kína nagy ország, a tájékozódást segítő térképeket készítettünk, ezek szintén az előző részben tekinthetők meg.

A köztársaság kudarca (1912-1913) A köztársaság első napjai

A frissen elnökké választott Jüan Si-kaj (Yuan Shikai) tábornoknak, a „kínai Washingtonnak” elemi érdeke volt, hogy a főváros Nankingba költöztetését megakadályozza, még ha erre ígéretet is tett Szun Jat-szennek (Sun Yat-sen). 1912. február 27-én a déli nemzetgyűlés küldöttsége megérkezett Pekingbe, hogy az új elnököt a tervezett fővárosba kísérje. Két nappal később a Cao Kun tábornok alá tartozó 3. hadosztály Vu Pej-fu (Wu Peifu) által vezetett 9. ezredének katonái között zendülés tört ki, a Peking külvárosába betörő fegyveresek fosztogatni és kegyetlenkedni kezdtek, és ez az erőszakhullám március 2-án Tiencsinre (Tianjin) is átterjedt. A nagyhatalmak azonnal mozgósították katonáikat a követségeik és polgáraik védelmére.

[...] Bővebben!

Rövidesen a német tervezésű U-212-es és U-214-es osztályú tengeralattjárókban is meg fog jelenni a lítium-ionos akkumulátor. A fenti tengeralattjárókat tervező és nagyobb részüket meg is építő német hajógyár és az idén 100 éves fennállását ünneplő és az akkumulátorok gyártásában és fejlesztésében tevékenykedő Saft közösen alkotta meg az új villamosenergia-tároló egységet. A már prototípusként bizonyított akkumulátor, ahogy az elvárható, nagyobb kapacitású, hosszabb élettartammal rendelkezik és kevesebb gondozást igényel mint elődei. A tengeralattjárók víz alatti tevékenységi idejét megnövelő eszköz kialakításának köszönhetően a már elkészült egységekbe könnyedén beszerelhető lesz.

A francia Védelmi Beszerzési Hivatal, a DGA (Direction Générale de l'Armement) nemrégiben jóváhagyta a hazai Dassault Rafale vadászbombázóknak az F3-R szintre történő korszerűsítését. Az utolsó, vagyis negyedik francia rendelési tételbe tarozó 60 darab gépen kívül a többi (több mint 100 darab) a régebbi felszereltségű variánsként került le a gyártósorról, illetve a korszerűsítés során az F3-as szintet érte el. További kivételt képeznek az Egyiptom, India és Katar számára készült példányok, amik már szintén az F3-R verziót képviselik. Első körben 10 gépen hajtják majd végre a képességeiket igencsak megnövelő átalakítást, ezen gépek között egyaránt megtalálható lesznek majd a szárazföldi, illetve a haditengerészeti üzemre tervezett példányok. A Rafale F3-R gépek újdonsága, hogy fegyverzetükben már megjelenik a Meteor légiharc-rakéta, fedélzetükön javított SPECTRA önvédelmi rendszer, valamint 5/S üzemmódra képes új barát/ellenség azonosító is megtalálható. Ez utóbbi segítéségével a polgári és katonai gépek azonosítását nagyobb távolságból képes végrehajtani a gép pilótája, mint eddig.

Szintén a líbiai tapasztalatok alapján továbbfejlesztett földi célpontok támadására szolgáló radarüzemmódok kerülnek bevezetésre, amiknek kulcsa a Thales által gyártott AESA antennával ellátott RBE2-es (Radar a Balayage Electronique 2) radar lesz. Az üzembiztosabb, kevesebb karbantartást igénylő, elődjeit messze felülmúló képességekkel rendelkező rádiólokátoron kívül továbbfejlesztett DDM-NG rakétaindítást detektor, valamint a pilótafülke előtt új FSO (Front Sector Optronics) infravörös képalkotó kamera rendszer is megtalálható a Rafale F3-R gépeken. Természetesen az új radar nyújtotta előnyök minél nagyobb mérvű kihasználása érdekében megfelelő taktika is kidolgozásra került. A földi célpontok elleni támadásának végrehajtását a szintén új TALIOS célzókonténer segít majd.

