Határon túli magyar portálok összesített hírei

A magyar kormány nemzetstratégiája a visegrádi együttműködés keretében is a külhoni magyarság megerősödését tartja szem előtt – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton a felvidéki Révkomáromban tartott ünnepi ceremónián, amelyen Fazekas Lászlóval, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökével aláírta az egyház magyar gyülekezeteinek egymilliárd forintos támogatásáról szóló szerződést.

A magyar kormányzati támogatást, amelyet Balog Zoltán az összetartozás üzenetének, Fazekas László pedig történelmi jelentőségűnek nevezett, a felvidéki magyar gyülekezetek megerősítése mellett a lelkészi szolgálat megerősítésére, az oktatásügy fejlesztésére és különböző létesítmények kialakítására szánják.
Balog Zoltán kiemelte: amikor Magyarország együttműködik a visegrádi négyekkel, akkor soha nem felejti el azt a célt, hogy az európai ügyben kialakult jószomszédi kapcsolatokból a külhoni magyarság erősödése jöjjön ki.
“Szomszédsági kapcsolatok, a magyarság megerősítése és a visegrádi négyek szavának hallatása Európában, ezek összetartozó dolgok” – hangsúlyozta a miniszter. Felidézte, hogy az Antall-kormány egyik nyilatkozatában a magyar külpolitika három alappilléreként jelölte meg a határon túli magyarsággal való kapcsolatok erősítését, a jó szomszédságpolitikát és az Európai Unióba való törekvést. Ez a három dolog most Balog Zoltán szerint új módon kapott hangsúlyt.
“Ki gondolta volna, hogy Szlovákiával, a visegrádi négyekkel és a balkáni országokkal együtt fogunk küzdeni Brüsszelben azért, hogy értsék meg, hogy mit jelent Közép-Európa” – fogalmazott, hozzátéve: ott olyan politikusok akarnak “döntéseket lenyomni a torkunkon” akik nem vették észre, hogy már egy egységes Európa van, és nem lehet a volt kommunista felét egy leoperálható vakbélnek nyilvánítani.
Balog Zoltán kijelentette, hogy a magyar kormány nemzetstratégiája egy Kárpát-medencei térségben gondolkozik, és a közelmúltban kiegészült egy eddig példátlan gazdaságerősítő programmal is, amely a Vajdaságban valósul meg, 30 milliárd forintból.
Balog Zoltán a keresztyén egyháznak jóváhagyott magyar kormányzati támogatásról szólva úgy fogalmazott, hogy ezt az összeget lehet soknak és kevésnek is nevezni, de ebben az összegben nem a forint a lényeg, hanem “az az üzenet, ami azt jelenti, hogy összetartozunk”.
Rámutatott: a támogatás segít abban, hogy az összetartozás ne csak egy eszme, hanem valóság is legyen. Kifejtette: az összetartozás valamikor természetes volt, ma viszont sokan természetellenesnek próbálják beállítani, ezért is fontos – többféle szempontból is – csökkenteni a meglévő távolságokat.
“Nekünk ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy az a távolság, amit nem kilométerben mérnek, csökkenjen” – hangsúlyozta a miniszter, rámutatva: a jó határ menti együttműködések és gazdasági fejlődés mellett a lelki, szellemi, kulturális kapcsolatok építésére is szükség van mert az előbbiek az utóbbiak nélkül nem hozzák meg a kívánt eredményt.
Balog Zoltán a támogatás célválasztásával kapcsolatban elmondta: a történelem során többször is bebizonyosodott az egyházi közösségek stabilitása és szerepe. “Ha nagy a baj, csak az egyházak maradnak (…) a politikai képviselet hol ilyen, hol olyan, bízunk benne, hogy erősödik, de amik maradnak azok az egyházi közösségek” – fogalmazott a miniszter. “Oda érdemes adni, ahol van erő hozzátenni” – mondta, rámutatva: nagyon fontos hogy egy támogatás ne lanyhulást eredményezzen, hanem olyan befektetés legyen, amely megsokszorozza önmagát.
Fazekas László püspök beszédében rámutatott az egyház nemzetmegtartó és a felvidéki magyarság körében betöltött szerepére, olyannak nevezve azt, amire lehet jelent és jövőt építeni. Kiemelte: az egyháznak ez a szerepe fokozottan jelentős a kisebbségben élők, így a felvidéki magyarság számára.
A püspök elmondta: a mindennapi küzdelmekhez a hit és kitartás mellett más eszközökre is szükség van, és ilyen eszköznek tartják ezt a támogatást is, amelyet okosan, megfontoltan és nagyon figyelmesen akarják felhasználni a nemzetmegtartás céljaira.
“Aki könyörül, azon könyörülni fognak, aki adni mer, az kapni is fog” – hangsúlyozta beszédében Fazekas, hozzátéve: a magyar kormányzati támogatás olyan befektetés lesz, amelyet Magyarország sok nap múlva megsokszorozódva talál meg a hitéletében és értékeihez való ragaszkodásában megerősödött felvidéki magyarságban.
Az egymilliárd forintos keretösszegű támogatást az egyház kérése alapján tavaly decemberben hagyta jóvá a magyar kormány, annak odaítélését Balog Zoltán jelentette be ugyancsak decemberben a felvidéki Somorján, amikor a Csallóköz legrégebbi egyházi épületének külső felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten vett részt.

