Határon túli magyar portálok összesített hírei

Több éves hagyományra tekint vissza a kárpátaljai magyar görögkatolikus papcsaládok találkozója. Az évről évre megrendezett eseményen a Beregszászi Magyar Esperesi Kerület lelkészei és azok családjai vesznek részt.

Idén június 22-én a karácsfalvi Sztojka-líceumban gyűltek össze a családok, hogy együtt imádkozzanak, játszanak, beszélgessenek.

Az egész napos program szent liturgiával kezdődött a líceum kápolnájában. A szertartás végén Demkó Ferenc helynök mondott beszédet, aki a férjek mellett betöltött fontos szerepükre hívta fel a jelenlévő papfeleségek figyelmét.

Ezt követően az összejövetel az intézmény kerti pavilonjában folytatódott közös sütéssel-főzéssel.

Míg a felnőttek az ételt készítették, addig a gyerekek – akiknek száma a 17 papcsaládban 51 főre tehető – fociztak, röplabdáztak és az uszoda vizében hűsöltek. Később a papok és fiaik mérték össze futballtudásukat egy meccs keretében, melyen idén az apák szerepeltek jobban.

Papgyerekek magassági sorrendben

Közben elkészült a bográcsban főtt ízletes gulyásleves és a parázson sült saslik.

A találkozó késő este ért véget.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Kalasnyikov gépkarabéllyal felfegyverzett szakadárok tartóztattak fel az általuk ellenőrzött Luhanszk megyei területen EBESZ-megfigyelőket, akiket agyonlövéssel fenyegettek, azzal gyanúsítva őket, hogy a közeli falu lakosait felköszöntötték az ukrán alkotmány nemzeti ünnepe alkalmából – jelentette pénteken az UNIAN hírügynökség, utalva az ukrajnai nemzetközi megfigyelői misszió legfrissebb, június 29-én kelt jelentésére.

A dokumentum szerint az incidens a napokban történt a Luhanszktól mintegy 18 kilométerre északra, a frontvonal közelében fekvő Veszela Hora falunál. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői két gépkocsival járőröztek, amikor a két, 25-30 év körüli, jelöletlen szürke egyenruhát és símaszkot viselő kalasnyikovos fegyveres megállította őket. Azt kérdezték tőlük, hogy előző nap belátogattak-e a faluba, és igaz-e, hogy az ott lakókat felköszöntötték az ukrán alkotmány június 24-i ünnepnapja alkalmából. Ezt követően közölték velük, hogy agyonlövik a nemzetközi szervezet megfigyelőit, ha még egyszer ilyen értesüléseket szereznek róluk.

A megfigyelők jelentették az incidenst a kelet-ukrajnai konfiktus övezetében a tűzszünet betartását ellenőrző közös ukrán-orosz katonai központnak.

Egy éve indult az Életfa Családsegítő Egyesület Én is szeretnék játszani projektje, amely a fogyatékkal élő gyerekek közösségi élményét erősíti, számos játékos együttlétre hívja a mozgáskorlátozott, autista, beszédzavaros, halláskárosult vagy Down-szindrómás gyerekeket. A születésnapi ünneplés javáb...

A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők mától létrehozhatják a saját „elektronikus kabinetjeiket” az Oktatási és Tudományos Minisztérium által működtetett weboldalon (http://ez.osvitavsim.org.ua/), ahová feltölthetik a jelentkezéshez szükséges okmányokat, miután jelentkezni idén – akárcsak tavaly – kizárólag online lehet. A felvételizők július 12-től tölthetik ki ugyanitt elektronikus jelentkezési kérelmeiket – jelentette az UNIAN hírügynökség.

Az idén érvényes szabályok szerint minden felvételiző kilenc jelentkezést nyújthat be, négy szakra. Emellett úgynevezett koefficienseket vezettek be a jelentkezők felvételi pontszámainak súlyozására. Az „ágazati” koefficiens (1,03) alapján plusz pontokat kapnak a természettudományi és mérnöki szakokat választók, míg a „falusi” koefficiens (1,02) révén a felvételizés évében falusi iskolában érettségizők juthatnak kiegészítő pontokhoz. Végül az úgynevezett „regionális” koefficiens célja előnyben részesíteni a felvételizés során azokat, akik egy adott régió felsőoktatási intézményeibe jelentkeznek. Ez a koefficiens Kijev esetében 1,0, Dnyipro, Lviv, Odessza, Harkiv – 1,01, Donyeck és Luhanszk megyéknél, valamint az ideiglenesen megszállt területekről áthelyezett felsőoktatási intézményeknél 1,03, Ukrajna más régiói, köztük Kárpátalja esetében 1,02.