A Thales Optronique új fejlesztésű célmegjelölő konténere jó ideig, mint PDL NG (Pod de Désignation Laser de Nouvelle Génération) szerepelt a hivatalos közleményekben. Az infravörös és hagyományos képet egyaránt HD minőségben készítő TALIOS célmegjelölővel 2016 októberétől kezdődtek a légi tesztek egy Rafale vadászbombázó alá függesztve. Meg kell jegyezni, hogy a légierő és a haditengerészet számára beszerzésre kerülő 45 célmegjelölő konténeréből 20-nak az árát már belekalkulálták a 2014 és 2019 közötti katonai költségvetésbe. A 450 millió eurós fejlesztés végére egy infravörös tartományban 1280 × 1024 pixeles felbontásra képes érzékelő mellett egy 640 × 560 pixeles felbontású nappali kamerával is ellátott konténer valósult meg, ami pontosabb GPS koordináták meghatározását teszi lehetővé, javítva ezzel az AASM Hammer rakéta-póthajtású bombák találati arányát, valamint kialakításából adódóan jobban ellenáll a repülőgép-hordozókon végzett leszállások okozta erőhatásoknak és csökkentett radarkeresztmetszettel is rendelkezik.

Természetesen az új képességek kiaknázásához új fegyverzet is dukál, ezt az európai Meteor mellett a MICA (Missile d'Interception Combat Aérien) légiharc-rakéták továbbfejlesztett változatai fogják képviselni. Franciaországban ugyanis már elindult a MICA légiharc-rakéták továbbfejlesztését célzó MICA NG (Missile d'Interception Combat Aérien Nouvelle Génération) program. Párizs tervei szerint a jelenleg is használt MICA rakéták 2030-ig kivonásra fognak kerülni és helyüket egy minden területen többet nyújtó variáns veszi majd át. A fejlesztési költségek jelentős részét az azt lefolytató cégek, az MBDA, a Safran, a Thales és a Roxel viselik. Az exportlehetőségek szélesítése érdekében a beszerzési árat megpróbálják minél alacsonyabban tartani a MICA NG-nél, mely ugyancsak kétféle irányítási móddal, vagyis infravörös és aktív radaros önirányítással fog majd elkészülni.

Az első MICA NG példányok átadását 2026-ra várják. Ezek megjelenésben, tömegben és a súlypont elhelyezkedésben megegyeznek majd elődeikkel, a minél könnyebb fejlesztés és integráció érdekében. Az infravörös érzékelő természetesen érzékenyebbre lesz cserélve és az aktív radaros variáns orrában is AESA antennával rendelkező rádiólokátor kerül majd beszerelésre. Ezeknek köszönhetően a kisméretű célpontok (UAV-k) elleni alkalmazhatóság is jelentősen növekedni fog. A kettős üzemmódú rakétamotor a hatótávolságot fogja megnövelni, továbbá a belső módosítások után a tárolási, ellenőrzési idő is növekedni fog. Jelen pillanatban Párizsból 567 darab MICA NG megrendelése mellé 300 darab régebbi MICA rakéta rakétamotorjának korszerűsítését is megrendelték már.

Cipruson felszállási tilalom alatt állnak a Mil Mi-24-es harci helikopterek. A Mi-35P exportverziókban egy meg nem nevezett alkatrész cseréje vált szükségessé. A repülés biztonságát is érintő gondot a lehető leghamarabb meg szeretnék oldani, hogy a 2002-től megjelent 12 gépből a napjainkra megmaradt 11 példány minél előbb a levegőbe emelkedhessen.

November első napjaiban két orosz légi eszköz első sorozatgyártású példányai is végrehajtották első repülésüket. November 3-án a Mil tervezőiroda Mi-38-as közepes szállítóhelikopterének Mi-38T jelzésű katonai felhasználásra gyártott példánya emelkedett a levegőbe. A számítógépes vezérlőrendszerrel felszerelt TV7-117V hajtómű 2500-3000 lóerős teljesítmény leadására képes, a Klimov által fejlesztett hajtóművekkel ellátott Mi-38T-ből két példány kerül majd átadásra a hadsereg részére, ezekből az első egészen biztosan 2019-ben.

Ezen hónap hetedik napján pedig az Iljusin Il-76 MD-90A, szintén katonai szállítófeladatok ellátására továbbfejlesztett variánsának sorozatgyártású példánya szállt fel első alkalommal. A biztos jövő előtt álló Iljusin Il-76-os teherszállító repülőgép modernizált változata az Il-76MD-90A, az Ukrajnával közösen fejlesztett Antonov An-70-es igen csak viharos történetének köszönhetően - mely végül a többszöri ideiglenes orosz visszavonulás után végképp lekerült a Moszkva által rendszeresíteni kívánt légi szállítóeszközök listájáról – kapott egy újabb esélyt.