Az európai menekültválságról szóló Fuocoammare (Tűz a tengeren) című olasz-francia alkotás kapta a legjobb filmnek járó Arany Medvét a 66. Berlin Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) szombaton.

Az olasz Gianfranco Rosi rendezése “elsöpörte” a zsűrit és képviseli mindazt, amiről a Berlinalénak 2016 februárjában szólnia kell – mondta a díjátadó gálán Meryl Streep amerikai színésznő, a nemzetközi zsűri elnöke. A Tűz a tengeren “a Berlinale szíve” – hangsúlyozta a háromszoros Oscar-díjas művész.

Gianfranco Rosi kiemelte: elfogadhatatlan, hogy “a tengerbe kell veszniük tragédiák elől menekülő embereknek”. A rendező, miután átvette az elismerést, azt mondta: “ebben a pillanatban gondolatban mindazokkal vagyok, akiknek nem sikerült eljutniuk Lampedusára, a remény szigetére”.

Gianfranco Rosi legutóbbi munkájával, a Róma körüli autópálya mellett élő emberekről szóló Sacro GRA című dokumentumfilmmel 2013-ban a velencei filmfesztiválon elnyerte a legjobb alkotásnak járó Arany Oroszlánt.

Új filmjéhez egy éven keresztül követte az Olaszországhoz tartozó, Tunézia és Szicília között nagyjából félúton fekvő sziget életét és a menekülteket mentő olasz parti őrség munkáját, amelyet az első kritikák szerint szívszorító és lélegzetelállító felvételekkel mutat be.

Az Arany Medvéért és a főbb alkotói kategóriákban kiosztandó Ezüst Medvékért 18 alkotás pályázott a 66. Berlinalén. Meryl Streep elmondta, hogy a zsűri “csodálatos és fontos” munkákat látott, és nem voltak nagy viták a testületben.

Nagydíj, legjobb színész és színész, forgatókönyv

A zsűri nagydíjával – egy Ezüst Medvével – a többi között a Senkiföldje című Oscar-díjas alkotásáról ismert bosnyák rendező, Danis Tanovic Smrt u Sarajevu (Halál Szarajevóban) című filmjét tüntették ki. A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét a francia Mia Hansen-Loeve kapta L’avenir (A jövő) című filmjéért.

A legjobb női alakításért járó Ezüst Medvét Thomas Vinterberg dán rendező Kollektivet (A kommuna) című filmjének egyik főszereplője, Trine Dryrholm kapta meg. A legjobb férfi alakítás díját az Inhebbek Hedi című tunéziai versenyfilm főszereplője, Majd Mastoura vehette át.

A legjobb forgatókönyvnek járó Ezüst Medvét a Zjednoczone Stany Milosci (A szerelem egyesült állama) cím lengyel film rendező-forgatókönyvírójának, Tomasz Wasilewskinek ítélte oda a zsűri.

A fesztivál alapítójának nevét viselő Alfred Bauer-díjjal egy 482 perces fekete-fehér filmet, Lav Diaz fülöp-szigeteki rendező Hele Sa Hiwagang Hapis (Altatódal a szomorú misztériumnak) című munkáját tüntették ki. Ezt az elismerést évről évre olyan filmek kapják meg, amelyek a mindenkori zsűri szerint új távlatokat nyitnak a filmművészetben.

A valamely alkotói területen – zene, díszlet, vágás, kosztüm vagy kameramunka – mutatott kiemelkedő teljesítményért járó Ezüst Medvét a Chang Jiang Tu (Keresztáram) című kínai film operatőre, Mark Lee Ping-Bing kapta.

