Amerikai kutatók szerint leginkább az egészségben eltöltött évek számát kell gyarapítania az orvostudománynak, mivel az emberek élethossza már nem nyújtható tovább.
„Isten ekkor így szólt: Ne maradjon lelkem örökké az emberben, mivel test: százhúsz esztendő maradjon meg napjaiból!” – írja a Biblia, és több ezer évvel azután, hogy a Teremtés könyvét lejegyezték, a tudomány is ugyanerre jutott.
A New York-i Albert Einstein orvosi egyetem kutatói egyetlen embert sem vizsgáltak meg, a statisztikákat elemezve jutottak erre a felismerésre.
A témában frissen publikált tanulmány egyik szerzője, Jan Vijg genetikus szerint az elméleti maximum életkor 125 év lehet, bár ezt még senki nem érte el.
Az évek útján legmesszebbre a francia Jeanne Calment jutott, aki 122 évet és 164 napot élt Arles városában.
Ez a különleges asszony 1875-ben született és 1997-ben halt meg – az amerikai tudósok szerint éppen akkor, amikor az emberiség elérte az eddigi legnagyobb maximális életkort.
A demográfiai adatokból kiderült, hogy mind a születéskor várható élettartam, mind a legmagasabb életkor folyamatosan nőtt az elmúlt bő száz évben.
Amerikában például alig 47 évvel számolhatott egy ember 1900-ban, míg ma már akár 80-ra is tervezhet.
Ezzel együtt az idős, 70 éven felüli emberek is egyre tovább éltek.
Az 1970-es évektől látványosan megugrott a legidősebbek kora, de a trend az 1990-es évek közepén tetőzött, azóta nem emelkedik tovább – emelik ki az Einstein egyetem genetikusai.
Egyre többen érik meg a 100-at, az ENSZ 2012-es adatai szerint 316 ezer, százévesnél idősebb ember él a világon.
Viszont a 115 már gyakorlatilag nekik is elérhetetlen, hiába sok a százéves, nem lépik túl többen ezt az elképesztően magas kort – a tudósok ebből következtetnek arra, hogy létezik egy felső határ.
Az amerikai kutatók úgy számolják, hogy a limit 125 év lehet.
„A fertőző és krónikus betegségek legyőzésével tovább emelhetjük a születéskor várható élettartamot, de a maximális életkort aligha” – mondta el Jan Vijg.
A szakember szerint ezért az egészségben eltöltött évek számát kell tovább nyújtanunk, mivel a még hosszabb élet már nem reális célkitűzés.
Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára 1989. április 3-án Munkácsra látogatott. A Latorca-parti város fölé emelkedő várat is felkereste, melyet a fenti kép örökített meg.
A főtitkár a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága meghívására érkezett Kárpátaljára, ahol Munkács mellett Ungvárt és Beregszászt is felkereste.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma
Hivatalosan is megkezdte működését csütörtökön a közös európai uniós határ- és parti őrség, amelynek az egységeit elsőként a Bulgária és Törökország közötti határon vetik be.
Az új ügynökség “avatását” a bolgár-török határon lévő Kapitan Andreevo határállomásnál tartották. Ott volt Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos és Fabrice Leggeri, az EU határvédelmi ügynökségének (Frontex) vezetője is. “A mai nap mérföldkő az európai határvédelem történetében. Mostantól egy tagállam külső határa a tagországok mindegyikének a külső határát jelenti – mind jogi, mind működési szempontból” – mondta Avramopulosz.
Hozzátette, “ez pontosan az a fajta közös európai válasz, amelyre szükség van ahhoz, hogy megfeleljünk a 21. század biztonsági és migrációs kihívásainak”. “Az új ügynökség erősebb és jobban felkészült az Európa külső határainál jelentkező migrációs és biztonsági kihívások kezelésére” – hangsúlyozta Leggeri, aki “történelmi pillanatnak” nevezte a közös határ- és parti őrség létrehozását.
A szervezet felállításáról “rekordidő alatt” sikerült megállapodnia az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek, mindössze kilenc hónap telt el az erről szóló javaslat előterjesztése óta – írták az Európai Bizottság csütörtöki közleményében.
A schengeni rendszer védelmét és megerősítését célzó határőrizeti szerv feladatai közé tartozik a migrációs áramlások nyomon követése, a gyenge határőrizeti pontok azonosítása, valamint az, hogy válaszintézkedéseket hajtson végre azokban az esetekben, amikor az Európai Unió valamely külső határát veszély fenyegeti.