Az osonó pályán győzelemre sikeresen törő örökifjú Iljusin lett az a gép, mely a megnövekedett szállítókapacitásával képes betölteni az idő vasfoga által rágott űrt. Ugyanis az immáron 52 tonnás szállítókapacitás mellett, a PS-90A-76 kétáramú sugárhajtóműveknek köszönhetően, 10%-al kevesebbet fogyaszt. Oroszországban a szállítórepülők parancsnoksága 150-200 darab új építésű Iljusin Il-76MD-90A szállítógép beszerzését szeretné végrehajtani. Ezek közül 39-et 2021 végéig szeretnének átvenni, köszönhetően egy 2,1 milliárd dolláros beszerzésnek, majd évente 21 darabbal növelnék a flotta példányszámát. Oroszországban a szállítórepülők parancsnoksága jelenleg 144 darab Il-76-ost tart szolgálatban, ezek közül több mint másfél tucat már megkapta a nagyobb erejű, de mégis kevesebbet fogyasztó PS-90A-76 kétáramú sugárhajtóművet.

Mivel az első egység lassan elkészül, kiforrottnak tűnik a Törökországban építésre kerülő, német U-214TN terv módosításával létrejövő REIS hajóosztály megjelenése. Az eredeti tervek módosítása során a tengeralattjárók hossza 2,05 méterrel növekedett, míg vízkiszorításuk 1850 tonnáról kicsivel 2000 tonna fölé (2040-2050) emelkedett. A hat egységből álló hajóosztály első egysége a PIRI REIS várhatólag, 2019-ben kerül majd vízre a Gölcük Hajógyárban, míg az utolsó tengeralattjáró 2026-ban. Az eredeti terveket a törökök öt helyen módosították a gyártó jóváhagyásával. A REIS-osztályú tengeralattjárók ISUS-90/72 harcvezetési rendszert, MK48 Mod 6AT és DM2A4 torpedókat, valamint a HARPOON Block I / II robotrepülőgépekkel fognak szolgálatba állni. A későbbiek folyamán tervezik a helyi fejlesztésű és gyártású AKYA torpedók, valamint a több mint 200 kilométeres hatótávolságú ATMACA robotrepülőgépek integrációját is.

A földgolyót körülölelő kacskaringós heti haditechnikai túra Indonéziát említő pontjához érkezve visszakanyarodunk a francia MICA rakétákhoz, ugyanis az ázsiai ország haditengerészetében szolgálatba állított két, a hollandiai Damen által tervezett és részben (a hajót alkotó 6 modulból mindössze 2 készült Európában) épített SIGMA 10514-es fregatt fedélzetére a légvédelmi változat kerül felszerelésre. A KRI RADEN EDDY MARTADINATA (331) és testvérhajója a KRI GUSTI NGURAH RAI (332) egyenként 12-12 rakétát magába foglaló függőleges indítórendszert kap majd, már a következő évben.

A dél-angliai Yeovil repülőteréről felszállva kezdetét vette az első, Fülöp-szigetek számára gyártott AgustaWestland AW-159 Lynx Wildcat haditengerészeti helikopter berepülése. Az ázsiai szigetország a sok éves haderősorvasztás után lépett a fejlesztés mezejére. Ennek egyik első kézzelfogható eredménye volt két AW-159-es megrendelése.

Ezen hónap közepéig meg fogja kapni első Airbus A330 MRTT légi utántöltő és szállító repülőgépét Dél-Korea légiereje. Szöul az európai gépből 4 példányt rendelt meg 2016 közepén, 1,25 milliárd dollár értékben. Tankergépre már 1993 óta vágyott az ország légierejének vezetése, azonban a beszerzést anyagi okok miatt bő egy évtizedig el kellett napolni. Az amerikai KC-46-os, illetve a szintén Boeing 767-en alapuló izraeli ellenfeleket a nagyobb, 110 tonnás átadható üzemanyag-mennyiséggel illetve a többfeladatúságával (utas és teherszállítás, valamint egészségügyi kiürítési képesség) utasította maga mögé az A330 MRTT. A várhatólag november 12-én megérkező első példányra egy hónapnyi próbaidőszak vár majd, ez idő alatt a dél-koreai felségjelzést viselő F-15K és a KF-16 vadászbombázók utántöltését is végre fogják hajtani. Amennyiben a tankergép által bizonyított képességek megfelelnek az elvárásoknak és nem szükséges módosításokat eszközölni, úgy a megrendelésben szereplő további három gép a 2019-es év végéig szintén átadásra fog kerülni.

Kínában számos fegyverfajta fejlesztése folyik, ezen a héten három újabb reményteljes, a rendszeresítés közelébe került eszköz kerül bemutatásra pár szóban. Az FM-2000-es légvédelmi rendszer 15 kilométeres távolságon belül jelent veszélyt a 10 méter és 10000 méter közötti magasságban tartózkodó légi eszközökre és tüzérségi lövedékekre is. A szintén FM-2000-es jelzésű rakéták függőlegesen kerültek elhelyezésre a 6x6-os kerékképletű járművön. A páncélozott felépítményű jármű megjelenésében igencsak hasonlít az orosz Tor-M2K rendszerhez.