A vezető filmszemlék közül az aktuális társadalmi kérdésekre leginkább nyitott Berlinale egyik fő témája az európai menekültválság volt az idén. A Tűz a tengeren sikere mellett több más díj is ezt jelzi. Például a legjobb elsőfilm 50 ezer euróval járó különdíjával az Inhebbek Hedit – Mohamed Ben Attia rendezését – tüntették ki, amely egy kényszerházasság elől menekülő fiatalember történetét beszéli el.

Migrációs hullám – az év témája

A rövidfilmes zsűri három díjából kettőt menekültekről szóló filmek kaptak.

Az Ezüst Medvével Mahdi Fleifel A Man Returned (Egy férfi visszatér) című brit-dán-holland koprodukcióját tüntették ki, amely egy palesztin menekültről szól, a 20 ezer euróval járó Audi rövidfilm díjat – amelyet az autógyár támogatásával az idén másodszor osztottak ki – pedig Chiang Wei Liang tajvani rendező Jin zhi xia mao (Kikötni tilos)című alkotása kapta.

A rövidfilmes zsűri fődíját, a kategória legjobbjának járó Arany Medvét Leonor Teles portugál rendező Balada de um Batráquio (Batráquio balladája) című kapta.

11 nap, magyar animációval

A Berlinale a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválja, és a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában.

A 11 napos szemlén 77 országból 436 filmet mutattak be, köztük két magyar alkotást, Bucsi Réka LOVE című rajzanimációs rövidfilmjét és Fliegauf Bence Liliom ösvény című munkáját. Az utolsó nap csak a közönségé: vasárnap a fesztivál helyszínein még egyszer levetítik a különböző szekciók legsikeresebb alkotásait.

Legkevesebb 25-en meghaltak és még többen megsebesültek vasárnap egy kettős pokolgépes merényletben a közép-szíriai Homsz tartományi székhelyen - közölte egy civil szervezet.

A tartományi kormány a fiatalok szülőföldön maradását és a falvak benépesítését megcélzó házvásárlási pályázatának köszönhetően a nagycsaládos helybeli Kiss Henrietta és Zsolt házat vásárolt Moholon. Ezzel a pályázat második körében nemcsak házhoz, hanem otthonhoz jutott a család. A közelmúltban 1,5 millió dinárért vásárolt ház vltelárához 950 ezer dináros tartományi támogatást kaptak, a különbözetett pedig önerőből állják.

Három év szünet után megérkezett Európába az első iráni olajszállítmány és további két szállítmány várható a következő napokban.

A Total francia olajcég olajszállítója hétfőn futott be Európába 2 millió hordó iráni kőolajjal. További 1 millió hordó kőolaj érkezik kedden a spanyol Cepsa rendelésére. A harmadik hajót, amely szintén 1 millió hordó kőolajat szállít, a hétvégén töltik fel egy iráni kikötőben a Lukoil orosz olajcég Litasco nevű kereskedelmi vállalkozása megbízásából.

Irán az ellene néhány éve életbe léptetett nemzetközi szankciók miatt nem tudott exportálni Európába, és Ázsiába is csak korlátozottan.

Nemrég azonban feloldották a Teheránnal szembeni olajszankciókat, aminek a hatására Irán máris felgyorsította olajtermelését. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint az iráni olajtermelés januárban napi 80 ezer hordóval, 2,99 millió hordóra bővült.

Irán a földközi-tenger térségében működő olajfinomítóknak nyomott áron adja a kőolajat, aláígér a szaúdi és orosz áraknak, hogy visszaszerezze azt a piaci részesedést Európában, ami elveszett az embargó évei alatt.

Ha csak pár napra is, de amikor teheti, rendszeresen hazalátogat családjával Bocskor Andrea európai parlamenti képviselőnk.A múlt héten is Kárpátalján töltöttek pár napot, ezalatt kérésünkre felkeresték szerkesztőségünket is. Mi pedig a találkozást kihasználva munkájáról és Ukrajna helyzetének brüsszeli megítéléséről kérdeztük a képviselő asszonyt.

– Legutóbbi hír, hogy az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság, melynek ön is a tagja, áttekintette az Ukrajnában zajló demokratikus és piaci reformok menetét és eredményeit. Milyen benyomása alakult ki ezzel kapcsolatban a bizottságnak?
– Az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság az EP és az ukrán Legfelsőbb Tanács képviselőiből áll, akik évente kétszer, de aktuális ügyek esetén többször is találkoznak. A legutóbbi ülésünkre is így, soron kívül került sor. Az értekezleten a bizottságnak az Ukrán Elnöki Adminisztráció vezetőjének helyettese, Dmitro Simkiv mutatta be a reformok terén elért eredményeket, egy összefoglaló prezentáció formájában. A bemutató sokrétű reformfolyamatról és fontos eredményekről számolt be, kitért arra, hogy milyen változásokat jelent Ukrajna számára a január elsejével életbe lépett szabadkereskedelmi egyezmény, valamint maga a társulási egyezmény, illetve a vízumliberalizációs akcióterv végrehajtása.

