A betegbiztosítási törvény előírja, hogy legkésőbb 2016 végéig a hagyományos betegkönyveinket elektronikus-chipes kártyára kell cserélnünk.
Read more here: Délhírportál
Akkor, amikor az elvándorlás mind tömegesebb méreteket ölt, és amikor ezzel párhuzamosan a családok egyre kevesebb gyermeket vállalnak, különösen felértékelődnek a nagycsaládok, illetve az azokat összekötő, megmozgató egyesületek. Mindez hatványozottan érvényes a szórványban, ahol a magyarság számának csökkenése megállíthatatlannak tűnik. Bánát első nagycsaládos szervezetét, a nagybecskereki Família Nagycsaládos Egyesületet, a nezsényi származású és Nezsénybe visszavágyó Palkovics Mária hozta létre. Mária és legközelebbi hozzátartozói azt mondják: soha nem költöznének külföldre, mert az nem élet.
ÖSSZEFOGJÁK A CSALÁDOKAT
A nagycsaládos egyesület megalapításának elképzelése akkor fogalmazódott meg Máriában, amikor másfél évvel ezelőtt az akkor tizenhét éves Tímea és tizenöt éves Mária mellé a Palkovics családba megérkezett Máté. Ezzel egy időben Máriát és férjét, Sándort, az is egyre inkább elkezdte foglalkoztatni, hogy vidékünkről mind többen vándorolnak külföldre. Így fogalmazódott meg a gondolat, hogy egy egyesület, amely összefogja a családokat, amely felületet biztosít a párbeszédnek, és értékeket továbbít, talán támaszt nyújthat szülőknek, gyerekeknek egyaránt.
– Tudom én azt, hogy nem mi fogjuk maradásra bírni az embereket, mégis úgy érzem, hogy fontos megpróbálnunk segíteni a szórványban élő családoknak. Bízunk benne, hogy egyesületünknek megtartó ereje van, vagy lesz – hiszen egyelőre még nagyon friss a dolog. Az embereket közelebb kell hozni egymáshoz. Napjainkban a családok háttérbe szorulnak, ezen igyekszünk változtatni. A fiatalok általában csak egy gyereket vállalnak, de olyanok is sokan vannak, akik egyáltalán nem vágynak gyerekre. Elveszik a családközpontú felfogás, az emberek más dolgokat tartanak fontosnak, emiatt pedig elidegenednek egymástól, és nem figyelnek a másikra. Az sem mellékes ebben a történetben, hogy véleményem szerint a családok nem élvezik azokat a jogokat, vagy lehetőségeket, amelyeket kellene. Abban, hogy az elképzelés megfogalmazását követően a tettek mezejére léptünk, nagy szerepet játszott a Kárpát-medencei nagycsaládosok egyesülete. Felkerestek bennünket, és elmondták, hogy jó lenne, ha Bánátban is erősödnének a családok, a nagycsaládosok és a hozzájuk kapcsolódó értékek. Tudatosították velünk, hogy szükség van a családok összefogására, és fel kell vállalni a bánáti családok problémáit, illetve segíteni a szórványban megmaradt magyar családoknak kultúránk és anyanyelvünk megőrzésében. Az egyesületet az idén januárban jegyezték be, tizenkét család tagságával. Ezek a családok egytől egyig fontosnak tartják, hogy a múltban megkapaszkodva, szemünk előtt tartva a jövőt, ezen a tájon a jelenben is tovább éljenek a magyar családi hagyományok, és mások is megismerhessék ezeket az értékeket. Egyébként, ami maga Nezsényt és a falusi környezetet általában illeti, azt figyeltük meg, hogy meglehetősen sok a nagycsalád, az „egykézés” inkább a városi környezetre jellemző – taglalta Mária.
Az egyesület szinte az élet minden terén igyekszik segíteni a családokat. Különösen fontos szerepe van a közös programoknak, vagy a gyerekek számára szervezett utazásoknak, anyanyelvápolásnak. Azokat a gyerekeket, akiket szüleik nem tudnak nyaralni küldeni, az egyesület különböző nyári táborokba próbál eljuttatni. Idén egy budapesti utat is sikerült megszervezniük, így februárban tizenöt személy jutott el a magyar fővárosba a Kárpát-medencei családtalálkozóra. Egyebek mellett az Országházát tekintették meg.