Tengeralattjárók vetőcsövéből indítható a CM-780UN Sea Eagle csapásmérő robotrepülőgép. A hajók és szárazföldi célpontok ellen egyaránt bevethető fegyver hatótávolsága 350 kilométer, az indítási mélysége akár 60 méter is lehet.

Egyes hírek szerint már exportra is kerülhet az új CM-401 hajók elleni ballisztikus rakéta. A teherautóra telepített két, konténerben elhelyezett CM-401-es 290 kilométerre lévő hajók ellen vethető be. A Mach 6-os sebesség elérésére képes fegyver a végfázisban manőverek végrehajtására is képes, így nehezebben leküzdhető célpontot jelent a légvédelmi rendszerek számára.

Tajvanon szolgálatba állították a két, még 2016-ban megvásárolt ex-amerikai OLIVER HAZARD PERRY-osztályú fregattot. A tavaly év első felében a szigetországba érkező egykori USS TAYLOR (FFG 50) és USS GARY (FFG 51) 1984 és 2015 között hajózott a csillagos-sávos lobogó alatt. Ez a hajótípus nem teljesen ismeretlen a szigetország tengerészei számára, hiszen licenc alapján építve - némileg eltérő fegyverzettel - nyolc hasonló egység, mint CSENG KUNG-osztály már szolgálatba állt 1993 és 2004 között Tajvanon és jelenleg is aktívak. A két „új” fregatt neve történelmi személyeké lett, mégpedig: LIU MING-CSUAN (PFG-1115), aki Tajvan kormányzója volt a Csing dinasztia idején és CSIU FENG-CSIA (PFG 1112) aki ellenállást vezető személy volt a Csing dinasztiát követően Tajvant birtokló Japán ellen folytatott harcok idején. A 178 millió dollárért megvásárolt egységek némi korszerűsítést követően az előre tervezetthez pár hónapos késéssel váltak a szigetország haditengerészetének teljes jogú tagjává.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Agusta-Westland EH-101 Merlin Mk.512

Lockheed Martin F-22A Raptor

English Electric Lightning F.6

Dassault/Dornier Alpha Jet E

McDonnell Douglas F-15C Eagle

Antonov An-12BK

Lockheed C-5A Galaxy

Aermacchi MB-339CD

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Aérospatiale SA 316B Alouette III

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon

Szuhoj Szu-27UB Flanker C

Panavia Tornado IDS

McDonnell Douglas KC-10A Extender

British Aerospace Hawk Mk.120

McDonnell Douglas F-4E Phantom II

Dassault Mirage 2000D

Rockwell B-1B Lancer

Hongdu K-8E Karokorum

PZL-Swidnik W3RL Sokol

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Airbus A400M Atlas

British Aerospace Hawk 208

LTV Aerospace A-7E Corsair II

Shaanxi Y-9/KJ500

McDonnell Douglas F/A-18D Hornet

Westland Sea Lynx Mk.88A

Dassault Mirage F1M

Boeing C-17A Globemaster III

Eurofighter Typhoon EF2000

Szuhoj Szu-27P Flanker

Mint ahogy arról korábban lapunkon is beszámoltunk, a Lengyel Légierőnél 2018. július 6-án veszteséglistára került egy MiG-29-es vadászgép, pilótája életét vesztette. A felszállási tilalommal sújtott típus most ismét a levegőbe emelkedett Lengyelországban.

A közelmúltban az iráni hadügyminiszter és vezérkari főnök jelenlétében kezdte meg a “Kowsar” vadászrepülőgépek sorozatgyártását Irán. Mutatjuk az esemény képgalériáját.

A D-napi invázióra kijelölt öt partszakasz közül a középső a brit 50. lövészhadosztály, a „Northumbrian” által használt Gold-part volt. Nyugatról az amerikai Omaha, keletről a kanadai Juno-part határolta. A brit erők a Gold-part mindössze egyharmadát jelentő keleti szektorokban szálltak partra – az első hullám 7.25-kor a King szektorban, a második 7.35-kor a Jig szektorban. Az első hullám harckocsik és az akadályok leküzdésére átalakított páncélosok támogatásával kezdhette meg a harcot, a második hullám páncélos támogatás nélkül.

Kilátás a Gold-part keleti szektorai felé, ahol a brit erők partra szálltak.

