Határon túli magyar portálok összesített hírei

Az Európai Unió a világ legnagyobb gépjármű-exportőre, az Egyesült Államok pedig a világ első számú gépjármű-importőre – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közölt, 2016-ra vonatkozó adataiból.

A gépjárműipar (személyautók, teherautók, traktorok, motorkerékpárok, gépjármű-alkatrészek gyártása) fontos része az Európai Unió gazdaságának és a globális kereskedelemnek is.
2016-ban az Európai Unió volt a világ legnagyobb gépjármű-exportőre, az EU unión kívüli gépjármű-kivitele 192 milliárd eurót ért el tavaly. Ugyanakkor az EU összesen 77 milliárd euró értékben importált gépjárműveket.
A világelső gépjármű-importőr Egyesült Államok tavaly több mint 250 milliárd euró értékben vásárolt külföldi gépjárműveket tavaly.
2016-ban a világ második legnagyobb gépjármű-exportőre Japán volt, 127 milliárd euróval, harmadik pedig az Egyesült Államok összesen 109 millió euró tavalyi exportértékkel.
Az Európai Unióból exportált gépjárművek legnagyobb felvevőpiaca az Egyesült Államok volt, ahova az uniós összexport 25 százaléka érkezett. Ezt követte Kína (16 százalék), Törökország (7 százalék), majd pedig Svájc és Japán, egyaránt 5 százalék részaránnyal.
Az EU gépjármű-kivitelének legnagyobb hányadát, 53 százalékát Németország értékesítette, utána az Egyesült Királyság következett, 13 százalékkal. Olaszország 6 százalékkal, Spanyolország 5 százalékkal, Franciaország pedig 4 százalékos arányban járult hozzá tavaly az EU gépjármű-kiviteléhez. Magyarország felelt az EU gépjármű-kivitelének 1 százalékáért 2016-ban.
Az EU-ban 83 milliárd euróval Németország zárta a legnagyobb kereskedelmi többlettel a gépjármű-kereskedelmet.
Az unión kívülről származó gépjármű-import értékének legnagyobb hányada, 20 százaléka Törökországból került behozatalra, míg Japánból 19 százaléka, az Egyesült Államokból 14 százaléka, Dél-Koreából 10 százaléka, Kínából pedig 8 százaléka származott tavaly.
Az uniós tagállamok közül 2016-ban legnagyobb értékben Németország importált gépjárműveket, az EU-import 25 százalékát. Belgium az EU behozatalának 14 százalékáért,az Egyesült Királyság 12 százalékáért, Olaszország 10 százalékáért, Franciaország 8 százalékáért, míg Spanyolország 7 százalékáért felelt tavaly. Magyarország az EU gépjármű-behozatalának összesen 1 százalékát importálta 2016-ban.
Az Eurostat közleménye megjegyzi, hogy az export és import számításánál a gyártás helyét, nem a gyártó vállalat országát vették figyelembe.

Több ukrán mobiltelefon-szolgáltatónál ismét akadálymentesen elérhető az Ukrajnában betiltott Yandex orosz keresőoldal két szolgáltatása, a térkép és a forgalmidugó-előrejelző – jelentette csütörtökön az UNIAN ukrán hírügynökség.

A hír szerint a két programmal a Yandex megkerülte a tiltást, így a legújabb frissítésekkel elérhetőek az információk azoknál, akik a két, legtöbb ügyféllel rendelkező ukrajnai mobiltelefonos cég, a Kijevsztar és a Vodafone, illetve a Lifecell előfizetői. Internetes böngészőkben továbbra is elérhetetlen megkerülés nélkül Ukrajnában a Yandex az említett két szolgáltatásával együtt.

Május közepén lépett életbe Petro Porosenko ukrán elnök rendelete, amelyben Kijev kiterjesztette az orosz magán- és jogi személyekkel szembeni büntetőintézkedéseket. A szankciós listára felkerültek a VKontaktye (VK) és az Odnoklassznyiki (OK) orosz közösségi portálok, valamint a Yandex orosz keresőoldal, a Mail.ru levelező és több más orosz internetes oldal, amelyeknél elrendelték az ukrajnai hozzáférés letiltását.