Az UNIAN emlékeztet, hogy a külső független értékelés (ZNO) rendszerének bevezetése óta a jelentkezők idén írták meg a legrosszabbul a tesztet ukrán nyelvből és irodalomból. Tizenhétezer felvételiző nem ment át a vizsgán, holott a tárgyból szerzett szertifikát kötelező feltétele a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezésnek.

Új híd épül a fővárosban, amelynek révén közvetlen közúti kapcsolat jön létre Dél-Budapesten; a létesítmény Észak-Csepelen keresztül köti össze a Galvani út vonalában Dél-Budát, az M1/M7 bevezető szakaszát Dél Pesttel, a Jászberényi útig – tájékoztatta a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) Nonprofit Zrt. pénteken az MTI-t.

A kétszer 3 sávos új Duna-híd nemzetközi, meghívásos tervpályázata megjelent, erre 17 magyar és külföldi tervezőiroda jelentkezett; az előminősítést követően pedig még 5 pályázó adhatja be tenderét. A jövő évben dől el, hogy mely tervek alapján készülhet el a híd.
Az átkelő kiépülésével naponta 42 000 gépjárművel csökken a belvárosi hidak, illetve napi 8 ezer autóval az Üllői út forgalma – tartalmazza a közlemény. Ugyanakkor a híd nyomvonalának meghosszabbításával egy új fővárosi, déli körgyűrű alakulhat ki, közvetlen összeköttetést teremtve Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között.
Emlékeztetnek: Budapest új Duna-hídjának – korábbi nevén Galvani-híd – megépítéséről 1994-ben döntött az akkori Fővárosi Közgyűlés, ám a megvalósításra azóta sem került sor.
Miközben a belvárosi szakaszon, megközelítőleg, kilométerenként található átkelési lehetőség, a Dunának ezen a déli szakaszán 15 kilométeren keresztül nem található híd. Sőt, Csepel és Budapest 1950 január 1-jei egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület, vagyis Csepel között.
A tervpályázatra magyar szakemberek mellett, a többi között a nijmegeni (Hollandia) De Oversteek hidat jegyző belga Laurent Ney vagy a városikonná vált hídjairól híres holland sztárépítész, Ben van Berkel, továbbá a Pritzker-díjas amerikai Richard Meier is jelentkezett. A meghívottak között szerepel még Franciaország egyik legdinamikusabban fejlődő építészirodája, az Explorations Architecture, továbbá a Belgrád új jelképét, az Ada-hidat tervező szlovén Arhitektura és a Linz új Duna-hídját tervező mérnök-építész, Marc Mimram is – sorolják.
A nyertes pályamű kiválasztásáról neves magyar és külföldi szakemberekből álló tervzsűri dönt. A zsűri elnöke Fürjes Balázs, egyes budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, társelnöke Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnök Kamara korábbi elnöke. A tagok között szerepel Miklósa Erika, Kossuth-, Liszt Ferenc-, és Prima Primissima-díjas opera-énekesnő, Eszenyi Enikő, Kossuth-, és Jászai Mari-díjas színésznő, a Vígszínház igazgatója, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Schneller István urbanista, Budapest korábbi főépítésze, valamint a híres francia hídtervező, Michel Virlogeux – közölte a KKBK.

A Transparency International Ukrajini szervezet 2017 januárjában indított programján belül két éven át osztályozza majd Ukrajna 100 legnagyobb városát átláthatósági szintjük szerint.

A vizsgálat a városok nyilvános ellenőrzésének lehetőségét vizsgálja és hasonlítja össze tizenhárom szférát érintve, beleértve a helyi önkormányzatok megvesztegethetőségét, a városok bevételeinek és kiadásainak áttekinthetőségét és így tovább. A városok listáján Lemberg szerepelt a legjobban, Munkács a harmincadik helyen végzett, míg Ungvárnak a negyvenhatodik hely jutott – adta hírül a mukachevo.net hírportál június huszonhetedikén.

