Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési és szomszédságpolitikai biztosa megerősítette, hogy tegnap este közös nevezőre jutottak Horvátország képviselőivel, így a Szerbia és az EU közötti csatlakozási tárgyalások 23. fejezete megnyílhat. Most már csak az EU nagyköveteinek kell megerősíteniük a fejezet megnyitását. Ez a testület jövő heti brüsszeli találkozóján történhet meg.
A belgrádi sajtóértesülésekre hivatkozó jelentések a minap már száz százalékos bizonyossággal mondták ki: Igor Mirović, a Szerb Haladó Párt elnökségi tagja lesz a vajdasági kormányfő a következő választásokig. Benne bízik meg a leginkább Aleksandar Vučić pártelnök, köztársasági kormányalakító, ezért annak ellenére, hogy nem ő vezette a párt tartományi listáját, mégis magáénak tudhatja e megbízatást – jegyezték meg a hírek.
Harminc évvel ezelőtt épült meg Palicson a termálfürdő, akkor és azóta sem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a gyógyvíz hatásainak, holott az bizonyítottan enyhíti a reumatikus panaszokat, segít a csonttöréses balesetek utáni gyógyulásban. A termálfürdő szolgáltatásait – amelyek tulajdonképpen a fürdés lehetőségében merültek ki – eddig csak a nyári időszakban lehetett igénybe venni. A tervek szerint a jövő évtől fedett medence várná az ügyfeleket, s az öltözők átalakításával a szolgáltatások is bővülnének. Miladin Vidakovićtyal, a Park Palics Kft. igazgatóhelyettesével beszélgettünk.
A görög-macedón határnál lévő Idomeninél kialakult sátortábor kiürítése befejeződött, s az akció erőszakmentesen zajlott le, amelyet a hét elején kezdtek meg a görög hatóságok - közölte csütörtökön Nikosz Toszkasz görög polgári védelemért felelős miniszter a görög állami televízióban (ERT).
Bátyúnak szüksége van saját tűzoltó egységre, mivel a település távol helyezkedik el a járási központtól.
A tűzoltóság szükségességéről Volodimir Cicej, a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának kárpátaljai vezetője Petruska Istvánnal, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal vezetőjével tárgyalt – adta hírül a Novini Zakarpattya hírportál május 24-én.
Kárpátalja.ma
Nemrégen Szerbia Alkotmánybírósága újabb döntéssel növelte saját „dicsőségét”. Több érintett személy ugyanis normakontrollt kér azzal a kormányrendelettel kapcsolatban, amely kimondja, hogy a visszaszármaztatott ingatlanok esetében az új(bóli) tulajdonosok kötelesek kiegyenlíteni a létesítményt terhelő különféle adósságokat. Értve ez alatt az épületet használók által elfogyasztott elektromos energia, víz stb. árát.
Május 20-án beindították az orosz novovoronyezsi atomerőmű II. kiépítésének első energiablokkját. A legmodernebb, 3+ generációs, VVER-1200 típusú orosz reaktor elérte a minimális szintű ellenőrzött teljesítményt.
A majdani paksi új 1200 MW villamos teljesítményű blokkhoz hasonló novovoronyezsi reaktor megfelel a Fukusima utáni legszigorúbb nemzetközi biztonsági követelménynek – olvasható az atomenergiainfo.hu honlapján.
A reaktor névleges teljesítményének 1 százalékán üzemel. A nukleáris biztonság elsőrendűségét szem előtt tartva a mindenre kiterjedő ellenőrzés és értékelés mellett a blokk fokozatosan, több teljesítményszint után éri majd el a névleges üzemállapotát.
A novovoronyezsi reaktor fő jellemzője az aktív és passzív biztonságvédelmi rendszerek optimális kombinációja. Az új blokktípus képes ellenállni a földrengésnek, szökőárnak, hurrikánnak, hó- és jégterhelésnek, és akár annak is, ha rázuhan egy utasszállító repülőgép.