A Yandex nemrég bejelentette, hogy bezárja ukrajnai irodáit, ugyanis az oldalhoz való hozzáférés blokkolása után számláikat is befagyasztották, így nem tudják alkalmazottaikat kifizetni. A cég vezetősége hozzátette, hogy ukrajnai munkatársaiknak más országokban kínálnak fel munkát. A Yandex kijevi és odesszai irodáit a múlt hónap végén az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai átkutatták, szervereket és dokumentumokat foglaltak le. A keresőportált működtető céget a hatóságok azzal gyanúsítják, hogy ukrán állampolgárok személyes adatait gyűjtötte, másolta és adta át jogellenesen az orosz titkosszolgálatoknak.

Egy hete több mint 25 ezer aláírás gyűlt össze Ukrajnában ahhoz az állampolgári petícióhoz, amelynek támogatói arra kérik Porosenko elnököt, hogy tegye újra elérhetővé az országban nemrég betiltott, de láthatóan az ukránok körében népszerű VKontaktye orosz közösségi portált. Az elektronikus úton benyújtott kérvény kevesebb mint egy hónap alatt megkapta a szükséges 25 ezres támogatást, ami azt jelenti, hogy az államfőnek kötelessége honlapján válaszolni a petícióra.

Magyar nyelvismeret igazolás kiállítása céljából, 2017. június 27-én, június 29-én és június 30-án, 09.00–11.00, 13.00–16.00 óra (k.-e. idő szerint) között a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán az alábbi termekben és vizsgáztatókkal zajlanak a szintfelmérések:

Fodor Katalin, Törökugrató 1. terem

Lechner Ilona, Törökugrató 2. terem

Nagy-Kolozsvári Enikő, Törökugrató 3. terem

Váradi Natália, 101-es terem

A szintfelmérésen eredeti személyi igazolvánnyal és a személyi igazolvány másolatával szükséges megjelenni.

Jelentkezni a következő telefonszámon lehet: (00-380-3141) 2-43-43

A Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség kilencedik alkalommal rendezi meg idén a Máramarosi Koronavárosok Találkozóját Visk Nagyközség Önkormányzatával együttműködésben. A rendezvény kezdetben bejárta az egykori ko­ro­na­városokat, majd állandó helyszínéül Visket nevezték meg.

1329-ben adományozott Károly Róbert magyar király koronavárosi rangot öt máramarosi városnak: Husztnak, Técsőnek, Visknek, Hosszúmezőnek és Máramarosszigetnek. A kiváltságokat kiérdemlő városok lakosai nem álltak földesúri uralom alatt, csak a királyi kincstárnak adóztak, maguk választották papjukat és városbírójukat, s jogot kaptak arra, hogy vámot szedjenek az itteni tiszai réven átkelőktől. Nem véletlen, hogy sokakat vonzottak ezek a privilégiumok, így a 14-15. századra sűrűn lakott környékévé vált a Kárpát-medencének ez a régió.

Az ott lakók akkor még nem sejthették, hogy évszázadok múltán a történelem viharai különböző országokhoz sodorják őket. A Koronavárosok találkozója minden évben tanúságtétele annak, hogy bár határok választják el egymástól ezeket a településeket, azonban nem feledik közös történelmüket, nem felejtik el, hogy összetartoznak. A sokszínű és tartalmas programok hirdetik egyúttal, hogy megfér egy helyen, egy időben az ukrán, a magyar, a ruszin, a zsidó, a román és a cigány kultúra. Megfér egy helyen és jól is mutat az a sokszínű kulturális kavalkád, amely mindig is jellemezte Kárpátalját.

A részletes programot ITT találják.

A megyei első osztályú labdarúgó-bajnokságban alapos verést kapott hazai környezetben az Ungvári FC, amely az élbolyhoz tartozó Szerednyétől kapott ki négy góllal.

Az éllovasok közül Nagyszőlős az FC Polenát, Minaj pedig Rahót verte fölényesen.
A fiataloknál először vesztett pontot, de így is az első Nagyszőlős.