Kárpátalja.ma

A kisebbségi joggyakorlatról, autonómiáról, illetve a csatlakozási folyamat kisebbségpolitikára gyakorolt hatásairól tartottak előadásokat a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) jogi- és fordítástudományi tanácskozásának első napján.

Egy vállalkozó, aki a munkácsi anyakönyvi hivatalban dolgozik fotósként, elmesélte a mukachevo.net hírportálnak, hogy június 29-én a délutáni órákban hatalmas durranásra figyeltek fel, ezt követően pedig golyó érte az ablakot.

A helyszínre azonnal kihívták a járőröket, akik kikérdezték a szemtanúkat és bizonyítékokat gyűjtöttek össze az ügy kapcsán, hogy minél előbb megtalálják a tettest.

A hatóságok szerint az ablakon lévő nyom alapján a lövést egy pneumatikus fegyverből adták le, valószínűleg a szemben lévő többemeletes épületről.

Németországban a szövetségi parlament (Bundestag) pénteken megszavazta a melegházasság bevezetését.

Az ügyet az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) kezdeményezésére vették napirendre. A CDU/CSU ellenezte, hogy tárgyaljanak és szavazzanak a kérdésről, de az SPD az ellenzéki pártokkal összefogva megváltoztatta a Bundestag napirendjét.

A polgári törvénykönyv házasságról szóló paragrafusának módosítását végül a CDU/CSU legkevesebb 70 képviselője is támogatta, miután Angela Merkel felmentette a frakciófegyelem alól a képviselőket.

Így az előterjesztést 393 igen szavazattal, 226 nem szavazat és 4 tartózkodás mellett elfogadták. A módosítás lényege, hogy azonos nemű párok is házasságot köthetnek.

Angela Merkel közölte, hogy nemmel szavazott, mert számára a házasság egy férfi és egy nő kapcsolatát jelenti.

I. Thotmesz egyiptomi fáraó régóta keresett templomának maradványaiként azonosították lengyel régészek azt a több ezer kőtömböt, amelyek egy Luxor közeli raktárban hevertek évtizedeken át.

Az Újbirodalom 18. dinasztiája harmadik uralkodójának, Thotmesznek (Kr.e. 1504-1492) a temploma pompájában vetekedett II. Ramszesz és Hatsepszut fáraó világhírű templomaival.

Maradványainak véletlen felfedezése Jadwiga Iwaszczuknak, a Lengyel Tudományos Akadémia Földközi-tengeri és Keleti Kultúrákat Kutató Intézete egyiptológusának köszönhető – adta hírül a PAP lengyel hírügynökség. A raktár az egyiptomi műemlékvédelmi tárca tulajdonában van a Luxor közeli thébai nekropolisz egy erre a célra használt sírjában.

A lengyel régész a közelben Hatsepszut fáraó templomán végzett kutatásokat, és a raktárként használt síremlékben a 18. dinasztia ötödik fáraója templomának maradványait kereste a raktárként használt síremlékben, ahol az 1970-es-ben a térségben végzett ásatások történelmi maradványait helyezték el egyiptomi tudósok. Ők Hatsepszut (kr.e1479/1473-1458/57) uralmának idejében épült templom maradványaiként azonosították a feltárt kőtömböket.

“Kutatásaim váratlan eredményt hoztak. Kiderült, hogy a maradványok Thotmesz templomából származnak. A templom elhelyezkedése – közel III. Thotmesz templomának helyéhez – közismert már több mint fél évszázada, ám a kutatók rosszul azonosították azt” – magyarázta Iwaszczuk.

A fő bizonyítékot a templom írásos forrásokból ismert nevének felfedezése jelenti, amelyet megőriztek a raktárban lévő kőtömbök. A lengyel egyiptológus által végzett feliratelemzés további információkat tárt fel. A templomot ugyan I. Thotmesz építtette, de azt lánya rendelte meg. Kétféle követ, mészkövet és homokkövet használtak építéséhez. Ez szokatlan, mivel Hatsepszut idején főként mészkövet használtak. Deir al-Bahariban lévő temploma teljesen ebből az anyagból épült – magyarázta az egyiptológus.ű

Thotmesz templomának egyik érdekessége, hogy falain ábrázolták az egyik első harci szekerekkel vívott csatajelenetet az ókori Egyiptomban.