– Melyek voltak a prezentált pozitív eredmények?
– Szinte minden területen pozitív változásokról számolt be az előadó. Elmondta, hogy egy picit emelkedtek a bérek és a nyugdíjak is. Megállították, vagy inkább lelassították az inflációt, de a mondatainak második fele mindig arról szólt, hogy a kelet-ukrajnai területeken továbbra is zajló háború mennyi pénzt visz el, emiatt nem tud a kormány még meggyőzőbb eredményeket felmutatni, bár ők mindent megtesznek. Hangsúlyozta, hogy létrejött a Korrupcióellenes Hivatal és zajlik az ügyészség átszervezése. Az emberek bíznak az új políciában, sokkal pozitívabb a megítélésük a korábbi milíciához képest. Elmondta, hogy sok feladat áll még előttük, be kell fejezni az alkotmányreformot, a parlamentnek második olvasatban el kell fogadnia a decentralizációs törvényt stb. Ezekkel kapcsolatban az európai szakértők és intézmények véleményét messzemenően figyelembe veszi a Rada.

– Milyen kérdéseket tettek fel az EP-képviselők Dmitro Simkiv úrnak?
– Elsősorban a korrupció felszámolására irányuló intézkedésekről és a gazdasági reformokkal kapcsolatban kérdezték. Sok kérdés arra vonatkozott, hogy a demokrácia milyen szinten érvényesül az országban. Például, hogy a Kelet-Ukrajnából áttelepültek a legutóbbi választáson nem szavazhattak, meg tudják-e oldani, hogy a következő választásokon már ők is részt vehessenek? A legtöbben a két háború sújtotta megye, illetve a még most is ott élő lakosság helyzetével, életkörülményeivel kapcsolatos kérdéseket tettek fel. A liberális képviselők hosszasan firtatták a médiaszabadság ukrajnai helyzetének ügyét. Még az EU-ig is eljut sokszor annak a híre, amikor Ukrajnában újságírók munkáját korlátozzák.
Én azt kérdeztem, hogy a diagramokon és a beszámolóban szépen mutató eredmények mikor válnak kézzelfoghatóvá az átlagemberek számára. Miért van az, hogy ha beszélgetünk az emberekkel, ők nem érzékelik az ország helyzetének a javulását sem a demokrácia, sem a gazdaság terén? A vezető kormányhivatalnok azt válaszolta, hogy a pozitív eredmények nemsokára érzékelhetőek lesznek az egyszerű állampolgárok számára is. Arra a kérdésemre, hogy visszaállítják-e a szabad gazdasági övezeteket, amelyek 1998 és 2004 között sok külföldi működő tőkét vonzottak be az országba, azt válaszolta, hogy az a rendszer átláthatatlan viszonyokat teremtett, így a kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy érdemes-e ezt visszaállítani.

– Lehet már arról tudni valamit, hogy milyen Ukrajnával kapcsolatos programokat tervez az Európai Bizottság?
– Konkrét programokat még nem neveztek meg, de az elhangzott, hogy 2016 első felében az Európai Bizottság meg fog hirdetni olyan célirányos programokat, amelyek bizonyos reformok végrehajtásához és befejezéséhez kötöttek.
Ami az általános programokat illeti, ott már megindult egy folyamat, hogy Ukrajnát bekapcsolják több pályázati rendszerbe. Az oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramokat támogató Erasmus+ programba már korábban bevonták Ukrajnát. Nemrég a Kreatív Európa Program szerződését is aláírták, tehát ukrán állampolgárok és itteni szervezetek is pályázhatnak rá. Igaz, még nem láttam az ezzel kapcsolatos konkrét kiírást, de ez a lehetőség sokat segíthet a testvértelepülések kapcsolatainak kiépítésében, hagyományőrző és határ menti kapcsolatokat erősítő rendezvények megszervezésében, a kulturális és művészeti egyesületek fenntartásában és más területeken, amennyiben teljes egészében kiterjesztik Ukrajnára is.