A 8. forduló eredményei (zárójelben az ifjúsági csapatok eredményei): Nagyszőlős–FC Polena 8-0 (2-2), Irhóc–Ilosvai Buzsora 1-0 (2-5), Ungvári FC–Szerednye 2-6 (3-1), Rahói Kárpáti–Minaj 1-4 (3-2), Huszti Obolony–Dolhai Borzsava 1-1 (0-0).

A felnőtteknél Nagyszőlősnek és Minajnak egyformán 20 pontja van, a harmadik Szerednye 15 ponttal áll. Az ifjúságiaknál Nagyszőlős az első 22 ponttal, az őt követő Ilosvának 19 pontja van.

(tamási)

A Gombaszögi Nyári Tábor szervezői idén is színvonalas programmal várják a látogatókat. Az esti koncerteken kívül, az előző évekhez hasonlóan, helyet kap a kultúra és a közélet is. A tábor nyitónapján leleplezésre kerül Tompa Mihály felújított mellszobra, amelynek alkalmából beszédet mond Balogh Zoltán, Magyarország emberi erőforrások minisztere is.

Jelentős javulást figyeltek meg azoknál az autista gyermekeknél, akiket brit kutatók őssejt-terápiával kezeltek. Emellett a felnőttkori stroke és az oxigénhiányos agyi bénulás kezelésében is biztató eredményekkel alkalmazzák az őssejteket.
Bár a kétezres évek elején az őssejtet a tudományos világ előtt új távlatokat megnyitó csodaszerként ünnepelték, a fogalom az évek alatt a mainstream médiából a szaklapok hasábjaira húzódott vissza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az őssejt-terápiával ne foglalkoznának, sőt: számos területen zajlanak komoly kutatások a hematológiától a neurológián át egészen az ortopédiáig.
Dr. Joanne Kurtzberg, a Durhamben lévő Duke Egyetem igazgatója úttörő munkával járult hozzá az őssejt-terápia utóbbi évtizedekben megtett – a vártnál lassabb, ám igen jelentős – előrelépéseihez. A köldökzsinórvér-transzplantáció kezdetétől, 1988-tól dolgozik ezen a területen, és az első allogén köldökzsinórvér-hemopoetikus-őssejt-transzplantációban is komoly szerepet játszott. Az őssejt-kutatás nemzetközileg is elismert szaktekintélye egy New Jerseyben tartott nemzetközi konferencián beszélt az őssejtek felhasználási lehetőségeiről a neurológia területén. A konferencián a Czeizel Intézet jóvoltából a HáziPatika.com is részt vehetett, ahol a kutató a stroke és azautizmusterén végzett kutatásokról beszélt portálunknak.

Javította az autisták tüneteit

“Évtizedek óta tudjuk már, hogy az őssejtek jelentős szerepet játszhatnak az agyat ért károsodások regenerációs folyamataiban, a közelmúltban azonban több komoly kutatást is publikáltak a témában” – nyilatkozta a HáziPatika.comnak Dr. Joanne Kurtzberg, aki saját, autizmust érintő kutatásáról is beszámolt nekünk. A Duke Egyetem kutatócsoportjával 25 autista gyermek fejlődését követték néhány éven keresztül. A gyermekeknek vérátömlesztéssel juttatták a szervezetébe saját őssejtjeiket, majd azt vizsgálták, hogy milyen módon enyhíti az autizmus tüneteit.