A maradványokból azt is kiderítették, hogy a templomot később renoválták. A halott uralkodót halála után meg több száz évszázadon át bálványozták a templomban egészen IX. Ramszesz (Kr.e 1103/1109-1070/1069) koráig, de még utána is létezhetett a templom. Eddig Iwaszczuk kutatócsoportja több mint ötezer kőtömböt vizsgált meg, és több ezer felvételt készítettek róluk. Ezek alapján most megpróbálják újraalkotni a templom teljes körvonalát – mondta az egyiptológus.

A Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai városi szervezete és frakciója deklarációt terjeszt a szabadkai városi képviselő-testület elé, amelyben arra kéri a szerb kormányt, hogy fontolja meg a Norvég Királysággal megkötött befogadó központ létesítéséről szóló szerződését, ne építsen új lakásokat az itt tartózkodó migránscsaládok részére és a meglévő központot is számolják fel.

A Knock Out alapítójával, Lénárd Józseffel a 24 éves csapat történetéről, a júliusi születésnapi koncertről és a jubileumi albumról is beszélgetünk. Az élő Retrómániában 1993-at mutat a Naptár. Ekkor alakult meg a power rock and rollt zászlajára tűző, erdélyiségére azóta is büszke, csak magyarul éne...

Sajnos még akkor is előfordulhat, hogy leégünk, ha rendszeresen kenjük magunkat naptejjel. Ha már megtörtént a baj, az alábbiakat érdemes tenni.

Hűtőkötés

A leégés után a bőr begyullad, ilyenkor érdemes rá hideg vizes borogatást tenni, de az is jó megoldás, ha jégkockákat teszünk egy tiszta törölközőbe, és rátesszük a bőrünkre. Naponta két-három alkalommal érdemes ismételni – a borogatás 10-15 percet legyen a bőrünkön. Boszorkánymogyoró-főzettel is borogathatjuk a leégést, mivel remek gyulladásgátló.

Ne használjunk szappant!

Ha leégtünk, kerüljük a hosszú, forró fürdőket, a jacuzzikat, és érzékeny bőrre való tusfürdőt vagy szappant használjunk, de öblítsük le alaposan. Inkább langyos vízzel zuhanyozzunk le, és vagy száradjunk a levegőn, vagy óvatosan itassuk fel a bőrünkről a nedvességet, de semmiképpen se dörzsöljük! Az is jó megoldás, ha egy kád hűvös vízbe szódabikarbónát teszünk, és ebben töltünk el negyed órát.

Hidratáljunk!

A leégés miatt kiszáradt bőr nedvességtartalmának pótlása nagyon fontos. Fürdés és zuhanyzás után mindig alaposan krémezzük be magunkat, de mindig figyeljünk arra, hogy olyan terméket válasszunk, amely hipoallergén, illetve érzékeny bőrre használható.

Táplálkozzunk megfelelően!

Az is fontos, hogy belülről is hidratáljuk a szervezetünket, mert ez is kell a bőr regenerálódásához, éppen ezért igyekezzünk minél több folyadékot, lehetőleg tiszta vizet inni. Emellett együnk olyan zöldségeket és gyümölcsöket, amelyeknek magas a víztartalma: ilyenek a dinnyefélék, a cékla és az uborka is.

Nézzük át a gyógyszereinket!

Leégés után, ha valamilyen gyógyszert szedünk, alaposan nézzük át a címkéjét, mert jó néhány olyan orvosság van, amelynek az a mellékhatása, hogy érzékenyebbek leszünk a napfényre. Amennyiben ilyesmire utaló figyelmeztetést találunk, kerüljük a napozást, míg szedjük az adott gyógyszert.

Egy napjuk maradt adategyeztetésre a feltöltőkártyás mobiltelefonok előfizetőinek, a nem azonosított SIM-kártyák előfizetése és a hozzá tartozó szolgáltatás szombaton megszűnik. A határidő lejárta után pedig csak új szerződéssel adható vissza megszűnt előfizetések hívószáma és egyenlege az ügyfeleknek, ha igazolták a személyazonosságukat.