Az egyesület másik kiemelésre érdemes, közelmúltbéli rendezvényét anyák napja alkalmából szervezték meg. Felkutatták édesanyáik, nagyanyáik és dédnagyanyáik valamikori használati tárgyait, konyhaeszközeit és kézimunkáit, majd ezeket a helyi anyanyelvápoló csoportban aktív gyerekek rajzaival egyetemben állították ki. Mária megjegyezte: a 172 tárgyat és 30 fényképet bemutató tárlaton múltat és jövőt sikerült egymáshoz közelebb hozni. Ugyanezt a kiállítást júniusban a nagybecskereki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületben is megtekinthetik az érdeklődők.
NEM ÉRDEMES MESSZIRE SZALADNI
Persze akármennyire is fontos a család és az ahhoz kötődő, pénzben nem mérhető értékek, az embereknek valamiből mégis meg kell élniük. Faluhelyen sokan továbbra is a mezőgazdaságban látják az egzisztenciát, ez ugyanakkor nem elegendő. Az emberek nemcsak anyagi, hanem egyéb szempontból is a lehetőségek szélesebb tárházára vágynak. Amikor tavaly Máriára és családjára maradt a nagymama öreg háza, megszületett az elképzelés, hogy létrehozhatnának egy tájházat, vagyis falumúzeumot.
– A helyi kultúrkörben már konkrétan elkezdtünk beszélgetni erről a lehetőségről. Jó lenne, mert például ha a helyiek magyarországi ismerősei Nezsénybe vagy a környékre utaznak, lenne mit megmutatnunk. A kultúrát az idegenforgalommal ötvöznénk, kicsit Székelykeve mintájára. Ilyen módon sok mindenkit és mindent összefoghatnánk: a kultúrkört, a nagycsaládosokat, vagyis az összes emberi erőforrást. Tennünk kell valamit azért, hogy szebb legyen a jövőnk. Ha a jóisten éppen itt tett le bennünket, akkor nem szabad csak úgy elmennünk, vagy tétlenül várnunk a jobb napokra, mert jó itt élni. Az ember akkor boldog és nyugodt, ha körülveszi a családja. Ha a Nyugatra vándorolnak az emberek, ott senkijük nem lesz. Sokakat ismerek, akik külföldön próbáltak szerencsét, ám végül visszajöttek. A legtöbben építkezéseken kaptak állást, és azt mondták, hogy nagyon nehéz volt a munka. Az elszállásolásra is panaszkodtak, de olyanok is voltak, akiket megloptak, vagy nem fizettek ki – fogalmazott Mária.
Mária öccse, Fülöp Árpád, és felesége, Valéria, szintén nem tekintenek lehetőségként a kivándorlásra. Bár a két kisgyermeket, Árpádot és Boglárkát, nevelő, földműveléssel és tejtermeléssel foglalkozó családnak nem egyszerű az élete, azt mondják, jövőjüket nem külföldön képzelik el.
Reménykedni és próbálkozni kell, nem pedig messzire szaladni – jegyezte meg Árpád, a szentmihályi származású Valéria pedig hozzátette: „Eszembe sem jut a kivándorlás, ott senkink nem lenne, sem a család, sem a barátok, az nem élet.”
– A férjem korábban még mondogatta, hogy mi lenne, ha kimennénk külföldre, én azonban közöltem vele, hogy nem megyek sehová. Akármennyire is nehéz az élet, mégis jobb itt, mint valahol külföldön. Beszéltem már olyanokkal, akik Svájcban dolgoznak. Igaz, sok pénzt keresnek, de azért reggeltől estig kell dolgozniuk, szinte egyáltalán nem látják egymást, a gyerekeket. Nekem az nem élet, hiába több a pénz. Szerintem nagyon sokan így gondolkodnak, de ez az állam szinte zavar bennünket – mondta Valéria.
Árpád szerint az itteni emberek olykor túloznak is. Sokan vannak, akik csak panaszkodnak, de mégis megélnek abból a kis munkából, amit elvégeznek, véli Árpád.
– Mi lenne, ha komolyabban próbálnának meg dolgozni!? Persze ha a külföldön dolgozók hazajönnek a pénzükkel, akkor itt szinte kisistennek számítanak, ott, külföldön, viszont nem egyszerű az életük, mert az a pénz ott kevesebbet ér – fejtette ki Árpád.