A határok védelme továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, de szükség esetén tagállami kérésre a határ- és parti őrség meghatározza a megfelelő létszámú stábot és technikai felszerelést, és támogatást tud nyújtani, hiányosságok esetén időben be tud avatkozni.
Az ügynökség a Frontex és a tagországok erőforrásait egyesíti. Tagállami felajánlások alapján bármikor rendelkezhet 1500 fős személyi állomány és eszközök mozgatásáról, a szükségesnek ítélt területekre való átcsoportosításáról legfeljebb tíz napon belül.
Офіс д-ра Іштвана Грежі, уповноваженого Уряду Угорщини з питань координування співпраці між Саболч-Сатмар-Березькою областю та Закарпаттям, та громадська організація «Pro Cultura Subcarpathica», що проводить акцію «Тут по-угорськи також» (IMI) за підтримки Товариства угорських кардіологів організовують в Берегові 14-го жовтня (п’ятниця) конференцію на тему: „Сучасні методи лікування захворювань серцево-судинної системи у повсякденній практиці.”
Поряд з матеріальною допомогою для працівників сфери охорони здоров’я, що надають свої послуги і угорською мовою, організатори мають на меті посприяти також і їхньому професійному зростанню, і тим самим покращити стан охорони здоров’я на Закарпатті.
До участі у конференції запрошуються лікарі-кардіологи, лікарі-гастроентерологи та лікарі загальноі практики сімейної медицини. Робоча мова конференції – угорська. Подія безкоштовна.
Прохання обов’язково повідомити про бажання взяти участь в конференції (*надавши прізвище, ім’я та ім’я по батькові, електронну адресу та/або номер телефону) до 10-го жовтня за такими контактами:
e-mail: imikapcsolat@gmail.com
телефон: +3803141-4-24-352-34-62/148
мобільний телефон: 099 – 37 – 26 – 240
Подія відбудеться під патронатом д-ра Іштвана Грежі, уповноваженого Уряду Угорщини з питань координування співпраці між Саболч-Сатмар-Березькою областю та Закарпаттям.
* Доступ до персональних даних третій особі не надається.
Kárpátalja.ma
A krétakorban élt hatalmas dinoszaurusz maradványait még az ötvenes években fedezte fel egy brazil paleontológus, aki 1980-ban hunyt el anélkül, hogy elismerték volna felfedezését.
Az eddigi legnagyobb Brazíliában fellelt őslény, huszonöt méter hosszú, a kréta korszakból származó dinoszaurusz maradványainak felfedezéséről számoltak be brazil tudósok.
Az Austroposidon magnificus a növényevő titanosaurusok csoportjába tartozott. Jellemzően hosszú volt a nyaka, jól fejlett a teste és egészen apró a koponyája.
A krétakorban (145-66 millió évvel ezelőtt) élt a Földön a jelenlegi Dél-Amerika, Afrika, Antarktisz és Óceánia területén – mondták el a Rio de Janeiróban működő Földtudományi Múzeum tudósai.
A megkövesedett csontmaradványokra az ötvenes években Llevellyn Ivor Price brazil paleontológus bukkant rá.
A maradványok tanulmányozása és elemzése azóta is folyt, és ennek eredményét először szerdán hozták nyilvánosságra.
A következő években jelentős mértékben növekedni fog az Afrikából elvándorlók száma, amennyiben a kontinens gazdasági kilátásai nem változnak – figyelmeztetett csütörtökön Németország nemzetközi gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős minisztere.
“A következő években drámaian meg fog nőni a migrációs nyomás, ha nem sikerül az afrikai országoknak valamilyen gazdasági perspektívát kínálnunk” – hangsúlyozta Gerd Müller, a CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak a képviselője a Reuters brit hírügynökségnek adott interjújában.
A tárcavezető meglátása szerint az ott élők tömeges kivándorlásának megelőzése érdekében jóval több segítséget kell nyújtani Afrikának.
“Az legyen világos számunkra, hogy Afrika a partnerkontinensünk – ami ott történik, az közvetlen hatással van Európára” – magyarázta Müller. A német miniszter utalt arra, hogy Afrika lakossága a következő 30 évben megduplázódik, és több mint 2 milliárdra nő. Ezért több segítségre, a magánvállalatok részéről pedig több befektetésre van szükség, hogy így munkahelyek százmilliói jöhessenek létre – tette hozzá.
Németország az élelmezés terén innovációs központokkal, továbbá oktatási partnerséggel, valamint a napenergia hasznosításával akar segíteni a kontinensnek – mondta Müller.
Angela Merkel német kancellár a következő napokban több afrikai országban tesz hivatalos látogatást.
