Pályázatok

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartottak, illetve rehabilitációs ellátásban részesülők vállalkozói készségének, hajlandóságának előmozdítása, saját vállalkozás, illetve vállalkozói tevékenység beindítására való ösztönzése.

A kiíró - az 1956-os forradalom 60.évfordulója emlékére - országos tehetségkereső és tehetséggondozó rajzpályázatot hirdet két kategóriában, az 5-6., és 7-8. évfolyamos általános iskolás diákoknak, "MAGYAR FORRADALMAK: 1848, 1956" címmel.

A pályázat célja: Az EMMI nyílt pályázatot hirdet a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 17. § alapján az art besorolású mozik szakmai tevékenységének támogatására.

A támogatás célja: Legalább egy hónapja nyilvántartott álláskeresők, illetve rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő személyek vállalkozói készségének, hajlandóságának előmozdítása, saját vállalkozás, illetve vállalkozói tevékenység beindítására való ösztönzése beruházási célú támogatással.

A kiíró AZ ÉV VERSE 2017. irodalmi pályázatot.

A pályázat célja: Ráirányítani a figyelmet a magyar irodalomra, a magyar nyelven írt alkotásokra. Új irodalmi művek írására ösztönzés. Tehetséggondozás, tehetségek felkutatása. Főhajtás MÉCS LÁSZLÓ emléke előtt.

A Fogyatékosság-barát munkahely elismerést a Salva Vita Alapítvány 2010-ben vezette be azzal a céllal, hogy az álláskereső fogyatékos emberek, és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találását támogassa. Az elismerést minden évben az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület és a Salva Vita Alapítvány közösen adja át. A Fogyatékosság-barát Munkahely elismerés alapja a folyamatos fejlesztés.

A kiíró pályázatot hirdet szakmai tréningen való támogatott (kedvezményes) részvételre

A MIMEFEST egy nemzetközi, pantomim- és mozgásszínházi fesztivál, amely immár 6. alkalommal kerül megrendezésre a csehországi Poličkában 2017. szeptember 11-16. között. A fesztivál pályázatot hirdet társulatok és egyszemélyes produkciók legalább 50 perces előadásai számára.

A Miniszterelnökség 11,29 milliárd forint keretösszeggel hirdette meg a „Termelői csoportok és szervezetek létrehozása” című pályázati felhívást. A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent pályázatra a 2014. január 1-nél nem régebben alakult, elismeréssel rendelkező termelői csoportok nyújthatják be kérelmeiket.

Megemelkedett összegre, azaz 6 milliárd forint értékben munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatására pályázhatnak vállalkozások, nonprofit szervezetek és költségvetési szervek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében - jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár. Bővebb információ és ingyenes előminősítés alább!

A hazai és EU-s pályázatokon indulóknak minden esetben meg kell vizsgálniuk azt, hogy fennáll-e a beszerzésük során a közbeszerzési kötelezettségük. Ezzel azonban sokan nincsenek tisztában, amelynek mulasztása súlyos jogkövetkezményekkel jár – hívta fel a figyelmet Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója a Portfolio csütörtöki Uniós Források konferenciáján.

Az idén 20. évfordulóját ünneplő Magyar Termék Nagydíj pályázatra 46 témakörben, mintegy 100 termék típussal lehet pályázni 2017 május 19-ig. A pályázat kiemelt támogatója a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, szakmai támogatója a Közbeszerzési Hatóság, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A Földművelésügyi Minisztérium meghirdette a 2017-es Zöld Forrás pályázatot. Támogatási igényt közhasznú környezet- vagy természetvédelmi célú társadalmi szervezetek (egyesületek vagy alapítványok) nyújthatnak be a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz illeszkedő, annak megvalósítását elősegítő projektterveikre.