A fázis I. vizsgálat eredményeit (a klinikai vizsgálatok 4 fázisát különböztethetjük meg az első tesztektől a készítmények forgalomba kerülését követő utókövetésig) kielemezve a kutatók rendkívül izgalmas eredményt kaptak. “A kutatásban részt vett gyermekek kétharmadánál jelentős javulást figyelhettünk meg az autizmus tüneteiben. Már néhány hónappal az őssejt-terápiát követően jobban koncentráltak, nyitottabbakká váltak, a pánikszerű rohamok szelídültek és előfordulásuk is jelentősen lecsökkent. Egyes gyermekeknél – akik korábban nem vagy szinte alig kommunikáltak csak – a beszédkészség és a szókincs bővülését is megfigyeltük” – magyarázta a professzor. Ennek okát a kutatók abban látják, hogy az őssejtek segítenek az agyban lévő, sűrű kapcsolódási hálózatot “kibogozni”, amely így az autizmus tüneteit is enyhíti.
Az autizmus spektrum zavar egy viselkedési tünetegyüttes, amely valószínűleg az idegrendszer fejlődésének rendellenességére vezethető vissza. Elsősorban viselkedési zavarok, a társas kommunikáció és a rugalmas gondolkodás elmaradottsága jellemzi, súlyossága pedig függ a gyermek értelmi szintjétől és személyiségétől is. Ezer gyermekből körülbelül 5-6-ot érint valamilyen mértékben, eloszlása pedig sem földrajzi, sem szociális helyzettől nem függ. Kezelését megnehezíti, hogy a kiváltó okok sem világosak, maga a zavar ugyanis rendkívül komplex, nehéz egy konkrét, kézzel fogható okra visszavezetni.

Mivel sajátos nevelési igényű emberekről van szó, kezelésükre eddig nem orvosi feladatként tekintettek: erre szakosodott óvónők és pedagógusok célja volt a fejlesztés, hogy a lehetőségekhez képest a legmagasabb önállósági szintet elérhessék. A központi idegrendszeri sérülések kezelésére idáig semmilyen készítmény és terápiás eszköz nem állt rendelkezésre, az őssejtek felhasználása ezért forradalmi változást hozhat.

A kutatási eredményeket a Stem Cells Translational Medicine nevű tudományos folyóiratban is publikálták, a későbbiekben pedig szélesebb spektrumban is vizsgálni fogják az őssejtek neurológiai felhasználhatóságát. “Jelenleg egy jóval nagyobb, fázis II. vizsgálat előkészítésébe kezdtünk bele, amellyel arra próbálunk választ találni, hogy az őssejtek milyen regeneratív folyamatokban vehetnek részt” – nyilatkozta portálunknak Dr. Joanne Kurtzberg. Hozzátette: már egy újabb kutatásba is kezdtek 170 autista gyermek bevonásával – az ő fejlődésüket a tervek szerint 2018 végéig követik majd a brit egyetem kutatói.
Dr. Kurtzberg a HáziPatika.com kérdésére úgy nyilatkozott: az őssejttel kapcsolatos kutatásokat jelentősen lassítja, hogy még mindig nincs világszerte elegendő donor, éppen amiatt, mert az általános, gyakori betegségek esetében a kutatóknak továbbra sem sikerült elsöprő tudományos áttörést elérniük. Az ördögi körből az ehhez hasonló eredmények segíthetnek kilépni, az autizmuson túl ráadásul már többféle, agyi sérüléssel járó betegség esetében is bizakodásra okot adó eredmények születtek. Az oxigénhiányos agyi bénulás (cerebral palsy, röviden CP) esetében is jelentős fejlődést figyeltek meg az őssejt-terápiát követően, illetve jelenleg is zajlanak kísérletek a felnőttkori stroke őssejtes kezelésére. Utóbbi esetében egy közel száz fős kísérlet zajlik jelenleg, amelynek eredményeit legkorábban egy év múlva összegezhetik a professzor szerint.

Connor McDavidet, az Edmonton Oilers jégkorongozóját választották meg az észak-amerikai profi liga (NHL) elmúlt idényének legjobbjává (MVP).

A géppel írott levelek többsége David Bohm fizikusnak szól. A Princetonon összebarátkozott tudósok levelezésükben érintették a kvantumfizika kérdéseit, az isten természetét és Bohm rémes brazíliai tartózkodását.

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, istenről és Izrael államról is írt.

Az 1951 és 1954 között született levelek többsége David Bohm fizikusnak szól, az írógéppel írt leveleket Einstein aláírta, néhányukon a Nobel-díjas tudós kézírásos jegyzetei is láthatóak.

Az árverésen a legnagyobb bevételt az a levél hozta, melyben Einstein 1954 februárjában, egy évvel halála előtt Bohmnak azt írja: “Ha isten teremtette a világot, legfőként azzal törődött, hogy nehogy könnyen megértsük”. Az írás 75 ezer euróért (23 millió forintért) kelt el.

