Teherán azt követeli az Egyesült Államoktól, hogy kérjen tőle bocsánatot, amiért két kis folyami hadihajója megsértette Irán felségvizeit - közölte szerdán a Forradalmi Gárda haditengerészetének parancsnoka.
Hétfő délután a Zentai Alkotóházban Szabó Tönki Károly és Pecze Rózsa tartottak izgalmas, képvetítéssel egybekötött úti beszámolót iráni élményeikről Hamadántól Iszfahánig három hegyen át címmel a Világutazók sorozat keretében.
A hagyományokhoz híven idén is január utolsó hétvégéjén rendezik meg a Mosztonga sportcsarnokban a nemzetközi madárkiállítást. A szervező, a SOMBOR 1871 Kisállattenyésztők Egyesülete kettős jubileumot ül az idén, fennállásának 145. évét és a sorrendben negyvenedik nemzetközi kiállítását.
Összesen mintegy 700 kiállítót és 3000 exponátumot várnak Szerbiából és a környező országokból: 2000 galambot, 500 díszbaromfit, 200 nyulat és 300 díszmadarat. A korábbi évek tapasztalatai alapján 10 000 érdeklődőre számítanak, az utolsó vásári napon, amikor a sportcsarnok előtt kisállatbörzét tartanak, akár 15 000-re is.
Idén első ízben egzotikus, terráriumi és akváriumi állatokat is kiállítanak.
Az ünnepélyes megnyitóra január 29-én, pénteken, 13 órakor kerül sor.
Hetvenhárom év után újra és újra ki kell mondani, hogy a 2. magyar hadsereg katonáinak szolgálata, helytállása és kötelességtudata nemcsak áldozat, hanem példa is – hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára a doni áttörés évfordulóján rendezett megemlékezésen kedden, Budapesten.
Erdély arcai címmel nyílt kiállítás a brüsszeli Balassi Intézetben Dávid Botond székelyudvarhelyi művész fotóiból kedden.
A szerdától látható kiállítás az erdélyi magyarság hagyományos népviseleteit, elsősorban Székelyföld öltözködési sokszínűségét mutatja be. A sorozatban feltűnnek Udvarhelyszék, Sepsiszék, Csíkszék és Marosszék lányai néprajzi hitelességgel összeállított népviseletekbe öltözve.
Dávid Botond szerint minden székely falunak és környékének megvan a maga jellegzetes székely ruhája. Elmondása szerint a viselet úgy működött, mint egyfajta személyi igazolvány. Tudták viselőjéről, honnan való, megállapítható volt családi és anyagi helyzete, sőt akár a vallása, egyszóval minden, ami annak idején fontos volt – mutatott rá a művész.
Az öltözetek kiválasztásánál elsősorban a környék, vagyis a székelyföldi viselet volt a fő szempont. A mintegy 12 500 négyzetkilométernyi térség népe mélyen gyökerező büszkeséggel kötődik szülőföldjéhez, itt él egy tömbben a legnagyobb számú határon túli magyar közösség, becslések szerint mintegy 650 ezer fő – tette hozzá a fotográfus.
A művész szerint a most megnyílt kiállítás egy sorozat kezdete. Tervei szerint dokumentálni fogja Erdély valamennyi női viseletét.
„A viselet tartást követel” – kezdte megnyitóbeszédét Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a konzervatív Európai Néppárt, az EPP alelnöke, Vitézy Zsófia, a brüsszeli Balassi Intézet igazgatójának köszöntőjét követően.
A képviselő Kis Portik Irén néprajzkutatót idézte, aki szerint a székely ruhát csak tartással lehet hordani. A brüsszeli Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseleti Irodája (HUNINEU) által szervezett kiállítás Dávid Botond fotográfus képeiből ezt az állítást támasztja alá – mondta Gál Kinga.
