Nem szép dolog a hallgatózás, tudom, de vannak olyan élethelyzetek, amikor az ember akarva-akaratlan mások eszmecseréjének fültanúja lesz. Boltban, bevásárláskor, a postán sorakozva, fodrásznál, autóbuszon, uszodában, egyszóval bárhol, bármikor elhangozhat fülünk hallatára olyan párbeszéd, amely bár nem tartozna ránk, mégis belecsöppenünk, közünk lesz hozzá.
A Kárpát-medence 65 többségében magyar borászata mutatkozik be a Felvidék egyik legrangosabb és alighanem legnagyobb látogatottságú borseregszemléjén, a hét végén kilencedik alkalommal megrendezett Kürti Borfesztiválon.
Az “autentista borünnepként” hirdetett rendezvény péntek délután kezdődik és szombat késő estig tart a Komáromtól mintegy harminc kilométerre lévő felvidéki település szőlőhegyén, ahová a szervezők az elmúlt évek tapasztalata alapján idén is mintegy tízezer látogatót várnak.
A fesztivál elsődleges célja, hogy bemutassa és széles körben is népszerűvé tegye az úgynevezett “autentista” borkészítést és annak termékeit – mondta Wurmbrandt András, a rendezvény sajtóreferense az MTI-nek. Kifejtette: a borászat ezen fajtájának művelői a borkészítés során hagyományos módszerekkel dolgoznak, például nem használnak fajélesztőket, enzimeket és adalékanyagokat, de acéledényeket sem, továbbá a bor alapanyagául szolgáló szőlőt, a bio kritériumoknál is szigorúbb körülmények között termelik meg.
“Ezek a módszerek teljesen eltérnek a tömegtermelés eszközeitől, az autentista borászat művelői kis családi borászatok, boraikkal az igényes és kifejezetten az adott borvidék hagyományos szőlőfajtáiból készített borokat kereső fogyasztókat célozzák meg” – mutatott rá Wurmbrandt András. Hozzátette: a Kürti Borfesztivál a többi felvidéki hasonló rendezvénytől abban is különbözik, hogy a fesztivál, a borkészítés helyszínén, a település szőlőhegyén lévő borospincékben zajlik.
A fesztiválon bemutatkozó borászok zöme magyar, jelentős részük helyi vagy a régióból való, de rajtuk kívül Magyarországról, a Vajdaságból, Romániából, Ukrajnából és Csehországból is lesznek vendégborászok, ők nem a pincékben, hanem önálló standokon mutatják be boraikat. Magyarországról egyebek mellett egri, villányi és etyeki borászok hivatalosak a rendezvényre.
A zászlófelvonással és szentmisével kezdődő fesztivál két napja alatt a borkóstolás mellett színes, elsősorban a hagyományőrzésre és a népművészetre összpontosító kulturális műsort, valamint számos kiegészítő programot is kínál. A központi nagyszínpadon és a szőlőhegyen felállított három kisebb pódiumszínpadon – amelyeket jellegzetes helyi borfajtákról neveztek el a szervezők – magyar, szlovák, lengyel és más nemzetiségű néptánccsoportok, népzenei együttesek sora mellett könnyűzenei előadók is fellépnek. Előbbiek közül a szervezők a Bokréta vegyeskart, a Hanga citerazenekart, a Rozmaring, a Pásztortűz és a lengyel Rzeszowiacy z Melca tánccsoportokat, utóbbiak közül pedig Charlie, Tóth Vera, Karácsony János és az Abrakazabra koncertjeit emelték ki.
A Kürti Borfesztivál részletes programja a rendezvény többnyelvű honlapján, a www.strekovin.sk címen érhető el.
Több csapat előnnyel, néhány pedig hátránnyal készülhet az Európa-liga 2. selejtezőkörének ma esti visszavágóira a magyar és szerb csapatok közül. Kijelenthető, hogy még egyik gárda sem rendezte le a továbbjutás kérdését, de az is, hogy az első meccset elvesztők helyzete sem kilátástalan. Legnyugodtabban a székesfehérvári Videoton készülhet, hiszen egy hete hazai pályán 2:0-ra legyőzte a Čukaričkit, ellenben a kétgólos előny korántsem akkora, hogy hátradőlhetnének a magyar klub vezetői és játékosai, a visszavágón is oda kell, hogy tegyék magukat, hogy meglegyen a továbbjutás.