2017 március 22-én a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) teljes hét évre (2014-20) vonatkozó keretösszegét sikeresen meghirdette pályázatok formájában a Nemzetgazdasági Minisztérium a Kormány által kitűzött március 31-i határidő előtt - jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. A TOP hét évre meghatározott keretösszege 1231 milliárd forint volt, amely mellé a Kormány további 30 milliárd forint többletforrás biztosított 2017-ben, így összesen 1262 milliárd forint összegben jelent meg 69 pályázati felhívás a megyék és megyei jogú városok számára az elmúlt két évben.

Megjelent a „Turisztikailag frekventált térségek integrált termék- és szolgáltatás fejlesztése” című, 21,4 milliárd forint értékű felhívás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében – tájékoztatott Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. A felhívás célja a turisztikailag kiemelt (frekventált) térségek fejlesztése, melynek révén megvalósulnak a hiánypótló beruházások, ugyanakkor kiszűrhetők a párhuzamos fejlesztési elképzelések. 

Az Európai Tanács elnöke keményen odaszólt az európai egységre fintorgó politikusoknak az EU születésnapján.

Közel 300 cég kaphatja meg a nyertes döntést március utolsó hetében a 2015 őszén megjelent GINOP-2.1.7-15 – Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés pályázattal kapcsolatban mondta a Portfolio csütörtöki Uniós Források konferenciája keretében egy panelbeszélgetésben Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok lebonyolításáért felelős helyettes államtitkára. A pályázatra összesen 2700 cég adta be a támogatási kérelmét, így igen jelentős a várakozás az eredmények miatt.  

Az Európai Unió születésében már benne volt a mostani válság. Válaszút előtt állnak a vezetők, de van mihez visszanyúlni.

A kormány tartja a szavát, a jövő héten megjelenő pályázatokkal már a 2014-2020-as uniós támogatási ciklus pályázatainak 100 százaléka lesz meghirdetve, ezzel az ország 30-40 százalékkal előzi meg régióbeli társait – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfólió uniós források 2017 elnevezésű konferencián csütörtökön Budapesten.

Lázár János hozzátette: nem lesz forrásvesztés, az előző időszak elszámolását június 30-ig lezárják; csak pár százalék a vitás ügyek aránya. Magyarország áll a legjobban a meghirdetett, lekötött, kifizetett támogatásban is a régióban, a források fele, 4-4,5 ezer milliárd forint le van kötve, 2 ezer milliárd forint, 22 százalék a kifizetések aránya. A problémás számlák aránya a korábbi 5-8 százalékról 2-3 százalékra esett, ami mutatja, hogy az uniónak nincs jelentős, érdemi problémája a magyarországi elszámolással és a végrehajtott projektekkel.

A 2019 utáni időszakról azt mondta, “nem látja kristálytisztán” mi fog történni, mire lesz képes a magyar gazdaság uniós támogatások, megengedett állami szubvenciók nélkül, azonban az biztos, hogy vége az alacsony bérekre épülő versenyelőny korszakának, innováció kell a versenyképességhez. Kitért arra, hogy nemsokára publikálják a KPMG tanácsadó cégnek a Miniszterelnökség megbízásából készített tanulmányát az uniós források felhasználásáról, amelynek egyik megállapítása, hogy az előző ciklus pénzeinek nagy részét nem vállalkozásfejlesztésre, hanem a vállalkozók jövedelmének kiegészítésére fordították a nyertesek. Ezt a tendenciát szeretnék megváltoztatni – tette hozzá.

Elmondta, a sikerhez elengedhetetlen volt a pályázatokkal foglalkozó 1800-2000 állami tisztviselő munkája, akik ezért 2200 milliárd forint kifizetésénél 12 havi, 2700 milliárd forintnál 24 havi prémiumot kapnak. Megjegyezte, jó hír, hogy a munkatársaik “pénzért hajlandóak dolgozni”, Brüsszelben és Nyugat-Európában szavai szerint nincs ez már így, ott már a pénz sem bír feltétlenül ösztönző erővel. A korrupció csökkentésére és a transzparencia növelésére állami projektértékelői rendszert alakítottak ki, 3000 értékelővel, ez a rendszer lassabb lesz, mint a piaci alapon működő, de sokkal nagyobb transzparenciát biztosít, és társadalmi célokat szolgál.