„Erdély maga a tartás példája: az erdélyi magyar közösség a történelem során mindig autonómként lépett föl, döntéseit maga hozta, és ezért most is küzd. Ez nem könnyű ma sem, amikor a gyakorlatban derül ki, hogy az esélyegyenlőség csak szavakban létezik, vagy a már kivívott jogok, mint a vagyoni visszaszolgáltatások, egy politikai lépéssel semmissé tehetőek. Ezért fontos az autonóm kiállás. Hiszen ez a folyamatos küzdelem eredményezi a szülőföldön való megmaradást. Esélyt, jobb kilátást és fejlődést az ott felnövő fiatal generációknak” – hangsúlyozta az uniós képviselő.
Pappné Farkas Klára, az Országgyűlés pártjai által létrehozott Alapítvány a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért igazgatóságának elnöke, a program szervezője modellértékűnek nevezte a kiállítást. Kiemelte, hogy a népzene, a néptánc és a viselet együttesével kívánják felhívni Európa és döntéshozóinak figyelmét a Kárpát-medence keleti felének lakóira, azok kultúrájára, hagyományaira.
Pataki Balázs, az unió csalás elleni hivatalának (OLAF) felügyelőbizottságának tisztviselője, egykori szabadúszó fotós a képekről elmondta, hogy Dávid Botondnak minden modorosság nélkül sikerült a XXI. század kifinomult szépségeit népviseletben és népi környezetben teljes hitelességgel lefényképeznie.
A kiállítás megnyitóján a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium négy, viseletbe öltözött diákja zenés bemutatót tartott Erdély különböző tájegységeiről hozott táncaival és énekeivel.
Az Erdély arcai című fotókiállítás január 26-ig tekinthető meg a brüsszeli Balassi Intézetben.
A Marseille-ben bozótvágó késsel megtámadott zsidó tanár azt gondolta, nem éli túl a támadást, és meg van arról győződve, hogy a merénylő le akarta őt fejezni. „Mondtam neki, hogy ne üssön tovább, de ő csak folytatta, és akkor azt gondoltam, hogy nem élem túl” – mesélte Benjamin Amsellem, a marseille-i zsidó iskola tanára a La Provence című regionális lapban tegnap megjelent interjúban.
Több szempontból is sikeres volt az elmúlt év a Csóka Kommunális Közvállalat számára.
Alekszandr Tolsztopjatyenko, Oroszország antalyai főkonzulja a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette a hírt, hozzátéve, hogy az őrizetbe vétel okának tisztázása folyamatban van.
Egy 42 éves férfit gázoltak halálra Jánosiban január 12-én – közölte a beregszasz.com.ua hírportál.
A férfit egy Beregszász irányából haladó Volkswagen Golf márkájú autó ütötte el 17.00 óra körül.
A sofőr elmondása szerint az áldozat az erdő irányából jött ki az útra, és hirtelen átszaladt a szembejövő sávba. A baleset elkerülhetetlen volt.
A sofőr nem volt ittas állapotban.
A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit.
Alig négy napja, január 9-én egy 27 éves fiatalembert ütöttek el szintén Jánosiban.
Kárpátalja.ma
Jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélte a romák ellen elkövetett gyilkosságok ügyében Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot kedden a Kúria.
A szülőkhöz, cégekhez, magánvállalkozókhoz fordult segítségért az óbecsei Labud Pejović Iskoláskor Előtti Intézmény: mivel önerőből nem tudnak a gyerekek számára mindenütt megfelelő bútort biztosítani, és jól jönne a csoportokban valamennyivel több játék is, önkéntes adományokból szeretnék pótolni ezeket a hiányosságokat.
Tatjana Mitić, az óvoda kommunikációval megbízott munkatársa szerint a bútorok több csoportban sem felelnek meg a gyerekek magasságának, így ők egyedül nem tudják sem elvenni, sem visszahelyezni a helyükre a játékokat, amelyekből viszont ugyancsak híján van az intézmény. A problémák megoldásában elsősorban a szülőkre, de cégek támogatására is számítanak az óvoda vezetői.