Szkíta aranykincsek okozzák a legújabb feszültséget Oroszország és Ukrajna között. Mindkét ország magáénak vallja az aranyakat, a gond csak az, hogy azok éppen Hollandiában vannak.
Az amszterdami Allard Pierson Múzeumban őrzik azt a felbecsülhetetlen szkíta gyűjteményt, amiért jelenleg két ország, Ukrajna és Oroszország is pereskedik. A bejárat felett kiragasztott hatalmas plakát pedig arról árulkodik, hogy a konfliktus koránt sem új keletű, hiszen a kiállítás már 2014 augusztusában véget ért.
A mintegy 600 szkíta és szarmata műkincset több Krím-félszigeti múzeum adta kölcsön, először egy bonni, majd egy amszterdami kiállításra. A 13 millió euróra biztosított gyűjteménynek még 2014 végén vissza kellett volna kerülnie Ukrajnába, Oroszország azonban március 18-án annektálta a Krím-félszigetet.
„Ez a műtárgy egy amszterdami vendégkiállításon van” – lépten-nyomon ez olvasható immáron második éve a szimferopoli Tavrida múzeumban. Az intézmény dolgozói attól tartanak, hogy már soha sem vehetik le ezeket a táblákat.
A holland illetékesek így két tűz közé kerültek. A kérdés: kit illet meg a hatalmas kincs? Az adományozó államot, azaz Ukrajnát, vagy az eredeti kiállítóhelyet, vagyis az orosz kézre került múzeumokat.
Tartva Moszkva érdekérvényesítő képességétől, már a tárlat utolsó napján ukrán küldöttség érkezett Hollandiába, hogy a kölcsönzött tárgyakat visszavigye Kijevbe, de csak azt a 19 darabot kapták meg, amelyek eredetileg is a fővárosból származtak.
Nem sokkal később pedig az oroszok is szakértőket és ügyvédeket küldtek Hollandiába, hogy megszerezzék a szkíta gyűjteményt.
– Volt olyan kollégánk, aki sírt, amikor megtudta, hogy nem kapjuk vissza a műkincseket – számolt be a múzeum kurátora, aki szerint egyszerűen nincs miről vitatkozni, hiszen a leletek többsége a Krímen került elő, így azok a helyiek tulajdonát képezik.
A jogi huzavona hamarosan véget érhet, az amszterdami bíróság ugyanis szerdán kezdte el tárgyalni az ügyet.
Az ügyészség azt követően rendelte el az ügy lezárását, hogy a jelenleg Bukarest főpolgármesteri tisztségét betöltő Gabriela Firea szeptember elején bejelentette: visszavonja a Traian Băsescu ellen tett feljelentést, számol be az Agerpres. Akkor azzal indokolta döntését, hogy túl sok idő telt el az általa sérelmezett események óta, és azóta mindenki levonhatta már magának a következtetéseket ezzel kapcsolatban. Ezt megelőzően, júliusban Augustin Lazăr főügyész úgy nyilatkozott, nem hagyták jóvá a nyomozással megbízott ügyész által javasolt vádemelést, mert több rendellenességet is találtak a vádiratban. Gabriela Firea 2014-ben tett bűnügyi feljelentést az akkor államelnöki tisztséget betöltő Traian Băsescu ellen egy televíziós interjúban elhangzott nyilatkozata miatt. Az államfő azt mondta, hogy Gabriela Firea jobban tenné, ha férje ügyeire figyelne, mert az általa vezetett polgármesteri hivatalban gyanús dolgok történnek, és lehet, hogy egy este már nem találja otthon.
A kormány kedden jelentette be, hogy az edirect.e-guvernare.ro honlap megújult, és év végéig minden minisztériumnak, valamint az alárendelt intézményeknek is fel kell tölteniük erre a platformra az összes közérdekű információt, beleértve azt, hogy a különböző eljárásokhoz milyen dokumentumok szükségesek, mennyi időt vesz igénybe egy adott procedúra lefolytatása, és melyek azok a törvényi előírások, amelyek szabályozzák az adott eljárást. Erre a felületre töltik fel az összes formanyomtatványt is, mint például az építkezési engedély kibocsátásához kitöltendő űrlapot, vagy a szociális szolgáltatások iránti típuskérvényt. A platformon megyék, intézmények, tevékenységi területek szerint kereshetünk rá közérdekű információkra. A kormány célja a felület létrehozásával az volt, hogy a lakosok ügyintézésén egyszerűsítsen, saját felhasználói fiók létrehozása révén elektronikus úton is rendezhetőek ezáltal az adminisztratív ügyek.