David Bohm kvantumfizikus 1951-ben megtagadta, hogy beszámoljon a kommunista párthoz fűződő kapcsolatáról az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság előtt, inkább Brazíliába távozott az Egyesült Államokból. Einstein leveleit Bohm özvegye őrizte meg, és most, egy évvel a halála után az özvegy hagyatékának gondozója bocsátotta árverésre.

Einstein és Bohm még a Princeton Egyetemen barátkozott össze, amikor mindketten ott dolgoztak. Levelezésükben érintették a kvantumfizika kérdéseit, az isten természetét és Bohm rémes brazíliai tartózkodását.

Einstein egy 1953 februárjában írott levelében Amerika akkori szellemi állapotát – amelyet a kommunistaellenes McCarthyék határoztak meg – a II. Vilmos császár uralkodása alatti, 20. század eleji németországi paranoiához hasonlította.

Az Amerikát elhagyó Bohm, aki a Sao Pauló-i Egyetemen kapott munkát, brazil tapasztalatairól beszámolva egyebek mellett a helyi ételekre panaszkodott, amelyet nem tud megszokni a gyomra. A 75 éves Einstein együttérzését kifejezve azzal vigasztalta levelében, hogy “a gyomor instabilitását illetően” neki is széleskörű tapasztalatai vannak, és azt tanácsolta fiatalabb kollégájának, hogy kerítsen egy jó szakácsot.

Izraelről azt írta, hogy a fiatal ország “intellektuálisan aktív és érdekes, ám csekélyek a lehetőségei, és kár lenne csak azért áttelepülni oda, hogy aztán az első alkalmat megragadva továbbálljon”.

Einstein tanácsa ellenére Bohm 1955-ben Brazíliából Izraelbe költözött. Két évig a haifai Technion Műszaki Egyetemen tanított, itt ismerte meg Sarah Woolfsont, akivel 1956-ban összeházasodott. Egy évvel később a pár Angliába költözött, ahol Bohm 1992-ben bekövetkezett haláláig a Bristoli Egyetemen oktatott.

Bohm özvegye visszatért Izraelbe, Jeruzsálemben telepedett le. 2016 áprilisában hunyt el.

Roni Grosz, a jeruzsálemi Héber Egyetem Einstein Archívumának kurátora korábban elmondta, hogy a tudós Bohmhoz írt leveleinek másolatai megtalálhatók az intézet gyűjteményében, tehát ismerik tartalmukat, de az eredeti példányok nyilván nagy izgalmat keltenek majd, hiszen Einsteinnel kapcsolatban mindig nagy az érdeklődés.

Kardszárnyú delfinek csordái tartják rettegésben az alaszkai halászokat, írja a kanadai National Post. A lap leírása szerint a delfinek akár egész nap türelmesen várakoznak, majd, amint megfelelő mennyiségű zsákmány gyűlik össze a halászhajón, lecsapnak - számol be a 444.hu.

Az EMKISZ csapata a Monostor negyedbeli Dacia moziban szervezi egynapos rendezvényét. Filmekkel, műhely-foglalkozásokkal és gyermekprogramokkal várják az érdeklődőket az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezetének tagjai Kolozsváron, a június 24-én első alkalommal megrendezendő Kul...

Ezüstérmet szerzett a női 3×3-as kosárlabda-válogatott a franciaországi Nantes-ban megrendezett világbajnokságon.