A nap végére a kitűzött célokat csak részben sikerült elérni. Keleten sikerült egyesülniük a Juno-parton partra szállt kanadai erőkkel, de nyugaton nem sikerült eljutniuk a Gold és az Omaha határán lévő Port-en-Bessinig, hogy ott az amerikai csapatokkal találkozzanak. A nap végéig partra szállt 25 ezer brit katonából 410 sebesült meg vagy esett el.

A Gold és Juno-part haditengerészeti tűztámogatását biztosító keleti tengerészeti harci kötelék E csoportjának zászlóshajója egy korábbi bejegyzés témája, a HMS Belfast volt. Reggel 5.30-kor kezdte meg a német állások ágyúzását. Az utolsó lövést 1944. július 8-án adta le, amikor a szárazföld belseje felé előretörő szövetséges csapatok már az ágyúk lőtávolságán túl harcoltak. Ezzel a Belfast számára befejeződött az európai háború. Visszatért Nagy-Britanniába és később a Távol-Keletre küldték.

A Gold-part egyik legfontosabb szakasza Arromanches-nál húzódott. A tengerparti települést június 6-án este nyolc órakor érték el a britek és két órával később Arromanches felszabadult. Június 9-től kezdve itt kezdett működni a Mulberry B jelű mesterséges kikötő, amely később a brit miniszterelnök után a Port Winston nevet kapta. (A Mulberry A az Omaha-partnál létesült, de azt egy több napos vihar használhatatlanná tette.)

A Mulberry B egy légifelvételen. Arromanches kőből emelt támfalán több ilyen nagyméretű kép látható.

Mielőtt a Mulberry megépült, a hajók egészen a partig vitték rakományukat. Az egyik megfeneklett nagy teherhajót éppen kirakodják és majd a dagály emeli fel ismét. A kép jobb felén látható „foltok” repülőgépek alacsony támadása elleni léggömbök.

Apály idején Arromaches-nál bőségesen volt hely a partra szállított járművek és hadianyag fogadására.

A távolban a Mulberry külső gyűrűjét alkotó, Phoenix elnevezésű beton keszonok sora látszik. Ezzel a külső gyűrűvel egy viszonylag nyugodt vizű belső kikötőt alakíthattak ki. 

A vontatóhajók 3-4 csomós sebességgel vontatták át a Csatornán a keszonokat. Egy-egy ilyen forduló a francia és a brit partok között kétnapos volt.

A lassú vontatás közben a keszonok ki voltak téve a Luftwaffe támadásának, ezért egyes keszonok tetejére légvédelmi ágyúkat telepítettek.

A keszonok belsejét rekeszekre osztották. Az egyikben utazott a személyzet is, amely a célnál sorba rendezte és az erre szolgáló szelepek megnyitásával annyira elsüllyesztette a keszont, hogy a teteje kilátszódjon a vízből.

A legnagyobb keszonok vízkiszorítása 6000 tonna volt, de bő húsz perc ezek elsüllyesztéséhez is elég volt.

Az Arromanches melletti magaslatról jól látszik a Phoenixek egybefüggő sora.

A kirakodáshoz a hajók a nagyméretű mólók mellé álltak. Ezek a mólók olyan pontonok voltak, amelyeket négy talp tartott egy helyben, de a pontonok az árapály szerint mozoghattak le és fel. Ezekhez a mólókhoz kisebb pontonokat kötöttek, újabb úszó felületet nyerve így. Az egyik ilyen ponton ma is Arromanches előtt hever a homokban.

A mólóktól kisebb pontonok során lefektetett, 25 méteres hidakból álló út vezetett a partra. Az egyes elemek a pontonokon találkoztak, rögzítésüket úgy oldották meg, hogy a hidak a tenger hullámzásával együtt mozoghassanak. A hídelemek nem csak a Mulberry kikötőben tettek jó szolgálatot, hanem a szárazföldön is. Franciaországban és Hollandiában is arra használták ezeket, hogy kisebb folyókat, árkokat áthidaljanak velük. 

A magaslaton lévő kilátóra égtájak szerint helyezték el a tájékoztató táblákat. Ez a tábla a brit és kanadai partok, a Gold, a Juno és a Sword felé mutat.

Az inváziós flotta útja a dél-angliai partoktól a találkozási pontig és azután Normandiáig.

Ahogy nyugaton, a Cotentin-félszigeten az amerikai ejtőernyősöké volt a június 5-ről 6-ra virradó éjszaka, keleten az Orne folyónál, az angol ejtőernyősöké és vitorlázórepülőké. Az amerikaiakhoz hasonlóan ők is a partraszállók előtt érkeztek Normandiába.