Kisbajmokra érkezik pénteken a Közegészségügyi Intézet, a Vöröskereszt és a Szabadkai Egészségházak egészségkaravánja. A három intézmény egész évben folytatja akcióját, amelynek keretében ellátogatnak az egyes helyi közösségekbe, ahol ingyenes vizsgálatokat, méréseket végeznek, az egészséges életmód népszerűsítése céljából.
Pénteken 8 és 11 óra közt a karaván Kisbajmokon tartózkodik, ahol a helybeliek ingyenes vérnyomás-, vércukorszint- és vérzsírmérést végezhetnek, emellett testsúlyukat és az úgynevezett MBI-indexet (testtömegindex) is megállapítják.
Ahhoz, hogy a lakosság közegészségügyi állapota javuljon, mindenkinek oda kell figyelnie saját egészségére, és a hozzátartozóinak életmódjára. A változások lehetségesek, érdemes életmódot váltani saját egészségünk érdekében – áll a felhívásban.
A magyarság őstörténetével feltételesen kapcsolatba hozható leleteket találtak a régészek a mai Kazahsztán északnyugati, valamint a Kaukázus északi részén is – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csütörtökön az MTI-vel.
Aktobe környékén a múlt század vége óta egyre nagyobb számban kerülnek elő olyan sírleletek – övdíszek és lószerszámok tartozékai -, továbbá kerámiák és ékszerek, amelyekhez hasonlókat korábban csak jóval északabbra, a Káma medencéjében, Ufa környékén, valamint Délnyugat-Szibériában találtak. A leletanyag alapján feltételezhető, hogy a mai Kazahsztán északnyugati része is teret adott a magyar etnogenezisnek, a mai magyarok elődei szerepet játszhattak a térség történeti-politikai eseményeiben a 8-9. században – olvasható az MTA közleményében, amely az öt ország szakembereinek részvételével júniusban megrendezett 3. Nemzetközi Korai Magyar Történeti Régészeti Konferencia eredményeit is ismerteti.
A tanácskozáson egy szentpétervári régész a Kárpát-medence honfoglalás kori régészeti hagyatékához közeli párhuzamokat mutatott be a Kaukázus északi részéről. A leletek – amelyeket egy moszkvai magángyűjteményben őriznek – anyagukat, készítési technikájukat és díszítésüket tekintve is nagyon hasonlítanak a honfoglaló magyarok által viselt öv- és lószerszámveretekre, de előkerültek a magyarokéihoz hasonló szablyák és nyeregdíszek is.
A közlemény szerint Türk Attila régész, az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoportjának tudományos főmunkatársa úgy véli: a kaukázusi leletanyag nem pusztán hasonlóságot, hanem megdöbbentő azonosságot mutat a honfoglalás kori leletekkel.
A kutató emellett rendkívül érdekes, de még nem teljesen igazolt felvetésként értékelte azt a szintén a konferencián ismertetett, moldáviai régészektől eredő elképzelést, amely szerint a magyarok komoly szerepet játszhattak a Dnyeszter és a Kárpátok közötti terület történetében a 830 és 940 közötti időszakban, vagyis még 895-ös Kárpát-medencei beköltözésüket követően is. Az elmélet szerint a magyarok késleltethették például a Kijevi Nagyfejedelemség térnyerését és a skandináv eredetű kulturális befolyás elterjedését a térségben – áll a közleményben.
A tanácskozáson szó esett arról is, hogy valószínűleg a magyar törzsekhez köthető a korabeli viselet egy fontos kiegészítője, a fémveretekkel és lemezekkel díszített bőrtarsolyok meghonosítása a Kárpát-medencében. A honfoglalást megelőző időszakból nem ismernek ilyen típusú leleteket a régészek, így a Volga és az Urál közötti térségben a 9. század végén elterjedő fémdíszekkel ékesített tarsolyok “divatja” a magyar törzsekkel érkezhetett meg Pannóniába.