A hazai szövetség honlapjának beszámolója szerint az olimpia programjába júniusban bekerült szakág seregszemléjén a magyar csapat a csoportkörben első meccsén kikapott Oroszországtól, a folytatásban azonban fölényes győzelmet aratott Kirgizisztán, Németország és Kazahsztán felett, így bejutott a negyeddöntőbe.
Az egyenes kieséses szakaszban a Bozóki Bettina, Papp Klaudia, Süle Krisztina, Theodorean Alexandra összeállítású válogatott izgalmas találkozón győzte le előbb 18-16-ra Olaszországot, majd az elődöntőben Ukrajnát is két ponttal verte meg Theodoreán kiszorított helyzetből szerzett hárompontosával.
A döntőben ismét Oroszország várt a tavaly Európa-bajnok együttesre, mely az első hét percben remekül tartotta magát, 8-8 után azonban az oroszok elléptek a sok ziccert hibázó magyaroktól, s végül 19-12-re nyertek.
Károlyi Andrea szövetségi kapitány csapatának eddig a 2012-es ötödik hely volt a legjobb világbajnoki eredménye, míg tavaly a hatodik helyen zárta a válogatott a vb-t.
A világbajnokság legeredményesebb pontszerzője az ukrán Ganna Zarjackával holtversenyben Bozóki Bettina lett 52 ponttal.
A 3×3-as kosárlabdában egy mérkőzés tíz percig tart, s egyszerre kettő vagy egy pontot lehet szerezni olyan formán, hogy az öt az öt elleni játékban hárompontosnak számító kosarak itt kettőt érnek, az összes többi dobásfajta – így a büntető is – pedig egyet.

A hétvégi bulgáriai halálos közlekedési baleset egyik sérültjét, a verbászi Maksa Istvánt (40) tegnap hazaszállították Szerbiába, a niši Klinikai Központban gyógykezelik tovább.

Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője kedden megerősítette, hogy egy Szíriában végrehajtott légicsapásban végeztek az Iszlám Állam terrorszervezet fejével, aki irányította az Iszlám Állam külföldi harcosainak toborzását. A bahreini születésű al-Binali haláláról már korábban is megjelentek hírek, eddig azonban senki nem erősítette meg. A Pentagon szerint a vezető halála jelentős csapás az Iszlám Állam terrorszervezetre.

 E hónap közepén már elérte az egymilliós utasforgalmat a kolozsvári nemzetközi repülőtér. Alin Tişe Kolozs megyei tanácselnök elmondta, hogy további fejlesztések várhatóak, annak érdekében, hogy a légikikötő utasforgalma 4–5 éven belül elérje az évi 7 milliót. Új terminál és repülőgép-parkoló építését is tervezik, bővítenék a kifutópályát és új járatot is ígérnek, ezúttal az Atlanti-óceán túlsó partjára. A tervek szerint a beruházások 20 millió euróba kerülnek, ezt a megyei önkormányzat lépcsőzetesen finanszírozná, derül ki a Krónika összeállításából.

Ismét musical-bemutatóval készül az iskola vegyeskara. Tíz nap múlva, július 2-án, vasárnap délután 6 órától mutatják be az Apáczai-líceum vegyeskarának A dzsungel könyve című előadását a Kolozsvári Magyar Operában. A premierre már csak néhány hely maradt, de aki siet, még foglalhat: az opera pénztá...

Kirúgták a The Wall Street Journal külpolitikai rovatvezetőjét, Jay Solomont, mert egy fegyverkereskedővel üzletelt.

Mindannyiunkat körbevesznek legendák. Régi, feledésbe merülő, ám annál izgalmasabb történetek. Nem kell mást tennünk, csak nyitva tartani a szemünket, fülünket és kérdezni. Vagy elolvasni Fodor Veronika: Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről című könyvét. A szerző maga is különleges tárgyakat és történeteket gyűjtött történészként, valamint már gyermekként is hajóslegény nagyapjától.

„Én is legendagyűjtő vagyok, mint a könyvem főhőse” – vallja nekünk Fodor Veronika. De ki is ez a főszereplő? Anton Aulinger hivatása a legkevésbé sem hagyományos. Járja a világot, és meghökkenő történetek után kutat. Kincseit dobozokba zárja, és egy bőröndben hordja magával. A téma nem véletlen, hiszen a szerző is nagyon szereti a meséket, a különleges tárgyakat, a 19. és 20. század eleji találmányokat. Meseregénye hipp-hopp magával ragadja az olvasót egy színekkel, szagokkal, furcsaságokkal teli birodalomba.

A főszereplő legendákat gyűjt, és így kapunk 12 érdekes történetet, mondhatni: mesét a könyvben. Számodra mit jelentenek a mesék?