Michel Fourquet emlékműve. Fourquet a Royal Air Force francia személyzettel, Douglas Mk III Boston kétmotoros bombázókkal repülő 342. századának parancsnoka volt a partraszállás idején és maga is részt vett a június 6-i bevetések egyikén. 1992-ben hunyt el, 78 éves korában.

A Royal Engineers emlékmű. A brit királyi műszakiak - utászok - már a partraszállás előkészítésében is részt vettek. Beszivárgó különítményeik a partvidéket mérték fel, majd a légi felderítés fotóit is felhasználva elkészítették a térség térképeit. A D-napon ejtőernyővel, vitorlázógéppel és a partraszálló erőkkel egyaránt érkeztek műszakiak. Aknamentesítettek, átjárókat nyitottak, hídelemeket telepítettek, részt vettek a Mulberry kikötő építésében majd együtt mozogtak az előretörő csapatokkal. 1944 végéig 87 ezer brit műszaki érkezett a kontinensre, akik közül 518 tiszt és 5949 katona vesztette életét a győzelem napjáig.

Az Arromanches melletti dombtetőn egy 360 fokos mozit létesítettek, amelynek kör alakú épületében kilenc kivetítőt helyeztek el. A negyedórás vetítés során a látogató bármerre néz, a partraszállás mozzanatait láthatja. Ez az Arromanches előtti partszakaszt ábrázoló nagyméretű kép a mozi bejárati folyosóján látható.

Az inváziós flotta előtt aknamentesítők tisztították meg a tengert a német aknáktól. A mozi bejáratánál elhelyezett emléktábla azokra emlékeztet, akik a Royal Navy akkori legkorszerűbb aknamentesítőin, az Algerine-osztály hajóin szolgáltak.

A Mulberry darabjai Port-en-Bessin kikötőjétől is jól látszanak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az október 28-i csendes start után november 8-án hivatalosan is elindult az Air France újgenerációs légitársasága, a JOON első járata a párizsi Charles de Gaulle (CDG) repülőtérről Budapestre.

Rodrigo Duterte, fülöp-szigeteki elnök 2016 júniusában került hatalomra. Már kampányában ígéretet tett arra, hogy leszámol a drogkereskedelemmel és bűnözéssel, illetve megtisztítja az utcákat a drogkereskedőktől. A fülöp-szigeteki drogok elleni háborúnak („war on drugs”) a legalacsonyabb statisztikák szerint is több mint négyezer áldozata van.  Duterte „független” külpolitikája során lazítani próbál a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok kapcsolatán, miközben Kína felé közeledik. Mindemellett a nemzetközi sajtóban populista politikusnak nevezik, hasonlóan Trumphoz, Putyinhoz, Erdoganhoz, de még Orbán Viktorhoz is szokták hasonlítani.

Bár 2016-ban 39 százalékkal nyert a választásokon, a Reuters 2018 januári cikke szerint támogatottsága mára 70 százalék fölé emelkedett. A közvélemény értékeli, hogy betartotta ígéretét és drogellenes háborújában megtisztítja az utcákat a bűnözéstől, annak ellenére, hogy ez több ezer ember meggyilkolását jelenti.

A drogellenes háború legfontosabb szereplője a gyilkosságok kapcsán a rendőrség, akiknek Duterte növelte a költségvetését az utóbbi években, akárcsak a hadseregét. A rengeteg gyilkosság azt mutatja, nem bajlódnak a letartóztatással és a jogi procedúrával (letartóztatás, tárgyalás), hanem egyszerűen végeznek az olyan személyekkel, aki drogügyletekbe keveredik. Szemtanúk szerint rengeteg esetben a rendőrök az otthonukban rontanak rá a gyanúsítottra, és meghamisítják a helyszínt. A rendőrség azzal védekezik, a gyanúsítottak (áldozatok) fel vannak fegyverkezve és ellenállnak a letartóztatásnak. Népszerű rajtaütés az is, ha motorbicikli vezetése közben lövik le az illetőt.

Népszerűsége ellenére az elnök nem csak támogatókkal rendelkezik

A belpolitikájának egyik legnagyobb kritikusa Leia de Lima, aki korábban az ország Emberi Jogi Bizottságának elnöke volt, Duterte vezetése alatt pedig a Szenátus tagja. Támogatta, hogy indítsanak nyomozást Duterte ellen a drogellenes háború égisze alatt elkövetett gyilkosságok ügyében. 2016-ban a Foreign Policy a „Global Thinkers” sorozatában „challenger” kategóriában írt róla, amiért szembeszállt Duterte politiájával. 2017 februárjában tartóztatták le, azóta sem került sor hivatalos tárgyalására.