By tklaura
Hosszú hideg és esős napok után végre kedvezett az időjárás a természet szerelmeseinek. A hőmérséklet Vajdaságban ma néhol a 27 Celsius fokot is elérte. A kisebb borulások nem riasztották vissza az embereket, hogy kiránduljanak egyet.
Kellemes időjárással lepett meg bennünket május utolsó napja. A több napos esőzés és vacogás után A cikk folytatása …
Read more here: Pannon RTV
By tklaura
Két fiatalkorú szúrt sérüléseket szenvedett abban a támadásban, amely vasárnap reggel öt órakor történt Újvidéken, a 7-es városi buszon, írja a Blic. Az egyik fiatalt gyomron szúrták, a másik a karján sérült.
A rendőrség még keresi azt a férfit, akit a két 17 éves megtámadásával gyanúsítanak. A mentőállomáson azt nyilatkozták, A cikk folytatása …
Read more here: Pannon RTV
By tklaura
Hét év után életbe lép hétfőn a stabilizációs és társulási megállapodás az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina között – emlékeztetett vasárnap honlapján a Nezavisne Novine című boszniai napilap.
A megállapodás fokozatosan egy szabadkereskedelmi térséget hoz létre az unió és Bosznia-Hercegovina között. A dokumentum közös politikai és gazdasági célokat tűz ki, és A cikk folytatása …
Read more here: Pannon RTV
A topolyai Bambi Iskoláskor Előtti Intézményben a 2014-2015-ös tanévben 12 óvodai létesítményben 37 tagozat működik, a tanintézménybe járó gyermekek létszáma 715. Közülük 246 gyermeket készítenek fel az őszi iskolakezdésre. A hivatalosan május 15-étől 29-éig tartó, az új tanévre vonatkozó iratkozási időszakban Topolya községben 561 gyermek esetében kérték a felvételt a Bambi Iskoláskor Előtti Intézménybe.
By tklaura
Vvasárnap reggel az építkezési vállalat munkásai eltávolították az állványokat és a védőhálókat a szabadkai Népszínház korzó felőli homlokzatáról. Már teljes pompájában láthatják az emberek az épület oldalát.
Nagy meglepetésben volt részük azoknak, akik vasárnap végigsétáltak Szabadka korzóján. Hosszú évek után most először lehetett látni az épülő Népszínházat, legalábbis annak egyik oldalát A cikk folytatása …
Read more here: Pannon RTV
Ebben az évben Szabadka ad otthont a Szerbiai Piacok Napja 2015 elnevezésű rendezvénynek, amelyet immár negyedik alkalommal szerveznek meg – közölte a hírt a Szabadkai Rádió.
Read more here: Délhírportál
A megyei tanács Vaszil Marjuhnicsot választotta a Kárpátalja Megyei Zenei-Drámai Színház igazgatójává – tette közzé a transkarpatia.net május 29-én.
Az újonnan megválasztott igazgató kinevezése három évre szól.
Kárpátalja.ma
Itt a nyár, amikor a hajtatással foglalkozó kertészek számára a meleg és az erős napsugárzás okozza a legtöbb gondot. Az ilyenkor elkerülhetetlen klímaszabályozás néhány aktuális kérdéséről Őrhidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.
– Azt hihetnénk, ha van elegendő víz, annál jobban teremnek a növények, minél melegebb van. Miért kell a gazdának nyáron is a hőmérőt lesnie?
– Köztudott, hogy amikor alacsony a hőmérséklet a hajtatólétesítményben, ami télen, kora tavasszal fordul elő leginkább, fűteni szoktunk, hogy fenntartsuk a növények fejlődése szempontjából optimális hőfokot. Ebből viszont logikusan következik, hogy a nyári hónapokban, a rendkívüli melegek idején ugyanebből a megfontolásból hűteni szükséges a fóliasátrak és az üvegházak levegőjét.
– Hogyan érhetjük ezt el?
– A levegő hűtésére több módszer is kínálkozik. A legkézenfekvőbb és a legegyszerűbb a szellőztetés. Amennyiben a kinti hőmérséklet alacsonyabb, mint a benti, megnyitva a fóliasátor két végében a bukóablakokat és az ajtókat, szellőztethetünk, csökkentve ezáltal a belső hőmérsékletet. Ismeretes, hogy ilyen esetekben a fóliafelület legalább 20 százalékát javasolt megnyitni a kielégítő szellőztetés érdekében, ez azonban csak ritka esetekben, az úgynevezett „cabrio” típusú fóliaházaknál valósítható meg, melyek nálunk nem igazán elterjedtek.