Én szerencsés vagyok, mert nagyon sok időt tölthettem a nagyszüleimmel, akik elhalmoztak mesékkel – és nemcsak a könyvekből ismert művekkel, hanem a saját életükről, főként a 20. század első feléről szóló történetekkel is. Már gyerekként megragadott ez a mesebeli és múltbéli világ, majd később, ahogy nőttem, egyre jobban otthon éreztem magam benne. Így már igen korán, általános iskolás koromban elkezdtem írni, és ezt az irodalomtanárnőm biztatására a középiskolában is folytattam. Ekkor még elsősorban novellák és versek születtek, de már ezek között is voltak olyan művek, amelyek a gyerekeknek szóltak. Felnőttként akkor ragadtam újra tollat, amikor 2010-ben a pécsi VOKE Vasutas Művelődési Ház kiírt egy meseíró pályázatot, és beadtam rá egy növényekről szóló mesét. Innentől kezdve pedig már nem volt megállás. Először magánkiadásban jelent meg Az elvarázsolt kert című könyvem, amely Paksról szól, ahonnan származom, majd a Holnap Kiadónál Az állatok farsangja című könyvem, amely az Operamesék sorozathoz kapcsolódik. Ezt követte a Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről, de a mostani könyvhétre megjelent egy újabb Operamesék-sorozatba illeszkedő kötetem is: Egy kiállítás képei címmel.

Kézbe véve a Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről, az olvasó is kedvet kap arra, hogy gyűjtögetni kezdjen, és a környezetét kérdezze izgalmas történetek után kutatva. Ez tudatos volt?

Igen! A mostani világban minden pótolhatónak és eldobhatónak tűnik, és a gyerekek is ezt látják maguk körül. Ezért gondoltam, hogy megmutatom a könyv által: fontos azoknak az emlékeknek a megőrzése és továbbadása, amelyek közel állnak hozzánk és szüleinkhez, nagyszüleinkhez. Én is legendagyűjtő vagyok, mint a könyvem főhőse. Nekem is vannak olyan tárgyaim, melyeket a déd- és nagyszüleimtől örököltem, és nem válnék meg tőlük semmi kincsért. Remélem, hogy a történetek felkeltik a gyerekek érdeklődését is a régi korok és tárgyak iránt, és így közelebb kerülhetnek a felmenőik világához.

Te hogyan „gyűjtötted” a történeteidet a könyvbe?

Az eredeti szakmám történész, és a kutatással töltött évek során kezdtem egyre jobban érdeklődni a 19. és 20. század iránt, főként az ipari találmányok és járművek foglalkoztattak, melyek közül többel találkozhatunk a mesékben is. Ott lapul a legendájuk Anton bőröndjében. Ilyen a két kedvencem: a kinematográf, amely rögzített és vetített is mozgóképet, és a mai mozi elődje, valamint az íróautomata. Ösztöndíjasként többször voltam Bécsben is, ahol jártam a múzeumokat, és különösen nagy hatással volt rám II. Rudolf gyűjteménye. Itt szintén érdekes tárgyak, felhúzható automaták, különleges könyvek hatottak rám, de megihletnek azok a kincsek is, amelyeket például a nagyapámtól örököltem: egy fém, borotvaszappanos doboz, egy cigarettatárca, a mandzsettagombjai, melyeket megőriztem. A tizedik legendában pedig szerepel egy bányavirág: tulipán formájú kristály, amely valóban egy bányából származik, és én kaptam az édesapámtól.

Ezek a tárgyak a mai gyerekek számára ismeretlenek, ezért minden fejezet végén található egy szókincstár, ahol megmagyarázod az idegen szavakat, fogalmakat. Külön célul tűzted ki, hogy a meséken keresztül a gyerekek ismeretét bővítsd?

Valójában már készen volt maga a történet, amikor megszólalt bennem a történész énem, aki hozzászokott a lábjegyzetekhez. Arra jutottam, hogy vannak bőven a történetben olyan idegen szavak, régi eszközök, melyeket a mai gyerekek már nem ismernek, sőt, sokszor a felnőttek sem. Ezért gondoltam, hogy segítségképpen meg kellene jelölni a szövegben azokat a szavakat, melyek magyarázatra szorulnak. Azt nem szerettem volna, ha a hosszú leírások megakasztják az olvasást, ezért a kiemeléssel csak a kíváncsiságukat keltem fel a gyerekeknek. Így könnyebb visszakeresni, mi volt az őket érdeklő idegen fogalom.