A mobilszolgáltatók telefonon és az ügyfélszolgálataikon, valamint postahivatalokban is lehetővé teszik az ügyfeleknek az adategyeztetést, online azonosítás esetén pedig kedvezményeket is biztosítanak.
A Magyar Telekom korábban jelezte, hogy pénteken és a következő napokban is a szokásosnál nagyobb létszámmal fogadják az adategyeztető előfizetőket az ügyfélszolgálatokon nyitvatartási időben. A Telenor közölte, hogy egyes üzleteik vasárnap is nyitva lesznek és irodai alkalmazottak is segítik az ügyfélszolgálatok adategyeztetési munkáját.

Az azonosítást nemcsak a SIM-kártyák tulajdonosai, hanem a más tulajdonában álló kártyák használói is elvégezhetik, de egy üzleti előfizetőnek legfeljebb 50, az egyéni előfizetőknek pedig 10 előre fizetett (prepaid) kártyája lehet az elektronikus hírközlésről szóló törvény januárban életbe lépett változásai szerint. Az azonosítási kötelezettség csak a beszélgetésre alkalmas kártyákra vonatkozik, az adategyeztetéshez szükséges személyazonosító okmány érvényességét a szolgáltatóknak kell ellenőrizniük, az azonosítást pedig évente kötelesek megismételni.

Új szerződés megkötése előtt a szolgáltatók az új előfizetők megfelelő adatait is ellenőrzik: e nélkül a szerződést nem lehet megkötni. A módosított jogszabály rendelkezik arról is, hogy az előre fizetett szolgáltatásokat nem lehet értékesíteni és csak akkor lehet továbbadni másnak – nem számítva a közeli hozzátartozókat -, ha a tulajdonos a beazonosításhoz szükséges adatokat egyeztette a szolgáltatóval: ennek hiányában a szerződés 15 napos határidővel megszüntethető.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) korábban azt közölte: új szerződéssel a határidő lejárta után is visszaadható a megszűnt előfizetések hívószáma és egyenlege az ügyfeleknek, ha igazolták a személyazonosságukat. A hívószámok utólagos visszakapcsolását a következő hónapok során a Magyar Telekom, a Telenor és Vodafone is lehetővé teszi az előfizetői számára.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) tulajdonába került a kárpátaljai magyarság polgárjogi mozgalmának első dokumentuma, a 72-es beadvány eredeti példánya. A Beadványt a főiskola Győr termében mutatták be június 29-én.

A rendezvényt Orosz Ildikó, a II. RF KMF rektora nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy a kárpátaljai magyarság szempontjából nagyon fontos a beadvány bemutatása, ugyanis bizonyságot ad arról, hogy már az 1970-es évek elején elkezdődött egy olyan mozgalom, amely támogatta a kárpátaljai magyar közösség öntudatra ébredését. Bizonyítékot nyújt a beadvány létéről, és szembesülhetünk azzal, hogy az akkori magyar közösség hasonló jellegű problémákkal küzdött, mint a jelenlegi kárpátaljai magyar társadalom. A rektor asszony kiemelte, hogy ez a beadvány adott lehetőséget a továbbtanulásra, ennek köszönhetően alapíthatták meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ), majd a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséget (KMPSZ). Mint mondta, a Beadvány aktuális időben került napvilágra, ugyanis a jelenlegi politikai helyzet alátámasztja a több évtizedes jogos követeléseket, s ebből erőt meríthetünk a további küzdelmekhez. Beszéde végén köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik megőrizték a dokumentumot, elősegítették, hogy napvilágra kerüljön, és a főiskolának ajándékozták.