A drogellenes háború gyilkosságainak száma több mint négyezer, de a Nemzetközi Bíróság jelentése szerint ez a szám nyolcezer, míg a PAHRA (Fülöp-szigeteki Emberi Jogi Tanácsadók Szövetsége) tizenkétezer halálos áldozatról beszél. Azonban egy ilyen „háború” nem egyedi eset, többek között Kína, Malajzia, Irán és Vietnám is felvette a harcot az illegális drogkereskedelem ellen.

Duterte tevékenységére már a nemzetközi közösség is felfigyelt

2018 februárjában a Nemzetközi Büntetőbíróság bejelentette, előzetes vizsgálatot indít a gyilkosságok ügyében Rodrigo Duterte elnök ellen. Ám ez csupán annyit jelent, hogy megvizsgálják, van-e bármilyen alap arra, hogy folytassanak egy esetleges kiterjedtebb nyomozást. A bíróság csak akkor járhat el az ügyben, ha megbizonyosodott arról, hogy a fülöp-szigeteki igazságszolgáltatás már nem képes erre. A bejelentés annak a következménye, hogy 2017 áprilisában egy fülöp-szigeteki ügyvéd, Jude Sabio kérvényezte a vizsgálatot Duterte ellen. De a Human Rights Watch és az Amnesty International is régóta figyelemmel kíséri az elnök tevekénységet. Fontos megjegyezni, hogy ez az első előzetes vizsgálat délkelet-ázsiai ország ellen.

A bíróság esetleges további vizsgálata mélyebb kérdésekhez is vezethet. Ahogy Duterte szóvivője, Harry Roque megfogalmazta: „a vizsgálat folytatása aláássa a Fülöp-szigetek szuverenitását, hiszen vannak működő demokratikus intézményeink.”

Egy hónappal a vizsgálat bejelentése után Duterte úgy döntött, visszavonja a Római Statútum ratifikációját, melyet a Fülöp-szigetek 2011-ben ratifikált. Ez a megállapodás hozta létre 2002-ben a Nemzetközi Büntetőbíróságot. A Nemzetközi Bíróság csak olyan személy ellen indíthat eljárást, aki a csatlakozott országok állampolgára, illetve csak a 2002 után elkövetett bűncselekmények kapcsán. Továbbá joghatóságát csak akkor gyakorolhatja, ha az adott állam igazságszolgáltató szervei nem hajlandók vagy nem képesek az ügy kivizsgálására.

Bár a Római Statútum ratifikációjának visszavonása nem jelenti, hogy ha a jövőben ítélet születik az üggyel kapcsolatban, az nem fog vonatkozni az elnökre. Mégis az emberi jogok betartatása kényes téma a nemzetközi kapcsolatokban, kikényszerítésük kérdése nem egyértelmű. Mivel Duterte esetében nem csak arról van szó, hogy demokratikus keretek között választották meg; kampányát is a drogellenes háború elindítására fűzte fel, amely ígéretét be is tartotta. Jelenlegi támogatottsága a statisztikák szerint magasabb, mint mikor hatalomra került. Döntéseit, belpolitikáját tehát teljes mértékben legitimnek tekinthetjük. Bár a demokratikus intézmények, mint például a harmadik hatalmi ág, az igazságszolgáltatás mennyire működik függetlenül (vagy mennyire működik egyáltalán) kérdéses, de ennek mérése, megállapítása nehéz. Nem úgy tűnik, hogy a drogellenes háború hamar véget érne, a vizsgálat pedig évekig elhúzódhat, így kérdéses, lesz-e bármilyen változás a közeljövőben.

Jó látni, amikor a honvédségben egy összetett feladattípus a kezdeti szárnypróbálgatásoktól szorgos, kitartó, koherens erőfeszítésekkel a valós képességek tárházába kerül. Ennek a folyamatnak lehetünk a szemtanúi a kecskemétiek által tavasszal először demonstrált éjszakai NVG-s éleslövészet esetében is - melyet természetesen most is a szolnoki dzsétek közreműködésével hajtottak végre.

Ezúttal géppárban. Az egyik Gripen rácsapása és tűzkiváltása közben a háttérben látszik a köteléktárs villogójának fényfüzére is.

Zord

A médiában sokat hallhatunk Szomália partjai mentén folyó kalózkodásról, ám a statisztikák szerint nem ebben a térségben zajlik a legtöbb bűncselekmény. Napjainkban Indonézia felségvizein történik a legtöbb kalóztámadás, nagyobb régióra vetítve pedig a Dél-kínai-tenger térségében. A Dél-kínai-tenger a világ egyik legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonalának számít, területén sok ország osztozik, és még több hajózik, ezért a biztonság fenntartása csak nemzetközi összefogással valósítható meg.