Külön meglepetés volt számomra, hogy a gyerekek élőben is megtekinthetik a könyvemben szereplő tárgyakat. Ugyanis a budapesti Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában a legendagyűjtő kincseinek nagy része fellelhető. Az egyik múzeumpedagógus, Nagy Anikó keresett meg azzal áprilisban, hogy volna-e kedvem ott könyvbemutatót tartani, hiszen náluk megelevenednek a regényem részletei. Így egy különleges esemény keretében sikerült összekapcsolni a történetet és a tárgyakat. Azoknak is érdemes volt eljönni, akik nem olvasták a könyvet, de a kiállítás felkeltette az érdeklődésüket.

A fő szál egy hajón játszódik, a Pannónia gőzhajó fedélzetén. Miért éppen egy hajót választottál helyszínnek?

A nagyapám a Dunagőzhajózási Társaságnál volt hajóslegény, a fotóját az olvasók is megtalálják a könyvem elején. Mivel együtt laktunk a nagyszüleimmel, ezért rengeteg történetet hallhattam a hajózással töltött éveiről, és amikor elkezdtem írni, akkor ezek az élmények felidéződtek bennem. Levettem a könyvtárban a polcról egy folyamhajózási évkönyvet, és innen jött az ötlet, hogy hajóra helyezem a regényt, amelyet a nagyapámnak ajánlottam.

A nagyapád meg is jelenik a történetben?

Igen, Leopold Edelmann egy hajóslegény a történetben, az ő karakterét róla mintáztam, illetve az illusztrátor, Szimonidesz Kovács Hajnalka is úgy rajzolta meg, hogy az alakja és az egyenruhája is hasonlít rá.

Gyönyörűek az illusztrációk, szinte szétválaszthatatlanok a történettől, melyet megelevenítenek. Hogyan dolgoztál együtt az illusztrátorral? Te választhattad, hogy ő készítse a képeket?

Igen. A 2013-as Aranyvackor pályázatra készült el az első legenda, és az Aranyvackor Facebook-oldalán láttam meg Szimonidesz Kovács Hajnalka képeit. Elküldtem neki a történetet, és nagyon örültem, amikor azt válaszolta, hogy szívesen társul a pályázatomhoz. Ekkor készültek el az első rajzok, és a Holnap Kiadó már ezekkel együtt látta a kéziratot. Annyira kapcsolódik a stílusa a szöveghez, és olyan hasonlóan gondolkodunk, hogy nem is volt kérdés: ő lesz az, aki a teljes könyvet illusztrálja. A korszak ruházatának, találmányainak ábrázolásában adtam neki némi segítséget, de ezeket leszámítva teljesen Hajnira bíztam a képeket, és mindig nagyon tetszettek az ötletei.

Lesz-e folytatása a könyvnek? Min dolgozol most?

Jelenleg ennek a történetnek a második részén dolgozom, de még nagyon a munka elején tartok. Ez is egy 20. század elején játszódó ifjúsági regény lesz, melyben felbukkannak új szereplők, tárgyak, de stílusában hasonló lesz a korábbihoz, és az olvasó találkozhat benne Antonnal, a korábbi főszereplővel is. Az utazás most is kiemelt szerepet kap majd a történetben, melyben egy múzeumigazgató keresi majd elkeseredetten gyűjteményének eltűnt tárgyait.

Wéber Anikó

Szaggatott,
zuhogó
morzejelek,
föld felé
küldött
üzenet.

Egy-egy betű
minden csepp,
valaki üzen
valakinek.

A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem (UKF) nyelvi központja a kínai nyelvvel bővítette a szabadon választható tantárgyak listáját - áll a nasanitra.sme.sk weboldalon. A Nyelvi Központ vezetője, Elena Zelenická véleménye szerint ezzel a döntéssel napjaink igényeire reagált az egyetem.