“Az elképzelés a tarsolylemezek keleti eredetéről meglehetősen valószínűnek tűnik. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a viseleti elem később a Volga-Urál térségében élő más népeknél, illetve a helyben maradt magyaroknál is előfordult, vagyis a Kárpátoktól keletre önmagában nem alkalmas a magyarság vándorútjának megrajzolására, legalábbis ha régészeti összefüggések nélkül, szórványleletként kerül elő” – idézi a közlemény Türk Attilát, aki bízik abban, hogy a következő években felgyorsulnak a keleti kutatások, és hamarosan a leletek jóval nagyobb adatbázisa alapján még megalapozottabb következtetéseket fognak tudni levonni a régészek.
Az Amerikai Egyesült Államok támogatását élvező Nour al-Din al-Zenki közleményben kért bocsánatot, amiért aktivistái lefejeztek egy tizenkét éves kisfiút. A szervezet szerint egyének téves lépéséről van szó.
A Boko Haram iszlamista milícia 42 terroristájával végzett, és nyolcvan foglyot szabadított ki a szélsőségesek rabságából a nigériai hadsereg - közölte csütörtökön a katonaság egyik szóvivője.
Magyarország turizmusára is hatással lehetnek az elmúlt időszak terroristamerényletei, és az ország akár jól is járhat azzal, hogy a turisták egy része elkerüli a veszélyesnek vélt országokat. A városlátogatást tervezők szemében ugyanis Budapest jó alternatívája lehet Párizsnak, Isztambulnak vagy Brüsszelnek – írja turisztikai szakemberekre hivatkozva a Magyar Nemzet.
Egy, a lap által megszólaltatott idegenvezető szerint a francia Riviérának, Nizzának és a török tengerpartnak ugyanakkor egyáltalán nem alternatívája Magyarország. Az ilyenfajta kikapcsolódást kereső vendégek így továbbra sem ide tartanak majd.
Aggódni csupán a távol-keleti utazók miatt kell, ők ugyanis a teljes európai körútjukat visszamondják, ha túl kockázatosnak ítélik a kontinenst.
Az elmúlt öt-hat évben 10- 15 százalékkal nőtt az ázsiai turisták száma Magyarországon.
Hihetetlen eseménynek lehettünk szemtanúi vasárnap, Szerbia megnyerte a férfi röplabdázóknak kiírt világligát, a Krakkóban megtartott hatos döntő fináléjában ellenállhatatlan játékkal múlta felül a világ legjobbjának tartott Brazíliát. Az egykori Jugoszláviának, majd Szerbia és Montenegró államközösségének és az önálló Szerbiának is remek férfiröplabda-válogatottjai voltak, de egyiknek sem sikerült ez a bravúr, a Jugoszlávia elleni szankciók 1995-ös feloldása óta hatodszor jutottak be a világliga döntőjébe, de eddig mindannyiszor alulmaradtak, 2004-ben Madridban, illetve 2005-ben és 2009-ben Belgrádban éppen a brazilokkal szemben maradtak alul, 2008-ban és 2015-ben Rio de Janeiróban az Egyesült Államoktól, majd Franciaországtól kaptak ki a fináléban.
A Belgrádi Fellebbviteli bíróság embercsempészet miatt jogerősen négy év letöltendő fegyházbüntetésre ítélte Rade Sivčevot, aki 2014 augusztusa és decembere között nagyjából 200 migránst segített Macedóniából Szerbiába, később pedig Magyarországra jutni.
Korábban 2001-ben történtek legutóbb építési beruházások a topolyai zeneiskolában, aminek köszönhetően akkor két kisebb helyiséggel bővült a tantermek száma.
Bár Horvátországban néhány héttel ezelőtt feloszlatták a parlamentet, az államfő múlt héten pedig szeptember 11-re kiírta a parlamenti választásokat, Miro Kovač ügyvezető státuszú horvát külügyminiszter továbbra is a sajtó hasábjain keresztül üzenget Szerbiának.