Egy további megoldást jelent a levegő hűtésére az árnyékolás. Mint tudjuk, az árnyékolással korlátozható a besugárzás, miáltal csökkenthető a hőmérséklet.
– Milyen módszerek javasolhatók az árnyékolásra?
– Az egyik legegyszerűbb módszer, hogy április végétől – május közepétől, amikor megnő a napsütéses órák száma, híg agyagos oldatot készítünk, amelyet egy tetszőlegesen megválasztott módszerrel kívülről felviszünk a fóliaház palástjára. Az eljárás hatékonyan csökkenti a belső hőmérsékletet a hajtatólétesítményben, persze csak ideig-óráig, hiszen az első eső lemossa a fóliáról az agyagos bevonatot.
Ezért kívánatos és célszerű egy hosszabb távú megoldást választani a probléma kezelésére. Elterjedt megoldás a Raschel-háló alkalmazása. Megvenni a fóliaházra méretezett Raschel-hálódarabot nem olcsó mulatság, de felhelyezve azt a hajtató létesítményünkre, a szezon végéig megfeledkezhetünk az árnyékolás gondjáról. A háló egyetlen hátránya, hogy bár meglehetősen drága, anyaga 2-3 év alatt a napsugárzás hatására gyakorlatilag lebomlik, azaz újra és újra cserélni kell.
Szóba jöhetnek még természetesen a szakboltokban kapható különféle tartós árnyékoló oldatok. Ezeknek jó a hatásfokuk, könnyen felvihetők a fóliapalástra. Két probléma szokott felmerülni a használatukkal kapcsolatban. Az egyik, hogy nyár végén, amikor ismét több napfényre lenne szükség a hajtatólétesítményekben, munkaigényes eltávolítani a felkent védőréteget a fóliáról. A másik hátráltató tényező e készítmények ára.
Nálunk az a módszer terjedt el, hogy mésztejjel kezelik kívülről a fóliapalástot. A recept közismert: három kilogramm oltatlan meszet kell feloldani 11 liter vízben, majd az oldatot át kell szűrni, nehogy eltömítse a permetezőkészülék szűrőit. (Megjegyzem, a szűréshez a házunk táján fellelhető anyagok közül a női harisnya kiválóan megfelel.) Az átszűrt meszes oldathoz hozzáadunk három liter lefölözött tejet. A tejre azért van szükség, mert a benne található fehérjék ragasztják a mészszemcséket a fóliához. Ha mindent jól csináltunk, egy ilyen kezelés akár egy teljes szezont kibír, valószínűleg nem lesz szükség a művelet megismétlésére. A mésztejes árnyékolás előnye a Raschel-hálóval szemben az olcsósága mellett az, hogy borús, esős időben, amikor a növényeknek fényre van szükségük, a mésztejes felület kivilágosodik, míg a Raschel-háló alatt természetesen félhomály marad.
– Különböző színű hálók kaphatók a szaküzletekben. Van jelentősége a Raschel-háló színének?
– Nem mindegy, hogy milyen színű hálót használunk. A paprika esetében például a narancssárga és a piros színű háló az ideális, mivel ezeknek termésnövelő hatásuk van, míg a zöld háló esetében, mely árnyékolásra szintén megfelelő, ez a hatás nem mutatkozik.
– Mennyire hatékonyak az ismertetett árnyékolási eljárások? Egyáltalán – miért éri meg pénzt költeni az árnyékolásra?
– Az ismertetett módszerekkel akár 4-5 fokkal is csökkenthető a hajtatólétesítmények belső hőmérséklete, ami azért fontos, mert a magas hőmérsékletnek számos káros hatása van. Vegyük sorra a leggyakrabban termesztett kultúrákat! A paradicsomnál a lefelé forduló bogyókon az erős napsütés hatására a nap felőli oldalon nekrózisos, azaz szövetelhalásra utaló foltok jelennek meg. Ezek a foltok megkülönböztetendők a csúcsfoltosságtól, amely a bogyó csúcsán figyelhető meg (bár az utóbbi foltok is összefüggésben vannak a napsütéssel, illetve az alacsony páratartalommal). Ugyancsak tudni kell a paradicsomról, hogy 32 fokot meghaladó hőmérséklet esetén a termések nem pirosodnak be, a bogyókon sárga karima marad. A sárga karima nagysága fajtafüggő, de a jelenség mindenképpen rontja a termés eladhatóságát.