– Január 1-től szabadkereskedelmi megállapodás lépett életbe az Európai Unió és Ukrajna között. Mit jelent ez a gyakorlatban? Lehetnek ennek a kárpátaljai emberek számára is előnyei?
– Maga a megállapodás az ukrán vállalatok és vállalkozók számára egy 500 milliós piacot nyitott meg, míg kölcsönös alapon az EU vállalatai előtt is megnyílik az ukrán piac. Viszont ennek vannak időbeli korlátai. Nem egyszerre törlik el az összes vámot, hanem bizonyos termékek esetében csak a mértékét csökkentik, és egy bizonyos időn belül, kb. 10 év alatt fokozatosan válik vámmentessé teljesen a kereskedelem. Ennek pozitív hatása lehet, hogy jobb minőségű élelmiszert, termékeket vásárolhatunk majd itt, Kárpátalján is, és a nagyobb verseny miatt remélhetőleg az árak is lejjebb mennek. Ez, sajnos, nem egyik napról a másikra következik majd be, de szintén pozitív munkahelyteremtő eredménye lehet a külföldi tőke, cégek és vállalkozások megjelenésének régiónkban.

– Arra van esély, hogy vízummentesen juthassanak be az ukrán állampolgárok a schengeni övezetbe, ha egyáltalán létezik még a schengeni övezet?
– Az valóban kérdés, hogy mennyire beszélhetünk ma még Schengenről. Az biztos, hogy a dublini rendszer felülvizsgálatára készül az Európai Bizottság, ezzel kapcsolatosan lesznek új javaslatai. Ami az ukrán vízummentességet illeti: Ukrajna kapott egy ígéretet. Végrehajtotta a vízumliberalizációs akcióterv minden fejezetét, pontosabban még nem értek a folyamat végére, de minden EU által előírt reformot elkezdtek. Például az egyik legfontosabb követelmény volt az adatcsere. Ha jól emlékszem, 39 határátkelőhelyet sikerült bekötniük abba az adatbázisba, amely az Interpol adatbázisával van összekötve. De ennél sokkal több határátkelőhely van az országban. A másik fontos feltétel a biometrikus útlevelek bevezetése, ami szintén nehezen halad. Ugyanakkor az Európai Bizottság pozitív értékelésének következményeként most zajlik a végrehajtási mechanizmus és a rendelet előkészítése, amit az ígéretek szerint idén tavasszal hoznak nyilvánosságra. A rendeletben megadott időponttól azok számára lesz elérhető a vízummentes beutazás az Európai Unióba, akik rendelkeznek biometrikus útlevéllel. Ezzel 180 nap alatt 90 napot turistaként tartózkodhatnak az Európai Unióban az ukrán állampolgárok. Ugyanakkor nagyon kihangsúlyozták, hogy ez a vízummentesség csak a turistaként érkezőkre érvényes, az ukránok nem vállalhatnak munkát, amit szúrópróbaszerűen ellenőrizni is fognak. Mert ez a vízummentesség csak kapcsolattartásra, esetleg a 90 napba beleférő tanulmányi célra jogosít fel, például cserediákként, de munkavállalásra semmiképp sem.

– Számolnak az EU-ban Ukrajnával úgy, mint migrációs tranzitútvonallal? Mert az utóbbi időben egyre több migránst fognak el Kárpátalján is a belügyi szervek.
– Ukrajna ilyen kontextusban az Európai Parlamentben még nem került szóba. Ukrajna és a migráció kapcsán inkább az került napirendre, hogy már eddig is körülbelül egymillió ukrán állampolgár távozott csak Lengyelországba, és a lengyelek mégsem panaszkodnak miattuk. Sokszor elhangzik, hogy ha az ukránok a jelenleginél is nagyobb számban megindulnak Nyugat-Európa felé, az is nagy nehézségeket okozhat a befogadó-képességük határához érkezett országoknak.

– Sokat beszéltünk Ukrajna integrációs ügyeiről, de képviselő asszony egyben az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának alelnöke is, ott milyen munka zajlik jelenleg?
– Ott egy jelentés kapcsán most dolgozom az európai ifjúsági stratégia 2013–2015 közötti időszakának értékelésén. A kilencéves uniós stratégiát, mely 2010–2018-ra lett kidolgozva, háromévente kell értékelni, felülvizsgálni, hogy mennyire működnek azok a programok, amelyek az ifjúság gondjainak megoldására irányulnak. Nagyon sok találkozóm volt már az említett jelentés előkészítésének a kapcsán, például egyeztettem a Régiók Bizottságában ugyanennek a témának a jelentéstevőjével, az erdélyi Borboly Csabával, Navracsics Tiborral, az Európai Unió kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosával, az Európai Ifjúsági Fórum képviselőivel. A múlt héten egyeztettem Novák Katalinnal, aki a magyar kormány család- és ifjúságpolitikai államtitkára. Remélem, a jelentésem olyan új elemeket hoz majd a felszínre, amelyek jobbá tehetik az európai ifjúságpolitikai stratégiát, és egyben picit a mi sajátos magyar szempontjainkat is be tudjuk mutatni Európának. Igyekszem majd a Fidesz–KDNP magyarországi ifjúsági és családpolitikai és tehetséggondozásra irányuló programjait is mint jól működő modellt ismertetni a jelentésemben. Ma már Európában egyre többen vannak, akik a demográfiai válságot nem feltétlenül a bevándorlással szeretnék megoldani, hisz Magyarországon a családtámogatási, otthonteremtési és munkahelyteremtő programoknak köszönhetően sokkal biztatóbb a jövőkép. A jelentés tükrében fontosnak tartom továbbá, hogy a Magyarország határain kívül, így a Kárpátalján élő fiatalok számára is pozitív jövőkép és a szülőföldjüket élhetőbbé tevő légkör alakuljon ki, melyért mindannyiunknak tenni kell.