Mit tekintünk kalózkodásnak?

Ha az ENSZ-konvenciókat tekintjük mérvadónak, akkor az 1982-es tengerjogi egyezmény (United Nations Convention on the Law of the Sea – UNCLOS) különbséget tesz nyílt tengeren és az államok territoriális tengerein végrehajtott hajók elleni fegyveres támadások között. A nyílt tenger a vízterület azon részét képezi, amely nem minősül államterületnek.

Ha a kalózkodás egy adott állam belvizein, parti tengerén, vagy csatlakozó övezetén történik, akkor az állam által feljogosított hadihajók, kormányszolgálatban álló járművek üldözőbe vehetik.
Az International Maritime Bureau (IBM) javaslatára és az Archille Lauro luxus óceánjáró 1985-ös kalóztámadása után (egy hajón utazó amerikai állampolgár életét vesztette), az 1988-as konvenció már megfogalmazza azt is, hogy a kalózcselekmény helyszínének a hajó nemcsak a jármű tengeren történő mozgásakor számít, hanem a kikötőben lévő hajók és személyzetük ellen elkövetett erőszakos cselekményeket is kalóztámadásnak minősíti.

Az 1990-es évektől

Az évtized második felében a bejelentett kalóztámadások száma folyamatosan erősödött a térségben. A legfertőzöttebb területek a Fülöp-szigetek, Thaiföld, a Malakka-szoros és Indonézia partjai voltak. A gyenge államhatalommal rendelkező országok és a folyamatosan terjeszkedő fekete, kínai érdekeltségekhez kötődő piac igazi melegágya volt a kalózkodásnak. Az évtized végi gazdasági válság tovább növelte a kalóztevékenységek számát, könnyebbé vált az elszegényedett, kilátástalan emberek bűnszervezetbe való toborzása.

Forrás: http://www.ijnhonline.org/articles/page/3/. Fellépés a kalóztámadások ellen

Már 1967-ben Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld létrehozták a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségét (Association of Southeast Asian Nations – ASEAN), melynek egyik fő célja, hogy közös erővel visszaszorítsák a kalóztámadásokat a térségben.

Az 1990-es évek elejétől elszaporodtak a kalóztámadások a Malakka-szorosban, ezért az ASEAN térségében nemzetközi flotta bevetésével igyekezett felvenni a harcot a tengeri bűnözőkkel szemben. A nemzetközi beavatkozást eredményezően a Malakka-szorosból elkezdtek kiszorulni a kalózok, cselekményüket a Dél-kínai-tengeren, főként Hongkong közelében folytatták. Azonban a kínai hatóságok erélyesen léptek fel a bűnözőkkel szemben, több elfogott kalózt ki is végeztek.

Az 1997-es ázsiai gazdasági válság erőre hívta a kalózcselekményeket. A hanyatló gazdaság egyre több embert késztetett bűncselekmények elkövetésére. A nagyobb bandák értékesebb zsákmányok után eredtek, a feketepiac szükségletét próbálták kielégíteni, míg a kisebb kalózcsoportok jachtokat, halászhajókat fosztottak ki.

A 2000-res években a bűncselekmények száma ingadozó volt, ez a változó gazdasági helyzetnek tudható be. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a rendszeresített vízi és légi őrjáratoknak köszönhetően kevesebb kalóztámadást regisztrálnak a hatóságok.

Az ezredfordulót követően újfajta bűncselekménynek számít azonban a hajó eltérítése és a legénység túszul ejtése. Ilyen esetben a kalózok nem a szállítmányból szeretnének jövedelemre szert tenni, hanem a szállító jármű és a legénység váltságdíjából. 2017 októberében a nigériai partoknál egy német konténerhajóról kalózok raboltak hat embert, négy fülöp-szigeti, egy ukrán és egy magyar állampolgárt. A három hétig zajló  túszdráma után december elején a TEK sikeresen hazahozta a magyar állampolgárságú tengerészt.

A folyamatosan frissülő kalóztámadások jelentései, statisztikák és térképes nézet az alábbi linken érhető el: https://www.icc-ccs.org/index.php/piracy-reporting-centre/live-piracy-map

A kalózkodás visszaszorítása érdekében a kormányzati szervek fellépésein túl a magánszektor, a kereskedelmi vállalatok aktív részvételére is szükség van. Fontos a szállítójárművek megfelelő biztonságának biztosítása, a kísérőinek létszáma és felfegyverzése, ugyanis ezeket a tényezőket mérlegelvén választják ki a bűnözők a megtámadandó célpontot.