Paprikánál szintén előfordul a napégés jelensége, leginkább a nap felőli oldalon alakulnak ki a nekrózisos foltok. Fajtafüggő, különösen a fehér paprikánál szokott erőteljesen jelentkezni a kalciumhiány tünete, amit szintén a magas hőmérséklet okoz, amikor légszárazsággal együtt jelentkezik.
Az uborkánál szintén káros a 32 fok feletti hőmérséklet: károsodhatnak a növény levelei, miközben a termés mennyisége csökken.
Egyébiránt a túl magas hőmérséklet általában minden növénynél terméselrúgással jár. A paradicsom esetében nem termékenyül meg rendesen a virág, a paprika viszont akár a virágot, akár a már kifejlődött kis bogyót is elrúgja. Néhány paprikafajta úgy reagál a magas hőmérsékletre, hogy nyár közepén, tehát a legnagyobb melegben a paprikabogyók elaprósodnak, s majd csak kora ősztől tudunk ismét szép termést szedni. (Folytatjuk)
Az eltűnt gyerekek világnapjához kapcsolódóan ma rendezik meg ötödik alkalommal az Ezer lámpás éjszakája elnevezésű kampánysorozatot, amellyel a gyermekek eltűnésének jelenségére szeretnék felhívni a társadalom figyelmét.
Az idén a társadalmi kezdeményezéshez a fővárosi mellett nyolc megyei rendőr-főkapitányság csatlakozott – Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala -, amelyek a budapesti eseményhez hasonló színes programokat szerveznek.
Budapesten az Ötvenhatosok terén civil szervezetek képviselői, valamint a BRFK bűnmegelőzési, illetve baleset-megelőzési osztályának munkatársai várják az érdeklődőket, de a kampány minden helyszínen koncerttel, illetve a rendezvény védjegyévé vált világító lufik magasba bocsátásával zárul.
A rendőrség felhívása szerint Magyarországon az eltűnések oka elsősorban a kiskorúak környezeti körülményei, hatásai. Az érintettek általában közösségi szállásokon, lakásotthonban, gyermekotthonban elhelyezett, kísérő nélküli külföldi kiskorúak, gyermekvédelmi gondoskodás alatt állók, különváltan élő szülők láthatásról vissza nem vitt vagy oda el nem engedett gyermekei. Olyan eset is akad, amikor olyan kiskorú tartózkodási helye marad ismeretlen a hatóság előtt, aki felnőtté válása előtt dönt úgy, hogy elhagyja a szülői házat és megszakítja a kapcsolatot a hozzátartozóival, s később szándékosan nem ad életjelet magáról.
Tavaly 16 885 körözést adtak ki 18 év alattiakra eltűnés miatt, ők az összes eltűnt ember mintegy 84 százalékát jelentik. A tavaly elrendelt és jelenleg hatályos körözések száma fiatal- és kiskorúakra vonatkoztatva 852.
A rendőrség minden kiskorú eltűnését kiemelt feladataként kezeli, azonban a jelenség kezeléséhez elengedhetetlen a problémakörben érintett gyermekvédelmi szervezetek, a civil kezdeményezések és a családok együttműködése – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Az eltűnt gyerekek világnapja május 25-e, az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etan Patzra és társaira emlékezve. A kisfiút akkor engedték el egyedül hazulról iskolába a szülei, de az iskolabusz megállójához soha nem érkezett meg. Azóta a hiába keresett gyerekeké közül az ő esete vált a legismertebbé New Yorkban. Etant 2001-ben holtnak nyilvánította a bíróság. A fiú megölését 2012-ben beismerte egy férfi, ám a gyerek holtteste nem került elő.
Két fiatalkorút szúrt sérüléseket szerzett abban a támadásban, amely vasárnap reggel öt órakor történt Újvidéken, a 7-es városi buszon, írja a Blic. Az egyik fiatalt gyomron szúrták, a másik a karján sérült.