Badó Zsolt

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Margittai Antal biológiavetélkedőjét február 20-án bonyolították le a Rákóczi-főiskolán.

Ezen versenyre több mint kétszáz általános és középiskolás diák nevezett be. A megjelenteket dr. Orosz Ildikó elnök asszony köszöntötte. Elmondta, nagy örömmel tölti el, hogy ilyen sok diák szereti ezt a tantárgyat. Megemlékezett a verseny névadójáról is, Margittai Antalról, aki nagyon sokat tett azért, hogy a kárpátaljai növényvilágot feltárják, majd 1920-ban Magyarországra költözött, hogy ott taníthasson. Szívügyének érezte Kárpátalja sorsát, ezért később visszatért, hogy az itthon maradt kisdiákokat a természet, a biológia szeretetére oktassa. Az ő helytállásának méltatásaképpen nevezték el róla ezt a vetélkedőt. Bemutatásra kerültek a zsűri elnökei is, Berki Károly, a KMPSZ módszertani központjának vezetője és Kohut Erzsébet, a Rákóczi-főiskola biológia tanszékének koordinátora. A versenyen Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláinak 6–11. osztályos tanulói vehettek részt. Tudásukat tesztfeladatok megoldásával bizonyíthatták. A nyertesek a magyar állam jóvoltából nyáron jutalomüdülésen vehetnek majd részt. A vetélkedő ideje alatt dr. Orosz Ildikó és Kohut Erzsébet a kísérő tanárokkal megtekintette a főiskola biológia tanszékét.

A szervezők minden kedves diáknak sok sikert és kitartást kívánnak.

Kárpátalja.ma

Hillary Clinton már a szavazatok végleges összeszámlálása előtt elmondta győzelmi beszédét Nevadában, Donald Trump az exit pollok szerint olyan nagy arányban vezet, hogy szinte bizonyosan ő nyerte a szombati jelölőgyűlést Dél-Karolinában.

Egy nem túl jelentős ügy miatt is kedvező helyzetben vannak azon országok polgárai, amelyek csak meséből ismerik a kétszeres rendszerváltás fogalmát. Azt, amelyen például a II. világháború után a kelet-európai országok estek át. Ezekben ugyanis a polgárok jó része kétszer is lakcímet váltott akkor is, ha végig ugyanabban a házban élt. Ahogy változott a rendszer, úgy változtak az utcák és terek nevei, több esetben pedig a kilencvenes évek elején visszakapták a korábbi nevüket.

Sokszor csak nagyon kevesen tudják, hogy kiről is kapta egyik-másik utca a nevét, hisz a Google kereső sem ismeri fel őket, ami könnyen elkerülhető lett volna, ha nem csak az aktuális hatalom által fontosnak tartott személyek érdemelnék meg ezt a kitüntetést. Ha az utcákat nemcsak a vitathatatlanul neves emberekről, hanem más jól hangzó fogalmakról is elneveznék. Újvidéken így nem kapta vissza régi nevét a valamikori Rozmaring utca, hanem továbbra is Géri Károlynak, a Petőfi brigád első politikai biztosának a nevét viseli.

Mivel egyszerre sok utca neve változott meg, s nálunk nem hagyták helyükön a régi táblákat is a könnyebb igazodás végett, mint például Budapesten, ebből sok bonyodalom adódott, és a legidősebb őslakosokat is meglephetik a vidékről érkezők kérdései, nem is beszélve arról, hogy annak idején jó nagy tumultus volt a lakcímcseréből kifolyólag az illetékes tolóablakok előtt.