Lázár János elmondta, hogy Brüsszelben erős a törekvés az intézményrendszer központosítására, a nemzeti intézmények nélkül. Ez nagyon súlyos politikai és gazdasági szuverenitást érintő kérdés – jegyezte meg. Elmondta, hogy a központosított, közvetlenül elérhető forrásokhoz való hozzáférésben Magyarország egyelőre közepes eredményeket tud csak felmutatni, kivéve talán a kutatás-fejlesztést. A miniszter az elmúlt 27 év legfontosabb gazdaságtörténeti győzelmének tekinti, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű kapacitás fenntartását. Ez egy 12,5 milliárd eurós beruházás lesz, amelynek pont 2019-2022 között lesz a legnagyobb hatása a magyar gazdaságra – tette hozzá.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint az Európai Bizottság “politikai realitásérzékét mutatja”, hogy nem számol a Brexittel, noha 2019-ben elzáródik a brit “pénzcsap”. Az államtitkár a bizottság mai érdekérvényesítő képességét látva alkalmatlannak tartja a testületet arra, hogy több tízmilliárd euró többlet befizetésére rávegye a nettó befizetőket. Ezért csak azoktól a tagállamoktól tudják majd elvenni a pénzt, amelyek addigra nem használják fel a rendelkezésre álló forrásokat – mondta. Úgy vélte, ez is oka a “rohanásnak” a pályázati pénzek lehívásánál, ami árfelhajtást eredményez a pályázatoknál a tervek és a megvalósítás közötti projektköltségekben. Ezért hozta a kormány azt a döntést, hogy 30 százalékig engedi a költségek növekedését, különböző feltételek mellett – mondta.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint a közpénzekből megvalósuló nagyberuházásoknál számottevőek az integritási kockázatok, és megjegyezte, hogy a korrupció, csalás és sikkasztás ellen megfelelően működő integritás-irányítási rendszerre van szükség az egyes projekteknél is. Az ÁSZ 4-es metró beruházásról 2010-ben publikált jelentésének megállapításaival szinte teljes mértékben összhangban van az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése – mondta. A számvevőszéki jelentés felhívta a figyelmet egyebek mellett arra, hogy a beruházás feltételrendszerét előnytelen szerződéses kötelezettségek vállalása, közbeszerzési szabálytalanságok jellemezték – emlékeztetett. Az elnök szerint nagy eredménye Magyarországnak, hogy a 2007-2013-as uniós támogatási ciklus forrásainak teljes összegét sikerült lehívnia, a kormány által vállalat 10 százalékos, csaknem 900 milliárd forintos túlvállalásnak köszönhetően, amit azonban más területekről kellett átcsoportosítani. Úgy vélte, a 2014-2020-as ciklusban az ország rendelkezésére álló 25 milliárd eurós forráskeretet nem túlvállalással, hanem minél korábbi pályáztatással, jó felhasználással és pénzügyi teljesítéssel kellene lehívni.

Bernáth Tamás, az MFB Zrt. elnök-vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a jelenlegi 442 MFB-pont mellé – konzorciumi partnerekkel – szeptembertől további 200 nyílhat országszerte, így a legnagyobb, kkv-kat kiszolgáló fiókhálózat lenne az országban – ismertette.
Elmondta  azt is, hogy a héten kimerült a bank 0 százalékos hitelprogramjának kerete, kevesebb mint egy év alatt felhasználták a teljes 70 milliárd forintot.

Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy 2020 után felértékelődik a tőkepiaci finanszírozás szerepe, és az erre való felkészülésben nagy szerepe van az uniós forrásoknak. Magyarországon a támogatási formák nagyrészt a hiányzó tőkét helyettesítik egyelőre – mondta.

MTI