Szamborovszkyné Nagy Ibolya, a Rákóczi-főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának igazgatója ismertette, hogy a dokumentumcsomagot májusban a Központi Antikvárium árverésre bocsátotta. A Rákóczi-főiskola a legmagasabb ajánlatot tevőként megnyerte a licitet. Bálinger Béla, a Központi Antikvárium vezetője azonban a főiskolának ajándékozta a dokumentumcsomagot. Az igazgató asszony prezentálta a 18 oldalas gépelt szöveget, hozzátette, hogy a hátoldalukon 569 aláírás olvasható. A dokumentumcsomaghoz hozzátartozik az Újabb adatok a kárpátaljai magyarság helyzetéről című hatoldalas, 1985-ben gépelt szöveg, illetve két hivatalos levél a Szovjetunió Felsőoktatási Minisztériumától Fodó Sándor nevére címezve, amelyekben az állt, hogy a felvételi vizsgákat a magyar nemzetiségű felvételizők magyar nyelven tehetik le. A dokumentumcsomag ezenkívül a Magyar Hírlap 1988 januárjában megjelent mellékletét is tartalmazza, amely a kárpátaljai magyarságról próbált képet adni.

Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, melyet Császár István, a II. RF KMF Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének munkatársa vezetett. A beszélgetés fő témáját a napjainkban is aktuális magyar nyelvű egyetemi felvételi, az anyanyelvi oktatás bővítése, a magyar történelem oktatásának kezdeményezése képezte. Mindezek mellett a Beadványban szereplő kultúra-, nyelvhasználati és érdekképviseleti kérdés is hangsúlyt kapott a megbeszélés során.

A rendezvény zárásaként Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, ukrán parlamenti képviselő kijelentette: a kárpátaljai magyarság továbbra is küzdeni fog a beadványban lefektetett célok megvalósulásáért.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma

Jól sikerült jótékonysági rendezvényt tartott tegnap a Művészetek Háza színháztermében Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodája.

Képzeletben a július 1-re szervezett ClujPride-on menetelünk. A figyelmet nem külsőségekkel kívánjuk felhívni más szexuális orientációjú embertársaink gondjaira, hanem tartalmas beszélgetéssel. 2016 elején a Koalíció a családért elnevezésű civil szervezet kezdeményezésére 3 millióan látták el kézjeg...

Nyolcvankilenc éves korában elhunyt Simone Veil volt francia miniszter, az Európai Parlament egykori és első női elnöke, a Francia Akadémia tagja – tudatta pénteken a politikus családja.

Simone Veil Franciaország egyik legnagyobb tiszteletben álló és legnépszerűbb közéleti személyisége volt: a holokauszt túlélőjeként politikai pályafutása kezdetétől fogva meggyőződéses európai, a második világháborúban a zsidókat mentő francia Igazak szerepe elismerésének kezdeményezője és a franciaországi Soa Emlékalapítvány elnöke volt.

Nevéhez fűződik az abortusz franciaországi legalizálása, az erről szóló törvényt egészségügyi miniszterként 1974-ben, Jacques Chirac jobboldali kormányának tagjaként óriási politikai vitát követően sikerült elfogadtatnia a parlamenttel.

Határozott, őszinte és szókimondó karakterével az 1970-es évektől a francia politika meghatározó politikusa volt, megrendült egészségi állapota miatt az utóbbi években azonban egyre kevesebbet jelent meg a nyilvánosság előtt, tavaly nyáron légzési problémákkal kezelték kórházban.

Emmanuel Macron francia államfő a Twitteren fejezte ki legmélyebb részvétét fejezte ki Simone Veil családjának, s azt kívánta, hogy “a példája inspirálja honfitársait, akik a legjobbat meríthetik Franciaországból” az elhunyt politikus élete alapján.

Francois Hollande előző köztársasági elnök szerint Simone Veil “a méltóságot, a bátorságot és az őszinteséget testesítette meg”. Francis Kalifa, a Franciaországi Zsidó Intézmények Reprezentatív Tanácsának elnöke (CRIF) pedig úgy vélte, hogy “Franciaország egy kivételes asszonyt, a holokauszt nagy tanúját és emlékének őrzőjét veszítette el”.

Simone Veil a dél-franciaországi Nizzában született 1927. július 13-án Simone Jacob néven, egy nem vallásos zsidó családban. Szüleivel és húgaival együtt származása miatt 1944-ben deportálták Auschwitzba, ahonnan a lányok szüleik nélkül tértek haza.