Megakadályozta az országos napilapok megjelenését csütörtökön a munkajogi reform visszavonását követelő legnagyobb francia szakszervezet, a CGT, amiért a lapok nem voltak hajlandóak közzétenni Philippe Martineznek, a tömörülés elnökének felhívását. A főszerkesztők elítélték a "zsarolást" és a "nyomásgyakorlást".
A kávé élénkítő hatása miatt a világ legnépszerűbb italává vált. Ehhez ugyan kellett ezer esztendő, de a kecskepásztorok italától a kapszulás ipari termékig vezető út valóban mesés fordulatokkal van tele.
A kávé hazája Etiópia, ám az első bizonyíték a kávé termesztésére és fogyasztására a XV. századi Jemenbe mutat, ahol feltehetőleg már 1100 körül létrehozták az első kávéültetvényeket. Innen gyorsan terjedt tovább a kávékultúra. A növény hamar eljutott Mekkába, s a városban hamarosan meg is nyíltak az első, Kaveh Kanes-nak nevezett kávéházak. A kávé terjesztekedése Egyiptom majd az Ottomán Birodalom területén folytatódott.
Az első kávéval megrakott hajó 1570-ben futott be Velence kikötőjébe. Ezután az afrikaiak gyorsan törvénybe is iktatták, hogy csak a kifőzött, ezáltal termesztésre használhatatlan magvakat lehet Európába szállítani, nehogy a fehérbőrűek elkezdjenek még ezzel is kereskedni. Ám a kávé terjedését már nem lehetett megállítani.
Európa hamar befogadta a kávét. Az első európai kávéház 1645-ben nyílt meg Velencében és 1683-ra már az osztrák vidékeken is híre ment a bűvös italnak.
Amikor a török hadak másodszorra is Bécs ostromára készültek, az osztrákoknak Georg Franz Kolschitzky (lengyel nevén Jerzy Franciszek Kulczycki) kihasználva török nyelvtudását az ellenség táborába besurranva rengeteg fontos katonai információt gyűjtött. Ezek birtokában a védők olyan ellencsapást mértek a törökökre, hogy azok minden hátrahagyva menekültek. A hadizsákmány része volt néhány zsák különös babféle is, amelyekkel egyedül a sambori származású lengyel foglalkozott, aki hamarosan meg is nyitotta első kávéházát Bécsben.
Mi magyarok is a törökök révén ismerkedtünk meg az itallal. Ezt örökíti meg, a feketelevest emlegető szólás, amellyel a törökök az étkezéseket zárták le, s a magyarok a keserű italt akkoriban valószínűleg nem zárták a szívükbe.
A kávé elterjedt a világon, s 1852-re a világ legnagyobb kávé termelője Brazília lett – több kávét termeltek itt, mint a világ többi részén összesen. Az egyensúly 1950-ben bomlott meg, miután a piacon egyre nagyobb szerepet kapott Kolumbia, Etiópia és Vietnám, mely 1999-re a második legnagyobb piaci szereplő lett. A kávé máig fontos export termék, a második legfontosabb a kőolaj után.
Közben persze a kávéfőzés is fejlődött, 1818-ban megszületett az első kotyogó főző, négy év múlva pedig az első presszógép. Az instant kávé tömeggyártásába 1906-ban George Washington (nem az elnök) kezdett bele. A háborúban a katonák között gyorsan terjedt az azonnal oldódó ital, s a port “Egy kanál George-nak” nevezték.
A liofilizált (fagyasztott szárított) kávét 1938-ban Brazíliában találták fel, s ez a technológia az alapja a jelenleg elterjedt instant kávék gyártásának.
A 2010-es években rohamosan terjedni kezdtek a kávékapszulák, amelyek jelentősen átalakíthatják a piacot, hiszen nem egyszerűen egy újabb fajta kávét árulnak, hanem a kapszulás termékekre egy egész ökoszisztéma épül.