Kapott viszont utcát időben és jócskán késve is Újvidéken a város néhány jeles személyisége. Puszta kíváncsiságból jártam én is a Szeles Károly utcában, amely a Heréskertben található, de csak a minap tudtam meg egészen véletlenül, hogy vagy tíz éve dr. Adolf Hemptnek is van utcája, akiről a városban biztosan kevesen tudnak, noha ő alapította 1923-ban az újvidéki Pasteur-intézetet, ami révén többet tett a közegészség ügyéért, mint sok más. Hempt korábban valószínűleg azért nem kapott utcát, mert a neve túl rosszul hangzott az akkori hatalomnak.

Ha már a névadásnál tartunk, érdekes, hogy Szerbiában és ezáltal Vajdaságban is nehezen honosodott meg a klubok és sportlétesítmények híres sportolókról való elnevezése. Kivétel Jovan Mikić Spartak, de ő sem azért lett névadó, mert atléta volt. Időközben ismert lett a Korać kosárlabdaklub és a Boškov fociközpont, mostanában pedig Belgrád jár elöl a Muškatirović sportközponttal és a Rajko Mitić stadionnal. Újabban két híres kosárlabdaedző emlékének adóznak, hisz az újbelgrádi csarnok Ranko Žeravica nevét viseli, s a Pionirból nemsokára Aleksandar Nikolić csarnok lesz. Személy szerint már csak az érdekel, meddig marad Karađorđe az újvidéki focistadion névadója. Semmi sem indokolja ugyanis, hogy olyan történelmi személy nevét viselje a városi stadion, akinek éppenséggel semmi köze sem a városhoz, sem pedig a focihoz.

A kisbetű először az iMac idején jelent meg, még 1998-ban, s azóta is ott fityeg a harapott almás készülékeken.

Először is: tökéletesen biztosak nem lehetünk az okában. Másodszor: mint szinte minden az Apple esetében, úgy ez is Steve Jobsból vezethető le. Mikor bemutatkozott a számítógép, Jobs úgy gondolta, a legfontosabb célja ennek az eszköznek az internet, ezért jött mindenek elejére az „i”.

De ez még messze nem minden.

Steve Jobs mondott még több fontos „i”-t az interneten kívül, amit az Apple-nek hangsúlyozni kell: individual (hevenyészett fordítással: egyéni, egyedi), instruct (oktató), inform (tájékoztató), inspire (inspiráló, motiváló, serkentő).

Innét kezdve a cég szinte minden termékére rátette az „i”-t, a szoftverektől (iTools) a hardverekig (iPod).

Persze nem volt ez sem szeplőtelen fogantatás: volt például némi per is a Cisco és az Apple között, mert az előbbi birtokolta az iPhone védjegyet. Aztán szépen minden vita elcsitult: voltak Cupertinónak érvei.

Valamit azonban mintha lassan kezdene veszíteni fényéből az „i” az Apple mai vezetőinek szemében: több új harapott almás márka, köztük az Apple TV és az Apple Watch már elhagyta.

Nyilván semmi sem lehet véletlen egy ennyire marketingre kihegyezett cég tevékenységében: talán az eredeti cégnevet, az Apple-t akarják teljesen az előtérbe tolni.

Az embercsempészet éves forgalma eléri a 15 milliárd eurót - mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő vasárnap reggel az M1 aktuális csatorna műsorában.

Görögkatolikus egyházunkban nagyböjt második vasárnapján Jézus gyógyításának történetét olvassák fel evangélium gyanánt. Sok érdekessége és mély mondanivalója van ennek az evangéliumi szakasznak. Ezek közül most csak néhányat emelnék ki.

Az első dolog, ami engem nagyon megérintett ebben az történetben, az a barátok fontossága. Ott van ez a béna ember, nem tudjuk, mióta beteg már, de alighanem születésétől. Nem tudjuk, hogyan is lett az, de beteg. Viszont ott vannak mellette a barátai is, igazi jó barátok, mert bár maguk nem tudják meggyógyítani a betegeket, mikor lehetőségük adódik, hogy elvigyék ahhoz, aki meggyógyíthatja, megteszik. És mint látjuk, az esetleges nehézségektől sem riadnak vissza.

A legfontosabb ismertetőjele a jó barátnak, hogy Krisztushoz vezet, Krisztus mellett tart. Mindazok mellett persze, hogy nem hagy bennünket cserben, őszinte hozzánk, és mindig számíthatunk rá. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy jó barátnak mindig segítenie kell, vagy azt, hogy ha valaki nem tud, vagy éppen akkor nem tud segíteni, az már nem is jó barát, hanem azt, hogy ha teheti, lehetőségeihez mérten segít, ha nem, azt pedig őszintén megmondja.