A háború után jogi és politikaelméleti tanulmányokat folytatott, majd bíró és köztisztviselő lett. Az 1970-es években a jobboldalon kapcsolódott be a politikába, s harminc éven át a francia és európai politika egyik vezető, végig népszerű személyisége maradt: 1979 és 1982 között az Európai Parlament elnöke volt, 1995-ig többször töltött be miniszteri posztot a francia kormányokban, majd 1998-tól 2007-ig az Alkotmánytanács tagja volt, 2010-ben pedig tagjai közé választotta a Francia Akadémia. A beiktatáshoz szükséges díszkardra kérésére rávésték a 78651-es azonosítószámot, amelyet 16 éves korában az auschwitzi haláltáborban tetováltak alkarjára. Une vie (Egy élet) című, 2008-ban megjelent önéletrajzi kötetében – amely több mint félmillió példányban kelt el – auschwitzi emlékeiről, ateista és feminista meggyőződéséről írt.

Tizenkét kormányablakban lehet adóügyeket intézni július 1-jétől, 2018 végéig összesen kilencvenegy kormányablakban nyílik adóügyi ügyfélszolgálat országszerte – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára pénteken Pakson.

Tállai András a paksi kormányablak épületében tartott sajtótájékoztatón elmondta: 2017 második félévében újabb 15 helyszínen nyílik meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ügyfélszolgálata, amely 2018-ban további 64 kormányablakban lesz elérhető.

Az új helyszíneken az adóhatóság teljes körű ügyintézési lehetőséget biztosít – hangsúlyozta. Hozzátette: a NAV-ügyfélszolgálat kormányablakokba történő integrálása a jó állam programjába illeszkedik, amely a bürokrácia csökkentését tűzte ki célul, ezentúl az állampolgároknak kevesebb időt, pénzt, energiát kell fordítaniuk az adóügyek intézésére.

Tállai András beszélt arról is, hogy az adóhatóság példát mutatott a bürokráciacsökkentésben: 3,8 millió embernek készítette el az adóbevallását, és csaknem másfél millió embernek semmit nem kellett tennie adóbevallásával, mégis teljesítette kötelezettségét.

Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a kormány célja az ügyintézési kultúra megújítása volt; ma már 270 helyen működik kormányablak, ahol 1600 ügytípust lehet intézni. Ezekhez társul most 89 adóügytípus, a többi között adóazonosító jellel, adókártyával, igazolásokkal, a családi otthonteremtési kezdeménnyel (csok) és a családi adókedvezménnyel kapcsolatos ügyek intézése – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint az új NAV-ügyfélszolgálatok július 1-jével Komlón, Mohácson, Siklóson, Szigetváron, Csornán, Hajdúszoboszlón, Lentiben, Zalaszentgróton, Nyírbátorban, Tiszavasváriban és Pakson kezdik meg működésüket, Várpalotán már korábban elindult a szolgáltatás.

Közölte: a NAV eddigi ügyfélszolgálatai továbbra is megmaradnak. A kormányablakok NAV-ügyfélszolgálataira 4,5 milliárd forintot fordítanak, amelynek jelentős része az adótitkok biztonságát szolgáló rendszer kiépítését szolgálja.

Az államtitkár megjegyezte: az eddigi visszajelzések szerint az emberek szívesen fordulnak a kormányablakokhoz, amelyeket 2016-ban országszerte 12,5 millióan kerestek fel, az ügyek több mint felét ezeken keresztül indították el.

Kirándulások során számtalanszor látok szemétkupacokat az erdőkben, a folyópartok környékén. Az emberek egyre trehányabbak, nem figyelnek saját környezetükre. Sokan szétdobálják műanyag palackjaikat a folyók partjánál, aztán a legközelebbi áradás továbbviszi a szemetet.

A napokban ismét hasonló képekkel találkozhattunk, melyek a Nagybereznai járásban található Sóhátnál (Csornoholova) készültek. A gyönyörű környezetet gyorsan szemétlerakóvá változtatták az arra járó turisták. Az emberek sajnos egyre közönyösebbek saját környezetükkel szemben. A szemétprobléma egyre több helyen okoz problémát. Legutóbb az Ilosvai járásban található Cserhalom (Dubrivka) mellett kapott lángra egy szemétlerakó, ahova a környékről hordták a szemetet. A hulladéktároló mindössze fél kilométerre volt a házaktól.

A lakosok tiltakozásuk jeléül lezárták az odavezető utat – adta hírül a PMG hírportál.

 

Kárpátalja.ma