A másik főbb dolog, amin elgondolkodtam, az a zsidók értetlensége. Ez egyrészt persze érthető és világos, hiszen a bűnöket csak Isten bocsájthatja meg, ez világosan megfogalmazódik hitükben. Ez világos és érthető, és ezt mi is így hisszük. Attól, hogy a pap a gyónásnál például ott van mint szükséges közvetítő, aki a püspökén keresztül az apostoloktól és rajta keresztül Istentől kapja erre a felhatalmazást. A bűnt tehát a gyónásban is Isten bocsájtja meg.

De ne ragadjunk le ennél a kijelentésnél, különösen is így nagyböjtben: annál, ha valaki, még ha esetleg nekünk nem is olyan kedves valaki, olyat tesz, amiben találunk valami kivetnivalót, próbáljuk meg megkeresni benne a jó szándékot, és így megtalálhatjuk az igazi barátainkat!

Istenhez vezető áldott böjti időt kívánok!

Csirszki András Márk
görögkatolikus papnövendék

Ha nincsen anyanyelved, eltűnt körüled a közösség, az önazonosságod nyelvi vonatkozásban megszűnt, ezzel egyetemben kulturális identitásod is letörlődött, fölülíródott.

Damaszkusz kész elfogadni egy tűzszünetet, amennyiben a "terroristák" azt nem használják ki, és a felkelőket támogató országok addig felfüggesztik támogatásukat - közölte Bassár el-Aszad szíriai elnök szombaton.

Az ENSZ 1999-ben nyilvánította február 21-ét nemzetközi anyanyelvi nappá, és 2000 óta ünnepeljük február 21-én, hogy előmozdítsuk a nyelvi változatosságot és a kulturális sokszínűséget, valamint a többnyelvűséget, küzdjünk a nyelvek kihalása ellen, és támogassuk az anyanyelvi oktatást.

A nagybecskereki Vajdasági Módszertani Központ szervezésében Innovatív módszerek, újítások a kisebbségi tannyelvű oktatásban címmel tartottak továbbképzést a bánáti pedagógusok részére.

A zentai községi képviselő-testület legutóbbi ülésén elfogadta a zentai sportcsarnok használatának ideiglenes árjegyzékére vonatkozó rendeletet, amelynek értelmében munkanapokon 8 és 15 óra között óránként 1500, munkanapokon 15 és 24 óra között valamint hétvégenként pedig óránként 2000 dináros áron vehető bérbe a csarnok.

A külügyminisztérium a bolgár hatóságok ajánlásait közvetítve azt ajánlja a térségbe utazóknak, hogy használják a Macedónia felé vezető kerülő útvonalakat. Ugyanezt javasolják a határátkelőknél rekedt teherautóknak is. A macedón hatóságok közölték, lehetővé tették, hogy a határátkelőknél sürgősségi eljárással ki lehessen váltani a Macedónia területén való áthaladást lehetővé tevő papírokat. A bolgár és török határátkelőhelyek mindkét oldalán több kilométeres sorokban állnak az autók, van, aki hétfő óta várja, hogy átléphesse a határt. A blokád a bolgár és a görög mezőgazdászok és közúti szállítók sztrájkja miatt alakult ki.

Csíkszereda központjában 4 furást végeztek az elmúlt években ásványvízforrások után kutatva. A négy helyszín közül kettő esetében találtak olyan forrást, amelynek iható a vize. A mikrobiológiai vizsgálatok alapján a Gál Sándor-szobornál és a központi parkban található kutak vize iható. Mindkét helyszínen betongyűrűk jelzik a borvízkutak helyét. A tervek szerint a kutak fölé pavilont épít majd az önkormányzat. A parkba tervezett pavilon felépítésére külön tervet kell megrendelnie a polgármesteri hivatalnak. Az idei költségvetésből 50 ezer lejt irányoztak elő ennek a munkálatnak a megvalósítására, tájékoztatta a Székelyhont Antal Attila alpolgármester.

A XIII. században épített szász templom tornya tegnap este 9 órakor, harangozás közben omlott le. Emberi sérülés nem történt. A Brassói Katasztrófavédelmi Felügyelőség munkatársai kiszálltak a helyszínre, hogy elhárítsák annak a veszélyét, hogy az épület más részei is leomoljanak. A szászveresmarti erődtemplom az egyik legrégebbi barcasági szász templom. Építését 1250-ben kezdték el, majd a 15. században erődfallal vették körül. A Brassótól 24 km-re található templom közvetlenül az E60-as út mellett áll, 40 m magas tornya a Brassó felé tartó autósok számára egy jellegzetes látványosság volt.